Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-09-07 / 210. szám
W5Í szeptember 7 NAPLÓ » Sztálin elvtárs fogadta Cedenbal elvtársat Moszkva (TASZSZ): J. V. Sztálin elvtárs, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke szeptember 5 én fogadta J. Cedenbal elvtársat, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökét, A fogadáson jelen volt A. J, Vlsinszkij elvtárs is, a Szovjetunió kül. ügy minisztere. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának szeptember 5-i ülése Berlin (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának szeptember 5-i ütésén Georg Dcrtingér a többi között ezeket mondta: A kormány úgy véli, minden német hazafi szószólójaként ajánlhatja a háznak, hogy vizsgálja meg a szovjet kormány javaslatát. Különös elégtétel számomra — mondotta —, hogy nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nevében, hanem minden békeszerető német hazafi nevében is kifejezhetem köszönetemet a Szovjetunió kormányának. A Szovjetunió barátságára barátsággal, se- gitségére hűséggel válaszolunk, Derfinger külügyminiszter beszéde után Dieckmann elnök felolvasta a népi kamara összes csoportjának határozatát, sinelyhez a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája a megértés érdekében újból kézé: nyújtja a bonni szövetségi gyűlésnejt. A' határozat megbízza a képviselőket, válasszanak küldöttséget, amely egy megfelelő javaslatokat tartalmazó levelei nyújtson át a szövetségi gyűlés elnökségének. A népi kamara ezen kívül meghatalmazza a küldöttséget, folytasson megbeszéléseket a szovjet kormány által javasolt négyhatalmi értekezleten való közös részvétel kérdésében. Ezután a pártok szónokai felhívással! fordultak az egész német néphez, hogy minden erejükkel támogassák a szovjet békej-avaslatot. Bukarestben megnyílt a Nemzetközi Diákszövetség tanácsülése Bukarest (TASZSZ): Szeptember 5. én ünnepélyes keretek között megnyílt Bukarestben a Nemzetközi Di ákszövelség tanácsülése. Az ülésén mintegy hatvan ország diákit júságá nah küldöttei vesznek részt. A román ifjúság nevében a Romqn Ifjúmunkás Szövetség központi bizottságának első titkára üdvözölte a tanácsülés részvevőit. A tanácsülés részvevői egyhangúlag jóváhagyták a következő napi rendet: Beszámoló a Nemzetközi Diákszö vétség és tagszervezeteinek 1951— 52* évi tevékenységéről és leiadatat ról a diákok érdekeinek és követélé. seinek teljesítéséért tolylátott harcban Több ország diákszövetségének belépéséről a Nemzetközi Diákszövet ségbe. A diákok III. világkongresszusának összehívásáról. Az 1. napirendi pontról Beríanu, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke tartott beszámolót. Az angol ^Zdkszerve/eti kongresszus záróülése ,Margat,e (TASZSZ): Az angol szakszervezeti kongresszus záróülésén megvitatták és egyhangúan elfogadok azt a határozati javaslatot, mely a kelet és nyugat közötti kereskedel mi kapcsolatok kiterjesztését követeli. ,,A kongresszus úgy véh '— mondja a határozat —. hogy a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése Kínával, a Szovjetunióval és más keleti országokkal nagymértékben szolgálná a nemzetközi helyzet megjavítását. A kongresszus tehát lelhívja a külön böző kormányokat — politikai rendszerüktől függetlenül, — hogy haladéktalanul vitassák meg együtt a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének és a mesterséges korlátozó sok megszüntetésének lehetőségeit.“ A kongresszus határoz,atot fogadott el arról, hogy a nők a férfiakkal egyenlő munkáért egyenlő bért is kapjanak. Az angol szakszervezetek kongresszusának elnökévé az 1952—53 as évire Tom O'Brian t, a Színház- és Fiion művészeti Dolgozók Országos Szövetségének főtitkárát választották meg, Rövid külpolitikai hírek Kopenhágs (TASZSZ) A dán kormány és a Riksdag címére tovább érkeznek a tiltakozások az atlanti haderők szeptemberre tervezett nagyarányú kombinált baltitengeri hadgyakorlatai és az ellen, hogy dán területen amerikai csapatokat helyeznek el. * Szófia (MTI) A török lapok szerint Isztanbul környékén szeptember 9— 12 között tartják az első török hadsereg hadgyakorlatait. A „Herguen“ című török lap Sprint Ridgway tábornok személyesen vezeti majd 'ezeket a hadgyakorlatokat. • Delhi (TASZSZ) A Madhia Prad-cs állambeli hatóságok betiltották a Buranpur városban tervezett körzeti békeértekezletet. . * Peking (Uj Kína) Az ázsiai és csendesóceáni országok békeértekezletének kanadai előkészítő bizottsága cs a kanadai békebizottság vállvetve dolgozik azon. hogy a kanadai nép minél szélesebb rétegei képviseltessék magukat a Pekingben megtartandó békeértekezleten. Brit-Co lu m b iá ban békenépszavazás folyik. A szavazók a koreai fegyverszüneti tárgyalások eredményes be- fedezését és a tömegpusztításra alkalmas fegyverek törvényen kívül helyezés ét köVetelik. * Berlin (MTI) A nyugalnémetországi Moselhürsch, Breckenach, Lehmen. Karldt, Nörz és Münstermaifeld község parasztsága szenvedélyes hangulatú gyűlésen elszántan tiltakozott az amerikai megszálló csapatoknak az ellen a szándéka ellen, hogy az említett falvak közölti területen újabb földeket kobozzanak el katonai repülőterek létesítésére. * Uj Delhi (Vj Kína) Augusztus 30- án és 31-én Kaikat fában megtartották az ázsigi. és csendesóceáni országok békeértekezletének nyugalbengáliai. előkészítő találkozóját. A találkozón határozatot hoztak; amely a koreai fegyverszünet haladéktalan megkötését, a sanfranciscoi szerződés hatály onkívül helyezését-, valódi japán békeszerződés létrehozását és az ázsiai országok közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok útjában álló akadályok eltávolítását követeli. Rádiíó- sporthír Vasárnap este 19 órakor a Kos" suth-adó helyszíni közvetítést ad a Budapesti Postás—Pécsi Lokomotív NB 1. labdarúgó mérkőzésről. A japán egységes demokratikus nemzeti felszabadító arcvonal választási programja Tokió (TASZSZ) Az „AfMhatu'' című lap jelentése szerint a Japán Kommunista Part központi vezetöszerve a küszöbönálló parlamenti választásokkal kapcsolatban közzétette az egységes demokratikus nemzeti felszabadító arcvonal választási programját, amely a többi között hang. súlyozza: Érvényteleníteni kell a különbékeszerződést. az amerikai-japán ..biztonsági egyezményt“. minden oldalú békeszerződést kell kötni a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság részvételével. Harcolni kell az újrafelfegyverzés. a parasztok és halászok feudális kizsákmányolása, a munkanélküliség ellen. Harcolni kell a nép életszínvonalának emeléséért, a katonai célokat szolgáló súlyos odúk eltörléséért, az árak leszállításáért, a nemzeti kultúra védelméért. A program utolsó pontja így szól: ..Harc a nemzetárulás kormányának lemondásáért, a nemzeti felszabadulás koalíciós kormányának megalakulásáért.“ A Japán Kommunista Párt központi vezető szervének {elhívása a japán néphez A Japán Kommunista Párt központi vezető szerve a választási programmal egyidejűleg közzétette a japán néphez intézett 'felhívását. A felhívásban konkrét tényeket sorol fel arról, hogy a különbékeszerződés, az úgynevezett biztonsági egyezmény és a ,,közigazgatási egyezmény’1 fokozta az amerikai mono-pó! tő-ke befolyását és a háború, a pusztulás szélére sodorta a nemzetet. A felhívás rámutat, hogy a nemzet súlyos helyzetéért a nemzetáruló szerződéseket és egyezményeket aláíró Josida-féle liberális párté a felelősség. Magán a nemzeten kívül senki sem vezetheti ki az országot a válságból és a nemzet ezt a célt csak Josida reakciós kormányának megbuktatásával érheti el. Ha a nemzet győz, ez hatalmas mértékben megerősíti az egy séges nemzeti arcvonalat és a megszállási rendszer felszámolását, a nemzeti felszabadulás koalíciós kormányának megalakítását eredményezi. A nemzetnek választania kell, hogy a háború útján, vagy a béke útján haladjon-e. A felhívás felszólít minden hazafias és békeszeretö japánt és hazafias, valamint békeszerető szervezetet, hogy összefogva mérjenek vereséget a Liberális Pártra. A felhívás síkraszáll amellett, hogy fogadják el az egységes, demokratikus nemzeti felszaba" dítö arcvon.al programja k amely a háború ellen, a nemzet függetlenségéért. és békéért folyó küzdelem leghatásosabb harci programja. A Kommunista Párt hajlandó összefogni mindazokkal az erőkkel, amelyek síkraszállnak a megszállási rendszer, és a Josida-kormány ellen, mindazokkal, akik a választási programnak, akár egyetlen pontját is támogatják. A Kommunista Párt külön felhívással fordul a Szocialista Párthoz tartozó dolgozókhoz és kiemeli, hogy a jobboldali szocialista vezetők teljes mértékben a háborús ús/.ílók ügynökeivé váltak, a ,,ba!oldaii‘‘ szocialista vezetők pedig szintén támogatják az amerikai agresszorokat, A. felhívás azt a reményt fejezi ki, hogy a Szocialista Párt egyszerű tagjai világosan felismerik a párt vezetőinek tettei és szavai közötti ellentéteket és feltámasztják az igazi hazafias Szocialista Pártol, amellyel a Kommunista Párt szoros együttműködést hajlandó kifejteni. Az „Akahata” közli a Japán Kommunista Párt központi vezeiőszervé- nek egy másik felhívását is, ame.lv hangsúlyozza, hogy a választások a legjobb lehetőségeket nyújtják a nemzetnek arra, hogy az egységes demokratikus nemzeti fölszabadító arcvonalba tömörüljön. Az „Aszahi“ című lap közli, hogv a Kommunista Párt 1ŐS jelöltjét és az egységes front bét jelöltjét lépteti fel a választásokon. Szeptember 9-én nyílik meg a Dimitrov’-kiállítás Szeptember 9 én a bolgár nép felszabadulásának évfordulóján a Magyar Munkásmozgalmi Intézet és a Ku’-túrkapcsölatok Intézete rendezésében Dimitrov-kiálilítás nyílik Budapesten a Munkásmozgalmi Intézetben, A kiállítás művészi festményeken, fényképeken, fotókópiákon keresztül tárja a látogatók elé a bolgár nép nagy tanítójának és vezetőjének. Dimitrov elvtársnak életét, forradalmi munkásságát. A rendezés munkájához nagy segítséget nyújtott a Bolgár Népköztársaság. Művészi értékű, Georgi Dimitrov elvtárs életével kapcsolatos festményeket és szobrokat küldött a kiállításra. LELEPLEZŐ TÉNYEK 1948 július 12-én jelent meg a Tájékoztató Iroda lapjában, a Tartós Békéért Népi Demokráciáért című folyóiratban az a határozat, melyet a Tájékoztató Iroda hozott a Jugoszláv Kommunista Párt helyzetéről. liz és a Tájékoztató Irodának újabb, 1949 november 29-én megjelent határozata leleplezték azt a t rock ista bandái, amely becsapva a jugoszláv népet, letérve a demokrácia és a szocializmus útjáról, fasiszta diktatúrát, véres terrort, könyörtelen elnyomást honosított meg Jugoszláviában. A Tájékoztató Iroda határozatainak megjelenése óta eltelt idő még szélesebb területen, még mélyebben megmutatta, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmába került „és nem más, mint a Tito, Kardel j, Bnnkovics, Gvilasz klikk kémfeladatainak végrehajtó gépezete“. Különösképpen megbizonyosodhattak erről a határmenti Baranya dolgozói, a határszél falvainak lakói, akiknek szemei előtt vetkőzött ki Tito a farkasbunda fölé ráncigáit bárnnybőrbő!, akiknek tanúsága bizonyítja, mint süllyed mind nagyobb nyomorba a Tito-banda és kegyeltjei — a tőkések és kulákok—-által kizsákmányolt jugoszláv nép, akik napról- napra fájdalmasan panaszkodó leveleket kapnak „ódáéiról“, rokonoktól, ismerősöktől. A Tájékoztató Iroda 1949 novemberi határozatában megállapítja: wt Tito, Rankovics, Kardelj, Gvilasz, Dijadé, Gosnvák, Maszta- ries, Rebler, Mrázovics, Vukmano- vics, Kocsa, Popovics, Ki dries, Nés- kovies, Zlaties. VelebH, Köllscvszkl és mások kémcsoporija a munkás- osztály és parasztság ellensége, Jugoszlávia népeinek ellensége/ A hatalmat bitorló Tito-klikk, — amely a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozata előtt a nép, a népi demokratikus államok és a Szovjetunió félrevezetése céljából állandóan a szocializmus építéséről, a szovjet—juaöszláv h?> rútságról fecsegett — valójában fel-zártanba Jugoszláviában a népi demokratikus rendszert. Vezető pozíciókba a nép ellenségéit •— tőkéseket, kulákokat, a királyi hadsereg magasrangú katonatisztjeit ültette, kalonai- és rendőrterrórral elnyomja a népet és szőrőstől-bőröstői eladta az országot az amerikai;' imperialistáknak. Ma már cgyre-másra nyilvánosságra jutnak azok a leleplező dokumentumok, melyek a Tito-banda árulását, népelnyomó mivoltát kélségbevonhn- tat lapui. bizonyítják. Tudjuk, hogy a kínzóeszközökkei, n középkori inkvizíciót megszégyenítő „szerszámokkal1' felszerelt börtönökben, földalatti kazamatákban mintegy 250 ezer becsületes dolgozó sínylődik és egyetlen bűnük az, hogy felemelték szavukat a mérhetetlen , terror, a szörnyű kizsákmányolás, az embertelen életkörülmények ellen. B. Zsirnov írja cikkében: „Rankovics felfegyverzeit büntetőkiüönitményei bejárják az egész országot. Szuronyt szegeznek a parasztoknak, úgy veszik' el tőlük termékeiket; határidő előtt követelik az állami kvóta beszolgáltatását és minden úton-módon szipo’.vozzák Őket. Állandóan megtorlással fenyegetik a gyári munkásokat is. A titoista büntetőtörvény halálos ítéletet mér a munkásra, na nem képes teljesíteni a fegyenc-norniákat.” A baranyai dolgozók még közelebbi információkkal is rendelkeznek, melyek Ugyancsak a Tájékoztató Iroda megállapítását bizonyítják. Periskits Mi kiós elvtárs, nagvpeterdi tanácselnöknek például ezeket írják jugoszláviai rokonai: ,,Most nekünk is be kell menni a munkorzajedniröha, mert máskép nem kapunk semmit sem... Mi bizony még malacokat sem vettünk. Hathetes malacoknak. 5—G000 dinár párja .. . Egy szobabútor ötvenezer dinárba kerül, de csak olyan egyszerű festett ágit. meg szekrény. Az egynapi napszám meg hatvan dinár...“ (a, levelet a „Dunántúli Napló“ eredetiben augusztus 14-i számában közölte.) Mit bizonyít ez a levél? Azt. hogy „a szövetkezetekbe a falu egész lakosságát felveszik, s így természetesen a kulákokat is. Szövetkezetinek tekintik a földel, az igásállatokat és a felszerelést. A szövetkezet jövedelmét nem a végzett munka szerint, hanem „részvények“ szerint osztják el, vagyis: a tagok jövedelmének főforrása — a járadék. Ezek az úgynevezett „szocialista szövetkezetek“ tehát egyik, formáját jelenük annak a tőkés kizsákmányolásnak, amelyet a kulákság a dolgozó parasztsággal szemben alkalmaz.“ (Tartós Békéért, Népi Demokráciáért, 1949. Vll. 7.) Mit bizonyít ez a levél? Azt, hogy a Tito-banda kifosztja a dolgozó parasztságot. Az elrabolt terményeket pedig fegyverért, a vezetőréteg számára biztosított élvezeti cikkekért olcsó áron kiárusítják a tolvajok az imperialistáknak. Hajósaink, pénzügy őreink, határőreink látják, bogy a Dunán felfelé haladó, hazánkon átutazó jugoszláv hajók gabonával, fával, egyéb természeti kincsekkel mégrakoltak, a visszafelé .jövő hajók pedig nylon-harisnyát, piperecikkeket szállítanak. Természetesen ezekből az árukból egyetlen darab sem jut a napi 60 dinár napszámon tengődő parasztságnak. Mit bizonyít ez ,a levél? Azt, hogy titoista szövetkezetekbe (zadrugákba, m u n k a - z-3 j-e d n Icákba) kényszerített parasztokat a kulákok (mint a zadrugák vezetői) és tiíoislák (mint. az ország vezetői) féktelenül kizsákmányolják. A doigözó parasztoknak á felemelkedésre, a jobb életre még reményük sem lehet a mai rendszerben, (csak egy példa: kOO napot kell dolgozniok, hogy egy pár hathetes malacot vehessenek). Mit bizonyít ez a levél? Végső soron azt. amit a Tájékoztató Iroda 1919 novemberi határozata leszögez: „A jugoszláv bitorlók politikája a falun a kuiák-kapitailsía jellegű politika. Az erőszakkal létrehozott álszövetkezetek a faluban a kulákság és ügynökei kezében vannak és a dolgozó parasztság széles tömegei kizsákmányolásának eszközei.“ De bizonyítják azt ások a határmenti események is, melyeknek dolgozó parasztjaink nap-mint nap szemtanúi, A Majláth-pusztai dolgozók nem egyszer látták, hogyan hajszolják ki fegyveres kulákok a dolgozókat mezei munkára és hogyan fosztják ki a jugoszláv terrorkgények az amúgy is lerongyolt, kirabolt dolgoíc»kat. Az ormánypusztai dolgozók — Husi Mihályné, Frank János és a többiek — látták, hogyan hajtják fegyveres udbások munkára a nőket, hogyan ütik-verik pu.sk a tussal a megkínzott asszonyokat. Csak minden emberi érzésből kivetkőzött vadállatok, csak a Koreát bombázó barbár amerikaiak szövetségesei tehetnek ilyet! Azonban elsősorban a munkásság ellen irányul a Tilo-terror. a munkásság helyzete kétségbeejtő Tito Jugoszláviájában. „Jugoszláviának növekvő szolgai függősége az imperializmustól a munkásosztály kizsákmányolásának fokozásához és anyagi helyzetének súlyos romlásához vezeti“ — látta meg jóélőre a Tájékoztató Iroda és a jugoszláv munkásság helyzete valóban napróvnapra súlyosabbá válik. A titoisták egész sor bányát, üzemet —- így a bori, tribovlei, popovicai színe 1Ymbányákát, a pliti, kralevicai haji-gyárakat, a gubavicaj eieklrocen- irálát és még számos nagyjelentőségű 1 pari üzemet — átjátszottak az amerikaiak kezére. A külföldi kapitalisták részt kapnak azoknak a gyáraknak termékeiből, melyekbe tőkéjüket befektették. Ezen túlmenően gondoskodott arról is a Tito-banda, hogy az állam kezén maradt üzemek is a gátlástalan kizsákmányolás eszközeivé váljanak. Mint ahogy Dino Köszev írja „Titoék álarc nélkül” című könyvében: „A gyár a dolgozóké — jelszóval a Tito-klikk kiadta az úgynevezett alaptörvényt az állami vállalatoknak és a legfőbb gazdasági szerveknek munkás-kollektívák által való vezetéséről.” A gyár a dolgozóké — jelszó egy anarchista elméletet fed, amely szerint egy-cgy gyár nem az egész munkásosztályé, az egész dolgozó népé, hanem csakis azoké a munkásoké, akik a gyárban dolgoznak. A fasiszta módszerekkel „működő“ Tito tehát nem lett hűtlen példaképeihez: Mussolinihez és Hitlerhez. Ők is „munkástanácsokat“ állítottak fel. akárcsak Tito, de ezeknek a munkástanácsoknak semmi beleszólásuk sem volt a vállalatok belső ügyeibe. Tito „munkáskollektíváinak“ még a törvény szerint is csak tanácsadó szerepük van és céljuk csupán az, hogy leplezzék: a jugoszláv gyárak, bányák, és üzemek ismét kapitalista igazgató irányítása alatt állanak! Ez a kapitalista igazgató — aki a múltban is kizsákmányoló volt — ma mint szakember lefölözi a hasznot, zsebre- vágja a nyereséget és a munkásoknak csak koncot juttat. Ugyancsak Periskits Miklósnak írták rokonai: „...Sándor hcnH fizetésben dolgozik a mesterségben. nem olyan fényes, valami 3000 dinár fizetése van...” Háromezer dinár, azaz egy hathetes malac ára! De még ezt az összeget sem tudják a jugoszláv dolgozók elvásárolni. Újvidékről írta egy ipari munkás magyarországi rokonának: „ ... fűre volt, hogy van parget és szövet, hát én is elmentem és fél nyolckor már a sorban álltam. Hál már kilenc óra és még mindig nem eresztenek be senkit! Úgy tíz óra körül kiáll a boltos és kijeién_ ti, hogy csak majd 12 órakor kezdik meg az árulást. Addig csak kijött,, és nevette, hogyan fagyosko- dik a nép... Már elmúlt. 12 óra, mikor nagynehezen megkezdte az árulást és fél egykor már nem volt semmi sem. Ti tudjátok, hogy milyen üzletek voltak Újvidékien és most minden üzlet üres, csak az üres polcok vannak.“ Előttünk, baranyai dolgozók előtt tehát különösen, nyilvánvaló, hogy „a Tito klikk a hatalomba kapaszkodva, erőszakosan teremtette meg az országon belüli bázisát. Ez a bázis — a kulákok és a városi burzsoázia mellett — a hihetetlenül fel duzzasztott és Rankovics által megvesztegetett katonai bürokratikus és rendőri apparátus, melyet kulá. kokból és spekulánsokból, escíni- kekhől és usztasákból, régi királyi hivatalnokokból és erkölcsileg rothadt emberekből szedtek össze. Ez a kaszt kíméletlenül kiszipolyozza a jugoszláviai munkásosztályt, az értéktöbblet ennek a kasztnak a zsebébe, a kulákok, a városi spekulánsok és angol-amerikai imperialisták zsebébe folyik,“ (Tartós Békéért, Népi Demokráciáért, 1949. július 7.) (Föl) tatjuk)
