Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-10-26 / 252. szám
4 mi oirröfftER n n ä p l o Színes mozaikképek Gárdonyi Géza életéből Az író halálának 30. évfordulójára H [ armínc évvel ezelőtt. 1922 jú Hús havában, egy száznegyven tagú baranyai tanulmányi kiránduló- csoport járt Egerben . A csoport tagjai megtekintették a város nevezetes ségeit s egyetlen vágyuk már csak az volt. hogy személyesen ismerjék meg a Mecseken induló ..Egri csillagok0 című történelmi regény szer zőjét: Gárdonyi Gézát. A városban akkor már mindenki tudta, hogy s Mester, az. „egri reme. te1' teljes visszavonu lts,ágban él, ;há zából hónapokig ki sem mozdul, me: t miegundorodott a magyar politikai éleitől, egy év óta ..Bibi’' című regényén dolgozik és állandóan betege« k értik. A száznegyven tagú baranyai cso_ port felvonult a Gárdonyi-ház elé. Egy fehérruhás nő nyitotta ki az utcai vaskaput, A Mester nagy beteg — mondotta, — semmiesetre sem fogadhatja valamennyieket, bármennyire is szeretné. Néhányan jöjjenek csak, to:«rt hiszen he sem férnének... A csoport százharmincnyolc tagja megállít a Gárdonvi-ház virágos ud varán, ketten pedig küldöttként bekopogtattak a beteg íróhoz. — Mester, — mondotta egyikök — engedje meg, hogy a keresztül utazó baranyaiak üdvözletét és tiszteletét, tolmácsoljam . , . Mi, akik gyönyörű munkáit olvastuk, nem mulaszthattuk el ez alkalomból , . , A csoport képviselőjének sn^ava ekkor a meghatódó fctságtó] elakadt, A nagybeteg Gárdonyi Géza segítette ki válaszával: — Nagyon jó! esik a baranyaiak üdvözlete — mondotta. — Én js du nántúli vagyok. Egyszer, — mint azt az ,.Egri 'csilla gok“-bán megírtam. —■ tártam Pécsett. Szép város. Adja át meleg üdvözletemet. Sajnálom, hogy nem. mehetek ki. Nagyon beteg vagyok Gárdonyi Géza . ezután meg tömte hosszú tajtékpipáját, rágyújtott, füst karikákat eregetett a levegőbe és beszélgetett. Pécs városa után érdeklődött. örömmé; hallgatta a hírt, hogy Pécs újra egyetemet kap és dí csérte Pécs város fejlődését. Aztán két vendégét kikísérie az ajtóig és elbúcsúzott tőlük,,. Tláro-m hónap múlva, 1922 október 3ü án pedig Eger városában már gyász lobogók hirdették, hogy az „egri re mete” örökre elbúcsúzott mindenkitől, örökre lezárta jóságos tekintetű szelíd szemeit. A házak falain megjelentek a város gy ász keretes plakátjai: Gárdonyi Géza meghalt. A nagynevű írót városunk halottjának tekinti! Tűzzétek ki a gyászlobogót! Szerdán délelőtt jöjjetek temetésére’ A városi tanács. • ]Vagyyapía: Ziegler Kristóf laka. ^ tosmester. apja: Ziegler Sándor Mihály pedig gépész volt. Tizen hatéves korában már felszabadult és mint, vándorlegény az osztrák fővárosba, Becsbe került. Ott nappal mű- heiyben dolgozott, este pedig iskolába járt, magasabbfokú gépésztanulmányo kát folytatott. Találmányai voltak, amelyekkel vagyont szerzett. Kilenc évi bécsi tartózkodása utón már 200 munkást foglalkoztató vasgyár tulajdonosa lett. Az ö gyára, a bécsi Zieg. ler-gyár — gyártotta először az acél tésüt és az acélból készült ekevasat, Bár némethangzású neve volt, — egyike volt a legnagyobb magyar ha. zafiaknak. Joggal írta róla Gárdonyi Géza „Fiamnak“ című hátrahagyott írásaiban, hogy: ........nz én apám magy arabb volt, mint azok a Zrínyimen téhen kevélykedő címeres főurak, akik magyarul nem is tudtak, a szabadság- harc elől külföldre futottak Gárdonyi Géza apja a magyar sza. badságbarcban fontos szerepet töltött he. A magyar nép szabadságharcának kezdetén vasgyárát eladta és min den pénzét, minden vagyonát Kossuth Lajos magyar kormányának ajánlotta tel. Kossuth Lajos kormánya megbízta n szabadságharc fegyvergyárának vezetésével. A gyár kezdetben Pesten, később Nagyváradon, majd Aradon működött, A világosi fegyverletétel után a sza. badságharc fegyvergyárosa kénytelen volt az aradi várba menekülni, mert élete veszélyben forgott, az osztrákok díjat tűztek ki fejére; ha elfogták volna, talán ő lett volna a 14 ik aradi vértanú ... Az utolsó percben azonban lóháton kitört, az aradi várból, román paraszt- ruhába öltözött. Bukarestbe szökött, onnan Becsen át Budára, majd szülő, földjére ment, Netneskérre. Itt saját keresztapja: Erdélysz'ky Mihály, lute ránus prédikátor volt az, aki feljelentette a hatóságnál. Megiáncolva vitték Sopronba, ahol haditörvényszék elé állították, A hadi-törvényszék ítélete-elől-hamis igazolványokkal és fizetett tanukkai az a bécsi gyáros mentette meg, akinek 1843-ban, ama. gyár szabadságharc kezdetén gyárát eladta. Házasságából 7 gyermeke született. Ezek közül Géza fia lett a leghípe. sebb. A magyar szabadságharc fegyvergyárosának fia, Eger vár szabadságszerető, hős védőinek híres regényírója -Lett. Ziegler Sándor Mihály, az apa. soha sem hitte volna, hogy fiából, a kisdiák Ziegler Gézából valamikor hí rés ember lesz: Gárdonyi Géza. az or_ szágosnevű magyar író. Fia iskolai bizonyítványai legalábbis nem engedtek erre következtetni, sőt ... © A^árdony? Gézinek — bár szor^ gakn-as és csendes, jó magavi- seletű volt, — mint diáknak nem volt szerencséje az iskolapadban. Pedagó. gusai benne sem fedezték .fei a tehetséget. Sárospatakon az 1874—7oos iskolai évben a 11 éves Ziegler (Gárdonyi) Géza félévi bizonyítványa: ,,gyenge közepes” volt, ,,utóvizsgára utasított“, szépírása pedig „olvashatatlan.” Huszonöt évvel később 1893 február 17-én Radócsi Györgyhöz, a főiskola akkori közigazgatójához írott levelében a 35 éves Gárdonyi Géza visszaemlékezve diákkorára, saját maga írta: ..februárban kimaradtam az iskolából, mert mindenből szekun. dám volt,’1 Tanulókorában azonban a legnagyobb szégyen az egri tanítóképző intézetben érte. Az 1881—82-es tanévben, III, éves tanítóképzős korában a 18 éves Gárdo-nyi Gézát Ré pássy János nevű. magyar-szakos fanéira, az első félévben magyarból meg buktatta. — Ziegler, az c-sak Ziegler maradi — mondotta Répássy tanár és bizonyítványába a következő osztályzatot írta be: magyar: olvasás: elégtelen, nyelvtan: elégtelen; helyesírás: elégtelen; írásbeli dolgozat: elégtelen Pedig magyar tantárgyból az egész osztály írásbeli házifel adatát ő írta meg egy hatos lefizetése ellenéiben. Nem volt, könnyű feladata, mert úgy kellett osztálytársai házifeladatát megírnia, hogy Kép áss y tanár ne ismerjen rá az ő stílusára. Répássy János volt olyan rövidlátó pedagógus, hogy soha nem vette észre nem ismerte meg Ziegler Géza stílusát, viszont Gárdonyi Géza stílusa éppen a házifeladatoknak többféle formában való megírása állal csiszolódott. Diákkorában ez volt Gárdonyi stílusiskolája. Miután Répássv János magyarból megbuktatta, Gárdonyi Géza kénytelen volt javítóvizsgáit tenni. Azonban az is csak „elégségre“ sikerült. Répássy beírta bizonyítványába: „elégségesre javított*1 és az egész osztály előtt kijelentette: — Fiam! Tebelclőlcd sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet meg tudod keresni. A sors iróniája, hogy 18 év múlva, araikor Gárdonyi Gézának már fölfelé ívelt írói pályája, amikor már megjelent , A lámpás1* erruii regénye, „Az én falum'* című elbeszélésgyüjte- ménye és több más novelláskötete. 18'99 november 24-én, ugyanez a Répássy János felkereste Gárdonyi Gézát, akit arra kért, hogy „Hírfába n g o k " cí m ü növeli ásk ö t et e k i a d ásá- huz keressen neki kiadót. Ekkor írta Gárdonyi Géza a naplójába, hogy: „A sors nekem, elégtételt ad minden szenvedésemért, minden megaláztatásért.“ A későbbi évek folyamán is levelezett Répássyval. Az Égerből 1920 január 31-én kelt levele nemcsak a; volt tanítvány és volt tanár közötti kapcsolatot tükrözi vissza, hanem egyben 1 a két évvel halála előtt, lévő Gárdonyi Géza. szociális helyzeté;, is. „Nem ,ís merem kérdezni: hogy és mint él- Pesten az időknek ebben a keserves-kínos kavarodásában. Gsak énben a megemlékezésem kártyáját teszem tisztelettel az asztalára. ,,Az itteni állapotok jellemzésére csapán annyit írok, hogy a kiadóm Pestről küldött ide fát, hogy meg ne fagyjak és gyertyát, hogy legyen világosságom“ — írja levelében Gárdonyi. Megjelent ' könyveit, regényeit is megküldte tanárának, Répássy Jánosnak, akitől bírálatot kért. Egerből 1908 április 21-én kelt levelében írja: „Tisztelt és kedveit Jani bátyám! Megint könyvet küldök (Isten rabjai). E levéllel egyidejűén megyen. Szives véleménye mindenkor érdekelt és hálára kötelezett. Erről a könyvről, meg éppenséggel nagy véje- rrvényt kérek . .. Örülök, ha kedves és tiszteit Jani bátyáin úgy ítélne erről a könyvről, hogy mikor másnak is odaadja olvas ni azt mondaná: — Az én Uirútvdntfom írtaT 1 893-ba» * budapesti „Magyar Hírlap“ politikai riportere volt A mindenható gróf Tisza Istvánnak szüksége volt jótól In újságíróra, „akit az obslrukció leverésére irányuló politikájának vitorlájába foghatott volna be. Tisza Gárdonyi Gézára is gondolt: Mézesmadzagul képviselőséget ajánlott fel néki. Gárdonyi azonban nem fogadta el, de véleményét a legnyil- tabban megírta: ..Ha nagyméltóságod az országban mindenkit megvásárolt — írta levelében — a világosi fegy~ ver gyáros fia becsülete akkor sem eladó.“ © Gárdonyi G-éza diákkora óta naplót vezetett, amelybe pontosan bejegyzett mindent, ami vele kapcsolatban történt. Naplójának lapjai hűen visszatükrözik a különböző kulturális és politikai eseményekkel kapcsolatos érzelmeit 1896 máju6 2-án, Magyarország ezer éves fennállásakor a fényes mii!é- íiiumi ünnepségekkor a következőket írta naplójába: ,.A milléniumi kiállítás megnyitása. Én bizony nem húztam frakkot. Utálattal néztem végig a német família mini fogadja „Magyarországom‘ hódolatát. A király — kopasz sas- keselyű — vörös kucsmában és fehér ködmenben. A királyné feketében. Árpád ivadékai részint téliprémes magyarban, részint nyáriban. K(merve cilinder és frakk. Főképpen a kereskedők voltak díszmagyarban, meg a grófok, mágnások. A király beszédétől meg a Goiter- haltétól az ezredik ünnepen rosszul lettem. Ebéd után betegen feküdtem le.. Anyját és gyermekeit vonatra, ültette és a Balaton mellé küldte Szö- lösgyörükre. hogy ne is lássák a hamis milléniumi fényt, amely mögött Habsburg elnyomatás árnyéka húzódott meg. Megundorodott a király előtt hajbókoló hazáfiatlan grófoktól, uraktól, papoktól, mindazoktól, akik elfelejtették már az osztrák elnyomatást, a Habsburgok népelnyo- mó politikáját, 18-13-at... ier 30-án 30 észtendeje esz annak, högv Gárdonyi Géza meghalt. A magyar nép szeretettel emlékezik meg róla, mert — amint Lykácsy Sándor írja — „Gárdonyi, legjobb műveivel, a mi írónk, a nép írója. Azzá teszi társadalom- kritikája, hazafias nevelöereje, egészséges realizmusa és. nem utolsósor» ban gyönyörű, népi gazdagságú nyelve.“ Pusztai József A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományok osztályai október 27-én hétfőn délután öt órakor az Akadémia dísztermében (V. kér. Akadémia u. 2.) felolvasó ülés keretében emlékezik meg Arany Jánosról, halálának TO. évfordulója alkalmából. A felolvasó ülésen; Kodály holtán akadémikus ,.Arany János dal- Lamgyüjteménye“ címmel tart előadást. Voinov ich Géza akadémikus hagyatékban maradt, „Arany János, mint főtitkár1* című dolgozatát pedig Tolnai Gábor levelező tag mutálja be. A KOMMUNIZMUS ÚTJA A Saovjehmíóban a bányamunkák re fokozódó gépesítése G hatalmas mértékben hozzájárul a széntermelés állandó fokozódásához. Az ötödik ötéves terv végére az 1913. évi termelésnek több, mint tizenkétszeresét érik majd el a szovjet bányászok. A kombájngyártás fejlődésének felfelé ívelő grafikonja is beszédesen bizonyítja. hogy a Szovjetunió mezőgazdasága milyen hatalmas ütemben fejlődik. A kombájnok gyártása 1947 óta közel tizenkileneszeresére emelkedett A SZOVJET HATALOM FELVIRÁGOZTATJA A NÉPEK ÉLETÉT „A lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes megvalósítása eredményeképpen országunkban megszűnt a cárizmustól örökölt egyenlőtlenség a gazdasági és kulturális fejlődésben Közép-Oroszorszag előrehaladott népei és a határvidékeknek a múltban tőlük elmaradott népei között. Többé nincsenek nálunk elmaradott népek.“ (L. P. Borijának a SIX. pártkongresszuson elmondott beszédéből.) Szovjet-Eszlország a múlt és a jelen tükrében A XIX. pártkongresszuson elhang zott beszédében Berija elvtárs foglalkozott a balti szovjet köztársaságok gyorsütemű gazdasági fejlődésével. Ezek a köztársaságok rendkívüli fejlődésen mentek keresztül amióta szovjet rendszerben élnek. Ha összehasonlítjuk a litván, lett és észt szövetségi köztársaságokat Norvégiával, Hollandiával és Belgiummal, kitűnik, hogy a szovjet köztársaságokban mennyivel gyorsabb az ipar fejlődésének üteme, mint az említett ikapitalista állomokban. Amíg 1952 elejére Norvégia. Hollandia és Belgium csupán jelentéktelen mértékben lépte túl az ipari termelés háIGY VOL1: (Idézetek az egykori burzsod sajtó cikkeiből) „Két nappal ezelőtt még este tíz óráig zúgtak a gépek. Ma a gyárépületben már fél négykor elcsendesül minden. A második műszakot meg szüntették. Az embereket elbocsátották. Sírás, kétségbeesés, szitkozódd« hallatszik.“ ,,Yaba Maja“, 1960. július 2. „A talüni központi, börtönben jelenleg az épület belső átépítésének munkája folyik. Uj zárkák készülnek 60 fogoly számára.“ ,,Vesli Duja“ újság 1962. márc. 9. „Viidukylében az elemi iskola borzalmas állapotban van. A második osztályt az épülettől egy kilométerre helyezték el egy parasztkunyhóban. Kevés a taneszköz. Az osztályokban nincsenek padok ós táblák, a tanulók kénytelenek a, falra írni. ,,Vaba Maja“, 193’7. nov. 4. „A lallin; városi tanácsnak a családos városi alkalmazottak elbocsátására vonatkozó óhajára a városi orvosok egész sorát elbocsátották a szolgálatból. „Veri Duja“ újság I960, február 12. „A talüni városi tanács ülésén elhatározták a kocsmák hálózatának k i bővítését. A svéd király Tall inba érkezett, A városi tanács, hogy megfelelő lakos/.! á 1 yt bocsáthasson retidclkezésére, a Kadrioru kastélyban elhelyezett képzőművészeti múzeumot kilakoltatta, ..Kaja“ újság, I960, november 17. borúelőtti színvonalán, addig a litván, lett és az észt köztársaság a stílyos háborús károk ellenére isL már többszörösen túlhaladta ezt a színvonalat. Különösen szembetűnő az Észt Sz- SzK iparának nagyarányú fejlődése. Az Észt SzSzK 1952 elején több mint, négyszeresére emelte a háború előtti ipari termelést. A következő adatok, amelyek egymás mellé állítják a kapitalista és a szovjet szocialista Észtország ipari termelésének és kultúrintézményeinek állapotát, kifejező számokat — fényesen bizonyítják ezt a fejlődést és a. szocialista rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben ÍGY VAN: 1951-ben a „KreenholmJ Manufaktúra“ kombinát 23-szor anni/i. szövetet és 10-szer annyi fonalat adott az országnak, mint 1916-ban. A szövő- munkások keresete 19-16-hoz képest majdnem kétszeresére emelkedett. Az Észt SzSzK-ban a háború utáni- években helyreállítottak és újra felépítettek több mint 1 millió négyzetméter lakóterületet. 1952 év végén az Észt SzSzK-ban 1152 iskola működik majdnem 116 ezer tanulóval. A szovjet hatalom éveiben Észtországban Tudományos Akadémiát és Mezőgazdasági Akadó- midi létesítettek. A köztársaság főiskoláin kétszer annyi hallgató tail'd, mint a burzsod Észtországban. 1951-ben Szovjet-Észt országban a szociális-kultúrái is kiadásokra körülbelül 550 millió rubelt fordították. '1952-ben a népművelésre, egészségvédelemre és társadalombizlosítsára fordított kiadások az előző évhez képest 25 millió rubellel emelkedtek. Az Észt SzSzK-ban gyorsan no n kulturális felvilágosító intézmények hálózata. Jelenleg a köztársaságban több, mint 1600 könyvtár, körülbelül 900 klub és kultúrház. több, mint 1500 Vörös Sarok. 9 színház és több múzeum van.
