Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-21 / 273. szám
TM2 NOVEMBER 21 M Ä P L O Megyénk dolgozói az emberrablók bűnperéből újra megtanulták, fokozott munkával, meg* éberebben kell harcolni a szocializmusért Mini mindenütt az országban, mély séges felháborodással tárgyalták ma- . gyénk dolgozói is azi .a bűntettet. . amelyet a most leleplezett jugoszláv ; kémedé és gyilkosok bandája a magyar nép eilen elkövetett. Erről be ! szeltek a Tolnai Textilgyár dolgozói «• röpgyűiéseken. Uj erőt adott a.z üzem valamennyi dolgozójának a terrorista banda leleplezése. Ezekén a röpgyűiéseken, — amelyek a tíznapos békeműszak beindítását is tárgyalták — megfogadták a dolgozók, hogy a negyedik negyedévben ínég' jobb munkát, végeznek és minden erejükkel azon lesznek, hogy a tervet teljesítsék. VcrLjng Andrásaié a rádióban hall - giatta a per tárgyalását. ..Most már tisztán látjuk, mit akartak ezek a banditák és gazdáik — mondja haraggal. — Visszahozni a múltat, a nyo morúságot. Nincs olyan ember üzemünkben, aki ne helyeselné az ítéletet. Fel akarták robbantani a nehéz ■munka árán helyreállított hidakat.— De hiába minden igyekezet, rajtavesztenek, gazdáikkal együtt. Megfogadom, de valamennyien megfogadjuk, hogy a jövőben még jobban őrködünk, még éberebben vigyázunk s erre a gyalázatos tettre még jobb munkával adjuk meg a választ. Eddigi eredményem átlag 12-0 százalék volt. A minőségem is kifogástalan. 94 száza.ék elsőrendű árut termeltem, de ezt az eredményt még növelni fogom. Hasonlóan vélekednek a Tolnai Selyemgyár dolgozói is. Máhr Róza elvtársnű már a sze mináriumi anyagba bedolgozta a jugoszláv kémek és emberrab lók pél - dá-t'á.n bűntettét. ,,Az. állampolgárok kötelessége“ című anyag tárgyalásánál megvitatták a hallgatók, hogy feladatuk, a jövőben még nagyobb éberséggel őrködni és a termelés vonalán fokozottan helytállni a béke biztosítása érdekében. — Ezek a gonosztevők most ' rajtavesztettek — mondja Máhr-elvtarsnö. — De rajtavesztenek a jövőben is. Aljas provo kációjuk amely a dolgozó nép bé kés fejlődésére, szocializmust építő munkánk ellen tör. kudarcba fulladt és fullad a jövőben is. Rendületlenül haladunk tovább azon az úton, amelyen pártunk vezet bennünket és el- söprűnk útun-kbóf minden provokátort. ügynököl. Idős Morvái Józsefné a sajtóban ol vasta az emberrabló gyilkosok perének tárgyalását.— Jó érzés, — mondja,— hogy államunk olyan erős, minden ellenséges megnyilvánulási időben leleplez, megsemmisít. Nekünk megnyugtatás, hogy olyan Államvédelmi Hatóság vigyáz, őrködik békénk, építő munkánk felett, amely a dolgozó nép fiaiból tevődik össze De nekünk is sokkal jobban kell őrködni, saját területünkön az ellenség ténykedésére, amely gyakran a fegyelemlazításban, íjércsa'ásban mutatkozik meg. Kemény ököllel válaszolunk minden törekvésükre. Még jobb termelőmunkával bizonvítjuk be, hogy ez az ország a dolgozók or szága, és nem lesz többé ..úri” rend. DoIgozó parasslságunk a sajtó és a rádió útján éitesült a jugoszláviai emberrab'.ók és gyilkosok aljas tetteiről és elgondolásairól, A községekben minden becsületes dolgozó paraszt gyűlölettel tekint a határainkon ólálkodó gyilkosokra, akik kémekkel és diverzán-sokkal pró hálják felborítani országunk békés építését és vissza akarják állítani a múltat, egy újabb világháború kirob hántásán krresztül. Mácsik András 14 ho'das faddi dolgozó paraszt gyűlölettel mondta: ..Ezek az emberrabló gyilkosok mindent elkövettek volna, hogy felrobbantsák hídjainkat, gyárainkat, amit nő építettünk fel. Köszönetét kell mondanunk az Államvédelmi Hatóság éberségének, hogy idejében leleplezték ezeket az aljas gazembereket. Mi, dolgozó parasztok úgy válaszolunk erre, hogy az eddiginél sokkal jobb és gyorsabb munkát végzünk az őszi mezőgazdasági ■munkák terén és teljesítjük beadási kötelez.11ségüreket, Tudjuk azt. hogv ezzel hatalmas csapást mérünk a há borús us.zílókra és hozzájárulunk az ötéves tervünk sikeres befejezésé, hez.“ Ludas András levelezőnk arról ír. hogy nagy megdöbbenéssel értesültek arról a bűntettről, amit Bálint László ^ társai végbe,zvittek Magyarországon. Embereket raboltak el és nem riadtak vissza a gyilkosságoktól sem. ..Gyűlölettel gondolunk a véreskezű Tito bandára, akik újra kémeket* dobtak be azért hazánkba, hogy tön/kretegyék percek alatt azt, amit a dolgozók szorgos keze felépített. Olyan emberek életére akartak törni, akik mnden tudásúk felhasználásával harcolnak a dolgozók szebb és boldogabb életéért. Ezért az aljas munkájukért, mi teveli dolgozók tiltakozunk az ilyen aljas cselekmények miatt és ezért mi jobb munkánkkal válaszolunk a ti tó is la gazembereknek és minden szövetségesüknek.” A mezei munka frontján A pártszervezett él>eríelcnség*e miatt, beépült az ellenség a dunakönilődi Kossuth tszcs-he A Tolnai Napló július 27 i szamában foglalkozott a dunakömlödi I I. típusú: Kossuth .tsz-cs elnökének, Ruha Miklósnak hanyag munkájával, aki mint elnök, nem tartottá be a tszcs alapszabályzatát és akadályozza a tszcs fejlődését. A cikk nyomán a járási szervek és a községi pártszervezet és a tanács vezetősége megvizsgálta alaposabban Riha Miklós elnök munkáját, aki a tszcs elnöki tisztsége mellett a begyüjté-i állandóbizottság- n-ak is elnöke volt. A vizsgálat eredményeképpen ki derűit az, hegy Riha Miklós nem ma radi gondolkodású és nem tudaton- súgónak következtében hátráltatta a úgnakömlöi l. típusú Kossuth tszcs fejlődésél, hanem készakarva. Kiderült róla. hogy 35 holdas hutáit volt, akinek 1924-től 1928 ig 700 hold bér lete is volt Vas megyében, Ivánéi községben, Sigray Antal gróftól bérelte ezt a birtokot. Állandóan 14— 15 cselédet tartott és ezenkívül időszaki munkásokat, akik szükségesek voltak egy egy munka elvégzéséhez. Bebizonyosodott az. hogy Riha Miklós maga is kizsákmányoló volt, aki « dolgozók kb.sá-kmányo'ásából állandóan .,zsírosodon-’. Így tudott az 'után Pesten 10 darab tehenet fejesre beállítani s anyósa nevén 10 hold bérletet Pest környékén is fenntartani. fi dolgozóit iátástót-vakuSásig dolgoztatta a lehető legkevesebb fizetés mellett. Erről tanúskodik Kránicz Endre párt- titkár, akinek édesapja, mint. arató dolgozott Riha Miklós birtokán. Tűle tudta meg azután Kránicz elv társ is, .hogy ki is az a Riha Miklós. Az embertelen kizsákmányolásból meggaz dagodva a 30 as években Amerikába ment, ahol több esztendeig tartózko dóit. majd újra visszakerült Magyar- országra és Kecskemét környékén mint gazdatiszt dolgozott a felszabadulásig. Felszabaduláskor a birtokon lévő jószágállományt nyugatra akar ta hajtani, ami nem sikerült neki, mert a Szovjet Hadsereg Dunaíö’d- várnál utolérte. Ekkor Riha Miklósnak sikerült elmenekülni és kibújni a felelősség alól, a felszabadulás után mint telepes került Dunakömlődre és a ..becsületes" dolgozó " paraszt szerepét megjátszva, később megszervezte a Kossuth tszcs-t. A községi pártszervezet vezetőségi-, élón Valuska Lajos, volt párttit- kárrii, .felmagasztalta Riha Miklóst, mint tehetséges parasztembert, és a begyűjtési áliandóbizottság elnökének is megválasztották. S így mivel a pártlitkár eivtárs nem volt elég éber, nem vizsgálta meg Riha Miklós múltját, az ellenség nyugódtan végezhette aknamunkáját a tsz.cs-n belül és a begyűjtési állandó bizottságban. Még akkor sem ügyellek jel Riha Miklós aknamunkájára, amikor mint a begyűjtési állandóbizottság elnöke, elintézte azt, hogy a 10 hold földje ütem a pótbeadási kötelezettségét pénzben teljesítse Ugyanakkor a két háromboldas "dolgozó parasztokra, akik becsületesen teljesítették mindenből állammal szembeni kötelezettségüket. kivetette a pótbeadás- természetben való beadását. fiz éberíe enség köve kez:ébei Riha Miklós hátráltatta a tszcs fejlődését is. és nem vetették el azokat a szerződött növényeket sem. ami elő volt irányozva a tszcs re. De nemcsak a tszcs-i, Iranern a begyűjtés te, rén is hátráltatta Dunakömlőd begyűjtési tervteljesetését. Félrevezette több esetben a, pártvezetőséget és a tanácselnököt is. mert jelentette, hogy a tszcs az összes vetését befejezte és csak a napokban derült ki, hogy hely teleim hamis adatokat közölt a felsőbb szervek felé. Riha Miklós munkája nemcsak a Kossuth tszcs bem hagyott nyomot, hanem a.z egész község életében is. és nem véletlen az, hogy a duna- kömiődi Szabadság tsz-r.él is ennek következtében lazult meg a fegyelem és hagyta ott több dolgozó a tsz-t. Most pedig a felelősség alól úgy akar kibújni, hogy a tagokra hivatkozva, mentené saját bőrét. Arra hivalkodik. hogy a szerződött növényeket azért nem vetették cl, mert a tagság nem akart dolgozni, otthagyták a cső portot. Igv hát nem volt biztosítva a munkaerő — mondja Riha Miklós. — Ha megnézzük, .világosan láthatjuk, hogy Riha Miklós kezs van a doiog ban. aki elszabotálta a. tervteljesítést. Ez a tény is mutatja, hogy a párt- szervezetek még mindig nem elég kö rü'-tekintéssel vizsgálják meg egv- egy funkcionárius múltját és igv az éberlelenség folytán osztály idegen elemek kerülnek be vezető funkcióba, ahol n villan végzi]- romboló munka jukat. Ezért a p-ártsz-ervizetek titkára; a jövőben minden községben sokkal nagyobb figyelemmel és gondossággal válogassák m&g azokat az embereket. akiket felelős helyre . állítanak, Valuska Lajos elvtárs, a volt dungkömlődj pár!titkár is ha nagyobb körül tekintéssel nézte volna meg ezt a kérdést. Dunakömlőd napjainkban á sző vei kezeli községek között az első helyen szerepelhetne. C.T a jó rajzoló lennék, cikkem ele jére egy erőteljes szovjet katonát rajzolnék: a karján egy fis szöszke aranyos cmbernalánlávak Ez volt ugyanis az első kedves benyo másom a felszabadító hadsereg katonáiról ... Gyeim ,-kba rá tok .. . Körülbelül harmincán áikur.k az udvaron. Már elömerésrkeiLünk a sötét és rideg bunkerból, hol a hitleri hazugság propaganda növelte bennünk a háborús rés zik elést . .. Mi lesz most? Le sem merem írni, hogy mi mindent kent a hazug propaganda a szovjet katonákra. Mindent megcáfolt azonban, mikor az első megjelenő fegyveres katona ftikapta a légc ső kis hároméves gyermeket, összecsókoíl-a, és ö.e'gette. És ekkor benn-oin minden propaganda semmivé lett. Mert. aki a gyermeket szereti . .. Mázsás súly esett le e fenséges pillanatban a szívünkről és örömünkben kicsordultak- a könny- ink .. . és ezt a jele netet mindig mag-am előtt látom sőt többet is! A gyermekért, a jövőért, az emberiségért, a békéért küzdött az a hős szovjet katona és nyomában most azok, akik a munka frontján megállják a helyüket. Miért dolgozzon a népi demokrácia minden dolgozója? Milyen gondolatok ösztönözzék a termelés fokozására. az őszi munkák elvégzésére, a beadás maradéktalan teljesítésére, a földiműves dolgozóit? [if indenekelőtt a hazafias érzés! !-”■*- Vége van annak az időnek, mikor a hazafiság fogalmát kimeri tették a hangzatos szólamok, az el- durroglalott hangzatos frázisai,-, március 15 i uszító beszédek és íéltéglás melfdöngetések Ma a haza.liságot a munka üteme mutatja. Jó hazafi, aki betartja a népi demokrácia törvényeit, aki minden erejével építi hazá ját, erősíti országát a munka területén. Szánt. vet. építi a viruló országot, készíti a jövőévi nagyobb kenyerei magának és nemzetének. Áldozatos és megértő lélekkel leteszi a kenyeret a nemzet; asztalára. És jól tudja: erős vár ez a haza, ha van kenyere és van ereje a kenyér tői. A mezőgazdasági munkák elvég zését és a beadás tökéletes teljesítését sürgeti a szocialista építés is. Aki nem hunyja be a szemét, láthatja, hogy milyen gigantikus építés folyik nálunk. A háború romjai el- tűntsk. Valljuk be: sokan legyintet lek, kishitűen, mikor elkezdődött az ország építés. „Évtizedek kellenek“ — mondogatták, — Mindent cáfol a va ;óság. Gyönyörű hídjaink, mint arany abroncs ívelik át a Dunát..Középületeink büszkén állnak. A romok eltűntek, új városok, gyárak büszkén, hirdetik az alkotó munka hatalmas ere jót. a szociális építés diadalát... — Tolna megyét is átszeli — mint ezüst szalag a szép betonút, hogv kiemelje megyénket a maga elzártságából és belekapcsoljon bennünket az ország egészséges vérkeringésébe. Élvezette! szágu'dunk rajta, csak hát az jut riíkán es Minikbe, hogy milyen jól sáfárkodik a dolgozók állama a nép pénzével. Nem mindenki akar aria a tudatra ébredni: hiszen, amit adtam, más formában visszakaptam. A reakció spekulációja egyes kel visszaránt a kesergés bűzön tavába. tíz örökös elégedetlenkedés pocsolyájába . . . A nyitóit szemmel járók észreveszik a: egészséges mai kor szülöttéi: a szekszárdi közgazdasági gint náziumot, a pincehelyi kórházat, a dombóvári szülőotthont és tüdőgondozót: u kultúra és egészségvédőitm bástyáit. Vagy említsem az ötéves tervünk megyei büszkeségét: a fcesső- hid'v'ikuti gabonalárházíit? ._ |N-épülünk, szépítünk ... haladunk! A he a dá>si kötelezettségünket 'sürgeti a. nagy szocialista gondolat is, amely a városi és farusj embert, egymáshoz utalja. A városiaknak a falusiak biztosítják a kenyeret és kapnak érte gépeket, amely sok-sok emberi erőt pótol. segű. kímél. Hasznos jóbarálság! Szükséges összefogás! A szocializmus építése megköveteli a békét is. A háború gondolata gúzsba köt. bénít. Még előttünk pereg a II. világháború borzalma. Fenyeget az atom, sírva gondol az elvesztett apára a család, gyermekre a #zii’ő... -Vagyon friss a seb... Béliében akarniuk dolgozni — kiáltják százmilliók. Élni csak békében jó — harsogják a béketáborbun. Meg kell akadályozni a háborút és ahol van. be keli! szüntetni — majd sürgetik Bécsiben ... Cikkem elején a gyermekszerető szovjet katonáról emlékeztem, befejezésül a másik fenséges képet i* megemlítem és szeretném iderajzolni: -Szovjet katona, kezében a béke- galumbbal és nyomában a békeszerelő népek. Százmilliók nézik és izgulúak a sikerért:... Százmilliók tekintenek majd Becsre és kiáltják: Megvéd jiik a békét! és dobogó szívvel- figyelik a visszhangot. Építő, békés munkával kell emelnünk erőnket, hogy szavunkat komolyan vegyék és kiküzdjiik a gyermekek jövőjét, a család jólétét és biztonságát, a társadalom nyugalmát, nemzetünk boldogságát és a világ, békéjét. A fáradhatatlan és j(Szándékú munkás mellett ott röpköd a béke galambja is. Munkánkkal építsük a békét! 1c Vallásos embernek is lelki ismeretben kötelessége munkálkodni és a maga területén mindent megtenni a hazáért. .Adj számot sáfárkodásodról... Adjátok meg a császárnak, ami a császáré,..“ Ami annyit jelent: teljesítsük hazafias kötelességünket! A béke ügye is legszentebb kötelessége a hívő kereszténynek. A szentmisében naponként imádkozzuk: ..Adj nekünk békét!“ Azonban nem elég csak kérni a békét, cselekedni ’keli a békéért. Cselekedjünk, míg nem késő... .Háborútól, ments meg Fram minket!“ I)r. Sudár Dezső sióagárdi plébános. Választói gyűlések Romániában Bukarest (Agerpre-s) Bukarest választói nagy érdeklődéssel és büszkeséggel hallgatták meg nagynemzel- gyűlési jelöltjüket. C. 1. l'arhon akadémikust, a világhírű tudóst. Partion hangsúlyozta a dolgozó nép egyre javuló egészségügyi viszonyait, a kul- túrforrada'om terén elért vívmányait és életszínvonalának állandó emelkedését. A választók felszólalásaikban kifejezték bizalmukat a népi demokratikus front, je’öltjéi iránt é=. törhetetlen ragaszkodásukat a népi deni o k ra ti k us re nd sz e rh ez. Az aradvid-áki ..Jakusin“ termelő- szövetkezet tagjai és a közeli kísérleti állomás dolgozói örömmel gyűllek össze a termelő-szövetkezét klubjában. hogy 'meghallgassák jelöltjüket, F. Geltzet. a német antifasiszta bizottság titkárát. Geltz beszédében a többi között, kiemelte, bogy a nemzetiségekhez tartozó dolgozók ma a Román Népköztársaság egész népével egyforma jogokat élveznek. Rámutatott. a népi demokratikus rendszer eredményeire, amelyek lényegesen megjavították a dolgozó nép életszínvonalak. A felszólaló munkások és termelőszövetkezeti tagok hangoztatták: ..Régen a földcsuruk és kuba-kok igájában szenvedlek, um boldogan élnek.“ V szovjet agi'OHÓHiihi termékeny munkája hlmondja : Olga Halod, a Kiev-területi ^liruscsov^-kolhoz ugrónóinasa álmodni Néhány évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt születtem Ukrajnában, a Kievlüi 40 kilométerre fekvő Gogolovo" faluban. Apám szegén,vpara-'/t voll. A forradalom győzelme urán lehetővé vált. hogy hivatásomat magam válasszam meg, életemet magam irányítsam. Jól emlékszem a kolhozépité* első éveire a faluban. Húszéves koromban már. munkacsapatot vezettem. Kitartóan harcoltunk! hogy a homokos talajon Hyp burgonyatermést érjünk el. Akkor támadt az a gondolatom, hogy tanulnom kell. Elhatároztam, hogy agronómus leszek. Harkovba utaztam, ahol öt évig tanultam a főiskolán. A tanulmányi idő alatt a szovjet állam gondoskodott rólam. Ösztöndíjat, szállási kaptam. A Nagy Honvédő Háború után a Hrusösovról elnevezett nagy kolhoz agronónntsa. letten). Kolhozunk földjei a szülőfalum melletti Treblihove falu határában vannak. A földművelés] viszonyok még .kedvezőtlenebbek voltak itt, mint Gogolévoban. A nehézségektől azonban nem féltem. Bátran láttam munkához. Tanácsomra a koboz pillangósnövények és pázsitfűfélék vetésével füves vetésforgót vezetett be. ami .jelentősen javította a talajt és egyben takarmányt szo!- gálíatott az állatok számára. A zö'd- l a k a r m á n y n a k szánt e s i i i a g fürt ö; ugarba vetettük. A kodiozparasztok mezővédő erdősávokat létesítettek. Az államtól- kapott fajtiszta vetőmaggal vetettünk, bőségesei), trágyáztuk a talajt és olyan termést értünk el. amilyenről a. parasztok azelőtt, amikor még egyénileg gazdálkodtak kis parcelláikon, álmodni sem mertek volna. A 4000 hektárnyi főidőn, amelyet, az állam a ,.11 rnscsov"-kolhoznak in- yycu.es. örökös hásmúlulra átadott, sokág az a ln. jö v e d e I n iczö g a z d ás ág o t szerveztünk. Csupán az állattenyésztés évente körülbelül egy millió rubel jövedelmet hoz a. kolhoznak. A közös gazdaság jövedelme tavaly elérte a 1.7) millió rubelt. Idén több, mint ;! millió rubelre számítunk. Örömteli és termékeny az • agronőin us munkája a kolhozban. Az agro- n trams a' koihozparasztokka! együtt segíti az országot abban a törekvésében. hogy megteremtse a mezőgazdasági termékek hőségét. Nagy tőkésedéssé! vezettem be a termelésbe a iniesunn; agronómiái tudomány 1 e g ú j ab b vívmányait. A kot hoz pur asztok értékelik munkámat. Meg választottak az Ukrán SzSzK Legfelső Tanácsának küldöttjévé. G. M. Malenkov eivtárs. a XIX. pártkongresszuson megjegyezte, hogy a szovjet földművelés mind szakszerűbbé, mind termelékenyebbé válik és mind több és több áruterméket termel. Uj távlatokat nyit a mezőgazdaság előtt- a Szovjetunió fejlesztését •-zo'eá'ó Hi‘51—1955 évi - ötödik ötéves terv. Mi, mezőgazdasági dolgozók valamennyien boldogan veszünk részt a nagyszerű feladatok megoldásában, amelyeket pártunk, a nagy Sztálin tűzött elénk. Tudjuk, hogy munkánk összeforr a kommunizmust építő egész «szovjet nép közös munkájával.
