Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-19 / 246. szám

m* orr-óm?* nr W Ä P T. O "■v# r? (Folytatás az t. oldalról.) eredményeket értünk cl. A tanév ele_ jén az általános iskolákban kb egy­millióké tszázezer tanuló iratkozott be, ß középiskolai tanulók száma közéj 120 ezer, kb 10 százalékkal maga­sabb a múlt évinél, az ipari techni­kumoknál '-létszámemelkedés 29 szá­zalék. Az egyetemi és főiskolai hall. gatók száma 45 ezer, a múlt évinek 1125 százaléka. \ harmadik negyedévben negyven­négy százalékkal több mű jelent meg, mint az előző év harmadik negyedé, ben, ezek közül 332 tankönyv, 2.3 millió példányszámban. A negyedév folyamán a falvakban 66 új keskenyfilme- mozgóképszín' ház, 66 népkönyvtár é- számos kul­túrotthon létesült. A negyedév végén a rádióelőfizetők száma 25 százalék­kal volt magasabb, mint a múlt év azonos időpontjában. Fejlődött a negyedév fo-iyamán egészségügyi hálózatunk. A kórházi ágyak száma a múlt év azonos idő­szakához viszonyítva több, mint 1100. zai emeükedctí. Javult a kórházak fek szerelése. 1951. harmadik negyedéhez képest a rendelőintézeti órák száma körülbe­lül 20 százalékkal.' az üzemorvosi ren. delőó’ák .•'Zárna körülbelül 25 száza­lékkal emelkedett. A területi böl­csődei hálózat egy év alatt 2070 új térőhellyel bővült. A íársadalombirto sításban részesülők száma 1 év a Lat* 12 százalékkal emelkedett­A negyedév folyamán százezer dol­gozó részesült kedvezményes és 80 ezer fiatal ingyenes üdültetésben. K ÍLPOLITIKAI Hl KEK Ma/na-Frgnkfurt (ADN): Az Asso­ciated^ Press amerikai hírügynökség c sütői löki jelentése szerint a nyugat. német hárliipar fegyvereket fog gyár tani f runcö hadserege számúra. Áriajo .spanyol külügyminiszter és \'on Malt/,an bonni, minisztériumi ősz. túl) vezető ilyen ért -Imii egyezményt irt ulá Madridban. Az egyezmény ki látásba helyezi, hogy a két ország árucseréjének értéket hatszázmillió markára emelik. Nyugál-Németország fegyvereken kívül katonai közlekedési eszközöket, optikai és precíziciős készülékeket is száilit majd a íráncoista f egy verts erőknek, 1 Róma (TASZSZ): A római gázmű, vek ik társaság részvényeinek több- sreje a Vatikáné) gyárában tartott szukszervezetj válasz.ásokon a szava, rátok túlnyomó többségét az Okasz Általános Szak-Szervezeti Szövetség (CGU.,). jelöltjei kapták. A szakadár szakszervezet. jelölt jei jelentéktelen számú szavazatot, kaplak. kóma (MTI): Az Olasz Kommunista Part vezetősége október 15-én meg 'itatta azokat a legfontosabb pol.itL kai kérdéseket, amelyek a jelen pil­lanatban aZ o’-asz parlament elölt á.linak és amelyek a pártokat és a közvéleményt leginkább foglalkoztat, iák. ■; At ülésről kiadott közleményben a párt vezetősége felhívja minden ál lompolgár figyelmet arra a lényre, hogym olasz kormány és fáé Guspcri pártig egyre világosabban törekszik a köztársasági alkotmány biztosította demokratikus. intézmények és jogok mégsemniisílésére. A közlemény le­leplezi az olasz, kormánynak n:t a törekvését'át1.’ hogy a következő vá­lasztásokat olyan fasiszta törvény alapján akarja megtartani, amely megfosztja az állampolgárokat egyen­lő szavazati joguktól. A népnek azon. han kötelessége az alkotmányi meg­védeni. A Kommunista Párt vezető­sége megbízta a párt pari amenti és szenátusi csoportját, menesszen kül­döttséget Einaudiköztársasági elnök­höz. Ez. a küldöttség kifejti majd az államelnök előtt az állampolgároknak a kormány jelenlegi külpolitikája mi. at ti aggodalmát és rámutat, a? al­kotmány (i.izteletbentartásának szűk. ségcsségérc, •k Hága (TASZSZ): A „Hét Párol”, az amerikaiba rá t Holland Munkapárt lapja beismeri: a hadügyminisztérium sok alkalmazottja nem ért egyet, az­zal, hogv Hollandia résztvesz az ..Európai védelmi közösségben”. Ez. a visszautasító álláspont annyira szé­les körben elterjedt, hogv a hadügy. miniszter kénytelen volt. külön körle velet intézni a minisztérium vezető tisztviselőihez, amelyben rámutatott, hogv a minisztériumban sok osztály­főnök. tiszt ég tisztviselő ..nem tanú­sít megteli.!ö hajlandóságot a/, euró pai védelmi közösség erősítésére "-k Pác* (TASZSZ): Becsben megjelent a Rék» Világ tanács tájékoztató szol gála to Bu'letinjének első száma. A kiadvány cél fa. az, hogy tájékoztassa o. világ közvéleményét a népek béke kongresszusa nak a különböző or­szágokban folyó előkészületeiről. A Bulletin francia, német, angol és ■spa­nyol nyelven jelenik meg. Az első szám az ázsiai és csendes, óceáni országok békeértekezJetén<’k munkájáról számot be. Hangsúlyozza, az ázsiai és csendesóceáni országok- ha n ezerhat száz millió ember köve­teli n békét és a népek közötti békés együttműködést. A Bulletin ismerteti az Angliában, Franciaországban és az arab orszá. gokban folyó kongresszusi előkészü­leteket. Beszámol a német kérdés bé­kés megoldásával foglalkozó nemzet­közi értekezlet előkészületeiről és a bonni parlament tagjai egy csoport­jának megmozdulásáról a bonni hó.bo. rti-s külön szerződés és a párisi egyez. J mény ratifikálása ellen, | Könyvtárosok o'so országos konferenciája Könyvtárügyünk fejlődése jelen­tős állomáshoz érkezett. Fiséi,-.ben ülnek össze a falusi, járási, me­gyei, üzemi és tudományos könyv­táraink legjobb dolgozói, hogy közös problémáikat megvitassák. Ez év november 28—29-én a nép­művelési minisztérium rendezésé­ben könyvtáros konferencia lesz-, amelynek célja a magyar könyv­tárügy jelen helyzetének felmérése és a Szovjetunió tapasztalatai alap-i járt a jövő feladatainak kijelölése. Az amerikai légierő bombázza Knrsi bé^s lakosságát P h r d j 3 n (Uj Kína). Az ame­rikai légierő folytatja a békés ko­reai lakosság ellen intézett boinba- támadásait. Október 8-án f2 B—29 es bom­bázó és (9 vadászgép több mint liáromszázötven hagy rabirairóerejű bombát és gyujtóbombát dobott le a keleti parton fekvő Vonszanra és október 9-én harminc amerikai vadószbombázó ismét támadta Yon- szan városát és külvárosait. Az amerikai légikalózok több mint ezer nagy robbanóerejű bom­bát. gyujtóbombát és napalm-bom­bát dodtak le békés lakónegyedek­re és több mint háromszáz polgári személyt — főleg nőket, öregeket, és gyermekeket • • gyilkoltak vagy sebesítettek meg. A „Bouni Faruk44 Berlin (MTD A nyugatnémet lapok híradása szerint a „Le Vie Internatio­nale et Diplotn ah guv“’ című francia lap szenzációs leleplezést közöl Her­bert Bf’anikcsuhormxi 1, a bomú k an- celláni hivatal igazgatójáról, Adenauer b i na,kan s rau rKkatá rsó róü A francia lap eredeti okmányokkal bizonyítja, hogy Blagkoinjioerv. akit banáü .körben botrányos korrupciós és nőügyed mi a*’, a ..bonni faruké­nak neveznek, havi fizetés ellenében hosszú időn át a kormány ti-fko.s ülé­seiről. készült jegyzőkönyveket szol­gáltatott ki a francia kémszervezet egyik ügynöké n«, k. A Béke Vj!agf^n?cs irodá énak kommünikéje Bórs tTASZSZl \ Béke Yrlé&tanárs | Pécsbe összehívott békekongresszusá- irodá jónak Becsben megtartott üte---,\ nak «'ő'kész-itósével foglalkozott, a kö. amely a népek 1952 december 12-ére | vetkező kommünikét telte közzé: ,.A Béke Yilágtanács felhívása a népek bek ekongresszu sónak. össze­hívásáról liatnlnuis érdeklődést kel! minden országban és sok kezdeménye- r.ést szül a békéimre terén. Az erőszak politikája a nemzetek közölt! kapcsolatok teréu olyan feszültséget teremtett, amelynek kö vetkerménye és > eszélye egyre nyil­vánvalóbb. Ilyen körülmények között a legkülönbözőbb társadalmi körök — így politikai, szakszervezeti, vallásos és pacifista csoportok i> — úgy vétik, hogy meg kell találni a kivezető utat. Hogyan lehet befejezni a most folyó háborúkat? Hogyan lehet végetveui a »hidegháborúnak•“ Hogyan lehet biztosítani a nemzett függetlenséget, hogyan lehrt biz» tóti lan: minden ország biztonságát? Ezekre a kérdésekre csak akkor találhatónk feleletet* ha a problémá­kat azok vitatják meg. akik valóban a népek hékevágyát le>, lesi tik m«g. A népek békekongresszusa — amelyet a Kéke Yilágtanács hívott össze a különböző nemz-etiségíí, kiilönbözó életkörülmények köztit! élő emb.vek nemzetközi találkozója les/, A küldötteknek, vendégeknek és megfigyelőknek a kongresszuson való megjelenése nem jelenti azt, hogy kötelesek csatlakozni a békemozgaJotn- hor- A népek bekekongressznsa szabad és termékeny vita utján arra fog törekedni* hogy megtalálja a világot megosztó kérdések észszerű meg­oldását Ha megegyezést érünk el legalább egy kérdésben, ez megkönnyíti a többi kérdés megoldását és elő fogja segíteni a nemzetközi feszültség eny­hítését. A népek közösen meg fogják találni a békéhez vezető utat.'4 A 11 tó-banda garázdálkodása éhínségbe taszítja a jugoszláv népet A jugoszláv gazdasági élet. egyre mélyebbre süllyed abban a válságban, amelyet a Tito banda népcMenes poli­tikája, fiz ország kiszolgáltatása oko­zott. Ez év eső néhány hónapjában a títőista sajtó dicsekedve hozta nyil­vánosságra a mezőgazdasági termé­nyek kivitelének növeléséről szóló je­lentéseket, amelyeket a jugosz’áv me zögersdaság fejlődésének elvitathatat­lan bizonyítékaként igyekezett bcál iiítani. Mint a „Za Szocljallsztícsku Jugosfz!áv1ju!‘, -a jugoszláv1- forradalmi emigránsok Moszkvában megjelenő iepja közölte, csupán ez év első hat hónapjában egyebeken kívül 463.000 tonna kukoricát és 69.800 tonna takar mányt exportált Jugoszlávia a kapita­lista országokba. Ugyanakkor a ti tó ista propaganda nem mulasztotta el a népet arról ..meggyőzni’4, hogy a mezőgazdaságú termények ilyen nagy- mennyiségű kivitele nem okoz majd hiányt ezekben a terményekben az or_ ezág belső piacain, mert az elmúlt évben gazdag- volt a termés és bőven van tartalék. Ma ennek a derülátó hangnak mm ma Sincs. Az ,.Ekonomska Politika” című 4 i * óista gazdasági lap szerint az 1950 évinél 73.000 vagonnal, az 1951 évinél pedig 340.000 vagonnal keve­sebb volt az ország gabonatermése. A ..Les Echos4* című francia burzspá ;ap elismeri, hogy Jugoszláviában ép­pen az elsőrendű élelmirikkekben: bú Kában, zsírban, cukorban lesz hiánv Jugoszláviának most engedélyt kei! kapnia az Egyesült Államoktól, Ang_ 1 iá tói és Fra.nci.aots7.ágtó’ arra, hogy a számára nyújtott 100 millió dolláros hitel egy részéért gabonát- és egyéb élei műszert vásárolhasson. A. „Za Szocijaliszticsku Jugoszlá- viju’4 című lap hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy a jugoszláv pa­rasztság helyzete valóba,-, katasztro­fális. A jugoszláv forradalmi emigránsok rádióállomása egyik adásában íéfy számolt be a macedóniai mezőgazda­ság helyzetéről: ..Macedóniában a paraszt-családok 37 százalékának van csupán, vaseké­je. Negyvenhárom százalék ma is fa- ekével szánt, húsz százalék pedig semmiféle mezőgazdasági felszerelés­sel neni rendelkezik.’4 S3* Ismerkedjünk meg n fold országaiénl A K í na i N é p k öz í á rsasá 2 Etna és a hatalmas sró eválaszt­hat a thm. Kina hatalma* terű etileg — majd 10 miillió még> zctlkvlométer. — Osa'kncm akkora mint Európa la­kosságának • számában pedig 475 mil­lió, földünk lakosságának majdnem egynegyede­K na ősi liu túrájú ország. Idő­számításunk előtt több ezer évvel, amikor Európában még. csak kezdet­leges földművelés folyt, Kínában már mesterségesen öntözték a földeket, rizst,, termesztettek, fémekéi dolgoz­lak, fel, porcelán edényeket készítet­tek, solv é+nhernyókat tenyészthettek. Kínaiak lalálták fel az iránytűt és a puskaport is. A későbbiek folyamán azonban Kína elmaradt, az uralkodó földesúri osztály, a hódítók hosszú elnyomásai és a kínai uralkodó osz­tály elzárkózoftsága, majd az hn-pc- ri.ali isit áh gyarmatosító politikája meg­akadályoz la fejlődését. A kínai nép elnyomása csak a rab­szolgaság méreteivel hasonlítható össze. A népnek nem volt földje, úgy béreit; de a bérleti díjat és az .adókat sohasem tudta megfizetni, egész ter­mését elvitték, fejadagját, sőt nem egyszer még vetőmagját is. Kínában, a felszabadulás előtt öt ven-hat van, sőt még többféle adót . szeditek, egész fantasztikus címeken: reklámtábla adó, kályhacső adó. srrdombadú, út­használati-adó, disznó vályú--adó és eh­hez hasonlóak. A kínai nép nem törte ezt a ször­nyű kizsá'k many olást: ezredéveken át követték egymást a parasztforradaC- mok. 1 Pf 1-ben végűd is megdöntötték a császárságai, a lakosság sorsa azon­ban nem változott semmit. Az 1917-es orosz forradalom óriás; hatássá'! volt Kínára: forradalmasítot­ta a .népet, 1921-ben megalakult a Kínai Kommunista Pár-', az alapító tagok között ott van Mao Ge Tnng elvtárs is, Szun Jat Szén, a kínai for­radalmár megalakítja a Koumintan.g forradalmi szervezetet. A Kínai Kom. mt.itvs'.a Párt el-határozla. hogy a párt tagjai beléphetnek a Koomirdangba é« hogv előinozdi .hatják a párt és a Kuomintang közötti együttműködést. 1.924 ősa:tn megihall Szun Jat Szén. Szun .fait Szén halálos ágyán art hagyta a Kuominlangra, hogy..ve­zess* a forradalmat. A Kuomintang azonban nem vállba tolt a.zzá, amivé Szun Jat Szén akarta. Cs<aing Kai S?k 1927-ben elárulta a Kuomintang forradalmi hagyomá­nyait, a kommunisták elten fordu'it. Sanghajban többezer munkást meg­gyilkoltatott. A kommunisták és a Kuomintang között; együtt műk öd és megszakadt. A kommunista csapatok Mao Ce tnng Csu te és Clsou En Jaj vezeté­sével Dél-Kína megközelíthet at len he­gyeibe vonultak. A dé’kínai vidékeken központi szovjet területeket alakítot­tak ki, a lakosság felszabadultan élt. A japánok megtámadlak Kínát, de Csang Kai ívek nem elleniük fordult. hanem a Vörös Hads>ereg ellen veze­tett ,,megsemmisítő hadjárat “-ok ad egyre nagyobb erőkkel. A kommunis­táik mindig megverték, annak ellené­re, hogy a jól felszerel t osan «kai sok is­ta csapatok ellen n kom mu résé a csa­patok egvrésze csak kövekkel, doron­gokkal harcolhatotL , A japánok 1931 -ben Katehtiakíha kerítették Mandzsúriát. Csang Kai Sek azonban még mindig nem fordult szembe a japánokkal, hanem a német tanácsadók javaslatára a Vörös Had­sereg álltai felszabad'1 ott terület ekel óriási erőkkel ve’:te 1. riil. Kerülte a döntő csapást, a kommunista csapato­kat teljesen körül akarta zárni és megfojtani. A ci<amgka:sekis!ta katonák­nak megparancsolták, hogy tisztesé- gesen viselkedjenek a Lakossággal. A Kínai Kommunista Párt kivonta a Vörös Hadsereget az ellenség foj­togatnia alól. A Vörös Hadsereg ke­resztültörte a csangkaist-kisln gyűrűt és Észak-Kínáha vpnui’t s olt szilár­don megvetette a lábát. A történelem „hosszú menetelés“ néven jegyezte fel ezt, a tör'én elemben páratlan katonai teljesítményt. A Vörös Had sereg 14.000 kill óméiért gyalogolt, — kÖFÜlhetüi Tnásfé'.s.z-aran.nyitt, mint ide Korea. Útjában 200 millió la'kosd. erin'ett, nevetl't, aminek fellbec sülbe tet­ten jelentőségiP lelt később. Csang Kai Sek a nép és a katosnák követelésére kénytelen volt megáíí’a- podni a kommunistákkal, a japán el­leni közös harcra. A Vörös Hadsereg a nemzeti csapatok 8. hadserege tett- A csangkaísekísta csapatok sorozatos veresége! szenvedtek a ja­pánoktól. A S. hadsereg azonban an­nak ellenére, hogy a csangkaisekislák szabotálták a fegyver és élclenvszállí- lásf, és a japánok ö ellentii.k mozgó­sító:'. Iák. túlerejüket, megszerezték a kínai csapatok első győzelmei és ál­landóan verteik a japánokat. A japá­nok által megszálld területek mögött körülbelül H>9 miillió embert szaba­dítottak feli. A felszabadítóit terüle­tek saját sízubad életüket élték, sajód pénzük volt. A japánok mindnagvoihh erőket vetettek be ellenük. Később a csang,knisekistáik nyílt árulásra vete­medtek a japánokkal a kommun.’si'á.k ellen. A Szovjet Hadsereg győze'nve. da­nán kiapiifwlációja után Amerika a Kuominitan.2 rendelkezésére bocsátotta összes ágyúnaszád jait, tankjait slh A háború befejezése után az USA fokozta a fegv\erszá'íi'ást. Az ameri­kai imperialistákat terhe'h a fő fele­lősség a kínai polgárháború éri, Cs-a.n‘g Kai Sek HHü-hno megszegte a békekötést és megtámadta a szabad területeket. Kezdeti sikere- előre­nyomulása azonban megakadt: a kínai néphadsereg felkészüli és döntő csa­pást mért a csangkaisekistákrn. A kí­nai néphadsereg felszabadította esrész Mandzsúriát, fisz a k-Kínát elözön'lötte egész .a Sarca folyóig. A kínai nép­hadsereg 1949 áprilisában átkelt a Sárga folyón is —- 300 kilométer szé­lességben és néhánv hónap múlva már félsznbacPít'ila Közép- és Dél-Kina óriási területe t. Mao Ce lung elvtárs 1949 szeptember 2!-én be jelentei te a Kínai Népköztársaság megalakulását. Kína — Taiwan kivételével — telje­sen felszabadu’t. A kínai nép gyöxe1 mének döntő feltételed a Szovjetunió teremtette meg, a japán imperializmus legyőzé­sével, A kínai ncp gyöze me világóőrténel- mi jefeotöségü. Muolov elv társ sza­vai szerint ez a legerősebb cs«pás, ami az imperializmus rendszerét az Októ­beri Forradalom u!á.n érte. A kín.ai nép győzelmével kialakult a 8.00 mil­lió- béketábor. Kezet szorított a szov­jet és kínai világba falom, a két leg­hatalmasabb nép. „Az együttesen 475 rriiulió népességű Kína és Szovjetunió népeinek összefogása — mou.idotla Molofov elvtárs — oivan erő, ame­lyet nem lettet legyőzni.” A kínai nép győzelme halaim«* tő­kést adott Ázsia gyarmati népeinek szabadságharcában. Indiában a koau- muuista párt második párt lett az 1951-es választásokon, Vietnam 90 százaléka szabad, szabadságharc fo­lyik Ázsia mindegyik gyarmati orszá­gában, a kínai nép győzelme kihatás- saé van Irán. Egyiptom. Tunisz és minden gyarmati nép szabadsághar­cára. A szabad kínai nép ereje és lelke­sedése felmérhetetlen. Kínában évez­redek óta dúlt az éhínség, évezredek óta pusztított az árvíz. Most, a fel­szabadult,. kínai nép a Kínai Kommu­nist Párt vezetésével megszüntette az árvizet: többinilüó paraszt három­éves munkájával, hatalmas gátakat építettek, a kínai kormány megszün­tette az éhínséget, s most már kivi­telre is jut ga!>ona és rizs először Kína történelmében, Kína igen elmaradott feudális or­szágként szabadult fel. Az ipar része­sedése a nemzeti jövedelemben 1949- ben mindössze lú százalék volt, de még a gyárak nagyrésze romokban volt, A Kínai Kommunista Párt által kidolgozott iparosítási terv szerint 10—15 év múlva a 10:90 -arány úgy fog alakulni, hogy az ipari termetes adja majd a nemzeti jövedelem 40 százalékát. A Kínai Kommunista Párt gyors ütemben iparosítja az országot: a munka termelékenysége 1951 -bog» 19.50-hez viszonyítva 24.9 százalékkal emelkedett. Még gyorsabb az emelke­dés Kína leafejle-ítcbb ipari vidékén. fiszak’kelet-Kín'áhan (Maiuks-uriáíbanl: ott 1952 első fé évében 57 . száza ’ók- ka! termeltek többel, mint 1951 ba- í sonló időszakában. A kínai paraszt ma már s»abad ember. Nem nyúzzák adóval, földet kapott. A kínai nő. .akit azelőtt az igásállatnál kevesebbre értékeltek, ma egyenrangú társa a férfiaknak. Kínában nagy hármas mozgalom bontakozott ki. a korrupció, pazarlás és a bürokrácia ellen. A múltban a korrupció rendkívül nagy méreteket öltött, az iimperi«listák támogatásával. A Kuomintang-kliikk több, mint 29 millió dollárt harácsolt össze ilyen becstelen módon, s a kínai nép vagyo­nának .nagyrészét átjátszotta az impe­rialisták kezére. A nagy hármas moz­galomban a kínai nép kiirtja ezeket a kártékony maradványokat. A bűnö­söket íömeggyüléseken vonják felelős­ségre., s a súlyos cselekben még halál­büntetéseket is hoznak, a sikkasztok ellen. Népmezgaloramá lett Kínában az „Állj ellen Amerikának, segítsd Koreát4 ‘mozgalom. Több kínai egye­temen és sok más helyen annyian je­lentkeztek önkéntesnek, hogy ha mindnyájukat elengedték volna, be kellett volna zárni az egyetemet. A kínai nép köt, gyűjt a Koreában har­coló önkénteseinek, és & koreai har­cosoknak. Több, mint kétezer repülő­gépet lehet vásárolni abból az összeg­ből, amit a kínai nép adományozott. A kínai nép testvéri segítsége a koreai népnek olyan erő, amelyen megtört és vereséget szenvedett az amerikai imperialisták támadása. Kínában a viliágon példátlan mé­retű kultúrforaadalom bontakozott ki- 475 millió ember tanul. A kínai n<-p többsége a felszabadulás előtt nem tudott írni és olvasni -— ma írni é* olvasni tanul. Mi azelőtt nem sokat tudtunk Kínáról, a kínai nép kime­ríthet edlen gazdag művészetéről. Ma. hogy elolvassuk Din Kin, « „Felkelt a nap a Szangan folyó felett“, meg­nézzük a moziban a ..Fehérhajó lánv“~!, csodálatos művészetet isme­rünk meg. Évszázadokon keresztül énekelték egves költőink, hogy „mi magyarok egyedül vagyunk“. Ma már ez meg­szűnt. Két olyan erős és hatalmas barátunk és szövetségesünk van, m.nt még sohasem volt. J estvére lettünk a világ két legnagyobb népének. Magyar László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents