Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-10-14 / 241. szám
2 HÄ PIO 1952 OKTÓBKB 14 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Beszéde befejező részében Bulga- nv;,u eivtárs megemlékezett a Nagy Októberi szocialista farra datum ,kö- ze.gö 85, évfordulójáról, majd liang- súlvozta: Párlunlc fő feladata most. a kommunista társadalom felépítése ' a" szocializmusból a Uommuriizmusiba való fokozatos átmenet útján. Ezen' -áz úl-On fontos lépés előre a sztálini- ötödik ötéves terv teljesítése. . It eszi c ici* I*. IC. l*ononi«tiTiiilto ohlárs felszólal:«sá hó I Az SZK(b)P XIX. pártkongresszusának október 8-i esti ülésén 'felszólalt P. K. Ponomarenko elvtárs é-s többek között ezeket mondotta: Azok a nagyszerű feladatok, és távlatok, amelyeket az SZKlblP Központi Bizottságának beszámolója és a XIX. pártkongresszusnak az új ötéves terv. re vonatkozó irányelv-tervezete vetített elénk, világosan mutatják a Kommunista Párt gondoskodását a népgazdaság újabb óriási fellendüléséről, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának további emeléséről. \z imperializmus táborában az elmúlt években folytatódott a belső és külső ellentétek további éleződésének, a válság elmélyülésének és a kapitalista rendszer gyengülésének folyamata, az a folyamat, amely az egész politikát és az egész gazdaságot a háborús előkészületeknek, a dolgozók létérdekei ellen intézőit kíméletlen támadásnak rendeli alá. Az elmúlt években, folytatódott a kapitalista országok munkásosztályának abszolút és relatív elnyomofrodása, a mezőgazdaság hanyatlása. Törökországban például, amelyet az Egyesült Államok főkolomposai minden józan értelem meghazudtotásával a ..szabad" országok mintaképeként hirdetnek -- ötmillió parasztnak valójában még talpalatlnyi földje sines és — amint *?. „Aksaru“ című török Cap írja -— a parasztok munkát keresve, éhezve bo'vonganak az országban. Az Egyesü’t Államokban a farmerek százezrei mennek tönkre és növelik a hajléktalan, vándorló mezőgazda- sági munkások sorait. Csupán !945-tö' ITÜO-ig 71 ö.000 farmergazdaság naent tönkre és „tűnt el," Ezek a kapitalizmus garázdálkodásának szükségszerű következményei. Az imperialista burzsoázia ideológusa: hamis számításokkal bizonygatják, hogy az állítólag ..csökkenő" földhozadék következtében a technika sem ilyen színvonala mellett sem lehet élelemmel ellátni az egyre szaporodó lakosságot. Arra uszítanak, hogy a föld lakosságának számát legalább felére kell csökkenteni. Ezek a szörnyek a legfélreérthetetlenebb és legvissz.i- taszítóbb formában hangoztatják azokat az emhergyűlöleitől fűtött terveket, amelyeket az amerikai háborús gyújtogatok az emberek millióinak kiirtására dolgoztak ki. Az amerikai imperialisták támadó tervei megvalósításának útjában ott áll a Szovjetunió egyre növekvő ereje és békeakárata. Az imperialisták rabló terheivel szemben ott áll a világ békéjéért kenvénven harcoló népek törhetetlen elszántsága. Országún k népei, Lenin-SzláTn pártjának vezetésével megszabadultak a kapitalizmus béklyóitól, felépítették a szocializmust. A szovjet rendszer egyik legnagyobb vívmánya volt a falu szocialista átépítése. A kolhozrendszerre való áttérés lehetővé tette a mezőgazdaság évszázados eimaradottsátgána k felszámolását, lehetővé tette, hogy a dolgozó parasztok megszabaduljanak a földesúri -és knlákclnyomáslól és a vigasztalan élettől. A szocialista földművelés legszámottevőbb eredménye a gabonaneműek termésének rendszeres növekedése, amely 1952-ben elérte a nyolcmilliárd pudot. Amint Malenkov eivtárs beszámolóijából kitűnik, emelkedett az egyéb mezőgazdasági növények, össztermése, lényegesen növekedett az ország áh fatállománya, túlsúlyban jutott a kolhozok és szó vhozok áfial tenyésztése. A szocialista mezőgazdaság ma erős és szilárd bázisa országunk lakossága szakadatlanul javuló élelmiszerellátásának, megbízható nyersanyagbázisa fejlődő iparunknak, forrása azoknak az á lilami élelmiszer- és anyag tartalékoknak, amelyek minden eshetőségre biztosítani tirtják az országot. A kapitalista világ gabonaössziermé- v: 190S-tói 1940-ig kétmilliárd púddal csökkent. Az Egyesült Államok gaIinna össztermés? 1947-től 1950-ig 20 százalékkal esett. Az Egyesült Államok szenátusi bizottságának adatai szerint az egy főre eső gabonafogyasztás 1900-ben 19 százalékkal voll kevesebb, mini .a háború előtt. De az utóbbi években az Egyesült Államokban nemcsak a gabonafogyasztás esőikként, Harold Dodds, a princedom egyetem elnöke nagyon találóan fejeztek lk,i magát, amikor azt mondta, hogy ,,nr ágyúk eltakarították az a me. rikai munkás asztaláról a húst és a \ a jat,‘" Ponomarenko elvtá.rs a . továbbiak1 ban Malenkov elvtársat idézve megállapította, hogy a búza össztermése 19’52-ben 48 százalékkal növekedett 1940-hez viszonyítva. Ennek eredményeképpen a búza százalékos aránya az 1952. évi gabonabeadásban jelentős mértékben megnőtt és 61 százalékot tesz ki az 1940. évi 43 százalékkal szemben. A begy ü j lösze r ve z efe.k 1951-ben, Í948-lioz viszonyítva 1.4-szer annyi te. jet. 1.5-szer annyi húst, gyapjút és bőrt és több, mint kétszerannyi téjást adtak be, ami szintén jelentős, mértékben túilszárnyalja az 1940. évi színvonalat. Jelentősen megnőtt 1951-ben a gya- pót és cukorrépa beadása is. A szovjet begyűjtési rendszer gyakorlatában bizonyos mértékig fejlődött a beadott tcrmelvények ,,árura- váltása“, vagy ahogy Sztálin olvtárs rámutat: a termékcsere csírája. A begyűjtés sörön igen sok árul kedvezményes áron bocsátanak rendelkezésre, aminek eredményeképpen a kolhozok és kolliozparasztok csupán 1952-ben többmiÜiárd rubel összegű tisztanyereséghez jutnak. Sztálin elvtárs feladatúi tűzte ki, hogy a termékcsere csíráit a mezőgazdaság minden ágában meg kell szervezni és a termékcsere széles rendszerévé kéj! fejleszteni olyanformán, hogy a kolhozok termékeiért ne csak pénzt, liánon főként szükséges iparcikket kapjanak. Mezőgazdaságunk nagy sikerei minden szovjet- embert rn'a,g örvend ez felnek. Ezek a sikerek megcáfolhat atlanti! tanúskodnak a szocialista mező- gazdaság döntő előnyeiről a kapitalista országok mezőgazdaságával szemben. Beszéde további részében rámutatott a kiküszöbölendő. hiányosságokra, majd így folytatta: Az új ötéves te<r>- megvalósítása mindé ír improduktív kiadás állandó csők. kérdését, minden pazarlás felszámolását, szigorú takarékossági rend beta.r. tását követeli meg. A feladat az., hogy még jobban rendezzük a beadás ügyét, felszámoljuk a túlságosan felduzzadt státusokat, minden eszközzel javítsuk a termények megőrzését és szüntessük meg a veszteségeket, akadályozzuk meg a minőség romlását a termények megőrzésénél, és szállításánál, csökkent,sük a nagy távolságra történő és nem észszerű szállításokat, növeljük a csomagolóanyag forgalmát és épségben maradását, fejti esszük ki a begyűjtési helyekről a közbeeső bázisok megkerülésével egyenesen az értékesítő szer. vezetékhez történő szállítást, vezessük be az élelmiszeráruk adagolt szélmérését sin. Beszéde befejező részében Ponomarenko elvtárs Sztálin elvíánsnak ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ c. művét m él tatán és szavait így fejezte be: Nagy és hátári akin pártunk és népünk szeretnie .Sztálin eivtárs iránt. Eljön hát bosszú éveken át, minden dolgozó örömére és boldogságára nagy vezérünk ó's tanítónk, a mi forrón szeretett Sztálin elvtársunk. (Hosszantartó taps.). kextében erősen csökkent. Ezt a csők, kenést kamatostul pótolja a baráti Országokkal 'folytatott kereskedelem növelése. A. háború vitán: kereskedelmünkben történt legfontosabb változás az, hogy• az áruforgalom, alapvető tömege most a demokratikus tábor 'országaivá! való kereskedelemre esik. Az idén ez országoknak külkereskedelmünkben való részesedése nyolcvan százalékra rúg. , A demokratikus tábor országai kő. zötti gazdásági együttműködés ág új világpiacon,, gazdaságuk tervszerű fel, lendítésének és a népgazdasági tervek, baráti összeegyeztetésének szilárd alapján fejlődik. A Szovjetunió 19.52 ben tízszerany nyi legmodernebb, gépet és berendezést szállít a népi demokratikus országokba. mint 1948 ban. A Szovjetunió tökéletes berendezéseket szállít a népi demokratikus országoknak, a legolcsóbb és leg-elsőrendűbb technikai segítségben részesíti ezeket az országokat ellenszolgáltatás nélkül át. adja nekik a szabadalmakat, yjyártá. si engedélyeket és a termelési technológiát. A kapitalista világpiacon — a kapitalizmus általános válságának e-’imé lyülése következtében — az országok közötti gazdasági kapcsolatok rendkívül zilált állapotba jutottak. Ezt a ziláltságot fokozta a világuralomra törekvő Egyesült Államok terjeszkedő politikája. Az amerikaiak a háború utáni időszakban évente több, mint n.égymtbliárd dollár értékű árut exportálnak Nyugat Európába. de Euró, púból Csak egymiliiárd dollár értékű árut importálnak, magas vámtarifákká: elzárják határukat az európai árubevitel előtt. Vájjon fejlődbel e a kereskedelem, amikor négvszerannyi amerikai ér.ut adnak el Nyugat-Európában, mint amennyit az amerikaiak vásárolnak? Az uralkodó imperialista országok fojtogatják a gazdaságilag e’maradt országok gazdasági élerét. Ezeket az országokat agrár nyersanyag függelékükké és raktáraikban elfekvő árucikkeik elhelyezési piacává tették. ... Mik-ojan ehr társ végül •hangsúlyozta a Szovjetunió tántoríthatatlan béke- akaratát és beszédét a következő szavakkal zárta: A párt XIX. kongresszusa után országún^ inég nyűgöd táblán és biztosabban halad előre, a kommunizmus győzelme felé, vezérünk és tamlónr.:,’ a kommunizmus zseniális építője, a drága és szeretett Sztálin eivtárs ve. zetésével. (Viharos taps.) Dicsőség a nagy Sztálinnak!. (Viharos, hosszantartó taps., mindenki fe.L áll helyéről.) R£sz8eíek A. I. köjált elvíárs A XIX. pártkongresszus október 9-i elé O'őiti ülésén A. 1. Mikojan rlvtárs beszédet mondotl. Beszedőből az alábbiakat idézzük: Elvtársak! A párt Központi Bizottságának beszámolója» az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvek tervezete, a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete és Sztálin elvtársnak ,.A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban1* című, a kongresz- SZU'S megnyitása előtt megjelent zseniális műve a sztálini «lángelme ragyogó fényével világítja meg mind a már megtett nagy történelmi jelentőségű utat, mind. azt .az utat, amely előre vezet az egyre világosabban érzékelhető kommunista jövendőhöz. Hatalmas pártunk, mely XIX. kongresszusára gyűlt egybe méltán dicsőíti azt, add nevelt, szervezett bennünket. álvczetelt minden nehézségen és megpróbáltatáson, s biztosan vezet a kommunizmus teljes győzelme felé. méltán dicsőíti a lángeszű Sztálin, a kommunizmus nagy építőjét. (Viharos taps.) A mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének iényege .a maxima, lls profig biztosításában rejlik. az embernek ember általi kizsá-kmányo lésa- útján. Ezzel szemben a szocializ mus alapvető gazdasági törvényének lényege az egész társadalom állandó an növekvő szükségletei maximális kielégítésének biztosításában rejlik, a szocialista termelés szüntelen fejlesz lése . és tÖkéletesítése útján, a legfej. lettébb technika alapján. Sztálin elvtárs új műve megérteti velünk a szocializmusból a kommunizmusba vezető átmenetnek, a kommunizmus ányagi technikai alapja meg teremfésének. a város és a falu közti lényeges különbség megszüntetésének, a szellemi és fizikai munka közti lényeges különbség megszüntetésének nagy fontossá gú ké rdés e i t.. A világtörténelem és hazánk történőié- mái.' szakaszában elképzelhetem, len anélkül élnünk, építenünk és bar co'.nunk. hogy no sajátítanánk el mélyrehatóan mindazt az újat, amivel Sztálin elvtárs gazdagította a marx ista-leninista tudományt’a társadalmi fejlődés törvényeivel és áljaival kap csolatban. (Taps ) Pártunk nagymértékben tellendítet. te a közszükségleti cikkek és az élelmiszerek termelését — mondotta a továbbiakban. — Az új ötéves terv előirányozza a könnyűipar és az élelmiszeripar további nagyarányú fejlődését. Mikojan elvtárs ezután összeíráson. Utó adatokkal bizonyította, hogy a közszükségleti cikkek termelése a Szovjetunióban állandóan emelkedik, míg az Egyesült Államokban szüntelenül csökken. A többi között ki- emelte, hogy miközben az Egyesült Államokban 1951 ben a húsierme'és az 1946. évihez viszonyítva 437 ezer tonnával csökkent, a Szovjetunióban ugyanezen idő alatt a 'hústermelés 709 ezer tonnává; növekedett. Míg az Egyesült A.lamokban az ál. lati zsiradék termelése 1951-ben az 1940 hez viszonyítva 281 ezer tonná val csökkent,- a Szovjetunióban a zsiradék termelés ugyanezen idő alatt 132 ezer tonnával növekedett. A Szovjetunióban 1951-ben több. mint negyven százalékkal több cukrot, gyártottak, mint az Egyesült Államokban répacukrot és nádcukrot együttvéve. A Szovjetunióban 1952- ben több répacukrot gyártanak, mint 1951 ben az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában együttvéve. A sztálini árcsökkentést politika megvalósításának eredményeképpen — folytatta Mikojan elvtárs, — a Szovjetunióban a legutóbbi öt év alatt a közszükségleti cikkek általános árszínvonala ötvea százalékkal, vagyis felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy ma a szovjet fogyasztó őtven ru. beiért annyi árut vehet, amennyit öt év előtt száz rubelért vett. Minél inkább nő a termelés, csők. ken az önköltség. ameTkedik a munka termelékenysége, annál több lebe tőség van az árak .csökkentésére és népünk jólétének emelésére. A dolgozók érdekei összeolvadnak a szocialista állam érdekeivel és ez szocialista társadalmunk belső erejének és hatalmának forrása. Míg a Szovjetunióban az árak rend sz.eresen csökkennek, addig a kapitalista országokban állandóan emelked nek. Míg 1947 végétől 1952 iq a kenyér ára az Egyesült Államokban 28 "/okai, Angliában 99 százalékkal. Franciaországban pedig több. mint kétszeresére emelkedett, addig n Szovjetunióban ez alatt az idő alatt a kenyér ára 60 százalékkal csökkent. Míg a hús ára ez alatt az idő alatt az Egyesült Államokban 26 százalék, kai, Angliában 35 százalékkal, Franciaországban 83 százalékkal eme.ke dett. addig a Szovjetunióban a bús ára kevesebb, mint a felére csökkent, Mikojan elv társ mecjá.lapítolta, hogy ?.. kapitalista államokban -a fokozódó fegyverkezés; verseny a dolgozók életszínvonalának mérj nagyobb arányú esésére vezet, Nem véletlen, hogy az angol konzervatívok és az angol munkáspárti demagógok még ígérni sem tudják az. angol munkások, nak. hogy helyzetük lega.ább a jö vőben megjavul ezen-a világon. Nem marad más számukra, minthogy papjaikkal e.gyütt paradicsomi életet ígér jenek a túlvilágon. (Nevetés, taps.) Ezután így folytatta: A Szovjetunió külkereskedelme — éppúgy, mint egész népgazdasága, — a háború befejezése óta újból fellendült. A (Szovjetunió külkereskedelmének volumene ezidőszerint háromszorosan felülmúlja a háború előttit, A kapitalista országokkal folytatott kereskedelem a háború befejezését követő első években történt némi megélénkülése után — az Egyosü .1 Államok agresszív politikája követ- f A szovjet kormány tiltakozása az Egyesült Államok kormányánál Moszkva (TASZSZ): G. M. Puskin, a Szovjetunió külügyminiszterbe! vot- te.se október 12-én jegyzékei nyújtott át. O'Shaughnessy-nek, az Egyesült ÁU-amok ideiglenes ügyvivőjének. Illetékes szovjet szervek ellenőrzött közlése szerint ez év október 7- én — hangzik a többi között a jegyzék, -— az Egyesült Államok felségjeleit viselő B 29 típusú négymoloros bombavető a Jurij sziget vidékén megsértette a Szovjetunió állami határát. Két szovjet vadászgép felszál. lőtt. és követelte, hogy az amerikai bombavető a legközelebbi repülőtéren szálljon le. A ha-társérto repülőgép Hatalmas jelentőségű határozatok hozatalára 1 ért véget vasárnap délelőtt az ázsiai és esendeséeeáni békeértekezlet Peking. (Uj-Kína). A vasárnap dél. előtt zárult ázsiai é-s csendeeóceáni béfceértekezleten 37 ország mintegy 400 küldötte és megfigyelője hosszantartó, viharos tapssal üdvözölte és fogadta el a határozatokat. Az értekezleten az ázsiai ús a Csen- desóreán térségén élő 1600 millió em_ bér küldöttei által egyhangúlag jóváhagyott, okiratok « következők: Fölhívás a világ népeihez: Beadvány az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Határozatok: a japán kérdésben, a koreai kérdésben. a, kulturális kapcsolatok, kérdésében, a gazdasági kapcsolatokról, a nemzeti függetlenség kérdéséről, a nők jogairól és a gyermekek jólétéről, az őthatalmi békeegyezmény megkötéséért vívott harc fokozásáról, az ázsiai és osendesóccáni országok összekötő bökebizottságának megalakításáról és a népek békekongre<sszu- sáha'k támogatásáról. Az értekezleten Dr. Szajfudin Kicft- lev, az indiai küldöttség vezetője mondott- záróbeszédet. Az ázsiai és e.send&sáceáni békeértekezlet határozata, a koreai kérdésben Pekin. (üj-Kins’). Az ázsiai és esen. dősóceáni békeértekezlet vasárnapi záróülésén a koreai kérdés rendezd, seröl egyhangúlag határozatot foga« ta’k el:'" 1 Az ázíűaj és csendesóceáni békeér- tekeúet szükségesnek tartja-, hogy az ázsiai és csendeéóoeán.j térségben élő 1690 ember érdekében felhívással for. dúljon a világ népeihez és felkérje őket a következő követelések támogatására — hangzik a többi között a határozat: 1. Az Egyesült Államoknak a fegyverszüneti tárgyalásokon résztvevő nemzetközi nézeteltérések tárgyalások útján történő rendezésének elve értei, méhen haladékfalánul hagyjanak ff! a, koreai fegyverszüneti, tárgyalások meglő ásít ágált célzó elfogad ha tat lan magatartásukkal. 2. A nemzetközi jognak és szokásoknak, valamint, a két fél által máiéi fogadott fegyverszüneti megállapodás tervezet mindegyike szüntesse meg azonnal az ellenségeskedéseket és telepítse haza az összes hadifoglyokat. 3. Azonnal tiltsák el és szüntessék meg a tömegirtófegyverek — köztük a baktériumfegyverek, mérges gézi öve. dékek és napalmbombák — használatát. valamint Korea békés városainak és polgári lakosságának az Egyesült Államok fegyveres erői részéről válogatás nélkül folytatott bombázását. 4. A fegyverszünet megkötése, után minden külföldi csapatot “ beleértve a kínai népi önkénteseket is — há íadéktatanul vissza kell vonni' Koreából. [torrayiiÉ a kötelezi tűz- és jépbizíssítás bevezetésével pÄkßd a szövetkezeti és egyéni tulajdon intézményes védelméről Népköztársaságunk kormánya 1953. január 1 - löl kezdődően elrendelte a kötelező tűz- és jégbiztosítás bevezetését. Ez uv rendelkezés védelmet n y li j t n i irt de n la 1: ó h á z t u i a j d o n ősi t ak. a szövetkezetek (tsz-ck, tszes.k, készek. füldnui vesszővel kezetek) dolgozói. nak. valamint .az egyéni gazdálkodóknak a termésben, termelőeszközökben, készletekben m gazdasági épületekben: a tűz- és Jég áitaíi okozott ká. rokkal szemben.. A hiztoíáHW Álként Rstóossté bonyolítja le. amelynek minden megyeszékhelyen. valamint minden járás) székhelyen és a városokban fel - íigvelőségé van. A termelőszövetkezetek és a, llí.as típusú tszos-k ötven száza<!ékos díjfizetősi kedvezményt kapnak. Jégkár ollen biztosítani kell: xz. öl ö!v n t. gyíiniölcsősök ci, s zá n t ót e rit - let:! növényeket, a dohány., gyapotén f íiszerpaprikatermést. Az 1993. évre járó tüzbiztositasi dijat a lakóházak és gazdaságok után tÖötk nenr-cmittm- Ké« ksfl heFísetni. n«*m teljesítette a szovjet vadászod jogos követelését, hanem tüzelni kezdett rájuk. A szovjet vadászok viszonozták a tüzel, mire az amerikai bombavető a. tenger felé távozott. A szovjet kormány határozottan tiltakozik a határsértés miatt és követeli. hogy az Egyesült Államok kormánya tegyen intézkedéseket annak megakadályozására, hogy amerikai repülőgépek megsértsék a Szovjetunió állami határát, O'Shaughnessy kijelentette, hogy a jegyzéket azonnal továbbítja gz Egyesült Államok kormányához.
