Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-10-04 / 233. szám
ersra MAPI*© m2 OKTÓBER 4 A SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából Beszélő számok az ötödik ötéves terv irányelveiről *'v Ax flftadá* első két részéi ar október 2-i és október 3-i szá- tnnnkban közöltük. Az 1050 február 10-i KV.ülés és- kü. lönösen a II. kongresszus óla előrehaladás van pártunkban a demokrácia. elmélyítése, a .bírálat és önbírálat helyes alkalmazása terén. Kádereink és tagjaink a taggyűléseken, pá^tértekezleteken, termelési és egyéb értekezleteken, munkáslevelezőink le. velőikben már jobban és bátrabban al. kálmazzák a bírálná és önbírálat fegy- \ erét. Ez az előrehaladás azonban csak egészsége« kezdetnek tekinthető és még messze elmaradt a meg növekedett követelmények mögött. Sok párt-, állami és tömegszervezeti funkcionárius még nem szereti az építő bírálatot és ..hadilábon áll“ az d «bírálattal. Még gyakori esel. hogy u párttagok látják a hibákat, de nem vetik fel a taggyűléseken, értekezleteken s nem segítik eléggé a vezetőséget a hibák kijavításában. .Válunk még sajnos elég gyakori eset, hogy párt., állami és tömegszer. vezeti apparátusunkban egyes vezetők látják és tudják ugyan, hogy munkájukban súlyos hibák vannaik, <je önmaguk nem tárják fel ezeket, sőt a becsületes párttagokat is meg- téleml’tik és megakadályozzák abban. hogy a hibát az illetékes vezető pártszerv előtt feltárják. Gyakori még a hibák elkenése. szépítése, a tőlünk ..független“, „objektív*,' okok keresése a hibák magyaré, zására. Nem egyszer előfordult és elő. .fordul ma is. hogy egyes vezetők a párt utasítását megsértve elnyomják, megtorolják a bírálatot. Szomorú, de még1 mindig előfordulnak nálunk olyan felháborító esetek, mint pl. Budapesten a 22-es építési trösztnél, ahol' az egyik dolgozó Szalontai elv- társ levelet írt az üzem} lap szerkesztőjének, amelyben megbírálta a főmérnököt. Szalonkái elvtárs nem mutatta meg a levelet az igazgatónak, mint ahogyan nem is köteles megmutatni. Szabó Gáspár igazgató ezért a „szolgálati út megkerülése“ címén 50 forint pénzbüntetésre és 1952. évi szabadságának 2 napi levonására íitéile. Mohácson a városi pártbizottság egyik politikai munkatársa Bőszénét. a 'Mohácsi Selyemgyár igazgatója* megbírálta- pártszerütlen magatartásáért, és azéii. mert az üzemben a prémiumot helytelenül osztotta ki, amit a dolgozók panaszként jeleztek a városi pártbizottságnak. Erre megtör, ténfeaz a szeg yenlet es eset, hogy Bőszéné a bírálat miatt a pártmunkást a járási bíróságon „rágalmazásért“ feljelentette. A járási bíróság a tárgyalást ez év augusztus 28-án meg is tartotta, ahol a bíróság „az alperesit, a felperessel kibékítette“. Szó. ( morú\ hogy a városi pártbizottság tit. « kárá, Bakonyi elvtárs tudott az ügv* röl és sem párt. sem állami vonalon néni tett intézkedést, hanem eltűrte. fc hogy a jogos kritika miatt bíróság 1 elé hurcolják egyik politikai munkaI társát. Helyes és szükséges volt a bírálat megtorlói ellen párt-fegyelmi büntetést hozni. Pártunknak és minden párttagunk- ■ nak következetesen és kíméletlenül rí harcolni kel! a bírálat elfojtói. meg» torlói ellen. Mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a bírálat elfőj tói, ^ megtorlói, tekintet nélkül személyük. re, súlyos bűnt követnek el a párttal, | dolgozó népükké] szemben s ilyenéit_ vek nincs helyük pártunk és népünk * bizalmából helyezett funkciókban. Előfordultak az utóbbi időben „ olyan esetek, hogy a párttagok eltit4 kolják az igazságot a párt előtt. Titkolják hibájukat, múltjukat, gyengéjüket. Előfordul, hogy hamis tervjelentéseket adnak és meg nem termelt mennyiséget jelentenek, ezzel elköve. tik á leg súly o&sabb bűnt, becsapják, félrevezetik a pártot és a/ államot. I Kirívó durva példája ennek a Nóg rád! -Szénbányászati Tröszt igazgatóI jának állítólag a minisztérium tudtával kiadott írásos utasítása, melyben ez áll: „Utasítjuk a vállalatot, bogy május havi készletét Nagybá- • tony 200 vagonnal. Ménkés 100 vagon, nal növelje még. A nemléiező készle_ tét, júniusban illetve júliusban kell > kitermcltetni. Aláírás: Sándor Pál . trö&ztigazgató, Erdősi János termci lééi osztályvezető.“ A bánya igazga- i tója., nagyon helyesen a levelet egyenesen a megyei pártbizottsághoz vitte be, mért nem értett egyet a csalással. Amikor a megye; pártbizottság titkára tiltakozott a csalás ellen, a tröszt jelentette a minisztérium egyik beosztottjának, aki erre azt felelte: „Ha már a megyei pártbizottság tudja, akkor ne számolják el". Harcolni kell az ilyen és hasonló megengedhetetlen jelenségek ellen. A. pártban nincs helye csalóknak, akik félrevezetik a pártot és eltitkolják az igazságot előtte. Minden párttag és tagjelölt vésse jól agyába és tartsa be az SZKP szervezeti szabályzat ?>. í) alpontját: ..A párttag kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párt. h*w, ne titkolja cl és ne ferdítse el az igazságot. Az a párttag, aki nem mond igazat és becsapja n pártot, a legnagyobb bűnt követi el-s nem má_ raríh,at meg a párt soraiban". Pártszervezeteink, de eksősorbaji párt-, tömegszervezeti és állami, vezetők ismerjék fel a bírál át és önlbírá- la-t jelentőségét munkánk megjavításába, n, előrehaladásunkba«, s mindeméit bátorítsák, szorgalmazzák az alulról jövő építő, segítő bírálatót, a tömegek alulról jövő ellenőrzését. Még kell védeni a jogosan, építően bírálókat, feletteseik esetleges önké. nye ellen. Minden intézményben olyan légkört kell kialakítani, hogy senki ne féljen feltárni a hibákat, hanem bátran gyakoroljon építő bírálatot a hibák elkövetőivel szemben s követelje meg a hibák gyors kijavítását. A bírálat és önbírálat következetes alkalmazásával harcolni kell a liberalizmus, a lazaság, az ehdelenség ellen is. Vannak egyes elvtársak, akik jól látják ugyan munkatársaik, feletteseik hibáit, de a „béke“, a „barátság“, a „nyugalom“ és néha a ,,vi. szontbiztosítás“ érdekében elnézik, el. kenik a hibákat, sőt még szeuvtől- szemben hízelegnek és dicsérik a hiba elkövetőit,. Nem lépnek fel kommunista párttaghoz méltóan minden pár teilen es megnyilvánulással szemben. mert „nem akarnak haragost szerezni maguknak.“ Az ilyen elvtelen- ség megmérgezi a levegőt s komo. Iván akadályozza fejlődésünket és munkánkat, mert demoralizálja, jel. lemtelen, szotgalellkű, gerinctelen csúszómászó, véleményét megmondani nem merő, a párt és a nép érdekeit harcosan védőn; nem tudó embereket nevel. Gyakor; még nálunk az önkritika felszínes, formális, komolytalan alkalmazása. Rákosi elvtárs a pár) IT kongresszusán mondotta: „Egyre gyakrabban találkozunk az olyan párt taggal, aki önkritikát gyakorol és utána változatlanul folytatja hibáit. Az önbírálatot könnyein veszi, afféle olcsó bűnbocsánat elkerülhetetlen velejárójának, sőt gyakran jogosítványnak arra. hogy helytelen, pártszerütlen viselkedését folytassa. Az ilyen „visz* szaesőkkeV szemben, akik az önkritikát így alkalmazzák, fokozott erély- tyel kell fellépnünk." Az SZK(b)P szervezeti szabályzat- tervezete továbbá minden párttag és tagjelölt kötelességévé teszi azt is, hogy ,,állandóan erősítse kapcsolatát, a tömegekkel és idejében reagálja! a dolgozók ügyeire és szükségleteire, magyarázza meg a pártonkívülj tömé. geknek a párt politikáját, határozatait é$ vésse emlékezetébe, hogy pár_ tunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik.1’ A mi pártunk szervezeti szabályra ta is kimondja: „A párttag kötelessé ge. hogy áMandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, világosítsa fel őket a párt politikájáról, tanácsadójuk és vezetőjük legyen." A párttagok legfontosabb kötelessége tehát, hogy rendszeres politikai íelvüágosító és szervező munkát végezzenek a dől gozó tömegek között. A párt és a proletárdiktatúra erejének hata’mas forrása a tömegekhez való eltéphetetlen kapcsolat. „A tömegekhez való kapcsolatában áll vagy bukik minden kommunista párt. a Magyar Kommunkta Párt is mondotta Rákosi elvtár«. Ezért tömegbázisunkat a magyar dolgozó néppel való ös&zeforrotlságunkat minden erővel fokozni kell. Ez a döntő feladat“. Rákosi elvtárs úbm illatáé át csakúgy tudjuk jó! megvalósítani, ha a kommunisták a tömegek politikai ne. velői és szervezői lesznek a párt politikájának. határozatainak megva’ó- sítá«áért folyó harcban. Ha minden kommunista egyben jó agitátor is lesz. aki beviszi a tömegeikbe a párt jelszavait és egyszerű, érthető példákkal magyarázza meg a munkásoknak. dolgozó paraszt óiknak, értelmiségieknek, a széles dolgozó tömeg, nek a párt. a kormány politikáját, a belőle adódó tennivalókat, s mozgó, sítja őket a feladatok végrehajtására A tömegek közötti munkában a párt funkcionáriusoknak. aktivistáknak élen kell járni. Az az igazi párt- funkcionárius és az tudja jól megoldani a feladatát, akinek rendszeres és szoros kapcsolata van a dolgozó tömegekkel, aki együtt é] a tömegekkel. ismeri a tömegek problémáit, szükségleteit, bajait és segíti azok megoldását. Az a jó pártfunkcionárius. párttitkár, akit ismernek a tö. megek. aki jól ismeri a tömegeket és aki jó! tud a tömegek nyelvén be. szelni. Nálunk még nagyon sok a tennivaló e téren. Vannak párí- funkcio-r’áriusaink, akik hét-, sőt hónapszám nem Iáinak tömegeket, akik nem tudnak elszakadni az íróasztaltól. nem járnak le az alsóbb szervekhez és ha le is járnak, nem érintkeznek a tömegekkel. Külön feltűnő. hogy egyes pártfunkcionáriusok mennyire nem tudnak. a tömegek 1 t 5 millió hektár kiterjedésű földet bo rítanak be n védőerdősávok. 3fc—35 százalékkal növekszik az öntözött földek kiterjedése, 30—35 ezer tavat és víztárolói építenek a kolhozok és szovhozok. 'dolgozói, 40-—45 .százalékkal növekszik a mocsarak lecsapolása által nyert föiflck területe az új ötéves tervben, A képen Grigorij Szanyin, a herzoni terület „Lenin“-knHiozának traktoristája géppel gondozza a fiatal facsemetéket. Újabb munkagyőzelmek a kolhozokban a pártkongresszus tiszteletére nyelvén beszélni, hegy magatartásuk; munkájuk sértő és pántó a tömegükkel szemben. Egyes pártfunkcionárju sokból hiányzik a kelik) kommunista forradalmi lendület, a lelkesedés, a meggyőző erő és itt olt kezd kialakulni a párt-hivatalnokok. pontosabban a bürokratáknak a típusa, akik a tömegektől elszakadva-, az irodából akar. ják a pártot vezetni. Kímé’et'emül fel keli vennünk a harcot a bürokratizmus, a tömegektől való elszakadás, a tömegekkel való helytelen bánásmód és a tömegekhez való helytelen viszony ellen. A Központi Vezetőség 1952 június 27 i üléssé élesen felvetette a párt és a tömigek kapcsolatának, a pártpolitikai tömegmumka megjavításának, az ellenség elleni harcnak a kérdését. Bár már közel 3 hónap telt el a Központi Vezetőség ülése óta — pártszervezeteink munkájában még mindig nem érezni eléggé a Központi Vezetőségünk útmutatásainak megvalósítását. Sokan még nem értik és lebecsülik a politikai tömegmunka fontosságát, pedig a tömegek közötti rendszeres felvilágosító munka elmulasztása és lebecsülése egyben az ellenség elleni harc lebecsülését és elmulasztását jelenti, A politikai agitációs tömegmunka a pártépítö. pártszervező munka döntő állandó feladata. A rendszeres politikai felvilágosító tömegmunka nemcsak a népnevelőknek, az agát, próp munkatársaknak, hanem a-z egész pártnak és ez.eri belül minden párttag, nak elsőrendű feladata. Ezért minden a. apszervezete-t, minden pártcsoportot, a öömegiak közötti agitációs és szerve zö munka bázisává, kell kiépíteni. Rendkívül nagy jelentősége van a szervezed szabályzat 3, k)' alpontjának. amely kimondja: a párttag kötelessége. .,bármely helyen, ahová a párt állította, maradéktalanul hajtsa végre a pártnak a káderek helyes politikai' és .szakmai képzettségük szerinti kiválasztására vonatkozó utasításait,. ezeknek az utasításoknak megsértése. a funkcionáriusok kiválasztása cimboras-ág, személyi ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján — összeférhetetlen a párttagságga-1.’1 Számunkra rendkívül n-agy jelentősége van ennek az útmutatásnak különösen most. amikor a pártban de. centralizáltuk a kád-ermunkát és meg szüntettük a küíön kádérosztályokat. Ezért minden felelős párt, állami és tömegsizervezeti vezető és beosztott az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljen a káderek kiválasztására, elosztására, pártiskoláztaóására, n<e- ve-lésére és rendszeres ellenőrzésére, a párt káderpolitikájának megvalósítására . A Szovjetunió Kommunista Pártja eddig is igen nagy súlyt helyezett a párttagság elméleti színvonalának eme lésére, de az, új helyzet, a kommunizmus építésének megin-övekedett kö veíeiményei tükröződnek a szervezeti szabáiyzat-tervezetben abban is, hogy még jobban előtérbe helyezte a kom munisták eszmei ielkészültségének. marxista leninista nevelésének feladatát. A tervezet mind-e,n egyes pá.rtszer vezetnek és minden alapszervezetnek fontos feladatává teszii, hogy megszervezze a párttagok és tagjelöltek politikai oktatását, s ellenőrizze: hogyan sajátítják el a marxizmuslenin- izmust. ,,Pártunk mostani fejlődése fotón — írta 1948 ban Rákosi elvtárs, — a marxi-lenini sztálini elmélet- e&ajátíiá &a 3- az elméleti színvonal emelése vált a legfontosabb fe.adattá. Pártunk eddigi fölényét, sikereit és tekintélyét elsősorban annak köszönhette, hogv működését a kommunista e!mé let fűtötte és irányította. Ha nem tudjuk ezt az érméié;i szinvona-at emelni, akkor megtorpanunk, fejlődésünk megakad, komoly hibákat fogunk elkövetni.’1 Pártunkban az elmúlt években komoly ’ eredményeket értünk el kádere, ink és tagjaink marxista-leninista nevetése terén. Azonban ezek az eredmények még mindig jelentősen e.ma- radnak a megmöveked-elt követelmények mögött. Ezi?-,-, lemaradás behozását célozza a Politikai Bizottság 1952 június 5 i, az oktatási munka megjavításáról, kádereink és tagjaink marxista -.en,inista neve.éséről szóló határozata , A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása megköveteli, hogy minden pártbizottság és párt., szervezel a pártmunka egyik legfontosabb és állandó nélkülözhetetlen feladatának tekintse a párttagok marxista nevelését. El kei; érni, hogy párttagjaink többségo a kü-önböző iskolákban eszmeileg és politikailag rendszeresen képezze magát, mert « párttagság elméleti színvonalánál: emelése szoros kapcsolatban áll a párttagság minőségével és a párttá gok. tagjelöl tek előtt ál ló meg-növeke. d ft feladatok következetes megváló s-ítésávah A jövő évi terméséri! A raszlovszki gépállomás 2. számú traktoros brigádjának mezei szállásán a Vörös Sarokban szembetűnő tábla hirdeti: ,,A XIX pártkongresz- szus megnyitásáig a tavaszi növények egész vetésterületén elvégezzük az őszi szántást!’1 A kongresszusi verseny élén jár Szmirnoi' kommunista traktorvezető, aki nap nap után jelentősen túltelje siti előirányzatát. A brigád, amely jelenleg „A szocia_ Uzmus győzelme” kolhozban dolgozik, szeptember 15-ig már 40 százalékra teljesítette őszi szántási tervét. — Jövőre még gazdagabb termést akarunk — mondja Szergejev brigád vezető, — ennek az alapját rakjuk most le. A Tyerehovo kerület valamennyi kolhozában gyors ütemben- folyik az őszi vetés és a lenszáritás. A „.Kirov” kolhoz például már befejezte az őszi vetést. A kerület kolhozai vállalták, hogy a XIX. pártkongresszus megnyi tásáig befejezik a burgonya és az állati termékek beadását és teljesítik a. kollektív állattenyésztés fejlesztésének 1952. évi tervét Vállalásaikat már most, határidő előtt teljesítették. Az állati termékek bőségéért „A Litván, a Lett és az Észt Szocialista Köztársaságban biztosítják a nagy hozamú állattenyésztés, különösen a tejelő szarvasmarha, valamint a sertéstenyésztés további tejleszté sét.. . Egy egy tehén tejhozamát a feketeíöld övezeten kívül eső kolhozokban 1800—2000 kilogrammra . ■ . emeljék.” (A Szovjetunió iejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetéből.) Litvánia állattenyésztői is bekapcsolódtak a kongresszusi versenybe és becsülettel teljesítik felemelt vállalásaikat. Pacseszene elvtársnő, a kalva- ri ,,Szantaka“ kolhoz fejőnője például minden tehenétől legalább 3700 kilogramm tejet fej. Az új ötéves terv irányelveiben fontos helyet foglal el az északkaukázusi juhtenyésztés fejlesztése A Groznij területi juhtenyésztők az új ötéves terv perspektíváin fellelkesülve. kongresszusi munkaversenyt indítottak és ennek keretében határidő előtt teljesítették gyapjúbeadási terhüket. A Naur kerületi „Sztálin"-kolhozban Iván Raszlambekov és Alekszandr Pe. reverzev pásztorok juhonként 7—7.3 kilogrammos g^'apjúhozamot értek el. A Groznij kerület juhtenyésztői a pártkongresszus tiszteletére váltatták, hogy határidő előtt teljesítik ötéves állattenyésztési tervük ezévi feladatait, A pártkongresszus tiszteletére A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság kaunaszi területén lévő „Se- ta”-kolhoz dolgozói elhatározták, hogy a pártkongresszus megnyitásáig befe. jezik a főbb mezőgazdasági munkákat, eleget tesznek beadási kötelezettségüknek, teljesen előkészítik a közös állatállomány telelését, befejezik a borjúistálló és sertésól építését, kazalba rakják az egész szalmát, nagy. mennyiségű takarmányt biztosítanak az állattenyésztő telepnek és előre felszántják az egész jövő évi tavaszi vetésterületet. A kolhoz dolgozói becsülettel nekiláttak felajánlásuk teljesítésének. A kongresszusi versen, y időszakában már teljesítették a közös állattenyésztés fejlesztésének egész évi tervét, az állattenyésztési termékek beadásának tervét pedig már túlteljesítették. I Végére hagytam, hogv még jobban kiemeljem a legfontosabb feladatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja minden párttag legelső köteles, ségévé tett, hogy .,állandóan őrköd jék a párt ^egységén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltétele.'' Nemcsak barát, az ellenség is jól tudja, hogy a párt a proletár diktatúra vezető ereje. Ezért mindent elkövet, hogy beépítse ügynökeit a párt sorai közé s megpróbálja bomlasztani a pár; egységét. h. A mi pártunk tagjai és a magyar dolgozó nép jól ismerik ezt a mód- czerf, hiszen a mi pártunkba is megpróbálkoztak az amerikai imperialisták csatlósai. Tito fasiszta ügynökei, a Rajk kémbanda és társaik, a jobboldali és ál baloldali szociáldemokraták beépülni és megkísérelni rombolni. d ez organizálni a párt egységét, de hála pártunj; szilárdan összeforrt köz ponti vezetésének, és elsősorban szeretett vezérünknek, Rákosi Má'yás elvtárs éberségének, sikerült időben meghiúsítani aljas tervüket, lelep’czni őket s megtisztítani tőlük sorainkat. Rajk. Koszíov. Slanskv és egyéb kémbandák leleplezésének tanulságai parancsó ólog szükségessé teszik min den párttag és tagjelölt számára, hogy aktívan és éberen tevékenykedjen a párt erejének szakadatlan növelésén s mint szemünk fényére, úgy vigyázzanak a párt tisztaságára és egységére, mely a párt erejének és cselek vők ép ességének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti ■ szabályzat-tervezetének, Hruscsev elvtárs tézisének feldolgozása máris ha'alrnas segítséget jelent pártmunkánk megjavitása szempontjából. Minden kommunistának figyelemmel keli kísérnie a kongresszust és alaposan fel keli dolgozni annak anyagát. Akkor értékeljük legjobban a XIX. kongresszus szervezeti szabályzatának jelentőségét, ha levonjuk a tanulságokat és azt a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva, hozzálátunk az útmutatásoknak a saját pártunkban való megvalósításához, a pártépi;ő munka megjavításához. Fejlesszük mi is jobban párttagjaink mi. nöségét. pártunk szilárdságát, egységét, emeljük magasabbra a párttag megtisztelő címét, hogy Rákos; elvtárs vezetésével mindinkább megközelítsük példaképünket. Lenin és Sztálin «agy pártját, a Szovjetunió Kommunista Pártját.
