Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-26 / 252. szám

1»52 OKTÓBER 2« NAPLÓ A Tamási Tejiixem országos viszonylatban a sajtgyártás terén első Büszke érőmmel beszelnek az üzem fizikai cs szellemi dolgozói arról, hogy ih rn megtisztelő helyet fog­lallak el a tejüzemek versenyében. A harmadik negyedéves terv telje­sítésében az, első helyet érték cl b minőségi sajtgyártás terén. Hosszú fáradságos utat tettek meg addig a dolgozók, míg elmond­hatták, hogy a/ ő üzemük gyártja a dolgozó népnek a legjobb minősé­gű sajtot. A harmadik negyed be­indulásakor fogadalmat tettek, hogy a tervet maradéktalanul teljesítik és a minőséget úgy megjavítják, hogy ezzel országos viszonylatban az elsők között lehessenek. Vállalá­suk megtétele után hatalmas lelke sedéssel kezdték meg a termelő munkát. A műszaki dolgozók harc­ba indultak, hogy minden sziiksé gcs előfeltételt biztosítsanak a ter­meléshez,. Átszervezték a termelés egyes bonyolultabb folyamatait, le­egyszerűsítették a termelést, ami azt eredményezte, hogy rüvidebb idő alatt több és jobb minőségű árut tudtak előállítani. Miután kötelezettségvállalása ika t a harmadik negyedéves tervre meg­tették, harcba indultak adott sza­vuk maradéktalan végrehajtásáért, naponta teljesítették az előirány­zatot és állandóan javult a termelt áruk minősége is. A tervért folytatott harc ered­ménnyel zárult, a termelési ter­vet jóval százszázalék felett te'- jesítették, a minőség terén pe­dig országos viszonylatban az első he'yre kerültek. Teljesítették adott szavukat a tej­üzem dolgozói, nem maradtak adó­sai államunknak, papírra vetett fo­gadalmukat valósággá változtatták. Csik László és az üzem műszaki vezetője véleménye szerint különösebb meg­erőltetésébe a dolgozóknak nem került az, hogy ilyen kimagasló eredményt tudtak elérni az elmúlt negyedévi terv teljesítésében. ,.Mi műszaki dolgozók először is szük­ségesnek tartottuk, hogy az előfel­tételeket a termeléshez biztosítsuk. Mi is megkezdtük valósítani kötele­zettségvállalásainkat és büszkén mondhatom cl azt, hogy minden előfeltételt, mely a termeléshez szük­séges, megteremtéttiink és ezzel elősegítettük, hogy a dolgozók ma­radék nélkül teljesíteni tudják a tervet. Nap, mint nap újabb ered­ményeket tudjanak elérni a minő­ség megjavítása terén. Igen sok újítást alkalmaztunk az elmúlt ne­gyedévben, melyek bevezetése meg­gyorsította és könnyebbé tette a termelést. Igen nagyjelentőségű a most beállított Kmentháli sajtprés, melyet a napokban helyeztünk üzembe. Ez a prés meggyorsítja a sajt gyártását. Németh Péter műszaki abban látja az eredményes munka titkát, hogy már kintiévé tejgyűjtő helyeknél megfelelően átszervezték a beadást, az átvételt és a szállí­tást, ami megkönnyítette az üzem zavartalan menetét. A dolgozók is hasonlóan vélekednek elért ered­ményükről. Ők is a siker titkát ab­ban látják, hogy a műszaki cs a fizikai dolgozók vállvetve harcoltak a terv maradéktalan teljesítéséért és együtt oldották meg a felvetődő problémákat. A harmadik negyedéves terv utolsó hónapjában, szeptember­ben a munka még nagyobb len­dülettel folyt. Ebben a hónapban is, mint mindig selcjímentcsen teljesítették a tervet 137.7 szá- za'ékra. A IV. negyedéves terv beindulá­sakor az üzemben rüpgvűlést tar­tottak a dolgozók, melyen értékel­tek az eddig végzett munkát és megszabták az előttük álló’ felada­tok megoldásának módját. Kötele­zettséget vállaltak a negyedéves terv teljesítésére. Vállalták, hogy a negyedéves sajtgyártási tervet 12 százalék­kal túlteljesítik és t vagon mi­nőségi Eidam-sajtot gyártanak december 21-ig. Igen fontos az is, hogy a tej zsír- tartalmát a lehető legmagasabb százalékra emeljük. A állatták a dolgozók, hogy b százalékkal meg­javítják a tej zsírtartalmát, így még jobb minőségű sajtot tudnak előállítani. Fogadalmat tettek arra is, hogy a teljesítménybérben dol­gozók átlagszázalékát 3 százalékkal emelik. A műszaki dolgozók pe­dig az előfeltételek biztosítására - és a munka még jobb megszervezésé­re vállaltak kötelezettséget. A vállalások megtétele uián nagy lelkesedéssel kezdték meg adott szavuk teljesítését. Október 20-ig n havi terv na­ponkénti teljesítése sikerrel zá­rult, sőt 20-án 3.5 napos terv túlteljesítésre tettek szert. A napokban újfajta sajt gyártá­sára tértek át. Ez a sajíminósóg a tervben nem szerepel, éppen ezért ez fokozott feladatok megoldása elé állítja a műszaki dolgozókat. Lelkes munkájuk az itt mutatkozó nehézséget leküzdötte és ma már zavartalanul tudják gyártani ezt a fajta sajtot. Nap, mint nap újabb és újabb eredmények kerülnek ki a versenytáblára, melyek azt hir­detik, hogy sikeresen megállják helyüket a Tamási Tejüzem dolgo­zói a terv teljesítéséért vívott csa­tában, becsülettel helytállnak a békefront rájukcső szakaszán. Újabb községek és termelőszövetkezetek kapták meg Tolna megyében a szabadpiacot A Begyűjtési Minisztérium októ­ber 2C-ÓU újabb községeknek adta meg a szabadpiaci forgalmat, me­lyek teljesítették burgonya, illetve kukorica beadásukat. A burgonya szabadpiacát községeink közül Tolna, Cikó, Felsőnána. Váróiig és Lápafő kapták meg. Valamennyien több, mint 1O0 százalékra teljesítették be­gyűjtési tervüket. Legjobb ered­ményt Tolna község érte el, mely KW százalékra tett eleget burgo nvabeadásának. Cikó és Felsőnána pedig 103—105 százalékra teljesítet­ték előirányzatukat. Termelőcso­portjaink közül a felsőnánai Uj Barázda, a lápafői és diósberényi Március 9 termelőcsoportok .kapták meg a szabadpiac értékesítés jogát burgonyára. A disóberényi Március 9. tszcs. 143.3 százalékra teljesítette burgonyabeadását. A kukorica begyűjtése terén ed dig a legjobb eredményt Pincehely község érte el, ő kapta meg me­gyénkben elsőnek a kukorica sza­badpiaci értékesítését. Kukoricabe­adási kötelezettségét 100.9 százalék, ra teljesítette. Termelőcsoportjaink közül pedig a diósberényi Március 9, mely 107 százalékra teljesítette kukoricabeadását. Készüljünk fel a téli építkezésekre Közeledünk n télhez. Valamikor csak 6—8 hónapi# tartott az épí­tési idény, a többi hónapokban az építőipari dolgozók munka nélkül, kereset nélkül voltak. De most ez az időszak is része az egész éves, folyamatos termelésnek. Az építők feladatni télen sem csökkennek. Az építkezések üteme nem lassulhat meg. ezért teljes felkészültséggel keU az építőiparosoknak a téli idő- szakot várnia. A szovjet építőipar nyomán az elmúlt években mi is mindinkább felszámoltuk az építkezés idényjel­legét. Az elmúlt évben, 1951/52. te­lén az építőipar teljes munkáslét­számát foglalkoztatta. Megszűnt a munkások téli időszakban való el­bocsátása, vagy akárcsak szabad­ságolása is. Az építő szakma idény­iparból folyamatos, egész éven át dolgozó iparrá fejlődött. A termelés folyamatossága azon­ban még nem elegendő. Szükséges, hogy a téli időszakot jól használ­juk ki. E tekintetben még nem egy vállalatnál, vagy építkezésen ko­moly hiányosságok voltak tapasz­talhatók. A téli építkezésekre való hiányos felkészülés és a téli építke­zés leghelyesebb módszereinek nem ismerése, azt jelenti, hogy erősen csökken a téli időszakban a munka termelékenysége, megdrágul az építkezés és a kivitelező vállalat nem tudja teljesíteni a reá kiosz­tott feladatot és ezzel népgazdasá­gunk fejlődését akadályozza. A téli építkezésekhez idejekorán kell felkészülni. Már most meg kell kezdeni mindazoknak a rendszabá­lyoknak megtételét, amelyek ahhoz szükségesek. hogyr felkészülten fo­gadjuk majd a hidegebb időszakot és hatékonyan a lehető legkisebb költséggel építhessünk télen. Az építőipar egyik döntő problé­mája a munkaerőkérdés. Nagy fel­adatainkhoz meg kell tartanunk meglévő munkáslétszámunkat és tovább kell ezt növelnünk. Különö­sen áll ez a téli időszakra, amikor a mezőgazdasági munkák egyrésze szünetel és az építőipar télen is szívesen lát új jelentkezőket. Mindez azt a kötelességet szabja az építkezések vezetőire, hogy megfe­lelő munka- és életkörülményeket teremtsenek a dolgozók számára. A munkásszállások fű illetőségéről megfelelően gondoskodni kell. Biz­tosítani kell, hogy a dolgozók a törvényben biztosított joguknak megfelelően meleg szálláson, étke­ző, öltöző és mosdóhelyiségeken kívül a szükséghez mérten a védő- öltözetet, védőitalokat is megkap­ják. Biztosítani kell a dolgozók bal­eset elleni teljes védelmét. Meg kell előzni a legkisebb balesetet is, ami a téli körülmények figyelem­Amikor egy községben a jelszó valósággá válik — jelentés Pálfáról A tanácsházán öt-hat ember összedugott fej­jel. tanakodik: — Hiába mindenért, nem lesz meg az őszi vetéstervünk 100 százalékra. Aincs a falunak vetőmagja, kár mindenért — kiabálja egy őszbe csavarodott hajú, piros arcú férfi szé­les kézmozdulatokkal. A többiek választ váróan néznek körül. — Mi az, te is az ellenség mai. mara hajtod a vizeié A em igaz, hogy nincs vetőmag, van, de meg kell találni a módjai, hogy hogyan kell megkeresni! — szólal meg hosszú csend után a tanácselnök. ,4 vita sokáig folyik. Ezután a megbeszélés után a népnevelők felke­resték azokat a gazdákat, akiknek jó termésük -olt és a beszolgáltatás teljesítése után is jócs­kán maradt gabona. (Ilyenek vannak Pálján nagyon sokan.) De elmentek azokhoz is, akiknek ilyenféle volt a mondókújuk. — Jaj, nincs vető­mag, nem tudunk oBtni. Ezek közül aztán sokan önmagukkal kerüllek ellentmondásba. — Ha elve lek, nem lesz fejadagom, vetőmagom van, de nincs ki a fejadag. Ezeknek Lázár elv társ, 10 gyermekes családapa megfelelt. —Teljesítettem beadásomat, még három má­zsa ,.béke-búzát" is rúnám be terven felül. Lelni kdl nemcsak azért, meri törvény, hanem azért is, meri hát akkor hogyan gondolunk a jövőre, ha nem vetünk. Van a faluban kenyér, pótoljuk a. hiányzó gabonát. Rákosi elvtárs 1951 november 50-i emlékeze­tes beszéde óla, tehát a jegyrendszer megszűnése óta a helyi pékmester naponta 4 mázsa kenyeret is süt, olyan fehéret mint a kalács. Olyan feher kenyeret, amit megérdemel a becsületesen dol­gozó. De ha egy nap nem 24 órából, hanem 50 órából állana és ezalatt a derék pékmester min­dig sütné a kenyerei, akkor is elfogyna. Pálja dolgozó parasztjai így cáfolják meg az ellen­ség zagyva, hazug, de mégis mérgező, bomlasz­tó ,.bagolyhuhogását'*. Van szabad kenyér, de hol a szabad pénzt Hol van? Hát annál a dolgozónál, aki naponta friss, finom fehér kenyeret vásárol, nem sír és nem panaszkodik, jajgat, hogy nincs yenze. Nincs pénzhiány, ezt az ellenség is me.gállapí tolta cs hirtelen átnyergelt, új rohamra indult a békevetés ellen. Hiszen a rémhírterjesztésnek a fö oka és még undorítóbb, még ocsmányabb rémhírt dobott a dolgozók közé: — „Ne vesse lek, m°rt háború lesz!" — Erre az aljas hazug hírre a vetéshez készülődő, de újságot nem olva­só, rádiói nem hallgató dolgozó paraszt szorosan bekötötte a búzás zsákot. A szorosan bekötözött zsák azonban nem maradt a kamrában, vagy a padláson, mert híre ment a faluban Sztálin elv- társ hatalmas békét akaró beszédének, amelyet a Szovjetunió kommunista Pártjának XIX. kon­gresszusán mondott. Sztálin ebtárs beszédét kö­vető napokon kioldódtak a bekötött zsákok és esténként lihegve ment be a két mezőőr a tanács, házára. Elnök elvtárs, hozzuk a listát, hogy kik oe- tettek el a mai napon, alig győztük bejárni a halárt és fel jegyezni azoknak neveit, akik vet­nek, pedig kerékpárral jártunk mind a ketten! ■— mondja nagy büszkeséggel Gyené József elő­tár s és barna arcán meleg mosoly villan át. A Járási Pártbizottság titkára, Hoffmann elvtárs rövid időn belül háromszor is kint járt a községben, segítette, irányította a Debs meg­gyorsításának nehéz harcát! . . . és a pélfai dolgozó parasztok udvarából, eleinte lassan, vontatottan, később pedig mind gyorsabban kanyarodnak ki a terhes ökrös, vagy lovas fogatok és az utánuk kapcsolt vetőgépek Az élet zenéjét, a béke dalát zengték egyre bizto. sabb hangon. Győz-e a párt üzenete? Igazsággá, valósággá változik Pálján, is Rákosi ebtárs. a párt szava: „Nálunk a munka becsül"i. dicső­ség. hősiesség dolga". Ez a jelszó teremtette meg Sztálinvárost a mocsaras, sivár magyar ugraból. Ez a jelszó varázsolta a Duna fölé új hídjainkat, ez a jelszó tette épülő hazánk egyik legjobb ter­melőszövetkezetévé a tengelici Petőfi tsz-t és pz a jelszó adta kezébe a pálfai dolgozó parasztnak is a vófngcp kormányrúdját. Páljának rossz hire van, reakciós községnek nevezték el. Mit szólnak ehhez a pálfai dolgozó parasztok? A pálfai dolgozó parasztok azt üze­nik a vetőgép mellől, hogy nincs reakciós köz­ség, csak a reakciós, ellenséges elemek hatalmu­kat, vagyonukat vesztett, sötétben bujkáló, aljas söpredék terjeszti róluk azt a gyalázatos reak­ciós szót. Pálfa dolgozó népe is látja, tudja már, hogy ki a barát és ki az ellenség. A párt igazsá­got hozó szava mind erősebben, mind magasab­ban csendül fel az ellenség acsarkodó, gyaláz kodó hangjai felelt. A béke és a háború, az építő és a pusztulás döntő harcában Pálja dolgozó népe a béke mellett emeli fel szavát és emeli fel a 80—90 kilós búzás zsákokat, hogy elvesse az áldott, drága, fekete földbe az új él'-let bizto­sító, boldogabb jövőt elősegítő aranyló kis búza- szemet. A község vetésterve 1200 katasztrális hold. A part pillanatig meg nem szűnő segítsége, támo­gatása, felvilágosító munkája nyomán új erő költözött a lanyhuló izmokba és megért ette a párt altat ismertetett igazságot. „Vetni, hogy lehessen aratni!" A község dolgozói október 17-ig bevetet­tek több mint 1000 holdat, a oetőgépek pedig naponta egyre gyorsabb ütemben suhannak az esőktől megáztatott földeken. Nyomukban az erő teljes, izmoskarú, döngö lépésű dolgozó parasz­tokkal. Még néhány nap talán csak, néhány röpke óra és Pálfa dolgozó parasztjai büszkén, felemelt fejjel jelenük Rákosi elvtársnak, pár­tunknak: „Az őszi vetést befejeztük, adósságun­kat Ivtörleszletitik, egy emberként sziklaszilár. dán állunk szeretett Rákosi elvtárs mögött." ■it / Így vált valósággá Pálfán Rákosi élvtárs. a párt jelszava. Nálunk Pálfán a munka becsület dicsőség és hősiesség dolga. A jól végzett munka a. kötelességek teljesítése után pedig Pálfán is felvillan, felragyog a várva várt villany fénye, hogy megvilágítsa a falu újjáalakuló, a munkát becsületnek, dicsőségnek, hősiességnek tekintő dol­gozóinak nyílt tekintetű, kemény arcát, amelyről a munka, a hősi munka nemes verejtéke örökre lemossa a reakciós gúnyt. SZÁSZ JÓZSEF. be nem vételéből származik, a csú­szós feljárókból, az átvizesedett, rosszul szigetelt 'ezetékek okozta áramütésből, a koksz-kályhák mér­gező gázából. Az építkezések vere­tűi ugyanolyan biztonságot és meg­felelő életkörülményeket kell, hogv adjanak az épiíőmurtkások nak té­len, mint nyáron is. A téli építkezésekre való felké­szülés, a télen át végzendő munka­folyamatok megállapításával kezdő­dik. Meg kell állapítani azt, hogv milyen épületen fogunk a téli idő­szakban dolgozni, és ütemtervben kell rögzíteni azt, hogy az egves épületek milyen készültségi fokot érjenek el a hidegebb idők beáll­takor. Az épületek egyik csoportjába tartoznak azok, amelyek .földkieme­lését, szigetelési és alapozási mun­káit a téli fagyok beállta előtt vé­gezzük el, úgy hogv a téli időszak­ban a felmenő szerkezetek munkáit végezhetjük. Az épületek második csoportjába tartoznak azok, amelyeket tetóalá hozunk a téli időszak bekövetkez­téig és biztosítjuk az ablakok be- üvegezésével, általában a külső nyílások lezárásával a belső befe­jező munkák téli időszakban vnlp zavartalan elvégzését. Ha az ilyen épületek külső vakolását még a fél beállta előtt elvégezzük és elkészít­jük a végleges fűtőberendezést, ak­kor az építkezés még a téli idő­szakban be is fejezhető. Abban az esetben, ha a végleges fűtőberende­zés időben nem készül el, úgy ideiglenes fűtő és szárító berende­zések alkalmazásáról kell gondos­kodni. A téli építkezés számos módszerét ismerjük. A szovjet építők rendel­kezéseinkre bocsátották gazdag ta­pasztalataikat. A helyi adottságokat figyelembevéve a megfelelő mód­szer kiválasztásával érjük el azt, hogy a téli építkezés a viszonylag lehető legkisebb többköltséggel jár­jon. Mindez meggondolt, tervszerű in­tézkedések sorát követeli meg. Ezért az építkezések vezetőinek össze kell áljítaniok a téli építkezésekre való felkészülés intézkedéseinek tervét. Az építkezések vezetőinek tudatosí­tani kell az egyes építésvezetőkkéL művezetőkkel, brigád vezetőkkel fel­adataikat. A télen való építkezés nem boszorkányossá^ hanem bizo- nyos tudást, gondosságot követel. A téli időszakra való gondos fel­készülés jelenti az 1952. évi terv teljesítéséért és időelőtti teljesíté­séért való küzdelmet: jelenti egy­ben az 1955. évi feladatainkra, öt- éves tervünk negyedik esztendejé­re való felkészülést is. Megyei Tanács VIII. Építési Osztálya. jeti TEDD takarékbetétbe... Előnyös kényelmei biztonságos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents