Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-02 / 258. szám

N Ä P L O 1952 November * Elméleti tanácsadás A Politikai Bizottság 1952. június 5-i határozata kimondja, hogy az ok látási mun.kában legfőbb feladat az oktatás eszmei — politikai szín* vonalának emelése.; Ahhoz, hogy a Politikái Bizottság határozatának megfelelően emelni tudjuk az okta­tás színvonalát, feltétlenül alapos elmélyült tanulásra, magasszín vona­li! propaganda munkára van szük­ség. A propaganda munka Segítése, szín vonalának emelése érdekében a Pár lók tatás Máza kiszélesíti, rend­szeressé teszi az elméleti tanács­adást. , Az elméleti tanácsadásnak az a célja, hogy segítse a propagandis­tákéi, az oktatásba bevont elv.társa- kaí az egyes tananyagok feldolgo­zásában, tanácsot, útmutatást adjon erre vonatkozólag. Célja, hogy tisz­tázzon valamennyi olyan elméleti kérdést, ami az elvtársaknál az anyag feldolgozása — megvitatása közben mint konzultációs kérdés merült fel Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy igen sok olyan kér­dés merült fel, amiben az elvtársak nem tudtak határozott álláspontra helyezkedni, illetve nem látták tisz­tán a kérdést. Igen sok esetben elő­fordult. hogy az ilyen kérdésekkel az Elméleti Tanácshoz fordultak az «Ívtársak, s ezek az elvtársak meg is kapták a kérdéseikre a helyes választ. Ezek az elvtársak helyesen jártak el, nem törték a fejüket na­pokig vagy hetekig egy-egy kérdés megoldásán, a,mii végül is csak nem tudtak volna .eldönteni, hanem mind járt az Elméleti Tanácsihoz for­dultak, s utána nyugodtan folytatták tanulásukat tovább. De előfordult olyan eset is, hogy az elvtársak nem fordultak az Elméleti Tanácshoz, hanem inkább hosszú ideig tépelőd- tek egy-egy kérdésen vagy végül is helytelen álláspontra helyezkedtek, fontos elvi kérdésekben. Ezek az elvtársak lielyfeleniil jártak el rész­ben, mert saját tanulásukat gátol­ták vele, részben másokat is hely­telenül világosítottak fel az általuk meg nem értett kérdésekkel. Éppen ezért a jövőben ezt a hely­telen módszert fel kell számolni, nekünk a marxizmus-leninizmus el­veit, pártunk politikáját hibátlanul, helyesen kell ismernünk, ezekben a kérdésekben nem lehetnek téves nézetek, ami sok esetben csak' ab­ból adódik, hogy nem fordultak se­gítségért egy-egy kérdés eldöntésé­ben, vagy éppen azért, mivel ma­gnak sem vagyunk tisztába fontos elvi kérdésekkel, elhallgatjuk vagy nem vesszük észre az ellenség hangját, az ellenségnek a marxiz­mus-leninizmus elfordffására irá­nyuló törekvését. Az elméleti ta­nácsadás éppen azt szolgálja, hogy hozzásegítse az elvtársakat a marx­izmus-len iniztinus. pártunk politika- jónak alapos és helyes megértésé­hez. Az' elméleti tanácsadó természete-, sen úgy tud alapos, sok oldalú se­gítséget nyújtani az elvíársaknak, ha az elvtársak vitás kérdéseikkel hozzáfordulnak. Az, elméleti tanács konzultánsai a meghatározott idő­ben ügyeletet tartanak a Pártokia- tás Mázában. Ilyen alkalommal a ta­nuló elvtársak a Pártoktatás Mázá­ban az ügyeletet tartó konzultáns­tól kapnak tanácsot, útmutatást. De ezen túlmenőleg bármikor fordul­hatnak az elvtársak kérdéssel az El­méleti Tanácshoz, akár személyesen, vagy vidéki elvtársak levélben és az Elméleti Tanács meg fogja adni a helyes választ. Kérdéseiket min­den esetben Szekszárd, Pártoktatás Házához küldjék. , Az elméleti tanács első ügyeletét november 4-én, délután öttől tartja a Pártoktatás Házában. Az ügyele­tet Kuruc/ István elvtárs, az El­méleti Tanács tagja tartja. Király Lászlóné Pártoktatás Máza, vezető. Ez év {araszán választották meg a dombóvári fűtőházban pártcso- portbizalminak Farkas József elv- társat. Szavára nemcsak a pártta­gok, de a párton kívüliek is hallgat­nak. Amióta pártcsoportbizalmi lett még nagyobb felelősséget érez min­denért, ami csoportjában történik. — Ügy kezdődött, hogy a Politi­kai Bizottságnak a pártcsoportok átszervezéséről és a pártbizalmiak munkájának megjavításáról szóló határozatát alaposan áttanulmá­nyozta.— „A pártbizalmiaknak élen kell járniok a termelésben, nevel- niök és mozgósítaniok kell a pár­ton kívüli dolgozókat, elő kell segí­teni. hogy a legjobbak a tagjelölt­ségre alkalmassá fejlődjenek“ — olvasta a pártcsoportok munkáját ismertető füzetben. Utána még né-, hányszor végigfutotta és hozzálá­tott a munkához. — Tizenöt elvtárs tartozik cso­portjába. Végigfutott az előtte fek­vő papíron és egymásután betűzte a neveket. Török György előmun- kás, Kovács János clőfíítő. Vadál Mátyás váltókezelő,... szinte maga eiőtt látta valamennyit. Mérlegelni kezdte, kire milyen feladatot bíz Itat. Török György elvtárs közép­fokú politikai iskolát végzett. Mint élő-munkás állandóan 50—44) ember­re! foglalkozik, kiváló lehetősége nyílik a népnevelő munkára. — Kovács Jánost a sajtóbeszámolók megtartásával bízta meg. Vadai Má­tyás elvtárs ugyancsak népnevelő beosztást kapott. S így végigment mind a tizenöt néven, végrehajtotta a legfontosabb munkát, a feladatok k iosztását. A következő napon értekezletre hívta össze csoportját. Ismertette minden elvtárssal feladatát és ezen belül a termelő munka terén rájuk vá ró tennivalót. A csoport munká­hoz fogott. Farkas elvtárs pedig minden nap meglátogatta a csoport tagjait, beszélgetett velük, segített problémák megoldásában. Tapasz­talatait, észrevételeit naplóba ve­zette. Rövidesen kialakult a kép előtte, jól választotta meg az elv- társakat, mindegyik becsülettel vé­gezte a rábízott feladalot. Különö­sen Szűcs Jánosné elvtársnő mun­kájával volt megelégedve. Szűcs elvtársnőt ő nevelte tagjelöltté, is­merte régóta. Polvt a munka, nőttek az. ered­mények. Megszokták egymást, s fn in den feladat megoldását közösen beszélték át. A csoport tagjai — az mellett, hogy fáradhatatlanul is­mertették a párt politikáját es egves határozatait a dolgozók előtt — a termelő munkában is kimugas ló eredményeket érlek el. A béke­kölcsönjegyzés idején újra összeült h tizenöt kommunista, farkas elv- társ ismertette a tenivalókat. érve­ket és példákat hozott fel a csoport tagjainak, s megindult a munka. Becsületes kommunista munka volt. Az átlag 1.200 forintra emelkedett. Az Októberi Szociáliséi Forrada­lom évfordulójának tiszteletére a csoport tagjai elsőnek tették meg vállalásaikat. Farkas elvtárs. vál­lalta a vízellátás biztosítását és húsz százalékos üzemanyag meg­takarítást. Kardos elvtárs egv ton­na szén megtakarítását vállalta, s a háromnapos kocsjforduló sikere érdekében a gyors kocsimosás biz­tosítását. Vállalást tettek mind a tizenöten, s az adott szó valóraváb fásáért komoly harc indult. Farkas elvtárs kiérdemelte . a megválasztásához előlegezett bizal­mat. Igényes önmagával szemben, de ugyanolyan sokat követel a töb­bi kommunistától is. Senkinek sem nézi el hanyag munkáját, nem tűri a hibákat. Leleplezi azokat a dol­gozókat, akjk hanyagul viselkednek a közös munkával és a szocialista tulajdonnal szemben. Ugyanakkor tevékenyen terjeszti az élenjárók eredményeit, népszerűsíti az újító­kat. ■ ) magi i< i,ég; ;zeres újító. Az emberek nem formálódnak ki egy­szerre. Farkas elvtársnák is sok se. gítségre volt szüksége, amelyet Kos­sá elvtárs üzemi párttitkártól ka­pott — míg ezt a határozottságot, biztonságot és tudást megszerezte. Sokat tanult és tanul, ma is. A cso­port valamennyi tagja résztvesz az oktatásban, mert tudják, hogy kivá­ló termelő munkát csak az. elmélet birtokában lehet véghezvinni. ,A fűtőházban nagy szerepet kap­nak a párbsoportok, és ezt a sze­repüket kiválóan betöltik. Farkas elvtárs csoportja eredményes mun­kája, a pártcsoportok nagy és ter­mékeny munkájának kézzelfogható ered mén ve. A „Hawburger Yolkszeitung“ vezércikke Rákosi Mátyás berlini látogatásáról Berlin (MTI): A ..Hamburger Volks j howert, vagy Ridgwayt. Ellenkezőleg: A hidakra és a házormokra testéit „Ami, go home1’ jelszavak a beto'.a kódoltai szemben érzett mélységes gyűlöletről beszélnek. A nyugatnémet lakosság a gyárosok és a hitleri tá­bornok kancellárja: Adenauer iránt sem viseltetik rokonszenvvei. A la­kosság éles harcot folytat Adenauer ellen, aki a bonni háboríts- különszer­ződéssel új nemzeti, katasztrófába alkarja dönteni a német népet. A néniét neniaeti ellenállási m.ozga_ lom napról napra erősödik és minden rendőri terror ellenére megnehezíti Adenauernaik a háborús, különszerző­dés ratifikálását -— írja a „Hambur­ger Volkszeitung.“ z-eitung” című nyugatnémetországi kommunista lap vezércikkben foglalj k.ozilk Rákosi Mátyásnak a Német De mokratiikus Köztársaságban tett láto­gatásával. A lap a többi között a kö vetkezőket írja: — A magyar miniszterelnöknek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása azért i,s nagyjelentősé­gű. mert a magyar nép a fasizirau- szétzúzásáig csak rossz tapasztalato­kat szerzett Németországgal kapcso­latban. Nyugat-Németországba is érkeznek külföldiek, de ezek nem barátai a német népnek, A nyugatnémet lakos ság nem fogadja rokonszenvvei Eisen­A bíráskodásban résztvevő ülnökök megválasztásának jelentősége Népköztársaságühkban, ahogy ezt Alkotmányunk is kimondja: „Min­den hatalom a dolgozó népé." Ennél­fogva alapvető követelmény, hogy a dolgozó nép közvetlenül is részt ve­gyen az igazságszolgáltatásban és jó­zan életfelfogásával, valamint ter­mészetes -igazságéfzetévei kiegészítse a szakbírók, a hívatásos bírák által kép visel t j ogászi szakképzettséget. A jogászikig képzett bírák és a nem jogászi képzettséggel, de termé­szetes igazságérzettel, józan életfel­fogással, a szocializmus építése irán­ti olthatatlan szeretettel rendelkező egyszerű becsületes 'dolgozóknak az iigazság«zoká 11atásban való harmo­nikus együttműködése, a bíróság te­kintélyének is javára szolgál, mert közelebb hozza a bíróságot a nép­hez, fokozza a bíróság iránti bizal­mat és megbecsülést. A törvény, alapján meghozott bírói ítéletet az állam akaratát, tehát a dolgozó nép akaratát fejezi ki. A bí­róságok ítéleteiket „A Magyar Nép- köztársaság nevében“ hozzák. A pro­letárdiktatúra állama a perekben ho­zott jogerős ítéleteknek általános kö­telező erőt biztosít. Elsőrendű köve­telmény tehát az, hogy a peres ügye­ket igazságosan és tárgyilagosan kell eldönteni. Visinszkij elvtárs írja: ,,A 'perbeli bizonyítás elmélete a szovjet jogban című Sztálin-díj elsőiokozatával • ki­tüntetett munkájában: „Az ítéletek nem csupán arra adnak feleletet, hogy a 'vádlott bűnös-e, vagy nem, hogy alapos-e valamely kereseti igény, avagy nem... hanem kifeje­zésre jut bennük az adott állam ál­talános politikája is. A bírói dönté­sekben kifejezésre jut az állam állás­pontja mindazokkal a társadalmi je­lenségekkel szemben, amelyek a bíró. súgok megítélése körébe esnek. Mind e körülmények folytán a bíróság al­tat hozott polgári, vagy büntető íté­letnek különleges követelményeket kell kielégítenie. E követelmények közül az első: a büntető, vagy pol­gári ítélet helyessége és meggyőző volta." A bíróság minden határozatának meggyőzőnek kell lennie, a társada­lomból azt a meggyőződést • kell ki­váltania. luurv a benne kifejezésre jutó döntés feltétlenül helyes és igaz­ságos. A társadalom számára egyfor­mán fontos az. hogy az ítéletek igaz­ságosak legyenek, hogy azokat a dol­gozó nép igazságosnak is tekintse. Mindezek a körülmények teszik szük­ségesró és indokolttá azt, hogy mind­azokban az országokban, amelyek­ben a dolgozó népé a hatalom, és a bíróság nem a kizsákmányos eszköze, hanem a haladás, a dolgozó nép. a szocializ­mus. vagy az épülő kommunizmus ii,Svét szolgálja: — a hivatásos, a szakképzett bírák mellett egyforma sulival részt vegyenek a bíráskodás­ban a dolgozó nép nem szakképzett fiai is. A magyar népi demokráciában — No méh et ünk -— szólt Orbán Ferenc elwtúrs a lo­vának és fiatalos lendülettel pultont a nyeregbe. Már teljesen bt sö,é-ed,pH. A Decs szállási utak sarát dagaszt - va indult el Orbán elvtors -párHitkor, hogy felkeresse a párttagokat, s elvégezze az összeírás munkáját. ■>: — Hányszor tette már meg p.gi g,z utat; $ az öreg ló biztatás nélkül rótta a hilómAtereket. Hét -párttag tar­tozik a, Decs-sza: lási //ári szer rezed he:, s ez. a hét kom­munista bizony tizenöt kilométer, s körzetben lakik. Út­közben roll ideje végiggondolni egyenes gárttitkérsüga minden ténykedéséi. Az eső lassan szitálni kezdett, lovas és ló egybe olvadt az esti szürkületben. ■ Még régig sem ért gondolatmenetén, egy tuny a i ház ul. lakúból fény szűrődött ki. — No megérkeztünk — n.onlla és hal van éves kora ellenére frissen ugrott le u nyeregből. Bekopogott. H or mit ék vem tudták elképzelni, ki. a késői vendég. — Maga az Orbán elvtársi — nyi- toliak ajtót szívesen. — Foglaljon helyet, mi járatba ni — teszik >el a kérdési sorban. — .1 pártiig összeírás vé­gett Meglátogatok én minden etvlársai, hogy pontos le­gyen az összeírás — mondja és már veszt is elő a rózsa­színű kariont. — Az összeírás hu mar -megtörtént, így hát jut még idő egy kis beszélgetésre. — Aztán, mondja csak Orbán elvtárs, mire jó ez az összeírás? — Kérdezi férj és feleség egyszerre. — Uj tagsági könyvet kapunk, mert hogy a régi december végé„ lejár — folytatja Őr­iéin elvtárs és elmondja az összeírás jelentőségét, annak fontosságát, hisz azért jött személyesen. Oyorsim múlik uz idő. a Imknk.os óra elütötte a kilencet ,\v mire Orbán cintárs fel készülődő ti a további útra. .1 következő elvi-ár s 'ómen vagy négy kilométerré lakik-. Újra vek undid ti sötétségnek ló és lovas. Csak ilyenkor lehet az elrtdrsakud otthon találni no meg ó maga is dolgozott égési nap. l)chál a párt man ka az /v-* munka. Na n hat tiszt el ilyen fontos munkát, így hát neki, üdüli, dó félóra múlna mar a tanítónő ablakán ko­pogott. Aztán tovább. Már elmu.lt tizenegy áru. nvre agyba keveredett. Az ágyban mégegyszer végiggondolja, helyesen jort-c cl, s megnyugodva álomba szmderéd ett. •k Másnál újra tóra ült. s útnak indult. hf ip" vegve fe hatnar ai* összeírást., s pontosan továbbította azt a fel­sőbb pártszervezet felé. — Most kezdhetjük a másik műm kát — mondja ésj.srné.1 lóra szállt. Újra járja a szállás , bekopogott öreghez, fiat a.hoz. mindemül szeretettel fo­gadták. — Szerelnem nyélbeütni az erdészettel közösen a pár tok la tust, — kezdi a beszélgetést, jlt is ott is. • Merthogy pi pártokUdús igen fontos még itt a tanyq/vuag- bmi is — teszi hozzá. Üstére már beszélgetett nyolc ta­nyai emberrel, akik szívesen vállalkoztak arra., hogy to nuinuk, /_■■? maguknak tanulnak, meg aztán a lányán sem. lek;: boldogulni, ha elmarad az ember. Tizenhatun jöttek össze, hogy megbeszéljek az oktatás beindulásával kapcsolatos lennimiókat. Különböző ar-. rok, különböző korok, de mind egyért jött össze, hogy tanulhassanak, hogy megismerjek pánu-nk politikaA/>> felvértezi ék magukul a. marxi-lenini elme.!eltel. S Orbán elv.árs esténként újra felül öreg barátjára — "húszéves (lidrára, — s megy a. pár/szerrezet helyisége felé, hogy újra példát mutasson, hogy elsőnek jelenjen meg, an­nak dienere, hogy ő lakik legmesszebb. 1950. év óta vesznek részt a népi ül­nökök a büntető igazságszolgáltatás­ban, akiknek megbízatása ez cv vé­gével lejár, További fejlődésünket mutatja az a körülmény, hogy 1’7j3. év január 1-től kezdődően dolgozó népünk fiai, mint népi ülnökök nemcsak a büntető igazságszolgálta­tásban, hanem emellett a polgári igazságszolgáltatásban fis részt fog­nak venni. Ezért van fokozott jelentősége a Magyar Népköztársaság miniszterta­nácsa által kiadott 92/1952'. M. T. számú rendeletnek, amely folyó évi október hó 5. napján jelent meg és a bíráskodásban résztvevő népi ülnö­kök megválasztásáról szól. E rendelet szerint a népi ülnökö­ket a helyi tanácsok választják meg, és pedig a járásbíróságok mellett működő népi ülnököket a járási ta­nács, a megyei bíróságok népi ül­nökeit a megyei tanács, a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit pedig a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. Az \il* nökválasztás az egész országban lé­nyegiében november hónapban fog megtörtén ni. A megválasztásra kerülő ülnököket az egyes vállalatok, üzemek, tömeg­szervezetek, isz-ek, állami gazdasá­gok stb. jelölik, legöntudatosabb, a szocializmus építése iránt legáldozat- kőszebb, de az ellenséggel szemben megalkuvást nem ismerő dolgozóik közül. Ezért rendkívül nagy a jelentősége annak, hogy ki fog például íolna. megyében az elkövetkezendő 2 cv alatt a tolnamegyei bíróságokon ti dolgozó nép nevében és a dolgozó nép érdekéebn ítélkezni. Az osztály- harc egyre élesedik, az ellenség nem alszik, módszerei, kártevéseinek fel­fedezése egyre nehezebbé válik. Éber, kemény és a dolgozó nép érdekét mindenekelőtt szemelőtt tartó, harcos ülnökökre van szükség. Népköztársaságunkban az. állami fegyelem megszilárdítása, a dolgo­zók öntudatának emelése elsőrendű feladat. A bíróság fegyver az osztály- harcban a dolgozó nép kezében, de egyben a bíróságnak Alkotmányunk­ban megállapított megtisztelő felada­ta a dolgozó nép kevésbbé öntudatos tagjainak nevelése is. A bíróság min­den ítéletének nevelnie kell a dol­gozókat. A bírónak propagandistának kell lennie aki, az állam politikáját, an­nak helyességét a bírói székből ta­nítja. A bíróságok dolgoznak a leg­drágább anyaggal, az élő emberrel. Ezért rendkívül fontos és felbecsül­hetetlen jelentőségű az, hogy az ítél­kezésben a lehető legkevesebb lé vedé* legyen. Ezért nem mindegy az, hogy az elkövetkezendő napokban az egyes szektorok, kiket fognak javasolni ül­nöknek, kiket ruház fel a dolgozó nép azzal a hatalommal, hogy a dol­gozók ügyeiben a Magyar Népköztár­saság nevében ítéletet mondjanak. Ennek a kérdésnek az elkövetke­zendő napokban, hetekben döntő, fontos feladatnak kell lennie, ez,éri tekinti ezt a kérdést pártunk is dön­tő harci feladatnak cs a maga részé- ről is előmozdítja a minisztertanács fenti határozatának eredményes vég­iéit ajlását. Szegül Sándor a megveí bíróság elnöke. klüLOBB TAKARÉKBETÉTBE Ilőnyös, kényelmes, bhlonsáfcosj A FELELŐSSÉGTELJES MUNKA...

Next

/
Thumbnails
Contents