Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-23 / 249. szám

1952 OKTÓBER 2* NAPLÓ H PÁRT ÉS PÁR TÉP I TÉ S * Tolna község pártszervezete a pártoktatás sikeréért Tolna község pártszervezete aUr K)s gondossággal, a -tavalyi lapaszta, «tok felhasználásával készítette elő i.z 1.052—53-as pártoktátásí év sike­rét. Levonta a pártszervezet vezető­sége a tanulságokat a párttagok és tagjelöltek marxista leninista képzésé lrm elkövetett hibákból. A pártszer­vezetnek nagy segítséget nyújtott a járási pártbizottság is. Éppen ezért az idei, illetve jövőévi oktatási évad. ban a párttagság fejlődése biztosítva van. A pártszervezet munkájában a legelső lépés a megjelelő piopag indis ák hiválasziása volt. A kiválasztott propagandisták jórésze ezideig is részt vett a felvilá­gosító munkában és kellő tapasztalat tál rendelkezik. A pártszervezet nem feledkezett meg a DISZ-oktatás jó elő készítéséről sem. Komoly segítséget, nyújtott a DISZ szervezetnek abban, bogy az ifjúság oktatása terén megnő vek ed élt követelményeknek megfelel, hessenek. A területen, üzemekben egyaránt gondosan, tervszerűen válo­gatták ki a DISZ számára is a propa­gandistákat. így tapasztalt, elméleti leg képzett ejvtársakat adnak át a DISZ-ben végzendő nevelőmunkára. A propagandisták kiválasztása mel­lett, nagy ügyeimet fordított a párt szervezet vezetősége a hallgatók ki­választására is. Alaposan és részle­tesen tanulmányozták, a Politikai Bi­zottság határozatának útmutatását, mely szerint ,-a hallgatók beosztásá­nál alapvelő irányelv, hogy azokat, akik ezévben valamely oktatási for­mát eredményesen elvégeztek, a jövő. oktatási évben feltétlenül magasabb oktatási formába kell beosztani." A kiválogatás előtt a pártszervezet ve­zetősége, a bizalmiakkal közösen megbeszélte, hogy milyen követeimé rveket állítsanak a hallgatók elé. s példákon mulatták be, hogyan álla­pítsák meg egy-egy elvtárs képzett­ségét, miszerint osszák be a javasol­takat különböző fokokra, A jó mun­kát visszatükrözi már most azoknak az elvtársaknak a véleménye, akik kijelentik: „ha tavaly is így foglal­koztak volna velünk, jobban megér­tettük volna, miért kell tanulnunk és rendszeresen eljártunk volna a tan­folyamra.” A pártszervezet állandóan ellenőrizte, beszámoltatta a kiválogató bizottságokat, akik türelmes nevelő, felvilágosító munkával végezték a rájuk bízott feladatokat. Különösen Káldi László és Kovács Józseíné elv­társak végeztek jó munkát a Idválas2- tásnál. Nem sajnálták a fáradságot, beszélgettek minden hallgatóval és megérltették vele a politikai képzés fontosságát. A pártszervezet vezetősége állan­dóan figyelemmel kísérte a líiza'miak, népneve ök munkáját. Rövidesen megállapította, bogy a jó eredményekkel veszélyek is járnak. Olyan véleménnyel találkoztak, hog-y a hallgatók lelkesedéssel akarnak résztvenni az oktatásban, s így már nincs'is szükség pofiitik-ai felvilágosító munkára. Ez a Veszély annál súlyo sabb volt, mert azok, akik ezt álií tolták, nem számítottak azzal, hogy ezévben a párttagságnak több. mint. a felét, és számos pártonkívüiit kell oktatni, akik közül sokan még okta fásban nem vettek részt. A pártszer. vezet vezetősége kemény munkával leküzdötte ezt a veszélyt, amely' a tanulás lebecsülésében mutatkozott, így' a párttagság 60 százaléka, a pár- tonkívüliek 15 százaléka tanul rend­szeresen az új oktatási évben. Hogy mit jelent az oktatás, milyen segítséget nyújt a mindennapi mun kában, azt. Zsigmond Lajos elvtárs, 8 holdas dogozó paraszt pédáia mutat­ja leg jobban. Zsigmond elvtárs az el múlt évben alapfokon tanult. Megismer te pártunk parasztpolitikáját, meg­értene az egyén és az állam érdekei nek összefüggését. B„adását minden­ből száz százalékon felül teljesítette, adóját rendezte, sőt két mázsa búza vetőmagot is adott kölcsön gazda'.ár_ sán-ak, hogy a gyors vetést ezzel is biztosítsa. Ugyanígy' történt Máté .Iá nos dolgozó parasztba! is. Megértette az oktatás fontosságát és megtisztel telésnek veszi, hogy ezévben részi­vé hot szervezett oktatásban, amely nagy segítséget nyújt munkájához. A tolnai pártszervezet vezetősége jó munkát végzett az oktatási mun­ka biztosítása érdekében. Igyekezett elsősorban is megértetni, hogy a meg- növekedett feladatoknak, az állam iránti kötelezettségeknek csak úgy le hét maradéktalanul eleget tenni, ha tovább növelik a párttagok politikai öntudatát, ez pedig elsősorban az oktatástól függ. Gyengén megy a begyűjtés és a vetés is Háza községben A mázai föklmüvesszövetkezct és a váraljai földmüvesszövetkezet ügy. vezetője azon gondolkozik, melyük a csúcsszövelkezet? Ezen a hiúsági kérdésen néha fejüket összedugva gondolkoznak, egyik sem tudja azt megoldani, hogy melyik csúcs-szövet kezet fizesse, illetve állítsa be a tér ményfelvásárlót. A községi tanács ezt a dolgot már észrevette, de egyebet nem tett, mint azt, hogy tudomást vett a dologról. Annak érdekében, hogy soronkívül terményfelvásárlót állítsanak be a kukorica begyűjtésé­re, semmit sem tettek. Nem egy dol­gozó paraszt, aki beadási kötelezell- ségének ehget akart tenni, három, szor-négyszer i-s megkocsikáztatta ku koricájátf mivel nem volt aki átvegye. Van e tehát csodálkozni való azon, hogy Máza község kukoricabegyüjtési tervét mindössze 13 százalékra telje­sítette? A vetés i-s ig>en gyengén, áll Máza községben, A tanács elfogadja azt a siránkozást a dolgozó parasztoktól, hogy nincs vetőmag. Ezzel ő maga is segíti az ellenség hangját. Ugyanak­kor ha megnézzük, hogy mennyi ga­bonája maradt a községnek a beszól gáltatás után láthatjuk azt, hogy je­lentős mennyiséget tett ki, amiről saj_ nos a tanács nem vesz tudomást. A tanács tudomásul vette azt is, hoqy Takács János, aki 1945 ben földhöz jutott, 1952-ben az első ne­hézségek terhe alól a bányába mene­kült. Ez a példa megrendítette a ler melőcsoport többi tagjait is. Egyesek rosszul állnak a vetéssel, nem gon dóinak azzal, hogy aki ősszel nem vet, nyáron üresen marad a zsákja. Arra sem gondolnak, hogy a tervü­ket nemteljesrltőket államunk törvé nyei sújtják. A községi tanácsnak te­hát az a feladata, hogy ismertesse a dolgozó parasztokkal 2 miniszterta­nács határozatát, felvilágo-sítja őket a vetés teljesítésének jelentőségéről és ha rendet akar teremteni, akkor nemcsak elszámoltatni és tudomást kell szereznie az eseményekről, ha­nem az elszámoltatás megelőzésére terményfelvásárlót kell beállítani, a vetési terv teljesítésére pedig ki kell szélesíteni a versenymozgalmat, ér­vényt kell szereznie a minisztertanács határozatának és a törvény teljes szigorával keli lesújtani mindazok­ra, akik az őszi munkálatok menetét akadályozzák. Villányi Jakab Bonyhád, Zománcművek. LEVELEZŐINK ÍRJÁK: A faddi Kossuth tszcs tagjai a XIX, pártkongresszus tiszteletére felaján­lották, hogy őszi árpájukat a kon­gresszus befejeztéig elvetik. Ezt a felajánlásukat becsülettel teljesítet­ték. A még meglévő búzavetésüket pedig kereszt-sorosán fogják -elvetni. A Kossuth tszcs párosversenyben ál] a Haladás tszcs-vel és a Fadd-várszegi Búzakalász tszcs-vel. Felhívjuk fi gyelmüket, hogy kövessék példánkat és vetésüket ők is keresztsorosan vé_ gezzék el. Kertész János levelező, Fadd Az utóbbi időben több bajt okoz, tak a bányászokat szállító, gépkocsi­vezetők. Mi ennek az oka, a felelőt­lenség, vagy az újbor? Akkor, amikor munkaeröhiá/ny van. akkor egyes fe_ lelőtlen kocsűvezetők miatt esnek ki dolgozóink a termelésből. Megenged heteden az, hogy a ko-csdvezetők szol­gálati idejük alatt szeszesitalt igya­nak még rákkor sem, ha csak egy .,keveset“ is isznak. És ez az oka annak, hogy bányászaink már bizai inatlanok minden kocsivezetővel szem­ben. ment egy sem akar a bánya he­lyett kórházba kerülni. Az illetékes szervek fordítsanak a jövőben na­gyobb gondot a kocsivezetők ellenőr zésére. Boticzc Istvánná levelező, Máza­Borzalmas éhínség eíőü állnak a jugoszláv dolgozók „Az Internacionalizmus Zász­laja Alatt-1, a jugoszláv politikai emigránsok bukaresti folyóirata, 1952 október S-i számából. Jugoszlávia fokozódó kirablása az imperialisták által éa a- Ti to-fasisz­ták állandóan növekvő háborús elő­készületei a ‘dolgozó tömegek gyors- iitenni elszegényedését és éhezését von jak maguk után. Tengerentúli gazdáik parancsára Titoék háborús vagányra állították át az ország termelését. A békeipar részben vagy teljesen beszüntette mű­ködését, vagy átállt a háborús tér. melésre. Így például ebben az esz­tendőben 50 százalékkal csökkent a cukor és az olajipar termelése, 30 százalékkal pedig a konzerviparé. A vállalatok vezetői és tulajdonosa; ez­rével bocsátják el a munkából a dol­gozókat. A kizsákmányolás fokozása érdeké. be.n Titoék „új fizetési rendszert,, vezettek be. s ezzel még alacsonyabb­ra nyomták az amúgy te alacsony munkabért. Egyedül Szlovéniában 244 üzem munkása nem kapja meg a be­ígért alacsony munkabért sem. A belgrádi .Jszkra" nevű vasöntödében pedig a munkások nem kapták meg az a-múgyis alacsony júliusi munka­bérüket. <-üt ,.az ú.j fizetési rendszer“ értelmében még ők maradtak „adó­sak“ a vállalatnak 270.000 dinárral. A fiumei „Primorka“ vállalat dolgo­zói naponta 12—14 órát dolgoznak 6$ ennek ellenére, a tényleges bérösszeg, nek csak 60 százalékát kapják meg. Az ilyen eljárásokat a Tito-banda hírhedt ,,új fizetési rendszere'4' teszi lehetővé. A belgrádi fasiszta klikk népellc- nes politikája következtében az or­szág-ban állandóan emelkedik a köz­szükségleti cikkek, a villany, a víz. a házbér, a közlekedés, az üzemi ét­kezde. stb.' ára. Szabadkán az üzemi étkezdék és az éttermek előfizetési, díja eléri a hav; 4—Ö.OOO dinárt. A, „Irgovinski Pregied“ cinui fasiszta lap bevallotta, hogy a közszükségletié cikkek árai huszonötszörösére emel. keéltek a háború előttiekhez viszonvdt- va. Horvátországban az év első hat hónapjában a dolgozó tömegek 'vá­sárló képessége 20 százalékkal csök­kent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Hogy a valódi okokat a dolgozók előtt eltitkolják, a Tito-fasiszták már hosszabb ideje a szárazságot okol­ják az előállott helyzet miatt, Ezzel szemben közismert dolog, hos'v Tito. ék idén hadikiadásokra a költségve­tés Ti százalékát irányozták eilíí, ez­zel szemben évek óta már jóJormán semmit sem iorditoltuk a mez/őgazda- sag es a. béke ipar fejlesztés/.: r«r. A Iito-klikk politikája a mező­gazdasági termelés állandó csökkenő, séhez vezetett és vezet. Titoék be­vallása szerint csak a múlt eszten­dőben nagy mértékben csökkent a be­vetett föld területe: a búzáé 18 szá- zádékkal, a kukoricáé 16 százalékkal- o többi gabonáké pedig 14 százalék- hal. Ebben az esztendőben a helyzet még rosszabb. A mezőgazdaság tér. rnésohafca T0 százalékkal csökkent a mault évihez viszonyítva. Titoék legszemérmetlenebb hazug­sága az a mese, hogy a fokozódó nyomor és éhínség egyedüli oka a szárazság. Közismert lény. hogy Ti­toék — akár van szárazság, akár nincs — nagy mennyiségű élelmiszeri exportálnak. Az utóbbi négy eszten­dőben több, mint 5 milliárd kilogram búzát és kukoricát exportáltak a ka­pitalista országokba, amelyet a dol­gozó parasztoktól rabollak el. Csak ez év januárjától júniusáig 468 ezer tonna kukoricát vittek ki az ország, bői. Ezek a tények azt mutatják, hogy Jugoszlávia dolgozóit még nagyobb éhínség és nyomor fenyegeti. Titoék csökkentik a munkások munkabérét és politikájukkal még nagyobb nyo­morba- taszítják a, dolgozó paraszt­ságot és a többi dolgozókat. Jugoszlávia dolgozó tömegei tud­ják, hogy összes bajaikért egyedül a fasiszta rendszer a bűnös. Jelentős fejlődés a Nagymányoki Tanbánya életében Megy i óik ojryot len bányaüzeme. a kiválóan d<>! !<£!>/, ú és versenyben élen haladó Xa" ymányok,i Bánya, a leg újabb s zervi ■/.és szerint a Bánya- és Energia ihryi Mini sz tér ium döntése ér­tőimébe ii frl ■oi'/.aU »■saii a legmodernebb ta ni >ány ;í vá fog kifejlődni; Nézzük csak meg, milyen közeli és távoli terven vannak a műszakiak­nak a bánya felfejlesztése, modern eb. bé, gépesített bányává tétele terén. Ilai'mőnvi János üzemvezető elv tár* leik esc n magyarázza a. műi-Vkiak kis csoportjának a. íejtésterveket, az e'öhajlá.'xi és szállítási eikluslervekei és mindazokat a műszaki megoldá­sokat, amelyek lehetővé teszik, hog\ a Xagyrnányoki Tanbányában -kikép­zett. váj.áriskolás, ifjúmunkások jó bányászok, a szénipar kiváló szak­emberei legyenek. Máté Gyula elv társ, körVtakna-sz, régi nagymányoki vájár. Amikor a terveiket hallja, felsóhajt: „Hej « mi bányánkat a reakció mennyiszer le akarta zárni, sőt még a felszabadulás után is, a Bán-klikk fe akarta csukni ezt a nagyszerű kalóriája szenet ter­melő bányáit. De most, az ötéves terv új távilatokal nyit a mi szeretett bá­nyánk elölt. Olyan lehetőségek előtt állnak üt a fiatalok, amelyek minden eddigit, felülmúlnak.“ Szabó elvlárs, a vájáriskola igaz gat ója veszi át a szót: ,.A tanbánya, amely ézervezés-ileg az M. T. II. kö­telékébe fog tartozni, olyan kiváló szak műnk ásóik at kell, hogy képezzen, akik. minden munkahelyen a legnehe­zebb muirk akörülimé nyék között is megállják a helyüket, ahik dicsőséget és jó hírt hoznak a bányász névre, akikből, később a széncsata új hősei, a bányaipar jövő vezetői nevelődnek. A most folyó toborzási kampányunk éppen azt a célt szolgálja, hogy a dolgozó parasztság gyermekei és azok a becsületes ifjúmunkások, akik 14 és 16 év között a széné sódra nagy hő­seinek nyomdokába akarnak lépni, ifi nálunk, a Nagymányoki Vájár­tanuló intézményben és tanbányában magasnívójú, elméleti és gyakorlati kiképzést kapjanak. Várjuk az ifjú­munkások tömeges jelentkezéséi a nagymányoki vájártanuló iskolába, ahol kitűnő ellátás, fizetés és nyu­godt tanulási munka, valamint szó­rakozási lehetőségeik mellett képez­zük ki őket bányásszá.*4 Lakos József elv társ, a vállalati pártbizottság titkára mosolyogva fűzi hozzá: ,.A mai fiataloknak ; olyan, le­hetőségük van a-z elméleti és szakmai tudás elsajátítására, amiilyenről mi. öregebbek fiatal korunkban még csak álmodni sem mertünk volna. Amikor én ifjú bányász voltam, a bányákban a Horhty-rendszer aljas terror mód­szere uralkodott és csak az mehetett előre, aki dugdo-sta kosárszámra az „egyet s mást*4 a revirveizetöknek. vagy a fő aknásznak. Arról miég csak álmodni sem mertünk, hogy akár a munkahelyen, akár kint az irodán egv fél szavunk is lehetett volna és olyan embertelen munkakörülmények között végeztük munkánkat, hogy ar­ról csak elszorult szívvel lehet me­sé'ni. Mennyire ni-ás ma az élele a Szovjetunió dicső hadserege által fel­szabad ltot t- dolgozó magyar nép fiá­nak. Minden kapu, a tudomány várá­nak minden bejárata nyílva, áil előtte, hogy tanuljon, fejlődjön, mű­velődjön. A mi vájáriskolánk, ahol mim/ elméletileg, mind gynkorlatil/iy may-asnivójú és szakszerűen képzett vájárokat nj velünk. csak egy parányi ajándéka az ötéves leí rnék, a bánya- ipar számára, és ha Komlóra nézünk, ahol a gyönyörű két- és háromszo- 1 >ás ö'SS'Xokom f 0rtexs hé n yászlak-ások százai készülnek el ős vár jók a szén- csata. hőseit, ahol a legmodernebb fejtögépekckl és szállílólH’rendez.ések kel könnyítik meg a dolgozó ember munkáját, akkor elénk rajzolódik az a nagyszerű kéj), amelyet Rákosi elv. társ. a magyar bányászok szeretett édesapja a tatabányai nagy báriyász- konferencián elénk rajzolt: ,,A moder­nül yépeshtelt bánya kbéhi újtipuSií szocialista bányászok dolgoznak. „És ne feledkezzünk el Hidasról sem“ — kapcsolódik, bele a beszél­getőkbe Sovány Ferenc elv társ, a szak szervezet titkára. „Hidas az ötéves tervben óriássá fog növekedni. Ebben a bányaüzemben, amelyet méltán ne­vezhetünk az ötéves terv gyermeké­nek, a legmodernebb szérifejtő kom. báj,nők. kaparó és szállító gumiszala­gok tízezer méterei kerülnek beépí­tésre és a bányamunkái olyán nagy­mértékű gépesítésére keríti itt sor, hogy a jó öreg hidasiak, akik Nagy- mán y okra jártak évtizedekig és kéz­zel a legnehezebb ínunkakörüWányek között, „mucgszolva“ dolgoztaik a forró mélyszinti fejtésekben, kitűnő, friss levegőben, hatalmas F. 4.es kom­bájnok kezelő szarván ülve fejthetik a jó hidasi szén száz és ezer tonnáit és az előgyártott bányaiakkal pilla­natok alatt beácsolhatnak. Vájjon gondolnak-e arra a nagy gumiszalag építői, hogy ezzel a nagyszerű a'ko- tással hány száz derék lapátost sza­badítanak meg a legnehezebb föld­alatti munkától, a lapátolástól, és át- lapátolásiól. Az ötéves terv végén, ha Hidason egy múzeumot avatunk, ott lát hatjuk maid a gumiszál ag, « kombájn, a fejtögép és a fakcsrítö- gép elődjét, a szívlapátot, a csorbult élű csákányt, meg az éles fejszét. Persze addig még sok és igen szép feladatok várnáik ránk.“ Künn a szállító téren egymást kö­vetik a gyönyörű csillogó kőszénnel megrakott csillék. Folyik a verseny. Amikor lefelé megyek az irodá­ból, a brikettgyár mellett ,olt látha­tom a versemytáblán a győzelmi je­lentést: ,,A vállalati versenyben üzemünk negyedévi 110.8 százalékos eredmé­nyével -az első helyen végzett. Bol­dog örömmel köszönijük ez alkalom­ból szeretett Rákosi elvtársid és ígér­jük, hogy november 7-re telt válla­lásainkat is teljesítjük, sőt túli cl je. ■sítjük...“ Sz. D I

Next

/
Thumbnails
Contents