Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-03 / 232. szám

fl ä P t d J952 OKTÓBER I A SZK(b)P módosítóit szervezeti szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából Beszélő számok az ötödik ötéves terv irányelveiről Ar. előadás első résiét október M, csütörtöki számunkban közöl­tük. II. Végű-, de nem utolsósorban a foko_ zott követelmények állítását pártunk lel szabadulás utáni fejlődése és je­lenlegi helyzete leszi rendkívül szük­ségessé. A mi pártunk a felszabadít lás után a szociáldemokrata és többi pártokkal a tömegekért vívott, harc ban. szélesebbre tárta kapuit és ko moly könnyítéseket lett a pártba való felvételnél. Sok párlszervrzet. komoly Irhákat követett el a tagfelvétel te­rén. Számos helyen nem válogatták ki gondosan a tagokat, tagtoborzások, sót kollektív tagfelvételek, voltak. Tagjaink közül sokan még politikai­lag nem elég fejlettek, nincsenek eléggé kipróbálva és nem szoktak még hozzá a szigorú ;pártfegyelem betar­tásához.. a párt iránti kötelességtelje- síléshez, a hejvtáráshoz. Egyes párt. tagok magatartásában, egyes pártszer­vezetek munkamódszerében sok niég a szociá'demokrata maradvány Párt­tagjainknak még nem vált húsává vé révé a bolsevik munkastílus, a párt ügyéért való bátor helytállás. Foko. zó-t követelményeket állítani a párt­tagság elé. egyben harcot jelent a szociáidemokraíizmus elven, a szoc- dein maradványoknak sorainkból va­ló kiirtásáért. Pártunkban napról napra nő azok­nak - párttagoknak és tagjelölteknek azoknak az aktivistáknak a szánra, akik megértve Rákosi elvtárs útmu­tatását. a II. kongresszus és a Politikai Bizottság határozatát, a párt. ügye iránti felelősségérzettől áthatva, ak­tívan kiveszik részüké a pártmunká­ból. a párt. és kormányhatározatok végrehajtásából. Ugyanakkor rá keM mutatni arra i.s. hogy a pártmunka legfőbb gyen géje. hogy párttagjainknak még je­lentékeny része nem értette me-o a párthatározat lényegét és a II. kon­gresszus. valamint a Politikai Bizott­ság határozatának végrehajtása nem folyik kielégítöen s a javulás mész, sze elmarad a követelmények mögött, párttagjaink egy részénél még bajok vannak a kötelességteljesítés, a párt fegyelem, a párt ügye iránti felelős­ségérzet körül. Amíg a mi nagyszerű pártaktivistá- ink idejüket és erejüket nem kímél­ve, fegyelmezetten, áldozatkészen, példásan teljesítik a párt iránti köte. •lességüket, addig számos párttag nem lesz eleget a szervezeti szabá-yzatban előírt, a párt iránti kötelességének, fegyelmezetlen, politikailag nem ke pezi magát, nem veszi ki részét a pártmimkából és formálisan, passzí­van viszonvlik a párt- és a kormány- határozatokhoz és nem hajtja végre azokat. Nemcsak a párttagok, hanem a párt-, állami és tömegszervezeti funk­cionáriusok között is vannak olya­nok. akik nem hajtják végre a párt és a kormány igen fontos határozatait, utasításait Az utóbbi időben kji.önö sen gvakran fordul elő komoly op­portunista elhajlás az üzemekben, hogy nem hajtják végrR a terme’és megszervezésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a normalazJtás, a bércsalás, a béralaptúllépés e.leni és a tervidőpontok betartására vonatko zó határozatokat. Falun pedig a be­gyűjtés, az adófizetés, az állampolgári fegyelem, a kulákok visszaszorításá­ra vonatkozó fontosabb határozatokat. Városban és falun is elhanyagolják a parképítésre vonatkozó fontos határo­zatok végrehajtását . Formálisan viszonyl-anak a határo­zatokhoz, a szót nem követi eléggé a tett. nem szervezik meg a határo zatok, a , vállalások végrehajtását és a végrehajtás rendszeres ellenörzé sót. Gyorsan fel kel] számolni ezt a munkastílust Meg kell javítani a ha­tározatok végrehajtásának ellenőrié séf, - mindenütt biztosítani kell a bol­sevik munkastílust, hogy a szól a tett, a határozatot, a vállalást a végrehaj tás kövesse, A pártmunka elmulasztása, a ha*á_ rozatok, útmutatások végre nem haj­tása a párt- és állami fegyelem gya­kori be nem tartásához vezet. Egyes állami, gazdasági és tömeg- szer vezeti vonalon dolgozó kommu- ni-ta vezetőknek különös e'képzeíé- seik vannak a pártfegyelemröl Azj hiszik, hogy rájuk nem kötelezőek a párttagok számára előírt szabályok. Azt hiszik, hogy nekik nem kell meg­jelenni a párttaggyűlésen, aktíva-érte­kezleten. hogy számukra nem köie’.e zö a pártmunka és elfoglaltságukra hivatkozva kivonhatják magukat a pártoktatásból. Azt hiszik, hogy a pártfegyelem csők az egyszerű párt., tagok számára kötelező. Ezt a súlyos tévedést gyorsan tel kell számolni egész pártunkban. Minden párttag vésse jó! agyába az SZKÍhjP szervezeti szabályzat 3. poní- jának D alpontját: „A párttag kötelessége, hogy tart­sa be a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párt tagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: egyik a, vezetői»« és másik az egyszerű párttagok számára, A pártban egy a tegyelem, egy a tör­vény minden kommunistára nézve, ér­demeitől és tisztségétől függetlenül A párt- és állami fegyelem megszegd se hagy bűn, amely kárt okoz a párt nah s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággalT Párttagjaink között mind nagyobb számban vannak olyan elvtársak, akik egvre jobban összeforrnak a párttal, akik számára a legszentebb, a legfon, tosabb ügy a párt ügye. Olyan elv- társak. akik készek minden helyzet­ben és minden körülmények között öntudatosan, áldozatkészen, kommu­nistához méltóan helytállni a terme lésben, az ellenség elleni harcban. Nem lenne azonba,-, helyes elhall­gatni. hogy párttagjaink és tag jelölt­jeink egy részénél még komoly és sok hiba van a kommunista példa- mutatás és helytállás, az éberség, az ellenség elleni harc körül. Vannak párttagjaink, akik rendszeresen nem teliesítik a tervüket, sok selejtet gyártanak, elnézik, tűrik a norma-la­zítást. a bércsalást, a munkafegye­lem megsértését, sőt mi több, ma­guk is résztvesznek ebben. Számos esetben előfordul, hogy nem mutatnak példát és nem járnak .élen a munkaversenyben, nem teljesítik vállait kötelezettségüket. Előfordul több falusi párttagunknál, sőt párttitkárnál és tanácselnöknél, hogy nem teljesítik beadási és adó­fizet esi k ö ti ele sw»ég ükét. Az utóbbi időben gyakran tapasz­talható városban, üzemekben és fa­jú,-, egyaránt komo!v> jobboldali oppor­tunista e'hailás. a kommunista éber. >ég eltompu-ása, a szájtátás, a helyt­állás hiánya az ellenség elleni harc­ban Komoly opportunista elhajlás, hogy üzemekben, vagy falvakban a kommu­nisták gyakran tűrik a jobboldali szoc demek, a klerikális reakció, az üze mekbe beénülf. osztálvidegen ügynö­kök. a kulákok. népellenes uszítok, suttogó propagandáját és szabotáló munkáját és nem lépnek fel harcosan ellene. A falvakban, a tanácsokban gyakori a liberalizmus a kulákokkal szemben. A kulákok ..eltűnnek“ a kuláklistáról. Engedik, hogy ne te­gyenek eleget beadási kötelezettsé­güknek stb., s nem verik energiku­san vísszái á kulákok ellenséges agitá- cióiát Ezt a komoly jobboldali oo_ portunizmust pártszervezeteinknek meg keli szüntetni. Az SZK(b)P szervezeti szabályzata kimondja, a párttag kötelessége, hogy ..legyen politikailag éber. s vésse em­lékezetébe, hogy a kommunisták éber­sége minden területen és minden kö­rülmények között szükséges." Kommunista párttagnak lenni azt je’enti. hogv éberen mindenben a párt és az állam érdekeit kell szem előtt tartani és védelmezni Ej kell érnünk, hog-v minden egyes párttá gunk jól ismerve a párt politikáját, ne várjon külön utasításra, hanem bárhol és bármilyen előre nem látott helyzetben helytálljon, olyan kérdé. sekben is, amelyekben nincs kidolgo­zott határozat, vagy külön utasítás, védj« meg ■ a párt politikáját, és kö -etkeze'esen vérié vissza az ellenség a'ias támadását é= harcoljon az • op­portunizmus mindenfajta megnyilvá nulása ellen. A Magyar Dolgozók Pártja további erősítésének, harckészsége fokozásá­nak és az előtte álló hatalmas fel­adatok sikere= menő Irtásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogv a mi pártunkban is még magasabbra emel iük a párttan mecr* isr.telő címét. Tan jóinkat és tnaiclöhicinhe.t a párt és a nép Haváért, való tokozott felelős ségre keH nevelnünk. Ha megvalósítjuk. hoc-v minden párttag aktívan kivegye részét a párt politikájának a gyakorlati életbe való átültetéséből és kommunistához mél, tóan oéldát mutasson a helytállásban, a nehézségek leküzdésében, az ellen­ség e"enj harcban akkor oár'vnk második kongresszusának. a Politikai Bizottság ánrills 10 i határozatának és a Szovjetunió Kommunista Pártja mó­dosított szervezeti szabályzatának szellemében járunk el. A szervezeti szabálvzat-tervezeiben vörös fonalként húzódik végig a párt légiontosabb szervezeti elvének, a de­mokratikus centralizmusnak a megszi­lárdítása és továbbfejlesztése. A párt­tagok kötelességének és felelősségé­nek fokozása a centralizmus, a köz­ponti vezetés jelentős megszilárdítá­sát eredményezi. Ezzel párhuzamosan je!i?.nlösen kiszélesedik a párton be lülf demokrácia, a tagság jogainak biztosítása A bírálat és ön bírálat elmélyítése, a hibákkal szembeni engesztelhetet- 'enség a szervezeti szabályzat terve zeténok egyik leglényegesebb részéi alkotja, A szervezeti szabályzat 3. pontjának g) alpontja minden párt­tag kötelességévé teszi,' hogy .Jaj lessze az önbírálaidt és az alulról jö vő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni a munkában mutatkozó hiányosságokat, harcoljon a munká­ban a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat, elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot és hivalkodással, magcisztalással helyet. tesiti: az nem maradhat meg a párt soraiban.” A pártbizottságoknak és az ala.p- twervezeteknek eddig , is fontos fel­adatuk volt a bírálat és az önbírálat következetes alkalmazása. De most a szervezeti szabályzat-tervezet min­den pártszervnek, minden egyes alap. szervezetnek és párttagnak kői éles­ségévé 'teszi, hogy ,.fejlessze a bírá­latot és önbírálatot, nevelje a kom­munistákat a hibák elleni engesztel­hetetlenség szellemében A bírálat és ö női rá lat a pártkáde­rek, a párttagok és az egész dolgozó nép forradalmi szellemben való ne­velésének bolsevik módszere. Az a célja, hogy feltárja és felszámolja a hibákat, gyengéinket és egyre jobban tökéletesítse, magasabb színvonalra emelje munkánkat. „Azt hiszem elvtársak — mondot­ta Sztálin elvtárs — hogy az önbírá- latra éppoly szükség van, mint le­vegőre. mint vízre.” Az ötéves^ tgjy. irányelveit és a szervezeti sz-aJjjjÉvzat-lervezetet még a kongresszitSjÉMo^k megvitatják az SZK(b)P mimpen- vfpártszervében és alapszervezetébffr. ahol széles lehelő, séget adnalqnl tervezet bírálatára és kiegészítésére.* A sajtóban megjelent közlemények az eddig lezajlott viták­ról, a levelek, cikkek, .javaslatok mutatják, hogy milyen mély a. pár­ton belüli demokrácia és milyen rp essz eme nőek a párttagok jogai és hogyan bírálják a különböző hibákat és azok elkövelőit. A most érvényes szervezeti szabály zat biztosítja a párttagoknak azt a jogát, hogy beadvánnyal fordulja­nak valamely vezető pártszervhez és felhívják a figyelmet a különféle rendellenségekre és hibákra. Az élet azonban bebizonyította, hogy ez nem elégséges. „Gyakran előfordul — mondia Hru-sosev elvtárs — hogv felelős funkcionáriusok akadályozzák a kom­munistákat abban, hogy a vezető pártszervek, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását. . . Sok kárt okoznak a pari­nak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat —- valójában azon­ban nem tűrik meg. elnyomják az alulról jövő kritikát.“ Ezért az SZKfbíP szervezet, szabályzat-terve, zekének egyik legnagyobb .jelentősé, gü kiegészítése, hogy kimondja; ..A párttagnak nemcsak joaa. de köteles­sége is. hogy személyekre való tekin_ tét nélkül, közölje a párt vezető szer. veivel. egészen a központi bizottságig — a munkában észleli hiányosságo. kai. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigo­rú büntetéssel kell sújtani." „'Nines jog kötelesség nélkül, és nincs kötelesség jog nélkül" —- ír. ta Marx az I. Interna-cionálé első szer­vezeti szabályzatában. A szervezeti szabályzat pontosan meghatározza a párttagok jogait és kötelességeit és ezek a .jogok és kötelességek az SZ.KP szervezeti szabályzat-tervezeté­ben dialektikus egységgé olvadnak össze, a .jog kötelességgé és a köte less ég joggá válik. Pl. a párttagok kötelessége a hibák fe'tárása és az eMcmik va’ó engesztelhetetlen harc. De ez a kötelesség egyben biztosítja a párttagok számára az alulról jövő ellenőrzésnek, a bírálatnak és a sza­bad véleménynyilvánításnak, a hibák feltárásának a jogát. Rákos; elvtárs. az 19*50 február 10-i KV-ülésen éles bírálattal tárta fel a párton belüli demokrácia, a bí­rálat és önbírálat terén elkövetett súlyos hibákat és a párt vafameny­nyi szerve és szervezete elé fontos feladatként állította a hibák gyors kiküszöbölését, a bírálat és önbírálat a párton belüli demokrácia kifeji esz. tériét és következetes alkalmazását. A II. kongresszuson Rákosi elv társ idézte Sztálin elvtársai: „Nekünk nem akármiféle önbírá-latra van szük­ségünk. nekünk olyan önbírálatra van szükségünk, amely növelj a mun­kásosztály műveltségét, fejleszti har­ci szellemét, megerősíti a győzelembe vetett hitét, megsokszorozza erőit és segít abban, hogy az ország igazi gazdájává váljék“. „Nekünk, akik új, nehéz' feladatok előtt állunk, — mon­dotta Rákosi elvtárs — ugyancsak ilyen önbírálatra van szükségünk. Ezért vettük fel legfontosabb teen­dő ink közé a kritika, önkritika helyes és fokozott alkalmazd sál és ezért irányítjuk rá <> kongresszuson keresz­tül pártunk figyelmét,.” (Folytatjuk) 40—50 százalékkal növekszik a gangEnössztermés eredménye az ötödik öt­éves tervben. Ezt az eredményt az^ágrotechnikai eljárások fejlesztésével érik majd el. Nagymértékben növekszik még a s^ovhozok és kolhozok rí Jip l> n n ír í ! n A rm to —— «. -í g _ ^ n o .. I. _____ - it ,T 1 ' I. • ____• .tol. Jt — (n Ír HM má 7 0 százalékkal növekszik az ötödik ötéves tervben a városi és falusi is* kólák építése, öt év alatt 30—35 százalékkal növekszik a főiskolákról és szakiskolákról kikerülő szakemberek száma. Az ipar, az építkezés é.s a me­zőgazdaság legfontosabb ágai számára 1955-ben 1950-hez viszonyítva két­szer annyi főiskolai végzettségű szakember kerül ki. Leik es munkával készülnek a pártkongresszusra a bányászok Óriási munkalendület napjait éli a szovjet ország. A sokmilliós szov­jet nép mérhetetlen lelkesedéssel készül szeretett pártjának XIX. kong­resszusára. A kongresszusi verseny szárnyakat adott a szovjet bányászoknak és olaj munkásoknak is. A .,Gundorovugolj’í-tröszt j.Szevero.lzbarinszkaja" bányájának dolgozói sikeresen teljesítik az SZK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére tett vál­lalásaikat: a sztahánovista műszak során naponta 100—120 tonna szenet termelnek ki terven felül. A verseny élén jár a harmadik részleg kollektí­vája. amelynek vezetője, Szoloyjov elvtárs. A sztahánovista műszak első dekád ja alatt a részleg tél szerelvényre való kiváló minőségű szenet bá­nyászott terven felül A bányában jelenleg olyan szervezési-műszaki intézkedések kidolgozá­sa folyik, amelyeknek segítségéve] tovább fokozhatják a szénkitermelést. A iöbbj között tervbe vették, hogy oktjber 5 re az aknánál gépesített csille- tolót állítanak be. Ujabh nagyszerű munka sikerek a Szovjetunióban a XIX. pártkongresszus tiszteletére A Szovjetunióban egyre nagyobb lendüle­tei vesz a XIX, párt- kongresszus tiszt elet éré indítóit szocialista ver­seny. A kuznyecki meden­ce bányászai sikeresen teljesítik a teljesítmény és a termelékenység növelésére, valamint az önköl iség csökkentésé­re tett felajánlásaikat. A -kuznyecki medence' több mint 25 bányája, köztük a ..Leninugolj" és a ..Molotovugolj" tröszt határidő előtt tel jesílette a kilenc havi termelési tervet. A. voronyezsi rkszha vátorgyár dolgozói nagy igyekezettel' dol­goznak, hogy teljesít­sék vállalásukat: a munka termelékeny sé. gének öt százalékos nö­velését. A gyár sok munkása rendszeresen két-háromszoros normát teljesít. Az omszki vasútvo­nal petropavlovszki szaka s z ónak vasú tasai napról-napra túltel jesí. tik a rakodási tervet. A mozdonyvezetők az év eleje óta 1^.000 tonna szenet takarítot­tak meg. A Cskalov területi Csel kar fűtőház' moz. do ny vezető brigádjai sztahánovista műszakot tartanak a pártkon­gresszus tiszteletére. Több mozdonyvezető a ug usst usban 80—90 kilométerrel nagyobb utat tett meg naponta a normánál. Szeptem­ber második dekád iá­ban c fűtőházhoz tar. tozó mozdonyok átla­gos teljesítménye tíz százalékkal haladta, meg az előirányzatot. A las/centi ,,Sztálin” textil-kombinát dolgo­zói sok észszeriisítési javaslatot veri ósíla na k meg. Ilyen módon nyolc hónap alatt há­rom és félmillió rubelt takarítottak meg. A ' kombinát dolgozói vál­laltákhogy a XIX. pártkongresszus meg­nyitásáig tízmillió rubel értékű textilanyagot és fonalat állítanak elő terven felül, nagy. mennyiségű pamutot, nyersanyagot, villamos, ette rg i ét tak ári tanok meg és az előirányza­ton felül hatmillió' ru- ■ beUrl csökkentik az ön, költséget. A gyár dol­gozói. sikeresen teljesí­tik vállalásaikat. ÁPandóan emelkednek az árak Jugoszláviában O A pén-/, leértékelése következtében többszörösükre emelkedtek az árak Ma egy kilogramm hús ára 300 di­nár, egv kilogramm kenyéré 40 di­nár, egy tojásé 25 dinár, egy férfi ingé 3000 dinár, ezzel szemben 1947. ben egy kilogramm hús ára 30 dinár volt, egy kilogramm kenyér 5 di­nárba, egy 1ojás 0.5 dinárba, egy férfi­ing ptdig 150 dinárba került. Az utóbbi időben a vendéglőkben és az üzemi étkezdékben is gyorsan emelkednek az. árak. Vendég.oben egy munkás havi étkezése 6000 di­nárba kerülne, ezzel szemben fizetése nem több, három négyszer dinárnál. A vendéglői árak néhány nap alatt 10—25 százalékkal emelkedtek, egyes ételek ára pedig 60 százalékkal szö­kött. fel. Mint a „Nova Makedonia’’ című 'an írja. a jugoszláv parasztság is borzalmas körülmények között él. A titóista, kulákvezetés alatt álló szö­vetkezetekben a -legmagasabb nap­szám 25—30 dinár, ezzel szemben egy eke ára 9700 dinár, megvásárlásához majdnem egy évig kellene dolgozni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents