Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-19 / 246. szám

TOKMAI NAPLÓ VflJő P#Q*£TÁRM! EQY£SUU£resti A MAI SZAMBAÍV! > A Víii jbwáca irodáiénak koauttüniliA}«, (2, o) —* A Ti-O-i^üíi* garázdálkodása éhínségbe taszítja » jugo- »dáv aéj>«t (2. o.j — Eger vár 400 év előtti hö* védői nek roginyíiója Pécseit 70 evvel ezelőtt. (4. o.) — Miért maradt le Dombóvár kör,séd a gabonavetésben? (5. o.) — Hogyan dolgorík a Jaddi általános iskola szakszerveieti biroltadga? (6. o.) — Miért nem számolja {el a szakcsi tanács a nagyfokú opportunizmust? (7, o.) IC LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 246. SZÁM öl* FÉLLEK .. ötóí-*»'r - • ;«twgaK VASÁRNAP* 1952 OKTOBER 1» Erősítsük békebízottsc^ainkcrt a III. Magyar Békekongresszus sikeréért December 5.e nagy ünnepnap fesz, minden hékc.hareos, minden békeszerető ember számára. Decern, bér Véli iil össze Bécehen a Világ- békefanács fii. kongresszusa. Ezen a világbékc találkozón beszélik meg azokat a feladatokat, ami a dolgozó milliók előtt áll R népek szabadsága, a haladás, a béke meg­védése érdekében. E béketalálkozót előzi meg hazánkban, és minden országban — megtartott országos béketalálkozó. Már folynak falva- inkban, üzemeinkben, állami gaz­daságainkban, gépállomásainkon, tszcs.inkbeu a békebizottságok kül. döttválasztó kisgyűlései, ahol a legjobb bekehnreosokat küldöttként választják meg a járási, majd ott az országos találkozóra. A. békebizottságainkra, békehar­cosainkra mindig komoly feladat hárul. .A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusa megmu­tatta, megjelölte azt az utat, amin haladni kel] a szocializmus, illetve a kommunizmus teljes győzelméig. Megmutatta azokat a ragyogó ered­ményeket, amelyeket a szocialista gazdasági rendszer ért el. A mi eredményeink, melyek a Szovjet­unió segítségével napról napra na­gyobbak lesznek, csábítólag hatnak az imperialista háborús kalandorok­ra. Szeretnék elvenni tőlünk eze­ket, szeretnék, bogy a. Szovjetunió­ban és a népi demokráciákban új­ra. a tőkések kezében legyen a há­lálom, hogy a földet, ,a gyárat az urak birtokolják. Azt akarják, hogy vér és könny öntözze újra ha­zánk földjét, hogy özvegyek, rok­kantak, árvák panaszától legyen hangos országunk. El akarják ven­ni boldog életünk, további gazdago­dásunk zálogát: a békét. Ma már egyre többen vannak olyanok, akik nemcsak tiltakozó szavukat emelik fel a béke ellen­ségeinek gyalázatos mesterkedései ellen, hanem tettekkel harcolnak országunk további megerősödéséért, a békéért. Olyannak kell lenni a rní békeharcosainknak és olyanná kell nevelnünk minden becsületes dolgozót, mint Máesi Jánosné szál­kái. dolgozó parasztasszony, aki 10 gyermek anyja és 100 forintot jegy­zett a III. Békekölcsön alkalmával. De nemcsak, hogy jegyzett, hanem a 10 gyermeke mellett népnevelő munkát végzett és e munkát önként vállalta. Azok az igazi békeharco­sok, akik meggyőződésüket, a béke, a haza megvédését tettekben mu­tatják meg. A tettek mellett máso­kat is meggyőz a békeharc fontos­ságáról és nagyszerűségéről, máso­kat is tettekre sarkal, hogy maga példát mutat és tanít, nevel. Egyre többen vannak, akik békevágyukat tettekre váltva harcolnak annak megtartásáért. A IIL Béketalálkozó megköveteli tőlünk, hogy minden erőnkkel a munka sikeréért fárad­junk. Legnagyobb feladat a béke- bizottságokra vár. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a népnevelőknek, a tömegszervezet tagságának nincs feladata. Azt jelenti, hogy e szer­veknek minden erejükkel azon kell, lenniük, hogy segítsék a békebizott­ságokat és azokat megerősítve moz. gósítsanak a találkozó célkitűzései­nek megvalósítására, az előttünk ál­ló hatalmas feladatok elvégzésére. Az a feladat áll minden békebi- zoi'-ági tag. de minden becsületes, hazáját, békéjét szerető dolgozó előtt, hogy munkaterületén 100 szá­zalékra végezze el a kapott felada­tokat és tervét teljesítse túl. A nép­nevelők is magyarázzák meg; a bé­ketalálkozó sikere csak akkor van biztosítva, ha a tanácskozáson részt­vevők mögött egy járás, egy me­gye, egy Ország dolgozó népe áll, akik a munka frontján helytállva erősítik szocializmust építő hazán­kat. Gyorsítsák tervük túlteljesíté­sével az ötéves terv sikeres befeje­zését: ez a békéért folytatott harc leghatékonyabb eszköze. Ért tette Szabó Mihály, « bonyhádi gépállo. más traktorosa js, aki 90 százalékra teljesítette eddig őszi tervét. Nem elégedett ezzel meg Szabó Mihály, hanem mint békénk igaz harcosa vállalta, hogy november 7-ig. « Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulója tiszteletére ezt 150 százalékra emeli- Van-e szebb és őszintébb béke vágy, van-e iga­zibb hazaszeretet, mint az, hogy sokat szenvedett hazán kot ügy se­gítjük fejlődésében, úgy növeljük erejét, gazdaságát, hogy tervünket 100 százalékra, vagy azon felül tel­jesítjük. Békeharcosok! Kik szeretitek a hazátokat, a családotokat, mosoly­gós gyermekeiteket, tervetek telje­sítésével járuljatok a béketalálko­zó sikeréhez, a béke megvédéséhez- ötéves tervünk döntő évében va­gyunk. Üzemeink minden munká­sának a negyedik negyedévi tervé­nek túlié!jesítésére kell .törekednie. Minden százalék, amivel túlteljesít­jük tervünket, csapás a? ellenségre. Népnevelőink üzemekben, mutas­sák meg, hogy a selejt az ellensé­get segíti. Mutassák meg békehar­cosaink, hogy a minőségi termelés, a takarékosság a béketábor erejét erősíti, az ellenséget gyöngíti. A falu dolgozói előtt i« nagy fel­adatok állnak és megoldásra vár­nak. Előttünk áll a begyűjtés tel­jesítése és a vetés, őszi mélyszán­tás. A béke élharcosai már mind­ezen túl vannak. Fiola Pál tamási dolgozó paraszt már betakarított, elvetett, őszi mélyszántással vég­zett, a beadási kötelezettségének is eleget tett. Fiola Pál az. adóját i« kiegyenlítette, mindenben élenjár. I Igaza békeharcos. Példájával nevel, g Ő azt tartja, több vetés, jó vetés — jobb termés, több kenyér. Fiola Pál példáját keli követni minden dol­gozó parasztnak. Az ilyen dolgozó parasztok bástyái a békefrontnak. Az ellenség az országon belül is megtalálható a kulákok, r klérus embereinek és a volt uralkodó osz­tály ittrekedt alakjainak képében. De igyekeznek megszerezni cinkos, nak a hanyagokat, lustákat, igye­keznek felhasználni aljas terveik, céljaik elérésére azokat, akik nem teljesítik tervüket, akik nem tesz­nek eleget állampolgári kötelessé­geiknek, akik nem vetnek, akik nem igyekeznek a betakarítással. Békehareosok! Mindnyájunk fel­adata az, hogy a becsületes — de ma még az ellenséget segítő — dol­gozókat is győzzük meg tervük tel­jesítésének fontosságáról. Mutassuk meg nekik, hogy az ellenség sze­kerét tolja azzal, hogy munkáját halogatja. Az olyan dolgozó paraszt, aki késlekedik a vetéssel, vagy húzza-halasztja a vetést, nem a bé­ke, hanem a háború híve. Az ilyen dolgozó csak szóval óhajtja a bé­két. de tettekkel az ellenséget se­gíti. Váltsuk valóra pártunk határoza­tát, mely azt mondja: „Fáradha­tatlanul le kell leplezni az imperia. listák hazugságait, akik a demo­krácia és a béke álarcában reak­ciós támadó háborút folytatnak és készítenek elő. Tudatosítani kell egész dolgozó népünkben, hogy a béke védelme elválaszthatatlan a termelő munkában való helytállás­tól, az állampolgári kötelezettségek te!jesítésétől, a népi demokratikus fegyelemtől. Egész népünket na­gyobb áldozatkészségre, a békesze- retu. szabad népekkel, az egész vi­lág dolgozó tömegeivel való szoli. cin vitásra, az emberi haladás élen­járó példamutató Szovjetunió iránti szere-,etre és ragaszkodásra kell nevelnünk. Tervünk és állampolgári kötelezettségünk teljesítésével ké­szüljünk a béketalálkozóra, mim- kasikt'.rekkel védjük a békét. Kuvac* Laxta­A Központi Statisztikai Hivatal jeSeiilcse az ötéves népgazdasági terv harmadik éve harmadik negyedének végrehajtásáról A nöpga rdaság fejlődését, Taí amk«! a dolgozók anyagi és kulturális szdn- yoti.aiá»n(k .emelkedését Í9.V2 harmadik negyedében a következő adatok. jel­lemzik : IPAR A gyáripar 1952 harmadik negyedévi tdjfts termelési tervét 100.1 száz-allék­ra, ezen beikül * nehézipar 1)6,3 Mu­latókra, a könnyűipar IOOlO **Am- t'ákrpi, ar, éleütuisieripar 103.2 «/ára lók ra telj esi tette. A gyáripar 1952 harmadik negye­dében 94.3 százatókQtal termelt töb­bet, mint a zmiit év aeonos idősz»ká­ban, Ezen 'bőiül a rwíhéiápar terme­lése öl százaiénak*!. * könnyűiparé 10.9 százalékkal, *z éMíníszeriparé 32.6 száiáiékkral emelkedett, A nehéz­iparon belül *z emeWiedés a 'bánya- szahiál 36.5 száz allék, a kohászatnál 21,2 százalék, gépgyártásnál 34.2 szá­zaink, <tz épétöanyagipamái 15,5 szá- a&tók, n könnyűiparon bekül. « textil* iparnál 7.1 .százalék, a ruházati ipar­nál 14-1 százatók, A helyi apgrbos tartozó állami válla latot lerttneC黫 egy év «riatt 1034 százalékkal emel­kedett. Az egyes mincazéérinsaolehoz tartozó iparvállalatok. 19cß harmadik negyed- éri termelési tervük«} % körefkezJÖ- képpeo teljesítettek: tfl&Z. ....... . fi- laecyedéri Mhnsztérmm tervtrfjesüós «zá^aléka hány«; és eiMsr^ísíSfyl. mintsrtérium 102-2 kohó és gépipari rain. 8845 kft* épgépii pari mlnksetértuas k2á könnyűipari rfljjUrlérlmn 101-1 é 1 rím (szeri pari mhiíszteriuurn 10Ő-2 építő anyagipari mints/.téri ura 165.2 építésügyi minis „tórium j par vállalatai 111.7 köziebedésügy! minisstárhrm iparvállalatai 106.5 helyi ipar mintóztórinmt 102,9 A íkmpari termelősz-öveí kesetek ne­gyedévi termelési tervüket lOfi-A szá­zalékra hfijesXtetlék, a múlt év har­madik negyedévéhez késpest a (terme­lés több, mint kétszeresére emelke­dett. A fontosabb iparcikkeik íemielése .1952 harmad ifk negyedév étien 1951 harmadik negyedévébe» képest *, kö­vetkezőképpen of ? kuli 19S2L WL jaegyedévi tennetósvaz 1861 HL negyed­évi termelés *zá 7 aiék álba® 129 cÜkk s«én villaisiowiuRrgtz» 120,2 acél 112.7 vaMŰJflvénT 126.2 bengereU rüdooéí 139,9 hengerelt idosnoeél ?2f),o “ esztergagépek 124,7 Ta.suti teherkocsi 128*— tehergépkocsi 145,— DieseSmotor 82.4 gépolaj és motorolaj 128,9 tehergépkocsi abroncs kttpeny 147^ tégla 124.2 mész 118.2 cement 111.— motorkerékpár 122.4 kerékpár 120-9 rádióvevőkészfüék 145,5 varrógép 118-5 pamutszövot 103.9 selyemszövet 193,8 len és kenderszővet 197,4 bőretpó 110.3 liszt 105-4 nyershnsok, zsír ón zsírszaJouna 151,1 édesipari késratmények 128 4 cigaretta 117.2 Terven felül a harmadik, negyedév­ben. jelentős mennyiségű vasércei, mangánércet, kovácso t acélt, gázola­jat-, petróleumot, öntöttüveget, égetett tégláin motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet, rádió míisorvcveőt gyár­tottak. A tervvel szemben lemaradás van a szén, Martin- és e'ektroacél, hen­gerelt acél, marónátron, kén-av, fosz- formütrágya, égető'.t csérép, csizma, rminksrtrhx, napraforgóolaj Icrmeéésé­bc.r. Az Ipari minisrténnjmok közül azok, amelyek termelési és termelőkénvségi tervüik teljesítésében elmaradtok, ugyan***#k elmoradtak őnköliwógcsök­kcottési tér Mik teljesít ősében is. MEZOr.AZnA.SAG A h&TTnádik uogyedévben a yrabena betakarító«:, munkálatait a tmezögaz daság « múlt évinél gyorsabban, haj­totta végre. Jelentős szerepe voíii. <-!>- ben. a béták arí ki« munkák gépesáié- sé n ok: a gép állom ás ok és ál la mi gaz­daságok töbfo mént kétszer akkora területen «raktak géppel- mint A múlt évben. A gaVm Atzem ű e k exéri termébe a májusi fagykár és az aszályos időjárás köveikeziében alacsonyabb voCt, mint a múlt é^boií­Erőtoljeson /vjyődótt o ímezőgaada- ság szociafístn sr-aki óra. A termekő- szövelkvréííek s zá n t évterű 1 e! o 1%2 v,7fy^ 30-án, 42 szá.zaáékikal. a csaladok arám» 32 oxázaléskkal volt több, mint ogv évvel azelőtt. A szö- vebkezotek térülőiének a családok szá­mánál nagy óbb mérv fi emelkedése ar­ra mutat, hagy az újonnan belépők közfőtt cgyr» több a középparaszt. A szövetkezetek MlatáHománya egy év platt 193 ■százaJéík'k«! omelkcdeb« e»n beiül m m rt ésál lom á n y növekedése 105 vzázalék. Az áflntállománr erő­teljes ©raólkodóse meUottü az állatsűrű- ség a szőveőkezetcikben még mindig nem érte el az országos átfogói. At Alamí gazxfoságcflc szántóterfifote 1952 ffze-pt estnber végén 37.5 százai ék- kai volt több, mlnii egy évvel azelőtti. Az állatáSomá®}* rtövc.k ediése íöbb. mint ikétszepe.se a terület növekedésé­nek. Emelkedőit az állati t-ermékok t-ermelése is. A sertés- és srarvas- m arb a hizlalás termelése élő ritlyban kifejezve a harmad'k negyedévben háromszor akkora vo.R, mini egy év- ve*] azelőtt. A tejtermelés •— a tdhén- álloraány 46.4 százalékos emcakiesiése melfc*tt — 73.8 százalékkal volt ié>l»b, mine 1 tkzt harmadik negyedé vél) ere Át őszi szántási és vetési mmrkáfo- to& lényegesen gyorsabban haladnak, mint a muH é\rben, A m»inmtertanács áltaS előírt Jvat ám! ő'kbőz képest azon­ban le maradás rrmtaékozi-k. K0ZLEEET>E8 A vassaíS teherfor^alcart a rtusft év ízoisós negyedéihez képest 32.6 »zára­inkkal emelkedett. A vdziköZjekedés tefoerforgatoa 4.1 százafék-kal volt több, márvt a múlt év azonos Mősza- kábam. Títhsírgépkoestiis 43.2 srázsliSkkaf «jJáUítodtak többet, minft 1951 harma­dik aegyedévében. A városi közndi vií]amo«v»3Kít«4c sz>emlCyfoirgaV«a egy év alatt 2.6 szá- 7-al‘ékkaL, a városi auíóbns»köríekedé- sé 24.4 »zázsíék'kal, a távolsági autó- bxrsrkőzUcdíedésé i!6.2 százalékíkal em«l- kedclh. ÁRUFORGALOM 1952. harmadik negyedében vágó­sertésből 109.006 darabbal, malacból 8000 darabhaf, saiVtóből 81JXK* darab­bal, baromfiból 131 vagonnal, hagy­mából ezer vadonnál, tejből 47 ttK-lfió literrel volt több a begyűjtőit meny- nyisé§, mint 1951. hasonló időszaká­ban. A negyedévi begyűjtési tervet vágómarhából 111.7 százalékra- barom fibóC 112.7 százalékra, tejből 10ő-5 szá­zalékra, étkezési burgonyából 147.5 százalékra, takarmánygabonáiból 106.8 százalékra, borból 276.3 százalékra teljesítették. Eme'kedett a ncgyedtévben a piac­ra felhozott termékek mennyisége és csökkenlek az árak. Hudapesten a nsgys"dév végéin az őstermelők állal piacra hozott zsír ára 52 százalékká ■ az oíajé 00 százalékkal, a szalonnáé 49 százalékkal, a hízott libá-é 39 szá­zalékká:, a csirkéé 3-3 százalékkal, á" hagymáé 43 százalékkal volt alacso­ny abfo minf egy évvel ezelőtt. A zöld­ségfélék ára a tavalyinál rosszabb ter­més folytán általában cfmelkedett. A harmadik negyedévben a kiskeres­kedelem 65.6 zz a z ai-ékk-»] több zsírt, | 6.1 százalékkal több cukrot. 13.1 svá- zajék'kal több bőrcipőt. 58.3 százalék­kal több rádiót, 23 vzá r a lék k :v] több tűzhelyeit, 71.5 százalékkal főbb saporI- és jáitékánit, 33 százaJtSkkad több bútort adott e-L mint » múH év azo­nos időszakában. munkások Es alkalmazottak ■SZÁMÁNAK EME!,KÉPESE. A MUNKA TF.RMEI.EK F.NVSEi; ALAKULÁSA Az év hmmadiik negyedólien a imin- kásdk és alkalmazottak száma a nép- gavdatság valamennyi ágában emelik?- dcít A gyáripa.rban ég az- építőipar­ban foglaltkor! a tojtak száma egv év «alatt 9S.OOO-rc4 nőtt. Ezen W.lül a nők lóts zráimáruak emteák'&dése 22.000. Az 1952 hairma<t:k nogyiadévi mirr ka bér alap a gyáriparban, — nevn számítva az 1951 december t~i bér­emelést — 18.3 százalélckal ^r> 11 ma - gawbb, rrnní'i a mull év harmadik ne­gyedében. Emelkedett <* gyáriparban és Sex építőiparban a munka termelékeny- séepe. Az Iparban az egy főre eső ter­melés 11 6 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző év megfelelő idő szakában. Az emelkedés e bányászat. ban 16.1 százalék, a .kohászatban 12 száial-ék, a gépgyártásban 18-8 száza­lék, a teitEápaTban 2.9 «mézalék. BÉRunAzások 1952 harmadik negyedébe« a be­ruházásokra folyósított összeg 20.9 százalékkal volt több, mint 1951. ha­sonló időszakában. A negyedév folyamán üzem nőbe. Ived ék többek között a diósgyőri ko. hászati* üzemek új trióbugahengerso­rát, a Rákosi Mátyás Művek acélbem gerdéjének új bugasorát, a pécsi bőr­gyár krómozóépületét, a keletmagyar országi közraktárak tárházát. Átadták rendeltetésének a veszprémi nehéz, vegyipari kutatóintézetet és az ás­ványolaj- és földgázkísérleti intézetet. A szénbányászatban új fejtő- és fúró. kalapácsokat .szállítóberendezéseket, szénosztályozó gépeket és egyéb bá­nyagépeket adtak át rendeltetésüknek. Ezenkívül számos üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Ä harmadik negyedévben a mező- gazdaság többek között 254 kévekötő aratógépet, 636 cséplőgépet. ,573 trak­tort, ezenkívül 16.000 darab különféle mezőgazdasági gépet kapott. Az év harmadik: negyedében 186 fehl kapott telefont és több ezer veze. tékes rádiókészüléket kapcsoltak be. Miskolcon és Veszprémben új egve- térni épületek, több városban és köz. ségben új áltálé nos és középiskolák készültek ai, Ä lakásépítés eredményeképpen többek között Sztálínvárosban. Pé­csett, Oroszlányban. Várpalotán, Bo- dajkon, Nagybátonyban, Lovásziban és Diósgyőrött többszáz lakást adtak át a dolgozóknak. A beruházások terén az élért ered. ményelc ellenére a helyzet, nem ki­elégítő: a beruházási munkálatok megkezdése és befejezése gyakran nem történik meg az előírt határidő­re. A tervek teljesítését elsősorban az akadályozza, hogy a te rvf el adatot sokszor későn adják ki és a műszaki tervek és költségvetések js későn készülnek eL Az építőipar nem összpontosította erőit a kívánt mértékben a folyamat­ban lévő építkezések befejezésére, számos olyan építkezést nem fejeztek be. amelyet a negyedév végéig át keltett volna adni rendeltetésének. Az építkezéseknél nem fordítanak kr-1 ő gondot a takarékosságra, az építési költségek, különösen a magasépítő- iparban emelkedtek, KULTURÁLIS ÉS SZOLI VLlS EREDMÉNYEK A negyedév folyamán a szocialista kultúra minden területén jelentős (folytatás a 3. oldalonJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents