Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-19 / 220. szám

TOLNAI VlLÄO PROLETÁRJA! ( A MAI SZAMBÁN; V'^jv • Uü^cTini ropli'őgén *7. IO",;?- ápHVU Ergl S.rr virr»Hé éjiiw*W* bafdctir*l1*-p«Rb**cl !^rir>/.ol! m«r<*i d«br> Á 1« JííínUkcUt-Kinéh^n. (2. r>.) -- W, F.r skin®; Jugoszlávia iíyarm(*’osí*áA" (2. o.) Hogyan Wc. szültek M b bonyhádi népn«v«lők a mpáypí lanácrko„ ré^ra. (3. o.) — Nagy telkesedcsscl tinnepcjic de'gozó parasztságunk « nemzclközi szövetkezeti napo'. (4. n.) A —_ AZ M DP TOLNAMECYEI PARTBIZOTT5^tt:AkA;K|;;imPJ.A IX. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Ali A ötlHlUi: I* ÉNT ÉK. 1052 SZÉF* r KM HEB >0 A műszakiak felelőssége Az ötéves népgazdasági tervelő­irányzat célkitűzéseit hatalmas lelkesedéssel valósitjeik meg üze­meink dolgozói. Lelkesedésük a termelésben mind nagyobb mére- leket ölt, amint közeledünk az év befejezéséhez. Tapasztalható voll ez a lelkesedés az egyes verseny- szakaszokban, mikor dolgozóink bebizonyították, hogy a terv tel­jesítéséért, az adott szó valóraval- tásáért előveszik tudásuk legja­vát, hogy teljesítsék Rákosi elv- társnak adott szavukat. Különösen most, a harmadik negyedéves terv teljesítésére vállalt szocialista kö­telezettségek teljesítése méltó fok­mérő arra, hogy üzemeink dolgo­zói mennyire magukénak tekintik az ötéves népgazdasági tervelő­irányzatot. Az eddigi létesítmé­nyekből — melyeket a terv, mint megvalósítást tűzött célul — vi­lágosan látják, hogy a naponta épülő lakóházak, egészségházak, kórházak és egyéb létesítmények mind az ők jobblétét szolga'.a, mind a saját életszínvonala eme­léséhez járul hozzá. ötéves tervünk eddigi időszaka alatt sok szó esett arról, hogy a fizikai dolgozók milyen lelkesedés­sel teljesitik az előirányzatot, mi­lyen hőstetteket végeznek, hogy a tervet teljesíteni tudják. Mind­ezektől eltekintve nem szabad ar­ról sem elfelejtkezni, hogy mű­szaki dolgozóinkra, a termelés pa­rancsnokaira milyen hatalmas fel­adatok megoldása vár. Gerő elv­társ a január 12*i országos aktíva- érlekezieten foglalkozott a mű­szaki vezetők feladataival a terv maradéktalan teljesítése közben. Gerő elvtárs beszéde óta már elég hosszú idő telt el, győzelmesen zártuk le az első, második ne­gyedéveket. és 1952-es tervév első félévét, Értünk el hatalmas ered­ményeket a műszaki dolgozók be­vonásával, azok támogatásával, azonban ez nem kielégítő. Az egyéni felelősség elvének még jobban ki kell épülni. Tudatává kell, hogy váljon műszaki vezető­inknek, hogy az egyéni felelősség elvének érvényesítése minden jó munka előfeltétele. Az egyéni fe­lelősség mér mind fokozottabb mértékben érvényesül az üzemek vezetése terén. A munka verseny mozgalom a szocialista termelés egyik legfon­tosabb tényezője, fizikai és mű­szaki dolgozók lelkesedése, mely- lyel a szocialista ' munkaverseny­ben résztvesznek, biztos alapja an­nak, hogy a tervelőirányzatot eqy- egy üzem, vagy vállalat maradék nélkül teljesiti. A műszaki vezetők felelősek azért, ha egy munkahe­lyen a szocialista versenyhez az előfeltételek nincsenek meg. Be­csületbeli kötelessége a műszaki dolgozóknak, emellett teljes egyé­ni felelősséggel tartozik azért, hogy a verseny további kiszéle­sítésének és fejlődésének minden előfeltételét biztosítsa. Ezek közé tartozik elsősorban a vállalati ter­vek, egyéni tervekre való felbon­tása. ezeknek az egyes dolgozók­hoz való eljuttatása. Gondoskodni kell a műszaki vezetőknek arról, hogy az egyéni terv a lehető leg­egyszerűbben készüljön cl. Mond­ja meg a dolgozóknak a terve, hogy egy hónap alatt, mennyi kendert kell kitilolnia, vagy hány ezer vetélést kell szövőgépével végezni, hogy ezeken keresztül a dolgozók maguk is ellenőrizhes­sék, hogvan teljesítette előirány­zatát, teljesítelte-e a tervben elő­írt mennyiségű tégla kivetését, vagy cipő elkészítését. Egyéni fe­lelősségük tudatában ke.il biztosí­tani a szükséges nyersanyagot, szerszámot, a zavartalan termelés­hez. hogy ezek hiányában fenn­akadás ne álljon elő a dolgozó vállalásának teljesítésében. Ennek érdekében gondoskodni kell az egyes üzemrészek, közötti kapcso­lat kiépítésére. El kell érni az.t, hogy egyik üzemrész dolgozói ne várjanak anyagra, melyet, a má­sik üzemrész dolgozói szállítanak. A versenymozgalom további szé­lesedésének előfeltétele, az is, hogy a műszaki dolgozó támogas­sa, regitse a dolqozók minden kezdeményezését, harcoljon a fel­sőbb szerveknél azért, ha a javas­lat jó, hogy bevezessék és azt al­kalmazzák a napi termelő munká­ban. ......gazdaságvezetésünkben még kö vetkezetesebben kell érvénye­sülnie pártunk vezetésének, a kommunista, bolsevik vezetés szellemének, Rákosi elvtárs bölcs irányításának" — mondotta az or­szágos aktívaértekezleten Gerő elvtárs. Tanulmányozzák műszaki vezetőink a fejtett szovjet műsza­ki vezetők módszereit. Nagy se­gítségünkre van ebben az, hogy mind több szovjet szakkönyv je­lenik meg, melyek, elsajátítása elősegíti a tervek teljesítését, meg­könnyíti a műszaki vezetők mun­káját. Ha tüzetesebben vizsgáljuk üze­meink termelésének alakulását az elmúlt hónapok alatt, meg lehet állapítani a legtöbb helyen, hogy a termelés hullámzó, nem vett. még állandó egyenletes ütemet:. A ter­melés ilyen irányú hullámzását elsősorban úgy lehet megszüntet­ni, hogy a műszaki vezetők az egves műhelyek, üzemrészek kö­zött a kapcsolatot még jobban kiépítik. Szükséges, hogy ebben a munkában a műszaki vezetők kérjék ki a véleményét a szakszer­vezeti bizottságoknak, beszéljék meg a szakszervezeti vezetőkkel az esetleges átcsoportosítási és egyéb feladatokat. Kétségkívül műszaki vezetőink­re ötéves tervünk harmadik, dön­tő évében — csak úgy, mint min­denkor -— hatalmas feladatok meg­oldása vár. Ezt a fe1 adatot megol­dani egyedül képtelenek. Éppen ezért kérni kell a pártszervezetek véleményét, segítségét az, egyes feladatok megoldása közben. Mű­szaki dolgozóink biztosak lehet­nek abban, hogy az üzemi párt- szervezetek segíteni fogják mun­kájukat, melyet ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekében végeznek. Akeresztsöros vetéssel nagyobb termést takarítunk be A tengelici Petőfi az összes őszieket keresztsor osan veti Szocializmust építő népgazdasági rendszerünk a dolgozók szó!«* töme­geinek jobb és bőségesebb ellátása érdekében kemény harcot folytat a több és jobb termésért. Ezen a téren fel keil használnunk a Szovjetunió mezőgazdaságának gazdatr tipa-sz-1a. i3.la.it. Az rzévi gabonatermés ered• menyei és bebizöpyítoi Iák, hogy he­lyes volt a, párt és a kormányzatunk ríimutatása, amikor azt tanácsolta, hogy vessünk minél korábban és Jte- resstsorosait. Azok a term elősző vet­kezetek, amelyek •terményüket ke­resztkor osan vetették, kiemelkedő tér. mé«eredményt érlek el. A tamási Vö­rös Szikra kísérletképpen őszi árpát veteti kercsztsorosan s közel három mázsával több termett ho!danktnt. mint, a rendes vetésnél. Keresztsoros veié* esetén a, vető- gépet úgy kell beállítani, hogy pél­dául árpánál folyóméterenként ne 55—60 magot, hanem 30"3ő magot versen. A vetési eljárás abban áll- hogy n, vetőmag felét először hosz- 67.3 fi ti irányban, majd a má<sik feléi ezekre a sorokra merőlegesen kereszt irányban vetjük el. Kere*ztsoros ve­tésnél a nővén r(«!e«égt öl függően 10—20 százalékkal több magot keli vetni, mint az egyirányú vetésnél, amely azonban bőven megtérül a tor. mésliozamban. A kcrcszUoros ve­tés másik módszere az, hogy egyszer­re két vetögéppel vetjük a magot, ugyanazon a táblán, vagyis egyik ve­rőgép hosszában, a másik keresztben veti el a fele-fele vetőmagot. Az.t, hogy melyik módszert alkalmazzuk a kettő közük a gép, és a munkaerő, viszonyok döntik el. A kereszt-soros vetésnek a növény fejlődésében is nagy szerepe van. A vetőmag tökéletesebb megoszlása bi», t ősi tja. a földben lévő csapadék és tápanyag felvételét. A megfelelőbb tenyészteriilct kihasználása, következ­tében a növényzet jobban bokrosod ik, erőteljesebben fejlődik és az egész növényállomány zártabb, egyenlete­sebb képet mutat, mini a, soros ve­tésnél. A jobb tápanyagfelvétel lehe­tővé teszi, hogy a gabona szilárdabb szálat nevelve, jobban ellenálljon a megdőlésnek. Előnye még az is, hogy az ilyen növényállománynál jobban érvényesül n fény és a hőhatás. A napfényt és meleget nem takarja el egyik növény a mavktól, az érés gyorsabbá és egyenletesebbé válik. Ennek a módszernek jelentőségét, egymás után ismerik fel tennelőszö. vetkezetmnk. A teng éltei- Petőfi pót. dáiii egész őszi vetésterületé t kereszt- sorosán veti el. Az idén a tavaszi vetésnél kísérletképpen a györhőnyi Béke, ft. nagy dorogi Szabadság cs a dunaszenlgyörgyj Béke termelne so por tokban keresztsorosa u vetettek, főleg a csócsárló és a. futrinka által ki pusz­tított területei;, pótlásánál. A kereszt- sorosán vetett területről két-három mázsával több termést takarítottak be, A paksi járás legutóbbi lenn el öcs ex­port elnöki értekezletén az elnökök vállalták, hogy- a járás területén bú­zából 1182, rozsból 50, ösziárpából pedig 409 hol day vetnek keresztsoro- san. A járás termelöcsoportjai eddig közel 300 holdon végezték cl ke- resztsorosan a vetést. Négy áruház, 23 kisáruház nyílt meg a megyeben A földműyesszövetke.zeti mozgalom újabb lépéssel haladt, előre az elmúlt hónapokban. A SZOVOSZ keretén belül kisáruházak és szak üzletek lé­tesültek olyan központosított helye ken, ahova a dogozó parasztság könnyen eljuthat kevés költséggel, vagy minden költség nélkül. Ezek ben a ldsaruházakban mindent meg­vásárolhat a dolgozó parasztság, ami­re saját magának és családjának szűk. sége van. Dolgozó parasztságunk a jó termés eredményeként egyre több kerékpárt, rádiót., nem ritkán motorkerékpárt, minőségi kész férfi, női vagy gye: mekruhákat vásárolhat. Ezekért a cikkekért tavaly még a városba kel lett menni, sokszor egész napot vett igénybe a bevásárlás, nem beszélve arról, hogy a vasúti vagy autóbusz- költség felesleges kiadása volt a dol­gozó parasztságnak. A megye területén áruval bösége- 'en ellátva 4 áruház, 23 kisáruház és 4 szaküzlet várja a vásárló dolgo­zókat. Kisáruházak vannak Pacidon. Tolnanémedin. Udvariban Gyünkön. Hőgv észen, Zombán, Pincehelyen. Ozoran, Nagykónyiban- Iregözemcsén. Szedresen, Döbröközön Kurdon. Bölcskén. Nagydorog-ön, Bá taszéken, Dunaszentgyörgyön. Pál ián. Simon ‘tornyán, Decsen, Tevőién Szakoson és Aksólepcrden. Texulszaküzlelek Bonyháclon. Köle-den, Dunaföldváron és Tengeiicea vannak. Tolnanésredi ...Szckszárd vagy Tol* na némedi—Budapest viszonylatban egy személy útiköltsége oda vissza 60 forint. Ezenkívül egész nap eltelik az utazással. Egy év alatt legalább öt alkalomnúal utazik, ez összesen 300 forint útiköltségbe kerül. Mos!, hogy a kisáruház helyben van. megvásá­rolhatja a szükséges árukat, az úti költség megtakarításából vásárolhat egy öltöny ,14 éves gyermeknek való ruhát egy leánykakabátot vagy két leányka flanellruhát, Tekintetbe >e hét azt is venni, hogy nem egy eset­ben két személy utazik bevásárolni így kétszeres az útiköltség Az év fo­lyamán így megtakarított összegből már egy komolyabb íérJiruhét. is vá súrolhat a dolgozó. Egy kisezékeíyi dolgozónak például kocsin vagy gyalog be kellett menni Tolnanémedire és onnan vonaton — vagy autóbuszon kellett tovább utaz ifi, A kisszékely! dolgozó parasztok most Tolnanémedin megvásárolhat nak minden olyan árut., amiért ed­dig a legtöbb esetben a városba kel­tett menni. A. fentiekből láthatjuk, hogy kis- áruházaink felállítása mii yen segítsé­get jelent a do'gozó parasztságnak. Mindez azért vált lehetővé, mert öt­éves tervünk nyotnán egyre több ipar­cikket termeinek üzemeink és dol­gozó parasztságunknak egyre na­gyobb része követi pártunk útmuta­tását. ötéves tervünk segítségévei egyre jobban emelkedik népünk élet- színvonala. egyre diadalmasabban ha­ladunk előre a szocializmus útján. t (w ozcl ff "ni osj? alom gyakorlati iplentr sé&e Hogyan segítette a MÉH Vállalat a nagymánvoki Brikettgyárat A múlt hét egyik napján élesen feiberregett a To'nanvegyei MÉH Vál­lalat telefonja. Tóth László igazgató elv-tár« vette fel a kagylót és a zsi­nór máink végén 3 Nagymánvoki Bri. kettgyár jelentkezett ée szinte két­ségbeesetten érdeklődött, hogy nem.e volna a MÉH Vállalat telepén bizo­nyos méretű csapágy, mert az üzem alkatrészhiányban leállt, a termeié* megakadt. Alig egynéhány p-e re mulv;1 közölhette a vállalat igazgató­ja az üzemmel, hogy 3 kívánt alkat­rész niegtalálha'fó a vállalat telepén. Az éjféli órákban egv újabb távirat érkezett.a Nagymánvoki Brikettgyár. tó! a vállalathoz ugyancsak olyan Az Ucsén^-szőlőhegyi Béke f$zes már a silózásnát kaszno&gtsa a minisztertanács határozatát Az Öcsény .szőlőhegyi Béke terme- Iöcsoport már két szarvasmarha híj­já vaj ?<i esi telte kétéves állattenyész­tési tervét, most a minisztertanács ha­tározata újabb lendületet adott a cső port állattenyésztésének, a termelő- csoport alakulásakor mindössze csak két pár lóvá! rendelkezett, ami azt jelentette, hogy egy pár lóra 100 hold föld jutott. Az idérj már elérlek azt. hogy 3.5 hold földre jut egy számos éiPa A terrneiőcaoport kerülete sikfekvé t-ü, -várt alkalmas a takarmány ter­mesztésére is. Ezeket a„ tehetősége­ket kihasználva már jelentőben nö­velték az állatállományukat. A most megjelent minisztertanács határozatá­ban különösen az ragadta meg az ál fai tenyésztők figyelmét, hogy a takar­mányozás biztosítására föl kell ku­tatni a rejlett tartalékokat. Tavaív mindössze csak egy silóval rendel­keztek. melynek űrtartalma 50 köb- méter volt. Ebbe is csak kukorica- szárat é.s répát silóztak be és több takarmánvféieség ká~bave$?pU. Az idén hat sMgödröt. létesítettek, mely­nek űrtartalma 2S0 köbméter és ezek­ben a silógödrökben behilózlák ihat 0 zabszalwát, tokiadéit. naprc.íorgófZ- jet, amit tavaly egyáltalán nem hasz nállak lel. — Jó kezdeményezése az állattenyésztő brigádnak az hogy a kukoricássár levágása után a télié n-ekei a földekre eresztik, hogy az ott elhullott kukoricalove'eket is te!- cíes-éu az á.latokkal. inv je.en'ös szónamövinviséget takarítanak meg. A terme.öcs-oport 37 hold másodnö vénv! is veiRí; i így biztositotlá 'A .1 takarmányt. alkatrészért, melyre a Briket (gyárnak ha!a.-zt ha La 11 a n *zük-ség e volt. A vál­Salat dolgozói még az éj-szaka folya. mán hozzáláttak egy ronesgép izéi­boulábához, melyben a kért alkatrész található volt. Ily módon sietett segítségére az egyik szocialista szektor, a. másiknak megakadályozva azt. hogy 3 termelés leálljon -é-s az üzem ter\relje'?ités-ö akadályokba ütközzék. Ez a jelenet ■szinte naponta megismétlődik 3 MÉH Vállalat telepein, ahol állami gazda­ságok. gépáll 0 rn ások. g ó p javítóm uh e . Ivek, KTSZ.e-lv találják meg. azokat az alkatrészeket, amelyeket egy má­sik gyár, üzem. már mint nem hasz­nálhatót kiselejtez. A haszonvas nagy tömegét lehet megtalálni a MÉH tele­pén. Csapágyak, tengelyek, kerekek, lapos és gömbvasak, kisvasúti sínek egész garmada áll azoknak a ren­delkeződére, akiknek erre éppen szük­ségük van. A vállalat fő célja ugyan a kohóknak ős a feldolgozó iparnak alapanyaggal való ellátása. De azzal, hogy mások által kiselejtezett, de az iparban és mezőgazda*ágba-n jól fel­használható haszonanyagot értékesíti, óriási segítséget jelent népgazdasá­gunknak. Jó lenne, ha üzemek és gyárak műszaki vezetői néha meglá­togatnák a MÉH Vállalat telepeit, hogy az ott fellelhető baszonanyago- kat üzemeik, gyáraik számára érté­kesíteni tudnák. Mindenütt előállhat, a Nagymánvoki Brikettgyár esete, amikor mindkét vállalat dolgozói ru­galmasan. szocialista érzéssel, az elv. társi segítség megnyilvánulásává 1 gá­tolták meg azt, hogy egy njyan fon­tos. üzem. mint a Nagymánvoki Bri- kettgyár, törést szenvedjen a terme­lésnél. Tizenhatezer lakás építését fejezik be az idén Varsóban Varsó (PAP): A lengyel főváros dol­gozói egyre több új lakért, kapnak <• népi hatalomtól. Varsóban ;<z év vé_ géig tizenhatezer új lakást adnak át rendede'ésének, huszonhárom s£á- a j zn.ékkar többel, mint 1951 ben I Varsóiján jGrn’e.g 7,350.000 Kölnné tér lakóteret építenek. Év eleje óta 3 úskolát. hat napközi otthont, 112 üz­lethelyiséget, egy áruházát, és rn.ús közhasznú 1 éíesítményt épitellek. Az év végéig a többi között hat újabb napköz] otthőn. hé! bölcsőde és 150 ú.deth'Cvisóq építése fejeződik be. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents