Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-26 / 277. szám
V NAPLÓ 1352 NOVEMBER 2« A magyar kormány jegyzéke a jugoszláv emberrablók ügyében A bűntettekben részes jugoszláv ügyvivő visszahívását követeli a magyar kormány A külügyminisztérium tájékoztatási főb.s irálya közli: A Magyar Népköztársaság kü’ügy- ro inis.kér: um a novembar hó 25-én az aiábhi jegyzékei juttatta c; a budapesti jugoszláv követséghez: „A' 'budapesti. megyei bíróságnak 1952. november 15 és 17-én Bálint László és társai bűnperében lefolyta tett nyilvános tárgyalásán a? elhangzott tanuvtűl-oinások, okirati és egyéb tárgyi bizonyítékok alapján kétséget kizárólag bebizonyítást nyert: 1hogy a jugoszláv kormány hivatalos" szervei, nevezetesen az UDB . vezelöi,' csavargókból, bűntett és ékből és hasonló-' elemekből intézményesen kém- ég terrorista csoportokat szerveznek. azokat amerikai eredni] /egy vérekkel! gyorsanölő méreggel, hamis magyar igazolványokkal és pénzzel látják el, majd erős tűzfegyver fedezet mellett Magyarország területére ■dob-fák azzal a megbízással, hogy itt. kémkedjenek, gyilkosságokat és i-zrxocseleleményeket kövessenek el. hidakat robbantsanak, jugoszláv i-mi gr á listákat raboljanak el. 2.. hogy a Bálint László és társai áltál elkövetett és tervezett bűntetteket. nemcsak a jugoszláv kormány hivatalos szervei sugalmazták és készítettéi- elő, hanem a bűncselekmények végrehajtása is hivatalos jugoszláv szervek utasításai szerint,, azok közreműködése és támogatása melleit történt, hogy nevezetesen clz L'DB szolgálatában álló emberrablók\ nah a magyar határon való átdobását, illetve a feladatukul kitűzött bűn cselekmények elkövetése után Jugoszláviába való visszatérésüket a ju9°- szláv határőrizeti szervek fegyveres határmenti íryiadások és provokációk szervezésével biztosították. 3.. hogy a budapesti jugoszláv kö vétség kormánya utasítására, a magyar népi demokrácia által szárnárq biztosított diplomáciai előjogokkal durván visszaélve, a Magyar Népr köztársaság ellen irányuló kém- és diverzánstevékenységhéz nyújtott segédkezet azzal, hogy Bálint László és cinkosai orgyilkos kémbandájánák tagjait kémtevékenységük végrehajtásában támogatta és biztosította sz.á inukra a kapcsolatot az UDB belgrádi központjával A Magyar Népköztársaság .''iiliigy- minisztérmma a fentiek alapjan megállapítja, hogy a budapesti megyei bíróság 1952 november 15—17 i tárgyalásán felderített bűntettekért' a jugoszláv kormányt teljes felelősség terheli. A jugoszláv kormány. hogv ezt a súlyos, felelősséget magáról elhárítsa. 1952, november 20-án a jugoszláv külügyminisztérium útján jegyzéket nyújtott át a belgrádi magyar követ_ ségnek, amelyben — minthogy a kétséget kizáró módon bebizonyított tényeket cáfolni nem lehet — a bírósági tárgyalást egyrészt üres szólamokkal. másrészt olyan légbőlkapolt ■ 'vitásokkal próbálja diszkreditálni. mint például az, hogy Vidovics Dusán, akit a jugoszláv kormány ügynökei még ez év elején elraboltak, ez év ok-tó bér 23-án a budapesti rádió délutáni, 16 óra 30 perces szerb horgát nyelvű adásában a Szerémség. nek a Vörös Hadsereg által történt felszabadításáról beszélt volna. Eb- bő] egy szó sem igaz. A budapesti mdionak ez év október 23-án ilyen ‘árgyú adása nem volt, az említett dőpontban egyáltalán semmiféle szerb-horvát nyelvű adás nincs6 és nem is volt és a Jugoszláviába hurcolt Viclovics Dusán nem léphetett és nem lépett, fel Budapesten. A jugoszláv kormány tehát a per bizonyítékaival nem tud mást szembeállítani, mint légbő lka pót i koholmányokat. A Magyar Népköztársaság külügy minisztériuma kormánya megbízásából a legélesebb tiltakozását fejezi fci a jugoszláv kormány közegeinek a nemzetközi kapcsolatok törté nelében példátlan módszerei és eljárása ellen. Minthogy a JSzNK budapesti követségének ügyvivője, Mii jan Koma. tina, a vezetése alatt álló budapesti jugoszláv követséget kém és diver- záns központ céljaira, emberrabló banditák bűncselekményeiben való közreműködésre használta fel, a Magyar Népköztársaság kormánya -őt. persona non grata nak tekinti és felszólít ja a jugoszláv kormányt, hogy Koma ti na ügyvivőt azonnal hívja vissza." Világszerte lelkesen kcK/iiinek a nénelt foékeliOMgressziisára ULAN—BAJOR A Mongo! Népköztársaságban gyű •léseket és összejöveteleket tartanak 5 népek békekongresszusána.k tiszte.e téré. A mongol munkások, parasztok és értelmiségiek gyűléseiken megbélyegzik az imperialista háborús gyűjtógátokat és ugyanakkor kifejezésre juttatják a mongol népnek a tartós béke megteremtésére irányuló törekvéseit. A napokban Ulan-Baiorban meg- válasz'ották a Mongol: Népköztársaságinak a népek békekongre.sszusára induló öttagú küldöttségét is. BRÜSSZEL A belga békebizottság közlése szerint már sok városban megválasztották a kongresszus küldötteit. A küldöttek között van tizenkét bányász, továbbá kohómunkások, dokk munkások, hajógyári . munkások, egyetemi tanárok, lelkészek, különböző, szakszervezetek és hazafias szervezetek képviselői. NH'ry Paul Robeson, a híres amerikai néger énekes, felhívást intézett Afrika népeihez. A felhívás felszólítja Afrika népeit, használják fel a népek békekongresszusát arra, hogy összefogjanak a békerzerető emberiség képviselőivel. Ha a szinesibőrű népek összefognak a békéért vívott harcban — mondja a felhívás —, akkor megtalálják az utat, .amely őket jogaik és különösen önrendelkezési joguk kivívásához vezeti. A világ népeinek. Afrika nép sínek a reakció háborús terveire ,.nem"- mel kell válaszolniok. Ezt teszik majd a küszöbönálló népek békékon. gresszusán. MONTEVIDEO Brazíliában az ország minden államában gyűléseket, és békéért ekezle- teke! tartanak, ameiyekzn megvitatják a békeharc és a brazíliai b'éke- kongrésszuson való részvétel kérdé seit; ■ Több, mint hatvan neves, különböző poüikcn meggyőződésű Rio de Janeiro-i közéleti személyiség felhívással fordult c lakossághoz. Mindenki egyesüljön — mondja a felhívás —, old el akarja hárítani hazánk és az emberiség jelöl egy új háború szörnyűségeit. A Sztálin békedíjjal kitüntetett Jorge Amado felhívást .intézeti az írókhoz, hogy egyesüljelek a békeharcban és támogassák a népék békekongresszusát. romd) A 'japán ’békebizottság végrehajtó- bizottsága teljes ülést tartott Tokióban. Az ülés jóváhagyta a. japán bé kebizottság által kidolgozott akció* programúról, amely felhívja. Japán népét, hogy tiltakozzék a háború ellen. szálljon síkra a bélre és a függetlenség mellett, és harcoljon a mi- litarizmus, valamint a külföldi csapatok Japánban tartózkodása és az ország újrafelf egy vérzésé ellen. November végén a japán diákok tartanak békekongresszust, (MTI) Grotewohl miniszterelnök átvette a német békés megoldását célzó nemzetközi értekezlet cr kérdés határozatát Bérlin (MTI): Oltó Grotewohl mi- »iszlerelnök hétfőn fogadta a német kérdés békés megoldását célzó nemzetközi értekezlet állandó német bizottságának küldöttségét. Grüber prépost, a német evangélikus egyház képviselője a Német Demokratikus Köztársaság kormányánál. a küldöttség nevében átnyújtó; ta-a miniszterelnöknek a nemzetközi értekezlet határozatát, valamin;, az ossz német küldöttségnek az értekez- léim tett nyilatkozatát és tolmácsolta az értekezlet valamennyi részvevő jé. nek kérését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya folyassa a németek egymásközötti megegyezésére irányuló erőfeszítéseit. Grotewohl miniszterein ok válaszú ban megállapította, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya 1950 óla számos alkalommal igyc-ke zett létrehozni a német megegyezést, A miniszterelnök rámutatott, hogy a potsdami egyezményt aláíró hatalmak. közül egyedül a Szovjetunió maradt hű ehhez a nagy jelentőségű meg állapodáshoz és a Németország iránti sztálini politika elveihez híven újra és újra komslruMív javaslatokat telt a német kérdés békés megoldására. Otto Grotewohl a továbbiakban nangsúlyozta: A nyugatnémetországi fejlődés azt mutatja, hogy Adenauer kezéből Id kell ragadni a kormány rudat és meg IceJI dönteni a mai bonni rendszert. A berlini nemzetközi értekezlet jelentős lépés volt a német kérdés békés megoldása felé .— mondotta ezután és hangsúlyozta: — Biztosíthatom önöket, hegy a Nőmet Demokratikus Köztársaságkormánya mindent megtesz az érte ke-zlet határozatainak megvalósítása érdekében. i titokban kivégzettek listája végtelen A Bukarestben megjelenő: „Viata Síndicala.“ (Szak- •*zer\ ('Zt-:i;ÉIet) című lap 1962 okóber 164 ©zárna: „A .jugoszláv nép a titeósta gyilkosok kegyetlen terrorja alatt11 cím alatt a következőket írja: Tirana; 14. (Agerpres©) A ..Július lf)“ emui katonai — irodalmi folyóirat Jovoca Crvcnko tollából egy cikket közöl, amelyben ez egy ©or tényről tudósít, arról a terrorról, amely Jugo- *z' áviában uralkodik. A cikk szerzője megírja, hogy-Jugoszlávia be van hálózva koncentrációs táborokkal és börtönökkel, amelyek az Adriai-tenger partjának hosszában és számos szigeten vannak, Cc.tinje-fől Szabadkáig. Triglavá-t.ól Bitolj-ig. Minden letartóztatott a. saját bőrén ismerte meg az amerikai ..modern technika“ módszereit, a különleges vasiáncokat, vilTamosszékeket, stb., amelyeket ajándékként adtak a .jugoszláv kormánynak. A titokban ‘kivégzettek" listája végtelen. Csupán az f.Vzkiib város környékén lévő koncentrációd táborokban — ahol 6000 személy-van internálva- — két hónap alatt ctÖO személy halt meg. ugyanakkor egy Cetinje. közelében :évö faluban négy családot őrlés ítél lek hozzátartozójuk haláláról, a Goli Otok-i koncentrációs táborban A S'tara Gratjiska-n lévő táborban, ahol 700 tiszt van internálva, a halálesetek már nem is számítanak. *A titoisiak a leg'ázörnyübb gyilkosságokat követik cl, amelyeket azután megkísérelnek igazolni közleményeikkel, melyekben közük, hogy az áldozatok szökést kíséreltek meg,"Így .történt a- felszabadító háború mind a nyolc volt partizánjával, akikéi agyonlőttek és akikről azt mondották hogy kísérletet tettek a határon át való szőkéére. A tiloidtálc. közölték halálukat, kijelentve, hogy a magyar határőrök lőtték agyon őket. A valóságban, Gruics-ot ,egv titoMa tiszt gyilkolta meg. Hasonló sorsuk voll az albán és bolgár határoknál más határőröknek, akikel mint •titoeUone-seket el tettek láb alól. Az utóbbi évek terrorja ellenére is, a titoísta rendszőr helyzete (pozíciója) nem szilárd. Ezt a megállapítást megerősíti többok között n.z a tény. hogy csupán a 43-as hadosztályból ez év folyamán 32 tiszt és altiszt szökött meg; ugyanakkor Hankovics katonái soraiban is nő az elégedi,'t-.eiv-eg. Számos katonát börtönbe vetnék. így az' égés//- Oceva-i (Macedónia) őresa- patot, amely 8 tagból ál' .halálra ítélték.. A nemzetközi helyzetről Az elmúlt hét nemzetközi eseményeit vizsgálva, szembeszökő, hogy mennyire nines szükség különösebb elemző készségre ahhoz, hogy ezeket az eseményeket egységben, a maguk összefüggésében lássuk. Az események tanúskodnak arról, hogy az atlanti zált‘‘ világban kézzelfoghatóan fokozódik a zűrzavar, fokozódik a válság arról, hogy az amerikai imperialisták Krekel er, a nyugatnémet kormány washingtoni képviselője —, mint az amerikai hírügynökségek jelentik — november 17-én még a .,legrózsásabh színekkel ecsetelte“* a bonni és párisi háborús szerződések parlamenti ratifikálásának esélyeit. Egy nappal ezután, november 18-án a nyugat néni el parlament elvetette az Adenauer- korHiánynak azt a javaslatát, bogy ezeket a háborús szerződéseket még novemberben ratifikálják. A szavazás eredménye 179:166 volt és a javaslat ellen szavazott Adenauer kormánykoalíciójának több kormányképviselője Is. Ez a bonni szavazás nagyjelentőségű esemény. A népek, a bonni és párisi háborús szerződések ellen folytatott harcának ereje inie ország- világ előtt bebizonyosodott. Ez a szavazás arról tanúskodik, hogy az Adenauer népellenes militarista politikáját támogató bonni pártok sorai a növekvő erejű népi nyomás hatására egyre inkább szakadozni kezdenek. Az ellenzéki hangulat erősödése azonban nemcsak Adenauer és hazaáruló klikkje tekintélyét ássa alá, de egyben az amerikai imperializmusnak Nyu- gat-Európa leigázására irányuló terveit is veszélyezteti. Washingtonban Az imperialisták kudarcai az ENSZ-ben Az amerikai imperialistákat és az imperialista hatalmakat általában nem csak Nyugat-Németországban érte kellemetlen meglepetés az elmúlt héten. Az ENSZ-ben lefolyt viták azt bizonyítják, hogy az amerikaiak és ,,elvbarátaik“ csúfosan elszámítják masukat, ha azt hiszik, hosy a népek akaratát, a történelmi fejlődés törvényeit egyszerűen figyelmen kívül hagyhatják. Az amerikai-angol szavazógépezettel egyre inkább baj van. a zsarolás. a fenyegetés egyre inkább kevesebb eredménnyel jár. Ez az elmúlt hét ENSZ vitáinak tanulsága a fejlődésnek ez az új vonása, amely különben az ENSZ múltévi közgyűlésén is éreztette hatását, különös élességgel mutatkozott meg » gyarmati országok helyzetével kapcsolatos vitákban, Ezekben a kérdésekben napokon keresztül folyt a vita és a gyarmattartó imperialista hatalmak egymásután szenvedtek csúfos veresé get. Az ázsiai és arab országok tömbje mellett a latiiiamerikai országok egész sora D megtagadta az engedd- mességet és országaik néptömegeincfc nyomására következetesen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok által iániogatott haladó jellegű javaslatokra szavazott. A Szovjetunió támogatta javaslatok harminckílenc- negyven, sőt nem egy esetben negyvenhat szavazatot kaptak. A vitában az arab és ázsiai országok küldöttei erélyesen követelték a gyarmati és függő országok teljes politikai és gazdasági függetlenségének biztosítását és szenvedélyes hangon bírálták az elnyomás és kizsákmányolás fenn tartására törekvő, az ENSZ-el a saját céljaikra felhasználni akaró imperialista hatalmakat. Az ENSZ válsága Az imperialistáknak e messzehang- zó sorozatos veresége érthetően nagyfokú idegességet váltott ki Washingtonban, „Fokozódik az Egyesült Államok bírálata az ENSZ-ben“ szögezi le panaszosán az U. S. News And World Report. És e fokozott bírálatok ellensúlyozására az amerikai reakciós sajtó nagyszabású ENSZ-eHenes zsaroló és fenyegetőző hadjáratba kéz dett. Az amerikai sajtó dühödt-hangu cikkekben támadja immár napok óta az EXSZ-t — mivel az — mint ez a sajtó írja — ,,beavatkozik'4 az imperialista nagyhatalmak és a kis függő államok „kapcsolataiba“. Az ilyen „beavatkozások“ — hangoztatják az amerikai nagytőke lapjai —- ..nyugtalanítóak, sőt esetleg veszélyesekké is válhatnak.1* Ez az oka annak, hogy az amerikai sajtó egyre többet példálózik arról, hogy ilyen körülmények között nincs szükség az ENSZ re] Washingtonban arról beszélnek — közli a Reuter tudósítása, — hogy „Az ENSZ semmi olyat nem végez, amire való tekintettel érdemes lenne az ENSZ költségeinek tovább fedezése.41 Az amerikai ragadozók logikája tehát primitíven egyszerű: ha a ©za vazógépezet akadozni kezd, ha az ENSZ-et nem olyan könnyű ma már agresszív politikájuk eszközévé változtatni, akkor szét kell robbantani ezt a nemzetközi szervezetet — ha esak a szavazógépezet eddigi tagjai .,észre nem térnek*. A valóság azonban az, hogy nem az ENSZ válságáról van itt szó elsősorban. hanem az amerikai imperia- lislák diktátorpolitikájának válságáról. És ebben a válságban — mint az el múlt hét vitái világosan megmutatták — jelentős szerepe van annak, hogy a függő és gyarmati országok népei mindenütt az imperialista elnyomás lerázására törekszenek. Az ENSZ vitái fényesen igazolják Malenkov elv- társnak az SZlvR XIX. kongresszusán mondott szavait: „A kapitalista világrendszer helyzetét ezidőszerint az teszi még bonyolultabbá, hogy a há ború következtében és a nemzeti felszabadító hare újabb fellendülése nyomán a gyarmati és függő országokban valóban megindult az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlása... a gyarmati és függő országok népei mind határozottabban szembeszegülnek az imperialista rabtartókkal' Újabb angol-amerikai ellentétek London: W. L. Wyatt, volt munkáspárti hadügyi államtitkár, aki eddig az amerikai imperializmus előtti meg- hunyászkodás egyik . ieghirhedtebb képviselője voll Angliában, amerikai körútjáról rossz tapasztalatokkal tért vissza hazájába. „Az amerikai hatalmi túlkapások csúnya lajstroma állandóan növekszik — mondotta Wyatt. — Az amerikaiak azt hiszik, a pénzkölcsönzéssel az a jog jár, hogy beavatkozhatnak az adós belügyeibe. Az a véleményük, hogy Angliának, mint nagyhatalomnak örök időkre vége. llogy mennyire le kicsinyli Amerika Angliát, bizonyítja az is, hogy kizárta a csendesóceáni tanácsból.“' Az amerikaiak kedvezőtlen befolyása következtébe.,-, olyan törvényei,: láthatnak Angliában napvilágok amelyek az atlantrzált országok Angliában állomásozó csapatainak messzemenő ierülelenkrivíiliségi jogokat biztosít. A polgári szabadságjogokat védő országos tanács, londoni konkrer.eiá- ja ! eg éréivé sebben tiltakozott es eilen °z intézkedés ellen. Úgy aradikor aggasztónak találta azt az elbánást, amelyben a kommunisták, a békeharcosok, a keloteurópai baráti táraságok és baloldali politikai irányzatok állal rendezett gyűlések ré-'.o- sülnek. : ■ olyan akadályokkal találják magukat szemben terveik megvalósításánál, amilyenekre egy-két évvel ezelőtt még nem is gondoltak. Ez a kép bontakozik ki előttünk akár a bonni parlamentben történt eseményekre, akár az EN S 3-ben lefolyt vitákra és e vitákat követő sza vazásokra vessük is tekintetünket. „Valóságos villámcsapás.. attól tartanak — hangoztatják a nyugati hírügynökségek jelentései, — hogy n bonni és párisi egyezmények ratifikálásának újabb elhalasztása „vég zetes következményekkel“ járhat a szerződések szempontjából, inért a ,,ratifikálás időpontja sokat jelent a mai helyzetben, amikor minden nap csökkenti az európai hadsereg felállításának esélyeit,“ A dolgozóknak ez a fordulata, mint az előbbi idézet is tanúsítja, súlyos nyugtalanságot keltett a .háború kirobbantására törő amerikai vezeiŐ l^SVökben. Valóságos villa elcsapásként hatott — írja a New-York Times‘% — hogy egyáltalán nem sietnek a bonni és párisi szerződések ratifikálásával,“ Mindez persze nem jelenti még azt, hogy az Adenauerék politikája végleges vereséget szenvedett. Ez csali a népek és elsősorban a német nép további harcának lehet eredménye. A bonni parlamentben lefolyt szavazás eredménye, amely a német nép jelenlegi harcának erejét tükrözi, biztatás és egyben mély tanulság a béke minden híve számára. Újra és újra azt bizonyítja, hogy igenis el lehel torlaszolni a háborús örültek útját ha népek fokozzák cs kiszélesítik be- keharcukat.
