Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-30 / 281. szám

hmhmm 2 W K P t. O 1352 XOVEMBEB 8» KULPOLIT1K1I JEGYZETEK Eisenhower pártfogoltja A Barcelonában megjelenő „Desti- no" című fasiszta -folyóirat október 1.7-éu szenzációs nyilatkozatot közölt: .,Juin marsai!, az atlanti hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka va­lóságos szerelmi vallomást tett Fran- ronak és követelte a fasiszta Spa­nyolország felvételét az A eh esőn­féle „Egyesült Európába“. Juin véle­ménye szerint Spanyolországnak részt kell vennie az európai hadseregben és az Atlanti Tömb minden egyéb szer­véiben, csapatokat kell küldenie a nyugaleurópai országokba. „Szó sem lehet igazi Európáról Spanyolország nélkül!“ — állapította meg Juin. Juin nyilatkozatát a francia sajtó zöme felháborodással fogadta. Juin megállapításai azonban egyáltalán nőm meglepőek, hiszen régóta köz­tudomásúd a fasizmus iránt érzett rokonszenve. Sőt mi több. Juin ép­pen e rokonezenv révén jutott jelen­legi magas pozíciójához. A háború idején Hitlerek szabadon- bocsátotlák öt a fogságból, így lett Weygand helyett az éezakafrikai fran­cia csapatok parancsnoka. Ebben a minőségben nem kévés kárt okozott a. szövetségeseknek 1942 novemberé­ben végrehajtott partraszállásuk után. Az 19413—1944-és évékben azonban Juin már megnyerte Eisenhower ke­gyeit. Ennek magyarázata az, hogy Juin eltávolította a francia' hadsereg­ből az igazi hazafiakat, az elelnáílási harcosokat és a vezető állásokba hét- próbás reakciósokat, p étái n istákat ül­tetett. Juinnek rövidesen olyan szilárd te­kintélye lett. hogy kevéssel az atlanti parancsnokságba történt kinevezése után lööd-bem levelet kapott a „Bru­derschaft“ nevű nyugatnémetországi fasiszta szervezettől. A francia la.po’k közölték ezt a levelet. A hitleristák úgy üdvözölték Juint. mint cinkos­társukat, felhívták, harcoljon az „Egyesült Európáért“ és teremtsen „rendet“ Franciaországban. Amint a tények mutatják, Juin nem eresztette c! a füle mellett ezeket a tanácsokat. Ebben leli magyarázatát az, hogy mind a párizsi vezető körök, mind a Pentagon urai elfogadhatónak talál­ták jelölését az Atlanti Tömb száraz­földi erői parancsnokának tisztségé­re... Úgy érezték, hogy most végül sikerült az amerikai szóhasználattal szólva a „megfelelő embert a megfe­lelő helyre“ tenni. Mr. Gifford elégedetlen Mr. 'Waiter Gifford — őfelsége a Wall Streef londoni helytartója, azaz az Egyesült Államok nagykövete a,z Egyesült Királyéágban, AngUáJjfln fe­szült figyelemmel .kifvefiiP nangulatá- nak leg-osekéi-yebb ingadozásál!, % hogy mag'ukra haragítsák az óceánon- t-úli „főnökséget“. A „Scotsman“ eí-$ mü lap együttérzően közli olvasóival: „Walter Gifford amerikai nagykövet kellemetlen perceket éljL át..." Mi is történt tulajdonképpen? Az történt, hogy az ajíneriknUfiíípiü matat kissé megpiszkálta Ejjan angol külügyminiszter. Októl«*- ( u-jw* “ÍSS-V*i Ko ,^y-Club^n vi. ■oíreggehn Kdén' áugkc1"**111 f,Ky M-.uv/yokat érintve Gifford jelenlété­ben timt meg ilyet!) kijelenbüie. V gy nem hallgathat „csak azért, mert ta­lán valakit, megsért“, és hogy a,z an­goloknak „ki kell fejteniük szem­pontjaikat“. De Eden még tovább ment és leszögezte, hogy az erősza­kon és egyenlőtlenségen alapuló szö­vetség nem lehet tartós-. Első pillantásra mindebben talán semmi eértő nincs. Valóban egy olyan szuverén nagyhatalom, mint F agy - Britannia, miért ne tarthatna igényt arra. hogy egyenjogúnak tekintse ma­gát bármely más hatalommal? De csak azok beszélhetnek, akik nem is­merik Mr. Gifford és washingtoni patrónusainak erkölcseit. A „Scotsman“ fölháborodott Edén „tapintatlanságán“ és megjegyezte. „Az amerikai köved -a, tu felötlött, vájjon nem közvetett utalás-e ez arra, hogy Amerika kizárta az an­gol képviselőket a Csendesóceáui Szövetség Tanácsának munkájából“. Hogyan lehet kétségbevonni Was­hington lépéseinek helyességét! Mi­csoda tolakodás ez az angol külügy­miniszter részéről! Vigyázni kel!. Mr. Gifford hamar megharagszik ám ... Egy trükk kudarca Mint ismeretes, a gyarmattartó ha­talmaknak nem sikerült megakadá- iyozmiok, hogy a tuniszi és a marok­kói kérdést az ENSZ-köz,gyűlés 7. ülésszakának napirendjére tűzzék. A francia imperialisták minden erőfe­szítése ellenére, hogy eltakarják a kívülállók szeme . elöl az Észak-Afri­kában müveit törvénytelenségeket, Tunisz és Marokkó elnyomott népei­nek harca felébresztette a közvéle­mény figyelmét és őszinte rokonszen- vot váltott ki, különösen az arab vi­lágban. A francia gyarmatosítók szerették volna, ha az északafrikai helyzetet nem teregetik ki a közgyűlésben, etért újabb trükkhöz folyamodtak. Ügynökök, az úgynevezett ..tuniszi miniszterelnök“ vezetésével bábdele­gációt menesztettek New-Yorkba. amelynek a France Presse hírügynök­ség szerint „Tuniszt kell képviselnie“ a francia kiilöttség keretében. ,.Illeté­kes körök“, ahogy a Franco Presse írja, jóelöre tudták, hogy ez a „kül- dötueég" úgy fog táncolni, ahogy francia gazdái fütyülnek, ezért ezt, a lépést „különösen örvendetes körül- írvónynok“ tekintették.. Az ujjoligás azonban korai vo-lt. Ok­tóber 20-án a tuniszi-héj irodája kü­lön nyilatkozatot tíítL közzé arról., hogy a Xew-Yorkba c,utazott tiszt­viselők nem képviseliká tuniszi kor­mányt. így hullt le a lepel az imperialisták trükkj-éről: nem sikerült saját iigynö- fkeikke! képviseltetniök Tunis»!. Szavazat ok adás-vétele Alig kezdi meg munkáját a japán parlament újonnan megválasztott al- lsóháza, néhány képviselőjének nőve 1 más-áJJaapJótn« ott szerepei a ! tokiói lapok hasábjai:?.. '- ,-;«íp--zorú- ség' oka, sajnos, távolról sem az új parlamenti tagok érdemeiben rejlik. Arról van szó. hogy újabb nagy­szabású botrányra derült fény. A két legnagyobb japán burz-soá párt — az uralmon lévő liberális és az úgyneve­zett „haladó“ képviselők durván meg­sértették a választási törvényt és mindez csak a választások után váilt isimenetessé. A japán ál lám rend őrség adatai szerint, amelyeket a „Mainici" című lap tett közzé, október 20-ig a választási törvény közel 15 ezer meg­sértését' derítették kj és foglalták jegyzőkönyvbe. A választók megvá­sárlásában ismét csak a liberális, és a „haladó“ párt képviselői jártak az élen. A t-örv-ényt ellenségekért több szénné!yt letartóztattak. A letartóztatottak, illetve ide'igle- , nősén őrizefcbevettek között fő új képviselő van. Október 19-én például kartózta-tták Okubo képviselőt, a li­berális párt egyik vezéréi, akit azzal vádolnák, hogy 10 millió yent fordí­tott. a választók megvesztegetésére. Egy nappal előbb ugyanilyen váddal fogta vállalóra a rendőrség Maj-eda képviselőt, a liberális párt másik ve­zérét. Kétizlben idézték meg a rend­őrségre Okazaki képviselőt, külügy­minisztert, minthogy 150 olyan sze­mélyt tartóztattak le a szavazatok megvásárlása miatt, akik őmellettc „agitáltaik“. Mindezek a tények még jobban megvilágítják, milyen körülmények között, zajlottak le Japánban a leg­utóbbi ■ parlamneti választások. Kommentár felesleges A „Fieader's Digest1 ‘című amerikai folyóirat 19Ö2 szeptemberi számában az egyik hír a következőket mondja: „Alabama-ál lamban egy hadirok­kant. aki nemrég jött ki ; a-z elme- gyógyintézetböl, jelöltette magát a kongresszusba. A választási hadjára­ton a következő jelszóval indult: „íjn vagyok AI ab ama - á I la m/b a n az egyet­len politikusiakiiek igazolványa van arról, hogy nem elmehajc>s‘;. Kommentár felesleges! „A „New-York Herald Tribune“ 1952 július 29-011 szerkesztőségi cik­kében a következőket közölte: „Vogeler előadásokat tart a kém­kedés technikájáról“. PEEKSKILU, N. Y. (Associated Tross) július 2vi „ , A peekskilÜ katonai akadémián új tantárgy előadását kezdik meg az ősszel: ,,A kémkedés technikája“ cím­mel. Előadó: Robert A. Vogeler. aki kémkedés vádja miatt 17 hónapot töltött magyarországi börtönben. Ugyancsak Vogeler az. iskola egyik gondnoka". Kommentár felesi eges! Megkerülő manőver Az utóbbi időben több dán minisz­ter, — köztük Kraft külügyminiszter — javasolta, hogy állomásozzanak Dánia területén is az Atlanti-tömb­höz tartozó idegen államok fegyveres erői. A demokratikus közvélemény he­ves tiltakozással fogadta ezeket a javaslatokat. Kraft a külföldi megszállás tervé­nek parlamenti elfogadására ravasz cselhez folyamodott. Október 30-án, a külpolitikai vita megnyitásakor biz­tosította a nemzetgyűlést arról, hogy „szó sincs dán területek átadásáról hadi támaszpontok céljára“. Neon, égé-- szén másról van szó: ..Mi magunk juttatjuk kifejezésre azt az óhajt, hogy az Északatlanti-tömbhöz tartozó szövetségeseink bizonyos katonai erő­ket bocsássanak Dánia rendelkezésé­re . . Tehát nem a-z Egyesült Államok kap Dániában támaszpontokat saját csapatai elhelyezésére, hanem Dánia kap amerikai csapatokat, hogy azokat sját területén elhelyezhesse! Láin, mi­lyen nagyszerű fordulat! Valóban is­teni látvány. Csupán az kétséges, hogy félrevezeti-e ez a látvány a dán függetlenségi és bók eh arcosokat. Á Dombóvári Fűtőház pártszervezete és propagandistái az oktatás sikeréért pártszervezetünikben hét politi- i leíőseó tesszük, hogy a hozzájuk tor­kai iskola működik. Három I tozó termelési egységben, üzemrész­ben dolgozó pártonkívüli hallgatók felkészültségét segítsék,, megjelenésü­ket biztosítsák. Azokat a -hallgatókat, akik hanyag, rossz munJeát végeznek és beszélgetés után sem hajlandók meg javítani mun­kájukat, az oktatásból kizárjuk. Be­vonjuk helyettük azokat a dolgozó­kat, akik a termelésben, élenjárnak és a-z oktatáshoz jól viszonyulnak. A pártvezetőség sokkal fokozottabban ellenőrzi a propagandistákat, hogy részt vesznek-e rendszeresen a propa­gandista szemináriumon. Megjelené­sük biztosítása érdekéiben a szakvo- nali vezetőket tesszük felelőssé. Azok­kal „akik ezt elhanyagolják, külön bee,zeigetünk, ha ez nem használ, le­váltjuk és pártfegyelmi elé állítjuk. ^ípncvelő értekezleteken, párt- ^ bizalmi és pártcsoport érte­kezleteken megszabjuk konkrétan az oktatás helyi aigitációs érveit. Párt- vezetőségünk havonta egyszer felül- í vizsgálja a területén lévő egy-egy politikai iskola munkáját és ennek alapján, a pártoktatás népszerűsítése érdekében egy előre kijelölt pártve­zetőségi tag cikket fog írni a párt- oktatás tartalmi-módszertani sajátos munkájáról, a helyi eredményekről, hiányosságokról. Az iskola inuukájá- nak felülvizsgálásakor tapasztalt eredményeket és hiányosságokat a pártvezetőség a propagandistákkal megbeszélve használja fel a munkák megjavítására. A népnevelő értekez­leteken, pártbizalmj és pártcsoport értekezleteken ismertetem a feladato­kat és módszertani segítséget adok azok megvalóstíáeához. havonta tartandó taggyűlésen egy napirendi pontként meg­vitatjuk a pártoktatás helyzetét, nép­szerűsítjük a jól dolgozó propagan­distákat és hallgatókat. bíráljuik a hanyagokat. Komoly bírálatot alkal­mazunk azok felé a szakmai vezetők, különösen a párttagok felé, akik nemi segítik megfelelően a pártoktatás munkáját. Pártszervezetünk legfőbb feladó.tűként tűzte ki azt. hogy a XIX., pártkongresszus anyagának tanulmá­nyozásába bevonja párttagjaink ősz. szességél. Ugyanakkor az agitáció« munkán keresztül biztosítjuk, hogy ne legyen üzemünkben olyan dolgozó, aki ne ismerné a XIX. kongresszus határozatait. Kép név élőinkén és a pártcsoportbizalmiakon keresztül olyan hangulatot teremtünk, hogy mindenki megtiszteltetésnek érezze a Kongresszus anyagának tanulmányo­zását. Ez nagyban elő fogja segíteni mind a politikai, mind a szakmai munkánkat, Kó$a József üzemi párttitkár. másodéves,, két. elsőéves, egy DISZ iskola és . egy elsőéves Párttörténet tanfolyam. Az iskolák nagyobb rész­ben megfelelnek a követelményeknek. Propagandistáink felkészülnek az elő­adásra és ezen. a téren- kiváló mun­kát végeznek: Somogyvári István, Demeter Zoltán. Zsiga József, Esküdt Imre és Tóth Ferenc. Ugyanakkor vannak propagandisták, akik még mindig nem látják az oktatás fontos­ságát és lebecsülik az oktatást. Ilyen például Varga Jenő műszaki főtiszt és Ssihütiz Vilmos. Pártvezetőségünk tisztában van a Központi Vezetőség határozatával, a-z oktatás fontosságának kérdésével. Határozatot hoztunk a politikai isko­lák színvonalának emelése érdekében és a lemorzsolódás megszüntetéséért. Pártszervezetünk vezetősége « párt és DISZ propagandisták, a szeminá­rium bizalmiak bevonásával egy napi­rendi pontként minden hónapban ki­bővített vezetőségi ülésen tárgyalja meg a pártoktatás terén végzett ed­digi munkát. Értékeljük, hogy a ve­zetőségi tagok, propagandisták, sze­minárium-bizalmiak, a pártcsoportve- z-etök, hogyan veszik ki r&észüket a pártoktatás érdekében végzendő mun­kából. Hogyan dolgoznak az eszmei- politikai színvonal emelése, a helyte­len nézetek felszámolása, a lemorzso­lódás megszüntetése érdekében. A pártvezetőségi tagok között ” személyekre felosztottuk a politikai iskolákat és felelőssé tettük őket egy-egy iskola munkája, a pro­pagandisták felkészülése és a hallga­tók hiánytalan megjelenése érdeké­ben. A pártvezetőség havonta össze­hívja a propagandistákat, szómmá, riian bizalmiakat és értékeli munká­jukat. A propagandistáit felé feladat­ként szabtuk meg, hogy kísérjék fi­gyelemmel a hallgatók termelési ered­ményeit, dicsérjék, illetve bírálják a politikai iskolára: való felkészültségű- hét. Felelőssé tesszük őket is. hogy a hallgatók' eljárjanak a pplitikai is-- k-Vá"», a i'U nyzóldk .V rendszeresen foglalkoznak. \ párt vezeti . t rendszeresen táji ko-ztatják a politi­kai iskolák helyzetéről. A propagandistákkal való foglalko­zást is fokozzuk pártszervezetünkben. Ellenőrizzük felkészültségüket. A jó propagandistákat népszerűsítjük a dolgozók előtt. Népszerűsítjük a jó módszereket, amelyeket az eszmei színvonal emeléséért, a lemorzsoló­dás megszüntetéséért alkalmaznak. A hanyagokat kipellengérezzük. A po­litikai iskola vezetők állandóan fi­gyelemmel kísérik a hallgatók fejlő­dését és azt rendszeresen jelentik a párt vezet őségnek. Ennek alapján, pártcsoport “értekezleteken megbeszél­jük a pártcsoporot-ok tagjainak okta­tási munkáját is. A pártcsöportot fe­A A tamási járás népnevelői eredményes muokával biztosítják a XIX. kongresszus anyagának széleskörű ismertetésé! A tamási járás területén huszonhá­rom népnevelő értekezleten, Sőt nép­nevelő részvételével vitatták még a jugoszláv kémbanda elítélését és á XIX. kongresszus anyagának jelentő­ségét. A népnevelő értekezletek leg­több helyen jól lettek előkészítve. Főleg az állami gazdaságoknál és gépállomásoknál sikerült elérni, hogy a népnevelők száz százalékig megje­lenjenek. Néhány termelőszövetkezet­nél is jó! sikerült az értekezlet.' Vj- irrgen, az Ér tényt ..Dózsa" és az Day szemesei „Ujólét“ tszcs-nél az üzemi párttitkár előtúrs beszámolója után igen élénk vita alakult ki. Nem volt. a járás területén egyetlen olyan (Tép­ne v elő értekezlet, amelyen ne szüle­tett v o 1 na f e la j á n fás. A népnevelők melyen elítélték a ju­goszláv kémbanda aljas tevékenysé­gét. A hozzászólásokban kifejtették, hogy elsősorban a népnevelőknek kel! tisztán látni, milyen módszerekkel igyekszik az ellenség lerombolni azt, 'amit békésen felépítettünk. — A nép­nevelők mMossanak példái a. XIX. kongresszus anyagának tanulmányú- zásában — mondotta hozzászólásában Szekeres János né pari népnevelő. — Az a népnevelő, aki nines tisztában a kongresszusi anyag jelentőségével, nem tudja a dolgozóknak megmagyo- gyarázrd. hagy rmt jelerű a magyar nép számára a XIX. kongresszus, Ezideig száztizenihél kisgyülésen és röpgyűlésen ismertették a népneve­lőle a, XIX. kongresszus anyagának jelentőségét, a jugoszláv kémbanda aljas tevékenységét.. Pincehelyen a gépállomás népnevelői a munkaidő ■után tartották értekezletüket, melyen való,mennyien resztvettek. Megvitatták a jugoszláv emberraiblók bűnperét. Gombos István gépész hozzászólásá­ban hangsúlyozta: — „A kémbanda bűnperének tárgyalása legyen intő példa számunkra. Sokkal éberebben figyeljük nz ellenség munkáját és azonnal leplezzük le okét. Javítsuk meg a gépállomás területén a munka­fegyelmet. -—• Továbbá hangsúlyozta Gombos elvtárs. hogy elsősorban a népnevelőknek kell inegér leni ők a XIX. kongresszus anyagát. A jól megvitatott népnevelő értekezlet után röpgy ülést tartottak műszakon­ként a- dolgozók között. A népneve­lők vállalást tellek évi tervük határ­idő előtti teljesítése érdekében.' A röpgy ülés elhatározta, hogy a legszi­gorúbban járjanak cl a munkafegye­lem lazílókkal szemben. Pincehely község népnevelői har­minckét kisgyűiést tartottak, ahol a dolgozó parasztok érdeklődéssel hall­gatták a kongresszus anyagának is­mertetésiét. jelentőségéi. A kisgvülé­Adenauer megbeszélése a jugoszláv külügyminiszterhelyettessel Berlin (MTI): A DP A jelentése sv.e rint Adenauer kancellár Bonnban megbeszélést folytatott Bogdán Cmob-rnj«, jugoszláv külügvmmisz- twrh el ve-ttes*el. sek alkalmával tizenhét dolgozó pa­raszt tett vállalást, a vetés. őszi mélyszántás és betakarítás mielőbbi elvégzése érdekében. Magyari János­áé hozzászólásában javasolja, hogy i XIX. kongresszus anyagának tanul­mányozásába a párttagság szásszá- zalékát vonják be. Ennek érdekében vállalta, hogy meggyőző munkát vé­gez a politikai iskola jelentőségéről. Kránitzné javasolta, hogy azokat a dolgozó parasztokat is hívják meg a kongresszusi anyag tanulmányozásá­ra. akik a munkában, a begyűjtésben élenjárnak. A tamási járás népnevelői eredmé­nyes munkával biztosítják a kon­gresszusi anyag széleskörű ismerteté­sét, elsajátítását, a munkák gyors eb végzését. Dankházi Sándorné J. B. oktatási felelős.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents