Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-28 / 279. szám

1952 NOVEMBER 28 K A P h 6 S Szaboles-Sxatmár és megye silósási versenyre hívta Tolna megyét Szábolcs-Szatjnár, valamint Győr Sopron megye Isi-lózásj versenyre hív­ta Tolna megyét. A versenykihívás több szempontjai: I. A - sXúzá'si terv tejesítése december 10-ig- 2. a süózó- brigádok megszervezése. Biztosítani ■j silózható anyagoknak ('kukorica.szór. napral'orgótányér, répaszeiet, falomb, kertihul'ladék és egvéh si'ózöntó terme kok! silógöíö'i mellé való szá ntását. •«. P.iZtovílani a siilótöüögetö gépek tel j-s k ihat- znátásá-t, valamint nagy­teljes i! inén\ ú zz5?rs ka vágó üzenibelie- 1 vezéré'. 5. Mozgó gépjavító brigádok megszervezése. 0. A munkaerő és fo­gat erő segítségadás a tsz cs tsz.cs-k közöl: 7. A tsz és tszcs háztáji állo­mánya részére ö—8 család készítsen siló!, lively által a tiáztáji állomány .szálas t a kann ány-sz ü ks égi ct é t tudjuk biztosítani.. A versenykihívást a lenti szempon­tok aiapján elfogadtuk. Ez azonban nem elegendő, hanem teljesítenünk is kell azt. Ahhoz pedig, hogy ez! telje­síteni tudjuk, szükség vgn arra, hogy a járások és a községek in agukévá tegyék á silózás fontosságának ügyéi. A verseny-mozgalom a megyében már beindult. A paksi járás versenyre hívta Tol­na megye valamennyi járását, ha­bár a paksi járás a harmadik he­lyeit áll, de az tapasztalható, hogy jót viszonylik a járás a verseny kérdéséhez. Megszervezte a községek közötti ver­senyeket. ami nem a járási takar manyfelelős dicsőség,-, hanem Dráveez elvtárs osztályvezetőé. A járás titkar- mánvíelelöse nem fogta fel komolyan a versenyiiiozgahnat. Unnék' tudható be. hogy Kajda-cson, ahő-.ő volt kü­lön a felelős, még a mai napig sem szervezle meg a versenyt, Hoós elv­társnak komolyabban kellene vinni a versenymozgalmat,- mivel a járásban a takannánybiztosítás-ér! .elsösoriian is ö a felelős. Nem -helyesen viszonyirin.ak egyes községi tanácsok még mindig az á' la­tok lak ármány biztosításának kér d é s é • hoz. A németkéri tanácselnöktől hiába kér! segítséget a föid-nüvcsszövrt- kezet ügyvezetője, mert ezideig semmiféle segítséget nem kapott­Ez mutatkozik meg az apa-rh-anti ta­nácselnök részéről is, aki nem segíti a földmű vessző vetkez etet a silozási terv teljesítésében, sőt azt a kijelen­tést telte, hogy a szövetkezet spekulál. Az elnök elv társ nem látja tisztán és világosan, vagy nem akarja látni, hogy milyen döntő, jelentősége van a silózásnak. Ha az elnök elvtárs rend­szeresen olvasná a sajtói, felismerte- volna a silózás fontosságát. Nemcsak a tanácselnökök részéről mutatkozik hiányosság ezen a téren, hanem a gépállomások vonalán is. A dunaszcntgyÖrgyi gépállomás Paksra küldött egy silótöltö gépet november 12-én. A gép elromlott, majd 15-éjr délig kijavították, utána körülbelül két óra liosz- száig .silózott, majd újra elromlott és még november 17-én sem mii ködölt a silótöltögép. Ezeket a hiányosságokat sürgősen le keil számolni úgy a tárnicsok elnö­keinek, mint a gépállomások vezetői­nek és súlyosan kell büntetni azokat, akik a silózást bármilyen formában akadályozzák, vagy gá 1 díjúik, mert ez nem más, mint az állatok téli takar­mánybiztosításának szabóié’ása. Sok javítanivalónk van még megyei viszonylatban a silózás terén, mert az országos értékelés szerint a 10. he­lyen ál/ To’na megye. A járások ver­senyében eddig első a gyönki járás 29.1 százalé­kos trrvteljesítésset, 2. a dombó­vári 27.C, 3, a paksi 28.7, 4. a tamási 21.3, 5. a szekszárdi 151.3, 6. a bonyhádi járás 8.4 százalékos teljesítéssel, A legjobb járásnál is sok tennivaló van még. hogy silózás: tervüket tel­jesíthessék. A bonyhádi járásban pe­dig ébredjenek fel és mozgósítsák a községeiket, mert csak így tudják meg valósítani a párt Központi Vezetősége és a minisztertanács .kétéves ' á'llátte­nyésztési tervre. szóié) határozatát. Novák János silozási miniszteri biztos. A Dombóvári Malom dolgozói munkáink további fokozásával vágyóinak a Titó-baoditák újabb gaztetteire A Dombóvári Malom dolgozóinak munkáját ismerik a megye terüle­tén. Tervüket mindig becsületesen teljesítik. Hatalmas lelkesedéssel vég zik munkájukat. A IIf. BÓkekongresz szusra ők is vállaltak kötelezettsé­get, a minőség megjavítására és a terv teljesítéséért. Hatalmas lelke­sedéssel dolgoztak tervük teljesíté­sén, mikor tudomásukra jutott, hogy dolgozó népünk ébersége leleplezte békés életünkre törő' UDB-ügynökö- ket, a tálé ista bérenceket. Megtudlak a, tárgyalásiból a dombóvári malom dolgozói is, hogy ezek az aljas ban­diták fel akarták robbantani hídja- inkat, meg akarták s-emvniaiteni ve­zetőinket. a malom dolgozói vála­szul az aljas összeesküvésre, még jobb munkával felelnek. Megfogadták hogy a termelés területén még jobb munkával harcolnak .hazánk' erősíié. sóért. A malom üzemrészeiben a do’gő­zök röp'gyü.éseket tartottak. ahol mélységesen elítélték Ti;0 és aljas bandájának újabb ai->s cselszövé-é!. A malom dolgozói a röpgyűlésekrő! a következő levelet küldték az Orszá­gos Békebizottságnak: ,tA malom üzemi pártszervezete taggyűlésen és az üzem ' valamennyi dolgozója üzemrészenként röpgyü- léseken tárgyalta meg az aiherikai imperializmus szolgálatúban. álló Ti­to banda és bérenceik újabb ■ aljas gaztetteit. DolgozóinI; a Taggyűlése­ken egymásután tették meg a hozzá­szólásaikat, melyből kiérződött az az izzó gyűlölet, melyet kiváltott min­den becsületes dolgozóból e béren- cefc aljas szándéka: le akarták rom­bolni' azt. amit mi építettünk. -heg- jobb haza.fiaink éleiére, népünk bol­dogságára. békéjére törtei: Ezen szándékuk azonban, mint eddig is, mindig meghiúsultmost sem sike­rült és n, jövőben .sem. íog sikerül­ni, mert Államvédelmi Hatóságunk és dolgozó népünk meghiúsítja azt. Mi, a dombóvári malom üzemi pártszervezete. üzemi bizottsága, sztahanovistái, és valamennyi dol­gozója megvetéssé i és gyűlölettel íléljük el a Tltorbandilákat és bé­renceiket. A válaszunk az, hogy még jobban fokozzuk eredményeinkét , a munkában és a jövőben még ébareb- ben fogunk őrködni eddigi vívmánya_ ink és eredményeink fölött. PAPP DÁVID üz. párUilkár, MEGYERI LAJOS ÜB elnök. WOLF JÓZSEF igazgató. A laza munkafegye’em s a kihasználatlan erőgépek miatt esett vissza a bonyhádi gépállomás tervteljesítése A bonyhádi gépállomás tavaszi tér vél. 118 százalékra teljesítette es a. gépállomások közötti versenyben a harmadik helyezést érte cl. A tava­szi terv teljesítése után a gépállomás vezetősége és minden egycá dolgo­zóin fogadalmat tett, hogy ezt a he­lyet megtartják. sőt jobb munkával okarják a további feladatokat elvé­gezni. A fogadalom azonban csak ígérői maradi, olelt valóra Váltva. Sem a vezc tőség, sem pedig a dolgozók nem tartották be adott szavukat, a gép­állomás nem teljesítette a nyári, de az őszi tervét sem, Eddig mindössze öl százalékra teljesítették' tervüket, aminek oka," hogy meglazult a mun­kafegyelem a gépállomáson. Hogy ezt a hiányosságot felszámol iák és tervüket végrehajthassák, nagy körül tok intéssel keli a munká­hoz fogni. Első. komoly munka vol­na. hogy a'főgépész eivtárssai fel­mérjék a gépállomás erejét. Meg­ái lapíthaló, hogy rendelkező:k elég nagy gépparkkal, de n munkaerő ke­vés. Ennél a kérdésnél meg kell néz­ni a gépkezelőket, és akik fejletteb­bek, azoknak át kell adni önálló ve­zetésre egy erőgépet. A legjobb és legbecsületesebb vezetőket beállítani sil ózásra, hogy a termelőcsoportok takarmányozásé: ezen keresztül is biztosítani tudjuk. Fokozni kelt az éjjeli ellenőrzésekét is. Elengedhetet­len azonban az is, hogy azoka; a gé­peket is eilen őrizzék, melyek üzem. képesek. Nemcsak a kint nem munkákban.' ha­az im (Iában is meg kell erősíteni a iRiinkalesyfet. Tűrhetetlen állapot az. hogy dél­után 4 órakor minden munkát ott­hagynak. Az irodai dolgozók közül egyesek meg sem kérdezik a veze- tökö-nyvolőt, hogy van-e még mun­ka vagy elmehetnek haza. Elíeledkez. n-ek arról. hogy a mezőgazdasági üze máknál nem lehet megszabni ponto­san a nyolc órai munkaidő*. Ezt a bírálatot ha a két e’.vtársnp meg­szívleli, akiket legjobbal,-, érint ez. nagyban megjavul. a munkai egyetem a gépállomás irodájában is..' A gépállomás vezetőségének és a szakszervezetnek oda kell hatni, hogy a munkafegyelem megszilár­duljon a bonyhádi gépállomáson — Ehhez a munkához a pártszervezet­től nagyobb támogatási várunk ?.7. eddiginél politikai vonalon is. Tűr­hetetlen állapot a-z, hogy a gépállo­más traktorosai.• közül többen azon siránkoznak, hogy nem keresnek, de azt nem említik meet, hogv üresen és kihasználat’anul áli a géoük és így nem is kereshetek. Szalbach elvtárs, Sz.omcr és Molnár brigádve- zetöl: is ezek közé tartoznak, akik sírnak ahelyett, hogy többet leliesí fenének és akkor keresni> is tudná­nak. Ezek a dolgozók vegyenek pél­dát Szabó .Mihály. Poliák József. Ga­lambos, Móricz. Kovács és Spannen gerber traktoros eVlérs.v.k:ói, akik példamutatóan teljes 'Ik munkaki­kat és szépen is keresnek. A becsiüe’es dobozoknak köszürhj íí az. hogy a bonyhádi cápái'ómé- ötö- . ciik helyen áll a gépállomások kö­zötti versenyben, A megemlített elv- iá rsak már túlteljesítették őszi ter­vüket; a minőségi munka figyelembe­vételével is. Jó munkát végzett még Árpást főgépész és Hanzi János, Schütt József körzeti agronómusok. Cs'ányi és Berke ez brigád v ez: lök, — Az e'lonőrző munkákban Balázs Er­nő tervelőadó és Lev ár d! Lá-zl.ó bér­számfejtő vették ki jól részüket. A pártszervezet több láníog.atást nyújt, son az eddiginél a gépállomásnak, hogv egyetlen hold szántat!an terü­let ne maradjon a körzetben. Tarján Lajos ig. be vette;, Bonyhád, ÁMG, Szövetkezeteink segítsék a szakcsoportok szervezését és megerősítését A szocia'iznms építésében elengedhetetlen • feltétel a termeié- k(‘iiy-.ég emclkcd.-0 úary mennyi-'“ gilog, mini minőségi eg. A termelés emelkedését nagymértékben «jogiti a növények szakszerű megmunkálása. Felszabadulás éléitt nem volt módja, ban do'gozó parasztságunknak, hogy különbözei növényeket , Icnnelhessc- nuk. mert a kapitalista lökések rabló gazdálkodásában az volt a fő elv. hogy aki kapja, marja. Csak 1945 irán. a. Szovjetunió segít-égével és támogatásával Imiink hazánkban is ezt az elvet felszámolni és tudtunk a különböző kultúrnövények termesz­tésére ;s rátérni. Például gyapot, rizs. csumiz, kenáf, ratni, gumipityparig és egyéb termények. Dolgozó paraszt­jaink egyre inkább megkedvelik ezek nek ;i növényeknek tonnesztését. mert látják azt, hogy ezen keresztül segí­tik népgazdaságunk terv telj eís.-i lését és több jövedelmük van nekik is belőle. Ezelőtt két évvel több községből, kérték dolgozó pa­rasztjaink, akik leszerződtek különbö­ző növényekre, hogy pártunk és a megyei szövetség tegye lehetővé azt, hogy a földmüvesszü vetkezet, kere­tein belül megalakíthassák az egyé­nileg, dolgozók szakcsoportját. A já­rási szövetségeink jelentős része jól végezte cl ezt a feladatot és segítette a szakcsoportok munkáját. Ennek kö­szönhető1 hogy közel 100 csoport ala­kult- a megyében. A fökl-müve««zövet- kezetek ügyvezetőinek túlnyomó része résztvesz a. csoportok intézőbizottsági és csoportgyülésein. Segítik. támo­gatják a, szakcsoportokat, amire pél­da a tengeüci szakcsoportunk, mely­nek minden támogatást megadott a földmű vesszö ve tkezbt. Ennek eredm6- nyírképpen ismerték fei dolgozó pa­rasztjaink -a nagyüzemi ’ gazdálkodás előnyét és léptek be a tszcs-be. Tol- n*a megyében 20 szakcsoport lépett a társasg-azdálkodáö útjára. Nemcsak Tengelicen, hanem a báiaszé'ki szőlé­szeti .szakcsoport 69 taggal termelő- szövet kcz.et.ié fejlődött. Azokban a községekben és járásokban, ahol lebecsülték a szakcsoportok jelentőségét t« nem tö­rődtek a megalakult szakcsoportok­kal. ott ez a fejlődési folyamat nem történt meg. A szövetkezet ügyveze­tője Szedresen annak ellenére, hogy kérték arra, hogy alakítsa meg a szakcsoportot, nem tett semmit en­nek érdekében. Faddon ugyan meg­alakult három szakcsoport, de a sző­vetkezet nem törődött velük, amit bi­zonyít az is, hogy az ügyvezető nem is tudott arról, hogy léteznek. Örséig ben piaiig Idhagyták a nyUvúuUn is- ból a csoportot. S-ióégúrd községben pedig a szövetkezet pénztárosa uhr- lyr-tt. hogy segítette volna a csopor­tot, cHenr. agitált. A mogeiu deli jmx- dá.kon kívül még több szövetkezeii ügyvezető van. aki nem törődik a szakcsoportokkal. A hiányosság főkéül abból adódik, hogy :« járási szövetségeknél is elhanyagolják a s 7. ak es < > p o r t o k ka 1 val ó f og laikozáf i. A dombóvári járásban a titkár e«'- lái’.s azt mondotta, hogy annyi * üol guk. hogy a/.t sem tudják, mit Cfc: Háljanak, amikor felvetettük, hogyan működnek a járásban a szakcsopor­tok. A pii'ksi járási szövetségnél, a szövetség IHhnrhelyettc$e egyáltalán nem tudott felvilágosítást nyújtani a csoportok működéséről, mond vén azt. hogy az instruktor elv társ intézi eze­ket a kérdéseket. De bizony az ins­truktor elvtárs sem tudott erre felvi­lágosítást adni. Ez nem is csoda, mert az instruktor elvtárs el sem olvas.*:! a MÉSZÖV heti értesítőjét, ami arra van hivatva, hogy segítse a járási szövetség munkáját a feladatok vég­rehajtásában. Ezek a példák azt mutatják, hogy a. szakcsoportok több járási szövetségnél és a községi föidmüvesszövelkezefeknél nem tar­toznak sem a. szövetséghez, sem pe­dig földműverszövetkezetek • határkő r-ébe és mellékes kérdés-ként kezelik a szakcsoportok fejlődését akkor, amikor a, dolgozó parasztok saját ma­guk ismerik fel a közös gazdálkodás jelent őségét. Föld művessz ö vet keze. leink és </■ járási szövetségük vezetői számolják fel ezeket a. hiányosságo­kat és nyújtsanak nagyobb támoga­tási az eddiginél .« szakcsoportoknál:. A téli hónapokat használják, fel u meglévő csoportok megszilárdítására, és az új csoportok szervezésére. A járási szövetségek ezen keresztül Segíthetik a mezőgaz­daság szocialista átszervezését és büszkén jelenthetik pártunknak és szeretett vezérünknek, ’Rákosi elv társ­nak, hogy mi i-s hozzájárultunk a szo­cializmus építéséhez cs a béke meg­védéséhez, VASZKÓ LAJOS csoportvezető Sokat tanultunk a herceghalmi kísérleti gazdaságban Takács István levelezőnk írja: A ier.gyeU szakiskolában a pártszerve­zet megalakulása után javult meg a politikai munka és a tanulási tegye lem, A III. Békckongreaszus tisztele­tére a pártszervezet felvilágosítása nyomán felajánlást, tettünk, hogy december 21-ve Sztálin c’vlárs szü­letésnapjára a még meglévő hibáin­kat kiküszöböljük és nőve jük tanul­mányi eredményeinket. Mi, a len­gyel: Mezőgazda sági Szakiskola hall ga-tóí iparkodunk, hogy az anyagot, minél jobban elsajátítva végezzüke! tanulxná.ny:a.;-n.kaí. Eddigi tanulásunk­hoz nagy segítség volt. hogv pár- tünk és kormányzatunk lehelövé tette számújukra, hogy a herceg-hal­mi kísérleti gazdaságba mehettünk el tapasz tálat cserére, A herceghal­mi kísérleti gazdaságban gyakorlati, lag győződtünk meg azokról a fej­lett módszerekről, ami! a Szovjetunió ban olyan, nagy sikerrel alkalmaz­nak. Meggyőződtünk n füvéé-" vetés­forgó bevezetésének jelentőségéről, a juhtenyésztés, a hidegborjú nevelés előnyeiről és megismerkedtünk . az egyedi takarmányozás mkhlm-a.7ágai­nak módszereiről. Ez -a tapasziaínl- csere nagy s:gőségét nyújt nekünk további tanulásunkhoz. Hígunk ab­ban, hogy ezek után íé.'ajáú’ásurikdi könny ebben teljesítjük Sztálin elv- társ 73. születésnapjára,. Takács István a le'ngye!i .mezőgazdasági . szakiskola' hallgatója. R U F FJV ÉN I K Ö R Ü LN Ruff néni Pakson lakik, teljes neve: Ruff F er em­ué. Igen, dolgos, szorgal­mas asszony, szereti ct..ren­det. Egyszóval mintáképc a takarékos háziasszonyuk- vak. Már régen „birizgál­ja"’ az oldalát, hogy va­lami a padláson nincs egészen remiben. Sok a litn-lom, szel kellene néz­ni. rendet kellene csinálni már egyszer a padláson is. —■ Dolgos napjai egyi­kén időt vett magánul: ar­ra. hogy rendel, teremi a ház körül. Először is a padlásra ment. Ahogy föl­ért, mindjárt azon kezdte, hogy mi az. műi itt fölös­leges. És bizony roll. u/i'u sok volt a fölösleges hol­mi. Először is behor-padt,. lyukas kály/oacsövck ke­rül lel: elő és ott, ahol. káhjharaő vun, ott kályha i.s akad. így került elő Huff néni padlásáról az eltöröli, hüszníllurtutlun, i • a sö n Ive vyb ö l k é sz üli kályha. Telik az idő, gyű­lik a vashulladék. Már egy egész kupac fekszik Ruti­né lábai ' elölt. A Hm-lo-m sarok kiürül és most kö­vetkezik a feladat másik rész". Sohaa halloll már űrről a ’községben. — hisz 'szeí- tébrn-hosszúban mesélik, — hogy <i földmű vess-ö- vetkezet, mindenféle hulla­dékot átvesz. Ruff nem összeszedte a hu-Umlékor. rátétté egy kiskocsira és ' elvitte, a. hulladéktelepre, Kereszt, a. 4. fit van <( fö l d h t ü i ’ c s sz öve i k es eine.!; « gyűjtötciepc. Mikor benéz a kapun, már látja, hogy jó helyen jár. meri az ud­varban szépen elrendez ve, garmadában hevernek a különböző vaehitllékok. A telepvezető kartárs lemér: az árut és Rnffné legna­gyobb csodálkozására a<zl ődkipíija meg. hogy .a be- . hozott mis súlya Ibi kiló. Kői'1. 2 mázsa. A vasul h szedik a mérlegről, he­lyére viszi!; i.s mos! kerül sor n fizetésre. Hiabb cso­dálkozás. A 'em elég. hogy sikerült lomtulivuHani a padlását, megszabadult a szántára haszontalan, csak áljában álló holmik lói. még pénzt is kap érte. A telepvezető kartárs azon. ban megmagyarázza 'neki. hogy ha számára értékte­len is a vashulladék, a népgazdaság nagyon jól fel tudja használni. É* vájjon ki tudja,, hogy uz áJtoka beadott vashulladék­ból wem-e, éppen Ruffné fog majd olyan közszük­ségleti cikket vásárolni, amelyre már régóta; szük­sége ran. Ruffné majd el­mondja u szomszédasszo­nyainak. hogyan járt é.s a s z o rn -s z c < t as s z o r> y a i m < /• j d biztosan kövein; fogják ycldájál. "A. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents