Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-10 / 160. szám

V/lÁű PROLETÁRJA! EGYESÜLTETEK! ( A MA! SZAMBÁN: F*rk a> Mihály elvlars taviratn Km er Hodzsáliof. Hr •Után néphadsereg fennállásának 9. évfordulója alkal­mából (2. o.) — A bolgár külügyminisztérium két tilta­kozó levele az FASZ titkárságához 2. o. Andre Stil nyilatkozata a francia igazságügyi palotában 2. o A gyapui állami gazdaság idejében számolja fel a laza munkafegyelmet (3. o. — Miért nem biztosítja a Ml'.- GYEYTLL szerelőinek a nyersanyagot? |. o.i L N AM EGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ANAK IV. ÉVFOLYAM. 160. SZÁM Hí v •'»«» FILLkU KSUlöKlUk. IH.V’ JULIUS In Jó gépkihasználással harcoljunk a jövedelmezőségért A minisztertanács határozatáról szóló rendelet az aratás, tarlóhán­tás, cséplés és másodvetés érdeké­ben megszabja állami gazdasága­ink feladatát. A feladat végrehaj­tása függ attól, hogyan szívlelték meg és tették magukévá a vezetők és az állami gazdaságok dolgozói a minisztertanács határozatát. A határozat végrehajtása még attól is függ, hogyan szervezték meg az aratást és a gépek menetirányter­vét, hogyan tervezték meg állami gazdaságaink az aratás, betakarí­ts, tarlóhántás, másodvetés és c séplés idejére gépesítve vannak, sokkal jobban, mint az elmúlt esz- icndőkben. Most azon múlik az idejében végzett munkájuk ered­ménye, hogyan szervezik meg a gépek jó kihasználását és biztosít­ják azt, hogy állandóan üzemeltet­ve legyenek azok a nyári munkák idején. A tavalyi esztendőben állami gazdaságaink annak ellenére, hogy mór fejlett volt a flépi techniká­juk, nem tudták kihaisználni a meg­lévő gépeiket és emiatt elkéstek, úgy az aratás, tarlóhántás, másod- vetés és a cséplési munkákkal. Ezen a hibán okulva állami gazda­ságaink előtt a tavalyi évről már némi tapasztalatok vannak és előttük áll a Szovjetunió tapaszta­latai, amit az itt járt küldöttek át­adtak állami gazdaságainknak. Nagy gondot kell fordítani arra, liogv az arató-, kévekötőgépek mellett üzemeltessék a marokrakó, valamint az átalakított fűkaszáló­kat, hogy a jó gépkihasználással lecsökkenthessék a szemvesztesé­get és a két műszakos üzemelte­tés el biztosítva legyen az idejé­ben való tarlóhántás, valamint a másodvetésű növények elvetése. Állami gazdaságaink munkája a gépierő jó kihasználásától függ, ezért az. igazgató elvtársak gon­doskodjanak arról, hogy ki-ki a saját állami gazdaságában már elő­re jól kidolgozott tervvel biztosít­sa a gépek zavartalan menetét. A gépek jó kihasználásának ér­dekében be kell vonni a gépkeze­lőket és vezetőket a terv elkészí­tésébe, sőt az elkészítés után vi­tassak meg az elkészített tervet, hogy a^ dolgozók javaslataikkal, kezdemenyezéseikkel kibővíthes- sék azt. Ahol kombájn van, hasz­nálják ki a kombájn teljesítőké­pességét, mert ennek munkája igen sok gyalogmunkaerőt szabadít fel a nehéz aratási munkák alól. De nemcsak a nehéz munkától szaba­dítja meg dolgozóinkat, hanem lé­nyegesen csökkenti a kataszteri holdra eső önköltséget is. Nem en­gedhető meg az, hogy állami gaz­daságainknál a tervszerütlenség miatt a kombájnok kihasználatla­nul maradjanak. Azokban a gazda­ságokban, ahol aratni való van, helytelen az, ha az aratógéppel levágatott kévéket csépeltetjük. Ezáltal megdárgítjuk az önköltsé­get és a termelést is. De nincs ki­használva a kombájn sem, mely naponta 20—25 kataszteri holdat tud learatni. ügyelnj kell arra, hogy a gé­peknél csökkentsék le állami gaz­dái?,ágaink az üresjáratokat, ami jelentős önköltségmegtakarítást je­lent szánjukra. Jó gépkihasználás­sal nagyban elősegítjük a tervfel- jesitést és hozzájárulunk ahhoz, hogv állami Gazdaságaink az idei évben jövedelmezőséggel zárjanak, A kombájnok kihasználása mellett nagy gondol, kell fordítani az erő­gépek, valamint az arató-kévekö- tögépek jó kihasználására. Ha az állami gazdaságaink igazgatói, aq- ronómusai és gépcsoportvezetői szívügyüknek tekintik a gépek, jó kihasználását, észszerűsí lésükkel ezt megkönnyítik, sőt elősegíthe­tik. Például nagyban csökkentjük az önköltséget, ha az aratás idején alkalmazzuk a gépeknél a kapcso­lási módszert, vagyis az, aratógé­pek után tárcsát kpcsolunk, mely az aratással egyidejűleg elvégzi a tarlóhántást is. A dalmandi gépál­lomás az alsóleperdi állami gazda­ságban már kapcsolásos rendszer­rel dolgozik, a tarlóhántással egy­idejűleg elvégzi a másodvetóst és a hengerezést. Ezt a módszert ve­gyék át állami gazdaságaink, hogy meglévő erőgépeiket jól hasznosít­hassák, de nagyban csökkenthet­jük még az önköltséget, ha terv­szerűen kiküszöböljük az eovik táblából a másik táblába való na­ponta való áthuzatást, ami jellem­ző volt a tavalyi aratásnál és csép- lésnél is. A gépi kihasználásnál nagy meg­takarítást. érhetünk el a vontató tervszerűen beosztott munkáival is. Főleg a hordási és a gabona beszállításánál. Az elmúlt eszten­dőben a vontatók, nem egy eset­ben mentek, ki állami gazdasága­inkba üresen a gabonáért, ahelyett, hogy menetközben valamit szállí­tottak Volna ki, vagy be az üzem­egységekbe. Ez fő Jég megmutatko­zott a sárközi, a nagytormási, a hő- gyészi és a gvapai állami gazda­ságoknál. Megmutatkozott ez az említett állami gazdaságokon kí­vül majdnem minden egyes álla­mi gazdasáaban. Ezért az idei év­ben fokozott gondot kell fordítani az állami gazdaságokban minden gép jó khasználására, amit úgy tu­dunk elérni, ha helyeden dolgoz­zuk ki a gép menetirány tervét. A tervkidolgozás mellett fontos, hogy ismertessük is a tervet, mert van­nak gazdaságok, ahol a tervet ugyan elkészítették, de még papí­ron. nem kapták meg és nem is­meri minden egyes felelős vezető, vagy segédvezető a tervfeladatát. Ez megmutatkozik a gyapai állami gazdaságban, ahol a kombájnotok még ezideig nem kapták kézhez a gépek menetirány tervét. Ezt pedig csak úgy tudjuk elér­ni, ha a gépi erőt számbavesszük, de számbavesszük a fogatevőnket és a rendelkezésünkre álló gyalog munkaerőt. Ezek figyelembevételé­vel csoportosítsuk gépeinket és asszuk fel, azoknak a területet. így ki tudjuk küszöbölni a felesleges áthuzatásokat és így a tervszerű munka nyomán emeljük a gépek teljesítőképességét, csökkentjük az önköltséget. Ezzel előrevisszük a gazdaság érdekeit éis hozzájáru­lunk ahhoz, ho- gazdaságaink jö­vedelmezőséggé1, ne pedig ráfize­téssel záruljanak. Ehhez azonban fontos, hogy az állami gazdaságok üzemi pártszer­vezetei és MEDOSZ-szervezetei jó előre készüljenek fel és népnevelő munkán keresztül tudatosítsák a gépi kihasználás jelentőségét, mu­tassák be azt, hogy a gépek jó kihasználása politikai és gazdasági érdek, úgy az állami gazdaságok, mint a dolgozók érdeke is. Ha dolgozóink ezt megértik és átér­zik a gépi művelés és kihasználás fontosságát, eredményesen végez­hetjük el az idei évben az aratást, tarlóhántást, másodvetést és a cséplést, mely elengedhetetlen ah­hoz, hogy jövedelmező és áruter­melő állami gazdaságokká válja­nak Tobta megyében is. M E G 1 E V KÉ E I E L Ötezer öles mozgalmat indítottak el a hi bácsi DISZ-tiatalok Nagyszerű kezdeményezés indu t el a bikácsi Pelöli tsz-ben a DISZ fiatalok között. Mint DISZ megyebizottsági tag járlum ott munkájukban segíteni a fiatalokat. — Ebédidő alatt telmerüli az a probléma, hogy hogyan le hetne megalakítani egy DISZ brigádot, ahol külön dolgoznának a Hálá­lok és ez serkentené az öregebbeket. — Én mindjárt ott a helyszínen megbeszéltem a. tsz vezetőségével és már délután megalakítottuk a brigá dot' amely vállalta és egyben szeretné, ha a megye összes Hátuljái csalin koznának ehhez a mozgalomhoz. Ezt a mozgalmat 5000 öles mozgalomnak nevezték el a fiatalok, mert ebben 50nü öl gabonát vágnak: he egy nap alatt. Ezzel hozzá akarnak járulni a minisztertanács határozatának jó végfehaj- fásához', vagyis határidő elölt be akarják fejezni az aratást. A brigádnak hat tagja van: két kaszás, két női marokszedö, egy női kötélterítő és egy férfi kötő. Nagy lelkesedéssel fogadták az idősebb elv- társak ezt a kezdeményezést és azt ígérték a fiataloknak, hu meg tudják valósítani, az idősebbik jutalmazni fogják u brigád tagjait. — A fiatalok azt mondták, hogy nemcsak azért teszik, mert jutalmat kapnak érte ha­nem, mert ez most elsőrendű kötelezettségük a párttal és államunkkal szemben. A mozgalom elindítása napján már a délutáni órákban meg volt a 2500 négyszögöl Ugv, hogy a fiatalok győzelemre fogják vinni az aratás nagy csatáját és ezzel is hozzájárulnak és szo'idaritást vállalnak a hős koreai néppé] a béke megvédéséhez. VASS JÁNOS Koreai műszak az alsópéti állami gazda sag ha n •i Az a.sopéd á'Manjí gazdaság dolgo­zói átérnie a koreai nép szabadság., harcéinak jelentőségét és nagy lelke­sedéssel, munkafelaj áldásokkal fejezik ki együttérzésüket a - szabadságért harcoló koreai nép iránt. Az asópéli álílami gazdaság dolgozói tudják. hogv a koreai smahadssgh ircos'dk nemcsak a saját szabadságukért és független- ségükér-t. hair collinaik, hanem 'az egész világ dolgozó népének szabadságáért. Sonen ezért mi. az alsó péti gazdaság dolgozói most a koreai műszak alatt harcba indultunk a termelés frontján és harcunkat úgy folytatjük hogy az. aratási munkákat a minisztertanács haitározata előtt egv nappal befejez­zük. Vállaljuk azt. hogy a korcai mii szak alatt az eddig elért 120 százaié_ kos napi átlagteljesítményünket 130 százalékra emeljük. Malinger István brigádja vát'alja, hogy a iíímagcsép lésben átlagosan 110 százalékot telje, sít. A szakaion! üzemegységben, mi, a Petőt i-brigád tagjai vállaljuk. hogv az aratásban eddig elért átlag napi 150 százalékos teljesítményünket 155 szá­zalékra teljesítjük a koreai müszaik alatt. Mi. a szababorui Villám- és Ke meny-brigád tagjai, váf'aljuk, hogy 155 százalékra teljesítjük eddigi át­lagos 150 százalékos teljesítményün­ket. A cséplésben pedig 120 százalé­kos átlagos teljesítményt érünk el. Kiss János traktoros vállalja azt, hogy eddigi 120 százalékos eredményét ara tógépjével a búzaaratásban 140 száza lékra emeli a koreai műszak alatt. — Bojtos Ferenc váibalta. hogy ara tógé­pével az eddigi 140 százalékos telje­sítményé t 150 százalékra emeli. Ifj. Varjú Imre traktoros váuLa-to, hogy 120 százalékos átlagteljesítmény étara­tógépével 130 százalékra emeli. Né. meth Gyula traktoros, ugyancsak 120 százalékos átlagteljesítményét 130 szá. cápákra emeli. Mi, az alsó pék átérni gazdaság dol­gozói erős akarattal harcolunk a mun­kák gyors végrehajtásában, úgy az aratás, mint a cséplés idején, hogy ezáltal is segíthessük a koreai sza­badságharcosok harcát, mert tudjuk azt, hogy a koreai nép harca, a ml harcunk is. Ennek tudatában harco­lunk a termelés frontján és az aratás, cséplési munkálatokat szemveszfe-ség né’kül hajtjuk végre. Alsnpéü állami gazdaság dn gozói. Apurhcint és Cikö községek modern teJefonberendezést kaptak Megyénk területén az ötéves terv eddigi szakaszában a szekszárdi Posta Hálózatépítő Vállalat dolgozói komoly munkát végezlek annak érdekében, hogv még tökéletesebbé tegyék a hír­közlő szolgálatot. Szinte nap, mini rop beszámolhatunk arról, hogy egy- egy község vagy város telelőn,beren­dezését szerelték ál a modern köve­t elmén veknek ípegt'eleiőcu, vagy ép­pen kötőitek be egy tanyaközpontot a távbeszélő szolgálatba. Aparhant és Cikó községek posta- hivatala az ötéves terv keretén belül épüllek. Ezek modern, átalakított épü­letien nyertek' elhelyezést. Ezt a mun­kát a Posla Hálózatépítő Vállalat szekszárdi kirendeltségének dolgozói végezték el batáridő előtt . „Az ötéves terv béketerv“ c. kiállítás nyílik meg Szekszárdon augusztus 20-án, A lkotmányunk ilnnepén Augusztus 20-án. Alkotmányunk iinepéro nyílik meg Szekszárdon a megyei múzeumban ..Az öléves terv béketerv" c. kiálló ás. A k iá hibáson fényképek, grafikonok, rajzok, térké­pek, modellek, tárgyak és élő növé­nyek szemléltetik hazánk és megyénk eddigi fejlődését, hatalmas békeépít­kezéseinket és további feladataink;).1 mulatják be. kiállításon látni fog­juk megyénk élenjáró dolgozóinak az aratás, csép és és begyűjtésben kiváló eredményt elérteknek fényképeit újításait, valamin! munkamódszerei­ket. Megismerhetjük a kommunizmus hatalmas építkezései1,, a korszerű gé­pesítés kimagasló eredményeit és elő­nyeit. A kiállítás igen tanulságosnak és érdekesnek ígérkezik, dolgozóink sokai fognak tanulni a változatos és szép kiállítás anyagából. Kiemelkedő eredmények 3 Tolnai Seíyeniíonüban a „koreai-műszak“ alatt Amilyen határtalan lelkesedéssel vállaltuk szocialista kötelezettségei a Tolnai Selyemfonógyár dolgozói, ugyanolyan, vagy talán még nagyobb leik e.seit és.srl foglak vállalásaik telje­sítéséhez. Nem egy dolgozó volt. aki messze túlszárnyalta eddigi eredmé­nyeit a koreai-műszak*“ első napjai­ban. Nemes vetélkedés alakult ki az egyes üzemrészek közölt, hogy ki lesz az, első, hogy le tudják mérni azt, hogy munkájával ki segítette legjob­ban a hő* koreai nép szabadsághar­cát. A eérnázó Üzemrészben a legjobb minőségi és termelési motollázó cím elnyeréséért folyik a verseny. Az cjsö három napon a sorrend a következő­képpen alakult. A legjobb minőségi motellá/,ők: Ezer Teréz, Gyehci Mag­dolna. és Németh flyörgyné. A leg­jobb termelési motollázó címet: Ren­ke Fere.iicné 133, Buchcr lanka 126 és Wittner Éva 116 százalékos eredmé­nyükkel harcolták ki. Ugyané,sak ne­mes vetélkedés folyik az organzino- zóban. Itt a legjobb eredményt Cia- hula Mária és Ulrich Éva érték el. A kiszerelők versenyéből Schmidt Mar­git került ki győztesen. Tovább folyik a harc. a termelés nagy csatája mind inkább fokozódik a Tolnai Selyem- fonóban. az adoll szó becsületes való­ra váltásának érdekében. Boros Elek rmuifeacsansta n aratási Rumlinál 700 százalékot feüesiíett a csibráki Vibarsarok tsz-ben A cstibráki Viharsarok tsz-né: június 30-án kezdték meg az aratási. Az. aratásról szép eredményt ért el Bo­ros Elek munkacsapata, 200 százalé­kot teljesített már az első napon. Egész heti teljesítése pedig 155 száz:« lék volt átlagosan. A többi munkacsa­patoknak napi átlagos eredménye 110 százalékon feuil volt. ló eredményi értek még el Epei István. Steiner Jó­zsef, Spanyol János és Tóth János munkacsapatai is. A búzaaratást jú­lius 6-ig 59, az ősziárpa aratást 100. a rozsaratást 100, a repcearalásl és cséplést 100 százalékra végezték el Az ürgevári állami gazdaná# tá r k á 11 y i ii zem <• **y éégé l>v 11 230 százalékra leljeaíteftók a dolgozók vállalásukat Az ürge vári állami gazdaság tarka­nyi üzemegység építési {brigád dol­gozói Sperling Imre csoportvezető, Tarr József üzemi párttitkár, Spuriing László ács, Elles József segédmunkás, a koreai hét jelentőségét értékelve, 1952. július 1-cn a következő mun­kavállalást tették: vállalták, "hogy 111 százalékos teljesítményükéi 30 száza lókkal emelik a koreai műszak al­kalmával. A vállalásukat észszorüsí- tésse! és a munkaidő helyes beosztá­sával július -1-ig 230 százalékra telje­sítették. Az EDA parlamenti vsoportjának határosain Szófia t'BTAj A görög egységes de­mokratikus halóidat! koalíció parla­menti csoportja határozatot hozott, amelyben Leszögezi, hogy a Plaszti- rasz-kormány áltat bejelentett . meg- békölési“ intézkedéseket egyáítalában nem léptették éleibe. Ellenkezőleg — mondja a határozat — az üldözte­tések egvrc nagyobb méreteket ölte­nek, egyre féktelenebbek és újabb nagyszámú politikai foglyot vetettek börtönbe. Az EDA parlamenti csoportja el­határozta: tagjai mindén, körülmények között meglátogatják az összes bör­tönöket és érintkezésbe lépnek a po­litikai foglyokkal, hogv igv szerezze­nek közvetlen taoaszfatatoLal nTm.ért veik röl. r e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents