Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-23 / 275. szám

H R PL O 1952 NOVEMBER 23 ELMELETI TANA CSABAS Hány osztály van a Szovjetunióban? A parasztság képez-e osztályt, lebet-e már osztájynéiküli társadalomról beszélni a Szovjetunióban? a mezőgazdaságban, ehez kapcsolódó­an a munkásosztály kultúrszíiwonala is - magasabb, mint a parasztságé, bár a mezőgazdaságiban is óriási ütemben folyik a technika fejlesztése,. a kul­túra, növelése. V 3. Lényeges különbség van a nem­zeti jövedelemből, való részesedésben is, mely különbség á szocialista tulaj­don két formájából az össznépi és kő höz tulajdonból fakad. Tehát a munkások a végzett munka szerint bért kapnak az állami béralapból. Ép­pen ezért ez a bérezés egységes. A kolhozparasztok viszont munkaegység szerint a kolhoz jövedelméből része sédnek. Ez a részesedés nem egysé­get?, mert egyes kolhozok jövedelme különböző, vagyis minden kolhozban más és más az. egy mu-nkaegységre eső termékmennyiség. (A Megyei Elméleti Tanács válaszol a dombóvári minta politikai iskola hallgatóinak a küldött kérdéseikre.) A Szovjetunió a világ legelső szo­cialista állama, ahol a munkások és parasztok Lenin és Sztálin pártjának vezetésével megdöntötték a. kapitalis­ta rendet és megszüntették a kizsák-- mányoiást, A Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom óta a Szovjetunió gazdasági helyzet-éhén, gazdasági szektoraiban alapvető változás következett be. Ez­zé! párhuzamban az osztályviszonyok is megváltoztak. Miben áll az osztály viszonyok változata ‘í 1. A proletár áliám megszüntette, felszámolta a kizsákmányoló tőkés osztálvi teljes egészében, köztük a kizsákmánvolóosztá.yok legszámotte­vőbb képviselőit, a kulákságot is. 2. A Szovjetunió proletariátusa ma nem a kizsákmányolt proletár, hanem teljesen új osztállyá tett. A Szovjet­unió munkásosztályává, amely meg­döntötte a kapitalista rendet, s a ha talom birtokában felszámo-ta a ki­zsákmányolást, megszilárdította a munka és termelőeszközök szociális la tulajdonát, és a Szovjet társadal­mai. a kommunizmus útján vezeti. A tulajdon viszonyok megváltoztatása létrehozta a munkához való új szo­cialista viszonyt. Ennek eredménye­ként ma a világ legfejlettebb íechni- k á jáv-ai rend el k e z ik, 3. A parasztság, mely a kapái,aliz- urasban nem egységes osztály, mivel rétegekre bomlik, egységes oszt ál. vá szerveződött. A parasztság kizsákmá­nyoló rétegét, a zsíros parasztokat gazdasági alapjától, -termelőeszközei­től megfosztva, felszámolta. Tehát a szovjet parasztság teljesen új paraszt ság, mely felszabadult a kizsákmá­nyolás alól. A szovjet parasztság, hol hozparasztság, vagyis munkáját és tulajdonát nem egyéni munkára és elmaradott technikára, hanem kollek­tiv munkára és modem technikára alapozza, Végül a szovjet parasztság gazdaságának alapja nem a magán- tuljdon, hanem a kollektív tulajdon, amely a kollektív munka alapján fej födött ki. A szocializmus felépítése, a kizsákmányolás megszűnt&tése azt jelenti, tehát, hogy a parasztság mint egységes osztály megjeleni. meg­szűnt szétíorgácsoltsága. rétegeződé se. V Szovjetunióban lsét alapvető os>ztáí\ van: a munká-osziály és a para-z'osz/ály. Ez a két osztály egymással már nem ellentétes osztály, hanem baráti osz­tály, melynek ködösek érdekeik, mind, a kettőnek érdeke a szocialista rend megszilárdítása és a kommunizmus győzelme. A kapitalizmusban egy mással elentétben volt a falu és vá­ros, az ellentét érdekellentét volt. ..Ennek a/ ellentétnek a gazdasági alapja, hogy a kapitalizmusban a vá­ros kizsákmányolja a fant, c pa­rasztságot kisajátítják és az ipar. ke­reskedelem és a hitel rendszer fejlő­désének egész menete tönkre teszi a falusi lakosság többségét,” (Sztálin) A kapitalizmusnak é- a kizsákmányolás rendszerének megsemmisítésével. a szocializmus felépítésével megszűnt a város és falu. az ipar és a mszőgaz_ da súg közötti érdekellentét. Bár az ipar és mezőgazdaság kö­zött; érdekellentétok megszűntek, ez nem jelend azt, hogv megszűntek a munkásosztály és a parasztság úpar. mezőgazdaság) közötti különbségek is. A különbségek lényeges különbségek, melyeknek megszüntetése harci kér­dés, harci feladat. Miben till a munkásosztály és a paras/tsájg közötti különbség a Szovjetunóban ? I. Különösen ;ényeges az a különb­ség, amely a tulajdon viszonyok kü­lönbözőségéből ered. SzíáÜn elvtárs legújabb művében: ..A szocializmus közgazdasági problémái.á Szovjetunió­ban1’, erről azt írja: „Az iparban ná­lunk a termelési eszközök és terme­lés termékei az egész nép tulajdoná­ban vannak, míg a mezőgazdaságban a tulajdon nálunk nem az egész nép tulajdona, hanem egy csoport tulafdo na. kolhoz tulajdon.'’ Tehát amíg a munkásosztály; a legfejlettebb tulaj­donhoz, az . összes népi tulajdonhoz van kapcsolva, addig a parasztság egy ennél fejletlenebb, bár szocialista tulajdonhoz, a kolhoz tulajdonhoz kapcsolódik. 2. Különbség van a munkásosztály és a parasztság között a munikafeíté_ tele.k különbözőségében is. Mások a mezőgazdasági munka és mások az ipari munka feltételei. Az iparban technika, a gépesítés fejlettebb, mint Az ösztálynélküli társadalom megteremtése. az osz-tályküiönbségek megszüntetése szempontjából fontos tisztázni az előb­bieket. mivel a kommunizmus felépí­tése szempontjából meg kelj szüntet ni ezeket a ma még meglévő lénye­ges különbségeket a két, a baráti osztály között. Ezeknek a lényeges különbségek­nek az eltüntetése csak a kommuniz­musban lesz meg. Ez azt jelenti, hogy egységes, össznépi tulajdon lesz az egész Szovjetunióban, a kolhoz tulaj dón is ossz, népi tulajdonná í jlödik. Másrészt a munkásosztály és a Pa­rasztság között technikai kulturális színvonalban megszűnnek a különösé gek. dolgozók osztálya lesz. Sztálin e'vtárs legújabb művében tisztázza ezt előttünk- hogy a. különb­ségek eltűnése nem jelenti minden különbség eltűrését. ,Marad különb ség aközött, cunely a munkakörülmé­nyek különbözőségéből ered, és ab ban lesz csupán, 'hogy. más-más mun kakorühnények közölt dolgoznak me­zőgazdaságban és iparban az ottani dolgozók. Ez n különbség azonban lényegtelen különbség lesz. Az eddi­giekből látható, hogy a Szovjetunió ban nem szűntek meg még az osztá­lyok. Két osztály van a Szovjetunió­ban. de ezek nem ellentétes, hanem szövetséges, baráti, azonos érdekű osztályok. Más az osztály összetétel a Szovjetunióban és más-a kizsákmá­nyoló kapitalista társadalmakban, ott még nem szűntek meg az osztályok, vannak még osztály különbségek, mely lényeges különbség a két osztály kö zöit. Az osztálykülöwbségek. így az osztályok is a kommunizmusban fog nak megszűnni, amikor már ossz népi tulajdon, egységes dogozók osztálya lesz. Sztálin elvtárs vezetésével ezért harcol a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam. 1 Tolnai Tcxtilgyár pártszervezetének, niü'zaki dolgozóinak karca a terv teljesítéséért A Tolnai Textilgyár pártszervezete nagyaktíva ülésen beszélte meg a terv maradéktalan teljesítésével kapcsola­tos teendőket. Az üzem kommunistái, a művezetők megállapították, hogy a november 7-i verseny során szép eredmények és somc.y hiányosságé,? kerüllek felszínre. Az üzem a IV, ne­gyedévi terv telje ütésévé komoly méri ékben lemaradt. ß pár szervezel íe'adaHai bízta mso a mOszakiataf, a páitcsoporlok hozzáláttak a munka fegyelem megszilárdításához és meg indult a harc a terv teljesítéséért. A műszakiak Sztálin elvtárs születés­napjára vállalták, hogy az üzem napi tervét nemcsak teljesíteni, hanem túl­teljesíteni fogják. Ennek a vállalásnak alapján, valamint a kommunisták példa-mutatása nyomán a gépek telje sí talányét naponta ellenőrizték, lg y rájöttek arra. hogy a legnagyobb hiba, eme y a terv teljesítését gátolja az irezésnél mutatkozik, ahol a fonal túlkeményítve törtßnö {élhengerlése mellett, a megengedettnél jobban lelt szárítva, s így a szövőgépeken sok volt a szakadás. Az említett hibák ki_ javítására a műszakiak azonnal in tézkedéseket tettek. Előírták az iné­zéshez szükséges hőfokot, a hengerek keménységét Míg megfelelő műszert készítenek, óránként ellenőrzik. Ál­talában az egész irező munkáját fo­kozottabb ellenőrzés alá vonták. Az eredmény máris megmutatkozik. A mai napon a délelőttös szakmámy 102 ■százalékra Lelejsítede tervét. Tenné szelesen nemcsak egyirányú volt, a munka megfavtíása, A Szovjetunióból Nyúl tenyésztők figyelem ! /I í*réniesáUatfenyésslo la It a I a t X. 15-tól XII« 31-ig élőnyúJbegyüjtést tart. A belpa óriás kivételével nrindeníajta 2 kg-on felöli nyalat, élősúly kg-ként 10.— Ft-os áron. ugyanazt szerződésileg 12— Fl-os áron, át­vesz. A belga óriás ára kg-ként 8.— Ft,szerződéssel 10.— Ft. A'árilja fel átadó nyálait. Szállításról a vállalat gondo-kodik. Nagyobb tételt helyszínen készpénzfizetés ellenében vesz át. Kisebb tétel ellenértékét 48 órán boIi.il kiegyenlíti, Prémesállaiienyésziö Váilaía Budapest, V., Sütő-utca i. származó szakkönyvek alapján sablo­nokat dolgoztak ki minden géptípusra. A helyes gépbeá.I.tással egy műszaki külön foglalkozik. Ezenkívül ellen­őrizték a gépek fordulat számát és a speciáli- T. M. K. brigádokat a súly­ponti munkához állították be. Komoly segíiséret kaptok a műszakiak a párt?>zervezettől és a minisztérium­ból leküldött, Piros elvtárstól, aki egy budapesti élenjáró üzemben dolgozik és az ott szerzett tapasztalatait át­adta. Komoly lendületet adott a mun kának a négy óránkénti értékelés. A műszakiak versengenek egymással a percekért, minden vetésért. Nemcsak a művezetők. de a szakmányvezetők is, akik a-z értékelés munkáját vég­zik. versenyben álnak egymással. Amíg a Nübl sz-akmány délelőtt 102 százalékra telj.sítette tervét, addig Schalli Ádám s'zaKmánya cléhitán 107 százalékos eredményt, ért el. Ez a lendület állandóan fokozódik, a kom­munisták pé-dát mutatnak, kezdemé ny-eznek. Uj lendületet adott ehhez a munkához, a most beindult ..Béke- hét’1 amelyen műszaki és fizikai mun­kás egyaránt becsülettel dolgozik a terv tele jsítéséért. A dolgozók a pártszervezet irányítása mellett har­colnak a napi. fél napi tervért, a bé­kéért. a szocializmusért. Harcban állnak a párícsoporíok, népnevelők, hogy felvliágosíló munkán keresztül biztosítsák a vállalások teljesítését.a minőség megjavítását.. A DISZ szffve zet is ott áll az első vonalban, élén Peremei elvtárssaJ, a szervezet litká- rávcü, az üzem országos békeküldöt lével. Az Országos Békekongresszuion büszkén számolhat majd óe Ferenci elvtárs az üzem dolgozóinak hőstet­teiről. a műszaki és fizikai do.gőzök eredményes kemény harcáról. A part­szervezet vezetősége Bói-vári József né és Grélinger Mihály elv tár.szikkal a?, élen minden kezdeményezést fel­karol. támogat a tervtőljesítés siker e érdekében. Irányít, ellenőriz, segít, hogy az üzem egyetlen kiló anyaggal se maradjon adósa az államnak, hogy adósság nélkül kezdhessék a követ­kező gazdásági évet. Az üzem kom mun.is'jáiaak, dolgozóinak harcát ered mény kíséri. Aminek nem szabadna lenni . . . Az elmúlt napokban levél érkezeti szerkesztőségünkhöz, melynek Író­ja Hfípe Sándorné kétgyermekes anya. Arra hívta le] a szerkesztőség fi­gyelmétr hogy lakásán, az Arany János Utca li es számú házban milyen tűrhetetlen átlapolok vannak. Amint írja, négyen laknak .egy épületben, elől a ház volt tulajdonosa, Balaskó Pertué és az apja. Ezek ketten öt szo_ bál és három mellékhelyiséget használnak, valamint az egész udvart. A többi lakókat még a padlásra sem engedik fel, pedig nekik nincs mellék- helyiségük, csak éppen szoba és konyha, az is a hátsó udvarban közvetlen a sertésól körül, , ahol jelenleg is a kuiák-asszony sertései vannak. így természetesen ott gyülemiik fel a sertéstrágya és a. trágyáié is. A trágya eltakart'}itatására — amint a levélből kitűnik — már többször felhívta Hepené a városi tisztiorvos ügy éhnél, is. Azonban még semmi intézkedés nem történt így a három kisgyermek, beleértve a Kovácsék kis családju­kat is, továbbra is kénytelen szagolni a trágya, bűzét. Megalapítottuk azt. hogy a. levél íróján.ak teljesen igaza vem. A ka­pun belépve, tiszta, tágas udvar íogadotl bennünket. Az udvar szinte ki­halt, nem csoda, amikor Balaskóné ciz apjával ketten bitorolja a nagy ud­vart és. az első épületet. Nem éppen barátságos hangulatban fogad ken- nünket és kijelenti, hogy márpedig ott jakás nincs, különben sem "t övé az épület, mert államosítva van. Arról azonban megfeledkezik, hogy a hátsó udvarban lévő sertés az övé és annak trágyáját neki kötelessége eltakarít_ ta tni. A hátsó kis udvarban szinte a sertésóllal egybeolvadva találjuk az egyik lakóházat, melyben Támer Ferenc kőműves lakik. A malacok szin­te az. orrukkal turkálják a konyhaajtót, pedig be vannak zárva az ólba. A többi lakók helyzete sem sokkal jobb. tőlük is alig 3—4 lépésre bűzlik a trágya és a sertésól. A lakók joggal vetik fel a kérdést: „hol itt az egész­ségvédelemi’ Ideje volna, az illetékes szerveknek odahatni, hogy ezt a le­hetetlen állapotot mielőbb megszüntessék azálta, hogy a kulák-asszonnyal eltakarittcissák nemcsak a. trágyát, de a sertésólat is Abból az öt szobából és három mellékhelyiségből pedig, amely még mindig a volt tulajdonos birtokában van, nem ártana egy két helyiséget azoknak a dolgozóknak a számára ' biztosítani, akik lakáshiány miatt nem tudlak Szekszárdra köl­tözni. Levelezőnk íria: A bálái tanács ne csak bíráljon, de segítsen is Az eredmények mellett újra a hiá­nyosságokról is kell írnom, hogy az eddigi eredményeinket még inkább fo­kozhassuk. Ehhez fontos az is, hogy a tanácsülésen foglalkozzanak a be­gyűjtéssel az előadók, beszéljék meg. hogy ki hogyan végezte 'el az őszi vetési munkákat, kik azok a tanács­tagok, akik lemaradtak a beadásban. De a tanácstagok ehelyett szíveseb ben foglalkoznak a hátai földműves- szövetkezet egyes dolgozóinak szemé­lyi kérdéseivel. A dolgozókat az ügy vezetővel egyetemben szívesen huzi­gálják ki az irodából. Hogy miért, az részükre lényegtelen, mert a tanács- na.], felügyeleti joga van' a fö.doni- ve sszövetkezet felett és ezzel a joggal élni kell. Ezek szerint a tanácstagok nem akarják tudomásul venni, hogy a felügyeleti jogcím, a szövetkezet fe­lelős vezetését nem korlátozhatja. A szövetkezetnek is megvan a saját ve zető szerve, az igazgatóság és a fel­figyel őb izo ttsági. akikre a szövetkezet irányítása tartozik.-Helyesebb volna, ha az elért ered­ményeket vizsgálnák, úgy a tanácsta­gok, mint a szövetkezeti vezetőségi tagok személyében. Ne az legyen a főszempont, hogy a sógor komaságot el kell helyezni valamilyen állásba, és ezért valakit ki kell dobni az ál­lásából. Ha a tanácsülés ilyen problé­mákkal foglalkozna, akkor az elért eredmények sokkal jobbak volnának Báta községben is. A tanács helyesen cselekedne ak­kor, ha a szövetkezet ügyvezetőjét is meghívná a V. B. ü.ésekre. nem­csak akkor, amikor bizonyos ünne­pek megtanításáról van. szó, hanem állandóan, hogy a szövetkezetek ügyében felvilágosítást tudjon adni. így a szövetkezetei érintő ügyeket a szövetkezet vezetőségével együttesen tudja megvitatni és ezáTtal a vitás kérdéseket tisztázni. Ezek a vitás ügye,]- ne oknélküfi személyi kérdé­sek legyenek, inkább a termelés ér­dekében megtartott megbeszélések, mely által a termelékenységet fokozni ■ lehel. Mert jogtalan bírálatokkal csak , a munkakedv csökkentését váltjuk ki, •; ami a termelés rovására megy át. Ne engedjük a tanácsülések e'iapo- sodását mesterséges hangulat keltés­sel, ne engedjük az ellenség hangját érvényesülni. Mert az ellenség első­sorban az állami szektorok egymással szembeállításával próbálkozik, hogy ezáltal erejüket gyengítsék. Az elem ség minden vonalon megpróbá'kozik, hogy kémeit, ügynökeit és azok tá­mogatóit egyes szervekben elhelyezze, és ott mesterséges hangulatkeltéssel személyi vitákra tereljék a szót, hogy a főkérdást el tudják hanyagolni. Az imperialisták hazai bérencei a közellá­tás területén is igyekeznek — liszt, kenyér, cukor, só és egyéb élelmi cik-j kékben — hiányt előidézni, hogy ez alkalmakat k ih a s zm á 1 h a s s ák. Ugyanilyen hibák vannak & gya­potszedésben is. Példa erre az, hogy egyesek azt állítják, az iskolás gyer­mekek megfáznak, ha a helyi tszcs- nek mennének gyapotot szedni. De ha történetesen a sajátjukat szedik, akkor nem fáznak meg? Az ellenség támadásával minden kapcsolatban fel kelj venni a harcot, még akkor is, ha álarcban jelenik meg. A tömegiszervezeteik egymásnak nem ellenségei, hanem egymás segítői és egymás hibáit feltárva még jobban megerősödve veszik fel a küzdelmet az ellenség ellen a szocializmus győ­zelme érdekében. őri József Bála. EGY-KÉJ ÉV MÚLVA .. Irta: Szerajon Pascsenko brigádvezető A Rosztov-terü'leti ,,MoIotov‘"-kol- boz 2. számú növény lenne lő brigá­dot vezetem. Brigádom tagjaival szór galmasan tanulmányozom a pártkon­gresszus határozatait. Saját koihozun.j- példájábói látjuk, hogyan változik meg a szovjet emberek élete, hogyan gazdagodik és erősödik szovjet, ha­zánk. Mindezt a párt gondoskodásá­nak köszönhetjük, Idén az önt özőcsa tornák on át meg­érkezett a mi földjeinkre is a Don vize. Két három évvel ezelőtt már 15—1(3 mázsa búzát gyüjtöttün,^ be hektáronkint. Nálunk ez is kivá.ó ter­mésnek számított. Idén pedig brigá dunk területén, csupán kétszeri öntö­zéssel. 34 mázsa búzát fizetett ‘egy- egy hektár. M. SvariokiI brigádja minden önitözöii hektárról 33.6 mázsa őszibúzát takarított be. Vájjon álmod hátiunk volna ilyen termésről a Le- nin-csalorna megépítése előtt? Azonban még ez a termés sem je­lenti a végső határt, Egy-két év múl­va termékeny földjein^ hektárónkén! mar 40—50 mázsa búzát fizetnek. Egyre jóbbanóclu lösz a kolhozpa- f raszíok élete. A múlt évhez képest idén minden kolhozparasz-t. kétszer annyi gabonát és zöldséget, három­szor annyi pénzt kap a munkaegysé­gei fejében. Kolhozunk évi jövedel­me már három esztendeje túlhaladja az. 5 millió rubelt. Kolhozparasztjaink ugyanúgy, mint minden szovjet ember, nagy lelkese­désbe! fogadták a Szovjetunió Kom­munista Pártja NIX. kongresszusának határozaíait és Sztálin elvtárs beszé dót. Értünk, a mi javunkért, a szov­jet haza felvirágzásáért harcol Lenin- Sztálin nagy pártja. nélkülözhetetlen oz agitáció* «unkában. ' V»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents