Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-22 / 248. szám

TOlaMAX NAPLÓ világ proletárjai egyesüljetek'. A MAI SZAMBANi A. J. Y1«ifU»rWlj elv társ besríde az ENSZ közgy ülésének általános vitájában (2. o.i — A szovjet emberek alkotó munkájuk fokozásával válaszolnak Sztálin elvlárs lie.vzé> tjére és a párt XIX. kongresszusának határozataira o.) —- A THo-barda tért ad a Koreában garázdáik odó ame­rikai imperialistáknak i2. o.) — Einlékmüsorok a rádió­ban Arany János halálának 70. évfordulóján itt. o.j J A begyűjtési terv teljesítésit harci feladat A. j. \ isiiiá/Jtij elvlárs beszéde az ENSZ közgyűlésének általános vitájában A7 őszi munkálatok sikeres él- récjzése mellett legfontosabb fel* ídatunk, hoqy sikerrel vívjuk meg i begyűjtésért folyó harcot. A begyűjtési csata megnyerésétől lügg dolgozó népünk zavartalan kenyérellátása és nagy részben az is, hogy a felemelt ötéves tervün­ket maradéktalanul és határidő előtt be tudjuk fejezni és újabb tervek megvalósításával haladjunk a szocializmus útján a jobb és bol­dogabb jövő: a kommunizmus fe­lé. A Szovjetunió Kommunista .Pártjának XIX. kongresszusa már újabb béketervek megvalósítását, a kommunizmus nagy építkezéseit tűzte ki célul a szovjet emberek elé és egyben megmutatta a mi számunkra is azt az utat, amelyen haladnunk kell és amelyen halad­va I érveink megvalósításán ke­resztül mi is elérhessük és meg­megkezdhessük a kommunizmus építését, amely jobb életet biztosít minden dolgozó számára és meg­szünteti a város és falu közötti kü­lönbséget. Ahhoz azonban, hogy ezt a célt mielőbb elérhessük, szükséges az, hogy az ipari munkások példáját követve dolgozó parasztságunk maradéktalanul teljesítse hazafi­as kötelességét - és ne legyen egyetlen dolgozó paraszt sem. aki bármilyen csekély mennyiségben is adósa maradjon államának. Te­kintse minden dolgozó paraszt harci feladatnak a beadás teljesí­téséi, gondoljon arra, hogv az im­perialista országokban a dolgozók fegyverrel a kezükben harcolnak azért, hogy szabadságukat kivív­ják. Az olasz dolgozó parasztok pedig azért vívnak harcot, hogy kiragadják a földet a tőkések ke­zéből, vagy azokat, a területeket, melyek parlagon hevernek, meg­művelhessék és így nagyobb da­rab kenyeret, biztosítsanak saját gyermekeik számára és az ipari munkásság asztalára is. Dolgozó parasztságunknak nem szabad elfelejtenie azt, hogy mi szabadságunkat, ingyen kaptuk a felszabadító Szovjet Hadseregtől, nem kellett véres harcot vívnunk sem a szabadságunkért, sem a földosztásért. Éppen ezért kell szí­vós harcot vívnunk a béke meg­védéséért, azért, hoqy az imperia­listák és azok csatlósai ne tudják megvalósítani aljas terveiket és ne tudjanak hazánkban is Koreá­hoz hasonló vérfürdőt rendezni. Ezért szükséges az, hogy min­den becsületes dolgozó paraszt ki­1 vegye részét a békéért vívott harc­ból és beadási kötelezettségének maradéktalan teljesítésével har­coljon a békéért és gyermekeinek jobb és boldogabb jövőjéért. Me­gyénk dolgozó parasztjai még mindig nehezen értik meg, hogy beadási kötelezettségük teljesíté­sével nemcsak a békét védik, de gyermekeik jövőjét építik és segí­tik az ipar fejlődését, mely mező- gazdasági gépek tíz- és százezrei­vel segíti a mezőgazdaságot és könnyíti meg a dolgozó parasztság nehéz és fárasztó munkáját. Éppen ezért kell kemény harcot vívni a begyűjtés teljesítéséért, ezért szükséges az, hogy a nyári kenyér- és takarmánygabona be­gyűjtésénél megyénkben is szépen kibontakozott verseny mozgalmat népnevelőink ne hagyják vissza­esni az őszi kapások begyűjtésénél sem, vigyék azt győzelemre és szé­lesítsék kilókkal nagyobb mértük­ben, mint a kenyér- és takármúny- gabonane rn ű e k begyűjtő sé n é 1 volt. Ezen a téren komoly tenni­valók vannak és erősen meg kell javítani munkájukat nemcsak nép­nevelőinknek, de a párt- és tö- rnegszervezeteknek, a tanácsoknak, is. NTekik kell elsősorban példát mu- tnhiiok, ludniok kell, hogy csak azok a népnevelők, tanácstagok és kommunisták tudnak jó agitációs munkát végezni és szélesíteni a versenymozgalmat, akik személye­sen is példát mutatnak a beadás teljesítésében és bekapcsolódnak a versenymozgalomba. Járási ta­nácsainknak és pártbizottságaink­nak is komoly harcot kell vívniok azért, hoqy a községi tanácsok és alapszervezetek jól foglalkozzanak dolgozó parasztjaink felvilágosítá­sával. Fel kell számolniok munká­jukban a még mutatkozó lazasá­got, az eddiginél sokkal többet kell, hogy kint tartózkodjanak a községekben. Legyenek gazdái a járásnak és hassanak oda, hogy a községi tanácsok és pártszerveze­tek érvényt szerezzenek a párt- és kormányhatározatoknak. A felvi­lágosító munka mellett sújtsanak le a törvény szigorával azokra, akik akadályozzák a begyűjtés me­netét. Tarlsák szem előtt, hogy a jó felvilágosító munka mellett a törvényes rendelkezések' betartása az. amely megyénket a jelenlegi szégyenletes helyről, az utolsók közül az őt megillető elsők közé emeli. Ha megnézzük a megyei tanács begyűjtési osztályának október 17-i értékelését, láthatjuk, hogy a kukoricabegyüjtésben leg jobb eredményt elérő tamási járás is csak tervének 50 százalékánál iart, a versenyben utolsó paksi járás pedig mindössze 31.5 százaléknál. Ezért van az, hogv partunk köz­ponti lapja: a Szabad Nép vasár­napi számában az országos érté­kelés szerint 16. helyen említi meg megyénket a kukoricabeqyüjtés- ben. De a burgonya, napraforgó, széna és élőállat begyűjtése terén is komoly lemaradás van. Burgo­nya- és napraforgóbegy üjtésben 11., hízottsertésbegyüjtésben pe­dig 9-nek említi megyénket a Sza­bad Nép. Azért, hogy pzekrői a megyénkhöz nem méltó helyekről az elsők közé kerüljünk, szüksé­ges, hogy népnevelőink ismertes­sék azoknak a községeknek ered­ményeit, amelyek már teljesítet­ték beadási kötelezettségüket, azo­kat a dolgozó parasztokat pedig, akik már teljesítették beadásukat, vonjak be a felviláqo ító mun­kába. Ha megnézzük eddigi eredmé­nyeinket, láthatjuk, hogy a burgo- nyabegyüités terén már 11 község s 7 termelőcsoport kapta meg a be­gyűjtési minisztériumtól a szabad­piaci értékesítés jogát, ami azt je­lenti, hogy ezek a községek sza­badon értékesíthetik burgonyáju­kat és az így kapott pénzen lénye­gesen több ruhát vagy egyéb szük­séges dolgokat vásárolhatnak. Megyénk nem egy járásá­ban van már olyan község, mint a gyönki járásban Ka- laznó, amely burqonyabeadását 13-7_ százalékra teljesítette és ku- koricabegyüjtésének is több, mint 6o százalékánál tart. Kalaznó köz­ség meg is kapta már a burgonya szabadpiaci értékesítés jogát, mely- lyel él is a község dolgozó pa­rasztsága. Ezért volt az, hogy az elmúlt hét péntekén 10 dolqozó paraszt kereste fel szabad burgo­nyájával a paksi piacot, hogy ott szabadon értékesíthesse. Éppen ezért, hogy ezt minden község és dolgozó paraszt eléghesse, nem­csak a burgonyánál de a kukori­cánál is (onto; az, hociy népneve­lőink az eddiginél sokkal jobb ielvilágosító munkát végezzenek, ismertessék a dolgozó parasztság­gal a szabadpiac előnyét, a be- qvüjtés teljesítésének jelentőségét. Tanácsaink pedig a törvény teljes szigorával sújtsanak le mindazok­ra. akik akadályozzák a begyűjté­si terv teljesítését. Moszkva (TASZSZ): Az ENSZ köz. gyűlés október 18 i délelőtti ülésén, az általános vita során beszédet mondott A. .). Visinszkij, a Szovjet­unió külügyminisztere. Visinszkij elvlárs beszéde elején rámutatott, hogy az északaf.anfi tömb tevékenysége a VI ülésszak óta el­telt év alatt is döntő szerepet játszott és játszi]; a nemzetközi feszültség fo­kozásában. A jelenlegi remzc1közi helyzetet súlyosbítja az. a körü'mény is. hogy a gazdaságilag elmaradott or_ szagokban egyre nagyobb a nyomor és az éhínség. Hozzájárulnak továbbá a feszült-ég tokozásához azok a had műveletek, amelyeket a gyarmatosító hatalmak folytatnak Korea, Vietnam, és Malájföld népei ellen. Beszédé további részében Visinszkij elvtárs hannsúlvozta. hogy bár az Egyesült Államok koreai hódító ter­vei csődöt mondottak, az amerikai ura'kodókörök nem mondanak le a hódító terveik megvalósítá-ára irá­nyuló további kisérTct-ckről. Acheson kijelenté'!.? a közgyű­lés előtt — folytatta Visinszkij elv­társ — hogv az Egyesü l Államok addüj küzd Koreában, am’g meg nem kötik a fegyverszünetet ..igazságos feltételekkel”. De Acheson úr. miért nem mutatott ön rá. hogy melyek ezek az. ..igazságos feltételek"? Vaj jón ön még időt szakít arra. hogy ('zt közö'je a közgyűléssel? Azok a feltételek, amelyeket a koreai ameri, kai parancsnokság az Egyesült Álla­mok kormányának jóváhagyásával eddig -előterjesztett, egyáltalán nem nevezhető igazságosnak. Ezeket a fel. tételeket nem lehet másként nevezni, miiig az ic azság, -sag e.cmi fogalma szembetűnő megsértésének, nvilvánva. óan jogtalannak, a nemzetközi jog és a nemzetközi erkölcs minden ál talárosán e'i-mort «.-zabáivá va! ellent mondónak. Eg ke’! mondani a hadi foglvok úgynevezett ..ro-tá’ására“ vonatkozó amerikai követelésről, ar­ról, hogv azokat, akiket az amerikai parancsnokság haza akar engedni, szét. választják azoktól, akikei fogságban akar tartani. rem riadva vissza sem milyen kényszerítő eszköztől. még a sortüzek'ő! -em. amint ez Kocsedo szigetén és más o'van amerikai hadi fogo'vtáborban történt, ahol kínai és koreaj hadifoglyokat tartanak fogva. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta cv u'án hogy az amerikai kormány nem törekszik a koreai háború befejezésé­re és továbbra is e háború árán akar szabadulni gazdasági nehézségeitől: idéz'e az amerikai vezető körök ki­jelentéseit. me!vek vi ágosah elárul 'Ük. hogy o körök tovább akarnák folytatni a szégyenletes koreai hábo rút — Ezen az ülésszakon — folytatta Visinszkii elv’árs -■ ismét az a fel adat á!I a közgyűlés elolt. hogy megoldja a koreai kérdést. A béke szerető népek amelyek létrehozták a a vi.ág békéiéért folyó harc hatal­mas arcvonalát, egvre álhatatosabban és lyszántabban követelik, hogv vés senek vége; a kor aj háborúnak, kö vcte'ik az imperialist a aoresszorok megfékezését és e-iyre inkább szembe• szállnak az agresszív amerikai politi­kává 1. A lengvel kü.döltség által benvuj. '.ott javaslatok ebben a kérdésben 'eljesen megfelelnek á közgyűlés e'őü álló célnak, — Mi melegen támogatjuk lengve; ko.léqáinknak az? a java- at ál. hogy fel p 1 hívni a köznyű.ést. javasolja a hadviselő feleknek: haladéktalanul szüntessék' meg a sz.árazfö’di. a ten téri és a légi hadműveleteket. Mi melegen lámoqatiuk azt a javaslatot, hog,, a nemzetközi joasz.a babok értelmében minden hadifoglyot, »zúdítsanak haza hazájába. — Mi melegen támogatjuk a len gye! küldöttségnek azt a javaslatát, hogy két három hónapon belül von­ják ki Koreából a külföldi csapató kát. köztük a • kínai népi önkéntes egységeket: is és békés úton rendez zék a koreai kérdés! Korea egyesítő sen k szellemében ami', maguk a lm reai.aj; valósítanak meg egv bizottság megfigyelé«e alatt, ame’vben a köz vehetni, érdekig fr- ok r > rn-i- o van államok vannak képviselve, amelyek nem vesznek részt a koreai háború ban,. Beszéde további részében Visinszkij elvtárs megcáfolhatatlan lényekké bizonyította, hogy az amerikai e-a palok Koreában baktériumot, a'kaT maznak és leszögezte: — A baktériumfegyver koreai al­kalmazásával az amerikai imperialis­ták nemcsak a békés emberek lömé ges megsemmisítésének bűnös célját, hanem azt. a célt is követik, hogy a gyakorlatba,-, ellenőrizzék <? fegyver hatását, gyakorlatozzanak e fegyver rel. — A =zovjet küldöttség teljes mér lékben osztozik abban a fe'háborodás. ban. amelyet a világ becsületes cm béréiből váltott ki a? a Anv. hogy az amerikai fegyveres erők bakteri umfegyvert alkalmaznak a koreai és a kínai nép ellen. Visinszkij elvtárs elmondotta ez­után. hogy az elmúlt évben tovább fo kozódol-t az agresszív északatlanti tömbnek az új vi'agháború előkészí­tésére irányuló tevékenysége. Erőfe­szítések történnek új hadseregek szer vezésére és arra. hogy Nyugaton és Keleten agresszív katonai szövetsége két szervezzenek. Bekapcsolták a tá madótömbbé Törökországot. Görögor. szágot és tényelgesen Nyugat Német ország és Jugoszlávia is részt vesz a tömbben. Ugyanakkor az Egyesült Államok uralkodó körei fokozták nyo. másukat a közép és köz.rlkeleti or­szágokra. Az Atlanti Tömb az Égve sült Államok vezetékével provokációs je.legü hadgyakorlatokat tart. —- A tények arról beszélnek. — f-j .Vatta, —■ hogy az imperialista tá­borban fokozódott az új világháború előkészítésének ütem?, amit azzal a hazug propagandával takarnak, hogv a világot Szovjetunió részéről veszély Fenyegeti. Visinszkij elvtárs ezután rámutatott, hogy az Egyesül'. Ál amok egész költ. «érvelésének 74 százalékát t-?«zik ki a katonai jellegű kiadások. Ugyan­akkor az atomfegyver gyártásával kapcsolatom kiadások az 1952—53 as évben eiér’ék az 1.7 milliárd dohért, s ezt az összeget az e'köve'kezö évek ben tovább akarják emelni. “ Ezek az ada'ok elegendők ahhoz. — folytatta. — hogv meggyőződjünk írről, miszerint az Amerikai Egyesült V.amok uralkodó körei nemcsak az atomfegyver be'i!tá«át. de még az aomfegvver gyártásának csökkenté sét, sem tervezik és hogy az Ameri kai Egyesült Államok hivatalos kép. viselőinek mindennemű olvan nyilat­kozata hogy készek az atomfegyver e likasára, tetőtől talpig hazug és kizárólag csali a hiszékeny és egvü gyű emberek meg tévesztését szolgálja A továbbiakban Visinszkij elv­társ rámutatott, hog,, az Egyesült Ál­lamok gazdaságának mi.itariz-álása óriási mértékbe.-, folyik. Ezt még Eisenhower tábornok is kénytelen vo t beismerni többek között egvik beszédében, amelyben a következő ki- je'entést tette: ..A mi gazdaságunk hadigazdaság. Közoktatásunk: kato nnj közoktatás." A-7. ipar mi'itarizálának ugyanez a fo vamata tapasztalható Angliában is Franciaorszácr jelenleg jelentősen többet költ háborús készülődésre, mint amennyit a háború előtt. 1939- ben költött erre a célra. Az Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország és más tőkés országok gaz­daságának miUtarizálását a mai mono. polkapital izmus sajátosságai magya. rázzák. A mai monopo kapitalizmus fömozgató ereje a maximális profit. Köztudomású, hogy a háborús láz az Egyesült Államokban ór:asi pro- litof haj; az amerikai milliárdosok­nak. Jövedelmeik 19-51 ben csaknem 43. mihiárd dollárra emelkedt :k. Ez. az összeg 1938. évi jövedelmeikbe % csaknem tizenháromszorosát teszi ki. Ugyanez a helyzet Angliában és Fran ciaor=zágban is. F tények fényébe*» tökéletesen ért­hetővé válik, hogv Truman, az Egye süt Államok elnöke eovre újabb és újabb c'öiránvzatokat köv;'e: a ka tonai ritnoram inogva ló.- í fására Ebből kitűnik, hoav a ie'enlegi ame rikai kormánv külpolitikája ‘eile; egészében az. Egvesii t A hunok in r, 6« *l:nánctőkése:n,,k érdekeitől füg,.;. Az amerikai ipari és finánctőkések új háborúra áhítoznak. hogv milliókat, nyerhessenek ezen a véres űzlek n Az Egyesült Ál'amok Anglia, Fr áru ciaország és az Északatlanti Tómb- iiöz tartozó más országok egész, gaz­daságának mii i'.arizá.ása. el kerii’he­tet lenül a-/, adók szüntelen -emelkedé­sére. milliók életszinvonalának -üly- 1 védésé re vezet. Az Egyesült Államokban az 1952-— 53. évi kö-tsécjvetés az 1937—1938 évi. hez viszonyítva több. mint megüzen, kétszerezi a lakosságra kivetett adók összegét. Jelentős adóemelések tör­téntek Angliában. Franciaországban, Olaszországba,, és az Északatlanii Tömb más tagállamaiban is. Ezekben az országokban fokozódó munkanél­küliség é-zlelhetó. A nyugateurópai országok gazdasá­gi és pénzügyi h:Ivzete is egyre rósz. szabbodik. Ezzé; kapcsosaiban rá kell mutat­ni arra — hangsúlyozza Visinszkij a-.lvtárs, hogy a nyugateurópai or­szágok gazdaságának szétzülieszíésé- ben nem kis szerepet játszott az úgy­nevezett ..Marshall-terv". amelynek helyébe ma az Egyesült Államok ag. ro«sziv politikájának még leplezetle­nebb tervei léptek: az amerikai köl­csönös biztonsági program: a Sclui- man. és Pleven-terv, stb ... Az úgynevezett amerikai „segélv” súlyos helyzeibe dönti még az olyan gazdaságilag fejlett országokat is, min; Anglia és Franciaország. Truman 1952 ianuár 9 én a szenátushoz inté­zett üzenetében kénytelen volt beis­merni. hogv az úg'yncvczü.f . -zaV I országok’1 védümének erősítése ,.ko. mo|v gazdasági problémákat idézett elő”: fokozta az inflációt Európában és veszélybe döntölte ..szövetségesei erőinek további helyreállítását." Visinszkij elvtárs rámutatott arrq, hogy az Egyesült Államok vezető körei folytatta külpolitikának agresz. «/ív irányvonala visszatükröződött át :Egyesült Államok. Anglia. Franciaor­szág és az Atlanti Tömbhöz tartozó egv es más országok képviselőinek ENSZ beli tevékenységében is. Ha megnézzük a közgyűlés 6. ülés­szakán alakított leszere é~i bizottság munkáját, semmi kétségünk nem lehet afelől. hogv a bizottság tagjainak többsége, az Egyesült Államokkal az élen, azon fáradozott, hogy gyakor­latilag lehetetlenné tegye a fegyver­zet bármiféle csökkentését, ne enged­je meg az atomfegyver alkalmazásá­nak eltiltását. A bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni a szovjet kül­döttségnek arra irányuló javallatát sem. hogy azokat az államokat, ame. lyek nem csatlakoztak a baktérium, fegyverek alkalmazását, tiltó genfi jegyzőkönyvhöz, vagv nem ratifikál­ták azt. hívják fe; a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra vagy annak ratifi­kálására. Acheson úr a leszerelési bizottság munkájáról szólva, az alábbi kijelen­té«; tette: .Nrm folyamodunk agresz. szióhoz atombomba vagv másfajta bombák alkalmazásával. Nem fogunk elkövetni agresszió! vegyi vagy bak, tériumíegyver alkalmazásával . . Ha az Egyesült Államok valóban kész lemondani az atombomba vagv más bombaíajták alkalmazásáról, ak­kor miért utasítja el évről évre a Szovjetuniónak az atomfegyver alkal­mazásának azonnali eltiltásra irá - nyúló javaslatait? A tettek itt nem egyeznek meg a szavakkal, önöknek módjukban á’l megítélni, mi a jelentősége és az érté­ke e tet:eknek, amelyek a teljes mi- litarizálásban csúcsosodnak ki. Az Egyesült Államok részben saját or­szágában hajtja végre ezt a militari- zálást. részben más országokat kény­szerít ugyanerre. Az Egyesiül Áramok — felhasznál, va az Atlanti Tömb kötelékébe tar­tozó országok kormányait, továbbá azokat a kormányokat. am 'lvek ezt. a tömböt h-mogalják, — az előző ülés­szakon egész sor olyan határozatot viü k::,'0«z ü: ame-lv nyilvánvalóan ez Egyesül Nemzetek Szorve/Hén'ck air,i(' lm nyiba üiközik, g) e;id a7 ENSZ et és teljisen az amerikai po- ■iíika függvényévé eszi azt. ' F'thjlirids a 2. nlrf/iliiíi •

Next

/
Thumbnails
Contents