Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-10 / 212. szám

TOLNAI VlLjfo PPOLET* RJA / EGYEJÖUETEKl f* A MM SZAMBÁN: J V, Af(á1|n ö* Ylkn Oervetiknt fáalrBtvMl­tása (2. o.l — Kuo Mo Zso. h kínni békebizoltság elnöke njilt levelet Intézett n je/pán néphez i2. o.' — Honján dolgozik a komple*-br|gád a lakóházépítkezésen? (3. o.l — FöldművessztívetkpzclPlnk készülnek a Nemretkttxi SzÜTetkezeli Napra (3. o.l — JóLsikrriUl termelési érte­kezletet tartottak a Mázai Téglagyár dolgoxói I o. AZ -MP P TOLNAMEGYEI PÄRTBfZOTT5ÄCA>IA1CC L A IX. ÉVFOLYAM, 212. SZÁJVI A KA 5« FILLÉR SZERDA, 1952 SZEPTEMBER 10 Készüljünk a megyei népnevelő tanácskozásra Központi Vezetőségünk két hó­napja napirendre tűzte a felvilá­gosító munka megjavítását, szín­vonala emelésének kérdéseit. A párt vezető tervei a taggyűlése­kig már meg is vitatták n politi­kai tömegmunka problémáit és az előttük álló feladatokat. A jó fel­világosító munkában a népneve­lőknek fő. szerepük van. A megyei népnevelők küldötteinek tanácsko­zásán sor kerül arra, hogy nép­nevelőink elmondják saját szava­ikkal, hogyan agitáltak és milyen érveket használtak fel felvilágo­sító munkájuk alkalmával. A megyei népnevelő tanácsko­zásra pártszervezeteinknek jól fel kell készíteni a népnevelőket, hogy minden népnevelő világosan lássa feladatát és gazdag tapasz­talatokkal számolhasson be a ta­nácskozáson. Népnevelőink már előre felkészülve a megyei ta­nácskozásra, igen gazdag tapasz­talatokat nyújthatnak a további munkák sikeréhez. Népnevelőink felkészülése attól függ, hogy a községi és az üzemi pártszerveze­tek vezetői hogvan segítik és lát­ják el meggyőző és harcos érvek­kel, valamint bogvan ellenőrzik a népnevelők munkáját. A pártszer­vezet vezetőségének mozgósítania kell a községi és az üzemi párt­szervezet népnevelőit, természete­sen bevonva azokat az élenjáró dolgozó parasztokat és dolgozó­kat, akik becsületesen tettek ele­get kötelezettségűknek és é'en- iárfak a termelésben. Nagy súlyt kell fektetni a törgegszervezetek, köztük a DISZ-fiatalok bevonásá­ra. Minden népnevelőnek ismerni kell a párt- és kormányhatároza­tokat, meg kell ismerni saját terü­letét, azokat a problémákat, ame­lyek a dolgozó parasztság, vala­mint az üzemi dolgozók körében felmerülnek, így időben tudnak a nehezebb feladatok végrehajtá­sára agitációt kifejteni és jobban is népszerűsíthetik a már meglévő eredményeket. A pártszervezetek vezetői har­cos közszellemre neveljék a nép­nevelőket, hogy a feladatok vég­rehajtásánál fennálló akadályokat minél könnyebben kiküszöbölhes­sék és visszaverhessék az ellen­séges megnyilvánulásokat. Párt- szervezeteinktől függ az, hogy a népnevelők agitációja harcossá váljon, ne pedig védekezővé. A népnevelőket sokoldalúvá kell ne­velni, hogy minden népnevelő ismerhesse feladatát és így nem történhet meg az, hogy a népne­velők különválasztják a begyűj­tést, a betakarítást vagy az őszi munkákat, sőt elszakadnak a poli­tikai eseményektől. A népnevelő­értekezleteket használják fel arra pártszervezeteink, hogy a jó nép­nevelő-érveket tudatosítják és mu­lassanak rá a fennálló hibákra, hogy azt idejében kiküszöbölve, tartalmasabbá tegyük a népnevelő­munkát. Hasznosítsák a népneve­lők a szovjet népnevelők tapasz­talatait, aminek eléréséhez elen­gedhetetlenül szükséges, hogy az eddiginél pártszervezeteink is na­gyobb támogatást nyújtsanak mun­kájukhoz. A pártszervezetek a népnevelő­ket úqv ké-zítsék fel a feladatok végrehajtására, hogy azok világo­san láthassák, hogy az előttük ál­ló feladatok elvégzése úgy politi­kai, mint gazdasági feladat. Nap­jainkban szem előtt, kell tartani a Központi Vezetőség ülésének út­mutatását. valamint a Politikai Bi­zottság oktatásról szóló határoza­tát a tszosk fejlesztését és meg­szilárdítását, nem utolsó sorban a minisztertanács határozatának vég­rehajtását, Nem szabad megfeled­kezni azonban a begyűjtési ter­vek maradékta'an teljesítésére va­ló mozgósításról sem, Pártszerve- ceteinknek ismertetni kel! a nép­nevelőkkel az ötéves terv során elért, eredményeket országos, me­gyei, községi vagy üzemi viszony­latban. Vonjanak párhuzamot, hogy nézett ki a dolgozó paraszt­ság és a munkások helyzete a Horthy-fasizmU'S alatt és hogyan néz ki jelenleg, mit kapnak az öt­éves terv keretében. Mutassák meg tszcs-ink, állami gazdasága­ink, gépállomásaink fejlődését, de mutassák meg azt is, hogyan vál­tozott meg a dolgozó parasztság élete, hány dolgozó paraszt fia fa­nul ipari közép, vagy felsőisko­lán. vagv hány dolgozó paraszt­fiatal teljesít tiszti szolgálatot néphadseregünknél. Pártszervezeteink, ha rendszere­sen foglalkoznak a népnevelőkkel, minden területen meglesz a mun­kájuk gyümölcse. A népnevelők munkájuk közben bátran és biz­tosan látják el a rájuk bízott fel­adatokat. és a megyei népnevelő tanácskozáson minden népnevelő eredményesen s-zámolhat be ki-ki a maga területén végzett munká­járól. Be tudják mutatni úgy a községi, mint az üzemi pártszer­vezetek munkáját és tükörképe lesz, hogyan valósították meg a Központi Vezetőség ülésének út­mutatását a felvilágosító munka megjavítása terén. A megyei ta­nácskozás visszatükrözi a politi­kai tömegmunkát, ami a falvak­ban, üzemekben, folyik a Köz­ponti Vezetőség útmutatása óta. A népnevelő tanácskozásnak meg kell mutatni azt, hogyan har­colnak saját területükön népneve­lőink a párt és a dolgozó nép közötti kapcsolat szorosabbá téte­léért, hogyan erősítik a pártunk befolyását és tömegbázisát, mi­lyen eredményeket értek el a párt- építés é3 termelés területén, va­lamint az ellenség elleni harc­ban. Emellett azonban bátran fel kell vetni azokat a hiányosságo­kat, ami gátolja népnevelőink mun­káját és munkájuk hatásosabb ki­fejlődését. Élesen kell felvetni a politikai tömegmunka helyenkénti súlyos lebecsülését, meg kell mu­tatni. hogyan leplezték le a szo- ciálclemokratizmust és folytatnak harcot káros befolyásai ellen. Foglalkozzanak már előre párt- szervezeteink olyan formában a népnevelőkkel, hogy melyek azok az érvelések és módszerek, ami­vel szívós nevelőmunkát fejtettek ki a dolgozók körében és hogyan leplezték le a klerikális reakció maradi babonás érveléseit. Ezek után mutassák meg a tanácskozá­son, hogyan nevelik azokat a dol­gozókat, akik. az ellenség megnyil­vánulásai iránt közömbösek vol­tak és hogyan érttették meg velük, hogy minden dolgozó paraszt mun­kás és haladó értelmiség felelős űz ötéves terv sikeréért, a béke és a haza megvédéséért. A nép­nevelő megyei tanácskozáson ki kel! domborodni, hoav népnevelő­inknek mennyire vált már gya­korlatává a párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtásáért folytatott politikai küzdelem. A felvilágosító munka során használt, jól bevált módszerek pél­dául az egyéni, a csoportos, a szemléltető agitáció és más sec’- tő eszközök alkalmazását hogyan cserélik ki tapaszta’atcsere formá­jában a népnevelők. Ezért a nép­nevelők a megyei tanácskozásra lelkiismeretesen készüljenek fel, mert ez a tanácskozás lendületet ad további jó munkájukhoz és segíti a hazafias munkaversenyt, a béke megvédését. Ha pártszer­vezeteink 'foglalkoznak népnevelő­inkkel, eredményes lesz a megyei népnevelő tanácskozás és utat mutat a további feladatok végre­hajtására és inv Rákosi elvtársnak té.f.t ígéretünket Tolna megyében is becsületesen valóraváithatjuk. iiigtisxlusi tervét 104’5 szásaiéitra ci 73 2, Építőipari I álla lat Az építőipari dolgozókra csakúgy, mint a többi ipari vállalatok dolgo­zóira hatalmas feladatok megoldása var ötéves tervünk alatt. Teljesíteni kell maradék nélkül a népgazdaság állal előírt, tervet. Ami biztos féké tele dolgozó népünk állandó növekvő életszínvonalának jobblétét. A szek­szárdi 73/2 sz. Építőipari Vállalat dolgozói keményen dolgoztak. A munka a v á11 a la In á! a második ne gyedéves terv teljesítése után kezdett igazán megjavulni. Ami annak tud­ható be, hogy a vállalat vezetősége, pártszervezete üztmi bizottsága még többet foglalkozott a dolgozókkal, szorosabbra vonta a műszakiak kao csolatát a fizikai dolgozókkal ennek az lett az eredménye, hogy a terv- előirányzatot részleteiben is teljesí leni tudták, Lelkesem vállaltuk szocialista kötelezettséget a várfalat do'gozói a havi operatív tervekre. Ezen belül ugyancsak köte­lezettségét vállaltak alkotmányunk harmadik évfordulójának tiszteletére. Augusztus 20 i vállalásaikat a válla- lat dolgozói maradék nélkül teljesí tették, beváltották Rákosi clvtársnak adott szavukat a tervlel jesítést mu­táló, növekvő számadatokkal. Augusztus 20-a után feladata volt a vállalat szakszervezeti bizottságá­nak az is, hogy e'ösegítse azt. hogy 3 verseny lendü’ete ne lanyhuljon el. megszűnjön a munkaverseny kamnányszernsége. Ezt a feladatát a 73/2 vállalat szakszervezeti bjzo'.l.-á ga jó; oldotta meg. Augusztus 20 a utón építkezésenként röpgyüléseke; hívott egybe, melyen meg,beszélték a dolgozókkal a további feladatokat a terv teljesítésének problémáit. Kü ö. nősen nagy gondot fordítottak aug. 20 a ütőn is arra. hogy az egyes épít­kezések következő operatív tervelő­irányzatát időben kézhez kapják és ttzl a dolgozók rendelkezésére fel­bontva adják. Lelkes versengés alakult ki a.., egyes építkezések dolgozói kö­zött, melyben a terv teljesítése és a m:nö.-ég megjavítása szerepeit fő tényezőként. A legjobb eredményt ebben a versenyben a Kecsege-épít- kez.és dolgozói érték el. Augusztus havi tervüket 185 százalékra telje­sítették. Ezen az építkezésen a mű­szaki dolgozók legjobban szervezték meg az anyagellátást és itt építették ki helyesen a havi munkaver.-enyt. A tárkánvi tehénistálló építkezésén dolgozók havi tervüket 158 százalék­ra teljesítették, Mo«t a harmadik negyedéves terv döntő időszakában különös gondot fordít a vállalat szakszervezeti bizott­sága a munkavetáenv lendületének to­vábbi fokozására. Ennek érdekében a biza-mihálózatot úgy szervezték meg, hogy azok a termelésben még jobban elősegítsék a dolgozókat, hogy a terv. előirányzatukat maradék nélkül tel­jesíthessék. Legjobb munkál « bizal­miak közül l.ehöcz szaktárs vég:i, aki a Szekszárdon épülő kórháznál dolgozik A munka területén a cso­portjához tartozó dolgozók vállalását értékeli és azt megfelelő módon nyíl- vánosítjo, népszerűsíti a termelésben élenjárókat. Azonban nem minden bizalmi végzi így a munkáját. Szük­séges, hogy a vállalat összes építke­zésén a szakszervezeti bizalmiak ve­gyék át Lehöcz szaktárs munkamód­szerét és ők is hasonlóképpen javít­sák meg még jobba^ az építkezésen folyó munkaverseny szervezését, érté­kelését és nyilvánosítását \égT termelőcsoport alakult Harcon Alig két-három hete annak, hogy Harc község dolgozó parasztsága lá­togatást tett a tamási Vörös Szikra tsz ben, s máris komoly ’ eredmények mutatkoznak. A harci földmüvesszö- jpétkezel vezetősége boldogan jelenti, hogy községük augusztus 26 án ier melőszövetkezeti község lelt, A köz ségben négy termelőcsoport alakult. A dolgozó parasztságnak mintegy 90 százaléka választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Hogy ezt az ered­ményt elérhették, hosszú évek fá­radságos munkájának a községi párt szervezet a tanács és a földműves szövetkezet vezetőségének jó félvilá go sí tó munkájának tudható be Szí vós felvilágosító munkát kellett vé­gezniük, hogy öt dolgozó paraszt ki. vételével az egész község lakossága tszcs-be tömörült. Az öt dolgozó pa raszt is arról beszélget, hogy vagy szőlő, termelőcsoportot alakítanak, vagy pedig a meglévőbe fognak be. lépni. Nagy József, a ..Harc a békéért“ tszcs intézőbizötlsági tagja elmondok fa hogy ő már régóta meggyőződött a termelőcsoport előnyeiről, be is iépeti voln-a már a csoportba, csak a feleségével volt egy kis baj, azi nem tudta meggyőzni a társas gazdái, kodás előnyéről. Felesége kijelentette, inkább elvál tőle. mintsem a csoport, ba lépjen. Az asszonyt azonban meg győzte arról, hogy ha már a meglé­vő Alko:mánv tszcs be nem is lépnek de alakítani fognak egy I, típusú ter­melőcsoportot. Ez mégis csak egy lé. pés a nagyüzemi gazdálkodás felé. Ezért több dolgozó paraszt társával elhatározták, hogy I. típusú termelő csoportot alakítanak. Az elhatározást tett követte és aláírták a belépési nyuakozatot. Nagy elvtárs elmondotta még azt is. hogy a múlt évben a ten gebei Petőfi tsz-t látogatta meg. az idén pedig a tamási Vörös Szikrát. Mindkét helyről azzal a meggyőző­déssel távozott, hogy mennyivel job ban é.nek a terme, őcsoporttagok. mint az egyénileg dolgozó parasz­tok. Feltűnt neki az is, hogy csak­nem minden tszcs tagnak van rádiója de nem ritkaság az új kerékpár sem, és mindezeket az elmúlt évi és az idei munkaegységük után kapott jö­vedelemből vásárolták. Amint mon­dotta. nagyon örül, hogy községük termelőszövetkezeti község lett és aimak is, hogy négv tei melőcsoport alakult, mart így tapasztalataikat egy­másnak át tudják adni és egymással versenyezve azon. fognak lenni, hogy minél jobb munkát végezzenek mi. né] előbb fejlettebbé tegyék csoport., jukat és c érhessék azt, hogy ők*t is minél számosabban látogathassák. Három lermelőcsoport egyesült Kocsolán Kocsola község dolgozó parasztsága mind jobban megérti pártunk célki- tűzéseit és felismeri a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét. Ennek tudható he az is, hogy az 1951-ben alakult két I. típusú termelőszövetkezet szeptem­ber 3-án egyesült a 1II. típusú Vörös Csillag termelőszövetkezetül. A Petőfi és a Haladás I. típusú csoportok tag­sága felismerte, hogy helyes ez az út, amelyen dolgozó parasztságunk halad,. Ezért választotta a még fej­lettebbel, a 111. típust. A fejlesztés során a lermelőcsoport 27 családdal, 60 taggal, 29 lóval, 8 szarvasmarhával, 30 sertéssel és 350 katasztráiis hold földdel gyarapodott, Most már mintegy 1150 hold földön fog gazdálkodni. Hogy az őszi mun­kálatainkat a minisztertanács határo­zatában megjelölt határidőre, vagy annál hamarabb el tudjuk végezni, megszerveztük a brigádot, és szerve­zetten fogjuk végezni az őszi be­takarítási és vetési munkálatokat, tudjuk azt, hogy csak jó munkaraeg* szervezéssel teljesíthetjük az előttünk álló feladatokat és biztosítják a jövő évi magasabb terméseredményc- k-et. Tóth József alapszervezeti titkár, Kocsola, A Dombóvári lll-as Téglagyár dolgozói terven felül 26 ezer darab nyerstégla gyártását vállalták A Dombóvári IJl-as számú Tégla­gyár kultúrtermében termelési érte­kezletre gyűltek össze az üzem összes dolgozói. Szabó Sándor gyárvezető szaktárs tartotta a beszámolót mely­ben iog’alkozott az augusztus havi tervek teljesítésével, többek között megemlítette, hogy a nyerslégiagvár- tási tervelőirányzatot 97.4 százalékra teljesítették. A lemaradás oka a pár­napos esőzés volt, valamint két sár- készítő betegsége okozta. Az égetési tervelőirányzatot 101.2 százalékra tel­jesítette a téglagyár. Beszámolója további részében ismertette Szabó yárvezető a szeptember havi terv­előirányzatot, azt felbontva napokra és egyes brigádokra. A dolgozók hozzászólásaiban kitűnt az. hogy a tervelőirányzatot reálisnak, teljesíthetőnek találták és ígéretet teltek annak túlteljesítésére. Vállal­ták, hogy terven felül 26 ezer darab nyerstéglát gyártanak. A kemence- munkásak 20 ezer darab lervtúltelje- sítést vállaltak. A dolgozók hozzá­szólásaikban többen azt vetették fel, hogy a fürdőt és a naunkáslakásokat mikor fogják elkészíteni, mikor tud­nak megfelelő módon tisztálkodni az üzem dolgozói. Ez a lelkes hangulatú k:s termelési értekezlet bizonyítja, hogy a Dombóvári Ill-as számú tégla­gyár dolgozói is megértették a terv­teljesítésnek fontosságát. felelősnek érzik magukat, ha az nem nyer tel­jesítést. Éppen ezért vállaltak olyan határtalan lelkesedéssel szocialista kö­telezettséget a szeptember havi Iérv maradéktalan telj-e sí lésére.

Next

/
Thumbnails
Contents