Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-27 / 227. szám

Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: [egyezz békekölcsönt! Jó munkál végeznek a női traktorosok az iirsrrvári óllanti uraxtlasóaltau Ü. Ürgtevári állami gazdaság vezc. ga pártunk és kormányzatunk vását megszívlelve fokozott gon •> . f°rd't a női munkaerők bevona­tú. A gazdaság gépes' tési üzem íc- tője, Sáros i Pa] elv társ és Bíró ra s gépcnoportvézelő női traktoros 0. ádot szervezett a tarkanyi üzem it- >égben. A brigádot Hámán Kató k, nevezték cl, aki a Horthy fasiz -fa* alatt mártírhalált halt a korrnnu ff" i eszméért. A brigád azért válasz. t ezt. a nevet, hogy jó munkájú ■rr keresztül ők is hozzá hasonlóan .olja.nak és vállalják azokat a ne k, -égeket. melyek a feladatok elvég k mél eléjük tornyosulnak. '.v , női traktoros brigád 11 főből *- A brigád vezetője Tóth Margit J’' mind a szervező, mind a terme'ő ’ ikábcm. példamutató. A brigád tag Zsírjaim Margit. Horváth Ilona, ’ ogh Magda, Orsós Jánosáé. Zó mi Teréz, Dávid Mária, Szatmári , zsanna és Gyulai Klára. A női ; -)ád példás munkál végez az őszi . niás, és a vetési, kampány idején. i I-lámán Kató női traktoros bri- i 1 tagjai már eddigi munkájukkal is ázonyították azt. hogy méltók Há n Kató nevére, mert két műszakban gozva éjjel nappal mennek a gé- í, túltesznek a férfi traktoros bri- i tagjain.- Az éjjeli teljesítmény yanaz a nőknél, ami-nappal. Ez is tatja munkához való jó viszonyú t, a harciasságot és azt a lendülő . ami a nőkben megvan általában. A női traktoros brigád munkáját gili az is, hogy Bíró Lajos gépcso- rtvezelö áVandóan és rendszeresen 'e.nörzi munka juhai, segíti őket mkaközhen. 'állandóan tanít ja őket. git a hibák kijavításában és áll an- i jó szakirányítással segíti munká­ikat, Biró Lajos gépcsoportvezeíő, L továbbra is megad minden támo itást a Hámán Kató női brigád mun. íjához, még nagyobb eredményeket •nek el női traktorosaink és műn- ijukon keresztül nagyban elősegítik g az d as ág t er v tel j esi lés é t. A női munkaerő bevonására a gvrz- aság többi üzemágában is nagy gon I­dot fordítanak, főleg az állattenyész­tés területén, ahol 25—30 százalék­ban női. munkaerők végzik a munká kát. s ott is becsületesen helytállnak és bebizonyítják á nők cgyenjogúsá gát. amit alkotmányunk biztosít szá. mukra. A jövőben a gazdaság és a pártszervezet vezetősége még s-okkm, nagyobb odaadással és gonddal fog­lalkozzon a nőkkel, hogy minél több női munkaerőt á Hí Ihassanak a ter­melő munkába és ezen keresztül se gítsék az ötéves terv, valamint a gazdasági terv sikeres befejezését. Váljon törvénnyé a tervek teljesítése a Tanácsi t églagyáraknál is Szeptember első felében tartották üzemeinkben a termelési értekezlete két, A tanácsi téglagyárakhoz tar­tozó üzemek dolgozói is ebben az időpontban tartották meg termelési értekezletüket, melyen értékelték az augusztus 20 ra tett vállalásaik telje­sítését és megszabták javaslataikkal a dolgozók, vezetők a munka további megjavításának szempontjait, A kisdorogi téglagyárban Bakó Antal telepvezető ismertette az egyéni tervek teljesítését. Többek özött megemlíti, hogy a Bakó brigád egyéni tervteljesítése 85 százalék. A brigádvezető. Bakó János 100 száza­lékra teljesítette egyéni tervét. Ezen termelési értekezleten a dolgozók hozzászólásaikban felvetették a mű­szaki hiányosságokat, melyek a terv teljesítését akadályozzák. A gyönki téglagyárban Kollár János telepvezető számolt be arról, hogy a téglagyár a nyersgyár. tásban 90. az égetésben pedig 55 szá­zalékos terv-teljesítést ért el. A nyersgyártásnál mutatkozó hiányos­ságok abból adódnak, hogy a terve­zett létszámú kézivető nem do'gozoit és így nem tudták teljesíteni tervüket. Az égető dolgozók felvetették, hogy em tudják vállalásukat teljesíteni, mivel a szénhiány a központ több­szöri figyelmeztetésére . sem szűnt meg. A sióagárdi téglagyárban a dolgozók főleg a hiányosságokról beszéltek. Az augusztus 20 ra tettvál­Azért jegyzek 1500 forintot, hogy hazánk erősödjön ,A kommunisták példamutatásával a Harmadik Békeköíc-ön jegyzést győzelemre visszük! A paksi járási tanács versenykihívása Látra azokat a hatalmas eredmé- uyeket, amelyeket dolgozó népünk pártunk útmutatásával é« a Szov. jctunió segítségével elért és az előt­tünk álló boldog jövőnk tudata, ar­ra ösztönöz bennünket, hogy a III. Békekölcsön, jegy zésből példamuta­tóan vegyük ki részünket, mellyel további boldogulásunkat és a béke megvédését segítjük elő. Párt-szerve­zetünk, a szakszervezet tagjai, egy. szóval a paksi járási tanács összes dolgozója versenyre hívjuk ki Tolna megye valamennyi járási tanácsának dolgozóit a III. Békekölcsön jegyzé­s-e terén. A kommunisták és a hivatalveze- tés példamutatásával, dolgozóink fel­világosításával a Harmadik Békeköl­csön-jegyzést győzelemre visszük. Ez­zel mérünk újabb csapást népünk el­lenségeire, elősegítjük ötéves tervünk mielőbbi megvalósítását, a tartós bé­két. Dolgozóink felvilágosítása, har­cosabbá, áldozatosabbá való -nevelése érdekében kidolgozzuk és tudatosít­juk ötéves tervünk főbb beruházásait, s különös súlyt fektetve a járások beruházásának népszerűsítésére. Szem ’.éltetőén mutatjuk be, dolgozóink éle­tét a múltban és ma. A járási tanács osztályai is ver­senyben állnak egymással. Az élen* járókat népszerűsítjük, mint olyano­kat, akik a békéért vívott harcban példamutatóik. Tudjuk azt, hogy az ellenség nem nézi jó szemmel ered­ményeinket, ezért minden kommu­nista és minden egyes dolgozó na­gyobb gondot fordít az éberségre, hogy az ellenség érvelését megsemmi­sítsük, az ellenséget leleplezzük. A paksi járási tanács dolgozói va­lamennyien tudatában vannak a bé­kekölcsön-jegyzés jelentőségének és mint harci feladatot kezelik, de emel­lett, nem felejtkeznek meg a többi feladatokról, az őszi mezőgazdasági munkákról és a begyűjtésről sem. Ál­landó harcot folytatunk az ellenség eilen, mely igyekszik megtéveszteni, újabb harcba sodorni dolgozó népün­ket. • Juhász Károly VB-elnök Iván Mária szakszerv, elnök Drávecz Lajos párttitkár Halasaikat nem tudták teljesíteni. En­nek oka az volt, hogy a műszaki ve. zeíök nem biztosítottak kellő meny- nviségü vizet a nyersgyártáshoz. Töb ben a munkafegyelem meg-szilárdítáiá­nak kérdésével foglalkoztak és felhív, iák a telepvezető figyelmét. hogy köves<5.en el mindent a munkafegye- lomlazitokkal szemben, hogy meg­szűnjenek ezen a téren a hiányossá­gok. A teveli téglagyárban az egyéni teljesítményeket értékelték ki a termelési értekezleten. Többek között Csizmók József és Cziráki György 140, illetve 130 százalékos iervteljesítést értek el. Ezzel az ered. ménnyei a szocialista munkaverseny­ben elsők lettek a teveli téglagyár­nál. A telepvezető ismertette az. aug. havi terv teljesítést, amely globálisan 85 százalékos. Ennek egyik okaként megemlítetté, hogy a nyersgyártásnál több esetben üzemzavarok voltak, a másik pedig, hogv nincs elég férő­hely. A zombai téglagyárban főleg a hiányosságokra mutatott rá beszámolójában a telepvezető. Egyé. ni tervüket a dolgozók teljesítették. s-okan vannak közülük, akik az elsők között fejezték be a megyében az évi tervelőirányzatot. A dolgozókhoz fcászó’áöa'ikban arról beszélitek, ha a szenhiányt. nem szüntetik meg, akkor a.z égetési tervelőirányzatukat nem tudják teljesíteni. A Sseekszárd-csatári téglagyárban a beszámoló és a dolgozók hozzászó­lásai fő'eg a terv teljesítésével és a jövő évi munkálatok sikeres beindítá­sával foglalkozott. A telepvezető is­mertette'a lemaradást a nyers- és az égetési tervnél. * A tanácsi téglagyáraknál lezajlott termelési értekezletek megmutatták- hogyan dolgoztak egy-egy hónapban á műszaki vezetők, hogyan biztosí­tották a szükséges előfe.tételeket, a munkaerőt, a vizet és a szenet a ter€ vek teljesítéséhez. Jelenleg nincsen ölyan üzeme a tanácsi téglagyárak­nak, amelyik tudta volna az elmúlt hónapban teljesíteni tervelőirányza­tát. Mindez arra enged következtet­ni. hogy nem vált a Téglagyári Egye. sü 1 -és Központjában törvénnyé a terv teljesítése. Nem követnek el mindent, hogy az előirányzatot maradék nél­kül teljesítsék. Kedves Elvtársak! Partunk és kormányzatunk, Rákosi elvtárs vezetésévé; kezébe vette drá. ga hazánk felépítését, amit a hitleri rablók és a vele együtt működő ma gyár urak a sírba, a pusztulásba dön­töttek. A dicsőséges Szovjet Hadse reg szétzúzta és levette a magyar nép nyakáról az örökös nyomort, meghozta nekünk a szabadságot, a függetlenséget, ennek köszönhető, hogy pártunk 1947-ben beindította a 3 éves tervet, majd 1949 ben feiszóli tolta a dolgozó magyar népet, hogy adjunk kölcsönt. A dolgozó nép meg fogadta pártunk hívó szavát, mert tudták, hogy megtakarított forintjai­kat miért adják. Valósággal nőttek a földből a gyárak, a gépállomások, a vasutak, a hidak. Hároméves ter­vünk után beindítottuk az ötéves ter­vet s a dolgozó nép egyre inkább lát ja, ha adok, akkor többszörösen ka­pom vissza, Én magam is az első békekölcsön jegyzésnél 600 forintot je­gyeztem. Falunk villanyt kapott már eddig, több új traktort kapott gép­állomásunk. A II. Békekölcsönjegyzés nél már 1000 forintot jegyeztem, mert látom, minő! többet adok. annál löh. bet kapok vissza államunktól. Most már nem kell félni a hideg­tál. von már mrlrg ruhám, s czért <j 111. Békekölcsönjcgyzcsnél még többet jegyzek, hogy jövőre már minden munkatársam meleg ruhában ülhessen traktorra. De nemcsak ezért jegyzek, hanem azért is. hogy minél előbb fel­építhessük drága hazánkat^ mert most már a miénk, a magunkét építjük, szebbé, boldogabbá, hogy boldogan, örömtől tele szívvel léphessünk a kommunizmus útjára. DISZ if jak! Arra szeretném felhív, ni figyelmeteket most a III. Béke­kölcsön jegyzésnél. a-ér/, jegyzek 1500 forintot, hogy hazánk erősödjön, ter­vünket sikeresen befejezzük és ezzel olyan ütést adjunk az ellenségnek amit visszaadni sohasem bír Csatla­kozhatok az 1500 lorintos jegyzésem­hez, mert nekünk ifjaknak épül ez az ország. Kihívlak benneteket ver­senyre. Előre a III. Békekölcsönjegy- zés sikeréért! Szabadság! ördög Mihály traktoros. Egy trakloristaleány önéletrajza A finn államtanács ebédet adott a szovjet kormány- küldöttség tiszteletere ^ Helsinki (TASZSZ): Szeptember 24- én a finn államtanács ebédet adott a P. N. Kumikin nek, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének vezeté­sével Finnországban tartózkodó szov ­jet kormányküldöttség tiszteletére. WIEDERMANN JÓZSEF EZER FORINTJA Néhány hete csak, hogy agronömust kapott a ten. g éltei Petőfi termelő sző vet kezet. Nagyon várták már, hiszen szükség van egy ilyen közel 3000 holdas szövet kéziben a megfelelő szakemberre. Egyik nap azután megérkezett. A sző vetkezet tagjai nagy öröm­mel üdvözölték,, azért is, mert most végezte az aka­démiát, érti a szakmáját, — na meg azért is, mert régi ismerősük. A tsz na­gyon sok tagjával rselé- deskedett együtt a Csapó uraságn il, meg a gróf Bi-rtifovxzky birtokon, Wiedermann József — nz új agronomics — szá­mára nem ismeretlen terü­let a Petőfi tsz földje. Volt alkalma megismerni, mikor hajnaltól késő estig csurguita verítékét szülei­vel, testvéreivel együtt. A kereset, — hát annak sora van. — rossz, ablak­talan szoba, híg leves és a kommandó. Megélni ke. vés. éhenhalni sok. Öten voltak testvérek, öt éhes száj — korán kel­lett hát munkához látni Wieder marin elvtársitok, hogy segítse szaporítani a kenyeret. Elszegődött hát a Benyovszky földet bérlő Venczrl Barna ,.ura­sághoz". Hosszú eveket csrlédeskedett. ette a sze­gények keserű kenyerét. Egyszer, történt, — 1032-ben éves kis­huga megbetegedett, az egészségtelen lakás ’követ, keidében lorokgyikot ka­pott. VenczeT uraséig hal­lani sem akart arról, hogy orvost hívjanak, mert ah­hoz kocsi kell. be Ízeli fog­ni a lovakat, annyit pedig a cseléd gyereke nem ér meg. Hogy a kislány 1 hét múlva meghalt, az őt nem nagyon érdekelte. ..Keve­sebb gyerek, kevesebb gond'1 — szokta mondo­gatni. A család keserűsé- gét még növelte az is. hogy november elején 18 családdal együtt őket is elbocsátották• m unka j ük­ből. Ez volt a múlt... * A jelen ... 1 . Widerma/in József most megbecsült ember, akadé­miái végzett. Tolna megye legnagyobb termelőszövet­kezet cuek agronómusa. Négy szép. egészséges gyermeke vön, egészséges, világos lakásban laknak. Nem kell agódnia gyer­mekei és saját jövőjéért. Tervezhet és meg is való­síthatja. mert, ma már a saját földjén agronomics, mert segíti a nép állama. segíti a párt. Ezért lehe­tett ő is agrnnőmvssá és ezért lehelnek majd gyer­mekei is művelt emberek­ké mérnökké, orvossá. Ezért jegyzett Wieder­mann József ezer forintok a haza javára, a maga hasznára ... 1932-ben szüle item Mezőtúron. Ott nőttom fel, a szüleim is odavalósiak. öt testvérem van és néhány hold földecsk'énk. Már kicsi gyermekkorom óta látástól vakulásig dolgoztam, ve lem. együtt a testvéreim is. Úgy nőt-, tom fel, mint egv koldusgyerek. Fo galmunk sem volt. mi lesz belőlünk, ha felnövünk, pedig nekem is és a testvéreimnek is kedve lett volna tanulni és iskolába járni. 1945 ben a dicsőséges Szovjet Had­sereg felszabadított bennünket, s az­óta nagy bálával gondolunk a szov­jet katonákra, akik vérük hullásává] nyitották meg előttem és dogozó tár saim előtt az élet kapuját, lehetővé tették, hogy én is emberi életet él­jek. Ettől kezdve gyakran került ke­zembe szovjet könyv. Lenin és Sztá­lin életéről és a lenini Komszomoi hősi harcairól. A párt felvilágosított engem is és most már tisztán laton!» az eljövendő sorsomat, tin igaz szo­cialista emberként akarol: dolgozni, mert csak így ludom segíteni hazámat és a dolgozó népemet. Tudom, hogy mivel tartozom pártunknak és a dol­gozó népnek, és ígérem, nem leszek hálátlan érte. Most a III. Békeköl­csönjegyzésből kiveszem a részein, a hős szovjet katonáknak így mutálom meg. hogy méltók vagyunk a Szabad­ságra. A Nagv Októberi Szocialista Fórra* daldfn 35. évfordulójára ígérem, hogy teljesítményemet 41 százalékról 30 százalékra emelem. Nekem igen ne­hezen megy a tanulás, de mindig új erőt kapok, ha eszembe jut a régi nyomorúság. Én ezt a szeretetet és gondoskodást megköszönöm pártunk­nak, Rákosi elvtánsunknak és a nagy szovjet népnek. Sipos Hona traktoros. Bekerüli- a nevem a DISZ dicsőségkönyvébe Amikor bevonultam a néphadsereg­be, elhatároz lám, hogy legjobb tudá­som szerint elsajátítom mindazt, ami! egy jó katonának tudnia kell. Szorgalmasan tanultam, a gyakorló­téren a katonai kiképzés alatt éppúgy, mini a politikai foglalkozásokon. Ki­váló katona akartam lenni. Ez a cél mindig jobb és jobb munkára ösztön­zött. / Ä1 első lövészetünkön jő. ered­ményt értem el, a következőkön már kiválót. Munkámért parancsnokaim megdicsértek. Ez még jobb munkára sarkalt, l égül a sok kiválóan végre­hajtott lövészet után mesterlövész tanfolyamra küldtek. A tanfolyamon erős akarattal harcoltam a mester­lövő jelvényért. Nem volt könnyű feladat, de tudtam, hogy nagy szükség van néphadseregünknek a mesterlövé­szeire, és elvárja tőlem népünk, pár­tunk, hogy megszerezzem a mester- lövészek jelvényét. A nehézségeket lé is győztem, mesteriövö lettem. Ezután sem elégedtem meg azzal, hogy mesterlövő leltem. Tovább ti" nu.tam. Parancsnoki beosztásba ke­rültem és most már tudásomat igyekeztem másoknak áladni. Parancsa okaim többszőr megdicsér­tek. A DISZ legnagyobb kilüátélését is megkaptam: nevemet bejegyezték a DISZ Központi Vezetősége dicső­ség könyvébe. Eddigi eredményeim elérésében is sokat köszönhetek a DLSZ-szervézet segítségének. Ez a kitüntetés is segí­teni fog munkámban, erőt ad még további kiváló eredmények elérésé­hez. Nagy János Its. Katona István a Néphadsereg tisztje . . . ^ Néphadseregünk tisztjei dolgozó né­pünk igazi, becsületes fiataljai: mun­kás- és parasztifjak, akik valóban méltóak arra, hogy vezetői legyenek néphadseregünknek. Sok ilyen tisztet ismerek, de legközelebb hozzám talán mégis Katona István elvtárs áll. Katona István 1932-ben született Aradon. Apja cseléd volt egv 3000 holdas birtokos lö.djén. ElképezMiető, hogy müven életet éltek. 1940-ben, — alig volt még nyolc éves, —- áttelepí­tették családjukat Bácskába. Szent­tamás pusztán gulyás volt apjával együtt. A felszabaduláskor azután 3 ho.d földet kaptak. A lclkesiiilség és a hála örömkönnyeivel lógtak hozzá a föld megmunkálásához. Még az eke is könnyebben mozgott a saját föl­dön, s a kapavágások sem voltak olyan nehezek. De inoien is tovább kellett menniök: 1946-ban áttelepítet­ték őkét Tengelicre. Itt a községben 9 hold fiúdét juttatott -nekik az ál.am. De nemcsak földet, házat és jószágot is kaptak. Ezen a tödön dolgozott Katona István és családja 1950 augu-sz tusáig, amikor együttesein beléptek a Petőfi termelőszövetkezetbe. 194 7 óta tagja a pártnak, 1948-ban már ko- mo.v funkciót is töltött be: a helyi szervezet káderese .lett. Egy megye: értekezleten hajlott azután l-'arkas miniszter elvtárs felhívásáról és első­nek jelentkezett tisztiiskolára. Négy elemivel bizo-ny nagyon nehezen ment a tanulás, de mellette volt a párt, a DISZ-szervezet és segítették őt társai is. Büszkeség vil.ant meg a szemében, amikor folytatta: ,,4.25-ös eredmény­nyel fejeztem be tanulmányaimat, és most minden erőmet népünk szol­gálatába akarom állítani.“ Pihenésre szánt napjai sem marad­nak tétlenül. Saját pé.bájával (ö, az egyszerű paraszttá! — mi katonatiszt) akar agitálni a békekölcsön .jegyzé­sének ideje alatt. Nem kellenek nagy szavak ide, mindenki láthatja, hogy mi volt, — és mi most: katonatiszt, n.luden fiatal példaképe, akit pártunk méltónak talált arra, hogy ilyen fon­tos funkciót töltsön be. — Különös öröm töltött el akkor, — folytatta tovább Katona István élv­társ, — amikor elmentem a Petőfi termelőszövetkezetbe és ott volt dol­gozótársaim, elvtársaim avval fogad­tak: Tudjuk ám mire készültök. — Mire? — kérdeztem. A Néphadsereg Napjának megünneplésére — válaszol­ták. Di mi is együtt ünnepiünk ve­letek és munkafelajánfásókat is tet­tünk e nagy nap méltó megünneplé­sére. Valami kimondhatatlan öröm fo­gott el szavai nyomán. Kirajzolódott elöltem egy kép: az ujjongó, nevető elvtársak sora, ahogy együtt ünnepel­nek, neveinek, örülnek néphadsere­günk harcosaival, vérükkel a vérük­ből és elvtárs-aikkal, akik a nyug-.dt éetel és biztos munkalelietőspseket biztosítják számunkra.

Next

/
Thumbnails
Contents