Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-10-05 / 234. szám
« A P L O 1952 ORTÖBEn 5 Z Eltávolították az ellenséget —■ megjavult a munka a Tolnanémedi Kendergyárban NEMZETKÖZI SZEMLE „fliír kai éleiíorma“ a statisztika tükrében A tcnnélí-ó alakulnia viaszatükrözi egy.égy üzemben dolgozó párt és |8- n í eg szerv e z e lek i n u n k á j á r i a k ere dm é - nve.-.-egét. tla végig lapozunk a Tol- Danémexti Fvcndergyár évi mun'-.újái jelző száma-dalok közöli, mega.!lapb- ha.t juk. hogy a munka a második félévben kezdett vsak igazán megjavulni. Az év ck>ö felében a pártszervezet Ct-ak papíron volt meg. nem tudta kellően képviselni a dolgozók érdekeit. Az osztály ellen-ég erősebbnek bizonyul,!.' ami leginkább abban mutatkozott meg. hogy különböző rémhíreket terjesztett az üzem dolgozói körében. A második félév elején fordulat ál. lőtt be. A pártszervezet 6s szakszervezet újjá lett választva és /// élet indult meg a Tolnanémedi Ken der gyárba n Az új vezetőség döntő súlyt fektetett arra. hogy a dolgozókat leválassza az osztályeilenség táborából, megismertesse a párt és szakszervezet cél kitűzéseit, feladatait és irányítsa, vezesse a dolgozókat a párt és kormányhatározatok, és a termelési tervek maradéktalan végrehajtására, Ez a feladat állott, elő lcgsiirg(köbben az űzetni, párt- és szakszervezet előtt. Ezt a, feladatát többé-kevésbbé jól oldotta meg. a dolgozók mind aktívabban vették ki részüket a termelő munkából. mind jobban betöltötte a, párt- szervezet élcsapat jellegét A pártszervezet felvilágosító és nevelő munkájának hatása megmutatkozott a termelő munkában, különösen július hónapban, a koreaj verseny beindulásaikor volt tapasztalható, amikor a dolgozók legnagyobb része lelkes szó. cialkta kötelezettséget vállalt és felajánlásaikat maradék nélkül teljest tették. A terven felüli vállalásokat az üzem dolgozói 100—110 százalék között teljesítették, míg a sztahánovis- ták 200 százalék körül, teljesítették. Azóta ezeket az eredményeket tartják a dolgozók, sőt ebben a nemes munkaversenyben még újabb 4 sziaháno. vista született, ami azt bizonyítja, hogy az üzem dolgozói egyre szélesebb körben ismerik fel és értik meg pártunk és kormányunk hívó szavát és követik minden felhívásul. A Harmadik Békekölcsön kibocsátásánál is ez voll a helyzet. A. jegyzés beindítása elölt a párt- frorvezet felkészüli a megfelelő szervezési éc felvilágosító munkák eredményes végrehajtására. Azonban érez. hetö volt már az előkészületeknél az ellenség hangja, mely egész éven keresztül kisérte a termelést, az üzem életét. Ez az ellenséges hang izgatta a dolgozókat, hamis híreket terjesztett. közöttük. A párt vezet őség ezt látva. harcosságra buzdította a népnevelőket és egyben irány* vett az ellenség • hangját terjesztők felkutató, eára. Szeptember 29-én délben röpgyíí. Tést tartottak az üzem dolgozói. A röpgy ülésen leleplezték az ellenség felforgató és bomlasztó munkáját, mely dolgozó népünk és államunk eilen irányult. A jegyzés alatt a dolgozók bizonyos fokig passzivitást rntt- ! tattaík, A kommunista dolgozók telep. ! ieztét az ellenség hangját terjesztőket | és követelték a tele ^vezetőségtől, 1 hogy azonnali hatállyal bocsássák el Gulyás Sándor ll.őt. aki ugyancsak régi, megátalkodott ellensége nép; demokratikus rendszerünknek, Deszpot Istvánt és Kiss Istvánt, aki a művezetők utasítását nem fostad*a el. Ezek terjesztették aljas híreiket az üzemben. ami nem egy esetben visszaesést okozott a termelésben. A dolgozók eltávolították soraik közül az ellen - feéget. A. munka megjavult, a termelés emelkedett és lelkes versengés a la kuli kj a dől. gozók között. A békekölcsön jegyzés Olvasd a minden számát. Flmeleti fejlődésedet segíti elől ben az tizem 6 sztahanovistája, Topán .János két jel vénye« sztahanovista 120(1 forintot, Szilágyi Aladár jelvényen sztahanovista 900 forintot, Toló Sándor jelvénye* szia lián ovista 200 forintot. Tóth János okleveles sziaháno v.ista 400 forintot. Mukus István okleveles sztahanovista o00, forintot. Bocs Mihály okleveles sztahanovista •100 forintot jegyzett. Mikor megtud. Iák a sztahanovista dolgozók, hogy a fémhírterjesztőket a vállalat vezetősége .elbocsátotta. nemes versengés a'.akult ki közöltük, hogy ki ad többet kölcsön a nép államának. Tóth János 400 forintos, jegyzését 400 forintjai felemelte, hasonlóan Mukus István és Bocs Mihály. Fotó Sándor sztahanovista 200 forintos .előző jegyzését 1500 forintra emelte fel. Ezt kö. vetően Topán- ■ János két jelvény es- sziaháno vista 1200 fori Iliről lOiOO főz rinlra emelte fel jegyzését. Foto San. dór sztahanovista ifjúmunkás azonban harcba indult az elsőségért és jegyzését. 1700 forintra emelte fel. Ezeket az eredményeket döntő méri. tékbc-n elősegítette a párt szervezet megváltozott munkája, és a telep vezetőség, amely .szintén ' felszámolta - a régebbi munkamódszerét. A ..népne. velők is keményen harcoltak, hogy sikerre vigyék a Harmadik Békeköl. csont, ami eredményesen járt, hisz eltávolítottak soraik közül 4 olyan dolgozót, akik állandóan a termelés el len izgattak, azt igyekeztek akadályozni. Á ráce«r<esi állami gazdaság tíz nappal a határidő előtt befejezte az ősziárpa és a rozs vetését A loína.mvgvei rácegresi állami gazdaság vezetősége és dolgozói megértették a minisztertanács határozatát és annak alapján 10 mappáé a határidő elöli befejezték az ősziárpa és a rozs vetését.. Megkezdték már az őszi- búza vetését is, melynek során 270 hold őszibúzát, elvetettek. A gazdaság alkalmazta az ősziárpa és rozs vetésénél a Szovjetunió tapasztalatait, így ősziárpá- j»k 90 százalékát, a rozsnak pedig 07 százalékát kereszisorosan vetették. Eredményük elérését és h murisa na*, netét meggyorsította a jó szervo-és A traktorosok váiltoJt műszakban, it\- k(ismeretesen készítették elő a talajt. 25—30 cm mélyen szántottak és ellett őrizték egymás munkáját is. Különös gondot fordítónak arra, hogy a szántásban n>e legyen vakbarázda. A szántásnál és a vetésnél egyaránt jói lmsz- náliák a gép összekapcsolását, 25- ös Zetor traktorral három velöyépcl vontattak, ló vem lát ást pedig csak a dombos helyeken alkalmaztak a vetésnél. A gazdaság dolgozói egészévre szóló versenyben vauinak egymással. Az aratás és cséplésj munkálatok versenyéinek Jón dlül elét átvitték az őszi munkákra és azt szilä-rdan tartják. Az elsőséget Pinrési János „Bare a békéért1’ brigádja érte el 220 százalékos teljesítésével. A vetéssel egyidőben végzik a betakarítási és mélyszántás! munkálat okát is. Csütörtökig 250 holdon végpziék el az ősz] mélyszántást. A betakarítási munkálatoknál pedig a gazdaság dolgozói bátran alkalmazták az újítá-si- ka t, A baranyamegyei tröszttől átvették a kukorica gyors érlelési módszerét. Mintegy 50 holdon szárastól vágták le a kukoricát, azt kisebb kévékbe és kupacokba rakták, s így a kukorica azonnal és jól tárolható, másik előnye pedig az, hogy -a kukoricaszár sem veszít lápértékéből. Mindezek melleit nagyban elősegíti a vetési munkálatok menetét is. Egyre szélesebb téri hódít megyénkben is a kétkezes gyet pót szedés Az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen megnövekedőt!- megyénk területén is a gyapot vetésterülete, A fejlettebb művelési mód, valamint a kedvező időjárás nyomán gazdag gyapot- termést várnak megyénk termdőszöve! kezetei, valamimt egyénileg dolgozó parasztjai. Legtöbb helyen, így elsősorban a melegebb talajú paksi járásban mar rendszeresen megkezdődöd a szedés. Azonban a gazdag termés következiében elégtelennek mutatkozott az elmúlt években alkalmazott egykezes szedés: mód. így a gyapotszüret megindulásakor egyre több I e r met ős z ö v e t k e ze t ! ért ál a szovjet tapasztalatok nyomán a jóval nagyobb teljesítményt adó kétkezes szedésre. Az elmúlt héten az öcsényi Béke tszcs-ben gyapotszedő mesterek tartottak gvapotszedesj bemutatót, Pauliís Teréz és Veininger Erzsébet, a sátorhelyi állatni gazdaság dolgozója. A bemutató alkalmával elmondották, hogyan emelték a tavalyi 711—75 kilós napi teljesítményüket az idén közei kétszeresére. A két gyapotszedő mesler tapasztalatait nerpcsak az őcsényi termelőcsoport vette át, hanem a megye távolabb fekvő termelő-szövetkeze1! emk gyapc*tszedői is. Legtöbb helyen már jó eredményekéi érnek el a kétkezes szedés] módszerrel. A n-émetkéri Ság- vári termelőszövetkezet 5b holdas gyapot tábláján már rendszeresen szedik a gyapotot, s a napi szedés! áíLag a kétkezes szed és-i módszerrel személyenként 3b kilóra emeikedett. A dunakümlődi Szabadság tsz gyapotszedői még jobb eredményt ériek el, szedési átlaguk ,'S5 kiló, cs amellett osztályozzák is a gyapotot. A németkéri Ságvári tsz már közel 30, a dunakömlődi Szabadság tsz pedig több mint 20 mázsa gyapotot szűreiéit le. A gyapot szedés-e megyénk területén a paksi járásban haliad leggyorsabban, ahdl a gyapotlerületnek eddig mintegy 20 százalékáról szedlek le a gyapotot. Minden 26 másodperében; egy lopás. Minden 2.5 percben egy gépkocsirablás, minden 4.0 pereben egy. gyilkosság, erőszak vagy gyilkossági kísérlet. Ezek a számadatok az Egyesült Állam ok igazságügyi minisztéri»má»ak félévi jelentéséből származnak. Sajátosan tükrözik a mai Amerika életét. A newyofki polgárt nemcsak éjszaka, sötét sarkokon vagy parkokban rabolhatják ki, A gengszter ha n d á k napközben is büntetlenül „tevékenykednek*4 Sajátos társaságokban szervezkednek. többnyire szoros kapcsolatban adnak a rendőrséggel. .Már a newyorki földalattin is kockázatos utazni, mert az utóbbi időben az itt közlekedő kocsikban is löbb rablás és erőszak történt. Amint n jelentés rámutat, az Egyesült Államokban ez év első felében távolról sem teljés adatok szerint 6,4 százalékkal több bűneset fordult elő, mint a múlt év megfelelő időszakában. Lényegesen fokozódott a fiatalkorúak állal elkövetett bűntettek száma, A jelentés szerint a 1"—78 évesek közül lényegesen többet tar tóztattak le, mint bármelyik más korcsoportból. Érdekes beismerés! Az Igazságügy- miniszter jelentésének összeállítói azonban elhallgatják, mi az oka a bűnözések .száma növekedésének A* Egyesült Államokban általában és különösen az Ifjúság között. Pedig ez nem véletlen. Az ifjakat és leányokat a kilátástalan, örömtelen jelen, a* ,,amerikai életforma“ taszítja a bűnözések útjára: a nélkülözés és a nehéz anyagi helyzet. A bűnözések számának növekedésére ezenkívül nagy hálással van a bomlasztó hurzsoá „kultúra“. Az átlagos amerikai serdülő a hírhedt „ComicV‘*ok.bó| hetenként 1(1—12-öt is elolvas s egész gondolkozását megfertőzik a leütött és agyonlőtt emberek alakjai, a tengernyi vér, a rengeteg erotikus kép. A filmek és televíziós-adások is a gyilkosságból, az erőszakból és ízlés- íetensébőt adnak leckét. A könyvek az élet értéktelenségének és a szadiz- mus gyönyörűségének gondolatát oltják az ifjúságba. Világos, hogy ezt a propagandát határozott céllal folytatják: minden emberi érzéstől meg akarják fosztani az amerikai ifjúságot, hogy engedelmes gyilkos legyen egy elkövetkező háborúban. Az amerikai igazságügyimé nisztérium jelentéséből önként adódik az a következtetés, hogy a mil!lari- 7,álás fokozása az erkölcsi hanyatlás és a bűnözések fokozódását vonja maga «tán. Adenauer és Seebohm „egyesíti“ Európát A nyugaterópai államok miniszterei és diplomatái között az utóbbi lsetek ben ismét divatba jött, hogy Európa „általános egységesítéséről*4 szónokolnak. Nem is csak úgynevezett „európai“ szén- és acélipari egycsir lés keretében történő gazdasági „egye sütésről“ beszélnek, nemcsak katonai ,,egyesítésről“ a hírhedt európai védelmi közösségben, hanem politikai „egyesítéstől“ is. Ennek az „egyesítésnek*4 egyik legbuzgóbb apostola Adenauer bonni kancellár. Az utóbbi napokban többször tartott közös szónokiatokat azokról az előnyökről, amelyek a teendő „Egyesült Európa*4 tagállamaira várnak és arról, milyen fontos ez a terv az „európai kultúra“ megőrzése szempontjából. Amit Adenauer burkolt formában úgyszólván exportcélra tálal, azt lé* nyegesen világosabb és népszerűbh formában fejti kormányának egyik minisztere, Seebohm. Utóbbi szeptember 14-én tizenötezer Csehszlovákiából áttelepített német előtt tartott bcParfizán háború Bogotában, Columbia fővárosában a halaimon lévő konzervatív párt hívei nemrég feldúlták és felégették kél ellenzéki lap, az „El Tiempo“ és az „Exspeetador*4 szerkesztőségét, továbbá támadásokat intéztek a liberális párt központja és az ellenzéki vezérek házai ellen. Ezek a pogromok, — jelentette ki az „El Tiempo*4 szerkesztője, — „újabb epizódjai annak a tra. gédiának, amelybe az utolsó három év alatt litte Columbiát a becstelen fasiszta kormány.“ A külföldi sajtó közlése szerint Columbiában terror uralkodik. E kis ország börtöneiben több mint 3 ezer politikai fogoly sínylődik, akiket ütlegelnek és kínoznak. A letartóztatottak többségét a dzsugelekben lévő koncentrációs táborokba küldik, ahol sokan elpusztulnak az éhségtől és a trópusi betegségektől. A néptömegek elkeseredése a végsőkig fokozódóit. A hadügyminiszter szed ében az fejtegette, mit értenek Bonban Európa és európai kuli úr n Seebohm kiderítette, hogy „Európa ott végződik, ahol németek laknak, mivel európai kultúra csakis ott létezik, ahol németek élnek.“ A bonni miniszter felfedezése nem különösen eredeti: egyszerűen Hitié- rék egyik alaptételét kérődzi, Nyíltan fasiszta szellem hatja ál Seebohm más szónoklatait is. Szavai szerint a Szudéta-vidéknek ,,az első* ssiilöttsegi jog alapján44 Németországhoz keli tartoznia. A Szudéta-vidék hozzácsatolása a bonni köztársasághoz szerves része az „Egyesült Európáért“ folyó harcnak. Meg kell jegyezni, bogy Seebohm e nyilatkozata nem egyedülálló. Mind ő, mind egy másik bonni miniszter Lukaschek gyakran terjesztetlek elő az utóbbi időben nyilvánosan hasonló követeléseket. A bonni kormány minisztereinek hadjárata mulatja, hogy a IHtlcr-féle elméletek teljesen következetes és átgondolt propagandájáról van szó, Columbiában beismeri, hogy az ország „valóságos forradalmat cl át**, Partizánháború fo Ívik az Amerika-barát fasiszta kormány ellen Toliina, Antioehia, Sántán der-del-Notre, Santander, Caidas, Mg- dalena- cs más tartományok ben. A kormány katonai és reudőrkötelékci a partizánmozgalom elleni harcban a „felperzseli föld“ taktikáját alkalmazzák, aminek következtében a parasztok ezre: maradnak hajlék nélkül. A népi mozgalom Columbiában olyan arányokat öltött, hogy a hadügyminiszter kénytelen volt az Egyesült Államokba utazni és onnan kérni fegyvereket és repülőgépeket a partizánok letörésére. A columbiai kormány Koreából is visszahívott többszáz katonát, hogy a partizánok elien vesse be őket. A „Nitoeias de Hoy‘‘ című tap teljes joggal minősíti a columbiai partizánok tevékenységét tiltakozásnak „« jelenlegi rendszer ellen. ' nwmwmi A mai ipari tanulók élete . . . Egyhangú, lassú eső veri Szekszárd utcáit, amikor a gimnázium felé tartok. Köpenybe bújt és esernyők alá menekült emberek síelnek az Utcán borús, lehangolt .arccal. Mindenkire nyomasztóan hat ez az idő. fin is ballonom felhajtott, gallérjába bajok és dühös szavakkal szidom magúmban ezt >'i lucskos őszi időt. He hirtelen felfigyelek. Jókedvű nevetéssel fekete ruhás ipari, tanulók jönnek velem szembe — dacolva az esővel, felöltő nélkül, jókedvű k-aca- gások közt pdte. Elnézem őket. Mennyi fiatalos munkaerő, jókedv* bizakodás van ezeknek a fiúk. nah: az -a,rétin. S eszembe jut mik *, régi rend ron, ÍH/os „inasai", akik fizetés nélkül, szitáé rabszolga sorban tengették életükéi ■mestereik házában. Aki. ke! nem a szakítsa rejtrkei.be vezetlek (>r mesterei.!:, hanem udvari söpörlek, vize! honin Arik viliik, sőt még dajhálásra is befogták (Und. bt fekszik előliem egy lOOőJth újság. Az újságíró így ír egy (Vekben az ina sok tatásról: ,.Sok helyen szokásban van, hogy -az inast dajkálásra és egyéb házi teendőkre, használják fel, de ez magában nem is olyan nagy ba j...“ — #— És valóban így is volt! — mondja Nesz pH. Ferenc elvlárs. az ipari tanulói: iskolájának egyik tanára. Én ;s végig szenvedtem ezeket a megaláztatásokat: söpörtem, padlót mostam., dajkáikéin. Küldözgettek ide-oda, csuk azt tanultam, amit Utóit ellestem mesteremtől. Olajosán piszkosan - hiszen nem volt ruhára pénzünk jártunk az iskolába. De- ott sent fáim’hink semmi észszerűt. Vaki- mi általános szol, mai oktatási adtai:, de az vem ért sennnit. — Ez volt •// mait! — szólt közbe Kot. Iáéh János dlvtárs. És mos;? — kérdem. Arany, életül:, van. (hsak ezt -a kifejezés! tudom használni. Három naponként /árunk be pír az iskolába. Szál: mámként, külön oktal p-ak bennünket. Van olyan osztály, ahol villan //szerelést, tanulna!:. mások szerszámkészítéssel, ivtgy faiparra! foglalkoznak. — vagyis azzal, mill; szakmájuknak választottak. Három napot pedig az üzemben do'gőzünk, hogy az elméletben hallottakat cl is sajátítsuk a gyakorlatban. Egész kis csoport gyűlik mór körénk a fekeruhás ipari tanuló fiúkból és lányokból. Mind fiatalok s mind boldogok! Erősek, frissek, szeretik tik a munkát! — Milyen más a mi életünk — szól közbe Krammer Márki. — Mi már szinte tenné, szelesnek vesszük a -munka, és az iskolaruhát, anáket ingyen kapuul:, el se tudnánk képzelni azt. hogy a tanulási időre ne adják meg a fizetésűi,■kel és valahogy úgy magától értetődőnek találjuk. hogy nyáron Lillafüredre, vagy Balaton- földvárra mehetünk nyaralni. Arról pedig szó sincs, hogy mestereiül: ütnének, vernének, vagy személyes ügyei!: elvégzésére használnának fel bennünket. — folytatta Hesz János ipari tanuló. Nckiin/: kötelességünkké tették a tanulást és mi szívesen is teljesítjük feladatunkat, hiszen száz (selben, ezerféle formában érezzük, hogy mennyire megbecsül bennünket az állam.
