Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-05 / 208. szám

íáfftf/Vft. í ; k. 'p. t % i 1 íjjfc ■ '/ VtLÁOiPXQiETt. A |I4 Í Wulé*ek , Né / A pá,rtsr,cr­A B4ít<T9?áíí Tanács kérdé'óvej ttvgílk ázott. ;vB »not Domukr».iku9 Közté veret *x«r*pe a kolhoz • Xr ; \ tv / tcschen. (3. o ) — A bosszú lejáratú munkaver Jj»*' »red menyei és hibái s Tóin»! Sslycmionó-ban. (.*. o.) — Jól haladnak az ósr.i munkálatok a biri'ói állami gaz-daságban. (4. o) IX. ÉVFOLYAM. 208 SZÁM \ KA SI»HLU;lf PÉNTEK, 1052. SZEFTEA1BF3R ft Harr a nemei — a békéért A néme>t békeszerződés kérdésé vei foglalkozó legutóbbi szovjet jegyzék első visszhangjai arról tanúskodnak, hogy a világ demo­kratikus közvéleménye támogatja és helyesli a Szovjetunió béke- szerető állásfoglalásét a német kér­désben. A Németország nyugati cs ke­leti részéből érkező jelentések egyaránt azt mutatják, hogy a la­kosság lelkesen üdvözli a szov­jet kormány jegyzékét. Amint az ADN-hínigynökség irta, Andreas Pfister, nürnbergi vasutas a né­met hazafiak millióinak vélemé­nyét juttatta kifejezésre e szavak­ban! ,,A békeszerződés megköté­se, az ossz német választások meg­tartása, az egységes német kor­mány megalakítása és az összes megszálló csapatok kivonása — ez a négyhatalmi konferencia vi­lágos napirendje, ezek azok a pontok, amelyek megvalósítását immár hosszú évek óta követelj az egész német nép.'' Mint ismeretes, a szovjet kor­mány már fél évvel ezelőtt, java­solta a nyugati hatalmak kormá­nyainak, hívják össze a négy ha­talom értekezletét a német kérdés megoldására. Az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kor­mánya azonban hosszas jeqyzék- vá'tásba bocsátkozott: és mindez- ideig elutasítja a közvetlen tárgya­lásokat a Szovjetunióval. A Reu­ter hírügynökség kénytelen be­ismerni, hogy ,.a német kérdéssel kapcsolatos hathónapos jegyzék- váltás elemzése az ütem lelassu­lását mutatja . . ." Ezt a -szándékos huzavonát, a nyugati hatalmak vezető körei ar­ra használták fel, hogy még job­ban elmélyítsék és rögzítsék Né­metország szétszakítottságát. Ép­pen ebben az időpontban kény­szer! tették Nyugat-Német ország lakosságára — akarata és az egé'sz német nép akarata ellenére — a bonni különszerződést, a fasiszta hitlerista tábornokok vezetése alatt újjáalakuló nyugatnémet hadsere­get pedig hivatalosan bekapcsolták az Atlanti Tömb fegyveres erői­nek állományába az úgynevezett „európai védelmi közösségről" szó­ló ,.egyezmény" segítségével. E politika végeredménye, mutat rá a Daily Compass, szemleírója, szükségképpen egy „amerikai-né­met szövetség" lesz, amely ,,ha­marosan az Északatlanti Szövetség súlypontjává válik." Az augusztus 23-i szovjet jegy­zékkel foglalkozó burzsoá sajtó- és rádiókommentárok azt mutatják,, hogy Nyugaton bizonyos körök nyilván szeretnék összebogozni a kérdést és ílymódon kibújni a né­met kérdés megoldásának megen­gedhetetlen halogatásáért őket ter­helő felelősség alól. A szovjet kormány jegyzéke kimutatja, hogy teljesen tarthatatlan a nyugati ha­talmak álláspontja, amely szerint, a német békeszerződés kidolgozá­sa ,,lehetetlen" az összrrémet kor­mány megalakulása előtt. Pedig, nuiit a jegyzek is emlékeztet ra, a németországi békés rendezés előkészítésének kötelezettségét a potsdami határozat a Külügymi­niszterek Tanácsára ruházta az­zal, hogy „a megfelelő okmányt az erre a célra alkalmas német kor­mány hagyja jóvá, amikor egy ilyen kormány megalakul." Ezért a Nyugaton felvetett kö­vetelést — hogv ha'aaszák cl a békeszerződés előkészítését addig az időpontig, amig létrejön az össznépiét kormány, •— nem lehet másnak tekinteni, mint kísérletnek arra, hogy valamilyen ürüggyel el­húzzák a németországi békés ren­dezést. A reakciói» lapok annak az aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy a négy hatalom tárgyalásai esetleg ,,akadályozhatnák" a bon­ni különszerződés és az „európai hadsereg“ létrehozásáról szóló ,.egyezmény” ratifikálását, ami a párisi és bonni parlamentekben még nem történt meg. Ez a kilátás annál is inkább riasztja a nyugati politikai körö­ket, minthogy a United Press hír- ügynökség londoni tudósítójának beismerése szerint a néptömegek nyomására most azok a nyugat­európai burzsoá körök is „követe­lik a „népv nagy" értekezletének, összehívását", amelyek eddig az amerikai politikát támogatták a német kérdésben. Hightower, az Associated Press ügynökség szemleírója, beismerve, hoqy a nyugati hatalmak igazi célkitűzése „szembeszállni" a Szovjetunió békepolitikájával a német kérdésben, ezt írja: „Nyu­gat ezt akarja tenni, elkerülve azonban azt a benyomást., mintha ellenezné a német egységet vagy a Moszkvából való tanácskozáso­kat." A párisi rádió pedig meet- áhapította, hogy „amerikai körök­ben felismerik, milyen fontos té­nyező a közvélemény. E körökben nagyszerűen tudják, hogy óvat- lanság volna megtagadni a konfe­renciát . . Bárhogyan manőverezzenek is a reakciós lapok és rádiók szem­leírói, nem tudják kikerülni azt a tényt, hoqy Európa népei, közöt­tük a német nép is, egyre állha­tatosakban és határozottabban kö­vetelik a békeszerződés megköté­sét és Németország egységének helyreállítását. — Németország és a világbéke érdekében. E problé­ma megoldása felé egyenes utat mutatnak azok a javaslatok, ame­lyeket a szovjet kormánynak a né­met békeszerződéssel kapcsolatos jegyzéke tartalmaz. A lolnamegyei állami gazdaságok csatlakozlak a sárrbesnyői állami gazdaság kezdeményezéséhez Közei tízmillió forint megtakarítást vállaltak A lo'namegyei áT.I alános tröszt és a hozzá tartozó állami gazdaságok lelkes vállalásokat teltek és csatla­koztak a sáribesnyöi állami gazda­ság versenykihívásához, az önköltség­csökkentéshez. A tröszt globális vá." falasa önköltségcsökkentés és megta­karítás terén a következő: A növénytermelés vállalta, hogy 1,148.684 forint megtakarítást ér el. Az állattenyésztés 3,707.740 forintot, az anyagi gazdálkodás 500.000 forint, a pénzügyi gazdál­kodás 1,677.410 forint megtaka­rítást ér el. Ehhez a nemes kezdeményezésihez csatlakoztak a tröszthöz tartozó ál­lami gazdaságok is. A leperdi álla­mi gazdaság 425.342 forint, az a'.só- f>é!i 398.979, a fornádi 3t>&.275, a gerjeni 97.000, a leperdpusztai 114.418. a nagyi ormásj 137.700, a sár­közi 375.420, a tolnaszigeti 200.480, az ürgevári állami gazdaság pedig 509.153 forint megtakarítást váXalt. A tröszt és a hozzá tartozó állami gazdaságok összes megtakarítása 9,690.607 forint. A megtakarítást úgy érik el, hogy a rendelkezésükre álló földterületet, valamint minden lehet őséget és adott­ságot kihasználnak és azokat az elő­állítható szükségleteket, amit a gaz­daságok saját maguk előállíthatnak, .saját rezsiben 'égzik e? A miniszter 48. számú utasítása a szem cső zeit ..műtrágya alkalmazását. 30 százalék­ban írja elő. A trösztnél ez! az elő­írást tú!tetlj'esíbik és így hatalmas megtakarítást érnek el. T11 a megtaka­rítóit összeg 113.413 forintot tesz ki. A takarékosság szempontjából a tröszt elrendeli, hogy a trakto­ros vetőgépek az eddigi 32 sor helyett 64 sort húzzanak a kap­csoló .szerkezetek alkalmazásával. Az eddigi tapasztalatok szerint a vonóerő iizemanyagfogyasztása mindössze 10 százalékkal kerül többe, mint a 32 soros vetőgép huzataim. Az étrendéit 50 százalékos kereszt- soros' vetés helyett pedig 75 százalék­ban végeznek keresztsoros vetést, A keresztsoros vetést, géppel fogják el­végezni és így a nettó értékben 14 6.349 forintot tesz ki. A vetésnél további megtakarítást ér el a tröszt az álla­mi gazdaságoknál azzal, hogy a vy- tőgépek után nem magtakaró fogast, hanem középnehéz láncból készült magtakarót alkalmaznak. így a fogat­tal végzendő logasolás helyett holdan­ként 5.92 forintot takarítanak meg, ami nettó értékben 75,882 forint meg­takarítást jelent. A szöszöstakarmány helyzetre való jekiniettel, mivel a tarlóvetések gyen­géik, 5-00 holdon repce, 1,443 holdon bíiborhere, 50 holdon pedig spenót le­gelőt létesítenek az állami gazda só-, gok, hogy ezen keresztül biztosítva Aminek nem szabadna lennie... Sző» elkezdünk! őt a MEZŐKET, wiáju.s 2S-ián el«»! Lit ott llő imázsa burgonyái, melynek kísérő jegyzékét ajánlott, ievélben küldtük be elszá­molásra. Az elszámolást július hó­napban. majd augusztusban megsür­gettük levélen keresztül. Leveleinkre azonban nem kaptuk meg a választ, de az elszámolást sem. A MEZÜKER ellátmány visszafizetést követelt szö­vetkezetünktől és zárolta az O. T. P. csekkönyvet, melynek következtében megakadt <az árufelvásárlás. Amikor személyesen felmentem, hogy az ügyet elintézzem a MEZŐKER köz­pontjával, levelemnek nem akadtunk nyomára, fűt a kísérő jegyzék tömb­jét nem találtuk aehoi. Ahol érdek­lődtünk utána, csak váüukat vono. gattnk, hogv nem tud senki semmit. A kirendeltségen még rosszabb volt a helyzet, így tehát ott sem jár­tam eredménnyel. A MEZŐKER a leveleket, illetve a kísérő jegyzéket nem kapta meg. Nekem nem ez volt -a véieményem. Ha a hátai postahiva­tal rakszámmal felvette, úgy a ME- ZÖKER-nek meg is kellett azt kap­nia. Erről meg is győződtem a szek­szárdi postahivatalnál, ahol kitűnt, hogy a levelet június hó 28-án Hor. váth aláírással vették át. Újra visz- szamentem a MEZŐKER központjá­hoz, Horváth eivtánsnőhöz, aki már nem emlékezett rá, hogy vett-e át ilyen leveleket. Ö nem iktatja, ha­nem minden további nélkül kiadja az illetékeseknek. Az egyik osztá­lyon. mégis nyomára jutottunk o? egyik iktat ókönyvben. Bár félórával azelőtt elküldték onnan, hogy nincs ott a levelünk és nem. is érkezeti oda. Most amikor megtaláltuk az ikfcrtó könyvben, kitűnt hogy Marosi elv­társnak lett átadva, aki vicsorít nem találta meg a kérdéses levelet, sem a kísérő jegyzéket. Enélküi pedig követelésünket nem tudják elszámol­ni. Könyvünk továbbra is zárolva maradt és csak azért, mert valame­lyik dolgozó fiókjában egy kísérő- jegyzék fekszik. Szövetkezetünkben áll a felvásárlás, kamatot, napidijat, vonatköltséget fizetünk, mert a MEZŐKER semmibe veszi szövetke­zetünk leveleit. ŐRI JÓZSEF Ráta. légyért a késő őszi és téli legeltetés az állatok számára. Igv holdanként 10 mázsa zöldtakarmány legelő ériek­hez jutnak hozzá. Ez 239.160 forint nettó, értéktöbbletet jelent, mert az okszerű legeltetés nem csökkenti a várható terméshozamot. Az őszi kom­mersz búzában kizárólag azokban, melyek késői vetésüek lesznek és nem kellő a talajerejük, holdanként 7 kilogram szöszösbükkönymag ke­verésével a tröszt az 1952 és 53-as gazdasági évben 326.880 forint nettó többletértéket nyer. A zöldségterme­lésnél a terven felüli dughagymát ül­tetnek cs ennél a nettó értéktöbblet 15.000 forint. A szőlőtermesztésnél a frissen főzött szőlőtörkölyt az állatok­kal etetik meg, az itt megtakarított nettó érték 12.000 forint megtakarí­tást jelent. A gazdaság szőlőiben üre­sen álló borpincékben 200 négyzet- métert gabonával ültetik he, ahol a nettó értéktöbblet 5000 forintot je­lent. A gyümölcstermesztésiben he­lyes megőrzéssel, gondozással vala­mint a vegyes gyümölcstermesztés biz tosításá'val az üzemi konyhánál és állami beadás céljára headott gyü­mölcsöknél 10.000 forint nettó érték- többletet takarítanak meg. Az erdő­termelésben 210.000 forint megtakarí­tást érnek el a rozs« betakarítással. A nádigazdaságnál a terven felüli ki­termelt nádnál 25.000 forint nettó értéktöbblethez jutnak. A növénytár* illesztésben tehát összesen 1,148.684 forint lesz a nettó megtakarítás. Az állattenyésztésnél a terven felül bebúgatott kocák malaoozásával és a helyes négyszeri főzött takarmányo­zásával az elhullástól 2CKM) darab ma­lacot megmentenek és piacképes áruvá készítik elő. Továbbá a szaporulati tervek túlteljesíté­sével 8.900 darab sertéssel adnak többet népgazdaságunknak, mint ami a tervfeladat. Az 1953-as évi tervek jobb teCjcsíténe érdekében a saját állományból és az üzemi konyhák részére szabad piacon felvásárolt berkshieri és Cornwall állományból terven felül 2000 süldőt állítanak be, amiből 1000 darabot, mint tenyész anyagot az állami ter­vek teljesítésére adnak át, HXK) dara­bot pedig az üzemi konyha ellátására állítanak be. Marhahizlalásná] az elő­irányzaton felül 450 darab saját ne­velésű tinót állítanak be hizlalásra. Így az állaIbizla 1 ásnál is a termelési költségek, a takarmány, s a munka­béren felül a nettó termelési érték- többlet az állattenyésztési üzemágbau 3,707.740 forint megtakarítást jelent. Az anyaggazdálkodás vonalán a központi raktár felállításéval eléri a tröszt, hogy minden anyag szakszerű tárolóhelyre kerül és a felhasználása kizárólag az anyagnormák alapján történhetik meg. Az anyagife’.haszná lás és mozgatás vonalán a megtaka­rítás 500.(KW) forint nettó megtakarí­tást ér el. A tröszt kőnyvclőség» vállalja, hogy ,a harmadik negyedévi pénzügyi gazdálkodásban az alábbi megtakarí­tásokat éri el az ellenőrzés megszigo­rításával és a szorosabb pénzügyi gazdálkodás megteremtésévek A imin- kabéraiapnál 5 százalék, az anyag és áru gazdálkodásnál 3 százalék, a fu­vardíjaknál 10 százalék, a különféle költségeknél 7 százalékos megtakarí­tást érnek el, ami összesen 1,677.410 forint megtakarítást jelent.- Ez a nemes versenrmofcga’om. inéi* jelentős megtakarítást eredményez megyénkben is, jelentősen segíti az ötéves tervünk teljesítését. Fontos azonban, hogy ezt a takarékossági mozgalmat úgy a tröszt dolgozói, mint az állami gazdaságok vezetői és dolgozói szívügyeknek tekintsék és minden egyes dolgozó azon legyen, hogy a megtakarításokon keresztül elősegítse népgazdasági tervünk tel­jesítését, sőt túl teljesítését. Ehhez elengedhetetlen azonban, hogy min­den egyes dolgozó személyileg érezze a felelősséget, a szociális megőrzésre átvett anyag, vagy termelőeszköz iránt Gépállom á sa i sí k verseny állása Gépállomásaink versenyének a szeptember t-i értékelése azt mutal­ja, hogy egyes gépállomások komo­lyan hozzáfogtak tervük teljesítésié­hez. A mélyszántást munkálatokban a legjobb eredményt a nagykónyi gépállomás érte cl, tervének 8.4 szá­zalékát teljesítette. Második az ireg- szem.esel gépállomás 8.2 százalékkal. harmadik a dalmandi 7.6, negyedik a sárpilisi 7.1 százalékos tervtclje- silésével. A legnagyobb lemaradás a •mözsi gépállomásnál mutatkozik, ter­vének 2.1 százalékát teljesítette. Nem sokkal jobb a hőgyészi és a bölcskei gépállomások tervteljesílóse sem. tervelőirányzatuknak még három százalékát sem teljesítették. Azonban, amint az előző értékelés mutatja, a múlt hét folyamán ők is komolyan fogtak hozzá a munkálatokhoz és minden esélyük megvan arra, hogy az utolsók közül az élre törjenek. A vetési terv teljesítésében nem található komoly változás. Ezen a téren a dalimnál gépállomás vezet, tervének 10.8 százalékát teljesítette. A nagykónyi gépállomás is meg­kezdte a vetési munkálatokat. Ez bi­zonyítja azt, hogy tervéből már ?.t százalékot teljesített. A többi gépál­lomások azonban úgy látszik megfe­ledkeztek arról, hogy a miniszterta­nács határozata szerint egyes növény- féleségek vetését, szeptember 10-ig be kell fojezni. Igv például a nyári keverék, bíborhere és repce vetését. A silózási terv teljesítésében már komoly eredmények mutatkoznak. Míg az augusztus 25-i értékelés az’ mutatta, hogy csak a bonyhádi gép­állomás kezdte meg a silózási mun­kálatokat, addig szeptember 1-ig újabb bét gépállomás kezdte meg tervének teljesítését.. Legjobb ered­ményt a mözsi gépállomás érte el ezen a téren, tervének 3.5 százalékát teljesítette, a bölcskei gépállomás pe­dig két százalékát. A bonyhádi gép­állomás úgy látszik megpihent babér­jain, mert továbbra is a 0.3 százalé­kos lervteljesátésnél áll. A vetőmagtisztításmál * komoly eredményeket értek e! egyes gépállo­mások. A 2ő-i értékelés szerint, a tamási gépállomás meg sem kezdte tervének teljesítését és egy hét alatt 88.6 százalékra teljesítette azt. Amerikai monopóliumok uralkodnak a török ipar felelt Szófia (MTI) Az Egyesült Államok 19’48-ban rákényszerítette Törökor­szágra a Marshaü-tervct, 1952-ben pe­dig Törökországot hivatalosan is be­kapcsollak az agresszív atlanti szö­vetségin’. Törökország gazdasági életében az amerikai monopóüsiák uralkodnak. Az áruló török kormány segítségé­ve! az amerikai monopóliumok ke­zükbe ragadták a legnagyol*!» profitot biztosító török iparágakat. Isztambulban a textilüzemek 40 százaléka bezárta kapirt. A 45.000 isztambuli szövőmunkáshói 26.000 munkanélküli, A Zafer című török lap beismerte, hogy a- török munka­képes lakosságnak csak 40 százaléka rendelkezik állandó munkával, 60 százaléka teljes vagy részleges mun- kanélkü i. Ma Törökországban köre! kétmillió munkanélküli él éhezésre és nyomorra ítélve.

Next

/
Thumbnails
Contents