Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-07-06 / 157. szám
1*62 JTTLIUS 6 NAPLÓ 7 Miért nem használják ki állami gazdaságaink a kombájnokat ? Gyönyörű napsütés Tan, amikor megérkezünk a kajmádi áLlami gaz- «iaságba. A gazdaság dolgozói az állatgondozókon kívül, valamennyien a földeken vannak. Sürgős a munka, a nap alaposan égeti a gabonát. A gazdaság már meg is kezdte ezeket a munkálatokat A gazdaság tiga*gatójától, Osiztermájer János elvtársitól megtudtuk, hogy az ősziárpát már nemcsak learatták, de el is csépelték, A gazdaság búzatarlöján húzódó keresztsorok azt mutatják, hogy a háza aratása nagyban folyik. Három aratógép végai az aratást. A legjobb eredményt az aratásban Csillag József traktoros érte el, aki aratási tervét 64 százalékra teljesítette azzal, hogy 99 hold gabonát már learatott. Osztermájer elv társ elmondja még azt is, bogy a gazdaság növényápolási munkálataihoz biztosítva van a munkaerő. Bevonták az állandó muukasok családtagjait, az anyákat Ls, akik gyermekeiket a napközibe adták és vállalták, hogy negyvenen 85 hold gyapotot megmunkálnak. Az erdőgazdaságtól is kaptak 30 dolgozót segítségül, a szekszárdi leányiskolából pedig 30 úttörő sietett a gazdaság segítségére. Elmondotta azt is, hogy egy 1700-as gépet átalakítottak Bred'juk-féle gyors cséplésre. Ehhez a munkásokat Kiskőrösről hozták. A cséplőgép jelenleg borsót csépel. Megnéztük a gépet, ahol a dolgozik elmondották, hogy a cséplést a mai napon kezdték meg és 3—4 óra alatt több, minit 50 mázsa borsói csépeltek el. A dolgozók azonban elmondották azt is, hogy ha a gazdaság több kocsit rendelt volna a borsóhordáshoz, még jobb eredményt értek volna el. Mi a helyzet az aratásnál Felkerestük Csillag József traktorost, aki a legjobb eredményt érte el az aratóbban. Hatalmas búzatáblán találjuk, szorgalmasan végzi az aratást. Csillag elvtárstól megtudjuk, hogy versenyben van Barcsi Ferenc traktorossal, aki szintén aratást végez traktorával. Büszkén mondja, ez a tábla 19 hold. Ma fogtam hozzá, de akármi is lesz, máma learatom, mert ezzel hozzájárulok, hogy gazdaságunk az aratást a minisztertanács határozatában előírt 8 napon belül elvégezze, meg anyagilag is jelentős számomra. Itt azonbau hibát látunk, mert a búzatáblának felén széjjel fekszenek a learatott kévék és nincs biztosítva az összerakása a mai napon.. Ezt nem helyesli Csillag elv társ sem. de nem helyesli azt sem, hogy egy másik területen h széjjel fekszenek a kévék, ami nem arra mutat, hogy a munkaerő biztosítva lenne, de nem mulatja a munka jó megszervezését sem. A gazdaságija érkezett egy kómbájn is, mintegy 7—8 napja. Amint az igazgató elvtárstól megtudtuk, aratott is égy egész nap és szép eredményt ért el. Learatott 20 hold árpát, de mivel a kombájnt cséplésre is lehet használni. arra hivatkozva, hogy akkor a búza még nem voot teljes érésben, beállították az árpa cséplésére. Nem törődve azzal, hogy nines teljes kapicitásában kihasználva, úgy gondolták, inkább végezzen fél munkát, minit sem másokat is kisegítsenek vele, vagy idejében beállították volna búzaaratásra Köztien a gazdaság vezetői szerinti „zöld“ búzából, ha megrázza a szét sűrűn morzsolódik a szem. Ilyen esetek azonban nemcsak a kajmádi állami gazdaságban találkozunk. Ez a helyzet Alsóleperden is, ahol július 3- án délben kezdett aratni a kombájn, vagy a sárközi áiflami gazdaságban, ahol csütörtökön még három kombájn végezte a cs ép lést ahelyett, hogy az árpacséplést géppel végezték volna, a kombájnt pedig idejében beállították volna aratni, vagy kisegítették volna azokat a gazdaságokat, vagy termelő- csoportokat, akik árpa vagy búza aratásában tudták volna azt alkalmazni. „Beszélget“ traktor és az aratógép Vasárnap éjjel Magyarkeszin. Az egyik utca végén egy traktor és égy aratógép búslakodik. A falu mély hallgatásba burkolódzik. íekete fáty- lat terített rá az éj Ez alatt a lepel alatt az ellenség könnyen odaférkőzhet a gépekhez, mert nincs, aki vigyázna rájuk. Beszélget a traktor és az aratógép. — Bárcsak már virradna — mondja a traktor. — Legalább kezdhetnénk a munkát. — Vájjon, a vezetőnk hol lehet — kérdi az aratógép — itthagyott bennünket magunkra. — Rettenetes ez az éj — szólal meg ismét a traktor állandóan attó' rettegek, hogy valaki kárt tesz bennünk és nem tudunk dolgozni. — Mi lesz velem, retteg az aratógép —. ha valamelyik testrészemet elviszi valaki Hogyan aratok akkor holnap? Úgy szerelem pedig, amikor ölembe hull a levágott gabona, de vezetőnk erre nem gondol. Úgy látszik, ö nem akar résztvenni a „Harc minden szem gabonáért1' mozgalomban, amelyben pedig annyi testvérem kezelője résztvesz. — Úgy hiszem, — szól ismét a traktor, — nem tudja azt, hogyan könnyítjük meg az emberek munkáját. mert akkor jobban vigyázna ránk, nem hagyna itt prédául az ellenségnek. Vezetőnk talán mulat va'ahol. Bárki nyugodtan megrongálhat bennünket. Kora reggel majd megjön, indulni akar munkába, de nem tudunk menni, tehetetlenek leszünk. Talán fél nap is éltetik, amíg megja\rilanak bennünket Ennyivel is később fejeződik be az aratás. — Talán csak nem bánt bennünket senki — sóhajt az aratógép —, de mi lesz, ha minden éjjelt ebben a rettegésben kell eltölteni, vezetőnk felelőtlensége miatt. —r A traktor erre már szomorúan hallgatott. Javuló munkateljesítmények a Tereli Téglagyárban A Salgótarjáni Üveggyár dolgozóinak felhívása: „Ne hevertessétek a fölösleges üvegeket! TEViEL KÖZSÉG felső végén áll a téglagyár. Ezelőtt pár évtizeddel a régi népnyúzó tőkés építette. Az üzem akkori dolgozói hihetetlen nagy nyomorúságban teugjették életüket. Egv- cgy nap alig tudtak annyit keresni, hogy a napi betevő falatot biztosítani tudják családijuk számára. Ez volt a helyzet a felszabadulás előtt, A tőkésiek rablógazdálkodást folytattak, az üzem olyan állapotban volt, hogy nem lehetett a békés termelés céljaira beállítani. Alig egy éve, hogy a téglagyár megkezdte működését. Ez alatt az egy év alatt a téglagyár dolgozóinak és vezetőségének rengeteg nehézséget keltett leküzdeni, míg a termelés zavartalanul mehetett. Ez volt a helyzet még az 1952-es tervér beindulásakor is. A nyetrsgyárló gépet csak hosszas huzavona után tudták beindítani, többször előfordult az, hogy vagy a szerelőknek nem volt anyaguk, vagy éppen a tégiap résnek. hiányzott egy alkatrésze. Míg a gépszereOés folyt, addig megkezdte működését hat kézi- uető asztal, ahol szépen teljesítették saját tervelőirányzatukat, de nem tudták helyettesíteni a nagykapacitású présgépet. így a tervteljesítéssel a Teveli Téglagyár elég rosszul álOL VÉGRE ELKÉSZÜLT A GÉP, de nem sokáig örülhettek az üzem dolgozóé ennek, mert alig, hogy megindult — egy műszak után egyik fogaskereke eltörött. Újból álét a gép. Ennek javítását elég hamar elvégezték, úgy hogy a gépet ismét üzembe tudták helyezni, ezelőtt három héttel. Azóta zavartalanul megy, termelnék vele, a doOgozó-k teljesítik tervelőirányzatukat. Sőt napról-n-apra jobban behozzák az időköziben visszaesett, teljesített tervet. Percnyi elvtárs, az üzem vezetője régi szakember, a téglagyártás legkisebb fortélyával is tisztában van és szereti a „szakmát“, szívügyének tekinti a terv teljesítését. Nem ment sehogy a fejébe az, hogy a tervet nem tudják teljesíteni, annak ellenére, hogy a dolgozók mindent elkövettek, hogy azt időre teljesítsék. Sokat gondolkodott, hogyan tudná a téglagyártást a géppel meggyorsítani. „Állandóan fúrta lelkiismeretemet az, hogy én adósa maradok a népgazdaságnak, hogy mean tudom a tervet Teljesíteni., dolgozó társaimmal. Egyszer, azelőtt körülbelül két hete egy ötletem akadt: mi lenne akkor, ha a gépen a csigasort átalakítanám, menynyivel tudnánk egy műszak alatt többet teljesíteni? Ezen nem sokat tépeÚjításom eredménnyé! járt. azóta a giép egy mii szak alatt 300 darab téglával teljesít többel.“ így mondta el Perényi elvtárs szerény újításának történetét. Ezzel az újítással felszámolta a szűk keresztmetszetei, s ezen keresztül a termelés egy műszak alatt újabb 300 darabbal emelkedik. HATÁRTALAN LELKESEDÉSSEL dolgoznak az flzem dolgozói, elhatározták, hogy a II. negyedéves tervlemaradásukat Alkotmányunk ünnepére teljesülik. Ez minden bizonnyal teljesülné is fog, nem egy példa van arra. hogy amit dolgozóink vállaltak, mindig becsülettel teljesítették is. A pártnak. Rákosi elvtársnak adott szavukat a Teveli Téglagyár dolgozói is valóra akarják váltani. Erről beszélt Galiba Károly, a délutános műszak bri- gád'vezetője is: „Az elmúlt hónapok aOalt tervünket géphiány mialt nem tudtuk teljesíteni, vagy éppen valami más akadály csúszott mindig közbe. Reméljük, hogy most már a termelésünk az egyenletes emelkedő irányt fogja venni. Versenytársunk, a délelőttös brigád is keményen megfogta a munka végét, ők a mai napon 130 százalékot teljesítettek. EDőrelátlvatólag a mai napi teljesítményünk még az övéké fölé fog emelkedni, mert már erre a kél órára megállapított tervet jóval 150 százalék felett teljesítettük.“ Nemcsak a. présgépnél dolgozók végzik ilyen lelkesen, jól a munkájukat, a be- és kirhodó dolgozók is versenyben vannak egymással, ők is magasan t lii t e 1j esit i k előirányzatukat. Csizmák József behordó arról beszél, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nem adja meg a kellő támogatást az üzem dolgozóinak, az üzemben még nincs szakszervezeti bizottság. A dolgozók joggal kérdezik, hagy kit terhei a felelősség, őket-e vagy az építők szakszervezetének megyebizottságát. Többször kérték az illetékeseket, hogy alakítsák meg az üzemi szak szervezeti csoportot, de még ezidáig nem |örtén,t semmi. De mégis történt valami, ha más nem iV de ígérgetés, Helyes volna, ha minél előbb megalakítanák a szakszervezeti bizottságot, mely még inkább segítségére volna a dolgozóknak. Akkor talán megoldódna az a probléma is, hogy a dolgozók kultúrtermet, öltözői és mosdót kapjanak. fíiSS felirat díszíti a Sa.gófcarjáni üveggyár kerítését: „Előre a harmadik negyedévi terv sikeréért!" — Ez a felárait tanúskodik a Salgótarjáni üveggyár dolgozóinak erejéről és elszántságáról. És erről tanúskodik az. a hangulat is, amely a gyár műhelyeiben, kemencéi mellett, az irodákban és a raktárakban uralkodik. Gibea József sztahanovista üvegfúró, a-z I. számú fazékaekeinence dolgozója így fejezi ki ezt a hangulatot: „Minden provokációra azzal válaszolunk, hogy még többet és jobbat termelünk!'1 Erről, a salgótarjáni munkások harci szelleméről beszélgetünk Hakov sziki eávtárssai, ez üzemi bizottság titkárával, aki a termelési eredményekről tájékoztat bennünket. „Nagyrészt ennek a komoly elhatározásnak köszönhető, — mondja, — hogy mér június 17-én befejeztük féléves tervünket. És ennek a következménye lesz az is, hogy például abból a részlegből, mely kizáró víg linóm* fehérüyegek gyártásával foglalkozik, rövidesen sztahá- novista részleg lesz! Már eddig is 22 sztahanovistánk dolgozik azon, hogy minél több, minél jobbmennyiségű árut termeljünk." — Szükség is van sok finom fehérárura, — veti közbe Oszvald Győző elvtársi, a tervosztály vezetője, — mert az eme.kedő életszfmvonal követ- kezitében a háztartások egyte több üvegneműt, igényelnek. Ugyancsak finom fehéráru iránt érdeklődik a külföld is. — Termelhetnénk mi több finom fehérárut, — kapcsolódik a beszélgetésbe Somogyi József elvtárs, sztaháno. viista üvegfúró, —-ha a városokban és falvakban, úgyszólván minden ház- iaintäisbam nem heverne tízezerszámra a sok felhasználatlan üres üveg HÍREK a népi demokráciákból Ipari növények termesztése Albániában Albániában négy évvel ezelőtt kezd 6ek termeszteni nagyobb szántóié rüle- tekem ipari növényeket. A fe-fezaba- dulás előtt több ipari növény, mint például a cukorrépa és a napraforgó ismeretlen volt az országban. 1955-re az ötéves terv végére az ipari növények termesztésié 1950 hez viszonyítva 97 százalékkal emelkedik. 1955-ben az, ország gy ápolté rmése 240 ezer mázsa lesz, azaz az 1950. évi gyapottermésnek csaknem két és félszerese, a cukorrépatermeiés 1950hez viszonyítva 16 szorosára emelkedik (évi 1 millió mázsa), a dohánytermés pedig az 1950. évinek 313 százaléka lesz (évi 52 ezer métermázsa.) Békearatás Csehszlovákiában Dél Szlovákiában mindenfeé serényen folyik az aratás. Elsőnek a so- morlyai kerületben lévő hubicei álla mi gazdaS!ág.ban kezdték meg az ősziárpa uralását. Június 18 án reggel egy hatalmas, szovjet kombájn jelent meg a mezőn és néhány óra alatt máris befejezte az aratást az első nagy ár- patáb án. Jan Des kombájnvezető és Jozef Ozogán segédvezető felajánlották, hoi§y az aratás ideje alatt, napi •űdf-am, elgondolásomat tett követte, normáját 150 százalékra teljesíti. Az állami gazdaságokban egyébként idén igen jól tervezték meg a munkál.. A .kombájnok mögött például szekerek haladnak, amelyek összeszedik és nyomban behordják a szalmát. A szalma tehát egyei.en pillanatig sem marad a mezon. Az aratás utáni nap megjelennek a traktorok, amelyek tarló vetésre készítik elő a fafaji.. A harmadik napon már a vetés is megtörténik. Aratási előkészületek Lengyelországban A lengyel minisztertanács határozatot hozott az aratás és cséplési munkákká:! kapcsolatban. A határozat szerint aiz aratásra es a cséplésre az előkészületeket júius 1 ig egész Lengyelországban be kellett fejezni. Az állami gazdaságoknak augusztus 25 -ig kell befejezni az aratási és a cséplési munkálatokat, A minisztertanács határozatot hozott arra is. hogy az élenjáró termelőszövetkezeteket és állami Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MiíWmOlCÍUATM gépé tamásokat jutaymaani keíi. A határozat értelmében a legjobb termőid - szövetkezetek és gépállomások 5000 zloty pénzjutalmat, valamint, vándorzászlót kapnak. Az el fenséges elemek eltávolításával megerősödik a kollektív gazdaság A Vasi-le Roaiita kollektív gazdaság a romániai draganeszti községben van. Ez a kollektív gazdaság is a ku ökokkal folytatott harc tüzében erősödött meg. A fáin kulákjai mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a kollektiv gazdaság megalakulását, de a dofigozó parasztok nem hallgattak rájuk és ármánykodásiaik ellenére is megszületett, a kollektív gazdaság, amely azóta is állandóan fejlődik. A parasztok élete napról-napra szebb lesz, egyre növekszenek a terméshozamok, hiszen munkájukban alkalmazzák az élenjáró szovjet agrotechnika módszereit. A dolgozó parasztok az ellenség eltávolítása után kettőzött kedvvel láttak az aratási előkészületekhez Szá mos dolgozó paraszt, aki éppen a ku jákok miatt nem lépett be eddig, mo- f elvette.ét kérte. Az osztályéikmság e' távolítása, tehát a kollektiv gazdasA megerősödéséi vonta maga után. A nő ma már egyenrangú dolgozó .társa a férfinek. Sem kedve, sem ideje ahhoz hogy nagyanyáink módján száz meg száz üveg leikvárt és más egyebet főzzön be. Sokkal jobba® tudja hasznosítani idejét, a boltban pedig jutányos áron bármikor és bármilyen. dzsemet, befőttet, vásárolhat, Ha a soli fölösleges üveg és palack visszakerülne a forgalomba, rengeteg munkától és anyagpazarlástól mente- sítené az üveggyárakat, maradna idő és anyag exportáruk termelésére, a. gyógyszeripar szükségleteinek fokozottabb mértékű kielégítésére. J érméndi Károly elvtárs, főmérnök még hozzáteszi, hogy ha a népgazdaság visszakapja a sok helyen heverő fölös üvegeket, több idő és anyag jut a viiliamosságii cikkek gyártására is. Elmondja, milyen fontos az üvegcserepek összegyűjtése. A törött üveg fontos alapanyag, amely nátriumszu - fárot szódát, külföldi homokot tartalmaz. -s ezáltal, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az üveggyártást. I nyersanyag probléma megvitatásában résraiveitt a Salgótarjáni üveggyár minden fizikai .és szellemi dolgozója. A vita er ed m én y e ként számos hozzászólás és javaslat után az üzemi bizottság irodájában papírra került a Salgótarj áni ü v eggy-á r dolgo z ói n a k alábbi felhívása: ,,Mi, a Sal-gótarjáni üveggyár dolgozói június 17-én befejeztük féléves tervünket és a második félévben is arra lógunk törekedni, hogy több és jobbminőségű árut gyártsunk. Gyorsan fejlődő vagyiiparunk, konzerviparunk, sör- és szeszgyáraink, valamint az ország dolgozóinak háztartása rengeteg üvegneműt várnak tőlünk. Ugyancsak sok Unom árut kíván tőlünk a küllőid. Tudjuk azt, hogy a háztartásokban, pincékben, padlásokon igen nagy- mennyiségű fölösleges üveg kallódik. Ha ezek ismét használatba kerülnének népgazdaságunk sok nyersanyagot takarítana meg és bennünket tehermentesítene attól, hogy fölösen szokványiivegekel gyártsunk. Időnk lenne ahhoz, hogy export jínomárut készíthessünk, amelynek ellenében sok olyan értékes nyersanyagot, gépet kaphatnánk a küllőidtől, amire iparunknak szüksége van Éppen ezért felkérjük az ország minden dolgozóját, minden háziasszonyát, ne tartogasson otthon mindenféle üvegkacatot, hanem adja el min- den fölösleges palackját, öblösüvegét a MÉH átvevőhelyeknek. Lim lom Boltoknak. a falukban pedig a földművesszövetkezeteknek. Jó árat 'kap minden ép üvegért sőt az üvegcserépért is. amit mi az üveggyártásnál jól felhasználhatunk. Viszonzásul megígérjük, hogy gyártmányaink minősé gét, tartósságát és szépségét emelni fogjuk és a legkényesebb ízlést is iparkodunk kielégíteni, a külföldön pedig megszi'árdííjuk a magyar üvegipar jó hírét." A Salgótarjáni üveggyár dolgozóinak nevében: LANG RÓBERT párftitkárhely eltes, SOMOGYI JÓZSEF szlahánovista üvegluro MAKOVSZKI VILMOS SZU-titkár. PUfJBlCKL GYULA szlahánovista üvegfúró.
