Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-18 / 245. szám

ÖYÉ1* PÄRT IX. EVFOLYAM, ‘245. SZÁM A .íiniU l.l­Vi LAC PffOl ETA RJA JETEK l r X MA! SZÁMBAN: A S*OT|etnn’ó Kommunista Pártja Körpoírii Birottsiitá n»k plénnraa meg választotta a Központi Bizottság vé£re- haftő szerre]'.. (2. o.) - Francia kommunista képviselő interpelláció}« a kormány háborús politikája rotál!, (2. o.) — A P*kst Konzervgyár dolgozói sr. ól üzem kiUin ötösért harcolnak. (3. o.| A lolsAtnegyei bék«bizo isájjok kiil. döttválaszló gyűlésekkel készülnek &z országos béke.. kcogrcsszusi*. (3, old.»!.) SZOMBAT,' 1952 OKTÖHJriK a A bérfegyelem megszilárdítása gazdasági vezetők harci feladata o “ „Szigorúan alkalmazni kell a bér­alappal való tervszerű gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, s azokat, akik felelősek a béralap túllépéséért, fele­lősségre kell vonni" — mondotta Ge rő elvtárs a január 12 i gazdasági ve. ZRlök országos értekezletén. A fegve_ l<-m megszilárdítása —- és többek kö­zölt a bérfegyelem megszilárdítása el engedhetetlén-ül szükséges a tervtel - jesités további munkáiban. Nem hiá. ba foglalkozott Gerő elvtárs olyan behatóan a bérfegyelem kérdésével, Már az addig végzet! munkák is azt bizonyították, hogy e téren msgyénk üzemeiben is van még tennivaló. An. nak ellenére, hogy némi javulás ta­pasztalható, de ez korántsem kiélő gítö. Megyénk területén több. mint Hl üzemben történt béralaptúllépés. Legkirívóbb eset a bonyhádi Zománc müveknél volt, ahol az elmúlt ne- gyedévben több, mint 250 ezer fo­rinttal lépték túl a béralapot, arai abból adódik, hogy a munkát npm szervezték meg kellően, rossz, az üzemeltetés és nem építik ki az egyes üzemrészek között a kooperációt, nem vonják felelősségre az egyes üzem részek dolgg/ói a másikat, hogy mi­ért nem szállítják le a termeléshez a szüksége? anyagot, A bérfegyelem megszilárdításáért még következetesebb harcot kell fn!y látni üzemeinkben min! ezideig. Er„ venyesiteni kell Gerő eivtárs megái, lapttását, mely vonatkozik megyénk valamennyi (izemére is. A fegyelem megszilárdítása legyen az e ső és leg- löntosabb feladat a munka további meg ja vitásában. Meg kell még jobban szervezni üzemeinkben a tervezést,, a tervek kézhezadásátf fel beli számol ni az indokolatlanul magas állásidő két és meg keil szüntetni helyes mun. kaszervezéssel az indokolatlan túlórá­zásokat. A Bonyhádi Zománcművek III. ne gyedeves termelése elrettentő példa arra, hogyan nem szabad egy üzem ben a tervezést végezni. Az elmúlt rogvedévoen bevonta emelkedett cn nél az üzemné; a béralap túllépés, ha. vonta emelkedő szintet mutat az. ál­lásidő és a túlórázások száma. A szep­tember havi több, mint 2500 indoko. Iatlan túlóra azt bizonyltja, hogy a munkát nem végezték kellő tervsze­rűséggel, előrelátással. Ha szembeál­lítjuk ezzel a tervteljesités számada. kalt, megállapíthatjuk, hogy az ugyan­úgy csökken, mint ahogy az előbbi emelkedik. A bérfegyelem megszilárdítása egyet jelent a terv teljesítésével Ép­pen ezért még következetesebben kell harcolni gazdasági vezetőinknek, mű­szaki dolgozóinknak, hogy betartsák a tervezet béralap felhasználást és emellett állandóan teljesítsék a terv. előirányzatot. Megengedhetetlen je­lenség az is. mint a Téglagyári Egye sú.ésné; előfordult, hogv a tervezett létszámnál többet foglalkoztattak, de ezzel szemben a több munkásiétszám sem tudta az e!őiránv''ott tervet -el jesíteni, ami a különböző'műszáki *ú-v nyosságckból fakad. A helyes béralapfelhasználásnak egyik jói bevált módszere az. ha üzemeinkben és vállalatainknál az időbéres órákat a minimumra csők. kémjük. Ebhez szükséges, hogy terv szerfibbé tegyék a munkát és állapít­sanak meg rninden munkafolyamatra darabbért. hogv a dogozók (eljesít- !nénybérben végczhessék termei<3mun- bájukat kis szerepük van a'*' üzemek szakszer, vezeti bizoiHágáknak is. Hiányos volt a munkájuk, nőm foglalkoztak kellő, en a műszaki doíg-nmokkái, nein sze­reztek érvényt a párt* és -kormánvi.a-, tározatok ruaradékla’an végrehajtása nál. Nem e., uiő izlók hogv mennyi, ben vannak biztosítva a termeléshez szükséges előfeltételek és nem moz­gósították kellően a dolgozókat a ter­vek teljesítésére. A bérfegyelem megszilárdítása el­sőrendű feladat. Tanulmányozni kell gazdasági vezetőinknek Rákosi és Gerő elvtársak január 12 i beszédé­nek anyagát, harcolni kell üzemük­ben. hogy megszilárduljon a munka, a bér- és tervfegyelem. Gerő elvtárs, mint a tervteljesítés egyik akadályo zóját jelölte meg a munkafegyelem lazaságát. Cz a megállapítás az eddi­giek során sokszorosan beigazoló, dot’. V ehr tjük alapul csaknem vala­mennyi építőipari vállatot, a Simon tornyai Bőrgyárai és nem .utolsó sói­ban a Bonyhádi 'Zománcművek Megyénk üzemeinek jórészében he Ívesen gazdálkodnak a béralappal, például a Paksi Konzervgyárban, ahol teljesítik a tervelőirányzatot és a béralap felhasználásuk is 100 száza­lékos. Ennél az üzemnél helyesen al­kalmazzák Gerő elvtárs beszédét. Ez a példa is azt bizonyítja, ahol ér­vényt. szereznek pártunk és korma nyűnk határozatainak, ott javul a munka és ezeknek a határozatoknak maradék nélkül érvényt tudnak szó. rezni, A Szovjet ti nió fi oin in uiiislu Parljiuiak \S\. kongresszusa Ötéves tervünk harmdi.k döntő éve utolsó negyedének megvalósításán dolgozunk. Ennek a negyedévnek fon­tosságát üzemeink dolgozói felismer lék. Csaknem rninden üzemben hosz szú ejáratú versenyszerződést kötőt lek a dolgozók a tervelőirányzat, ma. r*aclékfs..an. teljesítésére. Azonban a dolgozók alkotó kezdeményezésétől elmaradtak gazdaságvezetőink és i műszaki dolgozóink, az ő munkájukat legtöbb cselben nem hatja át olyan lelkesedés, mint azt a dolgozóknál tapasztalhatjuk.- A lelkesedés hiánya abból adódik, hogy nem képezik magukat, nem Samunak az üzemekés vállalatok gazdasági és műszaki ve. zetői Szívükben Sztálin e'.vtórsnak az SZKP XIX, kongresszusa záróliiiésén elhangzott felemelő szavaival térnek vissza a kongresszusi küldöttek, a kongresszus vendégei: a kommunista és munkáspártok képviselői a nagy esemény befejeztével őrhelyeikre, A népi demokratikus országok kommu nista és munkáspártjainak minden tagja, ez országok — és köztük a mi országunk minden dolgozója, öröm- i élj es hálávaj fogadja nagy tanítónk nak azt a megállapítását, hogy cz or- szagok léte és épitőmimkája meg könnyíti a Szovjetunió úttörő munká­ját. Nincs nagyobb tisztesség nem­zet számára, mint a Szovjetunió ol­dalán állni a szocialista társadalom építésében. Az SZKP XIX, kongresszusa határ­követ jelent korunk történelmében. Sztálin elv tár.? zseniális műve. ,.A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban”, am.'v az SZKP XIX. kongresszusának előestéjén jelent meg, megoldotta » gazdasági törvé­nyek jellegének kérdését a szocializ musban, megoldotta a modern kapi­talizmus és szocializmus alapvető gaz. dasági törvényeinek kérdését és ez­zel minden népet felvértezett annak ismeretével, hogy hová {art a kapi talizmus és mit ad a sz-ocializmus az emberiségnek. A tények légiója szemléltetően bi zonyítja. hogy a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvénye: „A maximális tőkés prolit biztosítása az aduit ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyo- morbadönlése útján, más országok, kü'önöscn az clmat&dl országok' né­peinek leigázása és rendszeres ki­fosztása útján, végül pedig háborúk é$ d nemzetgazda súg miliUuizálása út­ján, amely eltet a maximális prolit biz iositására használnak, lek1 mint Sztálin el-vtárs tanítja, A szocializmus hazájában, a szo­cialista tábor országaiban mindennek az ellenkezőjét látjuk. Az ipari és mezőgazdasági termelés rohamos nő v«kedése, u népgazdaság fejlődésének lörténe'.mi jelentőségű eredményei 5 Szovjetunióban a néptömegek anyag és kul uráli- színvonalának hatalma.- emelkedését, hozták magukkal. A szó. cinlizmus alapvető gazdasági törvé­nye -így hangzik: ,.Az. egész tár^ada lom cUktndóan növekvő anyagi ér, kulturális szükségletei maximális ki­elégítésnek biztosítása a szocialista termeié^ szüntelen iej1 esetése és töké­letesítése útján, a logic/tettebb tech­nika. alapján.'’ Ez a két út, a két rendszer sztálini mérlege. Ezt a mérleget vonta meg az SZKP XIX. kongresszusa. A második világháború után a ka­pitalista rendszerré; levált Kína és az európai népi demokratikus országon a Szovjetunióval együtt megalakítót- iák a békének és demokráciának az imperializmus táborával szemben álló egységes és hatalmas táborát. Mint Sztálin elvtárs rámutatott, a kétszeriig benálló tábor létezésének gazdasági eredménye az voit, hogv széteselt az egységes, mindent magábafoglaló vi­lágpiac. A két világpiac a kft tábor eilen tétcs irányú fejlődését mutatja: Az új, demokratikus világpiac, melynek országaiban nincs válság és nő a tér. melés, n:m ismer értékesítési nehéz séget. Az, imperialista világpiac ezzel szemben a válságok, a tömegek műn. kanélküINége és c nvomorodása és a demokratákul országokkal valósra ki'tás következtében értékesítési ne­hézségiek-öl szenved. Kiéleződtek a kapitalizmus összes ellentétei. Rohamosan éleződnek az osztá’velleniétek a burzsoázia és a munkásoszíáiv. a do’qozók körött. Fo­kozódnak az ellentétek az imperial-is t-a országok és a gyarmati országok között És elkerülhetetlenül éleződnek az ellenfél ek- a kapitalista országok között is. Sztálin elvtár- arra figyel, mezlet. hogv a kapitalizmus és a szó cia-1 izmus közötti elleniét egyáltalán nem küszöböli ki a kapitalista or­szágok közötti ellentéteket, amelyek, mint ismeretes, a második világhá­ború idején arra vezekeli, hogv a há ború kapita‘:-ta országok közö't kéz. dőuöít: UA kapita’istu országoknak a piacokért vívott harca és az a vagya.) hogy kőnkun< nácikét megfojtsák, gya-1 menyeket á’lilrannk n párt és minden egyes tagja c é. Nagy történelmi fel­adatai teljesítésé érdekébe,, ,.a párt. meg jobban tömöríti sorait, még ma­gasabbra emeli a párttag címei és je­lentőségéi, valamennyi kommunista, minden egyes pártszervezet szerepét és ielelösségét a párt ügyéért, a kom­munizmus ügyéért váló harcban” ­mondotta Hruscsov elvtárs kongresz szu-i beszámolójában. Az SZKP XIX kongresszusa ragyö. gó demons'ráció ja volt Emin és Sztá­lin pártja nagyságának; a hatódó em_ beriség élcsapatának a béke védel­mében. a dolgozó emberiség élcsapa­tának az. új, a szocialista társadalom megteremtésében, a legodaadóbb. ön feláldozó, a dolgozó nép érdekeit minden akadályon át rendíthetetlen bátorsággal védő, az építőmunkát szervező és vezető pártnak — a kom munisla és munkáspártok példaképé, imk. az. egész, dolgozó emberiség esz­ményének. Az, SZKP XIX. kongressr.usái-nk ha­tározatai mé yen belevilágítanak a népi demokratikus országok, tehát 3. mi országunk szociálist,1 épifőműnké jónak kérdéseibe is és feltárják azo­kat a gazdag lehetőségeket, amelye­ket. a szovjet nép által kipróbált, módszerekké! jobban ki lehet, aknáz, ni a szocialista épi töm unka erősítés.» és fejlesztése érdekében. Az SZKP példája pártunk vezető munkájának megjavítására, az élenjáró marxi-le­nini elmélet. Sztálin elvlárs tanítá­sainak elsajátítására lelkesít é- tanít. A kommunizmus építésének magasfo kú szervezettsége megkönnyíti szá­munkra az. épitőmunka •"zt'.rvez.etteá- gének megjavítását, a tömegek süko. tóerejének kibontakoztatását. Az élen. járó szovjet tudomány megíerméke. nyífi tudományos életünket és meg­könnyíti -a tudósoknál; a termelőm un. kával való szorosabb eaybekapcsoló. dáist.. Az élenjáró szovjet technika, megkönnyíti és meggyorsítja szocia­lista iparunk technikai fejlődését, az ipar modernizálását-. A szovjet pm- Herék é.enjárő munkamódszerei pél­dát mutatnak a munka termelékeny “■égéért vívott harcban, a verseny szer- vevésé ben. a sziahánovi munka igazi, bürokratikus korlátoktól men les fej lődésének előmozdításában. A szov jet: nép kulturális fejlődése, az irodalom, és művészet felvirágzása utat mutat a mi irodalmunknak és művész.?tünk­nek és megkönnviti az ellenséges búr. zs-oá befolyás e leni. fiatat szocialis­ta kultúránk számára oly szükséges harcot. Ragyogó példaként áll élőt tünk a szovjet társadalom bátor ál­lóié kritikája a munka hiányosságai :ölöt{, amelv az SZKP XIX kongres­szusán oly nagy épí'ócrövel nyilat­kozott. meg, s amely a szovjet embe­rek a köz ügye iránti nagy felelős­ségérzetét tükrözi és mindent legyő­ző lendületét mutatja az akadályok eküzdéséén folytatott harcban. A XIX. kongresszuson elhangzott min­ién, mondat, a kongresszus egész anyaga tankönyv a mi számunkra, igész további munkánk eredményes, régének döntő előfeltétele, hogy ezt 1 tankönyvet sikerrel tanulmányoz­ták. tanítsák a pártszervezetek, si­kerrel forgassa minden kommunista a rzocialásta építőmunkánk minden dol­gozója. az, egész magyar dolgozó nép. (Részletek a ..Szabod Nép” 1952 október 17 i vezércikké höl) kor latit ag erősebbnek bizonyult, mint 1 a kapitalizmus tábora és a szocializ­mus tábora közti ellentél“ tanítja1 Sztál'in elvtárs. Az. angol kapüaüz j mu? növekvő ellenállása a/ amerikai ! monopóltőke kisemmizö hadjáratával j szemben, az egyre nehezebben leplez he‘ő francia-ameriki ellentétek be­szédesen igazolják ennek a telelnek helyességét. A világuralomra törő amerikai rno [ nopóftőkc tudja, hogv békés úton j nem vívhatja ki az uralmat más nem j zeteR . felett. Ezért törnek az ameri- j kai imperialisták g zsákmányra éhes ] fenevad mohóságával az emberiség békéjére. De az amerikai monopoltű. ke háborús terveinek útját állja a Szovjetunió, ..Minthogy a Szovjetunió az érj háború lő ellenzője, a béke tő támasza — mulat rá Malenkov elv- társ — az. Egyesült A'tßmok tökölöm, porai arra a következtetésre jutóit0k, hogy az háborúit a Szovjetunió As a béke többi híve ellen kall megindító ni.” A Szovjetunió és a népi demo krafikus országok elinni háborús ak n am unka, az imperialist 0 háború ve­szélye mindennél fontosabbá teszi a népek következetes harcát: n béke megőrzéséért. A békemozgalomnak, amely az emberiség történetében ed dig példátlanul tömeges és példátlan szervezettségű népmoz.galommá vált, egyesíteni gél! magában az, összes, egy újabb világháború megakadályo­zásában érdekeit, különböző osztalyo kát é,s rétegeket, létre kell hozni ezeknek az osztályoknak és rétegek­nek háborúel-lcnes koalícióját. A bé­ke mozgalomnak az, a feladata, hogy lefogja. eszeveszett háborús uszí­tok lömegirtó fegyverekhez kapkodó kezeit. ,,Ez a■ békémozgalom - mon flotta -Malenkov évtárs. — nem cé lozxa a kapital izmus megszii ni elését, mivel ez nem szocialista mozgalom, ha­nem az emberek százmillióinak demo­kratikus mozgalma. A béke hívei, olyan követeléseket és javaslatain! terjesz­tenek elő, amelyeknek elő kell moz riítaniok a béke megőrzését, az új háborúi megakadályozásai.’' Remén y; és bizalmat, biztonságot ad a do!go zők százmillióinak Malenkov elvlárs. nak az a megállapítása. hogy az. im­perializmus é~ a háború tábora, vala­mint u demokrácia és a béke tábora közötti jelenlegi erőviszony teljesen reá L&sá teszik a béke megvédésének kilátásai!. Értsék meg és véssék jól emléke /.euif.be u háborús provokátorok cz.t a figyelmeztetést, amelyet Malenkov elvlárs hangoztatott az SZKP XIX kongresszusának szószékéről: .,A Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől. Népünk nek vannak tapasztalatai az agresz- storok elleni harcban, s rég megta­nulta, hogyan kell ütni őket.” A dol­gozó milliók értik, tudják és a bé ke legfőbb bizto.sílékának tekintik, hogy a Szovjetunió a népek békéje no;; perspektívája mellett foglal ál. iást. A béke védelmének döntő ténye­zője a nagy szocialista Szovjetunió növekvő ereje. A Szovjetunió dolgo­zó népei a kommunista párt vezeíé sével. Sztálin elvtárs útmutatásainak megvalósításával teljesé tut'ék a szó ria'-izmus felén Késének feladatát, és most a szocializmusból a kommuniz­musba vezető fokozatos áttérés fel­adatait oldják meg. Ezek a feladatok fokozott követel­bcral-ap tci ylúlicpéscben nem A IV. negyedéves terv teljesítése közben üzemeinkben maradék nélkül érvényt kell szerezni az öntudatos dolgozók követelésének, akik között méltán kelt felháborodást az az op­portunizmus, .mely a bérfegyelem megszegésénél tapasztalható. A bérfe­gyelem megszegése, a béralap túlié pése méltatlan a szocialista ipari ve, zetőkhöz. Éppen ezért mgg jobb mun. kájukkal bizonyítsák be ipari üze­meink vezetői, hogy lelkesen, nem csak egészében, hanem részleteiben is teljesítik a tervelőirányzatot. — Pártszervezeteink adjanak meg min­den segítséget a terv teljesítéséhez, ellenőrizzék a termelés alakulását. Ez az ellenőrzés legyen állandó és mély reható. Pártszervezeteink, szakszer­vezeti bizottságaink következetes bar. col vívjanak azért, hogy a tervet minden részletében teljesíteni tud­ják. A tervteljesítés üzemeink veze­tőitől, minden dolgozójától nregíe-zí tett. munkát követel. Most azért kel! harcolni, hogy a ,-negyedév első nap­jától kezdve mináte^fflap. minden üzemben teljesítsük és túlteljesítsük a terv valamennyi előírását. A bérié, ‘gyelem megszilárdítása az egyik leg fontosabb feltétele annak, hogy 1952 ben valóban minden részletében tel jesíteük és túlszárnyaljuk a tervet. Az állami gazdaságok és erdők minisztériumának felhívása Traktoristák, traktoristannlr! Jelentkezzetek a gazdaság igazgatójánál a november 1-én induló Öt- hónapos kombájnvezRtői tanfolyamra. A pályázatokat közvetlenül a mezőhegy esi. komódi, verpeléti és a hajdúböszörményi szakiskolákra is el lehet küldeni, A kombájnvezetői iskolán részlvehet minden állami gazdasági dolgozói, aki: 1. legalább egy éve traklorra.1 do'gozik és 2. a termelésben megállta a helyét. A szakiskolákon nz oktatás ingyenes, a hallgatók keresetmegtéri lést és kedvezményes ellátási kapnak. A vizsgál sikeresen letevő hallgatók a gépkocsivezetői vizsgát, is lete­hetik. Jelentkezési korhatár férfiaknál 21—42. nőknél IX 42 év. Fokozzátok tudásiokai és szárnyaljátok túl a legkiválóbb kombájn- vezetők eredményeit. ALI.AM! GAZDASAGOK £S ERDŐK MINISZTÉRIUMA. <

Next

/
Thumbnails
Contents