Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-02 / 258. szám
N Ä P L O 1952 November * Elméleti tanácsadás A Politikai Bizottság 1952. június 5-i határozata kimondja, hogy az ok látási mun.kában legfőbb feladat az oktatás eszmei — politikai szín* vonalának emelése.; Ahhoz, hogy a Politikái Bizottság határozatának megfelelően emelni tudjuk az oktatás színvonalát, feltétlenül alapos elmélyült tanulásra, magasszín vonali! propaganda munkára van szükség. A propaganda munka Segítése, szín vonalának emelése érdekében a Pár lók tatás Máza kiszélesíti, rendszeressé teszi az elméleti tanácsadást. , Az elméleti tanácsadásnak az a célja, hogy segítse a propagandistákéi, az oktatásba bevont elv.társa- kaí az egyes tananyagok feldolgozásában, tanácsot, útmutatást adjon erre vonatkozólag. Célja, hogy tisztázzon valamennyi olyan elméleti kérdést, ami az elvtársaknál az anyag feldolgozása — megvitatása közben mint konzultációs kérdés merült fel Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy igen sok olyan kérdés merült fel, amiben az elvtársak nem tudtak határozott álláspontra helyezkedni, illetve nem látták tisztán a kérdést. Igen sok esetben előfordult. hogy az ilyen kérdésekkel az Elméleti Tanácshoz fordultak az «Ívtársak, s ezek az elvtársak meg is kapták a kérdéseikre a helyes választ. Ezek az elvtársak helyesen jártak el, nem törték a fejüket napokig vagy hetekig egy-egy kérdés megoldásán, a,mii végül is csak nem tudtak volna .eldönteni, hanem mind járt az Elméleti Tanácsihoz fordultak, s utána nyugodtan folytatták tanulásukat tovább. De előfordult olyan eset is, hogy az elvtársak nem fordultak az Elméleti Tanácshoz, hanem inkább hosszú ideig tépelőd- tek egy-egy kérdésen vagy végül is helytelen álláspontra helyezkedtek, fontos elvi kérdésekben. Ezek az elvtársak lielyfeleniil jártak el részben, mert saját tanulásukat gátolták vele, részben másokat is helytelenül világosítottak fel az általuk meg nem értett kérdésekkel. Éppen ezért a jövőben ezt a helytelen módszert fel kell számolni, nekünk a marxizmus-leninizmus elveit, pártunk politikáját hibátlanul, helyesen kell ismernünk, ezekben a kérdésekben nem lehetnek téves nézetek, ami sok esetben csak' abból adódik, hogy nem fordultak segítségért egy-egy kérdés eldöntésében, vagy éppen azért, mivel magnak sem vagyunk tisztába fontos elvi kérdésekkel, elhallgatjuk vagy nem vesszük észre az ellenség hangját, az ellenségnek a marxizmus-leninizmus elfordffására irányuló törekvését. Az elméleti tanácsadás éppen azt szolgálja, hogy hozzásegítse az elvtársakat a marxizmus-len iniztinus. pártunk politika- jónak alapos és helyes megértéséhez. Az' elméleti tanácsadó természete-, sen úgy tud alapos, sok oldalú segítséget nyújtani az elvíársaknak, ha az elvtársak vitás kérdéseikkel hozzáfordulnak. Az, elméleti tanács konzultánsai a meghatározott időben ügyeletet tartanak a Pártokia- tás Mázában. Ilyen alkalommal a tanuló elvtársak a Pártoktatás Mázában az ügyeletet tartó konzultánstól kapnak tanácsot, útmutatást. De ezen túlmenőleg bármikor fordulhatnak az elvtársak kérdéssel az Elméleti Tanácshoz, akár személyesen, vagy vidéki elvtársak levélben és az Elméleti Tanács meg fogja adni a helyes választ. Kérdéseiket minden esetben Szekszárd, Pártoktatás Házához küldjék. , Az elméleti tanács első ügyeletét november 4-én, délután öttől tartja a Pártoktatás Házában. Az ügyeletet Kuruc/ István elvtárs, az Elméleti Tanács tagja tartja. Király Lászlóné Pártoktatás Máza, vezető. Ez év {araszán választották meg a dombóvári fűtőházban pártcso- portbizalminak Farkas József elv- társat. Szavára nemcsak a párttagok, de a párton kívüliek is hallgatnak. Amióta pártcsoportbizalmi lett még nagyobb felelősséget érez mindenért, ami csoportjában történik. — Ügy kezdődött, hogy a Politikai Bizottságnak a pártcsoportok átszervezéséről és a pártbizalmiak munkájának megjavításáról szóló határozatát alaposan áttanulmányozta.— „A pártbizalmiaknak élen kell járniok a termelésben, nevel- niök és mozgósítaniok kell a párton kívüli dolgozókat, elő kell segíteni. hogy a legjobbak a tagjelöltségre alkalmassá fejlődjenek“ — olvasta a pártcsoportok munkáját ismertető füzetben. Utána még né-, hányszor végigfutotta és hozzálátott a munkához. — Tizenöt elvtárs tartozik csoportjába. Végigfutott az előtte fekvő papíron és egymásután betűzte a neveket. Török György előmun- kás, Kovács János clőfíítő. Vadál Mátyás váltókezelő,... szinte maga eiőtt látta valamennyit. Mérlegelni kezdte, kire milyen feladatot bíz Itat. Török György elvtárs középfokú politikai iskolát végzett. Mint élő-munkás állandóan 50—44) emberre! foglalkozik, kiváló lehetősége nyílik a népnevelő munkára. — Kovács Jánost a sajtóbeszámolók megtartásával bízta meg. Vadai Mátyás elvtárs ugyancsak népnevelő beosztást kapott. S így végigment mind a tizenöt néven, végrehajtotta a legfontosabb munkát, a feladatok k iosztását. A következő napon értekezletre hívta össze csoportját. Ismertette minden elvtárssal feladatát és ezen belül a termelő munka terén rájuk vá ró tennivalót. A csoport munkához fogott. Farkas elvtárs pedig minden nap meglátogatta a csoport tagjait, beszélgetett velük, segített problémák megoldásában. Tapasztalatait, észrevételeit naplóba vezette. Rövidesen kialakult a kép előtte, jól választotta meg az elv- társakat, mindegyik becsülettel végezte a rábízott feladalot. Különösen Szűcs Jánosné elvtársnő munkájával volt megelégedve. Szűcs elvtársnőt ő nevelte tagjelöltté, ismerte régóta. Polvt a munka, nőttek az. eredmények. Megszokták egymást, s fn in den feladat megoldását közösen beszélték át. A csoport tagjai — az mellett, hogy fáradhatatlanul ismertették a párt politikáját es egves határozatait a dolgozók előtt — a termelő munkában is kimugas ló eredményeket érlek el. A békekölcsönjegyzés idején újra összeült h tizenöt kommunista, farkas elv- társ ismertette a tenivalókat. érveket és példákat hozott fel a csoport tagjainak, s megindult a munka. Becsületes kommunista munka volt. Az átlag 1.200 forintra emelkedett. Az Októberi Szociáliséi Forradalom évfordulójának tiszteletére a csoport tagjai elsőnek tették meg vállalásaikat. Farkas elvtárs. vállalta a vízellátás biztosítását és húsz százalékos üzemanyag megtakarítást. Kardos elvtárs egv tonna szén megtakarítását vállalta, s a háromnapos kocsjforduló sikere érdekében a gyors kocsimosás biztosítását. Vállalást tettek mind a tizenöten, s az adott szó valóraváb fásáért komoly harc indult. Farkas elvtárs kiérdemelte . a megválasztásához előlegezett bizalmat. Igényes önmagával szemben, de ugyanolyan sokat követel a többi kommunistától is. Senkinek sem nézi el hanyag munkáját, nem tűri a hibákat. Leleplezi azokat a dolgozókat, akjk hanyagul viselkednek a közös munkával és a szocialista tulajdonnal szemben. Ugyanakkor tevékenyen terjeszti az élenjárók eredményeit, népszerűsíti az újítókat. ■ ) magi i< i,ég; ;zeres újító. Az emberek nem formálódnak ki egyszerre. Farkas elvtársnák is sok se. gítségre volt szüksége, amelyet Kossá elvtárs üzemi párttitkártól kapott — míg ezt a határozottságot, biztonságot és tudást megszerezte. Sokat tanult és tanul, ma is. A csoport valamennyi tagja résztvesz az oktatásban, mert tudják, hogy kiváló termelő munkát csak az. elmélet birtokában lehet véghezvinni. ,A fűtőházban nagy szerepet kapnak a párbsoportok, és ezt a szerepüket kiválóan betöltik. Farkas elvtárs csoportja eredményes munkája, a pártcsoportok nagy és termékeny munkájának kézzelfogható ered mén ve. A „Hawburger Yolkszeitung“ vezércikke Rákosi Mátyás berlini látogatásáról Berlin (MTI): A ..Hamburger Volks j howert, vagy Ridgwayt. Ellenkezőleg: A hidakra és a házormokra testéit „Ami, go home1’ jelszavak a beto'.a kódoltai szemben érzett mélységes gyűlöletről beszélnek. A nyugatnémet lakosság a gyárosok és a hitleri tábornok kancellárja: Adenauer iránt sem viseltetik rokonszenvvei. A lakosság éles harcot folytat Adenauer ellen, aki a bonni háboríts- különszerződéssel új nemzeti, katasztrófába alkarja dönteni a német népet. A néniét neniaeti ellenállási m.ozga_ lom napról napra erősödik és minden rendőri terror ellenére megnehezíti Adenauernaik a háborús, különszerződés ratifikálását -— írja a „Hamburger Volkszeitung.“ z-eitung” című nyugatnémetországi kommunista lap vezércikkben foglalj k.ozilk Rákosi Mátyásnak a Német De mokratiikus Köztársaságban tett látogatásával. A lap a többi között a kö vetkezőket írja: — A magyar miniszterelnöknek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása azért i,s nagyjelentőségű. mert a magyar nép a fasizirau- szétzúzásáig csak rossz tapasztalatokat szerzett Németországgal kapcsolatban. Nyugat-Németországba is érkeznek külföldiek, de ezek nem barátai a német népnek, A nyugatnémet lakos ság nem fogadja rokonszenvvei EisenA bíráskodásban résztvevő ülnökök megválasztásának jelentősége Népköztársaságühkban, ahogy ezt Alkotmányunk is kimondja: „Minden hatalom a dolgozó népé." Ennélfogva alapvető követelmény, hogy a dolgozó nép közvetlenül is részt vegyen az igazságszolgáltatásban és józan életfelfogásával, valamint természetes -igazságéfzetévei kiegészítse a szakbírók, a hívatásos bírák által kép visel t j ogászi szakképzettséget. A jogászikig képzett bírák és a nem jogászi képzettséggel, de természetes igazságérzettel, józan életfelfogással, a szocializmus építése iránti olthatatlan szeretettel rendelkező egyszerű becsületes 'dolgozóknak az iigazság«zoká 11atásban való harmonikus együttműködése, a bíróság tekintélyének is javára szolgál, mert közelebb hozza a bíróságot a néphez, fokozza a bíróság iránti bizalmat és megbecsülést. A törvény, alapján meghozott bírói ítéletet az állam akaratát, tehát a dolgozó nép akaratát fejezi ki. A bíróságok ítéleteiket „A Magyar Nép- köztársaság nevében“ hozzák. A proletárdiktatúra állama a perekben hozott jogerős ítéleteknek általános kötelező erőt biztosít. Elsőrendű követelmény tehát az, hogy a peres ügyeket igazságosan és tárgyilagosan kell eldönteni. Visinszkij elvtárs írja: ,,A 'perbeli bizonyítás elmélete a szovjet jogban című Sztálin-díj elsőiokozatával • kitüntetett munkájában: „Az ítéletek nem csupán arra adnak feleletet, hogy a 'vádlott bűnös-e, vagy nem, hogy alapos-e valamely kereseti igény, avagy nem... hanem kifejezésre jut bennük az adott állam általános politikája is. A bírói döntésekben kifejezésre jut az állam álláspontja mindazokkal a társadalmi jelenségekkel szemben, amelyek a bíró. súgok megítélése körébe esnek. Mind e körülmények folytán a bíróság altat hozott polgári, vagy büntető ítéletnek különleges követelményeket kell kielégítenie. E követelmények közül az első: a büntető, vagy polgári ítélet helyessége és meggyőző volta." A bíróság minden határozatának meggyőzőnek kell lennie, a társadalomból azt a meggyőződést • kell kiváltania. luurv a benne kifejezésre jutó döntés feltétlenül helyes és igazságos. A társadalom számára egyformán fontos az. hogy az ítéletek igazságosak legyenek, hogy azokat a dolgozó nép igazságosnak is tekintse. Mindezek a körülmények teszik szükségesró és indokolttá azt, hogy mindazokban az országokban, amelyekben a dolgozó népé a hatalom, és a bíróság nem a kizsákmányos eszköze, hanem a haladás, a dolgozó nép. a szocializmus. vagy az épülő kommunizmus ii,Svét szolgálja: — a hivatásos, a szakképzett bírák mellett egyforma sulival részt vegyenek a bíráskodásban a dolgozó nép nem szakképzett fiai is. A magyar népi demokráciában — No méh et ünk -— szólt Orbán Ferenc elwtúrs a lovának és fiatalos lendülettel pultont a nyeregbe. Már teljesen bt sö,é-ed,pH. A Decs szállási utak sarát dagaszt - va indult el Orbán elvtors -párHitkor, hogy felkeresse a párttagokat, s elvégezze az összeírás munkáját. ■>: — Hányszor tette már meg p.gi g,z utat; $ az öreg ló biztatás nélkül rótta a hilómAtereket. Hét -párttag tartozik a, Decs-sza: lási //ári szer rezed he:, s ez. a hét kommunista bizony tizenöt kilométer, s körzetben lakik. Útközben roll ideje végiggondolni egyenes gárttitkérsüga minden ténykedéséi. Az eső lassan szitálni kezdett, lovas és ló egybe olvadt az esti szürkületben. ■ Még régig sem ért gondolatmenetén, egy tuny a i ház ul. lakúból fény szűrődött ki. — No megérkeztünk — n.onlla és hal van éves kora ellenére frissen ugrott le u nyeregből. Bekopogott. H or mit ék vem tudták elképzelni, ki. a késői vendég. — Maga az Orbán elvtársi — nyi- toliak ajtót szívesen. — Foglaljon helyet, mi járatba ni — teszik >el a kérdési sorban. — .1 pártiig összeírás végett Meglátogatok én minden etvlársai, hogy pontos legyen az összeírás — mondja és már veszt is elő a rózsaszínű kariont. — Az összeírás hu mar -megtörtént, így hát jut még idő egy kis beszélgetésre. — Aztán, mondja csak Orbán elvtárs, mire jó ez az összeírás? — Kérdezi férj és feleség egyszerre. — Uj tagsági könyvet kapunk, mert hogy a régi december végé„ lejár — folytatja Őriéin elvtárs és elmondja az összeírás jelentőségét, annak fontosságát, hisz azért jött személyesen. Oyorsim múlik uz idő. a Imknk.os óra elütötte a kilencet ,\v mire Orbán cintárs fel készülődő ti a további útra. .1 következő elvi-ár s 'ómen vagy négy kilométerré lakik-. Újra vek undid ti sötétségnek ló és lovas. Csak ilyenkor lehet az elrtdrsakud otthon találni no meg ó maga is dolgozott égési nap. l)chál a párt man ka az /v-* munka. Na n hat tiszt el ilyen fontos munkát, így hát neki, üdüli, dó félóra múlna mar a tanítónő ablakán kopogott. Aztán tovább. Már elmu.lt tizenegy áru. nvre agyba keveredett. Az ágyban mégegyszer végiggondolja, helyesen jort-c cl, s megnyugodva álomba szmderéd ett. •k Másnál újra tóra ült. s útnak indult. hf ip" vegve fe hatnar ai* összeírást., s pontosan továbbította azt a felsőbb pártszervezet felé. — Most kezdhetjük a másik műm kát — mondja ésj.srné.1 lóra szállt. Újra járja a szállás , bekopogott öreghez, fiat a.hoz. mindemül szeretettel fogadták. — Szerelnem nyélbeütni az erdészettel közösen a pár tok la tust, — kezdi a beszélgetést, jlt is ott is. • Merthogy pi pártokUdús igen fontos még itt a tanyq/vuag- bmi is — teszi hozzá. Üstére már beszélgetett nyolc tanyai emberrel, akik szívesen vállalkoztak arra., hogy to nuinuk, /_■■? maguknak tanulnak, meg aztán a lányán sem. lek;: boldogulni, ha elmarad az ember. Tizenhatun jöttek össze, hogy megbeszéljek az oktatás beindulásával kapcsolatos lennimiókat. Különböző ar-. rok, különböző korok, de mind egyért jött össze, hogy tanulhassanak, hogy megismerjek pánu-nk politikaA/>> felvértezi ék magukul a. marxi-lenini elme.!eltel. S Orbán elv.árs esténként újra felül öreg barátjára — "húszéves (lidrára, — s megy a. pár/szerrezet helyisége felé, hogy újra példát mutasson, hogy elsőnek jelenjen meg, annak dienere, hogy ő lakik legmesszebb. 1950. év óta vesznek részt a népi ülnökök a büntető igazságszolgáltatásban, akiknek megbízatása ez cv végével lejár, További fejlődésünket mutatja az a körülmény, hogy 1’7j3. év január 1-től kezdődően dolgozó népünk fiai, mint népi ülnökök nemcsak a büntető igazságszolgáltatásban, hanem emellett a polgári igazságszolgáltatásban fis részt fognak venni. Ezért van fokozott jelentősége a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa által kiadott 92/1952'. M. T. számú rendeletnek, amely folyó évi október hó 5. napján jelent meg és a bíráskodásban résztvevő népi ülnökök megválasztásáról szól. E rendelet szerint a népi ülnököket a helyi tanácsok választják meg, és pedig a járásbíróságok mellett működő népi ülnököket a járási tanács, a megyei bíróságok népi ülnökeit a megyei tanács, a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit pedig a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. Az \il* nökválasztás az egész országban lényegiében november hónapban fog megtörtén ni. A megválasztásra kerülő ülnököket az egyes vállalatok, üzemek, tömegszervezetek, isz-ek, állami gazdaságok stb. jelölik, legöntudatosabb, a szocializmus építése iránt legáldozat- kőszebb, de az ellenséggel szemben megalkuvást nem ismerő dolgozóik közül. Ezért rendkívül nagy a jelentősége annak, hogy ki fog például íolna. megyében az elkövetkezendő 2 cv alatt a tolnamegyei bíróságokon ti dolgozó nép nevében és a dolgozó nép érdekéebn ítélkezni. Az osztály- harc egyre élesedik, az ellenség nem alszik, módszerei, kártevéseinek felfedezése egyre nehezebbé válik. Éber, kemény és a dolgozó nép érdekét mindenekelőtt szemelőtt tartó, harcos ülnökökre van szükség. Népköztársaságunkban az. állami fegyelem megszilárdítása, a dolgozók öntudatának emelése elsőrendű feladat. A bíróság fegyver az osztály- harcban a dolgozó nép kezében, de egyben a bíróságnak Alkotmányunkban megállapított megtisztelő feladata a dolgozó nép kevésbbé öntudatos tagjainak nevelése is. A bíróság minden ítéletének nevelnie kell a dolgozókat. A bírónak propagandistának kell lennie aki, az állam politikáját, annak helyességét a bírói székből tanítja. A bíróságok dolgoznak a legdrágább anyaggal, az élő emberrel. Ezért rendkívül fontos és felbecsülhetetlen jelentőségű az, hogy az ítélkezésben a lehető legkevesebb lé vedé* legyen. Ezért nem mindegy az, hogy az elkövetkezendő napokban az egyes szektorok, kiket fognak javasolni ülnöknek, kiket ruház fel a dolgozó nép azzal a hatalommal, hogy a dolgozók ügyeiben a Magyar Népköztársaság nevében ítéletet mondjanak. Ennek a kérdésnek az elkövetkezendő napokban, hetekben döntő, fontos feladatnak kell lennie, ez,éri tekinti ezt a kérdést pártunk is döntő harci feladatnak cs a maga részé- ről is előmozdítja a minisztertanács fenti határozatának eredményes végiéit ajlását. Szegül Sándor a megveí bíróság elnöke. klüLOBB TAKARÉKBETÉTBE Ilőnyös, kényelmes, bhlonsáfcosj A FELELŐSSÉGTELJES MUNKA...
