Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-11 / 264. szám
2 1052 NOVEMBER ff ÍLJ? pJlJÉ A. A. (wrotniko elvtárs nagy beszédet mondott az ENSZ-hösgyűlés 2. számú bizottságának november ülésén O’asz városok lakosainak harca az amerikai megszállás ellen ról számolták be. Az iparitaniiló korhatárt betöltött 17-18 éves tiák tíz hónap alatt lehetnek szakmunkások mi.o békés céloka4, szolgáló • crazdosé • g>a fejJödésének eredményeiről tanús- rodnak. Íme a gazdasági fejlődés két ellentétes Vonalának tényei. Egyfelől: a kapitalista á.lamok fejlődésének vonala, azoké az államoké, amelyek. — elsősorban az Egyesült Államok — fegyverkezési hajszái Ifolylatnakés. nemcsak hogy nem nyújtanak segít&é_ get az elmaradóit országaknák, hanem edenkezűleg gazdaságilag és po_ litiikaiiag megfojtják azokat, raásíe löl: a Szovjetunió és a népi demokratikus államok fejlődésének voua ’a. amelynek alapja a békés, alkotó munka., a kommunizmus ha fáma s építkezései. a Szovjcünióban,, az egyre növekvő. társadalmi követe’ményefc ká elégi fcéséro irányuló termelés kibontakozása. A Szovjetunió azt tartja, hogy. az elmaradott országok gazdasági megsegítése prograrmmjániaik elsősorban nemzed iparuk fejlesztésére kell irányulnia és semmiesetre sem kell biz! ícsííani-a a segítségét nyújtó országok számára politikai, gazdasági vagy más kiváltságokat. Magától értetődik, hogy a segítségnyújtásnak nom szabad olyan követelésekkel párosul, nia; amelyek az elmaradott országokban terület- vagy gazdasági és emberi tartalékok használatát vonná maga. után néhány állam agresszív terveinek megvalósítása érdekében. Az ilyen Rgyezményekn:e!k a mindenféle megkülönböztetést kizáró kölcsönös haszon, az államok nemzeti szuverenitása elvének tiszteletben tar fásán szabad alapulniok. Csak ezeknek a feltételeiknek megtartása mellett tudnak kedvező hatást gyakorolná az elmaradott- országok gazdasági fejlődésére és lakosságaik éleíszíntvo hátának emelésére. Az elmaradott országnak nyújtandó segítség .— az,imperial ista elnyomás helyett — cs®k e föltételek melleit lesz gazdasági fel - emelkedésűiknek, a vi-ágkereskedeiem fejlesztésének és a nemzetközi együtt, működés megszilárdításának fegyvere. A Szovjetunió bebizonyította: készen ád arra. hogy fejlessze gerés■ kedelmi .kapcsolatait az elmaradott országokkal, készen éli arra, hogy szokásos exportárukért cserébe olyan berendezéseket, különböző gépeket és más árukat szállítson ezeknek az or- szágóknak,' amelyek elengedhetetlenül szükségesek kitermelő és feldolgozó iparuk, keresltedelmük és mezögaz daságúík fejlesztéséhez, A Szovjetunió tízzel elősegíti az elmaradott országok gazdasági fejlődését, A Szov_ jeíunió azt tartja, hogy az elmaradó f.t országoknak nyújtandó gazdasá gi segítség és a velük való együttműködés hatásos formája mindenekelőtt az. hogy kibővítsék -normális kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai., kát más országokkal, megkülönböztetés, más országok bérügyeibe való beavatkozás kívülről jövő diktátum nélkül. és- erőszakos cselekedetekre vetemednek olasz állampolgárokkal szemben. Giovannj Serbandini kommunista képviselő beszélt az amerikai meg-, szállók Veneto-tartományi önkényes c-selékedeteiről és arról, hogy repülőtér építése címén a parasztok százai, nak fö’djét sajátították ki. Nápolyi, livomoi és udinei küldöt_ fék e városok lakosainak az amerikai megszállás ellen folytatott harcé-' Newport- (TAdZSZ) Az ENSZ közgyűlés . 2. számú bizottságának november tí-j ülésén A. A. Dromiko. a Szovjetunió képviselője beszédei mondott az elmaradott országok gazdasági fejlődésének kérdéséről. Beszédéből az alábbi részekéi közöljük: Senki előtt sem titok az a körülmény, hogy «ok gazdasági tekintetben elmaradott országban — bár ezeknek az országoknak jelentékeny természeti kincsei és hatalmas jpun-kaerő- tartalékai vannak, azaz megvannak a gazdasági élet fejlesztéséhez szűk végt? fontos feltételek —- ,i. lakosság még'- igen súlyos anyagi .helyzetben van. állandóan szükséget -szenved 6s nyomorog, eokmillió embert pedig az éhhalál fenyeget. Ezeknek az országoknak népei a valóságban nem igazi urai igen gazdag erőforrásaiknak és mindeddig nem tudták ezeket az erőforrásokat a maguk javára felhasználni. Röviddé.) ezelőtt Chile képviselője a -teljes ülésen joggal hívta fel a közgyűlés figyelmét arra. hogy az elmaradott országok nemzeti jövedelmének egy főre eső része évi hú.sz- kétexáz. dollár közölt váltakozik. Az ENSZ titkárságának az 1.940— 1850. évi gazdasági viiágheiyzetrő szóló jelentéséből kitűnik, hogy a világ lak osságának körülbelül egy harmadát számláló országoknak nemzeti jövedelme nem egészen öt- százaléka a világ összes országai nemzeti jövedelmei összegének és egy főre eső része évi 50 dollárnál is kevesebb. Ezen országok közó tartozik Burma. Indonézia, a Fülöp-szigetek, Ecuador. Abesszínia, Haiti. Szaud-Aráibia. Thaiföld és több más állam. Ennek a helyzetnek mindenekelőtt az az oka, hogy az elmaradott országok politikai és gazdasági tekintetben az imperialista nagyhatalmaktól és a. külföld; monopóliumoktól függenek, j Az utóbbiak gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják ezeknek az országoknak egész gazdasági életét, gazdaság; életén keresztül társadalmi életét, kizsákmányol,iák ezeket az országokat. az elmaradott országok lakos-tóga leglényegesebb létérdekei nek megsértésével, a maguk gazdagodása érdekében hatalma« profilokat sajtolnak ki .ezekből a.z országokból. Mindez úgy történik, hogy az elmaradott országok legértékesebb termé- .széti kincseit, a kőolajat, az ónt, a rezét, horganyt, a mangánércet, a nikkelt ós más értékes természeti kincseket külföldi monopóliumok rabolják él. A. gazdaságilag elmaradott országok lakos/ágának túlnyomó többsége a legnagyobb nyomorban él. Ennek egyik oka az, hogy ezekben az országokban a feudális és fél feudális földbirtoklási rendszer uralkodik, a l'ökl nagy része a nagybirtokosok és a külföldi, monopóliumok kezében összpontosul. A parasztoknak viszont nincs földjük. Ez a helyzet a világ sok országában figyelhető meg. a többi között Brazíliában, több közelés középkeleti országban, stb. Ezekben az országokban a megművelt föld jórésze a nagybirtokosoké. A külföldi monopóliumoknak az elmaradott országok mezőgazdaságába történt behatolása- a többi között a, hatalmas földterületek felvásárlása még inkább súlyosbítja ezen országok parasztságának a in úgyis nehéz helyzetét. Az elmaradott országok parasztságának súlyos helyzete azt bizonyítja hogy ezen országok számára hatalmas jelentőségű volna a mostani mező- gazdasági helyzet megváltoztatása. Ez a helyzet azt mutatja, hogy a föld- nélküli ki$- valamint középparasztok érdekében végrehajtandó agrárreformok — amelyeket természetesen minden egyes elmaradott országban a konkrét nemzeti sajátságok figyelembevételével kell végrehajtani — feltétlenül szükségesek ezen országok «zámára. A földreformok — amint ezt a, Kínai Népköztársaság példája mutatja — megszabadíthatják a gazdaságilag elmaradott országok termelő erőit a fejlődésüket akadályozó feudális bilincsektől és földet biztosíthatnak a mezőgazdasági termelők, a parasztok számára. Ez viszont elősegítené a feltételek xnngteromtését arra, hogy a gazdaságilag elmaradott országok iparosodhassanak, hogy létrejöhessen nemzeti iparunk. Közismert, hogy az Egyesült Álla mok és több más fejlett kapitalista AM am igyekezik az elmaradott ovszá gokat továbbra is gazdasági életének n y e r«an y agszál 1 í Ló ! ü gg v én y e i k én t, áruinak elhelyező piacaként megtartani. szemben az dmaradot-t országok jogos nemzeti érdekeivel. Emellett az említett, kapitalista államok arra törekszenek, hogy az elmaradott országokat bevonják, agresszív.. háborús terveikbe., részben : olymódon, hogy ezekből az országokból '.különféle, nyersanyagokat szállítanak .... ki. De nemcsak ezen a módon. Az Egyesült Államok a megfelelő egyezmények megkötésekor állandóan azt követeli, hogy az elmaradott országokban katonai létesítményeket — repülőtereket. kikötőket, autóutak,at stb. — építhessen. Az elmaradott országok önálló gazdasági fejlődését állandóan hátráltatják, külkereskedelmét korlátozzák, ellenőrzés alá helyezik. Számos meggyőző adat bizonyítja, hogy. egyes hatalmak terjeszkedő politikái folytatnak az elmaradott országokká.] szemben. írom néhány adat: az Egyesült Államokban működő. ..nemzetközi tanácsadó testület*' az Egyesült Államok elnöke elé' terjesztett jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a stratégiai nyersanyagok nagyrészét; az elmaradott országokból importálja. A testület ezeknek az országoknak gazdasági életét az Egyesült Államok katonai előkészületei lényeges részének tekinti é5 azt javasolja, hogy az úgynevezett műszaki és gazdasági ..segély“ őrre alatt •szerezzék meg ezeknek az országoknak nyers.-: anvagforrásait. A ., New-York Times" .190-2 május -14*1 jelentése -szerint az Egyesült Államok .úgynevezett gazdasági cg.vii ttin üköd ősi hivatalának főnöke kijelentette, hogy ..az Egyesült Államok által importált, szűkében levő nyersanyagoknak, több mint háromnegyedét az elmaradott országokból kell megszerezni.“ Az Egyesült Államok hivatalos körei és az ENSZ-ben működő képviselői azt. a benyomást próbálják kelteni. hogv az Egyesült Államok önzetlen politikát folytat az elmaradott országok irányában. Gyakran haliunk ismét és ismét nyilatkozatokat arról, hogy a Truman-programm. hírhedt 4. pontja alapján nyújtott úgynevezett .-műszaki és gazdasági segély" az Egyesült Államok ..önzetlen“ szándékainak me-giivilvá uulása. Az ilyenfajta kijelentéseknek semmi közük sincs a valósághoz. Az Egyesült Államoknak az elmaradott országokkal a ,,«egéiv‘‘ kérdésében kötött megállapodásai és a megállapodások. végrehajtásának egész gyakorlata azt mutatja, hogy a Truman-progrumm 4. pontja alapján nyújtott úgvnevezett ..segély“ — amelyet az Egyesült Államok fórfiainak dicsőítő szóáradata kísér —• a valóságban nem egyéb- mint az amerikai bankárok és gyárosok terjeszkedési politika■iának különleges forrná ja. Célja pedig az. hogy még nkább ellenőrzés alá helyezze és a VVail Street pranacsuralina alá rend*’ jo az elmaradott országok gazdasági éleiét — éi nem csupán gazdasági életét. Nem vételien, hogv Howard Buffet, az Egyesült Államok képviselőházának tagja a 4. pontot ..régi eszmének“ nevezte. Az-! mondotta róla, hogy ..ez az amerikai indiánok 75 esztendőn át a’kahnazott kény szerét- rendje.“ Az indiánok, mint ismeretes, kihalófélben. vannak. A Demokrata Párt nemrégen Chicagóban tartott kongresszusán Tru man vlnök elég világosan feltárt;» az úgynevezett 4. pont értelmében lo.y- tatott politika céljait. Kijelentette, hogy ez a programúi az Egyesült Államok számára... „jó vállalkozás... A kereskedelem terjesztését, t•“■Db árueihelyező piacot, jobb nyéréauyag ellátást jelent." (Lásd a „New-York Times“ ez év július 27-í számát.) A eh esőn a ..Statesman” című foiyó irat közlése szerint ezév január 28 án ezt mondotta erről a programúi ról: ..Neon az ember-szeretet hajt ben minket. Ehhez a programomhoz gyakorlati érdekeink fűződnek” Mint láthatják, ez szintén c’ég nyílt beszéd. Adókban az esetekben, midőn az elmaradott országok bizonyos szilárd ságot árulna^ el és kifejezésre juttatják, hogy nem akarják alávetni magúikat, kívülről reájuk erőszakod kötelezettségeknek, altkor az Egyesült Államok fenyegetőzve ráförmed ezek re az országokra, nyomást gyako rol reájuk, hogy kényszerű kötelezettségek vállalására késztesse őket. A .segély” ben részesülő sok or s.zág kormánya — mint a tények mu tetják — kevéssé törődik az ország nemzeti érdekeivel és elfogadja ezeket a feltételeket. Emellett egyre gyakrabban vagyunk tanúi annak, hogy egyre szélesebb társadalmi körök kezdik megérteni, hová vezet ez az út és irályén következményekkel. fe_ nyegeli az említett országok állami, füg,gietfenségét. szuverénitását. Az úgynevezett ..műszaki segély” és a ..katonai segély’’ szorosan össze-fo nádik, amj sok ténnyel bizonyítható. Alátámasztja ez: maga az Egyesült A-i.hir.ok einöke gazdaságé jelenté sóben, : t ja ..ú jában ir,:ó zctj a kongresszushoz. A jelentés meg emiiíi. h.x,.v ,va katonai segély és a gazdaság: segély között nincs éles ha tárvor.a:..”' . Minder megmutatja.' hogy. az Egye sült AYuvYc hivatalos köreinek a Trum-án-p rag rámm 4. pontjával kapcsolatos hamis propagandájának sem mi köze sincs az Egyesült Nemzetek Szervezete feladataihoz és az ENSZ alapokmányának elveihez, minthogy e programon lebonyolításának áz a célja, hogy az elmaradott országokat alárendelje az Egyesült Á-lámáknak. E programon nem segíti elő a gazda ságiig elmaradott országok fejlődését, hanem ellenkezőleg, az a célja, hogy fenntartsa gazdasági .elmaradottságai kát. Igen kifejzöen jellemezte az Egye. síig Államok gazdasági terjeszkedő sét a „Democracia” című argentin lap A lap ezt írja: .,'Az Egyesült Államok. féktelen terjeszkedése és politi_ kajában mutatkozó imperialista tendenciád fokozódása főként a latin, amerikai országok kizsákmányolásé Utak területén mutatkozott meg. Az Egyesült Államok 62 esztendős „együttműködésének” ezek a céljai: anarchiát kelteni ezeknek áz országoknak politikai rendszerében, aló. rendelni kormányukat erőszakkal, vagy a kormány beleegyezésével, adósságokba keverni ezeker a kormá nyolcat, fékezni Latin-Amerika gazdasági fejlődését, akadályozná iparosítását, a pauperizmus állapotában tar tani és ezzel engedelmes és olcsó munikaerőszállítóvá tenni.” Az'Egyesült Államok egyik fő esz köze az e!maradott országok leigázá sa derén, az említett országokba i-rá nyúló tőkebevitel. Ezt a tőkebevitelt a gazdasági fejlődést támogató. pénz ügyi segítségnek nevezi. 1945-től 1951 ig az amerikaiak külföldi tőkebefektetései több, mint kétszeresükre.emelkedtek, azaz 19 milliárd kétszáznyolc var,két millió dollárral nőttek meg. A 34.694 millió dollárnyi 1950 es ama rigai befektetéseknél.- majdnem húsz száza-ékát latinamerikai országokban helyezték el. Az elmaradott országokban .elhelyezett külföldi, töke rabló jellegét bi zorlyítja a többi között az a tény, hogy az amerikai és egyéb, monopóliumok tőkéiket néni . a, termelési eszközök termelésébe, nem is a feldől gozó ipar ágazataiba, hanem főként azokba az ágazatokba ruházzák be, amelyek stratégiai nyersanyagokat és nagy profitokat juttatnak nekik. Az amerikai monopóliumok egyre mé iyebben behatolnak a gyarmati és függő országok gazdasági életébe, ki szorítják onnan angol, francia és egyéb konkurrenseiket. A Survey of current business" 1952 augusztusi számádáíak jelentése szerint 1946 ban az Egyesült Államok küTp’di tőkebefektetéseiből származó profitjai egymilliárd 113 millió dől Sárra rúgtak, de 1951-ig két és félszeresükre pőfték és elérték az évi kétmilliárd 700 millió dollárt. Mindenki tudja, hogv tulajdonképpen mit is jelent áz Angliának és Franciaországnak nyújtott amerikai ..segély”, erről nincs is mit monda ni. Mit mondhatunk akkor az el ma radott országokról? A kizsákmányoló amerikai „segélyben” részesülő, gaz öaságilag elmaradott országok a szó szoros értelmében jajveszékelník et_ tői a „segély”-tői és azt sem tudják, hogyan szabaduljanak meg tőle. mert ez a „segély” az említett országok valóságos kifosztását jelenti. Gromiiko elvtárs a továbbiakban ki_ mutatta, hogy a gazdaságilag elmaradt országok gazdasági élete fokozatosán a gyarmattartó hatalmak ellen őrzése alá kerül s e hatalmak többek között az árpolitika megszabásával is kizsáücményoljájc áldozataikat. Irán és Brazília képviselőinek iga zuk van — folytatta Gromiko e-iv- fárs, — amikor kijelentik, hogy a gazdaságilag elmaradott országokban uralkodó külföldi magántőke csak fokozza ezeknek az országoknak füg^ c őségét. Az a poiitiika, amelyet jelenleg né_ hány hatalom az elmaradott országok megsegítése terén folytat, kompromittálta magát. Más politikára vau szükség, amely az ENSZ alapél veinek népi szavakban, hanem tettek ben való betartásán alapul. Ahhoz, hogy a helyzetet megváltó/, lassúk, meg keli szüntetni a néhány hatalom által folytatott fegyverkezési v-erSenyt, meg kell szüntetni az im porialiwta hata'maknak azt a kísérte • léi. hogy az elmaradott országok terü_ letét katoni támszpontok építésére használ ják fel. csökkenteni ke’l a haditermelést és ki kall fejleszteni a békés célokat szolgáló termelési. A Szovjetunió, ugyanúgy, mint a mu-;ban, .amellett száll, síkra, hogy az cjiraarnadott- országokkal való gaz daségi én; Iceréskedéími kapcsolatok segítsék elő' ez .országok nemzeti ipa • ana-k, menő gazdaságának és közlekedésének fejlődését.-Az a.- kereskedj rém, az a gazdasági, technikai és kulturális együttműködés, amely jemég a Szovjetunió és az európai népi demokráciák, a Szovjetunió és a Kínai Népköz társaság között fen n áh, oz egyenlőség’ és az érdekek- kői csönös tiszteletbentartásána;k .. elvén a.apu,l és elősegíti éz áliamojc gazda Ságénak szakadatlan fellendülését. Jóllehet a népi demokratikus országok nagyobb mértékben szenved teík a háborútól. mint a p^mg-afeuró pai tőkés országok, amelyek továbbra is amerikai könyöradományban részesülnek, az ipari termelés háború előtti színvonalát Inár 1951 ben túl szárnyalták. Lengyelországban 2.9 szeresen, Csehszlovákiában 1.7-szaré sen. Magyarországon 2.5 szeresére, Romániaiban 1 9-szeresen, Bulgáriában' 4.6-szeresen, Aibámiában pedig. több mint ötszörösen, Óriási sikereket ért el gazdaságának fejlesztésében a Né met Demokratikus Köztársaság., mely nők ípa-ri termelése 1952 ig nemcsak elérte, hanem 36 százalékkal túl is biHiadra a háibonieiőtti színvonalát és ■ pari termeléeének volumene 1951 ben . 2.4-sz-eresen múlta felül az 19.46. évi ipa ni termelés volumenét. Gyors ütem ben. íej.ődik a Kínai Népköztársaság gazdasága. A kínai ipar fejlődésének sikereiről beszél pé'dáu; az a tény .hogy az ipari . termelés volumene 1951-ben 1949-hez viszonyítva több. mint kétszeresére, növekedett, 'helyre állították a vasúti közlekedést és új vasútvonalakat építenek. 1950 iCr jelentős sikereket ért e} .gazdaságának fejlesztése terén a Ko read Népi Demokratikus Köztársaság, araig csak a békés építőmunkát fél be nem szakította az amerikai intervenció, 194-9 ben az ipari termelés az 1946. évi •színvonal négyszeresére emelkedett, A népi demokratikus kormányzat által végrehajtott földreform eredményeképpen a vetésterü letek csaknem -25 százalékkal bővül lek, s nagymértékben növekedett a mezőgazdasági növények termésbe zárná. Miért érlek cl ilyen sikerüket ezek az országok? Azért- mert kölcsönös viszonyuk a Szovjetunióval és egy mással teljesen más elveken alapul. Azért értek el ilyen sikereket, mért a Szovjetunió rendszeres és igazi ön, zetlen anyagi és technikai segítséget nyújt ezeknek az országoknak, amelyéle a Szovjetunióval összetartanak, hogy megteremtsék a gazdaságii együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást, Gromiiko elvtárs ezután ismertette a küldöttek előtt a Szovjetunió hatalmas gazdasági fejlődésének néhány adatát, majd így folytatta: íme a fények, amelyek a SzovjetRónia (TASZSZj: November 8 án Veronában megkezdődött a nemzeti függetlenség és szuverenitás híveinek tanácskozása. A tanácskozást az olasz békesbiz-ottság szervezte & azon több- száz küldött vesz részt, M-a-rlb Cevolotto volt, miniszter megnyitó beszédében elítélte az Egyesült Államoknak katonai támaszpontokat átengedő olasz kormány magra- tar fását. Carlo Scaríogtio újságíró rámutatott hogy az amerikai csapatok önkényes ötéves tervünk nagyszerű alkotásaihoz egyre több szakmunkásra van szüksége hazánknak. Egyre több kőművesre, ácsra, vasbetonszerclő-belo- uozó és más szokmuvkásm várnaié /Malmos építkezéseink. A Munkaerőtarialékok IIírnia,la ebből a célból építőipari, szakiskolát szervez az iparHanvló korlMtárt betöltött 11—IS éves fiulalok számára. Az iskola időtartama tíz hónap. Ez alatt az idő alatt « fiatalok szabad, választásuk szerint elsajátíthat jak az iskolán a kőműves, ács vagy vasbe- tonszcrelö-betonozó szakmát. Az éphtőijxirri szakiskolára 11—IS éves fiúk jelentkezhetnek. A Munka- erőtartalékok Hivatala a, tanulvlányi idő alatt a fiatalok részére otthoni, uiimlm'uhá.t, egyenruhát és ('sekély térítés ellenében teljes ellátást biztosít. A tanulók az oktatás ideje rd-át havi 344 forint, fizetést, tíz hónap múlva, becsületes, jó munkájuk és tanulásuk eredményeként szakmunkás- bizonyítványt kapnak és teljesítmény ük nek megfelelő munkabérben részesülnek. A jelentkező fiataloknak felvételi' kérelmet krU béadniok legkésőbb 1052 december 1-ig, ertnclyhes csatolni kell a- születési bizonyítványt, szülői beleegyezést és orvosi igazof.- ványt, arról, hogy a választott, szakmára alkat mas-at/e .1 rlent-ke-zni lehel írésfum az MTI! északmag t/arországi igazgatóságánál, Miskolc, Hunyadi utca 26. sz., vagy a MTH délmngyarországi igazgatóságánál Tecs, Bercsényi, utca 2. szánt
