Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-03 / 283. szám

NAPLÓ DECEMBER 8 Néhány szó az oktatásról Ili áriunk egyik fő célja a kojmmi- ja isták politikai nevelése, ok­ítása, a pártonkíviilick felyiügosí- - ash.. Mi, kommunisták — nem úgy. int á tőkések —1 az egész társada- ■>in életszínvonalának emelkedését alósitjuk meg napról-napra. Még az : 1 (ínségnek is cl kell ismerni azt, iygy a. szocialista társadalom milyen .utalnia« feladatokat képes mcgolda- i, mij.Vcn gyorsan képes fejlődni, hhez nem sok bizonyitgátásra van ■ aiiikfiég, csak széjjel kell nézni a vá- -jsban, falun, vagy. éppen a lányán. ' Amilyen rohamosan fejlődünk gaz­dasági és kulturális téren, olyan ro- tamcxgin kell .elméletileg is képez­ünk magunkat. Soha nem lehetünk lögelégedve azzal a tudással, amit t égsz ere ztiiuk, mert akkor cgvhely- en topogunk, nem tudunk lépést tar- mi a fejlődéssel. Ez bebizonyosodott mi községünkben is. A tavalyi ok­ítás nem ment úgy, ahogy kellett oltja, nem kapták meg ;j kommuuis­ik azt a marxista-leninista fegyvert, zt a mösszelátó távcsövet, amelyen eresztő! megláthatták volna, miért zllkségeá a tanulás. Ez rányomta bé- yegét községünkre a begyűjtés tó­én. Azért nem tudta a mi népnevelő• álázatunk a ráhárult feladatokat >,eeloldani, mert, nnn volt eléggé a larxistadcn in ista ideglóg iá veri f elvér. tesve, nem volt — ennek következ­tében — elég. harcos, éber rV így a mai. napig sein teljesítette, községünk kukoricából, burgonyából begyűjtési tervét. f?-z az egyik oldala az éremnek. De van egv másik is. A/., hogy a termelőcsoportban a politikai Okta­tás hiányában nem látták tisztán pár­tunk parasztpolitikáját. Igv riicgi or­ten!, hogy csak olyan tagokat akartak felvenni, akiknek semmi, vagy egy­ket hold földjük van. Harcolni kellett azért, hogy a tíz, tizenöt holdas kö­zépparasztokat felvegyék a termelő- szövetkezet tagjai sorába. A felvilá-- gosíló munka folytán sikerült elérni, hogy olyan kis- és középparasztok kerültek csö-porlunkba. gépeikkel, jó­szágukkal együtt, akik vetésüket be­fejezték,. beszolgáltatásuknak eleget tettek. így kell nézni az oktatás jelentö- ségét. Ezért Szakoson is egyék ma­gukévá az elvtársak az oktatás fon­tosságát, vegyenek részt azon. Első és másodéves politikai iskola van be­indítva. Az első foglalkozáson a 1*3 hallgatóból hat jelent meg. Ugyanígy nézett ki a helyzet a másodévesen is. A pártszervezet vezetősége, látván, hogy nem jó volt az előkészítős, újra megtárgyalták az oktatás kérdésót, kijavította a hibákat és ma már mind a tizennyolc hallgató pontosan meg- jclenik az oktatáson. Iskolánkon von­nak pártonkívüü aktívák is, akik éppúgy kötelességüknek érzik a tanu­lást, mint a párttagok. Így elég szín­vonalas is a szeminárium. % A másodéves politikai iskolán azonban van még mit tenni, úgy az előadó olvtársakVik, mint a hallgatóknak. Horváth Imre és Rankh Antal, ele társak, propagandis­ták azt a ■ megtisztelő feladatot kap­ták. pártunktól, hogy a hozzájuk be­osztott dclársakat tanítsák, neveljék. Az elvtársak ezzel szemben gyakran objektív okokra hivatkozva, nem ké­szülnek eléggé fel. így- persze az ok­tatás sem megy úgy. mint azt a párt elvárja az elv társaktól. A hallgatók látva az előadók gyenge felkészült­ségét., szintén lazán kezelik ezt a fon­tos kérdést, és így az oktatás szín­vonala nem emelkedik. Pedig tudhat­ják az elvtársak a tavalyi tapaszta­latokból, ha nem jó a politikai ok­tatás, nem jó az állam iránti kötele­zettség teljesítés« sem. Már pedig a kommunistákra az jellemző, hogy ne­hézséget nem ismerve, harcolnak a feladatok végrehajtásáért, tehát, az oktatás színvonalának megjavításáért is. MADARAS LÁSZLÓ ' ■ szak esi levelező. lemaradt Báítisxék község ax őszi munkákban Bátaszék község az őszi betakari- ás, szántás és vetési’ inuuikákban még alndig le van maradva. A lemara- ás oka, hogy nem foglalkoztak a olgozö parasztokkal kellően, nem udatosították a minisztertanács ha- ározatának fontosságát. Hiányzott a ó népnevelő munka, méllyé, meg- íagvarázták volna azt, hogy mit je- ent a dolgozó paraszt-ág számára s, ha idejében elveii kenyér- és ta- .armánygabonáját és befejezi határ- dörc az őszi mélyszántást. De ez tem történt meg. Búzavetési tervü- :et 80 2, ősziárpa vetésüket 80.6, ta- rarmánykeverék vetési tervüket 40.7 •z őszi mély szánt ást 81 százalékra eljesitették. De. lemaradás va.n a si- óziáái terv 'teljesítésében, A lemaradás oka főként abbé1- ídódik, hogy a tárnics nem vonta be i munlcák elvégzésének érdekében a nezögazdasdgi állandó bizottság tag- ait és azokat a dolgozó' paraszto- cat, akik élenjártak a termelésben is a begyűjtésben egyaránt. — Az íllandóbizottság tagjainak munkája ibban merült ki, hogy a gyűlésekre elmentek, de egyéb munkát nem fej­tettek ki annak érdekében, hogy a minisztertanács határozatát betart­sák a községben és minden dolgozó paraszt teljesítse betakarítási, veté­si és szántási tervét. Azokra a be­csületes dolgozó parasztokra, akik elsőnek fejezték be a vetési mun­káikat, nem építettek, nem vonták be a népnevelőmunkába őket. Pedig nyíl vásnvaió. hogy ezek a dolgozó pa­rasztok megérttették volna azokkal a dolgozó.parasztokkal, akik nem v<\ tettek, hogy mit jelent népgazdasá­gunk és ■ dolgozó parasztságunk számára, ha idejében fejezik be ve­tési tervüket. Veres András. Kádár János, Bakó Mihály és Takacs Kál­mán .dolgozó parasztok azok, akik elsőnek fejezték be betakarítási és vetési munkálataikat. Hogy a lemaradást behozzák, a jö vőben sokkal jobban kell támasz­kodni azokra az élenjáró dolgozó parasztokra, akik példaképei a köz­ségnek, úgy begyűjtésben, mint ter­melésben. De sokkal o.daadóbb mun. kát kel; végezni a mezőgazdasági ál­landó bizottság tagjainak is. Szív­ügyüknek kell. hogy tekintsék az őszi betakarítási és vetési munkák e.végzését, mert ezen keresztül tud­ják biztosítani az ország jövő évi ke. ny ér el látását. A községben ennek je­lentőségét még több dolgozó pa­raszt nem látja, és ez az oka annak- hogy 30 dolgozó paraszt eddig nem vetett, száean pedig csak részben ve. tették el az előírt területet, Nagy feladat hárul ezen a téren a tanács és a pártszervezet vezetősé­gére. A pártszervezet többet foglal­kozzon a tanács ellenőrzésével és a népnevelőmunka kiszélesítésével, hogy lemaradásukat behozva teljesít­sék Bátiaszéken is előírt tervüket. A vetési munkáik mellett nagy a lema­radás a silózás terén. A tanács és a földmüvesszövetkezet a törvény ere­jével ném élt azokkal szemben, akik a sáióaáői tervet hátráltatták, A jö­vőben ott, ahol nem használ a nép­nevelő munka, ott alkalmazzák a tör vény adta lehetőségeket, vonják fe­lelősségre azokat, akik hátráltatják népgazdaságunk tervte.jesí lését. Az őszi munkák elhanyagol ása mellett lemaradás van az egyes be­gyűjtési cikk fél es égek 'tervteljesítésé­ben is. Búzából, 89.1. szénából 74.6. napraforgóból 80.2, burgonyából 90 3, kukoricából 92.9, hüvelyesekből pe­dig 9.8 százalékra teljesítette tervét a község, A dolgozó parasztok még nem tekintik szívügyüknek .túlnyo­mórészt a begyűjtési terv maradék­talan teljesítését. Vannak olyanok, akik.még az elmúlt év beadási terv­iéijesítésével is hátra vannak. — Galla Ferenc, Lassu Jenő, Borbálh János még a tavalyi évről is nagy- mennyiségű tej, baromfi, napraforgó és búza beadással vannak elmaradva. A tanácsot feladata elvégzésében, munkájában segítse a. pártszervezet jó népnevelő és ellenőrző munkával. A község kommunistái pedig mutas­sanak példát minden vonalon, hogy a do'gozó parasztság őket követve, pótolva lemaradását, teljesítse min­denből a tervet. A Tolnaiiiegyei MÉH Vállalat országosan első leit a liniladékgyüjlésbeii Napokban érkezett meg a Mellék­termék és Hulladékgyűjtő Egyesülés október havi értékelése, amely kimu­tatja, hogy az ország 20. MÉH válla- tata közül október havában a Tolna- megyei MÉH Vállalat országos első káfyíiacw {testál! lett. A vállalat dolgozóinak kollektiv munkájának köszönhető az. .hogy ezt az eredményt elérték. Különösön ki­emelendő, hogy vasi érvükét 'idd.3 százalékra teljesítették, ami azt jelen­ti, hogy a vállalat dolgozói’ megér­tették a vasgyüjté'S' nagy népgazda­sági jelentőségét és. becsületbeli kö­telességüknek tartották azt,' hogy a reájuk bízott feladatot túlteljesítsék. Ez az eredmény nem azt jelenti, hogy a vállalat dolgozói megpihenjenek babérjaikon, hanem mindent cl kell követniük annak érdekében., hogy évi tervüket is túlteljesítsék. — A válla­lat dolgozói, felvásárlók, előadók, fi­zikai dolgozók egymással párosver* senyben állnak. Az előadók közötti versenyben, begyűjtésben első helyen Eröehlich Tibor kartárs. megbízott -vas- <>s fémclüadó áll. Meg kéj! em­lítenünk,’ hogy a fizikai dolgozók közül papírba'.ázásnál Kiss Istvánná 200—300 •százalékot. Fazeka* Jánost)é és FI cseh Sándorné 219 ■százalékot értek el. Vagonraká-snái 0macht Jó­zsef, Ferencz Géza. Tamás Ádárn Tűd é-s .ennél magasabb százalékot érnek cl. A vállalat terv teljesít és éhez hoz­zá járult u paksi, és a dombóvári föld­mű vessző vetkezel jó munkája is. me­lyek elősegítettek, hogy a vállalat tervéi túlteljesíteni tudja. Tóth Lász­ló, a, vállalat igazgatója kijelentette. hogy ez az eredmény nagy kötelezett­séget ró a vállalatra és annak összes dolgozójára, különösen most a decem­beri Ya-nyüjtö Napok alkalmával. Az elért eredmény, kell. hogy ösztökéljen inindeu egye* dolgozó: árra. hogy eredményeiket még jobban fokozzák é* a Vízgyűjtő Napokban is meg­szerezzék az országos elsőséget. Hogy ezt el tudják érni. a gyakorlati mun­ka mellett több gondot fordítsanak a szakmai és ideológiai továbbkép­zésre éti a -szemináriumra beexsztott dolgozók nagyobb lelkiTmerclevség- gtí-i készüljenek fel és jelenjenek meg. Mit sem ér a gyakor.uti munka, ha nem világítja meg az elmélet lénye. A jobb munxa érdekében ad.janiik na­gyobb nyilvánosságot a versenymozga lomnak és itt Vadász László vcrsniy- feie,övnek kel! az eddiginél sokkal jobb munkát elvégezni. A szakszer­vezeti bizottság is jobban kapcsolód­hatna be és támogathatná a verseny mozgalmat. Az a tény, hogy az SZIT nek nines kuitúrfojeiöcse, maga után vonla a kultúrmunka teljes i-ilapoeo- dását, holott a vállalat dolgozói kö­zül igen sokan vannak, akik a lkai­ul a-sak vzinvonaia-s kultúrmunkára Ha a. vállalat mindezeket a hibákat kijavítja, akkor biztosivá van a még nagyobb eredmény a terv túliéijt-si- tésében. (4. F.) 3 Mit nyújt a Szabad Föld Teli Est a falu dolgozóinak A Szabad Föld Téli Este előadá­sokat az évek során megszerette a falu népe. Aho] jói megszerveznék az előadásokat, ott ezek a falu kultu­rális ételének központjává váltak és valósággal hozzájöttek a falu dol­gozóinak mindennapi életéhez Egy- egy évadban, mintegy 4—5 millió hallgató számára nyújtottak hasznos ismereteket, s hozzájárul talc ahhoz, hogy a falu dolgozói tájékozódást nyerjenek az időszerű kérdésekről, a haladó tudomány több fontos problé­májáról, mozgósítsák népünket a szocialista jövő tudatos építésére és békémik harcos megvédésére. Az SZFTE előadások hatására több ezren határozták el a tszcs-be való belépésüket. Ez Hogy és zen is meg­történt, ahol cgv Szabad Föld Téli Estén elhangzott mezőgazdasági elő­adás hatására több, mint húszán lép­tek be tavaly termelőszövetkezetbe. De az c’öadások segítették a begyűj­tést, a mezőgazdaságii munkák idő­ben való elvégzését és az új munka, módszerek bevezetését. Ezt láttuk Puxler Ádárn tolnai egyéni dolgozó parasztnál is, aki a Szabad Föld Téli Estéken hallott pótbeporzással maga­sabb termelési átlagot ért el. Az előadások elsősorban az ötéves terv eredményeképpen kialakuló új Magyarország boldog életéről, nagy építkezéseinkről, újonnan létesült szó cialista városainkról és a magyar fa­lu csodálatos fejlődéséről adnak tájé. koztatást. Felvilágosítást nyújtanak a bel. és külpolitikai heüyeztrő!, a béke és a háború kérdéséről. Arról, hogy műként mesterkednek az impe­rialisták egy újiabb világháború ki- robbantásán és hogy az egyre erő­södő béleeiábor miként gátolhatja meg alattomos szándékukat. Az SZFTE előadások tehát elmélyítik és kiszélesítik a falusi dolgozók politi­kai tájékozottságát. Az előadások közül igen sok foglalkozik a me­zőgazdaság tökéletesebb munkamód­szereivel,: új növényfajtád termesz­tésével. Megismerteti parasztságun­kat azoknak a termelési módszerek­nek alkalmazásával, amelyek- előse­gítik a nagyobb terméshozamot és megmutatják a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeit, megszilárdításának módjait. Harcon jól mennek á Sza­bad Föld Téti Esték és ez munká­jukon is meglátszik, mert a szövet­kezeti község már nagyrészt befejez te őszi. munkáit és teljesítette beadá­sát. Az SZFTE k megmagyarázzák azt is. hogy a falusi dolgozók, hogyan köthetnek az állammal előnyös ter­melési és hízlalási szerződéseket. — Sokat tanulhat, dolgozó parasztsá­gunk az állattenyésztéssel foglalkozó előadásokból is. Nagydorogon pél­dául a sertéshízlalás kérdéseit be­szédéit meg. A Szabad Föld Téli Es­téje tehát szakmai képzést is bőven nyújtanak a mezőgazdasági dolgo­zóknak. A Szabad Fö'ci Téli Estéik a politi­kai és szakmai tájékoztatás melleit az általános műveltség emelését is szolgálja. Különösen természettudo­mányos ismeretek terjesztését tekin­tik elsőrendű feladatuknak. Hogyan keletkezett a világ és hogyan kelet- kezeíp az élet? Hogyan alakítja át a szocialista ember a természetei? Bátán a ..Tengered és óceánok" cím. me! tartottak egy előadást, amely­nek keretében a háta; dolgozók el ­mélyíthették földrajzi L-meredket is. Több előadás szól hazánk törté­nelmének hősi korszakairól, függet­lenségünk és szabadságunk védelme­zőiről. így Zombán Eger vara védé.r mének 400. évfordulóján az egri hő. sok pé'da mutató hazaszer te léről és bátorságáról hallottak a zombai dol­gozók, Az SZFTE n jutnak közelebb falusi dolgozóink íróinkhoz, művé­szeinkhez, amikor megismerkednek kiemelkedő alkotásaikkal cs megis­merkednek a nemzeti kultúra hala­dó hagyományainak zászló vivőivel. Petőfi, Ady. Móricz Zsigmond mű­veivel. amelyekben ezek az. írók né­pünk igazságát, egykori e'nyomott- ságának keserű fájdalmait irt^ men. Bálán Kölcsey Ferencről tartottak így előadást: Az eddigi SZFTE k nyomán eset és ezer emberben ébred fel * vágy a tanulás. az általános művelődés iráni. A dolgozók nagy tömegei már rend­szeresen olvasnak könyveket és fo­lyóiratokat. Legszebb példa erre Vár­domb község, ahol alig akad olyan dolgozó; aki nc lenne szorgalmas-tag ja a falusi népkönyvtárnak. Az SZFTE előadások meggyőzték a fa­lusi dolgozókat arról is tehát, hogv csak több tudással, nagyobb művelt­séggel épílhetjük eredményesen szo­cialista hazánkat és. hogy a kultúra szorosan hozzátartozik az ön!ud'atc>3 dolgozó életéhez. A jól szervezett SZFTE előadások az oktatáson és nevelésen kívül szó. rakozást is jelentenek a hallgatók szamára. Az előadásokat legtöbb esetben diavetítéssel, íilimbemulatás­sál. vagy művészi műsorral kötik össze, mint Madocsán is, ahol ép­pen ezérí örömmel és szívósén járnak az előadásokra, mert ott amellett, hogy sokat tanulnak, jól szórakoz­hatnak is a kísérő veti léseken, s ezek nemcsak elmélyítik az előadás anyagát, hanem gyönyörködtetik és. felfrissítik a munkában elfáradt dől. jozókat. Megyénkben .szépen indultak meg a Szabad Föld Téli Esték előadásai, a falvak versenyre is hívták egy­mást, Községeink 70 százalékban kapcsolódtak be a mozgalomba, de. sok helyütf még nem indult el az előadás. A tanácselnökök arra hivat-, koznak, hogy az őszi vetések miatt nem érnek rá ezekkel foglalkozni.— Helytelenül járnak el ezek a taná­csok fmini a iaddi is), mert nem ér­tékelik az SZFTE-ket. Azt gondol­ják, hogy a tanács feladata csak a politikai és gazdasági igazgatás, a kuítúr-munkával pedig törődjék az, aki ilyesmire is ráéT. Az ilyen ta­nácselnökök és funkcionáriusok nem látják a szoros kapcsolatot minden gazdasági, politikai feladat és a tö­megfelvilágosító munka között. Büro- kratikusa.n gondolkodnak és azt hi­szik: elég. hogy a hatalom a mun­kásosztály kezébe került, a többi már magától is könnyen megy, ho­lott az igazság az, hogy a dolgozó tömegek támogatásáért, rokons-zerí- véért — mint Révai e'.vtárs mondot­ta.- ..A hatalom megragadása után is állandó harcot kell folytatni a meg­győzés eszközeivel”. Tehát: ismeret., terjesztő munkával is. Ezt olvassuk . . . IIJ TERMÉS. Fiatal lökök anto légiója, összeállította Hajnal Anna. Legfiatalabb költőink negyedszer' je. lent koz nek gyűjteményes kötettel, hogy megmutassák a magyar olvasó- közönségnek eddigi munkásságuk eredményeit. Fejlődésük szembetű­nően mutatkozik meg ebben az új gyűjteményben is. Költőink ma már jobban tudják forgatni szerszámukat, pontosabban ismerik mesterségük kö vet elmén veit és szebben tudják ki­mondani új életünk szépségeit, ered. ményeit, harcait és esetleges fájdal­mait. Ezek a fiatal költők már men- ;ese>k azoktól p. polgári behatásoktól, amik ma még idősebb költőinknél gyakran fellelhetők Verseiket fris­sen, lendü'etesen és bizakodóan ír­ják. szavaikból az új élet érte.me és öröme árad. A kötet Jcierae:ke^ő köl­tői Eorsi István. Boda István. Csoóri Sándor. László Ibolya, Szécsi Mar­git, fejlődésüknek már jelentős és eredményes állomásához értek. Ez a kötet egyben biztosíték is újabb és nagyobb eredményekre. iermilov: A HTON PÄVLOVICS CSE­HOV. Csehov, életrajzának ismerteté. sével Jermilov bemutatja a XIX. szá zadyéqi Oroszország korrajzát. Meg­világítja Csehov fejlődését és feltár, ja a társadalomban elfoglalt helyét. Az író rendkívül alapossággal elem­zi Csehov egyes munkáit. Különös gonddal foglalkozik drámai művel­ve', így, például a Sirály, Vány'a- bá­csi és a Cseresnyés kert elemzésé­vel. Ezek a magyarázatok hoz.záse- ■gítiv az olvasót ahhoz, ' .hogy fel­táruljon előttük a művek belső 'é- nyege. rejtett mondanivalója. Az esztétikai és etikai mélységek fel­színre hozása igen finoman, szinte patétikus hangon történik. Igen je­lentős annak érzékeltetése’ és bizo­nyítása, hogy, a XIX századvégi író hogyan jut el a forradalmi változás Mlceriilh etc fenségének hirrietéséhw.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents