Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-11 / 161. szám

w R p e m2 JTJTLTUS « Malik elrtárs beszéde a Biztonsági Tanács július S-i ülésén Newyork (TASZSZ) A Biztonsága Tanács július S-i délelőtti ülésén az­zal ^kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács elé ter­jesztette második határozati javas­latát — felszólalt J. A. Malik, a Szov­jetunió képviselője. Megállapította, hogy a Biztonsági Tanácsnak hivata­los okmányok állnak ' rendelkezésére, a 1 nely ek vit alhat at 1 a nini bi zony ílják, hogy az amerikai fegyveres erők Ko­reában ős Ívinában baktériuuifegyvert alkalmaznak. Az ENSZ titkárságához ebben a kérdésben több hivatalos nyilatkozat érkezett a Kínai Népköztársaság és a Koreái Népi Demokratikus Köztár­saság kormányától, Am lám int beérke­zett több nemzetközi demokratikus szervezet felhívása is. Malik elv társ ismertette e hivatalos nyilatkozatokat, majd így folytatta: Ij megdönthetell'en adatok és bizo­ny i i é kok f i g vet cinbe v été lé y e 1 lelje sen rvilVánvalóvá válik, milyen célt kövét az amerikai kormány a Biztonsági Ta­nács elé terjesztett új határozati ja­vaslatával Ez a határozati javaslat a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen irányuló kihívó rágalmakat és koholmányokat tar­talmaz. Feltétlenül ki kell emelni ennek a h»ih rozati javaslatnak és a benne foglalt indítványnak a provokációs jellegét. A határozati javaslat arra irányul hogy elvonja a közvélemény figyelmét arról a felelősségről, amely a baktériumfegyvernek a koreai és a kínál nép ellen történi alkalmazásáért | a/, f Egyesült Államok kormányára hárul i Az a makacs ellenállás, amellyel az | amerikai kormány igyekszik megaka­dályozni, hogy a Biztonsági Tanács a koreai és a kínai nép képviselőjé­nek részvételével megtárgyalja az amerikai csapatok balktériunifégyver használatát Korea és Kína ellen, tel­jes mértékben leleplezi: hamisak és alaptalanok az amerikai katonai pa­rancsnokságnak és az amerikai kor­mánynak arra irányuló kísérletei, hogy tagadják a baktérium!,egjyver al­kalmazását. Közismert, hogy ez az úgynevezett „Nemzetközi“ Vöröskereszt Bizottság, amelyet az amerikai, kormány, mini „elfogulatlant“ igyekszik a Bizton­sági Tanácsra kényszerít eni „vizsgá­lat“ lefolytatása céljából, egyáltalában nem nemzet,közi szervezet. Ez — jól­lehet a „Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága“ elnevezést tulajdonította el magának — mégis nemzeti, svájci szervezet. A „Nemzetközi Vöröskereszt Bi­zottsága“ — hangsúlyozta Malik elvtárs, — eljárásaival inár bebi- zonyílotta, hogy cinkostársa és kiszolgálója a Koreában lévő ame­rikai agresszoroknak. E tények figyelembevételével nyil­vánvalóvá vált — folytatta — az ame­rikai kormány — amikor javaslatá­ban szorgalmazza, hogy az említett bizottság folytasson vizsgálatot — ez­zel tulajdoniképpen meg akarja aka­dályozni azt. hogy a Biztonsági Ta­nács. a kínai és a koreai küldöttek részvét elé ve! tárgyalja meg az ameri­kai csapatok bak téri umfegy ver hasz­nálatát a koreai és a kínai nép ellen. Az amerikai határozati javaslat tel­jes alaptalanságát bizonyítja az egész­ségügyi világszervezetre váló hivatko­zás kísérlete is. Ez szintén indoko­latlan hivatkozás és csak arra érde­mes, hogy a 'leghatározottabb formá­ban elutasítsak. <* Malik eiívtárs emlékeztetett Pák Hen,-En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének ama hivatalos közlésére, amely megálla-' pit ja, hogy a koreai NDK kormányá­nak sikerült megakadályoznia a járV vány. elterjedését és nincs szüksége olyan szervezet segítségére, mint amb lyen az egészségügyi világszervezel. Különösen hangsúlyozni kell a Biztonsági Tanács előtt — foly­tatta Maiik elvtárs: —- tekinté­lyes nemzetközi bizottságok álla­pították meg és az egész világ tudja azt, hogy az amerikai fegy­veres erők Koreában és Kínában baktérium fegyvert alkalmaznak. Malik elvtárs végül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió küldöttsége nem tartja lehetséges!) ek. hogy rész Ive gyen a második amerikai határozatterve­zet megvitatásában, és a szovjet kül­döttség a határozattervezet, ellen fog szavazni, majd beszédét így fejezte be: Az Egyesült Államok kormánya — mialatt a Biztonsági Tanács egyolda­lúan megvizsgálja az amerikai fél ál­tat benyújtott kérdést — épp úgy, mint a baktériumfegyver alkalmazásá­nak kérdéséről szóló eddigi vitáknál, most sem hajlandó elítélni a bakté- riumháborút. Ez csakis azzal a törek­vésével magyarázható, hogy szabaddá tegye saját számára a becstelen bak­tériumfegyver alkalmazását. Magától értetődik, hogy ezért ellenzi olyan ma­kacsul az Egyesült Államok kormá­nya azt a szovjet javaslatot, hogy hívják fel az államokat a genfi jegy­zőkönyv ratifikálására és ezért nem hajlandó az amerikai kormány rali fi­káin« a jegyzőkönyvet. A NSZEP központi bizottságának javaslata a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban — Walter Ulbricht elvtárs beszéde Bérltén, (MTI): A Német. Szocialista Egységpárt Berlinben folyó II. párt- értekezletén Waí'ter Ulbricht, a párt főtitkára, a szerda esti ütésen nagy­jelentőségű bejelentést tett: A Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottsága javasolja a pár tért ekez.etnek, hogy hozzon határozatot q, szocializ- más felépítéséről a Német Demokra tikus Köztársaságban. Walter Ulbricht szavait a konfe­rencia részvevői ‘leírhatatlan le Ikes e_ eléssel fogadták. A küldöttek és a vendégek helyükről fe állva, hossza­san ünnepelték a pártot. Arra a kérdésre — mondotta be­számolójában, — hogy 1952 ben a Né_ met i Demokratikus, . Köztársaságban milyen fejlődési fokot értünk el, a következőkben felelhetünk: 1 A munkásosztálynak. amely * szövetségre lépett a dolgozó parasztsággal. vezetőszerepe van az államban. Ó A demokratikus államhatalom megszilárdult Az államappará­tus,„dolgozói mindinkább megtanulják az álba mi, gazdasági és kulturális élet jó irányítását. Az államhatalom régii formái és módszerei azonban akadá­lyozzák az új feladatok megvalósítá­sát. ’ Gazdaságunk állami és szö­* * vetkezeti szektora új rendünk szilárd gazdasági alapjává lett. 1950- bep, gépipari terme ésünk • 73.1 száza­lékát a szocialista szektor adta. Ez az aráiiy 1951 ben 79 2 százalékra emel­kedett és ebben az esztendőben eléri a 81 százalékot. A kereskedelem te­rén kifejlesztettük az állami üzletek széles hálózatát. A A mezőgazdaság terén a dol­* gozó parasztok kezdeményezé­se.-, a mezőgazdásági gépállomások ki­fejlesztése és a haladó mezőgazdasági tudomány módszereinek felhasználása révén sikerült az előirányzatot meg haladó terméshozamot elérni. Igen sok faárban a mezőgazdasági munka sok, a dolgozó parasztok és az átte­lepítettek szabad elhatározásukból a föld közös megműve,ésére tértek ál. Kétségtelen, hogy fejlődésünk eddi gi' fokán egész sor nehézséget nem si. íyerürt áithidalin urak. A demokratikus és gazdaságii fejlődés, valamint a mun­kásosztály és a. többi dolgozó öntuda­ta azonban olyan fokot ért el, hogy legfontosabb feladatunk a szocialiiz ■ tnus felépítése lett. A szocialista fej­lődés útján minden nehézséget le fo gúnk küzdeni. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága amim ká »osztály, a dolgozó parasztság és más dolgozók köréből kiindult kezde­ményezésnek megfelelően javasolja a pártiértek ezletnek, hogy hozzon hatá­rozatot a szocializmus felépítésérő. a Német Demokratikus Köztársaságban. A szocializmus alapjainak lerakása megfelel a munkásosztály és vala­mennyi dolgozó érdekeinek és a gaz ■ dasági fellendülés szükségleteinek. A német nép — amelynek köréből kerül­tele ki Karl Marx és Friedrich Engels, a tudományos szocializmus alapítói —- a Német Demokratikus Köztársaság­ban a munkásosztály vezetésével megvalósítja a szocializmus nagy esz_ mail. A szocializmus alapjainak leraká­sában a legfőbb eszköz az államha­talom. Államhatalmunk népi demokr­atikus elemeit állandóan erősítjük. Ejzt j, előmozdítja az antifasiszta demokra- I tikus pártok tömbjének további meg­szilárdítása is. A szocializmus felé haladó államunk két osztályra tá­maszkodik: a munkásosztályra és a dolgozó parasztság osztályára. Ezt a két oszitá.yt szoros szövetség fűzi egymáshoz. Ezeken kívül igen fontos szerep jut a munkásosztályhoz közeik álló értelmiségnek, amely a kapitalis­ta társadalom értelmiségétől eltérően a nép. ügyének szolgálatába állítja munkáját, erejét és tudását. A ve.se tőszerep a leghaladottabb osztályéj a munkásosztályé, amelyet a Marx, En­gels, Lenin és Sztálin tanításai alap ján álló Német Szocialista Egységpárt irányi t. A Német Demokratikus Köztársa­ságban az ái.amhatalom feladatai a következők: 1 Meg kell tömünk a megclön tött és kisajátítóit nagytőké­sek és nagybirtokosok ellenállását és fel kelll számolnunk a tő-ke hatalmá­nak visszaállítására irányuló minden kísérletüket. O Valamennyi dolgozónak a *“'* munkásosztály köré tömörítésé vei meg keil! szerveznünk a szocializ­mus építését. Q Meg kei teremtenünk a Né- met Demokratikus Köztársaság fegyveres haderejét a haza védelmé­re a külső ellenséggel szemben, az imperializmus ellen. Kétségtelen, hogy Nyugat Németor­szág és más kapitalista államok reak­ciós nagytőkés erői nem nézik, majd jószemmel a szocia izmus építését a Német Demokratikus Köztársaságban A szocializmus építését, a kiélezett osztályharc viszonyai között kell majd megvalósítani. A szocializmus alapjainak lerakása ezért a legna­gyobb éberséget követeli a dolgozók­tól és azt a szi.árd eltökéltségüket, hogy feltétlenül érvényt szereznek a demokratikus törvényességnek. A szocializmus felépítését a Német Demokratikus Köztársaságban vi­szonylag kedvező körülmények között hajtjuk végre, mert felhasználhatjuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tiapaszfiailaitait, amelyeket a szocializmusért vívott harcban sze­reztek. Szemünk előtt van a kommu­nizmus építésének nagyszerű példája a Szovjetunióban. Felmerül a kérdés, hogy a szocializmus építése Német­ország egy részében hogyan hat ki az egységes demokratikus és függeL ien Németországért vívott küzde­lemre. A központi kérdés továbbra is & nemzeti kérdés marad, amelynek mély szociális tartalma van. A szocializmus építése a Német Demokratikus Köz­társaságban és Berlinben csak kedve­zően befolyásolhatja az egységes, de­mokratikus, békeszerető és független Németországért vívott harcot. Kitár.- tunk a német békeszerződés rnegikö lésére és Németország egységesítésé­re irányúé követeléseink mellett. Azt a kérdést, hogy az egyesítés után Németországba^ milyen társadalmi rendszer lesz. az egész német nép minden külföldi beavatkozás nélkül dönti majd el. A szocializmus építésében kifeje zésre jutó politikánk halomra dönti az Adenausr-klikk és a mögötte álló nagytőkések terveit. A szocia1 izmus alapjainak a Német Demokratikus Köztársaságban történő lerakása elő­segíti, hogy döntő vereséget mérjünk az, amerikai monopol1,őke bonni szö­vetségeseire. a német konszernek és nagybankok uraira, hangoztatta Waller Ulbricht. Szombaton nyihh meg a Munkácsy kiállítás Kulturális ételünk nagy eseménye lesz a Munkácsy kiállítás, nmeivel július 12-én, szombaton délben ünne­pélyes keretek között nyílnak meg a Műcsarnokban. Az ünnepi beszédet Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőmű­vész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségénél, elnöke mondja. A Műcsarnok kilenc termében Mun­kácsy több mint kétszáz alkotásával ismerkedhetnek meg majd a látoga­tók. A dolgozók érdeklődése máris igen nagy, vidékről töbhszázan jelen­tették be, hogy megtekintik a kiállí­tást, A Műcsarnokban a Munkácsy kiál­lítás idején rendszeres tárlatvezetés tesz, csoportos látogatóknak előre Ive kell jelenteniük 'errevona tkozó igé­nyűket. A kiállítás július 12-én. dél­után 8 órától, a további napokban reggel 9 órától este 8 óráig tekint­hető meg. Belépődíj 1.50 forint, cso­portos látogatás esetén egy forint. A tizennyolc éven aluli tanuló fiatalok részére pedig ötven fillér. A vidéki látogatók számára har­minchárom százalékos utazási kedvez­ményt biztosítanak. Magyar államférfiak üdvozlőfáviratai Rónai Sándor elvtárs távirata Bumacende elnökhöz Bumacende elvtársnak, a Mongol Népköz! ár sasrí g nagy népi hurálja el­nökségié elnökéneit, Mongólia győzelmes forradalma 31-ik évfordulójának ünnepén mele­gen üdvözlöm Önt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az egész magyar nép nevében. Szeretettel kcszÖnljiik a mongol népet ezen a napon és kívánjuk, hegy azokat az eredményeket, melyeket utolsó néhány évtized folyamán elért, még tovább fokozza hazája és a nagy Szovjetunió által vezetett ha talmas békefábor javára. RÓNAI SÁNDOR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István távirata Cedenfca! miniszterelnökhöz J. Cedenbal elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének, A mongol forradalom 31, évfordulója alkalmából engedje meg, Mi niszterelnök Elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és a ma gam nevében legszívélyesebb jókívánságaimat küldjem önnek. A magyar nép őszinte örömmel üdvözli a baráti mongol nép nagy eredményeit, amelyeket ötéves tervének végrehajtása, országa felvirágoz. tatása terén elér!. Kívánom, hogy a mongol nép békés építőmunkájábauj amellyel jelentősen hozzájárul a békeszerető népek táborának erősítésé, hez, további nagy sikereket érjen el, DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Mínísxte*. tanácsának elnöke. Kiss Károly elvlárs távirata IJiamoszurun külügyminiszterhez N. Lhamoszurun elvtársnak, a Mongol Népköztársaság külügyminiszteré- nek. A mongol nép nagy nemzeti ünnepén fogadja forró baráti üdvözlete meb Meggyőződésem, hogy a népeink között egyre szorosabbá váló barát ság nagymértékben elősegíti a békeszerelő népeknek a nagy Szovjetunió vezetésével az imperialista háborús gyújtogatok ellen, a béke megszilárdi fásáért vívott harcát. KISS KÁROLY a Magyar Népköztársaság külügy. minisztere. Testvéri üdvözletünket küldjük a mongol népnek felszabadulásának 31. évfordulóján Ma van 31. éve, hogy a mongol n>ép fegyvertfogva szétverte a japánok irány ítottia rab lóhordákat, majd a Vö rös Hadsereg segítségével kiűzbe az országból báró Ungern von Stenberg fehérgárdista .hordáit is. Ma 31 esz­tendeje annak, hogy Szuhe Bator és Csojbaiiszan elvtársak, a forradalom vezéreinek vezetésével a monger: nép megalakította saját, szabad kormá­nyát. Az azóta eltelt 31 év alatt a mon­gol nép évszázadokat haladt előre. Az országban a középkori feudális álla­potok uralkodtak. Nem volt ipar. az írástudatlanság általános volt az or­szág népe főleg állattenyésztéssel fog­lalkozott. A mongol pásztorokat a végletekig' elnyomták a japán és mandzsu kizsákmányolok, és az egész országot kolostoraikkal behálózó nép_ butító lámák és a mongol földesurak. A mongo'l nép azonban, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével és a Szovjetunió segítségével, a bányák, korszerű ipari vállalatok sorát nyitot­ta meg. az állattenyésztést óriásü mó­don fellendítette. Ma a mongol nép ötéves tervének ötödik évének lelje' sítésién dogozik és sikeresen telje­síti. A mongol] nép ezeket a hatalmas eredményedet a Szovjetunió állandó segítségével, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt vezetésével érte el. Sztálin elvtárs megmondotta, hogy ha a Mon­gol Népköztársaságot megtámadják, ugyanúgy fog neki segíteni a Szovjet_ unió, mint 1921 ben. És amikor a ja­pán imperialisták a mongol népet megtámadták, a szovjet nép vadban, a mongol nép segítségére sietett és szétverte a japán hódítókat. De a Szovjetunió minden területen támo­gatta és támogatja a mongol népet. Gépeket, nyersanyagot, egész új gyá­rakat ad át. szovjet szakemberek lá­togatnak el. a szovjet segítség nyo_ mán felvirágzott a mongol nép kultú­rája, felszámolták az írástudatlansá­got. megnyílt a mongol egyetem, egy­re nagyobb és szebb4Lesz Ulan Bator, a Mongol Népköztársaság fővárosa. Ma már a mongol népet minden ol­dalról baráti államok veszik körül. A mongol nép a Szovjetunió és a világ békeszerető népeitől támogatva to­vább ha ad a megkezdett úton, a szo­cializmus útján, azon az úton, melyen 31 évvel ezelőtt elindult. Testvéri üd_ vözletünket küldjük ezen g napon a mongol népnek és kívánunk neki to­vábbi sikereket közös htunkon. Az angol vasutassákszervezet évi értekezlete hatalmas s/étfVbbspggel a fegyverkezési verseny ellen foglalt állást London (TASZSZ) Franklin, az An-, goG Yasutasszaíkszervezet elnöke a szakszervezet Scarboroughban tartott évi értekezletén a koreai kérdés bé­kés megoldását követelte. . Az értekezlet hatalmas szótöbbség­gel mindössze két szavazat elten,ében a fegyverkezési verseny eOlen fo-glalt állást. Az értekezlet részvevői tapssal fo­gadták Campbell helyettes főtitkár szavait: „Nem akarjuk magunkat az egész világ meghódítására törekvő amerikaiak harci szekeréhez ’láncol­taim.“ A jenkik , nagy elkűsége4. Jugoszláviában Bukarest: A jugoszláv politikai emigránsok Pod Zastavom interna c lonal izma cirnü Bukarestben mag- jelenő lapja írja: Jugoszáviában az amerikaiak jobban érzik magukat, mint oda­haza és úgy viselkednek, mint se hol másutt a világon. A belgrádi amerikai nagykövet­ség néhány jól táplált tagja olykor_ olykor autóba ül és kimegy Jatagan Maliba — Belgrad szegénynegyedé, ba. Magukkal visznek néhány tu­cat csomagot akiibe,^ limonádépor, dohos keksz és néhány darab ciga­retta van. Ezek azok az úgyneve- zélt amerikai „szereteiesomagok ame'yekct aztán autójukból az ősz- szesereglett, kiéhezett gyermekek közé dobálnak s mulatnak azon. hogy a gyerekek egymás kezéből kapkodják a csomagokat. Felér ez számukra egy amerikai cirkuszi ma- látvánnyal. Ezután rövidesen megérkezik egy másig jeep, amelyen egy hollywoodi, tilmriporter üt felvevögéppel a kew zében és filmre veszi, amint a jugo_ szövök éppen .,élvezik‘‘ az ameri­kai .,segély“ áldásait. Az amerikaiak cs általában á nyugati világ a hiradómozikban rö­videsen láthatja majd ezt a filméi és ismét ,meggyőződhet‘‘ a Wall. slreeti üzletember ^humanizmusá­ról1'. Egy vadnyugati cowboy pedig még sajnállcozik is talán: milyen szegények ezek a jugosz’ávok. Vájjon a jugoszláv nép valóban nem tudna megélni az amerikaiak úgynevezett segítsége nélkül? Hiva­talos adatok szerint Titóék a7 utóbm bi négy esztendőben hatmillió ton­na búzát és kukoricát raboltak el a dolgozó parasztságtól. Ebből a mennyiségből a kapitalista orszá­gokba ötmillió tonnát szállítottak. Ezért jutott a jugoszláv nép ma. oda, hog\r a.z. amerikai jenkik dob* nak neki ,,alamizsnái.“

Next

/
Thumbnails
Contents