Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-19 / 271. szám
TOLNAI NAPLÓ V/lJű PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: Klőkésxületek a népek Uékekongresszusara (2. oá Tito „gondolkodik’’ hív» kői »2. o.) — I öldniűvesszö vctkejMÚl híradó '2. <>. Miért maradt *1 Oo.mmik kit/- 'ég a vetésben is? .'V. oá t evéi Ka/aUs/tánh«"»» e«y tolnamegyei IMSZ-fiatalnak H. oá - 40 t»rinelf>esoport és szövetkezet végzett Tolna megyében a gyapotszedés- j sei (3* o.) -- Befejezte évi tervét a Bonyhádi Malom II. CM t\. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Ali A MLI.f.l,' SZEHOA. IIÍ.VJ NOVh.MBJ V la A Szovjetunió békepolitikája — a béke záloga A békemozqulombau tömörült százmilliók egvik legtöbb követeié se, hogy azonnal vessenek véget az esztelen vérontásnak és barbár pusztításnak, hogy haladéktalanul kössenek fegyverszünetet Koreában. Jellemző a kérdés jelentőségére, hogy ay, utolsó hetekben Korea lett az amerikai elnökválasztási kampány döntő problémáin és íz elnökjelöltek, a néptc meg *k fokozott nyomására, ké,.y;i:l mek voltak mind többet-1 '.jluikozni ezzel a kérdéssel. Beszéd íikoen u'i- 'Tító zetesen arra szót.'!’ /tik. hoiv lehetőleg elködo.ntjuk »énylegej helyzetet, de a választási kampány során is bebizonyosodott, hogy ez a mélységesén igazságlalan háború a legnépszerűtlenebb az amerikai nép szemében. \ népek fokozódó nyomásának az eredménye az is, hogy az ENSZ, közgyűlés mostani, hetedik ülésszakában behatóan kényeién log- lalkozni a koreai helyzettel. A köz gyűlésen és az egyes bizottságok ban máris éles összecsapásokra került, sor a béke hívei és az aq- resszorok között. Ez utóbbiak, akik a/ ENSZ zászlajával visszaélve igyekeznek megvalósítani kalandos terveiket, fogcsikorgatva járultak hozzá, hogy a közgyűlés napirendre tűzze a lengyel javaslatot, amelv a távolkeleti háború beszüntetését, a hadifoglyok kölcsönös hazabocsátását és az egész koreai kérd''. hc 1;ós rendeséuct követeli. Az agresszorok igazi szándékát mindjárt a vita kezdetén leleplezte az a körülmény, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit nem merték meghívni az ENSZ tárgyalóasztalához. A politikai bizottságban Acheson, amerikai külügyminiszter háromórás beszédében próbálta meg fehérre mosni a feketét és bebizonyítani a lehetetlent. Acheson hazugságok halmazásával, körmönfont okoskodással azt akarta elhitetni a bizottsággal és a világ közvéleményével, hogy Amerika nem agresszor. hanem csupán védekező fél a koreai, háborúban és bogy a hadiíorflvok, akik Kocsedo szigetén és a többi táborban belekóstoltak az amerikai életformába, semmiképpen sem akarnak hazamenni. Lényegében azonban kénytelen volt beismerni, hogv az USA-monopolisták koreai kalandja zsákutcába jutott és hogv az amerikai katonai parancsnokság az ónkéntés hazatelepülés jogellenes elve alapján rostálja a hadifoglyokat. Határozati javaslatában nem kevesebbet kívánt az amerikai küldött, mint hogy az ENSZ közgyűlése helyeselje az USA álláspontját a fegvverszünet kérdésében, Visinszkij-elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője, hatalmas beszédében zúzta pozdorjáva ezt az amerikai álláspontot Acheson érveit és a megcáfolhatatlan tények felsorakoztatásával világítót ta meg az amerikai agresszorok igazi szándékait. Elmondotta, hogyan akadályozta meg az USA már a háború előtti Korea egye- ■ílését, hogyan támogatta a dél- koreai reakciót, majd hogyan szakította meg az együttműködést a Szovjetunióval a koreai kérdésbe«. Visinszkij elvtárs, az ENSZ koreai bizottságának jelentései alapján ismertette, hogyan készül lek fel Li Szin Man-ék amerikai támogatással az agresszióra. Ezeket a jelentéseket a többi között olyan hűséges USA-csatlósok, mint Ausztrália és Törökország képviselői is aláírták. A fegyverszüneti tárgyalásokról szólva Visinszkij elvtárs emlékeztetett arra, hogy az agresszorok eleinte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság bel ügyeibe akaróik beavatkozni a fegyverszünet. ürügyén, majd a demarkációs vonalról folytatott tárgyalások során olyan területeket követelték’, amelyeket fegyverrel nem tudtak megszerezni. Mindez természetesen hosszú hónapokon keresztül hátráltatta a tárgyalások előrehaladását. Amikor pedig a koreai-kínai fél. messzemenő türelme és szilárd békeakarata leküzdötte ezeket az akadályokat, az amerikaiak a hadifogolykérdésben o I foglal t jogtalan és esztelen álláspontjukkal akadályozták meg a fegyverszünet létrejöttét. Az amerikaiak aljasságára jellemző, hogy a tárgyalások kezdetekor még 177 ezer hadifogolyról beszéltek, ké.őbb 132 ezerről, most pediq már csak 121 ezerről, akik közül mindössze 83 ezret akarnak hazaengedni. A többi az amerikaiak hírhedt rostálásának esne áldozatul. Mi ez a rostálás? Olyan súlyos bűntett, ciminöt még nem követtek el hadifoglyok ellen az emberi civilizáció történetében. Miközben Acheson a hadifoglyokkal kapcsolatban emberiességi szempontokról fecseg az ENSZ-ben — az amerikaink halomra mészárolják a hadifoglyokat, akik a fegyverszünet megkötése után haza óhajtanak menni. Amerikai jelentések szerint februártól októberig 1600 koreai és kínai hadifoglyot gyilkoltak le, illetve sebesíteltek meg. És ez a vérlázító kegyetlenség hóna pró!-hón arra í okoz ódik Ok tóbér folyamán naponta átlag 16 koreai és kínai hadifoglyot gyilkoltak le, illetve sebesíteltek meg az amerikai fenevadak. Egyedül október 1-én 56 kínai hadifogolynak kellett meghalni azért, mert nemzeti ünnepét megünnepelte. A legnagyobb megrendüléssel olvassa minden becsületes ember azt a levelet, melyet a kocsedói hadifogolytáborból csempésztek ki és amelyben a foglyok segít, éget kérnek, hogv mielőbb kiszabaduljanak az* amerikai pokcjiból. Határtalan felháborodással vesz tudomást erről a levélről a világ és elismeréssel adó zik azoknak a fegyvertelen hősök nek, akik az amerikaiak gyilkos intézkedései ellenére sem árulják el hazájukat. Acheson úr azt bizonygatta, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon ezidőszerint azok a hadifoglyok jelentik a problémát, akik nem akarnak hazájukba visz- szatérni. Ez azonban nem igaz — állapította meg Visinszkij elv- tars. — A probléma az amerikai parancsnokságnak az a kísérlete, hogy a koreai és kínai hadifoglyokat erőszakos rostálás segítségével a hazaszállításról való lemondásra kénvszeritsék. Ezért utasította el Clark tábornok Kirn Ir Szén és Peng Teh-Huai október 8-i észszerű javaslatát a hadifogoly- kérdés rendezéséről és ezért jelentette ki. hogy az amerikai parancsnokság sohasem fogadja el a genfi konvenciót és nem hajlandó annak alapján tovább tárgyalni. x szovjet küldött határozati javaslatot terjesztett az ENSZ elé, amelyben javasolta, hogy létesítsenek bizottságot, 'aínely haladéktalanul teqven intézkedéseket a koreai kérdés rendezésére, Korea egyesítésének szellemében. Ez a javaslat, amelv a koreai nép érdekét és a világ békéiének ügyét, tartja szem előtt, ;. Szovjetunió következetes békepolitikájának újabb jelentős megnyilatkozása. Ez a javaslat is abban a szellemben született, amelyet Malenkov elvtárs hangsúlyozott a XIX. pártkongresszuson: ,,A Szovjetunió mindazoknak » roppant nehézségeknek ellenére, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok által z heveseit Nemzetek Szervezetében létrehozott, szavazógépezet támaszt, a béke álláspontja mellett « Az őszi munkák elvégzésében a járások közötti versenyben a gyönki járás vezet Az őszi mezőgazdasági munkák el véglés ében első n gyönki járás 75.9 százalékkal, 2. a tamási 75.2, 3. a bonyhádi 67.1. 4. a szekszárdi 64.9. 5. a nakfi 63:5, 6. \ dombóvári járás 60.7 százalékos átlagtóljesitéssel. A megyei állag 67.7 százalék, ami azt mutálja. hogy síik tennivaló van még a megyében, hogy a lemaradást be hozva teljesíteni tudjuk a tervet. A gyönki járásban a tszes-k 100 százalékra telj&s-ítették a, kukoricatörést, napraforgőszed«t ós a pzárbetakaritás;. s a cukorrépa- szedést. A kukoroeasaár ^takarítását 70, a burgonyaszedést 91.9. az őszibúza vetését 95.3. a rozsveté-st 93.9, az ősziárpa vetését 93.5. az őszi takarmánykeverék vetését 57.3- a nyári lucernavelósí 109. a velöszántást 92 9. a mélyszántást 63.3 százalékra teljesítették. Az egyénileg dolgozó parasztok a napraforgó-szedést, a napraforgó-szár betakarítást, hurgonva- ezedóst, cukorrépa szedést, a lucerna vetést 100 százalékra, a kukoricatörést 94.3, az őszi búzavetéftt 58.3- a rozsvetést 58.8, az ősziárpa vetést 59,5, az őszi takarmánykeverék vetést 32.3. a vetöszánlást 93, a iné’.v- l szántást pedig 33 százalékra teljesítői lék november lékig.' A gyönki járásban is sok javítani való van fo'eg az egyénieknél az őszi munkák elvégzésében. A tamási járásban a tozes-k 100 százalékban elvégezték a napraforgőszedéit, a burgonya és a cukorrépa betakarítást, s a rozs vetést. A vető-szántásukat 102 százalékban, a, knkorieatöré«t 95 8. az őszi bírznvé-: tésf 89.6, az ősziárpa. vetést 76.6. az őszi takarmánykeverék vetését 62. a lucernavetős» b6.6. a mélyszántást S3 száza 'ókra végezték Az egyéniek né! 100 százalékra teljesítették a kukorica!öré*t. napra forgószc.d -t. a burgonyabetakaritást. A cukorrépa szedést S8-.3. az őszi búzavetésl 79. a rozs-vetést 58.5, m őfziárpavotést 50.9, az őszi takarmánykeverék vetést 82 3. a lucernavetést- 25, a vető- szán'ást 86.5. a mélyszántás: tervükéi pedig 33.6 százalékra teljesítették. A bonyhádi járásban a tszcs-k 100 százalékra teljesítették a kukoricatörést, a napraforgósze- dést, a szár beta kari'á~d. a burgonya- szedést. A cukorrépa szedést 95.6. az őszibúza vetést 82.7, a rozsvetést 129.8. az ősziárpa vetést 95.6- az őszi takarmánykeverék vetését 58.9. a lucernavetést 85, a vető-szántást 82.8. a mélyszántást 45.6 százalékra végezték el. Az egyénileg dolgozó parasztok a nyári lucerna vetést 110. a napraforgó szedést és szárletakarítust 100. a kukoricatörést 97.1. a burgonya-szedőid 93.3, az őszibúza ve'őst 50- a rozsvetést 67.1. az ősziárpa vetését. 49.5. az őszi takarmánykeverék vetését 42. a veiőszántűst 59,3, a mélyszántást pedig 14 százalékra teljesítették november 10-ig. A szekszárdi járásban a. t-szos-k rozs vetésüket 119, az őszi- árpa vetést 137.3, a nyári lucerna- vetésüket 265. a napraforgó-szedést- a ■szárié’nkari'tást 100, a kukorica törést 96. a burgonya-szedést 91.9, a cukor- rópaszedősf 61.7, az ősz-búka vetését 98.8. az őszi takarmánykeverék vetését 38.3, a vetőszántást 74.5. a mélyszántást pedig 80.3 százalékra teljesítették. Az 'egyénileg dolgozók kukorica-törését 95» -a szárlelakarítást 75. napraforgó szedésed 98.9, á szárietaka rítust 88.1. a burgonyaszedést 97.2, a cukorrépa szedését. 71.8, az őszibúza verését 56.8. a rozAveté-st 56).7. az ősziárp;, vetését 62.5, az őszi takarmány keverék vetését 34.3. a Incérnaveí-M 131.2. n vp-tö-^ántási 62.5, a mély-szántást 24.4 száza’-ára végeztek /I f/aksi járásban n tszcs,k 100 százalékra teljesítették a na-pra forgó-szedést és a száriét a ka ■ i'iiíásí. továbbá a burgonya cukor- rő-paézedést. *. nyári iucernav’fcs-üket piaiig 183.3 száza1 ókra te ;<,-tb-tlék. \ kukoricatörésl 70.9. az (őziljúza s >■ tó- sót 90.2. a roz-<\ oté-st 82. a z ősziárpa vetést 89.6. az ő-zi t a ka rni.-'t n y ke v erők vetését 55.4. a vető-szántást 86.1. a m-élyvszántást pedig 43.9 százalékra végezték cl. Az egyéniek a kukorica- törést 86.4, a napraforgó-szedést 88. a burgonya,--zedés-t 99.5, cukorrépa szedést 85.9, az őszlbúza vetését 57.1. a rozsvetósst 67.2. az ősziárpa velé-st 47 7. az őszi takarmánykeverék vetését 46.1. a v -tős7.ánIá-; 7.3.6. a mélyszántást 22.4 -zúzalékra teljesítették. A dombóvári járásban a te-zcs-k a rozsvelrét. .140. a napra- forgószedésl, burgoáyaszedést 100. a kukoricatöréé-t 82.3. a cukorrépa szedést 59.6, az őszibúza vetés» 89.4, a/, ősziárpa vetést 75.1, az őszi takarmánykeverék vetését 35.6. a nyári lucerna vetését 60, a vető-szántást 67.9. a mé!yszántáí»t 40.5 százalékra, az egyénileg dolgozók a napraforgószedést, burgonya és cukorrépa-szedést 190. a kukorieatörÓAt 98. 3z oszd bűz a vt-ti'-.-' 58.3, a roz-svc'ést 58.8. az ősziárpa vetést 50 9. az őszi takarmánykeverék vetését 32 2. a lucerna ' vetést 72. a vető-szántást 65,9. a mélyszántást pedig 16. S száza'ókra fejezték be ezIdeig. lázek az eredmények azt mutatják, hogy sok tennivaló van még minden járásban, hogy az őszi betakarítást, a szántás- és vetési munkákat a tői beállta elől elvégezzük és biztosítjuk ezen keresztül a következő évi kenyér és vetőmagszükségletet az országnak. Több tolnamegvei tsz és község kapta meg a szabadpiacod kukoricából és burgonyából Egyre több község teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét. — Azokban a községekben, ahol jó politikai felvilágosító murvkál végeznek. ot|, eredményesen halad a begyűjtés is A dolgozó parasztok meg_ értik azt.- hogy a begvüj:ési terv ma radéküTan teljesítés-évei sr-gítfk ötéves tervünk megvalósítását, biztosít jak a város; é- a községi dó gőzök élelmiszere! 1 á tását, Emer!e:t tiszta ban varrnak azzal, ha mindén terményből elege! tesznek beadási kö ürlczettségüknek. meglévő lelosiegcs t e rmén y e-ik et saa b a dp n ér t ék esi th e tik • Ennék - tudatában tel resile ; e november 13 ig burgonyabeadását Fel sőnyék, 131.5 Azáza’ékra, Pari 101.8. PinceheA 117.8. u nagvszoko.vi Béke tszcs 100. ű -dunaköm’őJi Szabadság tsz 100, a gerjeni Vörös Nap 101, a dunafo'üvári Alkotmány 110.7 százalékra és így elnyerték a sza b-adpíaci értékesítés jogát. így meglévő felesleg« burgonyájukat szabadon ért élke sithetik azok a tsz-ck és községek dolgozó parasztjai, melyek az ál amma szembeni kötelezettségük nek maradéktalanul eleget tettek. Kukoricából Ujireg 100.i. Tolna- némedi .100.2, Szakadd; 112. Búk ács 100 5. Puszt-ahencse 103.9 százalékra teljesítették beadó-: köie'ezcttségü kei. Tsz. é- Nzc--k részérö; az értény: Dózsa 106, a kajdaesi November 7 ICH), a Március 9 szintén 100, a sár szent,örinci Táncsics 100. a Ko.-si.Th 10*). a dunaföldvári A'ko'mánv tszcs 100 százalékban teljesítették kukorica beadásukat. Ezek a községek ’ és tszcs k . bebizonyították- az.!. hogy megértik a kukoricabeadás fontossá gát, tisztában vannak azzal. hogv ezen keresztül elősegítik az ország sérté*shizia 1 á.sána.k biztosítását, valamint a dolgozó nép zavartalan zsíros húsellátását. Megyénk területén azok a községek és :szcs k, melyek lemaradtak a a beadási terv ;e pisilésében, vegye nek pé’dút a felsorol: élenjáró községekről c- tszcsfe ről é- harcoljanak azért, hogy ók is minél hamarabb tel jesítsék kötelezettségüket és ein verhessék a szabadpiacot. szál! síkra ebben a szervezetben é; a jelenlegi nemzetközi helyzetből [akadó reális határozatok elfogadná Sára törekszik, a me Ivek az agresszív erők megfékezésére az új háború megakadálvozására és — ott, ahol a hadműveletek már megkezdődtek e hadműveletek measzüntetésére irányul. ' Meg kell szüntetni a koreai hadműveleteket — ezt követelik a világ néuei az Eave ült Nenr/.e lek Szervezetétől. \z USA viszont most újabb áldozatckaf követel a «'•■’’’Ac'............'’ ‘ ! a liáboní lolvtatása érdekében, hogv az amerikai milliárdosok még dagadtabbra hízzanak. Hickerson, az USA külügyi államtitkára nyiltan kijelentette: Az ENSZ közgyűlés ülésszakán el akarjuk érni, hogy a szervezet minél több tagállama vegye ki részét a koreai háborúból, De a tagállamok távolról sem lelke ednek az amerikai monopoloké koreai háborújáért. Növekednek az agresszorok nehézségei az ENSZ.-en belül is, mint azt az egymásután előterjesztett közvetítő javaslatok bizonyítják. Az időn a közgyűlést sokkal nehezebb lesz féken tartani mint bármikor korábban — állapítja meg jognál a Daily Compass, Mert a csatlóskormánvok é- küldötteik — akarva, nem akarva kénytelenek tudomásul venni, horrv a népek békét akarnak és ezért a koreai kérdés békés rendezését követelik olymódon, amint azt 3 szovjet küldöttség az ENSZ politikai b i.zo 11 s á q á b a n c i ő te r j o sz te 11 e.
