Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-28 / 253. szám

TOLNAI NAPLÓ I / íAc PROl STAR JA! ECYESÚUSTEKf — A MAI SZAMBÁN: Mcj*<i-rk«r,*ól Berlinbe » magy*r knrmínykUMő>lt*tg. |2, o.l — Tito Hadsereg« — * bék« megátalkodott •ItenséiJ*. (2 o.) — A w»i>*donbocsátött Késs elring' máris háborúra usrít. (2. o ) — Hallinan rádióbeszéde. (2. o.) — Tolna megye ass*onyail Draga hazánk erődítésével készüljetek a Magyar Bókekongresszusra! (3. o.) AZ M 0 P TOL N AMECYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA 1\, KMOEYAM. 253. SZÁM A KA ÖO HU.t.M l'J.52 OKTÓBER 28 A népiníívészeli tömegmozgalomról Sokat beszélünk és írunk manap sáp ialusi művészeti csoportjaink népi játékairól, üzemeink és váro­saink színjátszó gárdáiról, lánc csoportjairól, énekkarairól, — de jnég sohasem vizsgáltuk meg azt, hogv milvon h^aimas politikai je­lentősége van öntevékeny művé­szeti munka luknak. Legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor azt mon­dotta: ,,Ma majd a nép uralkodni log a költészetben, nemsokára ura lesz a politikának is." Ez a mondat általánosítva azt jelenti, ha a nép kezébe Veszi a művészeinek, tehát az irodalomnak, a színjátszásnak., a vezetését, ö lesz a politikai ha­talom letéteménve=e is. Népi de- ■okráciánkban éppen fordítva tör­tént meg: a teiszabadulás után csupán arra törekedtünk, hogy a hatalmi és gazdasági pozíciókat biztosítsuk, bizonyos kényszerű fegyverszünetet kötöttünk a mű­vészetek terén. Természetes, hogy az ellenség ezt nem hagyta ki- . használatlanul, tokozott erőbedo­bással küzdött akar az irodalom, akár a zeneművészet, vagy színi irodalom területén. Igyekezett a polgári, sőt túlmenve azon, a kis­polgári kultúra csenevész virágait beplántálni a kultúra virágos kert­jébe, De természetes, hogy ez az állapot nem tarthatott, sokáig! Vessünk most egy pillantást a felszabadulás előtti népművészeti .tömegmozgalomra, mert volt ilyen. Hiába igyekezték elnyomni, hiába próbálták harcos mondanivalóját elferdíteni, félremagyarázni. Min­denki hallott a bőrös szakszerve­zet dolgozóinak ,,Bánk bán" elő­adásáról: a legvéresebb német megszállás idején kiáltották ki a proletár művészek a színpadról: ,,Ki a hazából az idegen megszál­lókkal! ..." — és üzemeinkben működtek munkás énekkarok, ame­lyek hazánkban először énekeltek a szovjet nép csodálatos, harcra buzdító népdalaiból, lömegdalai- ból. Igen fontos tényezői voltak ezek a munkás énekkarok a ma­gyarországi m unk á s m 07. g a lo mn a k, mert lelkesítettek, biztattak, re­ményt adlak és a Szovjetunió felé fordítottak munkásaink figyelmét. A Iáinkon teljesen ferde irányban működött a kulturális élet. A nép­színművek uralták a falusi színpa­dok repertoárját. Szinjátszósdit játszottak a lajbis kuláklegények ről, a mulatozó falusi népről. Egy­szóval hamis és teljesen hazug képet festetlek a falvak kora haj­naltól késő éjiszakáig robotoló pa­rasztjairól. A cél itt is az volt, hogy polgári és kispolgári szellem­mel mérgezzék meg a falvak egy szerű dolgozó népét. Nem ért so­kai a gyöngyösbokréla sem. Ez egy üzleti vállalkozás volt csupán azért, hogy a Magyarország terű létén fellelhető ázsiai exótikumok- kal szórakoztassák az exótikumok- ra éhes enervált pesti polgárokat. De nézzük meg pozitív oldalát is: sokat felszínre hozott a nép köré­ben élő dalokból, táncokból, szo­kásokból. Sok értéket megmentett a feledéstől, a sírbaviteltől. Ősi sárközi népdalokat, táncokat, né­pi játékokat. A nép körében még ma is nagy számmal találhatók dyen kincsek és mindenkinek kö­telessége, hogy ezeket a felbecsül­hetetlen népművészeti értékű ha­gyományokat ne engedje elkallód­ni. Szívós munkával kell Össze­gyűjteni. hogy az öregek, akik még maguk is énekelték, táncol­ták ezeket, ne vigyék a s’rba. ha­nem tanítsak meg gyermekeiket, unokáikat, hogy azoknak ajkán újult erővel, szebb csengéssel szó­laljon meg. A népművészeti tömegmunká­nak komoly jelentősége van: ha­talmas tömegeket mozgósít, tani! és szórakoztat. Az ország gazdáiévá lett nén birtokába veszi a kultúrát, afni felszabadítja és kitágítja lelki világukat, dolgozóink sokoldalúan lesznek, kultúrált és képzett dol­gozók. Ma még átmeneti, korszak­ban élünk, minden erjed, mint must. De a szenny nemsokára le­ülepedik és kristálytisztán fog csillogni a nemes bor: a megtisz­tult népművészet. Ma még erő­sebb a játszósdiság, több a jószán­dék, mint a művésziesség. Ezt bizonyítja a muU vasárnap meg­rendezett kulturális tapasztalat- csere is. De a bírálatok segíteni fogják a tiszta kultúra megszületé­sét. Ma még színjátszó csoportja­inknál gyakori jelenség a/,, hogy jó rendező hiányában rosszul ér telmezik darabjuk mondanivalóját. A tolnai KIOSZ színjátszó gárdája sem tudta a ,.Szabad szél" című háromfelvonásos operettjének for­radalmi alapmotívumét felszínre hozni. Nyilvánvaló, hogy ezért van szükség arra, hogy színjátszó csoportjaink egyfelvonásos dara­bokat adjanak elő. Ezek amellett, hogy sokkal jobban támasztják alá napi politikai életünk jelentősebb feladatait, amellett, hogy színésze­ink többször léphetnek a dolgozók elé újabb műsorszámokkal és vé­dd ezeket az egyfelvonásos dara­bokat kisebb kapacitású rendező is jól betaníthatja Azután színjátszó- gárdáink művészeinek legnagyobb mérge-: az önmutogatás. Kifelé be­szélnek a színpadról. Lehetetlen fogásokkal élnek, hogy ő maga kitűnjön a többi közül, hogy őt apsolják, hogv neki legyen nagy sikere. Ki kell irtani, meg kell semmisíteni ezt az igazi művészet­nek ártó karos tényezőt. Az igazi művészek soha sem élnek ilyen fo­gásokkal, s az öntevékeny népi művészek elérhetik a hivatásos művészet színvonalát. Csak arra kell törekedniök, hogy alakításuk mentes legyen minden természet- éllenességtől, minden ripacskodás- tól, minden önmutogatástól, — a színészek azt adják, amit szere­pük alakítása megkövetel — és fő­leg ne legyenek elbizakodoltak színjátszó gárdáink. Tánccsoportjaink mutatják a leg­nagyobb fejlődést. Nálunk Tolna megyében is ők érték el a leqna gyobb sikereket. — És miért? Mert úgy táncolnak a színpadon, mint­ha egy lakodalomban vagy fonó­kában táncolnának. Mert egysze­rűek, kedvesek, közvetlenek. Nem akarnak valami különöset adni. Fia­nem azt táncolják és éneklik c bátai, sárpilisi, decsi . . . népi együt teseink, amit nagyszüleik és azok­nak szülei énekeltek, táncoltak. Helyi eredetű táncokat és dalokat adnak elő olyan természetes köz­vetlenséggel, hogy az embernek kedve kerekedik velük énekeim és táncolni. Különösen szépek azufá népi játékaik, melyeket maguk ír­nak. Gondolok itt a bátai művészeti csoport ,,Halászlegény‘ -ére, a sar- pilisiek ,,Sárközi népdalcsokrára ' amit a csoport tagjai állítottak ősz- sze maguk írtak és tanultak meq. Különös jelentőségük van ezeknek a népi játékoknak, hiszen itt nví- lik a legnagyobb lehetőség arra hogy egy nagy táncos, dalos ke­retben mutassák a falu múlt­ját, jelenét és jövőjét, hogv rinn sokat mondjanak, el írenne, hoqy táncokkal kápráztassak el nézői­ket és hogy csodálatos szépségű dalaikkal gyújtsák fel hallgalóik szívét. Dalolva könnyebb építeni a szo­cializmust! — jó kedvvel köny- nvebben megy a munka. ha oda­adunk reggel az esztergapad rnel- é, és víg nótaszóval könnyebben hasítja az ekevas is a földet. Vi­dámabban és gyorsabban éptií szocialista hazánk! Énekeljünk és táncoljunk, hogy hamarabb való­suljon meg a szocializmus és ha­zánk éppen úgy a mindig mosoly­gó. nevetőszémű, boldoq emberek országa legyem mint .* Szovjet­unió, A Magy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére A Tatarozó Vállalat műszaki doigozóiuak levele Rákosi elvtarshoz Megyénk legnagyobb üzemeinek ckk<TOZói levélben keresték fel Rá­kosi elvtársat, a magvar nép szere­tett vezérét és fogadalmat tettek, hogy a tervelőirányzatot maradék nék kül teljesítik, A Tatarozó Vál Italé ín ál a fizikai dolgozók kötelezell.s-égválla­lásának maradéktalan teljesítése ér­dekében a műszaki dolgozók is köte­lezettséget vállaltak és levelet intéz­tek Rákosi elvtarshoz. A műszaki do; gőzök levele a következő: DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRSI Mi, a Tolnamegyei Tatarozó, és Építőipari Vállalat műszaki dolgozó: október 23-án megtartott műszaki ér­tekezleten elhatároztuk, hogy a fizi­kai dolgozók fogadalmának toliSoitére érdekében mi is kötelezettséget vál- alunk, hogy a negyedik negyedévi tervelőirányzatunkat maradék nélkül végre tudjuk hajtani. Vállaljuk, hogy: Valamennyi tető nélküli épü­letet 80 százalékban helyi anyagok pótlásával hazai lombos egy méteres és kétméteres rönkökből a Gazda mozgalom keretén belül tető alá hozzuk december 21-ig. A bikácsi 52 férőhelyes tehénis-táliót elfekvő feltárt anyagokból, a dorogi dohány, pajtát rövid (ás, a palánki 100 férő helyes tehénistállót minta-íves. a dóm hóvá rí téglagyári munkásfürdöt min­taíves megoldással tető alá helyezzük, A téli munkákra való felkészít lés alapja az építőipar terviek esítése. Éppen ezért a következő épít. kezéseket készítjük elő a téli építés zavartalan biziosífása érdekében: a zsigmonctonajori tehéninstállót, a pin­cehelyi kórház portás lakását, a hid. jaj 100 férőhelyes sertésfiaztatól, a bonyhádi ecetgyárat és a leperdi le hénistáliót. Határidő előtt befejezzük a ta- * * bódi 14 férőhelyes 1 éhen istái tót. ugyancsak a tabódi 100 férőhe­lyes tehénistállót, a körivé!vési 56 fé_ röheiyes sertésfiaztatót és a dumaíöld vári kóró szárítót december 21-ig. Fogadjuk, hogy a fenti munkák K végzésével tervünket teljesítjük és túlteljesítjük. Munkánkkal, tervünk túlteljesítésével akarjuk erősíteni ha­zánkat. a béke országát és előbbre vinni dolgozó népünk életszínvonalá­nak állandó emelését. A műszaki dolgozók nevébe»!: Süsük ./áiios párttitkár Prajda Vendel főmérnök Szűcs József igazgató 1. 2­Aovember 7-re tett vállalásuk egy reszel mar teljesítették a Dombóvári Téglagyár dolgozói Hatalmas méreteket öltött megyénk üzemeiben a Nagy Októberi Szocia­lista Fonrádai’.om 35. évfordulójának méltó megünneplésére való készülő­dés, A dolgozók által vállalt lelkes köteiezetiségek arról tanúskodnia k, hogy milyen határtalan lelkesedéssel viselteinek a Szovjetunió iránt és ezeknek a vállalásoknak teljesítése pedig arról tanúskodik, hogy méltó­képpen ünnepük meg ezt a nagy na­pol. A dombóvári l. számú téglagyár dolgozói is kötelezettségét vállaltak november 7 tiszteletére, hogy a IV. negyedévi tervüket túlteljesítik. A dolgozók vállalták, hogy a napi 22.000 égetési, behordási és ki­hordási tervelőirányzatukat napi 2.000 darabbal túlteljesítik. Ezt a vallatásukat ezideig HM) százalék­ban teljesítették. Az űzető legjobb dolgozói fogadalmat tettek, hogy 1052. évi tervüket decem­ber 2L-re, Sztálin elvlárs születés­napjára befejezik. Ezek a dolgozók az égetők, behordok és ki-hordók. A földit ejtésnél! dolgozók eredmé­nyes munkájától függ az, hogy meny­nyire tudják biztosítani a nyersgyár* | táshoz szükséges agyagot. Apáti Ferenc, Vcnturlni János» Illés János és a többiek fogadal­mat teltek, hogy december 21-ig terven felül 3,000.000 nyerstéglá­hoz szükséges anyagot termelnek kí. A dombóvári I. számú téglagyár dolgozói élenjárnak a termelésben. Azonban tudják azt is. hogy eiméleti felkészültségük hiányában nincsen jó gyakorlati munka, Éppen ezért kap­csolódott be az üzem valamennyi dol­gozója a politikai oktatásba. A dol­gozók öntudatának fejlődését bizo­nyítja az, hogv' már hónapok óla nem fordül elő igazolatlan mulasztás, a munkafegyelem megsértése. Miután a dolgozók vállalásaikat megteli ék, hozzáfogtak azok mara­déktalan végrehajtásához. Ezideig Popp Pál behordó bri­gádja teljesítette legjobban tett fogadalmát. A felajánlott napi 24,000 darab hehordás helyett 33 ezer darab téglát hordtak be átlagosan. Tóth lsH*o ÜBclnök. Gépállomások as őssí vetési tervért Gépállomásaink versenyben végzik az őszi vetési munkálatokat. Ebben a versenyben az ireg,szemesei gépáilo. más halad az éien. Őszi tervét 34.7 százalékra telje­sítette. Ezen belül a selömag- száutást 95.8, a vetési tervét pe­dig 134 százalékra teljesítette. Az. iregszemcse.i traktorosok becsü­letesen teljesítik az őszi tervben rá­juk háruló feladatokat. Azonban a gépállomás igazgatóságának igén nagy gondot keil fordítani a munkafelté­telek biztosítására. A 8.1(50 normál­ból1 elő irányzott tervből csak 4.698 normálhold van biztosítva és ebbö már eddi” 4.470 futódon el is végezték a munkálatokat. Fennáll az a veszély hogy ha nem biztosítanak munkát, elvesztik az elsőséget. Az eddi gi jó teljesítmény metélt, azonban már részleteiben is megnéz­zük a lervet, igen komoly lemaradásuk van a silózás 'erén. A megtervezett 6.696 köbméter silózásból edd ” mind össze 1.153 köbmétert silóztak be, alig 21 százalékát. A silótakarmány készítése — a kedvezőtlen időjárást flgyelemhevéve —. igen fontos tényezője állatállományunk takar, mány biztosításának. Ezen a téren a/ i regszemcséi gépállomásnak is sok­kal több segítséget kell. hogy adjon a termelöcsoportoknak és az egyéni dolgozó parasztoknak is. \ hőgyészi és a varsárii gépállomás teljesítette aránv'ag legrosszabbul a tér , pedig mindkét gépállomásnak biz tositva van a munkafeltétele. A bö- gyészj gépállomás különösen a vetés­nél maradt eb tervét 32.2 »zúzalék- teljesítette. De még siralmasabb helyzet a varsád) sépa llomásná';, ahol a vetési len7 teljesítés« mind­össze 18.6 százalék. Felvetődik a kérdés, vájjon ezek­nek a gépállomásoknak vezetői nem ismerik a minisztertanács ha­tározatát, vagy nem akarják az! betartani? Azt hiszem, bogy ko­moly hanyagság áll fenn úgy az igazgató részéről, mint a politikai helyettes részéről. Nem megfelelően tartják a kapcso­latot a termeldcsoportokkal, nem be­szélik meg velük a teendőket, annak érdekében, hogy a vetéseket mielőbb be tudják fejezni. A politikai helyet!eseknék pedig fokozottabban kell örködniök a tszcs­kel kötött szerződések felett, hogy a/l mind a kél részről betartsák, különö­sen arra kel! vigyázni, ne csak a ha­táridők eltelte után vessék fel a hi­bákat, vagy azokat c«ak megállapít­sák, • hanem menetköziben kell már megnézni azt, hogyan lesz biztosítva a határidők betartása, A hőgyészi és a varsádi gépállomás vezetőinek tisz­tában kell 'Ienniök azzal is, hogy ok a párt és a dolgozó nép előtt fele­lősséggel tartoznak a vetési tervek telijesítőséért, de azonkívül az egész évi tervek teljesítéséért is. Ezeken a gépállomásokon fokozottabban kell a vezetőknek megjavítani a munká­jukat. Minden fellétclük megvan arra, hogy a terveket az, eddiginél sokkal magasabb százalékban tudják teljesí!eni. Semmi indok nincs arra, hogy a megyei rangsorban a nyolca­dik, illetve kilencedik helyen legye­nek. Adjanak a vezetők több segít­séget a traktorosoknak, a hanyag dolgozóktól pedig fokozottabban kö­veteljék meg a napi tervek teljesí­tését. Galina József ÁMG pol. o. rezeiő, Vidáman folyik a gyapotszüref a mözsi Üllőt Ő lsz~ben Vidáman folyik a gyápotszüröt a mözsi Utitorö ts.z-ben « a 14 Hő Idas gyapotfábláró; ■szerdán délig 24 má- z*a gyapotot szedlek le. A kedvező időjárás következtében meggyorsult a gyapot kovadá<a és a versenyben dolgozó ifsz tagoknak délutánonként szorgalmasan «segítenek a möz-ú út­törők. hogy iparunk számára olyan fontos nyersanyagot vessz c-ég nélkül bpt akanthaef.uk. .1 frliiöllrk r< js<• nyébén Ro?ténbillpr Andrásné 38 ki­ló, V áqnPr Mór főnné -9.5 kiló gyópúlni ?pór/1 l.p £ óm alnH. Kedden délután két őrá tó; 4 óráig 65 úttörő 264 kiló gyapotot ezM-Mt ;e. amiért ,528 forintot fizetett ki a v-zef. A felnőttek versenyének hatá­sára a kis úttörők között if verseny indult. "Héizler Mária úttörő két óra alatt !4 kiló gyapotot szedett le két­kezi szedéssel, amelyért 18 forintot kapott. Heizier Mária- örömmel adja, át módszerét úttörő pajtásainak ős % lelkes e-apat 25 tagja már el i-> fa­ját it o’la a kétkezi szedévs módszeret. Még nagvohb eredmények eléréser© törekszenek, célul tűzték ki. Hnsry szerdán délután kél órától négy órái? 83>i ki jó gyapotot szednek

Next

/
Thumbnails
Contents