Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-09-21 / 222. szám
NAPLÓ í*52 SZEPTEMBER « A komniiinizmuii nagy építkezései kcrarnunizimis nagpr építkezései aiórptei'ket, megvalósításuk ütemét és nemzetgazdasági jelentőségüket tekintve, páratlanul állnak a világon. Öt-hét év alatt elkészült öt hatalmas vizierőmíí együttesen 4.210.000 kilowattra tervezett kapacitással; együttvéve több. mint 35 ki lomé tér bosszú 9 nagy gát; több, mint 4.000 kilométer fövízleve- »etö és összekötő csatorna és 8 nagy víztároló csatorna. A csatorna- és vfzierőműépítkezé. *ek fökl'munkálatainak terjedelme rendkívül nagy — körülbelül e^y- iniliiárd köbméter. Ha ezt a föld. mennyiséget, vasúti kocsikba raknák, a kocsikból összállított szerelvény az Egyenlítő mentén 25-ször körülérné a földgömböt. Csupán az öt új sztálini vmerőmn- óriás évente 22 milliárd 000 millió kilowattóra villamosenergiát ad a .szovjet hazának. Ez az encrgiauieny- nyifiég hozzávetőleg 50 millió ember munkáját helyettesíti. As . épülő volgai vizierőműveik, amelyekhez hasonló nagyságúak a vi, Jágoű sehol sem találhatók, valamint a dnyeperi, doni és amu-darjai erőmüvek egy átlagos vizbő&égű évben kit. 28 milliárd kilowattóra villa- mosonergiát fognak termelni. Emellett a termelési költség ötöd-h-a-todré, sze lesz a hőerőművekben előállított villám.osenergia költségének. A kommunizmus nagy építkezéseinek környékén fekvő földek öntözésével és elárasztásával a búzatermést 500 millió púddal, a gyapot termést 3 miillió tonnával,, a rizeteiimóst 30 millió púddal, a cukorrépatermést pedig 6 millió tonnával növelhetik a Szovjetunióban. A szarvasmarhaállomány 2 millióval, a juhállomány 9 millióval fog gyarapodni. A többletként nyert mezőgazdasági termékek ilyen nagy mennyiségé elegendő 100 mi Kió ember élelmezésére, ruhával és cipővel való ellátására. A Szovjetunió a kujbisevi és sztálingrádi vízierőmű viUamosenergiájá. nah kihasználásával évente 20—25 millió tonna, szenet és tőzeget tud helyettesíteni. A Volgán-túli vidék kerületeiben öntözés mellett hektáronkint kb. 85 métermázsás búzatermést lehet majd elérni. A hét új Volgái • vjzierómíi körzetében fekvő öntözött földek búzatermése jelentős mértékben meghaladja majd egész Kanada búzatermését. A Volga—Don-csatorna körzetében T50.000 hektár kiterjedésű főidet fognak öntözni és kétmillió hektárt vízzel ellátni. A doni szabadfolyású fő öntözőcsatorna rnásódpercenkini 250 köbméter vizet kap majd a cimljanszki víztároló medencéből, hosszúsága eléri a 100 kilométert. A nyolc elosztó csatorna hossza 568 kilométer. Ezé. ken a. csatornákon 140 villamos szivattyúállomást. létesítenek. Abból a 3,200.000 hektár kiterjedésű aszályos földből, amelyet Ukrajnában és a Krímben a kahovkai vizierőközpont üzembehelyezésével öntözni fognak. 200 hektár esik az alsód nyep éri terméketlen homokra. Ez a homokos terület öntözés útján évente- 500.000 métermázsa gyümölcsöt, 900.000 métermázsa zöldségfélét és hárommillió métermázsa szőlőt ad majd a szovjet népnek. A Turkmen Főcsatorna és a több, mint 50.000 kilométeré* óriási öntöző- csatornaJiálózat 1,300.000 hektáros hatalmas területet tesz termékenyebbé és több, mini hétmillió hektár kiterjedésű pusztai legelőt lát el ivóvízzel. A turkméniai új gyapotbázis évenkint kb. kétmillió tonna, kiváló minőségű gyapotot ad majd, ami csaknem háromszorosa a forradalom- előtti Oroszország egész gyapot'tér. mésének. Ebből a gyapotmennyiség- ből 5 milliárd 500 millió méter pa. mütszővetet lehet készíteni, vagyis, kb. 30 métert a Szovjetunió minden lakosa száméra. 4.500 kilométeres öntözőcsatorna A Volga és a/. Ural közt fekvő területen új ön tözőcsa tornákat létesítenek. A főcsatornák hossza 850 kilométer, az elosztőcsatornák pedig négy ás félezer kilométeren futnak végig. Már 050 kilométer hosszúságban dolgoznak a földmunkákon. Képünk a csatornaépítkezésen működő exkavátort ábrázol, amint n csatorna alapárkából egy önüritő gép kocsit tölt meg bomoklkaL Néhány adat a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági kapcsolatairól "A Szovjetunió néphadserege sorra felszabadította a keleteurópai országok népeit a német fasiszták meg- szálása alól és megadta nekik a lehetőséget, hogy megszabaduljanak az uralkodó osztályok bilincseitől. A Sxr*vjeinniű a fasisztaellenes "*• táborhoz csatlakozott kelet- európai népek kormányaival már a háború folyamán egyezményt kötött, így Csehszlovákiával 1943 december 12-én és Lengyelországgal 1943 április 2t-én. Kereskedelmi vonalon azóhban már 1944 december 20-án megállapodást kötött Lengyelországgal liszt, kőolajtermékek, szén, stb. szállítására vonatkozólag. 1945 augusztusában megkötöttük az első szovjet-magyar kereskedelmi egyezményt, amely iparunk vasérc- szükséglétének 40, kokszának 50, benzinszükségletének 100 százalékát biztosítja. A Szovjetunió Romániával 1945 májusában kötött szerződést; Bulgáriának már 1945-ben 11.00 tonna gyapotot, 73.000 tonna femet, 120.000 tonna ásványolajterméket szállítóit. A Szovjetunió a békeszerződések aláírása után barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött a demokratikus fejlődés útjára lépett országokkal, így Magyarországgal 1948 februárjában, Bulgáriával 1948 márciusában. A nagy és kis népek egyenjogúságát hirdető lenini-sztálini tanítás szellemében újtípusú kapcsolat jött lére a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között: a tervgazdálkodást folytató szabad országok kapcsolata. ÚJ OLAJFÖLDEK A Lengyel-Szovjet Szerződés alap ján Lengyelország 48« km2 területet kapott a Kárpátokban a Szovjetuniótól. A terület bő termőfölddel, nagy erdőségekkel rendelkezik, de legértékesebb részét az olajföldek képezik. Az olajföldeken már működő olajforrások vannak. A .szovjet mérnökök, mielőtt elhagyták a területet, minden felszerelésüket és értékes tapasztalataikat adták át a lengyel mérnökök nek. Az átadás alatt a termelést egy pillanatig sem kellett félbeszakítani. Képünkön: a Kaszimir Pintrowski vezetése alatt álló lengyel szerelőbi’igád az olajkutak .szivnilyúinak időszakos eHeoBrsÜcteöi /A*e/»a*for«tiáról a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 1947—1950-ig Csehszlovákiával több mint ötszörösére, Magyarországgal ötszörösére, Bulgráriával több mint négyszeresére, Románjával négyszeresére emelkedett. A Szovjetunió 1948 január 20-án áruforgalmi egyezményt. kötött Lengyelországgal: ezt az egyezményt 1950 június 19-én két évre meghosszabbította. Az 1950 november 3-án kötölj szovjet-csehszlovák gazdasági egyezmény az áruszállítás jelentős növekedését irányozta elő 1951—1955-re. 1951 augusztus 24-én megkötötték a szovjet-romám hosszúlejáratú mcgállapo- (láisl és 1952 január 25-án a szovjet- magyar hosszúdé járatát kölcsönös áruszállítási egyezményt. J94‘f-bm a Szovjetunió kétszere- séré nőit árucseréjének kéthar- niadrcszct a népi demokratikus országokkal bonyolította le. Az írj típusú kapcsolatok megnyilvánulása az 1949 januárjában létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A Szovjetunió vállalta a lengyelországi Nooa Uula kohászati kombinát teljes felsezrelését. Romániáin n az 1949-es népgazdasági terv keretében felállított új létesítményeket 80 százalékban szovjet gépekkel szerelték fel. Szovjet gépek ezrei dolgoznak a Duna—Fekete-tengeri csatorna építésénél. A Szovjet unió hatalmas segítséget nyújt a magyar gyáripar, bányászát es mezőgazdaság gépest léséhez. A legkorszerűbb gépóriásokal adta a Sztálin Vasmű és a iiszalöki vízlépcső építéséhez. A Szovjetunióból különleges építési anyagok és a legmodernebb építőgépek érkeznek hoz- záink, s a baráti szovjet néptől nagymennyiségű. nyersanyagot — vasércét, kokszot, fémet, gyapotot — kapunk. A Szovjet unió a népi demokratikus országok rendelkezésére bocsátja gazdag műszaki és tudományos tapasztalatait. Ellenszolgáltatás nélkül közli r. legújabb ipari, mezőgazdasági, közegészségügyi szabadalmakat, tervrajzokat. tudományos eredményeket és clj,írásokat. J népi demolemtileu* orvsővoít ' az iparának egész sorának meghonosít ásót köszönhetik, n Szovjetuniónak. A kapitalista és a szocialista kölcsönök közötti különbség A ikkpitali^á államok külföldről ** és saját lakosságúktól szoktak kölcsönt felvenni; A külföldi kölcsön, bél a szegényebb állam szokott kérni á gazdagabbtól, a gyengébb az .erősebbtől. A -kapitalista világnak az az elve, hogy üsd az. elmaradottat, hogy megerősíted saját uralmadat, a. kölcsönöknél is érvényesül. Az amerikai S peyer.bankh áztál 1’925—2ó-ban kölcsönt vettek fel a magyar városok. Pécs 718.000 dollárt, Debrecen városa 900.000 dollárt stb. Ez a kölcsön jellemző példája az „üsd az elmaradottat“ kapitalista élv gyakorlati alkalmazásának. A Spe. ver bankház a kölcsönnél hivatalosan. „csak“ 7.5 százalékos kamatéi kért. A további különböző névre átszámított költségek végén azonban 11.8 százalékos kamattal rabolta ki a Speyer-bauklhiáz városainkat. A mi szocialista államunk nem vesz fel kölcsönt. Nekünk nem kell Marshall terv, a mi függetlenségünk them eladó. Mi saját erőnkből, a Szov. jetunió segítségével, a néjn demokratikus országokkal való testvéri együttműködéssel építjük fel a szocializmust. A horthysta állam a dolgozóktól is vett. fel kölcsönt. 19^1-ben, a horthysta kormány „építsük újjá Erdélyt, építsünk Erdélyben új vasutakat“ — hazug jelszóval „Erdély-nyeremény. kölcsön“ címen kölesönköf.vényeket 6Ózott a. vállalatok é.s intézmények nyakára. A tőkés vezetők ezt a dolgozókra hárították. Erőszakkal jegyeztettek a dolgozókkal. A kölcsön- j egy zésnél nagy garral beharangozott erdélyi újjáépítésről, alig hogy lezárták a kölcsönjegyzést, már mélyen hallgattak a horthysta lapok, mert a kölcsönt valójában a Szovjetunió el. leni háborúra fordították. A dolgozók a jegyzett pénzt nem kapták vissza. 1944-ben a „Búza-kölcsönt“ bocsátotta ki a horthysta kormány. Ezzel a kölcsönnel főleg a dolgozó parasztságot csapták be.- A „Dunántúlé' című fasiszta lap ezt írta a „Búza-kölcsön_ ről“ 1941 január 14-én: „... így7 például egy jó és tehetős (—' tehát kuláík ezerk, —) gazdáét jegyezzük fel. Ezt a gazdát megkér, dezte valaki ilyenformán; — Mondja gazduram, miért vásárolt maga búzakötvényt, hiszen búzája mindig volt, van is, lesz is, ha valamire szüksége van. elad annyi búzát, amennyinek árából megveheti? A gazda így válaszolt: ___ Lj át az igaz, búzám mimpg les z, a búzaköt v ényben azonban olyan búzát raktároztam el. melynek métermázsánkénti ára 40 pengőn alul nem szállhat le. Vagyis legalább olyan értékű marad, amilyen értékben vásároltam, ötven mázsa búza árán vettem kétezer pengős búzakötvényt. Ha ezt az ötven mázsa búzát raktáramban természetben raktároztam volna el a háború utáni átmeneti gazdálkodási időre, nem lennék biztos abban, vájjon egy szép napon nem fog-e az így tartalékolt búzatőke kétezer pengő helyett csak ezérötszázaf, vagy ezret. érni. És éhben az esetben nem ölvén mázsa búzát kellene eladnom, hogy például gazdaságomban elegendő műtrágyát vegyek, hanem hetvenötöt, vagy óú- pen százmétermázsát. De mert búzámat kötvénybe fektettem, és nem búzát adok ki ■ természetben, hanem a kötvény árán vásárolok, megszerzőn a szükséges műtrágyát azon a tartó, lékolt pénzen, ami ötven mázsa búza mai ára. Ezért vettem búzakötvényt! És nem veszíthetek, hanem csak nyerhetők rajta!“ Ez a cikk is megmutat fa már, hogy hogyan csapták be a búzakötvénnyel a dolgozó parasztságot. 1941-beri. a horthysta állam hű. támogatón, a kn_ lakok voltak a legnagyobb hangadói a búzakötvény vásárlásának. Ök agitáltak a legjobban a búzakötveny mellett, de a búzakötvény vásárlásánál már hátramaradtak. A megvásárolt kötvények nagy részét a dolgozó parasztság vette meg. Vissza azonban nőm kapott semmit. A biíza ára valóban nem szállt le 40 pengőről, de felment többszörösére! Az a kevés dolgozó paraszt pedig, aki mutatóba visszakapott valamit, az meg továbbra is csak 40 Pengő értéket kapott a búza mázsájáért. A horthysta kormány ezzel két-legyet ütött egv- csapásra. A dolgozó parasztok fé’v« rejtegettek maradék búzáját ki csalta és a németeknek adta, inflációs poll- Ilkájával pedisr még ő }s keresett rajta. Á búzakötvény <7 dolgozó nép becsapásának, a háborúnak a kölcsöne volt. A felszabadulás után . Népköz** társaságunk is bocsátott • ki kölcsönöket. Ezt a kölcsönt azonban •nem kapitalista állam, hanem szocialista állam bocsátotta ki. Ezeket a kölcsönöket nem háborús célokra használják fel, mint az „Erdélyi kölcsönt“, vagy ..Búza kölcsönt", hanem beleépítjük Sztálinvárosba, Tkzaíök- be, új házainkba, új gyárainkba., új műhelyeinkbe. De népünknek közvet. lenül is visszafizeti államunk a kölcsönöket. Alig múlik el a Tervkoi- csön nyereményeinek húzása, már jön az I. Békekölcsöné, alig múlik el az I. Békekölcsön nyereményeinek húzása, már jön a II. Békekölcsönéi Ezért jegyezte népünk olyan lelkesedéssel a Tervkölcsont, az első é* a második Békekölcsönt. De ami nálunk már csak múlt, nyugaton még jelen. A népáruló kormányok ott nem mondták azt, hogy nem kell Marshall kölcsön, mert a függetlenség nem eladó, hanem e nép tiltakozása és ellenállása ellenére k árubabocsátotíák az országokat. A marehallizált országokat kifosztották, iparukat megfojtották. A pénzt a fegyverkezésre költik, üresek az állampénztárak. Hova fordulnak ilyenkor ezek a kormányok? A néphez. A francia kormány pél. diául „Pinay-kölcsönt“ bocsátott ki. A kölcsön azonban kudarcba fulladt, mert á francia nép nem jegyez. Ezzel is megmutatja, hogy nem támogatja, a háborút. Magyar László. MÉLTÓ FOGADTATÁS A közelmúltban titóista küldöttség kereste lel a görög fővárost, élén Mose Pijadeval, az elaggott banditával, hogy ,,megerősítse a kapcsolatokat a görög monarcho- fasisztákkal. A titóistáknak útközben a. hivatalos szervek mindenütt pompás fogadtatással, virágerdővel kedveskedtek. Athénban is az előírásos és mesterkélt mosollyal várakozott a fogadóbizottság. Itt azonban már feltűnő volt két különösen rosszarcú alak savanyú ábrázata: — Kokinoszé, Athén rendőrfőnökéé és Szangliszé, az „Asztalid- (görög gestapo) főnökéé. A házigazdák gépkocsiba ültették a vendégeket és végigvezették a városon. A Prakszitelú és Szkulei- nu utca sarkán hatalmas plakát hívta. magára a titóisták figyelmét. Már messziről el lehetett olvasni a ,,Tito” szót „Végre, egy üdvözlő felirat!" — állapította meg Pijade, De amikor a gépkocsi közelebb ment. a titóis. ta lakáj dühbegurult. A felirat így hangzott: „Tito hátbalámadta ógörög népet!” A központi utcákon és tereken a belgrádi satrapa küldötteit valóságos eső fogadta, de nem virágeső, hanem röplap eső. Rajtuk röviden és velősen ennyi állt. „dudás Tito”, „Tito a demokrácia árulója", Kolonata kerületben egy taxj tűnt elő az egyik fordulóból, a raj. ta levő felírás közvetlenül az érkezőkhöz szólt: ,,Takarodjatok Gö rögországból, titóista árulók!'’ Amikor a titóisták megérkeztek kijelölt szálláshelyükre, ki szuszogták magukat, majd belenéztek az újságokba. Onnan tudták meg, hogy Kokinosz rendőrfőnök és Szanglisz, az ,,Ászt alia" vezetője tűvé tesznek mindent azok után, akik ilyen ..pompás” fogadtatásban részesítették a Tito banditák küldöttségét. Most. rnár rájöttek, miért volt olyan borús Szanglisz és Kokinosz ábrázata Érthető is! Hiszen az összes egyszerű, becsületes görögöket nem lehet elfogatni és lezáratni, ahhoz viszont, hogy a plakátok és röplapok az egész görög nép véleményét fejezték ki, semmi kétség nem térhet.
