Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-01 / 257. szám
N Ä F Ir O 1952 NOVEMBER 1 Am J. í isi nnzhij elvtar & beszéde a koreai kérdésről az EIXSZ-közgyülés Politikai llizottságának október 29-i ülésén Newyork (TASZSZ) Az EXSZ-köz- képpen .a tanulók «zárna jelcntcke- gvíit-ée Politikai ßizpttatäca október Á „Neues Deutsch’and ii a magyar kormányküldöttség látogatásáról Berlin , (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság " vezető napilapjai I) én l ck i vezércikkeikben a Rákosi Mátyás vezette magyar kormányküldöttség látogatásával’- foglalkoznak. A „Neues Deutechlánd", a Német Szocialista Egységpárt központi kínja rámutat, hogy a, hatalmas Szovjetunió felszabadító harca ós a következetés sztálini békepoHlika tette lehetővé a német és magyar nép gyümölcsöző baráti együttműködését. ..Rákosi Mátyás vezette' magyar konnánykü'dötteégnek éppen a mostani időpontban tett látogatása félreeső Hihetetlen segítség nemzeti küzdelmünkhöz — írja a »,Neues Deutschland.'1 Ezt a Látogatást éppen ezért nemcsak a. Német ‘Demokratikus Köztársaság dolgozói üdvözölték nagy örömmel, hanem a nyugátnémetorszá- gi hazafiak iß,- akik- le akarnak ezá- moíini az Adenauef-klikk háborús politikájával. A látogatás azzal a biztonságos érzéssel töltöte el a, német hazafiakat, hogy a békeszerető népek kö- zőrségében nagy és bo’dog jövő s ár a német népre. Ez adudat új lendületet ad harcunknak, amely feltartóztathatatlanul Xyugat-Németor^zág- nak az amerikai rabszolgaság járma alól történő felszabadításával fejeződik majd be.“ Francia lapok a francia-nemet ellentétek kiéleződéséről írnak a Saar-kérdéssel kapcsolatban 29-én újból tárgyalta a koreai kérdést. Az ülésen beszédei mondóit A. J. Viisinszkij, a szovjet küldöttség vezetője. Vif,in«zkij eh^áre beszédében foglalkozott Achesonnak október 29.-én az I-es számú .bizottság előtt elhangzón beszédével, amelyben a koreai kérdés történetével foglalkozott. Acheson — aki a tényeket hamisan tüntette fel, — durva hibákat követeli el, s a közvetlen ferdítésektől sem riadt vissza. A. J. Visinszkij rámutatott arra. hogy Acheson nem csekély igyekezettel törekedett elferdíteni az 1!>4">db moszkvai tanácskozás munkájával kapcsolatom tényeket. Acheson például szóra sem méltatta a koreai nép politikai, gazdasági és társadalmi előrehaladásának és a koreai demokratikus önkormánvzal fejlesztésének fonlo-s kérdését. Nem rö-stelte úgy feltüntetni a dolgot, mintha az Egyesült Államok által kidolgozott és Koreában a közigazgatási és gazdasági terűiden való együtt működés fejlesztésére irányuló intézkedéseket a Szovjetunió azzal az indoklásba! utasította volna el. liogv „ezek sértik a Szovjetunió hatásköréi az északi övezetben.“ Felesleges ezt a koholmányt cáfolni; mer! a Szovjetunió ilyesmit soha nem ielentett ki. •Vksiuszkii visszanillantást vetve a koreai kérdés történetére, megállapítottál liogv az elmúlt években az Egyesült Államok semmit nem tett. hogy. biztosítsa a demokratikus mozgatnál sikerét Déj-Koreában. semmit nem tért az ország egyesítése, demokratizál ás,u, s a kulturális építés érdekében Fszak-Koreában. Ennek éppen'az ellenkezője történt. Az Egyesült. Államok ugyanakkor húzódozott a politikai szabadságjogokat és a lakosság életszínvonalának emelését biztosító demokratikus reformoktól is. Ebh<m az időszakban, amikor Dél- Koreában dühöngött a reakció, s megsemmisítette a legelemibb szabadságot és emberi jogokat is, Korea északi részén törvénybe iktatták az. általános választójogot és a nők egyenjogúságát, szabad demokratikus választások út ián megalakították az államhatalom helyi szerveit. végrehajtották a földreformot, a.me’vnek eredményeként hétszázlh úszón ötezer nincstelen és kevés földdel rendelkező paraszt több. mint egymillió hektár földet kaoott a japán gyarmatosítók és komái szekértolóik egykori birtokaiból. Ugyanekkor államosították .azokat az, üzemeket. ameb-ek az,e!őft danán kézbpn voltak. Törvényt hozlak a nyolcórás munkanapról'. a munkavédelemről és a társadalombiztosításról. Az iskolákban ismét bevezették a koreai nyelven fo Ivó tanítást As az iskolahálózatot khizé'esít-eMék. Végrehajtották a közoktatás reformját. Ennek eredményeimen megnövekedőit,. A szovjet kormány már akkor. 1947-ben javasolta, hogy elsősorban az. alábbi -rendszabályokat foganatosítsák: 1. demokratikus koreai kormány megalakítása az összes demokratikus koreai pártok és társadalmi szervezetek, bevonásával, hogy ez elősegítse Koreának. mint szuverén, idegen befolyástól mentes államnak politikai és gazdasági egyesülését; Ez, véget vetne az ország két részre . szakításának. 2. A hatalom demokratikus szerveinek megalakítása egész Koreában; általános és egyenlő választójog alapján tartott szabad választások útján. 3. Segíteni a koreai népnek, hogy országa újjászülessen, mint független, demokratikus állam, s kifejlődjön nemzetgazdasága és nemzeti kultúrája. Ez volt a helyzet abban áz időben amikor az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy megszakítja a koreai kérdésben a moszkvai értő- kezdet határozatai alapján a Szovjetunióval folytatott együttműködését s még ha tározót.abban fog működni Korea keítésza.kadásának elmé 1 yRésén és a maga reakciós agresszív terveinek megvalósításán. Ez, volt az igazi oka annak, hogy az Egyesült Államok — megszegve a Koreára vonatkozó nemzetköz.! egyezményeket — a Közgyűlés elé terjesztette a koreai kérdést. Acheson úr beszedőnek jelentős részében ázzál próbálkozott, hogy megvádolja az északkoreaiakat, s egyúttal a Szovjetuniót azzal, hogy Li Szin.-Man kormányának megdöntése céljából aknamunkát végeznek Dél-Koreában. Visinszkij elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Acheson hosszasan elidőzött ennél a léniánál, s igyekezett elterelni a közvélemény figyelmét azokról az antidemokratikus módszerekről, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazott észak- koreai működése során, amikor Korea reakciós osztályainak képviselőire, a nagybirtokosokra és fé!feudális urakból toborzott ügynökeire támaszkodott. Ezek az osztályok a ia.pán gyarmati uralom támaszai voltak Jés hosszú éveken át aktívan segítették a japán gyarmatosítókat az. ország rabságban tartásába rt, -Japán szuronyok védelme alatt kifosztották az. országot és tönkretették a koreai népet. Az amerikai monopolisták ezek segítségével erélyesen hozzáláttak Bél- Korea kincseinek kiszipolyozásához. Wolfram, molibden és egyéb stratégiai jelentőségű ritka fémek kicsikarásával óriási összegeket vágnak zsebre. Ugyanakkor katasztrofális méretekben romlott Dél-Koreában a parasztság és a dolgozó tömegek helyzete Állandóan emelkedett a munkanélküliek száma, ami időnként elérte a kél- hárommiliiót. A paiasztok nyomorogtak, roskadoztak a magas h-^zónbér. az, adók., a, mindenfajta dézsmált /elviselhetetlen térbe alatt. 1'944-tő! UMT-.ig a vetésterület harmincegy százalékkal' csökkent -és, ugyancsak körülbelül ilyen mértékben csökkent a rizsi érmés is. Dél-Korea, az; ország egykori éléstára súlyos, krónikus élelmiszerhiánnyal küzdött, lakosságát pedig éhezésre és nyomorra kárhoztatták. De -a gyarmatosítók profitja és a földbirtokosok jövedelme azért gyarapodott. Végtére is miért, hallgat Acheson úr Lj- Sz,in-Man és más d-élkoreái vezető politikai személyiségek •’egymásnak homlokegyenest ellentmondó, és leplezetlenül harcias ki je'en léseiről — tette fel ezután a kérdést Visinszkij elvtárs. — Nézzük csak, mit mondtak ezek az urak nem sokkal Észak-Korea általuk szervezett megtámadása előtt! A bizottságnak a Közgyűlés ötödik üiészaka elé terjesztett 194®. évj jelentésében az alábbiakat olvashatjuk: ..A bizottság megállapította azonban. hogy az elnök, a külügyminiszter és más ismert ós befolyásos politikai tényezők időről-időre -olyan kijelentéseket tettek, miszerint nincs messze az az idő. amikor majd a kétségbeesés, helyére végső megoldásként az erő egyesítése lép.“ A külügyminiszter például első évfordulóján annak, hogy a Közgyűlés elismerte a koreai köztársaság-'koríná- nyál. kijelentette: ..Remélem, a lakosság minden ‘erejéből rajta les#, hogy megszüntesse a 38-as szélességi fok mentén húzódó határt, hogy így a jövő év december 12-ig megvalósuljon egész Korea egyesülése. A cél tudatában az egész népnek szilárdan akarnia keM ezt és késznek kell lennie arra, hogy vérét ontsa érte.“ Tű’ Szin-Man elnök 194®. december 30-i sajtóértekezletén kijelentette: „Az új évben meg kell valósíthatnunk az ország egyesítését s hiszem, hogy ezt meg is tudjuk valóstíani. .. Türelmesen olyan álláspontra helyezkedünk, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetével való együttműködés óhaja sugalt. Továbbra is erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a koreai nép közötti kölcsönös egyetértés útján megvalósítsuk az ország újraegyesítését. Ha azonban elérkezik az. elkerülhetetlen pillanat, valószínűleg nemi kerülhetjük ki a vérontást és a polgárháborút ... Ha »ajánlatos módon nem tudjuk ebben az évben elérni az egyesítést- akkor kénytelenek leszünk minden földünket saját erőfeszítésünkkel egyesíteni.“ Szín Szen-Mo had ügy miniszter 1950 februárjában nyíltan kijelentette: „Ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem sikerül Korea testéből eltávolítani ezt a „tőrt“ — mint- hngv ideáig nem sikerült — akkor a koreai nép kénvteien lesz maga latbavetni erőfeszítéseit és erőt alkalmazni ennek elérésére“. Paris (TASZSZ): A francfa lapok részletesen kommentálják a francia- német tárgyalások kudarcát az úgynevezett „Saar kérdésben”. A l-apok azt írják, hogy Franciaország nem egyezik bele a bonni kormánynak abba a követelésébe, hogy újra engedé_ lyezzék a Saar-vidéken a háború után beiiltotot ,,németbarát pártokat— Ezek a pártok indulnának a választá sokon is. A Ce Soir-című lap a tárgyalások megszakításának okát a következőképpen magyarázza: ,,A francia, L'ormány 1947.ben cse rébe a Saar-vidék leplezetlen annexió_ jáért lemondott a német jóvátételről és most semmilyen áron nem hajlan_ dó odaadni a Saar vidék szenét és acélját, mart ezekre akarnak támaszkodni a nagyiparosom az ..európai'’ szervezetekben, különösképpen a szén és acélközösségben (Schuman terv) a nyugatnémet versenytársak ellen folyó harcban Sok lap arra a következtetésre jut, hogy az amerikai imperialisták paBerlin (TASZSZ): A berlini .,Nacht- Express” kiöli jelentése szerint Schles wig HolsteJ-n* belügyminisztériumának tudomására jutott, hogy a Német Ifjúsági Szövetség titkos csoportjai mű. ködnek az angol megszállási övezetben. A lap jelentéséből kitűnik, hogy Schleswig Holstein belügyminisztériuma Flensburg, Neumünster és Schleswig környékén több amerikai ere detíí fegyverekkel és lőszerekkel teli titkos raktárát fedezett lel. Ugyanezen forrásból eredő hírek szerint Zinn, hesseni miniszterelnök rancsára különböző .,szövetségekben”, egyesülésekben“ társakká, vált Franciaország és Nyugat-Németország kö zötl a viszony egyre romlik. A lapok szerint a Páris és Bonn közötti véleménykülönbségek kiélesedése a militaristák állal összehozott tömböknek, kiváltkép az érdekelt országok parlamentjei által még nem ratifikált ,.európai hadseregről” szóló egyezménynek a sorsán mutatkozik meg. A „Paris Presse” megállapítja, hogy ..ennek a kudarcnak nagy nemzetközi jelentősége is lehet”. „Az európai szén- és acélközösség alig kezdte meg működését — írja a lap — és máris abban a veszélyban forog, hogy meggyengül, mert a közösségben nagy szerepet játszó Saar-vidék továbbra is vitára ad okol Páris és Bonn között. A lap szerint ugyanez a. sors vár az .,európai hadsereg“ íelállitísá- ról szóló egyezményre is, mert ,.a francia parlament sok tagja énnek a I szerződésnek a ratifikálását a Saar- I vidékről szóló szerződés meg-Jiötésé- I tői teszi függővé.“ 1 leleplezései után Kirkpatrick, athénit íöbizlos elrendelte, hogy adják át az angol hatóságoknak a Német líjúsác gi Szövetség titkos csoportjainak te. vékenységéről szóló anyagokat, ame. Ivek Alsó-Szászország, Schleswig Holstein és Észak Rajna VesztíáH-a belügyminisztériumaiban voltak. A fent említett minisztériumok munkatársait figyelmeztették, hogy felelősségre vonják őket, ha híreket tér. jesztenek arról, hogy a Német Ifjúsági Szövetségnek fegyver raktárai vannak az angol megszállási övezetben. Koncentrációs táborban sínylődő fiatal irörösr hazafiak levele a DIYSZ-hez es az NDSZ-hez fi Hémel Hiúsági Szövetség úiabb titkos fasiszta csoportjait fedezték lel Nyogat-Néinefország angol megszállási övezetében A „L'Humanité“ Franciaország 1953. évi katonai költségvetéséről Páris (MTI): Az Humanité csütörtöki száma vezércikkben foglalkozik Franciaország 1953. évi katonai költ scg'vetésének tervével, amit Pleven hadügyminiszter kedden ismertetett a parlament hadügyi bizottsága előtt. Az Humanité a haton,ai költségvetés fel,cinléséről a többi közölt a kővetkezőket írja: Eljött az idő. hogy rámutassunk: Pinay és társai csak krokodil könnye, két hullatnak, mikor Franciaország nehézségeiről beszélnek,, a gyakorlat. ba.-i viszont tovább folytatják a. nyomor és a háború politikáját. Az utóbbi időben az események egész sorozata tanúskodik c megállapítás igaz anyáról, most pedig a katonai költségvetés felemelése beszél ékesszóló. an a' kormány képmutatásáról P'mav kormányának miniszterei az 1953. évi, katonai költségvetési előirányzat egy ■ részének befagyasztását kérték, hogy látszólag eleget tegyenek a nem. zct akaratának, amely a hadiköltségvetés csökkentését követeli. Ha a kor mány szándékaiI megvizsgáljuk, a va lóság lényénél, kiderül, hogy a kato naj költségvetés körüli manőverek célja kizárólag annak tabargatása, hogy a kormány a bevallottnál is többet akar hadicélokra költeni és hogy az 1953. évi katonai költségvetés előirányzata az 1952. februárjában Lisszabonban elfogadott előirányzatnál is magasabb, holott a nem kommunisták is kénytelenéi: elismerni, hogy Franciaország katonai terhei már most is rendkívül súlyosak. A Pinay-kormány új támadásra készül a francia nép ellen. Növeli az in fláció veszélyét, a munkanélküliséget, csökkenti, az életszínvonalat, növeli az adózók terheit, ugyanakkor csökkenti a társadalmi juttatásokai,, ahogyan .1 V. Sztálin már két évvel ezelőtt rámutatott arra, hogv o hadigazdálkodás politikája összeegyeztet heletl"n u slabililás és a társadalmi haladás politikájával. Ny ugat- Német ország ban edeJi^ több, mint kilencmillió ember szavazott a különszerződés ellen Berlin (MTI) Düsseldorfi jelentés közli, hogy a Xy ugat - Németországban folyó bé'kenépszavMzás keretében október 26-ig összesen 9,068.(iJ4-cu foglaltak állást a bonni háborús különszerződés ellen és az egész Németországgal kötendő bókosziirzödás mellettHadirokkantak tüntettek a bonni parlament épülete előtt Ber'ín (MTI): A bonni parlament csütörtöki ülése közben a nyugalné- metországi hadirokkanta,kna^ több. mint ötszáz küldőiig tüntetett a par. lament épülete előtt. A második világháború rokkaut- jai nvugdíjilletményeik felemelését követelik. A rokkantak a parlament elnökének átnyújtott emlékiratukban kiemelik, hogv a kormánynak inkább a második világháború kárvaüottai- ról kellene gondoskodnia, ahelyett, hociv mi! Rárdo kát áldoz új háború előkészítésére. (TASZSZ) Az ...Ágiősz Evs«tratiosz“ koncentrációs táborban sínylődő fiatal görög politikai foglyok egv csoportja levelet intézett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséghez és a Nemzetközi Diákszövetséghez. A fiatal görög hazafiak beszámolnak azokról a borzalmas viszonyokról, amelyek ebben a koncentrációs táborban uralkodnak. Az Agiosz-Evsztratiosz táborban sínylődő ifjak a levélben kérik az ifjúság nemzetközi szervezeteit, hogy tiltakozzanak a görög hatóságok terrorja ellen. „Semmisítsék meg 3 lu- láltáborokat, a.hol görög hazafiak ezrei pusztulnak el“ — mondja a levél. A Demokratikus Ifjúság; Világszövetség titkársága e levelet közölve felhívja a világ ifjúságát, hogy követelje a görög kormánytól a hazafiak kivégzésének megszüntetését, valamennyi fogoly és száműzött azonnali szaibadlábrahelyezését és általános amnesztiát valamennyi üldözött görög hazafi számára. Hz amer Iaiak isméi barbcrnl bombázták a gfiwan&ornyéki békés lakai! helyiségeket Phenian (TASZSZ) A Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, hogv az amerikai intervenciósok fokozták az északkoreai békés lakott helységek bombázását. Október 2®-én éjjel 72 amerikai nehézbombázó támadt« Phen jan környékét. A három óráig tartó támadás következtében ember meghalt, sok ház roinbadö't. fi francia gyarmati hátságok ifjabb g ízlelte fifgirban Páris (TASZSZ): Az Humánité jelenti, hogv a francia gyarmati hatóságok újabb vérfürdői rendezlek az algíri Nemours városban. Kedden ezer dolgozó gyűlt össze a rendőrség épülete előtt, hogv követelj;' pgy törvényellenesen letart őz, taloii algíri -/abadonbor-álá.sát. A rendőrök rájöttek az összegyűltökre. Tito Jugoszláviája — az amerikai imperialisták eszköze Moszkva. A. Piradov írja az „Izvesztyijában1': — Az amerikai im- i-'-periaüsták az új világháború kirobbant ására irányuló bűnös terveik v a 1 ó r a vá 1 t.ásábaii font o* szerepet szánnak a i‘a- s i az t: a T i t o - R a n k o v i cs klikknek. Malenkov elvtárs a XIX. párt- le o ng r essz u son ta rtott beszámolójában rámutatott arra. hogy Jugoszlávia vezetői — a Titok. Kardeljek, Ran- kovicsok. (lyilaszok. Pijadék és mások már régen amerikai ügynököknek szegődtek cl s amerikai főnökeik ;n egb ízásá hói k ém í e vé- krnységet és aknamunkát folytatnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. A „Xevv-York Herald Tribune“ című amerikai lap megírta, hogy íjugosizlávia olyan jó üzlet, hogy a beléje fektetett minden dollár két dollár profitot hoz.'1 A .Jugoszláviába irányuló fokozódó amerikai tőkebehatol á -s a 1 kapcsolatban az utóbbi időben egyre j (> bb a n kiéleződnek ’ a z ellentétek az Egyesült Államok és Anglia monopóliumai között. Az utóbbi időben, az amerikai háborús gyuj- togatók közvetlen vo/,n- tésével, fokozott ütemben tákolják össze » Földközi-tengeri ós » küzeikeleti övezetben az agresszív Atlanti Tömb fiókját. Tito fasiszta klikkjének e tervekben fontos szerepet szánnak. A jugoszláv fasiszták r e n d sz e r esc n p r o v o k á - riókal hajtanak vég’-e Bulgária. Albánia, Románia és Magyarország határain, hogy háborús psz.iihózist keltsenek és feszült légkört teremtsenek a Balkán- félszigeten. Azonban a növekvő fasiszta terror ellenére is nap ról-napra szélesedik a jugoszláv nép harca a fasiszta Tito- Rankovies-klikk ellen-