Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-06 / 157. szám

1*62 JTTLIUS 6 NAPLÓ 7 Miért nem használják ki állami gazdaságaink a kombájnokat ? Gyönyörű napsütés Tan, amikor megérkezünk a kajmádi áLlami gaz- «iaságba. A gazdaság dolgozói az ál­latgondozókon kívül, valamennyien a földeken vannak. Sürgős a munka, a nap alaposan égeti a gabonát. A gaz­daság már meg is kezdte ezeket a munkálatokat A gazdaság tiga*gatójá­tól, Osiztermájer János elvtársitól meg­tudtuk, hogy az ősziárpát már nem­csak learatták, de el is csépelték, A gazdaság búzatarlöján húzódó kereszt­sorok azt mutatják, hogy a háza ara­tása nagyban folyik. Három aratógép végai az aratást. A legjobb eredményt az aratásban Csillag József traktoros érte el, aki aratási tervét 64 száza­lékra teljesítette azzal, hogy 99 hold gabonát már learatott. Osztermájer elv társ elmondja még azt is, bogy a gazdaság növényápolási munkálatai­hoz biztosítva van a munkaerő. Bevonták az állandó muukasok családtagjait, az anyákat Ls, akik gyermekeiket a napközibe adták és vállalták, hogy negyvenen 85 hold gyapotot megmunkálnak. Az erdőgazdaságtól is kaptak 30 dol­gozót segítségül, a szekszárdi leányiskolából pedig 30 úttörő sie­tett a gazdaság segítségére. Elmondotta azt is, hogy egy 1700-as gépet átalakítottak Bred'juk-féle gyors cséplésre. Ehhez a munkásokat Kis­kőrösről hozták. A cséplőgép jelen­leg borsót csépel. Megnéztük a gépet, ahol a dolgo­zik elmondották, hogy a cséplést a mai napon kezdték meg és 3—4 óra alatt több, minit 50 mázsa borsói csé­peltek el. A dolgozók azonban elmon­dották azt is, hogy ha a gazdaság több kocsit rendelt volna a borsóhordáshoz, még jobb eredményt értek volna el. Mi a helyzet az aratásnál Felkerestük Csillag József traktorost, aki a legjobb eredményt érte el az aratóbban. Hatalmas búzatáblán talál­juk, szorgalmasan végzi az aratást. Csillag elvtárstól megtudjuk, hogy ver­senyben van Barcsi Ferenc traktoros­sal, aki szintén aratást végez trakto­rával. Büszkén mondja, ez a tábla 19 hold. Ma fogtam hozzá, de akármi is lesz, máma learatom, mert ezzel hozzájárulok, hogy gazdaságunk az aratást a minisztertanács határozatá­ban előírt 8 napon belül elvégezze, meg anyagilag is jelentős számomra. Itt azonbau hibát látunk, mert a búzatáblának felén széjjel fekszenek a learatott kévék és nincs biztosítva az összerakása a mai na­pon.. Ezt nem helyesli Csillag elv társ sem. de nem helyesli azt sem, hogy egy másik területen h széjjel fek­szenek a kévék, ami nem arra mutat, hogy a munkaerő biztosítva lenne, de nem mulatja a munka jó megszer­vezését sem. A gazdaságija érkezett egy kómbájn is, mintegy 7—8 napja. Amint az igaz­gató elvtárstól megtudtuk, aratott is égy egész nap és szép eredményt ért el. Learatott 20 hold árpát, de mivel a kombájnt cséplésre is lehet hasz­nálni. arra hivatkozva, hogy akkor a búza még nem voot teljes érésben, beállították az árpa cséplésére. Nem törődve azzal, hogy nines teljes kapicitásában kihasználva, úgy gondolták, inkább végezzen fél munkát, minit sem másokat is kisegítsenek vele, vagy idejében beállították volna búzaaratásra Köztien a gazdaság vezetői szerinti „zöld“ búzából, ha megrázza a szét sűrűn morzsolódik a szem. Ilyen ese­tek azonban nemcsak a kajmádi álla­mi gazdaságban találkozunk. Ez a helyzet Alsóleperden is, ahol július 3- án délben kezdett aratni a kombájn, vagy a sárközi áiflami gazdaságban, ahol csütörtökön még három kombájn végezte a cs ép lést ahelyett, hogy az árpacséplést géppel végezték volna, a kombájnt pedig idejében beállították volna aratni, vagy kisegítették volna azokat a gazdaságokat, vagy termelő- csoportokat, akik árpa vagy búza ara­tásában tudták volna azt alkalmazni. „Beszélget“ traktor és az aratógép Vasárnap éjjel Magyarkeszin. Az egyik utca végén egy traktor és égy aratógép búslakodik. A falu mély hallgatásba burkolódzik. íekete fáty- lat terített rá az éj Ez alatt a lepel alatt az ellenség könnyen odaférkőz­het a gépekhez, mert nincs, aki vigyázna rájuk. Beszélget a traktor és az aratógép. — Bárcsak már virradna — mondja a traktor. — Legalább kezdhetnénk a munkát. — Vájjon, a vezetőnk hol le­het — kérdi az aratógép — itthagyott bennünket magunkra. — Rettenetes ez az éj — szólal meg ismét a traktor állandóan attó' rettegek, hogy va­laki kárt tesz bennünk és nem tudunk dolgozni. — Mi lesz velem, retteg az aratógép —. ha valamelyik testrészemet elviszi valaki Hogyan aratok akkor holnap? Úgy szerelem pedig, amikor ölembe hull a levágott gabona, de vezetőnk erre nem gondol. Úgy látszik, ö nem akar résztvenni a „Harc minden szem gabonáért1' mozgalomban, amelyben pedig annyi testvérem kezelője résztvesz. — Úgy hiszem, — szól ismét a traktor, — nem tudja azt, hogyan könnyítjük meg az emberek munkáját. mert akkor jobban vi­gyázna ránk, nem hagyna itt prédául az ellenségnek. Vezetőnk talán mulat va'ahol. Bárki nyugodtan megrongálhat bennünket. Kora reggel majd meg­jön, indulni akar munkába, de nem tudunk menni, tehetetlenek leszünk. Talán fél nap is éltetik, amíg megja\rilanak bennünket Ennyivel is ké­sőbb fejeződik be az aratás. — Talán csak nem bánt bennünket senki — sóhajt az aratógép —, de mi lesz, ha minden éjjelt ebben a rettegésben kell eltölteni, vezetőnk felelőtlensége miatt. —r A traktor erre már szomo­rúan hallgatott. Javuló munkateljesítmények a Tereli Téglagyárban A Salgótarjáni Üveggyár dolgozóinak felhívása: „Ne hevertessétek a fölösleges üvegeket! TEViEL KÖZSÉG felső végén áll a téglagyár. Ezelőtt pár évtizeddel a régi népnyúzó tőkés építette. Az üzem akkori dolgozói hihetetlen nagy nyo­morúságban teugjették életüket. Egv- cgy nap alig tudtak annyit keresni, hogy a napi betevő falatot biztosítani tudják családijuk számára. Ez volt a helyzet a felszabadulás előtt, A tőké­siek rablógazdálkodást folytattak, az üzem olyan állapotban volt, hogy nem lehetett a békés termelés céljaira be­állítani. Alig egy éve, hogy a téglagyár meg­kezdte működését. Ez alatt az egy év alatt a téglagyár dolgozóinak és vezetőségének rengeteg nehézséget kel­tett leküzdeni, míg a termelés zavar­talanul mehetett. Ez volt a helyzet még az 1952-es tervér beindulásakor is. A nyetrsgyárló gépet csak hosszas huzavona után tudták beindítani, többször előfordult az, hogy vagy a szerelőknek nem volt anyaguk, vagy éppen a tégiap résnek. hiányzott egy alkatrésze. Míg a gépszereOés folyt, addig megkezdte működését hat kézi- uető asztal, ahol szépen teljesítették saját tervelőirányzatukat, de nem tud­ták helyettesíteni a nagykapacitású présgépet. így a tervteljesítéssel a Teveli Téglagyár elég rosszul álOL VÉGRE ELKÉSZÜLT A GÉP, de nem sokáig örülhettek az üzem dol­gozóé ennek, mert alig, hogy megin­dult — egy műszak után egyik fo­gaskereke eltörött. Újból álét a gép. Ennek javítását elég hamar elvégez­ték, úgy hogy a gépet ismét üzembe tudták helyezni, ezelőtt három héttel. Azóta zavartalanul megy, termelnék vele, a doOgozó-k teljesítik tervelő­irányzatukat. Sőt napról-n-apra jobban behozzák az időköziben visszaesett, teljesített tervet. Percnyi elvtárs, az üzem vezetője régi szakember, a tégla­gyártás legkisebb fortélyával is tisz­tában van és szereti a „szakmát“, szív­ügyének tekinti a terv teljesítését. Nem ment sehogy a fejébe az, hogy a tervet nem tudják teljesíteni, annak ellenére, hogy a dolgozók mindent elkövettek, hogy azt időre teljesítsék. Sokat gondolkodott, hogyan tudná a téglagyártást a géppel meggyorsítani. „Állandóan fúrta lelkiismeretemet az, hogy én adósa maradok a népgazda­ságnak, hogy mean tudom a tervet Teljesíteni., dolgozó társaimmal. Egy­szer, azelőtt körülbelül két hete egy ötletem akadt: mi lenne akkor, ha a gépen a csigasort átalakítanám, meny­nyivel tudnánk egy műszak alatt töb­bet teljesíteni? Ezen nem sokat tépe­Újításom eredménnyé! járt. azóta a giép egy mii szak alatt 300 darab tég­lával teljesít többel.“ így mondta el Perényi elvtárs szerény újításának tör­ténetét. Ezzel az újítással felszámolta a szűk keresztmetszetei, s ezen keresz­tül a termelés egy műszak alatt újabb 300 darabbal emelkedik. HATÁRTALAN LELKESEDÉSSEL dolgoznak az flzem dolgozói, elhatá­rozták, hogy a II. negyedéves terv­lemaradásukat Alkotmányunk ünnepé­re teljesülik. Ez minden bizonnyal tel­jesülné is fog, nem egy példa van ar­ra. hogy amit dolgozóink vállaltak, mindig becsülettel teljesítették is. A pártnak. Rákosi elvtársnak adott sza­vukat a Teveli Téglagyár dolgozói is valóra akarják váltani. Erről beszélt Galiba Károly, a délutános műszak bri- gád'vezetője is: „Az elmúlt hónapok aOalt tervünket géphiány mialt nem tudtuk teljesíteni, vagy éppen valami más akadály csúszott mindig közbe. Reméljük, hogy most már a termelé­sünk az egyenletes emelkedő irányt fogja venni. Versenytársunk, a dél­előttös brigád is keményen megfogta a munka végét, ők a mai napon 130 százalékot teljesítettek. EDőrelátlvató­lag a mai napi teljesítményünk még az övéké fölé fog emelkedni, mert már erre a kél órára megállapított tervet jóval 150 százalék felett teljesítet­tük.“ Nemcsak a. présgépnél dolgozók vég­zik ilyen lelkesen, jól a munkájukat, a be- és kirhodó dolgozók is verseny­ben vannak egymással, ők is magasan t lii t e 1j esit i k előirányzatukat. Csizmák József behordó arról be­szél, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nem adja meg a kellő támo­gatást az üzem dolgozóinak, az üzem­ben még nincs szakszervezeti bizott­ság. A dolgozók joggal kérdezik, hagy kit terhei a felelősség, őket-e vagy az építők szakszervezetének megyebizott­ságát. Többször kérték az illetékese­ket, hogy alakítsák meg az üzemi szak szervezeti csoportot, de még ezidáig nem |örtén,t semmi. De mégis történt valami, ha más nem iV de ígérgetés, Helyes volna, ha minél előbb meg­alakítanák a szakszervezeti bizottsá­got, mely még inkább segítségére vol­na a dolgozóknak. Akkor talán megol­dódna az a probléma is, hogy a dol­gozók kultúrtermet, öltözői és mosdót kapjanak. fíiSS felirat díszíti a Sa.gófcarjáni üveggyár kerítését: „Előre a harma­dik negyedévi terv sikeréért!" — Ez a felárait tanúskodik a Salgótarjáni üveggyár dolgozóinak erejéről és el­szántságáról. És erről tanúskodik az. a hangulat is, amely a gyár műhelyei­ben, kemencéi mellett, az irodákban és a raktárakban uralkodik. Gibea Jó­zsef sztahanovista üvegfúró, a-z I. szá­mú fazékaekeinence dolgozója így fejezi ki ezt a hangulatot: „Minden provokációra azzal válaszolunk, hogy még többet és jobbat termelünk!'1 Erről, a salgótarjáni munkások har­ci szelleméről beszélgetünk Hakov sziki eávtárssai, ez üzemi bizottság titkárá­val, aki a termelési eredményekről tá­jékoztat bennünket. „Nagyrészt en­nek a komoly elhatározásnak köszön­hető, — mondja, — hogy mér június 17-én befejeztük féléves tervünket. És ennek a következménye lesz az is, hogy például abból a részlegből, mely kizáró víg linóm* fehérüyegek gyártá­sával foglalkozik, rövidesen sztahá- novista részleg lesz! Már eddig is 22 sztahanovistánk dolgozik azon, hogy minél több, minél jobbmennyi­ségű árut termeljünk." — Szükség is van sok finom fehér­árura, — veti közbe Oszvald Győző elvtársi, a tervosztály vezetője, — mert az eme.kedő életszfmvonal követ- kezitében a háztartások egyte több üvegneműt, igényelnek. Ugyancsak fi­nom fehéráru iránt érdeklődik a kül­föld is. — Termelhetnénk mi több finom fe­hérárut, — kapcsolódik a beszélgetés­be Somogyi József elvtárs, sztaháno. viista üvegfúró, —-ha a városokban és falvakban, úgyszólván minden ház- iaintäisbam nem heverne tízezerszámra a sok felhasználatlan üres üveg HÍREK a népi demokráciákból Ipari növények termesztése Albániában Albániában négy évvel ezelőtt kezd 6ek termeszteni nagyobb szántóié rüle- tekem ipari növényeket. A fe-fezaba- dulás előtt több ipari növény, mint például a cukorrépa és a napraforgó ismeretlen volt az országban. 1955-re az ötéves terv végére az ipari növények termesztésié 1950 hez viszonyítva 97 százalékkal emelkedik. 1955-ben az, ország gy ápolté rmése 240 ezer mázsa lesz, azaz az 1950. évi gyapottermésnek csaknem két és fél­szerese, a cukorrépatermeiés 1950hez viszonyítva 16 szorosára emelkedik (évi 1 millió mázsa), a dohánytermés pedig az 1950. évinek 313 százaléka lesz (évi 52 ezer métermázsa.) Békearatás Csehszlovákiában Dél Szlovákiában mindenfeé seré­nyen folyik az aratás. Elsőnek a so- morlyai kerületben lévő hubicei álla mi gazdaS!ág.ban kezdték meg az őszi­árpa uralását. Június 18 án reggel egy hatalmas, szovjet kombájn jelent meg a mezőn és néhány óra alatt máris befejezte az aratást az első nagy ár- patáb án. Jan Des kombájnvezető és Jozef Ozogán segédvezető felajánlot­ták, hoi§y az aratás ideje alatt, napi •űdf-am, elgondolásomat tett követte, normáját 150 százalékra teljesíti. Az állami gazdaságokban egyébként idén igen jól tervezték meg a mun­kál.. A .kombájnok mögött például sze­kerek haladnak, amelyek összeszedik és nyomban behordják a szalmát. A szalma tehát egyei.en pillanatig sem marad a mezon. Az aratás utáni nap megjelennek a traktorok, amelyek tarló vetésre készítik elő a fafaji.. A harmadik napon már a vetés is meg­történik. Aratási előkészületek Lengyelországban A lengyel minisztertanács határoza­tot hozott az aratás és cséplési mun­kákká:! kapcsolatban. A határozat sze­rint aiz aratásra es a cséplésre az elő­készületeket júius 1 ig egész Len­gyelországban be kellett fejezni. Az állami gazdaságoknak augusztus 25 -ig kell befejezni az aratási és a cséplési munkálatokat, A minisztertanács ha­tározatot hozott arra is. hogy az élen­járó termelőszövetkezeteket és állami Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Mií­WmOlCÍUATM gépé tamásokat jutaymaani keíi. A ha­tározat értelmében a legjobb termőid - szövetkezetek és gépállomások 5000 zloty pénzjutalmat, valamint, vándor­zászlót kapnak. Az el fenséges elemek eltávolításával megerősödik a kollektív gazdaság A Vasi-le Roaiita kollektív gazdaság a romániai draganeszti községben van. Ez a kollektív gazdaság is a ku ökok­kal folytatott harc tüzében erősödött meg. A fáin kulákjai mindent elkö­vettek, hogy megakadályozzák a kol­lektiv gazdaság megalakulását, de a dofigozó parasztok nem hallgattak rá­juk és ármánykodásiaik ellenére is megszületett, a kollektív gazdaság, amely azóta is állandóan fejlődik. A parasztok élete napról-napra szebb lesz, egyre növekszenek a termés­hozamok, hiszen munkájukban alkal­mazzák az élenjáró szovjet agrotech­nika módszereit. A dolgozó parasztok az ellenség el­távolítása után kettőzött kedvvel lát­tak az aratási előkészületekhez Szá mos dolgozó paraszt, aki éppen a ku jákok miatt nem lépett be eddig, mo- f elvette.ét kérte. Az osztályéikmság e' távolítása, tehát a kollektiv gazdasA megerősödéséi vonta maga után. A nő ma már egyenrangú dolgozó .társa a férfinek. Sem kedve, sem ide­je ahhoz hogy nagyanyáink módján száz meg száz üveg leikvárt és más egyebet főzzön be. Sokkal jobba® tudja hasznosítani idejét, a boltban pedig jutányos áron bármikor és bár­milyen. dzsemet, befőttet, vásárolhat, Ha a soli fölösleges üveg és palack visszakerülne a forgalomba, rengeteg munkától és anyagpazarlástól mente- sítené az üveggyárakat, maradna idő és anyag exportáruk termelésére, a. gyógyszeripar szükségleteinek foko­zottabb mértékű kielégítésére. J érméndi Károly elvtárs, főmérnök még hozzáteszi, hogy ha a népgazda­ság visszakapja a sok helyen heverő fölös üvegeket, több idő és anyag jut a viiliamosságii cikkek gyártására is. Elmondja, milyen fontos az üveg­cserepek összegyűjtése. A törött üveg fontos alapanyag, amely nátriumszu - fárot szódát, külföldi homokot tartal­maz. -s ezáltal, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az üveggyártást. I nyersanyag probléma megvitatásá­ban résraiveitt a Salgótarjáni üveg­gyár minden fizikai .és szellemi dolgo­zója. A vita er ed m én y e ként számos hozzászólás és javaslat után az üzemi bizottság irodájában papírra került a Salgótarj áni ü v eggy-á r dolgo z ói n a k alábbi felhívása: ,,Mi, a Sal-gótarjáni üveggyár dol­gozói június 17-én befejeztük féléves tervünket és a második félévben is arra lógunk törekedni, hogy több és jobbminőségű árut gyártsunk. Gyor­san fejlődő vagyiiparunk, konzervipa­runk, sör- és szeszgyáraink, valamint az ország dolgozóinak háztartása ren­geteg üvegneműt várnak tőlünk. Ugyancsak sok Unom árut kíván tő­lünk a küllőid. Tudjuk azt, hogy a háztartásokban, pincékben, padlásokon igen nagy- mennyiségű fölösleges üveg kallódik. Ha ezek ismét használatba kerülné­nek népgazdaságunk sok nyersanya­got takarítana meg és bennünket te­hermentesítene attól, hogy fölösen szokványiivegekel gyártsunk. Időnk lenne ahhoz, hogy export jínomárut készíthessünk, amelynek ellenében sok olyan értékes nyersanyagot, gé­pet kaphatnánk a küllőidtől, amire iparunknak szüksége van Éppen ezért felkérjük az ország minden dolgozóját, minden háziasszo­nyát, ne tartogasson otthon minden­féle üvegkacatot, hanem adja el min- den fölösleges palackját, öblösüvegét a MÉH átvevőhelyeknek. Lim lom Boltoknak. a falukban pedig a föld­művesszövetkezeteknek. Jó árat 'kap minden ép üvegért sőt az üvegcseré­pért is. amit mi az üveggyártásnál jól felhasználhatunk. Viszonzásul meg­ígérjük, hogy gyártmányaink minősé gét, tartósságát és szépségét emelni fogjuk és a legkényesebb ízlést is iparkodunk kielégíteni, a külföldön pedig megszi'árdííjuk a magyar üveg­ipar jó hírét." A Salgótarjáni üveggyár dolgozói­nak nevében: LANG RÓBERT párftitkárhely eltes, SOMOGYI JÓZSEF szlahánovista üvegluro MAKOVSZKI VILMOS SZU-titkár. PUfJBlCKL GYULA szlahánovista üvegfúró.

Next

/
Thumbnails
Contents