Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-02 / 258. szám

t»5» NOTEMBE» « NAPLÓ 7 Megjavult a munka az Úttörő termelőszövetkezetben Ar. év folyamán, ha 9zóbaker&lt va- WmI. a mözsi Úttörő termelőszövet­kezet munkája, csak legyintettek. Bi­zony, ott sok javítani válóra lenne szükség. ha élenjáró szerepüket .be akarják tölteni. A tavasszal úgy lát­szol L, hogy kijavítják az elmúlt évi hibákat,, a tagság nagy lelkesedéssé, látott munkához. A kezdeti lelkesedés azonban csakhamar alábbhagyott. A tagság jórésze nem dolgozott rend­szeresen, neon kapálták meg időben a kukoricát, hagyták elgazosodni. Az elnök, Jaksa József iskolán volt, az akkori vezetők nem tudták felrázni a tagságot a csüggedésbő.. A tagság ön­bizalma megingott a fagykár, az aszá­lyos időjárás láttán, és csak a munka­egység után vártak jövedelmet, nem használták ki a. háztáji gazdálkodás lehetőségeit. Nem tartotta a ter­melőszövetkezet a minisztertanács ha­tározatát, nem vonták felelősségre a munkát elhanyagoló tagokat. A veze­tőség gyengesége volt ez is, mert nem merték a munkaegység levonást al­kalmazni, attól félve, hogy akkor ott­hagyják a szövetkezetét. Gyengén mű­ködött a pártszervezet is, nem támo­gatta a termelőszövetkezet vezetősé­gét a feladatok elvégzésében. A mőzsi Ultörő termelőszövetkezet­ben ma már megváltozott a helyzet. A vonaton utazó idegen, szorgos mun­kát láthat a, gyapotföldön, mielőtt a vonat a mözsi állomásra érkezik. Az asszonyok, fiatalok, öregek szorgal­masan szedik a gya/filot, ki-ki a maga területén. A szedést versenyben vég­zik, hogy mielőbb betakaríthassák ezt a fontos ipari növényt, amelyből ed­dig mintegy 35 mázsát szedlek meg. A kukoricaszedés szombaton befe­jeződik — mondja Jaksa József, a szövetkezet elnöke — november 7-re az összes ősz; munkákat elakarjuk végezni, hogy méltóan ünnepelhessük *z! a napot. 92 hold ösziárpÁjukból &Q holdat Tetetitek- keresztsorosan és elvetettek 30 hold rozsot, 43 hold takarmányke­veréket, 110 ho'.d búzát, 20 hold mag­füvet ős 15 hold magspenótot. Hibául azt lehet felróni, hogy a búzavetés területén nem alkalmazzák a kereszt­soros vetési eljárást. A téli takar­mányellátás biztosítására mintegy 1000 köbméter silót készítenek, amely párhuzamoséin halad a szárletakari- tussal. Bárkitől kérdezzük, mindenkitől azt lehet hallani, hogy a termelőszövet­kezet tagsága most az őszi munkák elvégzésében nagy szorgalommal dol­gozik. Jó a munkaszervezés és ez teszi lehetővé, hogy időben vé­geznek az őszi mnukákkal. Munka- szervezésük most példa lehet sok ter­melőszövetkezet előtt, mert a lemara­dás legtöbb helyen a szervezetlenség­ből adódik. A mözsi Úttörő ezt a fel­adatot jól oldotta meg. Egy brigád végzi a kukoricaszedést, a másik nyomban utána a szárat vágja, a har­madik a levágott szárat hordja le a földről. A letakarított területet nyom­ban szántja a traktor, s utána halad a inütrágyaszóró, s ezt követi a ve- tógép. A letakarí>táe után tehát nyom­ban földbe kerül a mag. A föld végé­ben a szárat nyomban le is adózzák. Ezzel a módszerrel fogateröt takarí­tanak meg, nem kell a szárat messze elhordani a földről, a tél folyamán viszont egy fogat eltudja végezni a takarmányszálltíást. A termelőszövet­kezet az összes kukoricaszárat lesi- lózza, így fedezni tudja a jószágállo­mány téli takarmányellátását. Ezek után sokan kérdezhetik: csoda történt talán a mözsi Úttörő termelő- szövetkezetben? Nem, egyáltalán nem csoda müve az, hogy a munkák mene­te megjavult, hogy a tagság most szorgalmasan dolgozik. Csupán belát­ták azt, hogy jövedelmet csak munká­juk után várhatnak. A cséplés idején már kezdtek rájönni a tagok, hogy nem olyan reménytelen a helyzet, mint ahogyan azt elgondolták, amint az ellenség elhíresztelte. Termésük jobb lett, mint amire számítottak. El­haltak az olyan hangok, bogv nem érdemes dologzni, mert nem lesz e«m- mi eredménye. Megváltozott a hangulat, amikor a csépié* után kiderült, hogy egy munkaegységre 2.3 kiló búza, másfél ki'ó árpa és egy kiló zab jut. Burgonyából is egy kilót kapnak a tagok munkaegységenként és kaptak már két ós három forintos munkaegy­ség előleget. A szövetkezet életéiben az is változást hozott, hogy Jaksa József elnök hazajött az iskoláról. Nyomban hozzáfogott a vezelés meg­szilárdításához, a munkák jobb meg­szervezéséhez. Most már elérték azt. hogy a családtagok is résztvesznek a munkában. Jó munkájáért dicséret il­leti Kvandok Erzsébetet, Varga Já­nosnál, Mészáros Ilonkát ős a többi dolgozó asszonyokat. A gyenge munkának a.z is oka volt, hogy a pártszervezet nem töltötte be feladatát, nem volt párttitkár, aki összefogta volna a párttagokat. Hiányzott a párttagok példamutatása. Ezen a téren is megváltozott már a helyzet, habár még most is van javí­tanivaló, hogy a pártszervezet való­ban a munkák lendítőereje, motorja legyen. A mözsi Úttörő termelőszövetkezet tagságának ezt a munkai étid ül étét át kell vinni a jövő évre is. hogy ne for­duljanak elő azok a lazaságok, ame­lyek ebben az évben fenndlUah. Az idei év komoly megpróbáltatás elé állította a termelőszövetkezet tagsá­gát. A fagykár, az aszály miatt gyen­gébb volt a termés, , mint az elmúlt években. De nem szabad elfeledkez­niük arról sem. hogy ennek ők is okai, mert elcsüggedtek. ahelyett, hogy jobb munkával ellensúlyozták volna az aszályos időjárást. A termelőszö­vetkezet tagsága az őszi munkákban már példamutatóan dolgozott. így és még nagyobb munkalendülettel kell a jövőben dolgozni, hogy tevékeny eegitöi lehessenek a szocializmus, min­den dolgozó szebb és jobb jövője épí­tésének. Külpolitikai jegyzetek Kényes kérdések Nehéz idők várnak Angliára. Ezek h szavak, amelyek az angol i konzervatív párt október 11-én | Scarboroughbnn végétért konferen- i ciáján lord Wooltonnak, n part e'- ' nőkének szájából hangzottak cl. j mintegy összegezik a Churchil!-kor_ many egyéves működésének ered- i niényeit. Bár a konzervatív vezetők egetverő lármával bizonygatták, í hogy kormányuk páratlan sikere, két ért el, a tény az, hogy az or­szágban a helyzet egyre rom ik. Az angol nép széles tömegei saját ta­pasztalataikból győződnek meg ar­ról, hogy a konzervatív párt tavalyi választási ígéretei papíron marad­tak. És a tömegek levonják a kö­vetkeztetést. A nemrégiben lezaj­lott községi vá'asztások megmutat­ták, hogy a tory-párt jelentős szá­mú szavazatot veszített el. A washingtoni nyomásra folyta­tott fegyverkezési hajsza következ­tében Angliában egyre rosszabb a megélhetés. Október elején, a scar, boroughi konferencia küszöbén is­mét emelték a legfontosabb élelmi- cikkek árát. É'eződik a lakásválság, emelkednek a lakbérek. A Scar- boroughban összeült képviselők pe­dig még azt követelték, hogy csök­kentsék az élelmiszerek árának mérsékléséhez szükséges állami hoz­zájárulást, a lakásépítési támoga­tást. szüntessék meg a lakbérek el­lenőrzését. Je'legzetes nyilatkozatot tett Scarboroughban Harold Mac- Millan lakásépítésügyi miniszter, aki sietett közö'ni, hogy a törvény­hozás méltányolni fogja ezeket a javaslatokat. Butler pénzügyminisz­ter figyelmeztette az egyszerű pol­gárokat: „A következő év még ke­ményebb lesz, mint az elmn’t volt.“ A konferencián elnök!ő Water- house a/.t ajánlotta, hogy ne érint­sék a „kényes kérdéseket“, mert — magyarázta Waterhouse — „a kon­ferencián elhangzó szavak messze túllépik az üléstermek falait.“ E tanács el enére is komoly nyug­talanság csendül ki sok delegátus felszólalásából. Rengeteg olyan bn- fározat-tervezeíet terjesztettek a konferencia elé, amely aggodn mat fejezett ki az amerikai, a japán é« nyugatnémet exportőrök fokozódó világpiaci konkurrenciájával kap- cso'atban. Több határozat-tervezet felszólította a kormányt, módosítsa az „általános kereskedelmi és vám. tarifa egyezményt“, vagy követelte Angin kilépését ebből az, egyez­ményből, amelyben az Egyesült Ál­lamok játssza a vezetőszerepet. East delegátus felhívta a figyel­met Anglia világkereskedelemi te- kinté'yének hanyatlására. Megá'la- pította. hogy az általános kereske­delmi és vámtarifa egyezmény ré­vén „alattomos támadás éri az an­gol gazdasági életet.“ Egy másik de- legátus, Gatin megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy Anglia helyzete „mega'ázó“. John Tilney parlamenti képviselő pedig kifejtette: «..az amerikai gyárosok basmot igyek­szenek húzni az. Angliában előállt helyzetből.“ Ezek a hangok az Egyesült Álla­mok erőszakos fel épéséről azt mu­tatják, hogy még bizonyos konzer- vatívpárti körök is szeretnének ki szabadulni az amerikaiak ölelésé­ből. Sárbaiiporl Miért nincs Szekszárdon zenei élet? Yaeseofa, után a. rádióból egy Oho- p-iu-keringő hangzott fel, s az ismerős dallam nyomán zenéről kezdtünk be­szólni. Valaki Beethovent dicsérte, egy fiatal asszonyka pedig, szőke für­tökkel és vállára dobott bársonyka- báttal, félrebillcntett fejjel dúdolta: tatataa ... tatatatataa ..., hogy is van ez? — Az ötödik szimfónia első tétele volt, némileg hamisan, de sike­rült kisegíteni a hangok zavarából. Majd egy orvos feleségét ábrák, s nem utolsó sorban kifejezett élcesszó- lás segítségével beavattuk a triolák és sexto'.ák titkaiba, mikor váratla­nul megszólal valaki: — Arra válaszoljatok, voltaképp miért nincs Szekszárd nak zenei élete? A zenei képletek és dallamok egy­szerre szétfoszlottak, majd a kérdést követő csendet heves vitatkozás vál­totta fel. A sűrű cigaretta füstben éj- fölig vitatkoztunk. Körülbelül ezeket állapítottuk meg: Szekszárd kulturális életének van­nak hivatalos vezetői, csak ép pen o kultúra, hiányzik. Ez elsősorban zenei téren mutatkozik meg. ahol sem kon­certek. sem megfelelő zenei nevelés nem segíti a. dolgozókat, noha senki előtt nem szorul magyarázatra, hogv a kulturális igény, s ezzel együtt a zenéi igény is igen nagy. Nincs zene karunk (egy komoly, nagyobb létszá­mú szirafónikus együttesre gondo­lunk). de még csak vonósnégyesünk sincs. Muzsikusaink vannak, de nincs, aki egybefogja őket. Hiányzik a meg­felelő zenei nevelés, amit elsősorban szólistákat (ének és szólóhangszerek), vendégművészek szerepeltetésével bi­zonyos lendületet lehetne adni mun­kájuknak. S nem utolsó sorban: ha nem is egy nagy szimfonikus együt­test, de egy 20—30 tagú vonószene- kart létre lehetne hozni. Emellett rendszeres zenei előadások kellené­nek ,hanglemezes bemutatókkal: a dolgozók széles tömegei szomjazzák a kultúrát. Feltétlen létre kell hozni egy jó énekkart. Ha Mőzsön megtudtuk csi­nálni, ha a bátaszéki vasutasok orszá­gos névre tudtak szert tenni, itt is lehetne eredményeket elérni. Sül. egv jó vegyeskar melleit kisebb kamara- kórus is eredményesen működhetne. Az ország városaiból magasra száll a dal. Az ötéves terv nemcsak gyá­rakat .iskolákat teremt, hanem előbb­re viszi kultúránk ügyét is. Klasszikus mesterek remekművei mellett mai szovjet és magyar szerzők művei hir­detik az életbe vetett hitet, az építés lendületét, s kisvárosi zene- és ének­karok harsány muzsikálása hirdeti, hogy megváltozott ebben az ország­ban minden. Csak Szekszárd hallgat, mintha itt nem ismernék a zene gyö- nvörüségét. (M. I.) (Fenti cikk egy széleskörű ankét bevezetőjét jelenti. Várjuk olvasóink válaszát, indítványait: hogyan válhat Szekszárd is muzsikáló várossá?) Október 8-án a korareggeli órák­ban tömeges házkutatások kezdőd­tek Párásban, Limogesban, Bordea- uxban, Marseilleban, Nantesban és több más francia városiban. A „köz­társaság! biztonsági kötelékek“ tag. jai és Bavlot párisi rendőrprefektus ügynökei betörtek a „LTTumanité“ és a „Ce Soir“ című demokratikus lapok szerkesztőségi helyiségeibe. Feltörték Marcel Cachinuek, a „UHumanité“ igazgatójának és Eti­enne Fajon szerkesztőnek lezárt dolgozószobáit is. A rendőrség nem riadt vissza attól, hogy megsértse e két nemzetgyűlési képviselő al­kotmányos jogait. A burzsoá esti lapok ezen a na­pon „újabb kommunista összeeskü­vés leleplezéséről“ szóló hangzatos közleményekkel jelentek meg. A pári.siak méltán látták eb-ben a kormány újabb kommunista ellen es provokációjának kezaetét. Mint is­meretes, a „biztonsági rendőrség“ szervei hamis okmányokat fakóinak össze, hogy indokolttá tegyék ezt a provokációt. Doculoné, Ballot, Laurent és Meu- nier, a Francia Köztársasági Ifjú­sági Szövetség vezetőinek őrizetbe­Á FALU SPORTJA (Román sportélet) A testneveiés é* a sport a román parasztságnak mindinkább é'.etelemé. vé válik A falvakban és a városok. ban minden feltételt megteremtettek a sporf fejlesztésére. Stadionokat épí­tenek. sportpályákat rendeznek' be. A parasztfiatalok szívesen foglal koz nak atlétikával, úszássá', sífutással, labdarúgással, röplabdával és asztali- tenisszel. * Az utolsó két évben a falvak között sakk-sí-úszó- és terepversenyeiket rén deztek, valamint a „Falu kupa1’ mér Főzéseket, meive^ az össze? sport ágakat felölelték. Ezeken a mérkőző seken 03 ezer versenyző vett részt, köztük 17 ezer leány. A. falusi labda­rúgóba ,inokságba.n 2750 csapat vett részt és 770 csapat játszott a nem­zeti játékban. — az ..pinában”. A sí* és sakkversenyeken több. mint 70 ezer, az úszásban — 36 ezer rész vevő volt. 7300 csapat vett. részt a röplabdaversenyeken és 5000 részve­vője volt a lovasversenyeknek. A fa­lusi fiatalságnak ilyen tömeges rész­vétele a sportversenyeken — a falu­si sportkörük számának gyors, nagy­mértékű emelkedésével magyarázható, melyek kapcsolatban vannak a gép é5 mezőgazdasági szövetkezetekkel és a ku’.tárházaikkal vétele után újabb letartóztatások következtek. A „France Soir“ című fasisztabarát lap fenyegetően kö­zölte, hogy az október 8-án végre­hajtott házkutatások és letartózta­tások „csupán átfogóbb arányú mű­veletek előjátékát jelentik.“ Ezt a nyilvánvalóan sugalmazott fenyegetést már a legközelebbi na­pokban valóraváltották. Október iU-én letartóztatták Alain le Leapot, a < GT főtitkárát és a Szakszerveze­ti Világszövetség alelnökét. A fran­cia kormány javasolta a nemzet- gyűlésnek, fosszon meg mentelmi jo. gátol 19 kommunista képviselőt, kö­zöttük Jacques Duclost, Marcel Cachint, Florimond Bontet. A franciaországi jogsértések okai közismertek: az országban egyré fokozódik az elégedetlenség az ame­rikai diktátum előtti behódolás po­litikája miatt. A dolgozók munka- béremelést követelnek, az ifjúság tiltakozik a kétéves katonai kikép­zési idő bevezetése ellen. A kor­mány azt reméli, hogy erőszakkal és megtorló rendszabályokkal el­fojthatja ezt a népi mozgalmat, Pinav és társai legfőképen vezető­iktől akarják megfosztani a demo­kratikus szervezeteket. ... A Pinay-kortnány ha ta 1 ómra]ir­tása utáni első időkben a Francia- országban fennálló rendszer egyik védelmezője az új miniszterelnök liberalizmusáról, a demokrácia iránti meleg rokonszenvéréi próbált beszélni. Az utóbbi hetek esemé­nyei végérvé’i ve - on lelepleztek a z ilyesféle megállapítások hazugsá­gát. A mai burzsoá demokrácia ké)>- viseiői még azokat- a kegyetlenül megtépázott demokratikus jogokat is sárbaliporják, amelyek a negye­dik köztársaság alkotmányában sze­repelnek. Hozzák be lemaradásukat traktorosok a járási kultúrház tudna megvalósí­tani, előadásokkal, hanglemezes be­mutatókkal. Ehhez aránylag elég jó! képzett elméleti emberek is akadná­nak a városban. De — és ez az egyik fő hiba — a járási kultúrház teije« passzivitásba vonult, — akár a Mars bolygón építették volna. — mondta a társaság egyik tagja. A többszáz­ezer forintos költséggel épített ku!túr­ház pusztán létezésével nem tud hat­ni, meg kellene tölteni tartalommal. De úgy látszik, ehhez hiányzik a ve­zetőségből még a jóakarat is, mert néhány táncest kivételével üres és néma. a kultúrház. I Meg lehetne mozgatni a helybeli Távoli, hosszú, éles fütty hallatszik, a dombó­vári vasútállomás felső végéről. Ebben a pillanat­ban, megszólal a hányosbeszélő, mely figyelmez­teti az utazó közönségei. — „A negyedik vágányra szerelvény áll be, kérjük <i vágány mellett vi­gyázni"... Alig hailgai el a hangosbemondó, mi­kor a forgalmi irodából kilép a forgalmi szolgálat­tevő. fején piros tányér sáp kával, kezében az in- díio tárcsával. Gözfclhőbö bújik kg a hatalmas négyhuszonnégyes mozdony, utána mint hatalmas kígyó gördülnek a szeméi »/kocsik. Felcsikordidnafc a fékek, a vonat megáll. A mozdonyvezető előve­szi a menetlevelet és bosszúsan megcsóválja a fe­jét hat percet késett a vonat. Míg az utasok ki- s beszállnak, a mozdonyvezető és a forgalmi szed- gálajtevő elintézi a menetlevelet. A déli órák alatt legnagyobb a forgalom, sze­mélyvonatok érkeznek többfelöl és indulnak. Bu- daj^si—Tecs és Kaposvár felé. Alig tmüiJc el né­<% övre. A forgalmista felemel) indító tárcsáját, egy hosszat fütyül az előbb beér-kezett mozdony és lassan kifut a dombóvári állomásról Budapest, felé. A forgalmista elégedetlen megy be, felveszi a telefoni es jelenti tovább, — ,.a hatperces ké­séssel érkező Pécs—budapesti személyvonat elin­dult. Itt az állomáson 3 percet sikerült behoz- «■‘•'T — csönget és visszaakasztja a hallgatót. Le _ végz; tovább az „írásos“ munkát. Megszokott az ilyen jelenség már Dombóvá­ron. Késéssel érkeznek a vonatok. A dombóváriak pedig a késésekből mindig faragnak le egy-kel. perre! doni egy nap alatt több órát jelent. Az őszi csúcsforgalom kellős közepén vannak most a vas­utas dolgozók. Lelkesen teljesítik a dombó mii iák nagu nemzeti feladatukat. Nap. mint nap újabb sikereket érnek el a terv teljesítésében. Elhatároz­lak a dombóvári vasutasok hogy sikerig viszik <iz ősz* csúcsforgalom rájuk eső részét. Moh a foga­dalmuk megvalósításán dolgoznak. A terv teljesítésének. érdekében szocialista kötelezettséget vállalt az állomás dolgozóinak 95 százaléka. A kötelezettség vállalás megtétele óta az állomás tervteljesítése 7 százalékot javul. De ez az eredmény koránt sem kielégítő. Hisz az el- söoytályd állomások versenyében a 34. helyet fa'Aniták el. Nem így ismerjük mi a dombóvári vasutasokul, az eddigi eiedinényeik azt. 'bizonyít­ják. hogy tudnak jól is dolgozni, az első félévben állandóan az élüzem szintet teljesítették és. most az őszi csúcsforgalomban, csaknem a legutolsó helyet foglalják el. A vállalások teljesítésének eredménye megmutatkozik, de harcol jónak, hogy még jobb eredményt érjenek el tervük teljesítésé­ben. Még jobban megtudjanak felelni nagy nem­zeti feladatuknak, teljesítsék maradék nélkül az őszi cnícsforgalom elő irányzatait. \

Next

/
Thumbnails
Contents