Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-01 / 257. szám

N Ä F Ir O 1952 NOVEMBER 1 Am J. í isi nnzhij elvtar & beszéde a koreai kérdésről az EIXSZ-közgyülés Politikai llizottságának október 29-i ülésén Newyork (TASZSZ) Az EXSZ-köz- képpen .a tanulók «zárna jelcntcke- gvíit-ée Politikai ßizpttatäca október Á „Neues Deutsch’and ii a magyar kormányküldöttség látogatásáról Berlin , (MTI) A Német Demokrati­kus Köztársaság " vezető napilapjai I) én l ck i vezércikkeikben a Rákosi Mátyás vezette magyar kormánykül­döttség látogatásával’- foglalkoznak. A „Neues Deutechlánd", a Német Szocialista Egységpárt központi kínja rámutat, hogy a, hatalmas Szovjet­unió felszabadító harca ós a követke­zetés sztálini békepoHlika tette lehe­tővé a német és magyar nép gyü­mölcsöző baráti együttműködését. ..Rákosi Mátyás vezette' magyar konnánykü'dötteégnek éppen a mos­tani időpontban tett látogatása félre­eső Hihetetlen segítség nemzeti küzdel­münkhöz — írja a »,Neues Deutsch­land.'1 Ezt a Látogatást éppen ezért nemcsak a. Német ‘Demokratikus Köz­társaság dolgozói üdvözölték nagy örömmel, hanem a nyugátnémetorszá- gi hazafiak iß,- akik- le akarnak ezá- moíini az Adenauef-klikk háborús po­litikájával. A látogatás azzal a biztonságos érzéssel töltöte el a, német hazafia­kat, hogy a békeszerető népek kö- zőrségében nagy és bo’dog jövő s ár a német népre. Ez adudat új len­dületet ad harcunknak, amely feltar­tóztathatatlanul Xyugat-Németor^zág- nak az amerikai rabszolgaság járma alól történő felszabadításával fejező­dik majd be.“ Francia lapok a francia-nemet ellentétek kiéleződéséről írnak a Saar-kérdéssel kapcsolatban 29-én újból tárgyalta a koreai kér­dést. Az ülésen beszédei mondóit A. J. Viisinszkij, a szovjet küldöttség ve­zetője. Vif,in«zkij eh^áre beszédében fog­lalkozott Achesonnak október 29.-én az I-es számú .bizottság előtt elhang­zón beszédével, amelyben a koreai kérdés történetével foglalkozott. Acheson — aki a tényeket hamisan tüntette fel, — durva hibákat köve­teli el, s a közvetlen ferdítésektől sem riadt vissza. A. J. Visinszkij rámutatott arra. hogy Acheson nem csekély igyekezet­tel törekedett elferdíteni az 1!>4">db moszkvai tanácskozás munkájával kapcsolatom tényeket. Acheson például szóra sem méltatta a koreai nép politikai, gazdasági és társadalmi előrehaladásának és a koreai demokratikus önkormánvzal fejlesztésének fonlo-s kérdését. Nem rö-stelte úgy feltüntetni a dolgot, mintha az Egyesült Államok által kidolgozott és Koreában a közigaz­gatási és gazdasági terűiden való együtt működés fejlesztésére irányuló intézkedéseket a Szovjetunió azzal az indoklásba! utasította volna el. liogv „ezek sértik a Szovjetunió hatáskö­réi az északi övezetben.“ Felesleges ezt a koholmányt cá­folni; mer! a Szovjetunió ilyesmit soha nem ielentett ki. •Vksiuszkii visszanillantást vetve a koreai kérdés történetére, megállapí­tottál liogv az elmúlt években az Egyesült Államok semmit nem tett. hogy. biztosítsa a demokratikus moz­gatnál sikerét Déj-Koreában. semmit nem tért az ország egyesítése, demo­kratizál ás,u, s a kulturális építés ér­dekében Fszak-Koreában. Ennek ép­pen'az ellenkezője történt. Az Egye­sült. Államok ugyanakkor húzódozott a politikai szabadságjogokat és a lakosság életszínvonalának emelését biztosító demokratikus reformoktól is. Ebh<m az időszakban, amikor Dél- Koreában dühöngött a reakció, s megsemmisítette a legelemibb szabad­ságot és emberi jogokat is, Korea északi részén törvénybe iktatták az. általános választójogot és a nők egyenjogúságát, szabad demokratikus választások út ián megalakították az államhatalom helyi szerveit. végre­hajtották a földreformot, a.me’vnek eredményeként hétszázlh úszón ötezer nincstelen és kevés földdel rendel­kező paraszt több. mint egymillió hektár földet kaoott a japán gyarma­tosítók és komái szekértolóik egykori birtokaiból. Ugyanekkor államosítot­ták .azokat az, üzemeket. ameb-ek az,e!őft danán kézbpn voltak. Tör­vényt hozlak a nyolcórás munkanap­ról'. a munkavédelemről és a társa­dalombiztosításról. Az iskolákban is­mét bevezették a koreai nyelven fo Ivó tanítást As az iskolahálózatot khizé'esít-eMék. Végrehajtották a köz­oktatás reformját. Ennek eredménye­imen megnövekedőit,. A szovjet kormány már akkor. 1947-ben javasolta, hogy elsősorban az. alábbi -rendszabályokat foganato­sítsák: 1. demokratikus koreai kor­mány megalakítása az összes demo­kratikus koreai pártok és társadalmi szervezetek, bevonásával, hogy ez elő­segítse Koreának. mint szuverén, idegen befolyástól mentes államnak politikai és gazdasági egyesülését; Ez, véget vetne az ország két részre . szakításának. 2. A hatalom demokratikus szervei­nek megalakítása egész Koreában; általános és egyenlő választójog alapján tartott szabad választások útján. 3. Segíteni a koreai népnek, hogy országa újjászülessen, mint füg­getlen, demokratikus állam, s kifej­lődjön nemzetgazdasága és nemzeti kultúrája. Ez volt a helyzet abban áz időben amikor az Egyesült Államok kormá­nya elhatározta, hogy megszakítja a koreai kérdésben a moszkvai értő- kezdet határozatai alapján a Szovjet­unióval folytatott együttműködését s még ha tározót.abban fog működni Korea keítésza.kadásának elmé 1 yRésén és a maga reakciós agresszív tervei­nek megvalósításán. Ez, volt az igazi oka annak, hogy az Egyesült Államok — megszegve a Koreára vonatkozó nemzetköz.! egyezményeket — a Közgyűlés elé terjesztette a koreai kérdést. Acheson úr beszedőnek jelentős részében ázzál próbálkozott, hogy megvádolja az északkoreaiakat, s egyúttal a Szovjetuniót azzal, hogy Li Szin.-Man kormányának megdön­tése céljából aknamunkát végeznek Dél-Koreában. Visinszkij elvtárs ezzel kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy Acheson hosszasan elidőzött ennél a léniánál, s igyekezett elterelni a közvélemény figyelmét azokról az antidemokra­tikus módszerekről, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazott észak- koreai működése során, amikor Ko­rea reakciós osztályainak képviselői­re, a nagybirtokosokra és fé!feudális urakból toborzott ügynökeire támasz­kodott. Ezek az osztályok a ia.pán gyarmati uralom támaszai voltak Jés hosszú éveken át aktívan segítették a japán gyarmatosítókat az. ország rabságban tartásába rt, -Japán szuro­nyok védelme alatt kifosztották az. országot és tönkretették a koreai népet. Az amerikai monopolisták ezek se­gítségével erélyesen hozzáláttak Bél- Korea kincseinek kiszipolyozásához. Wolfram, molibden és egyéb straté­giai jelentőségű ritka fémek kicsika­rásával óriási összegeket vágnak zsebre. Ugyanakkor katasztrofális méretek­ben romlott Dél-Koreában a paraszt­ság és a dolgozó tömegek helyzete Állandóan emelkedett a munkanélkü­liek száma, ami időnként elérte a kél- hárommiliiót. A paiasztok nyomorog­tak, roskadoztak a magas h-^zónbér. az, adók., a, mindenfajta dézsmált /el­viselhetetlen térbe alatt. 1'944-tő! UMT-.ig a vetésterület harmincegy szá­zalékkal' csökkent -és, ugyancsak kö­rülbelül ilyen mértékben csökkent a rizsi érmés is. Dél-Korea, az; ország egykori éléstára súlyos, krónikus élel­miszerhiánnyal küzdött, lakosságát pedig éhezésre és nyomorra kárhoz­tatták. De -a gyarmatosítók profitja és a földbirtokosok jövedelme azért gyarapodott. Végtére is miért, hallgat Acheson úr Lj- Sz,in-Man és más d-élkoreái ve­zető politikai személyiségek •’egymás­nak homlokegyenest ellentmondó, és leplezetlenül harcias ki je'en léseiről — tette fel ezután a kérdést Visin­szkij elvtárs. — Nézzük csak, mit mondtak ezek az urak nem sokkal Észak-Korea általuk szervezett meg­támadása előtt! A bizottságnak a Közgyűlés ötödik üiészaka elé terjesztett 194®. évj je­lentésében az alábbiakat olvashat­juk: ..A bizottság megállapította azon­ban. hogy az elnök, a külügyminisz­ter és más ismert ós befolyásos po­litikai tényezők időről-időre -olyan ki­jelentéseket tettek, miszerint nincs messze az az idő. amikor majd a kétségbeesés, helyére végső megoldás­ként az erő egyesítése lép.“ A kül­ügyminiszter például első évforduló­ján annak, hogy a Közgyűlés elis­merte a koreai köztársaság-'koríná- nyál. kijelentette: ..Remélem, a lakos­ság minden ‘erejéből rajta les#, hogy megszüntesse a 38-as szélességi fok mentén húzódó határt, hogy így a jövő év december 12-ig megvalósul­jon egész Korea egyesülése. A cél tudatában az egész népnek szilárdan akarnia keM ezt és késznek kell len­nie arra, hogy vérét ontsa érte.“ Tű’ Szin-Man elnök 194®. december 30-i sajtóértekezletén kijelentette: „Az új évben meg kell valósíthatnunk az ország egyesítését s hiszem, hogy ezt meg is tudjuk valóstíani. .. Türelme­sen olyan álláspontra helyezkedünk, amelyet az Egyesült Nemzetek Szer­vezetével való együttműködés óhaja sugalt. Továbbra is erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a koreai nép közötti kölcsönös egyet­értés útján megvalósítsuk az ország újraegyesítését. Ha azonban elérkezik az. elkerül­hetetlen pillanat, valószínűleg nemi kerülhetjük ki a vérontást és a pol­gárháborút ... Ha »ajánlatos módon nem tudjuk ebben az évben elérni az egyesítést- akkor kénytelenek leszünk minden földünket saját erőfeszíté­sünkkel egyesíteni.“ Szín Szen-Mo had ügy miniszter 1950 februárjában nyíltan kijelentet­te: „Ha az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének nem sikerül Korea testé­ből eltávolítani ezt a „tőrt“ — mint- hngv ideáig nem sikerült — akkor a koreai nép kénvteien lesz maga latbavetni erőfeszítéseit és erőt al­kalmazni ennek elérésére“. Paris (TASZSZ): A francfa lapok részletesen kommentálják a francia- német tárgyalások kudarcát az úgy­nevezett „Saar kérdésben”. A l-apok azt írják, hogy Franciaország nem egyezik bele a bonni kormánynak ab­ba a követelésébe, hogy újra engedé_ lyezzék a Saar-vidéken a háború után beiiltotot ,,németbarát pártokat— Ezek a pártok indulnának a választá sokon is. A Ce Soir-című lap a tárgyalások megszakításának okát a következő­képpen magyarázza: ,,A francia, L'ormány 1947.ben cse rébe a Saar-vidék leplezetlen annexió_ jáért lemondott a német jóvátételről és most semmilyen áron nem hajlan_ dó odaadni a Saar vidék szenét és acélját, mart ezekre akarnak támasz­kodni a nagyiparosom az ..európai'’ szervezetekben, különösképpen a szén és acélközösségben (Schuman terv) a nyugatnémet versenytársak ellen folyó harcban Sok lap arra a következtetésre jut, hogy az amerikai imperialisták pa­Berlin (TASZSZ): A berlini .,Nacht- Express” kiöli jelentése szerint Schles wig HolsteJ-n* belügyminisztériumának tudomására jutott, hogy a Német If­júsági Szövetség titkos csoportjai mű. ködnek az angol megszállási övezet­ben. A lap jelentéséből kitűnik, hogy Schleswig Holstein belügyminisztériu­ma Flensburg, Neumünster és Schles­wig környékén több amerikai ere detíí fegyverekkel és lőszerekkel teli titkos raktárát fedezett lel. Ugyanezen forrásból eredő hírek szerint Zinn, hesseni miniszterelnök rancsára különböző .,szövetségekben”, egyesülésekben“ társakká, vált Fran­ciaország és Nyugat-Németország kö zötl a viszony egyre romlik. A lapok szerint a Páris és Bonn közötti véle­ménykülönbségek kiélesedése a mili­taristák állal összehozott tömböknek, kiváltkép az érdekelt országok parla­mentjei által még nem ratifikált ,.európai hadseregről” szóló egyez­ménynek a sorsán mutatkozik meg. A „Paris Presse” megállapítja, hogy ..ennek a kudarcnak nagy nemzetközi jelentősége is lehet”. „Az európai szén- és acélközösség alig kezdte meg működését — írja a lap — és máris abban a veszélyban forog, hogy meg­gyengül, mert a közösségben nagy szerepet játszó Saar-vidék továbbra is vitára ad okol Páris és Bonn kö­zött. A lap szerint ugyanez a. sors vár az .,európai hadsereg“ íelállitísá- ról szóló egyezményre is, mert ,.a francia parlament sok tagja énnek a I szerződésnek a ratifikálását a Saar- I vidékről szóló szerződés meg-Jiötésé- I tői teszi függővé.“ 1 leleplezései után Kirkpatrick, athénit íöbizlos elrendelte, hogy adják át az angol hatóságoknak a Német líjúsác gi Szövetség titkos csoportjainak te. vékenységéről szóló anyagokat, ame. Ivek Alsó-Szászország, Schleswig Holstein és Észak Rajna VesztíáH-a belügyminisztériumaiban voltak. A fent említett minisztériumok mun­katársait figyelmeztették, hogy fele­lősségre vonják őket, ha híreket tér. jesztenek arról, hogy a Német Ifjú­sági Szövetségnek fegyver raktárai vannak az angol megszállási övezet­ben. Koncentrációs táborban sínylődő fiatal irörösr hazafiak levele a DIYSZ-hez es az NDSZ-hez fi Hémel Hiúsági Szövetség úiabb titkos fasiszta csoportjait fedezték lel Nyogat-Néinefország angol megszállási övezetében A „L'Humanité“ Franciaország 1953. évi katonai költségvetéséről Páris (MTI): Az Humanité csütör­töki száma vezércikkben foglalkozik Franciaország 1953. évi katonai költ scg'vetésének tervével, amit Pleven hadügyminiszter kedden ismertetett a parlament hadügyi bizottsága előtt. Az Humanité a haton,ai költségvetés fel,cinléséről a többi közölt a kővet­kezőket írja: Eljött az idő. hogy rámutassunk: Pinay és társai csak krokodil könnye, két hullatnak, mikor Franciaország nehézségeiről beszélnek,, a gyakorlat. ba.-i viszont tovább folytatják a. nyo­mor és a háború politikáját. Az utób­bi időben az események egész soro­zata tanúskodik c megállapítás igaz anyáról, most pedig a katonai költ­ségvetés felemelése beszél ékesszóló. an a' kormány képmutatásáról P'mav kormányának miniszterei az 1953. évi, katonai költségvetési előirányzat egy ■ részének befagyasztását kérték, hogy látszólag eleget tegyenek a nem. zct akaratának, amely a hadiköltség­vetés csökkentését követeli. Ha a kor mány szándékaiI megvizsgáljuk, a va lóság lényénél, kiderül, hogy a kato naj költségvetés körüli manőverek célja kizárólag annak tabargatása, hogy a kormány a bevallottnál is többet akar hadicélokra költeni és hogy az 1953. évi katonai költségve­tés előirányzata az 1952. februárjában Lisszabonban elfogadott előirányzat­nál is magasabb, holott a nem kom­munisták is kénytelenéi: elismerni, hogy Franciaország katonai terhei már most is rendkívül súlyosak. A Pinay-kormány új támadásra ké­szül a francia nép ellen. Növeli az in fláció veszélyét, a munkanélkülisé­get, csökkenti, az életszínvonalat, nö­veli az adózók terheit, ugyanakkor csökkenti a társadalmi juttatásokai,, ahogyan .1 V. Sztálin már két évvel ezelőtt rámutatott arra, hogv o hadi­gazdálkodás politikája összeegyeztet heletl"n u slabililás és a társadalmi haladás politikájával. Ny ugat- Német ország ban edeJi^ több, mint kilencmillió ember szavazott a különszerződés ellen Berlin (MTI) Düsseldorfi jelentés közli, hogy a Xy ugat - Németország­ban folyó bé'kenépszavMzás keretében október 26-ig összesen 9,068.(iJ4-cu foglaltak állást a bonni háborús kü­lönszerződés ellen és az egész Német­országgal kötendő bókosziirzödás mel­lett­Hadirokkantak tüntettek a bonni parlament épülete előtt Ber'ín (MTI): A bonni parlament csütörtöki ülése közben a nyugalné- metországi hadirokkanta,kna^ több. mint ötszáz küldőiig tüntetett a par. lament épülete előtt. A második világháború rokkaut- jai nvugdíjilletményeik felemelését követelik. A rokkantak a parlament elnökének átnyújtott emlékiratukban kiemelik, hogv a kormánynak inkább a második világháború kárvaüottai- ról kellene gondoskodnia, ahelyett, hociv mi! Rárdo kát áldoz új háború előkészítésére. (TASZSZ) Az ...Ágiősz Evs«tratiosz“ koncentrációs táborban sínylődő fia­tal görög politikai foglyok egv cso­portja levelet intézett a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetséghez és a Nemzetközi Diákszövetséghez. A fia­tal görög hazafiak beszámolnak azok­ról a borzalmas viszonyokról, ame­lyek ebben a koncentrációs táborban uralkodnak. Az Agiosz-Evsztratiosz táborban sínylődő ifjak a levélben kérik az ifjúság nemzetközi szervezeteit, hogy tiltakozzanak a görög hatóságok ter­rorja ellen. „Semmisítsék meg 3 lu- láltáborokat, a.hol görög hazafiak ez­rei pusztulnak el“ — mondja a le­vél. A Demokratikus Ifjúság; Világszö­vetség titkársága e levelet közölve felhívja a világ ifjúságát, hogy kö­vetelje a görög kormánytól a haza­fiak kivégzésének megszüntetését, valamennyi fogoly és száműzött azon­nali szaibadlábrahelyezését és általá­nos amnesztiát valamennyi üldözött görög hazafi számára. Hz amer Iaiak isméi barbcrnl bombázták a gfiwan&ornyéki békés lakai! helyiségeket Phenian (TASZSZ) A Koreai Köz­ponti Távirati Iroda jelenti, hogv az amerikai intervenciósok fokozták az északkoreai békés lakott helységek bombázását. Október 2®-én éjjel 72 amerikai nehézbombázó támadt« Phen jan környékét. A három óráig tartó támadás következtében ember meghalt, sok ház roinbadö't. fi francia gyarmati hátságok ifjabb g ízlelte fifgirban Páris (TASZSZ): Az Humánité je­lenti, hogv a francia gyarmati ható­ságok újabb vérfürdői rendezlek az algíri Nemours városban. Kedden ezer dolgozó gyűlt össze a rendőrség épülete előtt, hogv kö­vetelj;' pgy törvényellenesen letart őz, taloii algíri -/abadonbor-álá.sát. A rendőrök rájöttek az összegyűltökre. Tito Jugoszláviája — az amerikai imperialisták eszköze Moszkva. A. Piradov írja az „Izvesztyijá­ban1': — Az amerikai im- i-'-periaüsták az új világ­háború kirobbant ására irányuló bűnös terveik v a 1 ó r a vá 1 t.ásábaii font o* szerepet szánnak a i‘a- s i az t: a T i t o - R a n k o v i cs klikknek. Malenkov elvtárs a XIX. párt- le o ng r essz u son ta rtott beszámolójában rámu­tatott arra. hogy Jugo­szlávia vezetői — a Titok. Kardeljek, Ran- kovicsok. (lyilaszok. Pijadék és mások már régen amerikai ügynököknek szegődtek cl s amerikai főnökeik ;n egb ízásá hói k ém í e vé- krnységet és aknamun­kát folytatnak a Szov­jetunió és a népi de­mokratikus országok ellen. A „Xevv-York He­rald Tribune“ című amerikai lap megírta, hogy íjugosizlávia olyan jó üzlet, hogy a beléje fektetett minden dollár két dollár pro­fitot hoz.'1 A .Jugoszlá­viába irányuló fokozó­dó amerikai tőkebeha­tol á -s a 1 kapcsolatban az utóbbi időben egyre j (> bb a n kiéleződnek ’ a z ellentétek az Egyesült Államok és Anglia mo­nopóliumai között. Az utóbbi időben, az amerikai háborús gyuj- togatók közvetlen vo/,n- tésével, fokozott ütem­ben tákolják össze » Földközi-tengeri ós » küzeikeleti övezetben az agresszív Atlanti Tömb fiókját. Tito fa­siszta klikkjének e ter­vekben fontos szerepet szánnak. A jugoszláv fasiszták r e n d sz e r esc n p r o v o k á - riókal hajtanak vég’-e Bulgária. Albánia, Ro­mánia és Magyarország határain, hogy hábo­rús psz.iihózist keltse­nek és feszült légkört teremtsenek a Balkán- félszigeten. Azonban a növekvő fasiszta terror ellenére is nap ról-napra széle­sedik a jugoszláv nép harca a fasiszta Tito- Rankovies-klikk ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents