Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-24 / 301. szám

Ij**53 DECEMBER 24

.ip—' ...........

H A P L O

A

'ART ÉS PÍ R TÉP IT fi S ............—

. Az SZKP XIX. kongresszusénak útmutatása,

Gerő elvtárs nagy,'e'entőségű beszéde felhasználásával harcolnak tervük teljesítéséért a Tolnai Textílgyár dolgozói

: A Tolnai Textílgyár dolgozói nemink a pártoktatósbán, hanem nép- s'velő »értek üzleteken páricsoportv:- . "kézieteken, művezetődért ekezietc- :n is megbeszélték uz SZKP XIX rr.gressxuíánnk nagyjelentőségű

ryagát, Gerö elvtárs beszédét s an- ik útmutatásai szerint küzdenek az ü terv teljesítéséért.

Különösen fontosnak tartották a ilgozók Malenkov elvtárs és Gerő

elvtárs beszédének áttanulmányozását, mert e beszédekben felvetettek vonatkoznak az ö üzemükre is. Az a megállapítás .különösen megragadt a dolgozókban, amely a munka termelékenységének, . a minőség javítása" mik, u takarékosság fokozásának fon tosságát húzza alá. Ennek a tanításnak a megszívieiéséről az üzem dolgozó; gyakorlatilag adtak tanubizony ságot.

Párti (dudáiként kapta műiden párttag. művezető a minőség javítását.

közös megbeszélések eredménye- int új eljárást vezettek be. Napon" . ellenőrzik a művezetők a minőig alakulását, naponta megírni latit a szövőknek az előforduló hibáit és segítséget nyújtanak azok javításában, A cél az. hogy mi" jl több elsőrendű árut gyártsanak műit hónapban. ü2 százalék volt ■ gyártott elsőrendű anyag, azóta en a téren már javulás mutatkozz Különösen javulás van a hared- és negyedrendű anyagnál, eb" »1 mind kevesebb'körül ki a dolgaik keze alól. A minőség javítással jyiitt folyik a harc a selejt csők- >ntés ellen. Szigorúan felelősségre mják a sélejtgyártókat, jutalmazok tt jó dolgozóikat. Így kapott ju. Imát cs a legjobb minőségi szövő and- Barina Katalin szövő, DISZ- ital, aki 100 százalékban jó mi- óscgü árut gyártóit.

A pártszervezet a vezető müsza" .akut beszámoltatja és újabb fel- latok megoldását tűzi ki eléjük egy- jy feladat megoldása után, Párt- egbizja tűsként kapták feladatul a üszakiák n takarékosság fokozását rack érdekében bevezették a na- •onkénti és egyénenkénti értéke" s>t a hulladék csökkentés érdekéin. Ez a/, eljárás, az állandó feívi- igosftó munkával párosulva máris ■edménnyel járt, A novemberi 57G Hó helyett most 520 kilóra csökkent hulladék.. .;§.mvak ellenére, hogy a ulladóív norma magasabb. Fontos dea re kossági tényező a gépkihasználás, ezen a téren különösen sok tennivaló volt. a Textilgyárban, Uj eljárással, nagyobb méretű vetélő alkalmazásával lehetővé teszik, hogy a dolgozó a nyolc órai munkaidőt jobban kihasználhassa, mivel nem keli sűrűn cserélni a ve-téi’öt. Kár, hogy ez az eljárás csupán még ki" sérvet s alig néhány gépen vezették be. Ugyancsak a gépkihasználás érdekében alkalmazták a rendszeres for dylataérést, amely lehetővé teszi a fordulaíszám gyorsítását, a termelékenység növelését, a gépek jobb kihasználását.

A munkaidő kihasználása

érdekében kiszélesítették a Deák" mozgalmai. De új eljárás bevezfé- tését alkalmazzák a géptisztítás terén is. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a hét végén leállt az üzem egy fél órára gép tiszt hős végeit. Ezután egy tisztító brigád b-eáí irtásával fokozatosan folyik a tisztítás és, nem kell leállítani az egész üzemet. Ez húsz millió vetés megtakarítást je" lent, ami g három műszakos üzem egy. napi termelését teszi ki. A termelékenység fokozása érdekében barcha szélit minden pártcsoport, minden népnevelő. Ennek köszönhető. hogy a most folyó Sztálin műszakban minden dolgozó, mindek művezető versenyben ad Nagy és kimagasló eredmények születtek ez alatt a műszak alatt. Az évi tervet pénteken már. 93 százalékra teljesítették. Ha figyelembe'vesszük a hatalmas lemaradást, a folytonos ene-r"

gia zavarokat. ez komoly teljesítményt jelent. Az üzem dolgozói min dent elkövetnek, hogy adósság nélkül kezdhessék az 1953-as évet. Az elmúlt héten is 10 óra kiesés volt áramszünet miatt. A dolgozók ez" úton is felhívják az ÁYESZ figyel" mét, segítsék elő, hogy munkájukat siker koronázza, hogy évi tervüket teljesíthessék. Az elmúlt heti áramszünet négyezer méter áru vesztesége t jelent népgazdaságunknak Az eddig elért eredmények is bi* zonyítják, hogy a kongresszusi anyag gazdag tapasztalatai hatalmas segítségei, nyújtanak a mindennapi munkában. Megérheti a dolgozókkal, miért szükséges jól és többet termei" ni. hogy függ az össze saját jólétükké’. a mezőgazdaság fejlesztésével'és általában a szocializmus gazdasági törvényével. A pártszervezet tanult ezekből a jó tapasztalatokból és elhatározta. hogy a jövőben á propagandistákat rendszersen tájékoz" tatja a:; üzem termelési kérdéseiről és az. egyes halogatóknak a termelésben és c versenyben elért eredményeiről is. hogy ezáltal az oktatási munka még jobban segítse a gyakorlati feladatok megoldását.

Készülnek az üzem dolgozói az 1953-as évre.

A párttagság ötven százaléka és hat" van párton,kív.üli tanul a különböző po it;kai iskolán. Emellett művezető- képző tanfolyam indult huszonöt hallgatóval, könyvelési tanfolyam harminc hallgatóval gyártás-ismereti iskola húsz hallgatóval. Szervezés alatt áll egy sztahanovista iskola és az írez.és helyes munkájának elsajátítása érdekében égy szaktanfolyam. A pártszervezet a jobb . ellenőrző munkával, a szervezési feladatok jó előkészítésével harcol az ozévi terv teljesítéséért, az 1953-as év sikeres megkezdéséért Ehhez a munkához nyújt segítséget a XIX. kongresszus anyaga és Gerő elv-társ nagyjelen" íőUcjű beszéde, melyből már ez,ideig •is merítettek.

Megyénk traktorosai

a magyaróvári kombájnvezelő iskolán tanulnak

•Gépállomások dolgozói! Pártunk és ormányza-tunk minden becsületes elgozónak lehetőséget nyújtott ar- l, hogy tanulhasson és képezze ma át. Ennek köszönhető, hogy a ma- yaróvári korobájuvekhtö iskolán ki mcvon hallgató sajátítja d a gépi 'clmika művészétét. A kombájnvo- ütő iskolán pártunk és kormányra" mk jóvoltából pótolhatjuk ma azt, mit a múlt elvett' sok dolgozó pa- asztfiaialtói. Tudják azt, hagy az kola befejezése után tudásukat fel- á-szruV,hatják a szocialista nagyüzem gloss tűséhez. Ennek szellemében ta álnak legtöbben az iskolán.

Az iskola hallgatói közül legiöb- ien megértették. mit jelent tanulni s ezért azokat az elvtársakat, akik aég nem látják tisztán cs világosan ■nmek jelentőségét, segítik a tanulás" *nn Ezen kérésziül azt akarjuk elinti, hogy mindannyian komoly pofiikat és szaktudással kerüljünk ki . i qvukorfati életbe A b-nulábban élenjárnak és példa; mutatnak Nieter István, Garamszegi Gizciiá. Fig" •er Ferenc, Farkas László, Szabadi Mihály és sorolhatnánk még számos liven jó tanulót is, akik bebizonyítják tanulási vágyukat és aktívan kapcsolódnak be ezenkívül minden társadalmi munkába. Ezekről a dolgozókról példát vehetnek traktorosaink. Tolna megyéből Nieder István, a hőgyészi gépállomás hallgatója, a sárpilisi gépállomásról pedig Figler Ferenc es Szabadi Mihály a ti/őzsi gépállomásról mutatnak példái az iskolán a tolnamegyei Imk- torosoknak.

í A kombájnvezető iskola tanulót, nemcsak n tanulásban, hanem a tár" satílaimi munkában is ’ bekapcsolódnak és aktívan veszik ki részüket. Bizonyítja ezt a?, is, hogy Szabadi evtárs az első, fagy beálltakor javasolta társainak, hogy szabadidejükben menjenek ki termeíöesopor" tolyba és. segítsék anna^ munkáját. Ezt a javaslatot a Petőfi-osztály elfogadta és szabadidejük alatt 5 hóid Bépát szedtek fal a tszesk-ben, ez."

zd segít ették a tszcs munkáját, de segítőt;ék népgazdaságunk terv-teljesítését is.

Kedves Elvtársak! Mivei rövidesen megkezdődik a másip- kombájn" vezetőképző szakiskola, ‘ kövessétek To-na. megyében is azokat az élenjáró traktorosokat, akik becsülettel állták meg helyüket és példát mutattak úgy a tanulásban, mint a társadalmi munkában és jelentkezzetek Tj is mine! nagyobb számban erre az iskolára. A tanulás mindig javatokra szolgál és no felejtsétek el. hogy ianulástokka] a szociaüz"

mu.s építését erősítitek és a 'békét védi.ok. Loezi Ida pof, előad''

Tanulásommal

a béke ügyet akarom szolgálni . . ,

Minden embernek

ja, amit el akar érni. előre tervezgeti, hogy kém is van célom, l tanulni.

Tanulni akarok, hogy építsem jö- vőmet, hogy munkámmal hasznára lehessek majd az emberiségnek, a béke. a haladás, és igazság ügyét szol gáljam.*Szcrctek tanulni, mert tudom, hogy az életbe kikerülve hasznosíthatom tudásomat.

Dolgozó paraszt az édesapám, paraszti családból származom. A TTor- thy-rendszerben gondoin; sem mertünk a továbbtanulásra, s ma a népi demokráciában minden dolgozó paraszt, minden munkás gyermeke tanúiba t, lehet orvos, mérnök, pedagógus, agronómus- Minden fiatal e.ötf nyitva állnak a középiskolák és egyetemek kapui, mii velőd,hét, tanulhat minden fiatal.

Azért tamilok., hasznára váljak népemnek, a sokat szenvedett magyar népnek, hogy tanulásommal a béke ügyét szolgáljam. Azzal, hogy tanulok, harcolok, az amerikai imperialisták ellen, segítek dolgozóinknak, akik kemény munkával építik mindnyájunk boldog jövőjét, a szocializmust.

A negyedévi osztályozó értekezlet

an valami

céla lap jé

n kitünörendű lett

eui 1 végen

Mindenk;

már

ilj anr

p gondolni sem in

értem, hogy

fog élni.

Xevalam

•kor tanulhassak. 8

/.into e:érbeoyább ak

irok

tétlen

volt, hogy egy

lolgozó pa

raszt

fia vigye valamire

az étctbmi

Az, hogy most tanulhatunk, számom ra és társaim számára nagy kitüntetés, s ezért igyekszünk még jól ban, még kitartóbban tanu’nl, hogy megfeleljünk a belénk helyezett b.- za! ómnak.

Azzal, hogy he'ytá'.’vk trmn'-ú > frontján, álihatalfusabbá, szív*'wabhá leszek, mert az életben nagy szükség' van ezekre. Sokszor g'V-dtilrwk a/ ember elé akadályok. - ezek»-! csak úgy tudjuk áthidalni, ha kitartóak, bizakodók vagyunk.

A szocialista ember fő ;<•''em vonása. hogy sohasem csügged ci, ha kell nagy áldozatok árán i*s potrosau teljesíti a reá bízott feladatokat, mert mindig szeme előtt icb«g: „Nincs lehetetlenség csak teltem bőség.“

Azért tanulok, hogy munkánkkal megháláljuk a dolgozó magyar népnek. pártunknak azt a nagy go nő rakodását, amit irántunk tanúsít. M-rg- igérjük, hogy munkánkká' a ha adás. iicrvéj szolgáljukTVAN KAROLA’

I. a. oszt. tan.

SzénalisztleV pótoljuk az abrakot

Jobbminőségű, leveles pillangós szénából és az egészen kiváló réti- szénából jó abrakpótló takarmányokat készíthetünk, ha kalapácsos darálón lisztre őröljük, A löldmüvelé- - ügyi miniszter 60. sz utasítása. az állatállomány álteleltetésének tervszerű biztosítására előírja, hogy a gazdaságok készítsenek a jobgminő- ségíi szénájuk 10 százalékából kala- pácsos darálóval szénallsz(et. A gaz" diáságok, cle az egyénileg gazdálkodó dolgozó' parasztok is a napi abraktak ármány adagoknak mintegy 25 százalékát pillangós szénából, vagy igen jóminőségű réttezénáhól készült szénalisztbej! adják. Szénalisztet csak kifogástalan minőségű, egészen száraz .szénából készítsünk, A lég száraz szénából kalapácsos darálóval köny" nycn lehet s®ép.alisztet 'készíteni. — Használjuk fel szénaliszt készítésére a kazlak környékén, szénapajtákban, padlásokon összegyűlt széna murvát, széna-törmeléket is. A széáaliszt igen értékes takarmány, i kilogramm jó- minőségű pillangós szénából készített szénaliszt 30 deka takarmányt helyettesíthet, 1 kilogramm lucerna- liszt 1 kilogramm korpával egyenlő

Súlyos büntetés lopásért

Dunaszentgyörgyön és azt engedély nélkül szállította Fácáukértre. Ezért b’ülöp Lajos hátai lakost a szekszárdi járásbíróság 2 évi és ö hónapi börtönre, 800 forint pénzbüntetésre, 300 forint értékű vagyonának elkobzására és 2 évi közügyektől való eltiltásra ítélte.

Iíercig Antal tolnai lakos, hentov- és mészáros-segédet 2 évi, és B hó- ’ napi börtönre, -10Ó0 forint pénzbüntetésre, 400 forint értékű vagyonelkobzásra és 2 övi közügyektől való eltiltásra ítélte.

Eiüöp Lajos, az Adatforgalmi Vállalat Fácánkart-puszíái száljáéinak vezetője JBö‘2 október és äov-o-niber hó folyamán az Állatforgalmi Válla la; tulajdonát képező kukoricából kö Zsákkal elsikkasztott. Majd az SO zsákból BB zsákkal mázsánként öuf) forintos áron Heréig Antalnak eladott. a többi mennyiséget pedig részben borért cseré;lo el, részben pedig pénzért _értékesítette. Iíercig Antal a kukorneát mázsánként 1Ü0Ó' forintos áron továbbadta. Fii öp Lajos ezen- kívül még ÍÖÜ liter bort vásárol:

tápértékű. Használjuk fel a járóit6" ?égű szénákból készített szénakszíet fejős:;eh-enck- borjak, anyasertések, süldők, malacok, háziállatok, baiom- fik abrakpót ásóra. Borjak és malacok számára szénalisztet**3 hetes kor i ól kezdve adhatunk naponta -5 dekát. Választott malacoknak 20—40. süldőknek 40—90 dekát, üres és bt" búgatott anyáknak (a vemhesség 2-- 3 hónapjában) 2.5 kilogrammig, vemhes kocáknak az utolsó hónapban 1 kilogrammig, szoptatós anyákpák. valamint hízóknak 2 kilogrammig. - Süldőknél az ab raktak annál iy 15 szú zabákét, kifejlett sertéseknél 10—15 százalékát, ha azonban nedvdás takarmányt is adunk meké, akkor 30 —50 százalékát i? helyettesíthetjük hicernaldszttel. Ezz-rjl a «•©rtésnieVe- iős és hizlalás költségeit lényeges« m csökkentjük. Anyakocák,- növendék" sertések takarmányozására, lucerna, lóherepölyvából esetleg ezek szal- májábó’ is készíthetünk kalapácsos darából abrakpót’ó őrleményt. A dunakömlödi Szabadság tszcs-ben Inheres za Imából cs borsótörekből készítenek a sertések részére kalapácsos darálón őrleményt. A kenderes.' Haladás tsz-ben n-apraforgótányé-rt szá ritás után kalapácsos darálón ledarálva sertések takarmányozására használják fel. Kalapácsos daráló" hiányában éles késekkel felszerelt szecskavágóval fél—egy centiméter hosszúra aprítsuk fel a pillangós szé~ nát és forrázás után párolt burgonyával, vagy répával kevertem használjuk fel sertések takarmányozására a szénatörmeléket, - szériamurvát

A modern kapitaiizoins megfő tja az é enjáró technikát

)l. Rubinstein cikke, a lÁtyeraturnaja Gazda december lí-i szamából

gvy

Ml

II-V modern kapitalizmus gazdasági a;aptör\ ón vének érvénye-sülé.-.e a. termelés gépesítés;gipk fejlődésében jel- h gzetomn kifej ezekre julot-t számos polgári köza-izdisz, filozófus, poliii ke.-s ~.;b. .nyiiatkozataibun. Ezek azt követelték, hogy „fékezzék meg a technikai haladást44, «zünles-«-ék be az az új gép.ek alkalmazását, térjenek á; a kétkezi munkára. Ezek g reakció sok különösen erélyesen kövcteiőziek a súlyos tiiltermelésv gazdasági válságaik idején. Ilyenkor dolgozták- ki a hírhedt ..ásó- és iapá^torveket“ S-őt itt-o$l clcibe is léptették azokat.

Ezeknek a terveknek az volt a fel adata, hogy teljesen in eg:- zii vessék a m unkái gén ve s föl dm unk á k g é p esí t ó- isét cs kétkezi munkára változtassák, éonniers l.'SA képviselőházi rag H’-'ÖT-ben a kongresszusban lörvény- tervezetet nyújtott, be, s ebben azt követelte, hogy ne adjanak többé szabadalmat a munkaniegtakarftó-ialá:- mánj-okra.

stewart Chase, aki könyvsorozatot adott ki ..A gép Moioehj-rs ..A haladaás átka" és lia-onló jellemző címekkel, annakidején kijei e-i 11 e lie. hogy a technikai eredmények és az új találmányok elértéktelenítik a ino- nopoHíikér trösztök alaptőkéjét, felszámolnak egész iparágakat, pus-ztu- la-sra ítélik az elavult gépek cs nyers anyagok óriási tartalékait, 'mindez pedig veszélyezteti a kapitalisták maximális ^profitját: Chas,, követelte, hogy küzd .fok ;e a haladásnak ezeket az „á*kait*‘, mégpedig olymódon, hogy mesterségesen meglassítják a technikai tökéletesedés- ütemét, gátat vetnek a technika fejlődésének.

blj.'isc -arról ábrándozott, hogy ,.a technikai hafadúst ládába csukják és csak lassacskán ’engedik ki beiő- le’k Ezért azt javasolta, „vezessenek be lega’ább tízéves moratóriumot a tűim mányidéra és tekintsenek, mindem loitaláiót a legszigorúbb vizsgálatot igén vlő, veszélyes- elmeháborodutí- uak‘".

Chase kuruzsló nn'»dszefei a haladó kapitalizmus megmenté-sőro kudarcot vaúot-tak. Chase ekkor mnnopyltükéa gazdáinak parancsára beállt az amerikai atomlovagok rikácsoló kórusába es jelenleg nyíltan fasiszta .könyveiben -a háborút és az atombo-mbás rom- bo.ást iLcsóíti a iéu'ujasrasaiib mono puirókes nyereség ..megraentésének végső eszközét."

A tőkés tennejés bókt^rrányú ágaiban egyre jobban csökken a lehetö- sége a, maximális profit elnyerósé-nek- Et. azért van, mer: a. töke szerve*

öS'Szeté'cle cgvrc magasabb lesz és .állandó jelenség, hogy a termelési kapacitást csak részben használják ki. így aztán a búké-irányú iparágak . felszerelése egyre ia-ssul, gépeinek naeyrószo e'avul, technikailag tökéletlenné váiík.

Mint Sztálin elvtárs niegá'iapítja. a tőkés országokban fölszerelés k.crék- kötőjr a' termekének é-s akadályozza az új technika alkalmazását. Jellemző példa erre az Egyesült Államok ezén- ipara, ahol a hivatalt« vizsgálat adata; szerint a legtöbb bányában teljesen elavult, alkalmatlanná vált felszerelést Uueznái n a k.

A modern kapitalizmus nic-anrátolja a- termelési falva matok öuraű-ködövé- tótcíének. a gépe-i[és legfelső fokának fejlődését. A monopoltőké-mk bértolh^okai arról ábrándoznak ugyan, hogy a kiz-víkmáriyulás ellen lázongó munká.sokat néma és engedelmes „gépembérekko"1 fogják helyettesíteni — de :t tőkések urai :ö- rekszenek az öiunííl-tödö gépek széles kön'i bevezetésére, lii-szen ez nmii k ( iegieti őke-, maximális profittá!. Az önműködő gépeket az Egy- sii ■ A.lantokban elsősorban arra-' használják, hogy a rég; felszereléssel dolgozó muukáeok munkájának LatenziTitA*á.t

fokozzák. Erre szolgál például a rakban alkalmazott önműködő „idő mérő“ műszer.

Az ilyen műszerek ecgíiségcvcl az amerikai gépkocvs(gyárosok és egyéb gyártulajdoncnsok a munka jmenvötá sát olyan fokra emelik, hogy a mim kasok ezrej fizikailag nem bírják a túlfeszített munkát ús a munka'ríélkü lick közé körűinek.

Milyen csz k őzöket a-lkalma z nak ® Egyesült Államokban a technikai haladás meggátlása érdekében?Az amerikai ipari trösztök a mon.o- poitőkősiek maximális profitja érdeké ben. amelyet a liihcte*lenül felhajtott monopolárak biztosítanak, tízezrével vásárolják fc! az új találmányok c>s technikai tökéletesítések <sza. badarmait. A találmányokat azután elsül 'vesztik és megakadályozzák hogy vetólyfár-saik felhasználhassák a technika újabb vívmányait.

A inonopo'.tőkések igyekeznek meg-, félemlíteni és megzsarolni mindenkit, aki ogy-egy találmányt életbe akar léptetni. Ezért magukhoz ragadják az e célra alkalmas szabadalmakai. amelyeket az Egyesült. Államokban ..ij c-'Ztü'et ö-szabadalmakna-k” ..revo'

v-r-szabadilmaiknak" nevezték el. A kumr.rc-;-szn -. kii önbözö bizuttságai h.:! ve.tálos \ iz.-gálát . eredményeképpen k é u y l e. o n dt voltak ni e gall a n í; an I.

hogy a monopol lök éheknek sil-usrülf ezen az úton hosszét évekre megakadályozni számos íaiáúnány gyakor’uti alfc*lma.iáei.t * termc’ódben-