Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-09-17 / 218. szám
w n P V o law SZEPTEMBER 17 Megtisztította sorait az ellenségtől a fejlődés útjára lépett a nagyszékely! Dózsa tsz Nagyszékely község 2 gyönki jó- •’j.Jásban bizonyos fokig távol esik a ^fontosabb közJjekedé.-i útvonalaktól (a ■ frasúté Hornostól is.) Az utóbbi idő titeii azonban az ötéves terv eredmé- iryeként autóbusz járatot kapott és jobban bekajocsolódott hazánk egyre réíérjküló vér):éringésébe, A község lakosa inak nagy része már , B Dózsa Népe tsz tagja. A Dózsa Né :pe tsz tagsággának, vezetőségének nagy többsége vqdt szegény panasz tokból, a .inült HorÓry-uralom nyomorgó, nagycsaládos kubikusaiból, földmunkás dolgozóiból tevődik össze. „Ha visz Bzagondőlünk a múltra, szinte leírhattál! annak tűnik az a nyomor, az a iloaUzottsőg, melyet nekünk végig kellett szenvednünk” — jegyezte meg jegyszer Kozák elvtárs, a jelenlegi .függetlenített párttitkár. Akaratlanul ezeknek esz embereknek az életkörülményeire gondolhat az ember, ha megnézi itz .,Uri muri“, vagy a „Talpalatnyi föld" című filmeket. Ezek az emberek voltak azok, akik reszkető kézzel emelték .]e kalapjukat a kukák, vagy a földbirtokos előtt, ők voltak -Bzok, akik gyűlölték a Horthy fasiszta. rendszert és vállvetve harcolunk a munkásosztály oldalán és ma is ők a munkásosztály legmegbízhatóbb szövetségesei falun. Dolgozó parasztságunk döntő többsége helyesen is értékeli a munkásosztállyal való szövetség fontosságát. Megértik azt, hogy a munkás- osztály oldalán minden erejükkel harcolni kell terméseredményeink foko- sásáért'és a proletariátus államhatalmának erősítéséért. Már a fordulat éve előtt az egyik legharcosabb szövetségesei voltak a munkásosztálynak a nagyszékelyi dolgozó parasztok. Sokat küzdöttek, főleg- a Dózsa Népe tsz tagjai, a párt vezetésével, hogy megtisztítsák a községet, a háborús bűnös volksbun. dista és SS kólák bandától. Mert csak igv érhették el azt. hogy megszerezhessék jogos tulajdonukat, a földet, házat, gazdasági felszerelésekét, stb. fi Mákok, kupecek beférkőzlek a sz-be A község ős-lakói számtalan példát tudnak mondani arra vonatkozóan, hogy a helyi kulákok a volksbundis- ;ák, hogy üldözték a szegényebb emse rek-et (akár magyarok, vagy németek voltak.) Závodiné vagy Gáspár sflvtárs elmondja azt. hogy borzadva gondol vissza arra. hogy milyen vén szopó, módon zsákmányolták ki cse édeiket, többek között azok a kukások is, akik az utóbbi időben meg- lapulva beszivárogtak a tsz-be. Vitéz Székely János és famíliája a kitelepítés elöl megszöktek és most visszaszivárogtak és beférkőztek a tsz-be. Ez a vitéz Székely a múltba^ mint Futura bizományos, gabonakereskedő és 25 hold föld tulajdonosa dőzsölt a nyomorgó nagyszékelyi dolgo zó parasztok vérén. Vagy Hámbúik János a közismert kupec. akinek mindig cselédei, hajcsárai voltak, akit csak tudott mindenkit becsapott, a környékben a legnagyobb feketerrá gonak ismerik és még a mai napig is kupeckodik, szintén beférközökt a tsz-be. De sorolhatjuk itt a hasorvszö rűeket. a Tippelt, a Vilhelmt, G'öh- nert, stb, ehhez hasonló kulákokat. akiktől a proletár hatalom, a 7i-agy- iszékelyi dolgozó parasztok elvették az összeharácsolt vagyonukat és most ezek az ellenséges elemek dolgozó parasztoknak álcázva magukmt, be. férköztek a tsz be. Ezek azok az elemek, akiket Lenin elvtárs így jellemez, hogy ,,.a leg7 vadállatiasabb, legdurvább, legkegyetlenebb kizsákmányolok-, a kik. más országokban n történelem során nem egyszer állították vissza a faldesmak, e. cárok, a papok, a kapitalisták hatalmát. .4 háború alatt ezetfc, a vér szopok megszedték magukat a nép nyomoréin, ezreket és százezreket harácsoltak össze a gabona ás más tér tnények. árának emelése árán. Ezek la pókok a háborúban tönkrement parasztok és éhező munkások vérén híztak kövérre.”. LA nagyszékelyi dolgozó parasztok, (ftzonban az utóbbi időben megteleds Útmutatás* nyújt a mindennap* oárfmunkíjiban keztek az elmúlt idők tapasztalatai ról. ■' f fl párfvezeioség is opporlunista módon, meeergcdhetetlen liberalizmussal viselteden a Mákokkal szemben, nem alkalmazták a falusi politikánk nak meghatározott lenini hármas jel szót, elhanyagolták a szegény- és kö zépparasztok között végzendő felvi lágosító munkát. Ugyanekkor pedig hagyták, hogy a kulákok beépüljenek a tsz bs, sőt. azt is meg kell mondani, hogy erről már régebben nem csdk a helyi vezetőség, hanem a gyón ki járási pártbizottság is tudott. Még sem tettek kellő időben határozott intézkedést a kulákokkál szemben, hanem helyben hagyták a helyi vezetőknek azt az opportunista nézetét, hogy „félnék attól hogy ha kizárják a kulákokat, felbomlik a tsz.“ A.7, utóbbi hérten azonban a megyei pártbizottság Aigyéimeztetésérc komoly fordulat történt a Dózsa Népe tsz Ben. A helyi párt és tsz vezetőség felismerte hibáit. És amikor meg_ nézték ogyen/ként, hogy kik is azok, akik miatt nehézségek vannak a isz- ben, kik azjok,. akik rémhíreket terjesztenek meglepődve állapították meg, hogy o' tsz ükét a kulákok. volks bundosok, BS-ek és egyéb ellenséges elemek magbúvóhelyének használják fel. Ennek alapján a tsz vezetősége a pártszeirvezet segítségével cső- portértek «mietet hívott össze. Felvilágosították: a tagságot, hogy milyen hib/ikat követtek el és milyen károkat 'Okoznak és milyen aknamunkát végemnek a tsz ben megbúvó el-' tenséges. .elemek. Majd a csoport tagsága eltilt személyenként ismertették a kizárásra javasolt kulákok neveit, életkörülményeit. ,.Huszonheten la pultak meg a tsz tagsága soraiban“ — jegyezte meg beszámolója végén Pászto/r elvtárs, A tagság egyhangúlag én mély gyűlölettel hagyta, jóvá a .kijárást. Többen felálltak és hozzá szólásaikban megerősítették a vezetés éfj javaslatát a kizárássá] ■kapcsolatban. Csupán egy asszony, Gyúr csowicsn-é szólalt fel pár tfogó an. a ku- láfcfpk mellett. Be sem fejezte fel s-zg/Lalását a tagság nyomban leleplezte, hogy ő. is a kulák famíliába tartozik, sőt legutóbb óracsempészés- seí ís foglalkozott, amiért még rend őt.'í eljárás is indult ellene, Ö lett te bát a huszonnyolcadik kulák. mert sí tagság egyhangúlag kizárta a tsz poraiból. , A huszonnyolc eHenséces e’em 1 '/hatalmas fcáro^ai olozo^f a nagyszékelyi Dózsa Képe tsz-ben. Egykét példában felsoroljuk: Tippel és Biöhner állatgondozónalc férkőztek be a tsz be, mindent elkövettek, hogy bosszút álljanak és károkat okozzanak. Kíméletlenül ütötték verték a gondozásukra bízott állatokat. Több tehénnek és borjúnak még a szemét is kiütötték. Általában elhanyagolták a7 állatokat, több, mint egy hónapja hogy egyetlen egyszer sem tisztogatták, nem vakarták meg őket. Ezenkívül sorozatosan döglöttek meg a kezük alatt az újszülött borjúk. Az utóbbi hetekben 6 borjút dögíeszteL lek, meg, kettőt pedig le kellett vágni. De hasonlóan szabotált, a többi is. Vitéz Székely János Horváth Pál tsz elnök segítségével férkőzött be a tsz be és olt sertésgondozó tett. 12 darab anyakocát bíztak a gondozására, aminek a következményeire csak most ébredt rá a tsz tagsága. Most már kiderült, hogy ez az ,,úriember“ szégyelte jártatni és bebúgatni a gondozására bízott tenyészállatokat és ennek következtében legalább 80 darab malaccal károsította meg a tsz tagságút. Nehéz lenne felsorolni azokat a ká tokát, és rombolásokat, amelyet ez az ellenséges banda okozott a tsz nek. Állandóan rémhíreket terjesztettek, viszályokat szítottak és rágalmazták a vezetőséget. Ma már látják a tsz tagjai, hogy mit jelent a kulák veszélyességének lebecsülése. — eső sorban azt jelentette, hogy a ku'äkok ja.it visszavetették az állatállomány fejlődését- szabotálták a tsz éltette nyésztési tervének teljesítését, így egyben kárt okoztak országunknak is. Azért, hogy a7 ellenség kártevő munkáját már egy éven keresztül folytathatta a nagyszékelyi tsz ben, felelősek a helyi szemek is. Elsősorban Horváth Pál, a tsz elnöke, aki még a mai napig is passzívan elhallgatja hibáit és aki csaknem egy év óta takargatta a szabotáló osztály- ellenséget a tsz soraiba. A nagyszékelyi becsületes dolgozó parasztok többsége azonban felismerte, hogy megvan a lehetőség a hibák kijaví tására és meg is kezdték a hibák kijavítását azzal hogy kizártak huszonnyolc ellenséges elemet a soraik tőzül. Mindezek után nem csoda, ha a község vezetői, sőt még a járási tanács is meglepődve veszi tudomásul, hog^r a községben nem egy kulák (az öreg Sallai) vdn, hanem huszonnyolc. Nem fejeződik he ezzel a .nagyszékelyi dolgozó parasztok harca a ku Iákok ellen, mert amint már most tapasztalják, a kulákok továbbra is acsarkodnak a tsz tagságára. Hembuk és társai most igyekeznek maguk kö ré gyűjteni minden ellenséges elemet — ami szemét csak akad a községben., mint a lámpa körül a bogarak, oda csőd ültek köréjük. Rágalmakat terjesztenek a vezetők, ről igyekeznek rábeszélni az egyes ingadozó csoporttagokat arra, hogyne dolgozzanak, ezenkívül akad egykét gyengejellemű elem is, akik szí vesen barátkoznak a kulákokkál, elfogadják tőlük a féldeciket és elmen nek pince vacsorára és poharazga- tásra. Ilyen elemek Berták, BencHk, Balatoni, akik egyébként is a legkevesebbet dolgoznak a tsz ben. Ezek után érthető, hogy ők nem látják időszerűnek a kulákok elleni kíméletlen harcot. fi helyi vezelőségnek éberen figyelnie kell az ellenség diai omos munkájára, nem szabad megfeledkezni Erdeiről sem a volt malmos kutakról, akit a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőjének ismer az egész környék, aki egyébként a volksbundos kulákok legjobb barátja. Ma már azonban nem mer nyíltan a párt és a munkás, osztály hatalma ellen áskálódni, hanem meglapulva suttogja a rémhíre kei és igyekszik befolyásolni, karmai közé keríteni becsületes dolgozó embereket is. Aljas üzelmeivel addig is eljutott, hogy egyes pártvezetőségi tagokat is meghívott a pincéjébe va csorára és borozgatásra. A párt és a község vezetősége előtt, azonban most már °tt. van ez az' -ellenséges csoportosulás — a szabotá ók ellen meg kell indítani a rendőri vizsgálatot, a rágalmazó és rémhír terjesztő kulákokat is vaskézzel kell leszerelni és le leéli leplezni. Rá keli mutatni a téves nézetükre azoknak, akik hajlanak a „szegény kulák’1 mesére -— és ha ők nem szé- gyelik a kulák cimboraságot, hát akkor a vezetőségnek sem szabad szé- gyelnie név szerint megá1 lapítani, leik azok, akik a kulákokkál való cím borálást, poharazgatáőt előbbre való na.k tartják, mint a tsz-ben végzendő becsületes munkák Ezeknek az. elv- társaknak, dolgozóknak meg keli magyarázni, hogy „a kutya cimborája előbb utóbb együtt ugat a többi ku tyávalÉs -ha ezt valaki nem érte. né meg, nem szabad hagyni, hogy az ellenség barátai a tsz ben maradjanak. Mert az ilyen elemek is eliensé gei a tsz fejlődésének. Ha most á csoport tagsága össze fog. együttes erővel a párt és a haza iránti lelkesedéssel dolgozik, minden biztosíték megvan arra, hogy a nagy. székely: Dózsa Népe 'tsz is már a jö vő él ben a jómódú minta tsz ek so súlyosan megkárosították a tsz tag- , raiban foglal helyet... A páríellenőrsés hiánya —- súlyos hibákban jelentkezik Pártunk Központi Vezetőségének június 27—2-8-i ülésén Horváth Már. ton elvtárs rámutatott az opportunizmus egyik legsúlyosabb megnyilvánulási formájára: „A liberalizmus, melyet a falusi párt és tanácsszer veink nagyrésze a kulákokkál szemben^ tanúsít. A falusi osztályharc első vonalúban harcoló elvtársaink gyakran, éppen a fő ellenséget tévesztik szem elöl, megfeledkeznek arról, hogy ma Magyarországon a. kizsákmányoló osztályok legerősebb és utolsó képviselője, a kulák." Horváth Márton elvtárs több példát említett meg, ahol a kulákokkál meg. alkudtak és arra hivatkozva vették le a kulák válláról a terhet, hogy a kulákok szegények és inkább a dolgozó parasztság vállára rakták rá azt. Az osztályharc el laposodéba még napjainkban is megmutatkozik, a mi megyénkben is. Paks községben Húszán Dezső, a paksi pénzügyi adóbehajtó nem hajtotta végre az előirt igazolást, sőt meghamisította és maga készítette cl olyan formában, hogy nincs mit felvenni zálogba a kálóknál. Ez több őseiben előfordult és így' becsapta államunkat, becsapta a dolgozó népet. Propp Péternél éb kuláktársainál többször is megtette ezt, Cseresznyés, pusztán pedig az egyik kuliknál négy sertést úgy tüntetett fel, hogy ezt a kulák inár beszolgáltatta és adóba szállíttatta be. A kivizsgálás során ugyanannál a kliláknál négy helyett öt sertést találtak, amit a bizottság aztán j©szállíttatott. Huszár Dezső és a kulákok összepaktálását a rendőrség ébersége idejében leleplezte és megindították ellenük az eljárást. Már eddig kiderült az, hogy Rászór Dezső pénzügyi adóbehajtó a ler/lá- koknál vendégeskedett, evett-irntt és ezért nem egy esetben kérvényeket áUirőtí kj részükre. A7. osztályharc ellaposodását 0« a velük való megalkuvást mutatja s gerjeni tanács volt VB elnökének, illés Andrásnak a munkája, is. Illés András össze (rákiált « kulákokkál. kirendelte őket fuvarba, a fuvarért, járó pénzt saját maga vette fel, nyug. fákat hajnosHo.lt és igy jogtalanul több, mint -5000 forintot vett fel futyir díjként. E mellett jogtalanul adott fa. kitermelési engedélyt a kulákok nak ős több ilyen megnyilvánulásán bizonyosodott be a z. hogy a kulák súgót, támogatta ahelyett, hogy a helyes parasztpolitikát alkalmazta volna velük szemben. Ezért a munkájáért leváltották és megindult ellene a bűnügyi el. járás. A megemlít eft példák azt mulat, ják, hogy a pártszervezetek vezetői még nem eléggé ellenőrzik a tanácsok munkáját és így adódhat elő az, hogy egyes községekben nem veszik észre idejében ezeket az opportunista jelenségeket, melyek hátráltatják ötéves tervünk teljesítését és sorozatosan fordulnak elő olyan esetek is, melyek sértik pártunk para&ztpokti- kájáí. Ez mind a párteüenőrzés hiá. nyosságát mutatja azokban a köz. ségekben, ahol hasonló esetek előfordulnak. A pártellenőrzés nemcsak abban nyilvánul meg, ha maga a pártszervezet gyakorol ellenőrzést, ha nem a széles tömegeket is -mozgósítja és igy a dolgozók saját maguk is ellenőrzik egy-egy tanács vagy szervezet munkáját és idejében tárják fel a hiányosságokat. Egyre főbb helyen indult meg megyénkben a gyapofsxüret Az elkövetkező időkben dől el a fehér aranyért, a gyapotért folytatott harc. Megyeszerte megindult a kova. clás és megkezdődött a szedés is. Termelőszövetkezeteink, egyéni dolgo. zó parasztjaink legfőbb feladata most az, hogy. a gyapotot időben betakarítsák és minél több nyersanyagot tudjanak adni textiliparunknak. Ennél a munkánál fel kell használni a tavalyi tapasztalatokat és elsősorban a szovjet szedési módszereket, hogy mielőbb be legyen takarítva a fehér arany. Azon kell lenni, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a kétkezi szedést és biztosítani kell a szükséges munkaerőt, azt, hogy a betakarítás együtt haladjon a kovadás. sál. Termelőcsoportjainknái nem sza. bad megtörténnie annak, ami még a múlt évben nem egy helyen előfordult, hogy társadalmi munkaerőt kellett igénybevenni, mert kezdetben a tagság elhanyagolta a szedést és később pedig már kevés volt a saját munkaerő. A kovadás <r szekszárdi, páksi és a gyönki járásokban indult meg legjobban. A bonyhádi, dombóvári és a tamási járásokban még szórványoson kovád a gyapot, úgyhogy nagyobb mennyiségű gyapotot még nem takarítottak be. Megyén),'ben termelőszövetkezeti vonalon mintegy 80 mázsát, egyéni vonalon pedig 50—GO mázsát takarítottak be. A legtöbb gyapotot, eddig l.tj mázsát a dunakömlődi Szabadság termelöcsoportb-an takarították be. Az öcsényi Béke 8 mázsát, a kölesdi Haladás pedig tj mázsát takarított be eddig. Megindult a szedés a dombóvári Vörös Sugárnál és a hátai. Vörös Zászlónál is, azonban itt az éghajlati viszonyok miatt még nem indult m’eg teljes mértékben a kovadás. Tér. melőszöyetkezeteinknek tehát most az a feladata, hogy biztosítsa a kellő munkaerőt és különösen nagy gondot kell fordítani a minőségi gyűjtésre. Elő kell készíteni a gyűjtőhelyeket s a megfelelő szárítóhelyekeí is. A gyapotszedőknek biztosítani keli a. szedőkötényeket, hogy már szedés közben osztályozhassák a gyapotot. Egyéni vonalon a szekszárdi járás., ban Bátaszék környékén indult még leg jobbén a gyapotszedés, s a gyönki járásban Tolnanérnedi községben. Egyéni dolgozó parasztságunknak is azon kell lenni, hogy időben; lctaka- rítással biztosítsa a megfelelő minő- eégű nyers gyapotot iparunk számára, hogy minői több textillel tudja ellátni dolgozó népünket Eri>ellett jelen Los jövedelemtöbbletet bizto-sít az időben leszedett- jóminőségű gyapot. A népi demokráciák mezőgazda sági éleiéből A éztahánovisia fejőnő Iiesznia Szel Írni fiatal albán paraszt lány 1990 elején került családjával együtt a dzsaf-zotaj; ,Ability Muoso“ állami gazdaságba. Kilenc tehén gondozását és fejeséi bízták rá. Heszma Szeiiminek az első napokban új és •szokatlan volt ez a környezet, de fá. radhatatlanul. nagy akaraterővel tanult. Brigád vezetője sokat foglalkozott a fiatal lánnyal és megismertette vele a szovjet állattenyésztés élenjáró módszereit. Heszma HzeÜmi alaposan tanulmányozta a „Thätmann“- kolhoz és a ,,Karavajevo“a,zovhoz kiváló fejönőinek munkamódszereit és alkalmazta azokat mindennap; mun Icájában. Fuat K ab ili brigád vezető büszke- tanítványára. — Fáradhatatlan ez a lány a munkaiban és példát mulat minden dolgozónk számára! — szokta mondani elismeréssel, lleszma Szelhui Fejöuö meg U érdemli az elismerés!. Tavaly umg csak 9 tehenet gondozott. idén januárban már gondjaira bízták az állami gazdaság 72 leggyengébb tehenét. A fiatal lány hatalmas lel. befedéssel látott a munkához, A szót jet módszer szerint a teheneket ■súlyuk. koruk és tejhozamuk szerint etette. Kezdetben naponta csak háromszor fejt, később azonban rátért a négyszeri fejesre. Jó munkájának nem is maradt el az eredménye: a gondjaira bízott tehenek hamarosan lő—W százalékkal több tejet adtak, mint tavaly. Júniusban például a H&szma Szelimi gondjaira bízott 1*2 tollún 1900 liter tejet adott a terven felül. Július végén, az állami gazdaság dolgozóinak termelési értekezletén Heszma Szelimi ragyogó kitüntetésben részesült: az ország állami gazdaságainak dolgozó} közül ö kapta meg elsőnek a sztahanovista kitüntc. lést. Heszma - 8zelimi •sztahanovista fejőnő nem pihen meg babérjain. Most újabb felajánlást tett: vállalta, hogy a. szovjet, állattenyésztés értékes tapasztalatait még alaposabban tanulmányozza.
