Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-12 / 231. szám (240. szám)

1052 OK TÓBEK 12 N A P O Szeptemberben 116 százalékra teliesílefte tervét a Bonyhádi Zománcművek A harmadik negyedéves terv telje literéért a Bonyhádi Zornáncinüvek ’dolgozói is keményen harcoltak. 'Azonban kimagasló eredményekkel nem nagyon dicsekedhetnek. hisz vígvobb mennyiségű félké-szárut ké űzhetlek el, ami nem számít be a ■tényleges terv teljesítésébe. A tér tneiés szeptember hónapban kezdett javulni. Ekkor már a dolgozók tud tűk teljesíteni kötelezettségvállalásai kát' vállalták, hogy a se'cjlet 7.4 röl 5.5 százalékra szorítják le. Ezen vál­lalásukat teljesítették, hisz ma már 5.7 százalékos selejttel dolgoznak. Eb nen az üzemben alkalmazzák me ívénk területén a legsikeresebben a • 13azda mozgalmat. A hulladékanyag bedolgozásával több, mint 220 000 lo rintőt takarítottak meg. A harmadik negyedéves terv meg­kezdésekor még a dolgozóknak 11.3 százaléka teljesített 100 százalékon sild. A sztahanovisták, az élenjárók aarcba indultak, hogy ezt 9 százalék­ra leszorítsák. A Rőder-moZgalomban tehát jó eredményt ériek el, hisz a2 üzem dolgozóinak már csak az. 5.5 szá zaléka teljesít 100 százalék alatt. A szeptember havi lelkes munka meg hozta az eredményét, azonban nem tudták behozni az előbbi két havi le maradást, ami abból adódott, hogy július és augusztus hónapban a mun lkát nem végezték kellő tervszerűség gél. előrelátással. A szeptember havi , terv teljesítése a Bonyhádi Zománcmű veknek azt bi 30nyitja, hogv milyen lelkesen végzik a dolgozók termelő munkájukat a-k kor, ha a szükséges előfeltételeket a műszaki dolgozók biztosítják, megte­remtik az alapjait a vállalások telje sitésének. A dolgozók között folyó lelkes szocialista munkaverseny nagyban elősegítette a vállalat terv- teljestíését. Hisz nem egy dolgozó van. aki magasan a 100 százalék fe lett teljesítMűhelyrészenként a muri kaversenyböj a szerszám-műhely fia­taljai kerültek ki győztesen. Ebben a műhely részben a Sziklai testvérek dolgoztak legjobban, tervüket 123 sz.á zalékra teljesítették átlagosan. Forró Ferencné és Pataki I-íenrikné 149 szá zalékos terv teljesítése! segítették elő az üzem előirányzatának tejesítését. Október 8 án tartottak üzemrészen­ként termelési értekezleteket. me!yen felajánlásokat tettek a dolgozók a negyedéves terv túlteljesítésére. Ezé ken a termelési értekezleteken 43 dol- gozó a minőség megjavítására. 253 dolgozó a terv túl tele jsítésére, anyag lak arák osságra, 70 és 80 dolgozó egyéb munkafelajánlást tett. A IV. ne­gyedéves terv teljesítése érdekében még jobban megszervezték a műszaki dolgozók az anyagellátást, hogy a dolgozók a felajánlásaikat maradék nélkül teljesíteni tudják, ezen ke resztül tudja telejsíleni az özem , a te r velő i r ón y za to t. I paksi fúrás valamennyi községe i'sailakazoit a ceglédi járás versenyfelhívásához Maga Paks község sem maradt ki a versenyzők sorából. Amikor csatlako. zott a község a versenyfelhíváshoz, a községi tanács vezetősége elhatároz­ta, hogy minden igyekezetével azon lesz, hogy’ a munkálatok menetét meggyorsítsa. Az őszi munkálatok megkezdésénél komoly akadályokkal kellett megküzdeniük a tanács dol­gozóinak, valamint az. állandó bizott­ságoknak. Az ellenség minden esz közzel akadályozta a lalajelőkészitós, valamint a betakarítás menetét. Még a tagosítást is felhasználta aljas cél­jainak megvalósításához. A tanács azonban leleplezte az ellenséget és felvilágosította a dolgozó paraszt­ságot, rámutatott előttük, hogy az cl- .lenség azért ver különböző híresztelé­sekét, hogy ezzel akadályozza a mi nisztertanács határozatának betartó, sál. Több esetben az ellenőrzések so­rán bizonyították be a tanács dolgo zói, hogy az ellenséges hírverés valót­lan frázis. A jó felvilágosító műnkd nak meg is lett az eredménye, meri az utóbbi, időben az esős időjárás el­lenére is meggyorsult a velős és a be­takarítás egyaránt, A község dolgozó parasztjai a vetés alá. a talajt már 100 százalékig elkészítették, a mélyszán tásnak is több mint 30 százalékánál tartanak. A vetésnél azonban újabb nehézségekkel kell megküzdenie ß ta «ácsnak. A dolgozó parasztság a ve tömeghiányra hivatkozik, megfeled kezve arról, ha csodára vár, abból nem lesz jövőre termés. Nem egy eset ben előfordult az is. hogy a tanács közelebbről nézte meg egy egy dói gozó paraszt vetőmagszükségletének kérdését és megállapította, hogy van miből vetni. Az ellenség szava tar­totta vissza a dolgozó parasztot a ve­tés elvégzésében. Nem minden dolgozó parasztnál néz ki igy a vetés kérdése. Az élen­járó dolgozó parasztok mór nem hall­gatnak az ellenség meséjére, ők sa ját maguk győződtek meg a korai ve tés jelentőségéről. Így van ez Wo(f Mihály 13 holdas középparaszt eseté­ben >s, aki már közel egy hónapja elvetette a rozsot, mely a vetésnek kedvező időjárásba,-, kikell és szépen zöldéi. Wolf Mihály a búzáját is el­vetette, de nem maradt adósa a dol­gozó nép államának sem. beadási kö -jelezetfsé-yét mindenből teljesítette, a békekölcsönjegyzés során is az elsők között találjuk a nevét. Wolf Mihály, amikor mindent becsületesen teljesí tett, elvégezte az őszi munkálatokat, elhatározta, hogy szakít az egyéni gazdálkodással, belépett a III. típusú Vörös Sugár termelőcsoportba. Till József Paks, Akác-utcai dolgo­zó paraszt is megértette a korai vetés jetentőségét. A békekölcsönjegyzés so rán is az elsők között járt, beadási kötelezettségét is maradéktalanul tel­jesílette, gabonája pedig avár régen a földben van. De Czukor Józseí sem hallgatott az ellenség szavára, ő is befejezte az ősziek vetését. Ezek a dolgozó parasztok példát mutatnak a község valamennyi dől gozó parasztságának. Bebizonyították azt, hogy Paks községben is — éppen úgy, mint más községelvben — nem olyan nehéz probléma a velőmag kér­dése. mint ahogy azt az ellenség hí- reszteli, A becsületes dolgozó pa­rasztok jó munkája mellett könnyen megtalálható az ellenség aknamunká­ja is. Feiel János kírták már régen bebizonyította, hogy mennyire hozzá járult az ellenséges, hírverésekhez 1 Burgonyáját, felszedte, de beadásának nem tett eleget, azt mondotta, mi­ből adjon be, hiszen nem termett. Ami kor azonban a tanács helyszíni elszá­moltatást tartott nála. 4 mázsa bur­gonyát találtak. De rájöttek arra is, hogy amikor a kukorica szedését megkezdte, nem tartotta elsőnek a beadási kötelezettség teljesítését, sa ját. céljaira használta azt fel. Amellett sertésbeadási kötelezettségét sem tel­jesítette. Ez azonban csak egy a kö. ziil a hat közül, akit a tanács nemrég leplezett le és adott át a járásbíró­ságnak. hogy megkapják méltó bünte. fésűket. A hőgyészi óvónőképző tanulói az állami jzazdasáirban se<őlenek Verőfényes vasárnap reggel, mint egy 7 óra tájban teherautó állt meg a hőgyészi óvónőképző kapuja -előtt Vidáman, jókedvűen özönlött ki a kollégiumból 70 fiatal diáklány, hogy Felszálljanak az autóra. Vájjon hova is mehettek ilyen korán babos kendő­vel bekötött fejjel? A hőgyészi állami gazdaság megkérte az óvónő képzösö. két, hogy segítsenek a kukoricatö­résben, mivel nem elég a munkaerő Mivel hétköznap nincs szabadidejük, tanulási időből pedig nem akartak ki szakítani, felajánlották fél vasárnap jukat. Vidáman, kipirult arccal, énekszó­val érkeztek meg a kukoricaföldekre. Rögtön jókedvűen munkához láttak. Csak úgy visszhangzott a táj vidám daluktól. Ebédig meg sem álltak. Két lelkes diák még az ebédidejét is mun. kával töltötte el Katancsdk Etelka -és Ö Németh Gizella fáradhatatlanul és buzgón dolgoztak. Eredményes mún- kájukért. az állami gazdaság megdi­csérte és pénzjutalomban fogja része­síteni a két DISZ fiatalt. Délután három óra volt, amikor az autó a daloskedvű, vidám lányokkal befordult az iskola utcájába. Az isko­la előtt Ratt-ai Éva így szólt diáktár­saihoz: „örülök lányok, hogy elmen­tünk segíteni állami gazdaságunkba és ezzel is segítünk népünknek építe­ni a szocializmust. így is megmutat haltuk országunknak, hogv mi diákok lg résztve-szünk az építésben nemcsak tanulással, hanem ha kell fizikai mun­kával is, mert mi, fiatalok is boldog, szabad és fejlett mezőgazdasággal rendelkező országot akarunk.’1 A Tolnai Napló 1pvh>1psIódájából Mi a különbség a két ebédjegy között? Október 8 án ebédelni mentem a szekszárdi Béke étteremben (volt Kis pipa). Mivel a férjem jelenleg nincs itthon, az ő ebédjegyével a hug-om akart ebédelni, lm abban nem .átok semmi különöset, tekintve, hogy ti pus ebédjegyét bárki vásárolhat. An­nál inkább látott benne Leposa Lajos, aki nagyhangon, szinte kiabálva ki jelentette: ,.Az idege-n elvtársnőnek nem főzünk ebédet, csak helybe leket szolgálunk ki1’ — s nyújtotta az ét_ lapot. Eddig szólna a történet fele. s érdekessége az. a mi ezután követke­zett. A szomszéd asztalnál ült egy fiatalember, aki szintén tipusebéd- jeggyel étkezptt és felesége ebédje­gyét kínálta oda húgomnak, azután Leposa Lajos hozott ebédet. Felvetődik a kérdés: vájjon mi a kü’önbség 2 két ebédjegy között? Mind a két ebédjegy kifizetett, ok­tóber 8 ra szóló volt. Mégis egyikre nem adott, a másikra viszont azon-, nal hozta az ebédet. Jó lenne, ha a Vendéglátóipari Vállalat vezetősége megvizsgálná Leposa Lajos magatar­tását, mert a dolgozók joggal elvan ják a becsült-les kiszolgálást és a tisz­tességes hangot. Ne tűrjék meg az ilyen ellenséges hangokat a szekszárdi Bé_ ke étteremben sem. , Szalai Endréné Szekszárd. Á dombóvári tanítóképzőben PoUák III. Dombóvár ma a megye második leg. nagyobb városa: járási székhely, vas­úti gócpont, és sok iskolával rendel­kező város. Dombóváron van a megye egyetlen taratóképzöje. Itt tanulnak azok a fia­talok, akik a pedagógus pályát vá­lasztották élethivatásuknak, akik ne­velői akarnak lenni a jövő nemzedé­kének. ök már nem a ,,nemzet nap­számosai1’ lesznek, és nem is a Hor­thy korszak lenézett, se ]de, se o-da n>em tartozó tanítói, ha-nem megbe­csült tagjai államunknak. Az isicol a szép emeletes épület, ré­gen zárda volt. Most új arcokkal, új szellem költözött falai közé. Hiszen a faluról bekerült parasztfiúk és lányok nem az úri rend kiszolgálóinak nevel­kednek, hanem a dolgozó nép tanítói­nak. Szép kis park húzódik meg az iskola előtt. — Tanulóink csinálták ezt, — mondja büszkén Mező László elvtárs, az iskola igazgatója. Azután végigvezet az oszlá’fyokon. Közben be szélgetünk. 286 növendékünk van. Ezeknek 65 százaléka munkás- és pa­rasztszármazású. Főként környékbeli falvak parasztgyermekei, akik élnek az alkotmány biztosította, jogukkal: tanulnak. Először nehezen szokják meg az iskolai életet, de megszokni és megszeretni egy azután később. Itt van a kis Vetikán Erzsébet, aki első héten hazaszökötrt, de aztán visszajött, mert megértette, hogy ő itt tanulhat tovább és telejsülhet régi vágya: ta­nító lehet. A tanulók legnagyobb ré­szét kollégiumban helyeztük el, ahol minimális összegért (30—50 forint) kapnak ellátást, lakást. Az iskolában teljes intenzitás sail indult meg a mun­ka, aminek szervezésébe a DISZ is belekapcsólódott. De beindítottuk a szakköri munkát is. Működnek már politikai, irodalmi, biológiai, pedagó giai, rádió, mezőgazdasági és rajzmű­vészeti köreink, amelyek közül vala­melyikben minden diákunk résztvesz Közben elérkezünk az első osztály­teremhez. Benyitunk. Most -már üre­sek, hiszen befejeződött a tanítás. Meglep , az egyszerűség és .tisztaság, ami a teremből árad. Az osztály példa, képe — Petőfi, képe és szobra a fa­lon, egy jelmondat, faliújság és ren­geteg virág: vázában és cserépben, j frissen (látni,- hogy mindennap öntő Éva zik) — és kellemes szagot árasztva, — Látszik, hogy itt valóban otthonuk­nak érzik a diákok az osztályterme­ket — szólok az igazgató elvtárshoz. Valóban, — válaszolja — „A miénk az iskola'1 mozgalom nálunk nemcsak papíron működik: — az udvart be­ültettük iákkal, Beloiannisz parkot lé­tesítettünk az iskola előtt és osztálya- ink szépségére, tisztaságára úgy ügye­lünk, ahogy a szemünk fényére.'“ A szülök pedig gyermekeikkel a lég- szebb hímzéseiket, vagy legdíszesebb tányéraikat küldik el nekünk, hogy azokkal is még szebbé tegyük iskolán­kat. Es a tanulmányi srínvona:!? — kér­dem. Megfogadtuk, hogy a múlt évi 3.6-es iskolai átlagot 3.8-ra exneljük- MeginduHak a versenyek «z osztá­lyok között is. De ezek nem kam- pányjöllegűek, nem szál madárig fel- lobbanások, egész évre szólóak. A leg­nagyobb boldogság az volt számomra, amikor a 111. A elfogadta a III. B ki­hívását, az osztálytitkár így szólt: ..Bízom benne, hogy ködösen fogjuk megnyerni a versenyt?. Ez * pár ke­resetien szó már bizonyítéka annak, hogy isko’.ánkban kibontakozott ez a koSektív szellem, amiről eddig na­gyon sokat beszéltünk, de amit még csafk igen kevés helyen tudtunk meg­tér erntenL — Megnéztük aztán * gyafoerlóon*. táfyokat is. Itt már a gyakorló ta­nítónő elvtárs megmagyarázta, hogy ez a betömozd, az a betűeíbum, meg betű szin, — amiknek segítségével sokkal könnyebben tudják * kis söosztáiyos nebulók fejébe csöpög- tetnf a sok nagy titkot: a betűket, a számokat és a velük valló bánásmó­dot. Regényt, nem egy pársoros Tipor. tat lehetne írni eTról az iskoláról. Id© eljöhetnének tanulni az ország bár­mely más tanítóképzőinek a tanárai is, mert a nevelő testület kollektív munkája kifejlesztette a diákságban is a közösségi szellemet és a kettő közösen dolgozik azért, — ami az is­kola rendeltetése: minél több jó peda­gógust neveljünk megyénknek! Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján kerültek filmre az 1848 július 11 -iországgyűlés ülésének történelmi eseményei Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől A Magyar Filmgyártó dolgozói azzal is ünnep. lik Kossuth Lajos, a nagy szabadsághős születé­sének 150. évfordulóját, hogy a Gyarmat utcai műteremben Illyés Gyula Kossuth díjas írónk ,,Föllámaaott a tenged' című filmjének azok a je­lenetei kerültek felvételre, amelyek Kossuthnak az 1848. július 11-i országgyűlés ülésén aratott egyik legiényesebb szónoki diadalát, a 200 ezer katona és a 42 milliós kölcsön megszavazását elevenítik meg. Korabeli metszetek és rajzok alap­ján Pán Józsei Kossuth díjas művész tervei sze­rint építettéltel eredeti nagyságában az ország- gyűlés akkori üléstermét, mely a Redóutban, a ,,szinészépü’et’“-ben volt. Több. mint két emelet­nyi magasságban létesített hidakon és a háttér­ben elhelyezett legnagyobb fényerejű 80 darab 900 ezer Watt teljesítményű lámpa világít —húsz­ezer lakosit várost lehetne ennyi árammal ellátni. Ebben a nappali lényben ragyog az egész terem, az elnöki emelvény iöiötli bíborvörös selyemből készült aranycirádás baldachin, a pudsorolc. a karzat, a díszegyenruhák százai. Nádasdy Kál­mán Kossuth díjas, kiváló művész, a fűm förende_ 2ője az ülésteremben elhelyezett 600 iönyi tömeg megfelelő elosztását, mozgatását. Márk Tivadar Kossuth díjas jelmeztervező az öltözékek korsze­rűségét, hitelességéi ellenőrzi. Az emelvényen az elnök, a jegyzők, köztük Vacholt szerepében Várkonyi Zoltán. Az első pad- sorókban a miniszterek', díszmagyaros iöuruk, az érsek, a főpapok, a földszinti árkádok alatt a meghívott „előkelőségek’’ a karzaton díszmagya- ros és Biedermayer ruhás nők, jurátusok, vegyes­ruhájú polgárok, nemzetőrök ülnek. összpróba lesz. Drámai jelenetek jönnek, Pe­tőfi soraira gondoljanak! Szétszórt hajával, vé- rés homlokával, áll a viharban maga a ma­gyar ..." Most itt azon fognak határozni, hogy álljon. vagv bukjon a magyar nemzet. A nagy pillanathoz képest lelkesedjenek. Feszülten fi­gyeljenek Kossuthra. Zúgjon a tömeg, A „megad­juk!” kiáltás mindent söpörjön el, legyen olyan lelkesedés, mintha május elsején a Hősök terén ünnepelnénk ma.” — Izgatott hangulat, az ülés­teremben. A karzat is zsúíolásig tömött Az első sorában ül Peiőii (Görbe János Kossuth-díjasj, melette Szendrey Júlia. Hegyi Barnabás Kossuth- díjas opariőr íelvevőgépe elölt az egész kép maga pompájában. És Kossuth Lajos ((Básty Lajos) bor­dó bársony attilájában, kihajtott fehér ingben sápadtan áll a szónoki emelvényen. Csendben be­szélt: ...... Én .uraim! — ezennel egy nagyszerű határozatra hívom lel önöket, adjon a képviselő­ház kétszázezer katonát s az ehhez szükséges pénzerű előteremtéséhez .Kossuth itt megsza­kította beszédét egv pilcinatra, s ekkor kövedre zett a legünnepélyesebb jelenet. Nyáry Pál (Pé­csi Sándor Kossuth díjas) a szónoklat varázsereje, s a rendkívüli helyzet hatása alatt szinte magán­kívül ugrott lel helyéről, s jobbját magasra len­dítve — mintha esküre emelné — önleledi han­gon kiáltja: Megadjuk! A visszaiojtott keserűség, aggodalom, lelkesedés viharként iör ki most. A hazaszeretet áthatolta az elméket és szíveket, a jelenvolt képviselők felugrottak helyeikről és a lelkesedés lángoló hevével kezüket magasra len­dítve kiáltották: Megadjuk! Kossuth szemeiben hangon folytatta beszédét: Ezt akartam kérni uraim! De önök felállottak, mint egyetlen íérliú és én leborulok a nemzet nagysága előtt! És azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint ameny nyi hazaíiságot tapasztaltam a megajánlásban és Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg!” A ház minden tagja újra felállóit és újra hangzott balról és jobbról „megadjuk". ,.megsza­vazzuk". percekig- zúg, tombol a taps és az éljen, Pázmándy, az elnök. (Földényi László) íeláU. oda­lép Kossuthoz, megöleli, az éljenzés, a tapsorkán erre — ha lehet — még jobban fokozódik. A kar­zaton is Ujjong mindenki. A korlát körül tolon­ganak. Kossuthot akarják látni, integetni akar­nak neki, a széttárt karok, mintha ölelni akar. nák . .. „Ennyi . .. Köszönöm elvtársak, jó volt — szólal meg a hangosbeszélö — de még több lelke_ sedés. átélés kell. még egy két próba, azután fdr vétel leszA Nagy fáradsággal, igyekezettel, a mű­vészeti és íizikai dolgozók kollektív erőfeszítésé­vel készül, történelmünk egyik legdicsőbb korsza­kánál:, az 1848 as szabadságharcnak a: filmje, amely mint Nádasdy Kálmán főrendező elmondot­ta a hazaszeretet iskolája kíván lenni Kossuth lelkesítő példája nagy tettekre, népünk szabadsá ga. hazánk íüggellensége. békénk megvédésére, a dolgozó tömegek nemzetközi összefogásának fon­tosságára, $ a munkaterületünkön való hilylcdlás- ra tanít. S a íilmgyári forgatócsoport munkájával is ki akarta venni részét a Kossuth 150. születésnapján könny csillant meg, s a meghatottságtól remegő rendezett ünnepi eseményekből. íi

Next

/
Thumbnails
Contents