Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-02 / 205. szám

TOLNAI 3^í LO \lLAO PROLETÁRJAI A MAI SZAMBÁN; A német nép a szovjet jsvasiatok megralósitáiéi; követeli. (2. o.) — Magyar államférfink üdvözlő táviratai Vietnám nemzeti ünnepe alkalmából. (2. o.) — Titoista kulákparadlcsom. (2 o.l — A sár. pilisi pártszervezet javítsa mec eddigi munkáját, hogy érvényt szerezzen az állam iránti kötelezett ség teljesítésének (3. o.) J m TOLNÁMÉ GYEI PÄRTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM a if.\ 50 kil um,* KEDD, 1352 SZEPT. 2 IZ ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN Szeptember 1-én az ország min­den városban, községében és fa­lujában megnyíltak az iskolák kapui. Az általános iskolákba apró kisdiákok sietnek, akik nem­reg még óvodások voltak. Most már ők is iskolások és tanulni akarnák. A VUI-osok pedig már arra gondolnak, hogy jövőre ok is középiskolások, vagy ipari ta­nulók lesznek. Ugyanez a helyzet a középiskolákban is. Minden diák tudja azt, hogyha tanul cs ha jól tanul, hazánk kultúrája emelkedik, fejlődik, ők az új szo­cialista kultúra zászlóvivői — a munkás- és parasztfiatalok. Megyénk területén lí)6 általa nosiskola, 12 középiskola várja ? tanulnivágyó fiatalokat Tanulá­suk megkönnyítése céljából ki­lenc kollégium, 2 menzáé tanuló szoba, ezenkívül 2 általánosiskqjai kollégium várja őket. Bátran elmondhatjuk azt, hogy soha ilyen lehetőség nem volt még a fjatalok előtt. Az a pa rasztfiatal, aki a múltban csak khülrül látta a középiskola épü­letét, ma a termeiben tanul és megállja a helyét. Hiába hirdet­ték a burzsoá pedológusok: Quint, Drozdy és a többiek, hogy a származás, a születés cs az ott­honi körülmények befolyásolják a szellemi fejlettséget A jó létben, tunyasagban elpuhuit úr­fiuk valóban degenerálódtak és csak a szüleik pénze és hivatala segítette át őket az iskolákon. A dolgozók gyermei már azzal az előítélettel mentek iskolába, hogy „Suszter maradj a kaptafánál!" Nem is adták meg a kellő alapot sem nekik. A munkásszülő gyer­mekei csak közepes tanulók let­tek, míg az úri szülők degenerált gyerekei elfoglalhatták a legma­gasabb állásokat is. Ma ez a helyzet megváltozott. Minden fiatal tanulhat. Lehet mérnök, orvos, tanár. És tanulnak is! Sikeresen teszik le a vizsgákat és sok száz munkás, és paraszt­fiatal végez kitűnő eredménnyel. Az 1951—52 cs tanév sikéresen fejeződött be. A tanulmányi szín­vonal jó volt. Hibája azonban mégis volt a tanévnek és pedig az, hogy a tanulás mellett near fektették nagyobb súlyt a poli­tikai nevelésre. Pedig Lenin elv- társ is azt mondta, hogy hazug­ság és képmutatás azt állítani, hogy van politikamentes iskola is. Tanuljanak diákjaink politikát! Tudják meg, hogy miért folyik Koreában a háború! Hogy az • igazságosságát'* alátámasztják a „,n e om a 11h u s i a n i z m u s s a 1“, vagyis azt állítják az amerikaiak, hogy a háború szükséges, mert ha nincs, az emberek elnépescdnének a i'ö dön. Tudják meg azt, hogy az imperialisták a mi békénket is szét akarják zúzni. Meg kell tud niok, kik az ellenségeink és kik a barátaink. Az iskolában tolla harcoljanak a világbékéért! És tudják meg az imperialista háborús uszítok azt, hogy mi a tudományt nem háborús célokra, hanem hazánk erősítésének, széni lésének és fejlődésének szolgála­tába állítjuk. Az 1052—53-as tanévre tanár és diák egyaránt jól felkészült. Pe­dagógusaink a nyári tanfolyamo­kon lelkesen és odaadóan tanul­tak. Az eredmény nem is maradt el, sokan végeztek kitűnő ered­ménnyel. Például László Istvánná, TiImami Adáin, Kürtös Kálmán, Göbler Viktoria és a többiek. So­rolhatnánk még nagyon sok pe­dagógus nevét. Diákjaink nemcsak a tanulás­ban állják meg a helyüket, ha­nem kivették részüket a nyári munkából is. A gyönki középisko­lás diákok például nagyszerűen dolgoztak Sztálinvárosban és Tim­ién. Általános-iskolás diákjaink közül pedig többezer azoknak a száma, akik szerződésesen dolgoz­tak az állami gazdaságokban, Diákjaink megállják mindenütt a helyüket! Az „Építsük, szépítsük iskolán- kat“-mozgalom is sikeresen folyt. Újjáépített és rendbehozott tan­termekben tanulnánk a diákok. Sok helyütt maguk a szülők hoz­ták rendbe a tantermeket és sze­reztek felszerelést. Az 1952— 53-as tanévben fokoz­zuk a tanulmányi eredmény szín­vonalát, szüntessünk meg minden lazaságot, növeljük a tanulmányi fegyelmet, erősítsük a rendet. A pedagógusoknak még az ed­diginél is több segítséget adjanak pártszervezeteink és tanácsaink munkájuk jobb elvégzéséhez. Az oktatás szerves része legyen az, hogy ifjúságunkat neveljük áldozatkészségre, a közösség irán­ti odaadásra, haza és munkaszere­tetre, vagyis pedagógusaink ala­kítsák ki az új szocialista jelle­met. Ha pedagógusaink jó] dolgoz­nak, tanulóifjúságunk megszerzi a szocializmus építéséhez szüksé­ges tárgyismereteket, részt vállal a külső és belső ellenség elleni harcból és hűséggel dolgozik a párt oldalán. Az 1952—53-as tanévben, úgy tanuljon minden diák, hogy min­den 5-ös felelet, minden kitűnő bizonyítvány és minden új értel­miség a béke táborát erősíti. Jelentés a begyűjtési verseny eredményeiről A Megyei Tanács Begyűjtési Osz­tálya az augusztus 28 i állapotnak megfelelően értékelte a kenyérgabona, sertés, széna és burgonya begyűjté­sének állását. A begyűjtés értékelése szerint g ab on abcgvil jtésben a gv'őnki járás halad az élen 97.6 szá. Zalákkal, második a bonyhádi járás, amely már hosszabb idő óta foglalja el ezt a helyet 96.7 százalékkal, 3. a paksi 96.5 százalékkal aki elbizako­dottságánál fogva esett vissza erre a helyre. A dombóvári járás 94.3 száza, lékkai a 4..helyen áll. ötödik a ta­mási járás 92.3 százalékkal, hatodik­nak a. szekszárdi, járás zárja a sort 88 százalékkal. Szekszárd városban is nagy a lemaradás, 87.1 százalékra teljesítette gabonabegyüjtési tervét. Seri ésbegyiij lésben a szekszárdi járass az, első 35.8 seri zalékka-l, 2. a paksi 26.3. 3. a bony­hádi 20 5. 4. a gyönki 13.8 5. a dom­bóvári 17.1 6. a tamási járá3 14 8 százalékos tervteljesítéss-el. Szekszárd város eredménye mutat legjobb ké­pet, 49 százalékra teljesítette tervét, Sscnabeadásban a tamási járás az első 81.6 százalék­kal, 2. a bonyhádi 73.3, 3. a dombó­vári 73. 4. a gyönki 72.6, 5. a szek­szárdi 64.1, 6. a paksi járás 54.6 szá zafékkal míg Szekszárd város 58 szá­zalékra teljesítette előirányzott tér. vét. A nem régen beinduló burgonyabegyü j lésben a gyönki járásé az, elsőség, tervét 38.9 százalékra teljesítette. A szek­szárdi járás második helyet foglalja el a versenyben, 29.2 százalékos terv. teljesílésével. A paksi járás eredmé­nye 27.1 százalék, míg a tamási já rásé 16.6 százalék. Legnagyobb a le maradás a bonyhádi és a dombóvári járásban, burgonyabegyüjtési tervü­ket mindketten 7.2 százalékra telje­sítették; Szekszárd város pedig mind­össze 1 százalékát teljesítette bur- gonyábegyüjtési tervének. Ha megnézzük járásaink begyűjté­si rangsoréi, láthatjuk azt hogy mind a gabona, mind a sertés, valamint a széna- és burgonyabegyüjtés terén komoly lemaradások mutatkoznak. Járási és községi tanácsainknak tehát az eddiginél sokkal komolyabb mér­tékben kell foglalkoznlok a begyűjtés kérdésével. Ezt mutatja az. is, hogy a gabonabegyüjtésben augusztus 25-e óta a járások rangsorában nem állott be változás, annak ellenére, hogy még egyes járások néhány községé­ben folynak az elszámoltatások. A kenyér- és takarmánygabona be­gyűjtési terv teljesítése mellett köz­ségi tanácsainknak alaposan fel kell készülőtök az őszi termény féleségek begyűjtésére is. Megyénkben már több helyen megkezdték a burgonya szedését és amint azt a járások be­gyűjtési rangsora is mutatja, komoly lemaradás van a beadás teljesítésé­ben. A beadott burgonyamennyiség nincs arányban a felszedett burgonya mennyiséggel. Éppen ezért komoly feladat hárul községi tanácsainkra, hogy az őszi termény féleség eket, víi, lammt az élőállat és állati termékek begyűjtését az eddiginél sokkal rr*~ gyobb mértékben szorgalmazzák. Nem szabad megfeledkezniök a szénabe. gyűjtésről sem, készüljenek fel a szeptember 1-től 6 ig tartandó széna- begyűjtési hétre és hassanak oda, hogy ezalatt az idő alatt minden köz­ség 100 százalékig teljesítse széna- beadási tervét. Kiemelkedő eredményeket érnek el a megyénkből toborzott bányászok A magyar bányászok nagy- ünnep­re készülnek. Szeptember 7-én tart ják a második Bányásznapot. A bá nyász dolgozók munkaielajanl-ásokkal készülnek megünnepelni ezt a nagy napot. Megyénk területén az elmúlt időkben több esetben volt bányász­toborzás. Olyan dolgozók mentek a bányába dolgozni, akik ezélőtt dolgo­zó parasztok voltak. Most ők is lel­kesen teljesítik a bányászok szép hi­vatását, mind több szenet adnak a népgazdaság ipara számára. Megyénkből különösen a bonyhádi járásból toboroztak be sok dolgozó parasztot, akiknek legnagyobb része a nagymányoki szénbányáknál és a komlói szénbánya trösztnél dolgo­zik. Azok a dolgozók akik már ré­gebben elkerültek a faluból, elsajátí főtték a bányász szakma technikai minimumát és ma már büszkén mond hatjuk, hogy a megyénk területéről elkerült bányász dolgozók legnagyobb részben becsülettel megállják helyű­ket. Olyanok, mint Pál Gáspár rom­ba/ lakos, aki jelenleg a nagymányoki szénbányáknál dolgozik és tervét leg­utóbb is 144 százalékra teljesítette átlagosan. Kiss Ambrus teveli lakos szintén a nagymányoki szénbányák­nál dolgozik teljesítménye 123 szá­zalékos. Kollár Károly, újozorai lakos a komlói szénbánya .trösztnél dolgo­zik, mint csillés. A legutóbbi dekád teljesítménye őneki is 198 százalékos volt. De megállják helyüket a nagy- mányoki szénbányákban aparhan- tiak, a zornbai és a majosi tobor­zott dolgozók is. ök is felsorakoztak a régi bányászok mögé. Elért ered­ményükkel bebizonyították, hogy sze rétik az új munkahelyüket és a tudá strk legjavát előszedik hogy a terv­előirányzatot maradék nétkűi! teljesí­teni tudják. Csibrákon érték el a legjobb eredményt ct gyógyn övényg ylljtésben Szeptember 1—7-ig szénabegyüjtési hét Tolna megyében ötéves népgazdasági tervünknek egyik fontos vésze az. állatfejlesztés. Á-iatfej.esztési tervünk teljesítése megköveteli, hogy dolgozó paraszt­ságunk maradéktalanul teljesítse szál- lastakarmány begyűjtési tervét, mely­ben igen komoly hiányosságok mutat, koznak megyénk területén. Dombó vár. Grábóc, Gyulaj. Várdomb és még egynéhány község kivételével a többi községek alaposan le vannak mara.d- va a szálastakarmány begyűjtési tervük teljesítésében. Pedig minden községnek és' minden becsületes dől. Kozó parasztnak érdeke az, hogy kétéves áUlattenyésztési tervünk si­keréé befejezését elősegítse szálas, t.akarioájiyi kötelezettségének teljesí lésével. Népköztársaságunk Elnöki Taná­csának az 1952. évi kettes számú tör_ vényerejü rendeietc előírja, hogv a szálastakarmány beadási tervét min denkinek maradéktalanul teljesíteni kell. Ezúton is közöljük községi ta­nácsaink elnökeivel, hogy a szálas takarmány begyűjtési terv maradék­talan teljesítése érdekében szeplcm bér l-löl 7 ig begyűjtési hét lesz, mely idő tartama alatt minden do1- gozó parasztnak teljesítenie kell szá­las takarmány beadását. Azok a dol­gozó parasztok tehát, akik még eddig nem tettek eleget szálastakarmány- beadási kötelezettségüknek, készülje nek fel hogy a begyűjtési héten ma radókta’anul eleget tegyenek haza­fias kötelességüknek. Varjú I»ban Terményforgalmi Vállalat A gyógynövények gyűjtése igen fontos feladat. Amellett, hog-y nép- gazdasági érdek, de szükséges dől. gozó népünk gyógyszerettátási szük­ségletének ellátásához. A gyógynö­vényfel vásárlások földművesszövet­kezeteinkre hárulnék ás nagy részben tőlük függ az is, hogyan folyik an­nak begyűjtése. A* eddigi eredmé nyék azt mutatják hogy a gyógy- növény gyűjtésben a legjobb ered­ményt a csibráki íöldművesszövétlfe- zet felvásárlója, Kónya Istvánná érte d, aki jói szervezte meg községében a gyűjtési munkálatokat. Bevonta a gyűjtésbe az idősebb dolgozó pa- r a sz i a S52 o n y ok a t és iskolásgyérmeke- ket. A munkálatok során a legjobb eredményt Fazekas Istvánjáé és Sza­lon tai Jánosné dolgozó parasz lasszó nyok érték el. akik közösen gyűjtik a gy ég yn év én veket és az elmúlt na­pokban már 800 kiló maszlag levelet gyűjtötték össze. Ezért a mennyiség 'ért 480 forintot kaptak a földműves, szövetkezettől munkádéj fejében. Az úttörő gyermekek is jó eredményt ér­tek el, különösen Tóth László VI. osz­tályos tanuló, aki 100 kiló maszlagot és 40 kiló zsurlófüvet, 80 kiló csalán­levelet, 400 kiló hársfavirágot gyűj­tött. Zsirman Gyula VII. osztályos tanuló is több, mint 400 kiló hársfa­virágot, 150 kiló maszlaglevelet, és 200 kiló csalánlevelet gyűjtött ösz- sze. A jó szervező munka eredménye lett az, hogy a csibráki földműves- szövetkezet már az idei gyógynövény gyűjtés alatt közel 20 mázsa külön­böző száraz gyógynövényt szállított él a Gyógynövény-gyűjtő Vállalatnak és jelenleg is több mázsa száraz gyógynövény van raktárukban. A hársfavirág gyűjtés ideié alatt közel 12 niázsa száraz hársfavirágot gyűj­töttek. lerielíszowtiezeleink már megkezdték az őszi vetése)! talajeiőkészitéséi A mrrdszftertanács 1952 évi őszi mezőgazdasági munkálatok végzéséről szóló határozata kimondj«, hogy az 1953. évi népgazdasági tervünk to­kozott követelményeket állít mező- gia/zdaságunk elé. Az 1953. évi növény termelési terv teljesítésének és túl­teljesítésének elengedhetetlen felté­tele az őszi szántás-vetés és betaka­rítás mielőbbi elvégzése. Ma már minden dolgozó paraszt tapasztalhatta annak a közmondás­nak jelentőségét: ,.Ki mint vet, úgy arat“. Különösen az idei száraz idő­járás bizonyította be, hogy mennyire fontos termésünk növelése érdekében a talaj-munkálatok jó előkészítése. Azoknak a termelőszövetkezeteknek és egyéni do'gozó parasztoknak akik idejében és jól elvégezték a vetési és talaj-előkészítési munkálatokat, jó- vall magasabb termésátlaguk volt, mint akik nem fektettek súlyt a talaj előkészítésre,­Ez a tudat fűti a tengerei Petőfi termelőszövetkezet tagságát is és terméseredményének fokozása érde­kében már 120 katasztráhs hold. föL det elkészített az ősziárpa vetése alá. A mözsi Úttörő termelószövetke. zet is tapasztalta a jó talajelókészílés előnyeit, éppen ezért 40 katasztráüs hold földet készített már el az őszi vetésekre. Ezeket a Jó példákat kell követni az egyénileg dolgozó parasztságunk­nak is, mert az őszi munkálatok heu táridőbeni elvégzésével biztosítják jövőévi begyűjtési tervük teljesí fásét és amellett saját jobblétüket. Me­gyénk területén már nagymértékben megindult a naparaforgó begyűjtése is. de annál gyengébben halad a szárletakarítás üteme. Ez pedig azzal a veszéllyel jár. hogy akadályozza az őszi mezőgazdasági munkálatokat.. Éppen ezért, hogy ezt a veszélyt el­kerüljük, községi tanácsainknak od* kell hatniok, hogy érvényt szerez­zenek a minisztertanács határozatá­nak és ne engedjék meg azt. hogy akár a vétési, akár pedig « betaka­rítási munkálatok ellaposodjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents