Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-19 / 246. szám

1932 OKTÓBER 19

NAPLÓ

Miért nem 1 számolja fel a ssakcsi tanács a najryfokú opportunizmust?

Kém Is olyan régen a Tolnai Nap. ól&ban Dj-egjeient egy cikk a szaké» i ' tanács rossz munkájáról. A tanát» •elnök ét a tanács dolgozói tudómra- jKul is vették ezt. azonban rusm igj e keztek azon, hogy a hibákat ki is /ja, vítsák és rrtinél #lőbb felszámolják azt a nagyfokú opportunizmust, mely »aég •most is uralkodik munkájukban.

Sokat gondolkoztunk azon, g jiért Bem megv a begyűjtés, miért van lemaradás a terv telejailésébcn. Mindjárt választ kaptunk rá, ha kistfé fog lakkozunk a tanács munkájával. Saj hős a «zakcsi tanácselnök, Viorváth Imre olvtárs nem szívesen szakít néhány percet arra, hogy a begyűjtés munkájával foglalkozzon. Az clnol: elvtárs hanyagsága miatt taz elszá mohatő bizottság a községben egyáltalán nem működik, pedig igen sok ci községben a hátralékos hulák és ezekre a tanács nem figyelt fei. E.- nézte és eltűrte azt, hegy ezek a kulákok a kötelezettségüknek ne te gyenek eleget. De szép snámmal van. nak dolgozó parasztok ii, akik hátralékban vannak kukorica, burgonya, tiaproforgó és egyéb be adással. Az

elnök elvtárs n^m ellenőrizte azt sem, hogy a kártérítések ás felemelések megtör tente k-e. Nem ellenőrizte a nyilvántartók munká/ját sem, nem ’segítette őket munkájukban, sőt más feladatokkal bízta meg, olyan felada tokkal, melyeket a hivatalsegédek is elvégezhettek volna.

Amikor a felsőbb szervtől küldött bizottság megjelent, a községben és kérte az elnök. elvüársat a teiadatctv megbeszélésére, az ontok elvtárs azt kérdezt© a bizottságtól: „Na mondják meg, mi a fájdalmuk?” Es mi ci. mondtuk iájdalmrmkat. Az elnök elv- társ keveset törődik a tervek teljesítésével, igen sok n hátralékos és a vetési tervek sincsenek teljesítve, a tanács pedig még mindig keztyus Kéz zel bánik, a hutai'okkal.

A szuperéi számoltató bizottság mun. kaja megmutatta rövid idő alatt, hogy vau a községliKia rejtett tartalék, te- hn..t a tervet te ejsiieni, csak akarni bed és oda jjfflii hatni, hogy a gazdák beszámítsák a terményt.

Példának omlítek egy kirivó esetet; I'rávics Vendel lakásán a bizottság SS zsák elrejtett kukoricát és 8 zsák burgonyát talált. Nyomván mázsa, széna volt tárolva és a gazdának még volt 5 máUsa beadási liatraleka, A tanácsnak régen fel kellett volna fi. gyeim erre és kötelezni kellett volna

u. leszáll]itasra. De a községi e.számol tató bizottság nem működött, a ta. nács nem támaszkodott az állandóbi stottságra, de a tanácstagokra és a

tömegiszervezetekre sem. Elszakadt a tömegektől és felaprózta munkáját adminisztratív irodai munkákra. Pe_ dig a vetést nem lehet az irodából ellenőrizni, hanem annak valódiságáról meg is kell győződni. Nem elég azt mondani, hogy az elszámoltató bizottság működni fog, hanem azt meg is keli szervezni, létre keli hozná és annak munkáját ellenőrizni kell. Nem elég a kutaknak megmondani, hogy vetéstervét telejsítse, hanem kötelezni is keli arra. Nem elég azt mo.n_ dani, hogy szorgalmazzuk a begyűjtést, hanem abban aktív segítséget kell adni. Nem elég megállapítani, hogy a szövetkezeti felvásárló valót, lan adatokat jelent a tanácsnak és

nem megfelelő arra, hogy felvásárló Hegyén, hanem oda kod hatni, hogy olyan felvásárlót állítsanak be, akii el tudja látni feladatát.

Ébredjen lel végre a tanács és íö \ ként. az elnök elvtárs, számolják lel végre azt a nagyiokú lazaságot, ami jelenleg megvan. Javítsák meg mun. bájukat és azt úgy végezzék, mint ahogy azt dolgozó népünk megkívánja. Tartsák be és szerezzenek érvényt a szocialista törvényeknek. No pihenjenek meg babéraikon, hanem az előttünk álló feladatokat maradék ta tanul hajtsák végre.

Árvái József

Begyűjtési' Osztályvezető, Dombóvári Járási Tanács.

Levelezőink írjak

A megyében egyre világosabban ég a kultúra fáklyája: faluszínház mű. vészei keresik fel fadvainkat, országos hírt vívnak ki együtteseink, és már nincs is olyan falu, ahoi ne működne leül túrcsoport. Ezek a kultúrcsopoi tok vidékre is ellátogatnak, s a megye rnás-má.s falvaiban mutatják be mű. vészetüket a kultúrára szomjas f/tlusi dolgozóknak. Egy ilyen látogatásról számol be Major Mátyás hőgyé^zi le velezönk:

„Vasárnap vendégszerepeit liőgyé- szfín a tolnai KlOSZ kultúrcsopíortja. Dunajevszkij: Szabad szél c. a per éti. jét adták elő. Az előadás eled t Kor. mányos Antal gimnáziumi tanúr természettudományos előadást taított Az érdeklődő közönség zsúfolásig töltötte meg a hatalmas termet., A sze. replök rutinos mozgása és előadása magával ragadta a közönséiget, és ogy-egy kedves dalt vagy jelenetet nem egyszer meg kellett úji ázni. Vd rosi színészekkel vehetik U.if a versenyt. Az utolsó dalt már ai közönség is a szereplőkkel együtt ént tkelte. Kő.

a kuSfúrfrontról

szönjük ezúton is a szereplőknek ezt a gyönyörű felejthetetlen estét. Várjuk őket máskor is.“

#

Boros Béla népművelési ügyvezető meg arról ír, hogy Zombán is megünnepelték az egri vár védelmének 400 éves évfordulóját:

„A zcnnJoai általános iskola nevelő_ testületé október 12-én, az egri vár dicsőséges megvédésének 400 éves évfordulóján műsoros délutánt rendc zct.t. A műsor középpontjában Danes Pál isirőla igazga.ló előadása állt, aki ismerteit? a. várharcok törTcnetvt. majd részletesen megemlékezett Dobó István és az egri nők hősies önlel áldozásáról. Előadása végén utalt, arra. hogy mindannyiunknak készen kell lenni szeretett, hazánk eddigi vív. leányainak a megvédésére. A műsort az úttörők énekkara, szavalatok, pá rosjelentek és táncok egészítették ki. A tartalmas előadást Zomba község dolgozói nagy érdeklődéssel hallgatták végig.’'

KÖNYVSZEMLE

— flHiliMil' 'MWH II —Wininniii«1 ' ~

Megjelent aoros*z—magyar kéziszótár

Ilaász Arpádné szerkesztésében az Akadémiai Könyvkiadónál napokban megjelent az új orosz-magyar kéziszótár. Dolgozóink és tanulóink fokozódó érdeklődéssel és szeretettel tanulmányozzák az orosz nyelvet, amelynek . tanít fisa egész köznevelésünk területé)» kiszélesedett

cs elmélyüld. Ez tette szükségessé egy könnyen kezelhető, nem nagy terjedelmű orosz-magyar kéziszótár megszerkesztését. A 800 oldalas,

3O.OO0 címszót tartalmazó szótárt nyelvtani táblázat egészíti ki. Ára: egész vászonba kötve 53 forint, félvászonba kötve 2S forint.

Az építőipari Vállalatok termelési (r te k ez! eteinek tapasztalatai

Október 10-ig tartották építőipari vállalatainknál is a termelési er. tekczleteket, melyen megbeszéltek az elmúlt havi munka tapasztalatait. és megszabták a soronkövetko/ő feladatok elvégzésének módját. Ezek a termelési értkezletek az előző havi termelési értekezletekhez viszonyítva aktívabbak voltak, a dolgozók alkotó kezdeményezése jobban felszínre jött. Számos helyen maguk a dolgozók kérték és követelték, hogy legyen termelési értekezlet, ahol helyes bírálataik kai, javaslataikkal segítették elő a válla Iá {vezetés munkáját, igen értékes volt a Dombóvári latarozó Vállalat termelési értekezlete, ahol értékelték a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítését és ugyancsak ezen a termelési értekezleten vállaltak kötelezettséget a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára.

A téglagyáraknál megtartott tér. mrlési értekezleteken a dolgozók hozzászólásaikban leginkább a műszaki előfeltételek biztosításának hiányáról beszéltek. Elmondták, hogy nem egy helyen: Mázán és Pakson ezek hiányával nem tudják a nyersgyártási tervet HK) százalékra teljesíteni. Á dolgozók hoz. zászólásaikban mindjárt javaslatot tettek a munka megjavításának módjára. Ezek a termelési értekezletek visszatükrözik azt, hogy a dolgozók nagy érdeklődésével és kezdeményezésével még mindig nem tudtak lépést tartani az építők szakszervezetének alapszervezetei és azok vezetői. Hiányosság mutatkozott a termelési értekezletek előkészítése terén is. Például csak iagty helyen tudta az. üzemi bízott sag mozgósítani a kultnrcsoportot a termelési értekezlet sikere érdekében.

A tapasztalat art mutatja. noqy hiányos volt egyes gazdasági vezetők felkészülése a termelési értekezletre. Hiányosak voltak a beszámolók. nem terjedtek ki például a Téglagyári Egyesülésnél, a távolabbi feladatok ismertetésére. ’Ugyanez vonatkozik” arra is. hogy a téli előkészületekkel keveset foglalkoztak a termelési értekezletek beszámolói, nem kötötték össze a soronlévő feladatokkal, így a dol- g’ozók nem tudtak kellően ehhez a kérdéshez hozzászólni.

Káros jelenség volt az. hogy a legtöbb építőipari vállalatnál és

munkahelyeken a termelési éri®, kézieteket összesűrítették, a tervezett időpontokat nem tartották be, így nem tudlak az egyes teruieési értekezleteken szerzett tapasztalatokat felhasználni a következők megtartására. A Paksi Betonútépítő Vállalatnál a szakszervezeti taggyűlést és a termelési értekezletet egy napon akarták tartani.

A termelési értekezleteken felvetődött tapasztalatokat a további, munkában üzemi bizottságainknak és gazdasági vezetőinknek alkal- mazniok kell. érvényesíteni kell a felelős egv személyi vezetést, biztosítani kell, hogy a dolgozók alulról jövő kezdeményezése a legs béleseid) mértékben terjedhessen el. A szakszervezeti bizalmiakat meg jobban kell mozgósítani a termelési fo'adatokra. mint eddig. At ke" térni minden egyes építőipari válla la mái arra, hogy a szak szer vezeti bizalmiak értékeljék a dolgozók vállalásainak teljesítését. Az építőipari pártszervezeteknek i* sokkal aktívabban kell béka peso, lódni a termelési munkába. Vonják felelősségre a gazdaságvezetőket és számoltassák be őket a. végzett munkáról bizonyos időközönként. Vonják felelősségre azokat n műszaki vezetőket, akik hanyagul kezelik a munkafegyelem megszilárdításának kérdését. A most megtartott termelési értekezletek legyenek újabb sikerek forrásai, az itt felvetett hiányosságokat küszöböl, jók ki és valósítsák meg minden egyes, építőipari vállalatnál az egyenletes emelkedő termelést. Harcoljanak a tervelőirányzatok maradéklalnn teljesítéséért.

> arga György

Építők Szakszervezetének elnök«.

Jaiian Szakszervezetek Főtanácsa tiltakozó mozisaimat hirdetett az ország lijraíe! egyverzése eiten

Pckiintg. A Szsnhua hírügynökség jó- lenti:

Tokiói köziemén vek szerint a Ja. pán Szakszervezetek Főtanácsa beje- l-!eir c, ho>gy a béremelési harccal egyidejűleg tiltakozó mozgalmat; indít a.z ország újrafcliegyverzése ellen. A fő tanács tidasí 'á-sai alapján

'Jobb nagy sz altszer vezet sztrájkot

saarvaz.

Dávid József nagyscokolyi dolgozó paraszt is megtalálta az új utat

Késő őszi napsugár süt be az

ablakon, pajkosan játszik az író- ftsztalon álló tintatartóval, megvilá. gítja a könyveket, papírlapokat. Beleseikedik a többi ablakon is, az egyik teremben aranyló búza- garmadára vetődik sugara. A búza nedvesen csillog, csáváz a nagyszo- kolvi Béke termelőszövetkezet, hogy jó magot vessen a földbe, többet termeljen, több gabonát adjon jövőre a hazának. Az íróasztalnál Tórizs János, a termelőszövetkezet elnöke ül, Danes István párttitkárral és a gépállomás mezőgazdászával a soronlévő munkákról beszélgetnek. Rajtuk kívül még három- négy ember beszélget az irodában.

Nyílik az ajtó, egy csoporttag lép be, nyomában egy középkorú, még jó erőben lévő pirospozsgás arcú férfi. Látszik rajta, hogy nem törte meg a küzdelem a mindennapi megélhetésért, hogy bátran veszi fel a harcot a nehézségekkel, amelyekkel oly gyakran találkozik a dolgozó paraszt.

— Tórizs elvtárs, a Dávid Jóska bácsi beszélni akar veletek.

Danes elvtárs mindjárt ülőhellyel kínálja. — Üljön csak le Jóska bácsi, gondoltuk, lrogy előbb-u-tóbb eljön hozzánk.

— Hát igen, eljöttem, szeretnék beszélgetni veleíek, ha van egy kis időtök — mondja Dávid József kis .«avarral a hangjában. Látszik raj. ta, hogy kéréséi a szavakat, nem tudja, hogyan fogjon mondanivalójához. Végül mégis belekezd. — Azért jöttem — mondja — hogy érdeklődjek, hogyan is áll a csoport, hogyan megy a közös gazdálkodás. Már beszéltem a tanácselnökkel, az mondta, hogy keresselek fel benneteket.

Tórizs elvtárs pjfrosfedelű füzetet vesz fel az aszta Ufói, a termelőszövetkezet alapszabályzatát. — Ha valaki közénk ^'kar jönni, legelőször ezt adjuk a kezébe, hogy tisztában legyen azral az úttal, amelyiken elindul. Mennyi földdel is gazdálkodott ma gait

— Nyolc holddal, ebben van egy kis szőlő is.

Danes elvtáj s veszi át a szót. — Látja Jóskái bácsi, maga is belátja most má;r, hogy nem érdemes egyénileg gazdálkodni. maga is közénk akar állni. Egész biztos, nem most eg yszerre határozta el magát a bei' lépésre. Látta, milyen eredmények«:t értünk el és biztosan látta azt is, hogy vannak még hibák a szövi ütközetben,

— Hát i^az, nagyon szép volt a búzátok, jobb terméstek volt, mint az egyéni /gazdáknak. Aztán mondjátok meg, milyen jövedelme van itt egy tagnak.

— Aki becsületesen dolgozik, annak rm _>g van a jövedelme és jobban, k íinnvebben élnek, mint az egyéni dolgozó parasztok — mondja Dancji. elvtárs. — Az elért mun. kaegyséjj/ek után kapja a részesedést a terményekből és azonkívül jócskán kap pénzt is. Ezért foglalkozunk. az állattenyésztéssel is, mert í/;• y még nagyobb lesz a jö- vedelnj link. Láthatta, hogy jóformán su/mmivel kezdtük, és ma már 30 dau Abon felül van marhánk, 200 darabon felül sertésünk, 15 lovunk, baronlíiállományűnk vau.

— Az eredményeket nem tagadhatja. el senki sem — mondja csendesen Dávid József — és jönnek máj/1 még többen is, akik még egyénile»// dolgoznak.

Tt Hiszen tudjuk azt. hogy maga

megmozdítaná az Alvéget — mondja Tórizs elvtárs. — És minden becsületes dolgozó parasztnak itt van a helye köztünk. A földeket azelőtt sem a Pap Ferencnek művelték, hanem a Radovics Jánosok, a Né- rincsek, de most már minden jövedelem az övék. Munkájáért mindenkit megbecsülünk és megbecsül államunk isi Radovics János jó munkájáért már munkaérdemrendet kapott.

— Most már megváltozott az élet,

újságot olvasok, moziba járok, látom a fejlődést, látom azt is, hogy jövőre a második típusú csoportból is mindenki itt lesz. Mostoha volt az esztendő, kevés volt a termés, most látszik csak meg, mennyivel könnyebb a szövetkezeti tagok helyzete, mint az egyéni gazdáké. Ha valaki elindul valahova. akkor mindent meg kell gondolni, hogyan és mint lesz akkor, és ezért jöttem el most érdeklődni. — fűzi lassan a szót Dávid József, gondolkodik, mit is kérdezzen, hiszen mindennel számvetést akar tenni.

— Aztán mi lesz a földdel? — kérdezi hirtelen.

— Az alapszabályzatban minden benne van — felel Tórizs elvtárs. — Nyolcszáztól ezerkétszáz négyszögölig mindenki tarthat vissza földet a háztáji gazdálkodás részére, családjához mérten. A többit be kell adni a közös földterületbe, amely után minden évben föld járadékot kap addig, amíg a visszafizetett járadék a föld értékét el nem éri.

— És az állatokkal mi lesz? Mert két lovam és egy tinóm van. azt is be kell hozni? Lgy számítottam, hogy a tinót eladom és abból rendezem az adómat.

— Az alapszabály szerint a háztáji gazdálkodásra visszatartott jószágon kívül a többit be kell adni. Közösen megállapítjuk a behozott jószág árát és két éveu belül visszafizetjük.

— Dávid József el-elnéz, a mesz- szeségbe, mintha már sajátmagát látná a többiekkel együtt dolgozni, szinte már az új, felszabadult életben érzi magái. — Hát igen, — mondja elgondolkozva — még kell a fogaterő, de nemsokára már minden munkát gépek végeznek. Régóta figyeltem én már a gépi munkát, láttam hogy tökéitesebb munkát végez, mint mi a faekével és nagyobb is a termés. Akinek tavaly a traktor végzett őszi mélyszántást, sokkal jobb most a kukoricája. Bizony, nagyon jók a gépek, sokat könnyűének az ember munkáján.

— Aztán hogyan élt azelőtt — kérdi az egyik beszélgető.

Dávid József anélkül. hogy sokat gondolkozna, halkan felel. — Hát dolgoztunk, termett annyi, ami elég volt kenyérre, adóra és egyébre, ami éppen kellett.

— Aztán arra visszaemlékszik-e, hogy míg öreg édesapjával dolgozott kora hajnaltól késő estig, megjelentek a görbebotos elöljárók, meg a csendőrök és e! akarták vinni a dunyháját, meg a góréból felmerték a kukoricáját — veti közbe Tórizs elvtárs.

— Bizony, siralmas világ volt akkor a szegény emberre. 1 Ja jó emlékszem a Gömbös-kormánv alatt volt. Ilyesmire nem is szívesen emlékszik vissza az ember. Akkortá j- j ban volt a búzára a boletta is, jóformán ingyen vittek el tőlünk. Sokat kellett küzködni a múltban a megélhetésért. Ketten dolgoztunk a feleségememl, de jövedelem alig volt

— Látja Jóska bácsi — racmd’J'n

Dénes elvtárs, — a termelőszövetkezetiben ilyesmire nincs gond. Ha valaki becsületesen dolgozik, olyan jövedelme van, amilyennel kevés középparaszt dicsekedhet.

— Bizony — veti közbe az egyik asszony — tavaly mi is harminc mázsa gabonát vittünk haza, százhetven kiló cukrot kaptunk és az idén is kapunk elég szépen, pedig mot gyengébb volt a termés.

— Hát mostmár elmegyek — áll fel Dávid József — még elmondom otthon az asszonynak is, hogyan áll a helyzet. Eljövök még hamarosan és akkor végleg megbeszéljük a dolgokat.

— Csak jöjjön, jöhet bármikor — mondja Dénes elvtárs — a becsületes dolgozó parasztok előtt mindenkor nyitva áll a szövetkezet ajtaja. Minden becsületes dolgozó parasztnak követni kell a maga példáját, mert maga már felismerte, hogy csak akkor lesz jobb az élete, ha a nagyüzemi gazdálkodást választja.

— Nemsokára eljön az az idő is. Hát, Szabadság: —- köszön el. A nap már lenyugvóban Van, eltűnik a házak között, sugarai a ház horo. lokzatára esnek, ahol tábla jelzi az

j á j életet: ..Béke termelőszövetkezet, Nagyszokoly." Lassan ballag az utcán hazafelé, mintha az őszi szélben hajladozó fák is azt susognák: — Helyes utat választottál, nem fogs-z csalódni Dávid József.