Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-30 / 203. szám

2 WIPLO 1952 AUGUSZTUS 30 A Párt tagjának lenni nagy tisztesség A „Pravda44 vezércikke Moszkva (TASZSZ) A Kommunista Párt egész története, egész hősies út­ja, mintaképe a munkásosztály, min den dolgozó ügye feltétlen szolgála­tának. A szovjet nép a Kommunista Pártban tapasztalt vezetőjét, korunk eszét, becsületét és lelki-ismeretét lát ja. A Kommunista Párt a szovjet tár sadalom szervező és irányító ereje, politikája a szovjet rendszer életalap ját. képezi. f enin-Sztálin Pártja, mégszervez, ■vé-a munkásosztály és a dói gozó parasztság szövetségét, az 1917. évi októberi forradalom eredmé­nyeképpen megdöntötte a kapitalis­ták. és földesurak hatalmát, meg­szervezte a proletariátus diktatúráját, felszámolta a kapitalizmust, mégsem mi-ítette az embernek ember által való kizsákmányolását és biztosítot­ta a szocialista társadalom felépíté. sét. ,.A Szovjetunió Kommunista Párt­jának ma legfőbb feladata — mond ja a párt módosított szervezeti sza­bályzatának tervezete. — hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépít­se a kommunista társadalmat, szünte lenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacio­nalizmus és az. egész világ dolgozói­val való baráti kapcsolatok megte­remtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellen­ségeink agresszív cselekedeteivel szemben.“ A Kommunista Párt azért győzött és győz. mert szoros kapcsolatot tart fenn a dolgozók milliós tömegeivel és az akarat egysége, a cselekvés egv. sége és a fegyelem egysége hatja át. A Szovjetunió Kommunista Pártja az egv nézelet valló kommunisták­nak. a munkás-osztály, a dolgozó pa rasztság és a dolg-ozó értelmiség lap­jainak szervezett, önkéntes harci sző. vétségé. Lenin és Sztálin a párt szervezői és vezérei mindig hatalmas gondol fordítottak a párt megerősítésére. ..Igyekeznünk keni — mondotta V I. Lenin — feljebb és feljebb emelni a párttag címet és jelentősé gét. ..“ A kommunisták k-orunk élen. járó emberei, akik minden erejüket, tudásukat és energiájukat a dolgozÓK boldogságáért, a kommunizmusért folyó harc ügyének szentelik. Min­dig és mindenütt példát mutatnak a bátorságra és a hősi-ességre, a nehéz ségek leküzdésére, a kitűzött cél el­érésére. ..Mi kommunisták •—- mondotta Sztálin elvtárs a szovjetek II. össz- szövetségi kongresszusán 1924. ja­nuárjában — különös vágású embe rek vagyunk. Nem közöns-égec anyagból vagyunk mi gyúrva. Mi Vagyunk azok, akik a nagy proletár S^advezér, Lenin elvtárs hadseregét ' alkotjuk. Nincs nagyobb tisztes-ég, mint ehhez a hadsereghez tartozni. Nincs nagyobb tisztesség, mint tag nak lenni abban a pártban, amely­nek alapítója és vezetője Lenin elv társ.“ Azok az új feladatok, amelyek a kommunista társadalomépítés terén állnak Pártunk előtt azt követelik, hogy növeljük a párttagok felelős­ségét a párt ügyéért. A párt módo­sított szervezeti szabályzatának b” vczete meghatározza a párttagok kö­telességeit. Az SZKfbjP központi bi­zottsága kongresszusi anyagainak megvitatása a pártszervezetekben azt mutálja, hogy a párt széles tömegei egységesen helyesük a párttagok kö_ tnl-ességeinek és jogainak a párt, mó­dosított szervezeti szabályzata terve zetében. szereplő megfogalmazását. A kommunista legelső kötelessége — emeli ki a módosított szer­vezed szabályzat tervezete — állan­dóan őrködni a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának leg fontosabb érdiéi elén. A párttagnak tevékenyen harcolni kell a párt-hatá roz.atok végrehajtásáért. Nem elegen, dő, hogy a kommunista csak egyet értsen a párthatározatokkaL köieies sége tevékenyen harcolni ezeknek a határozatoknak a megvalósításáért A kommunista passzív és formális visszonya a párthatározatokhoz, gyen. gíti a párt haroképességét és ezért összeegyeztethetetlen, a párttagsággal, A kommunista kötelessége, hogy bár. hol dolgozzék is, mindig mutasson példát a munkában sajátítsa el. mun­kájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzett­ségét.. Ipari vállalatnál, kolhozban, intézményben, bárhol legyen is, a komm un istának példát kell mulatni a munkához való kommunista viszony, ra, kezdeményezője, úttörője, pro­pagandistája kei, hogy legyen, min dim újnak, élenjárónak, ami kibonta­koztatja a tömegek alkotó kezdőmé nyesését, elősegíti, a szocialista mun- kaverseny további fejlődését. A kommunista arra hivatott, hogy személyes példájával új munkasike­rekre lelkesítse a tömegeket szovjet hazánk dicsőségére., A párttagság nagy tisztsége arra kötelezi a kommunistát, hogy állan­dóan erősítse kapcsolatait a töme­gekkel. idejében figyeljen fel a dől gőzök igényeire és a szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli töme­geknek, a párt politikáját és határo­zatait, emlékezetébe , vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakítha­tatlan kapcsolatban rejlik „Kapcsolat a tömegekkel — tanítja Sztálin ölvtárs — a kapcsolat erősí­tése készség a tömegek szavának meghallgatására — ebben van a bol­sevik vezetés ereje és legyőzhetet­lensége.“ pártunkat minden tevékenységé- ben a marxizmus-lenmizmus mindent legyőző elmélete vezeti. A Párt azt követeli minden kommunis­tától, hogy állhatatosan dolgozzék, öntudatának emeléséért, a marxizmus ieninizmu-s alapjainak elsajátításáért. Kommunistának lenni azt jelenti, hogy mindenben, nagyban és kicsiny­ben a párt és a,z állam érdekeit kell védelmezni, meg kell tartani a párt és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A Párt­ban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdé. meitői és tisztségétől függetlenül. A párt és állami fegyelem megszegése — amint a módosított szervezeti szabályzat tervezete rámutat — összeegyeztethetetlen a párttagsággal. A kommunista elengedhetetlen tu. lajdonsága a Párt iránti becsületes;- ség és őszinteség. A kommunistának nincs joga eltitkolni a Párt előtt a Párt, az állami és a gazdasági munka bármely szakaszának valóságos hely­zetét, eltorzítani az igazságot. A Párt nem tűrhet soraiban csalókat, mert az ilyen emberek aláássák a Párt iránti bizalmat, erkölcsileg szétzül­lesztik a kommunisták sorait. A Párt nagyszámú kádert nevelt, akik becsületesen és lelkiismeretesen végre tudják hajtani a Párt és a kor­mány utasításait, akik ezeknek az uta sításoknak a végrehajtását nem üres formaságnak tartják, hanem becsület, a párt iránti legfőbb kötelesség ügyé nek. El keil azonban ismerni, hogy sok párt., szovjet, és gazdasági szer­vezetben nagy hiba a kádprek kivá­logatásának helytelen módszere. A Párt módosított szervezeti szabályza_ Iának tervezete megköveteli a kom­munistától: bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a Pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak a megsértése, a funkcionáriusok ki­válogatása cimbora ság, személyes ra­gaszkodás egy vidékről való szárma­zás, családi kötelékek alapján, ösz. szeférhetetlen a párt tags ággal. Pár­tunk ereje abban van, hogy nem fél a bírálattól és hiányosságaink bírá­latából erőt merít a. további előre­haladás' számára. Sajnos,, vannak még nálunk kommunisták, akik — bár vég nélkül hangoztatják a Párt iránti odadásukat — valójában azon ban elnyomják az alulról jövő. kriti­kát. A Párt tagja köteles — mondja a Párt módosított szervezeti szabályza­tának tervezete — fejleszteni az ön. bírálatot és az alulról jövő bírálatot, feltárni és kiküszöbölni munkája hiá­nyosságait, harcolni a munkában a látszatsiker, a hiú önteltség ellen. Az aki elfojtja a bírálatot, hivalkodással és magasztalással helyettesíti, nem maradhat mug a Párt soraiban. Pártunk ás a szovjet állam további megerősítésének fontos feltétele a kommunisták nagyfokú politikai ébersége, a kíméletlen harc az ellen_ ségek minden és mindenfajta mester­kedései ellen. Nem lehet azonban el­menni amellett, hogy a kommunisták körében, elég széles körben, elter­jedtek a politikai könnyelműség és meggondolatlanság megnyilvánulásai, a párt- és államtitok kííecsegése, A politikai éberség kötelező minden kommunistára nézve, minden munka­helyen, minden körülmények körött. A Párt tagja köteles megőrizni a párt- és államtitkot. A Párt tagjára háruló nagy és fe­lelős kötelességek mellett nagy jo­gokat is biztosítanak a Párt tagjai­nak. A Párt tagjának — mondja a Párt szervezeti szabályzatának tervezete — joga van résztvenni a pártgyűíé- seken vagy a pártsajtóban a Párt politikai kérdéseinek szabad és tár­gyilagos megvitatásában, a pártgyű- {éseken megbírálni bármely pártmun­kást. választóként és választhatóként résztvenni a pártszervek választásá­ban. személyes meghallgatást köve telni mindazokban a^ esetekben, ami­kor az ő tevékenységéről vagy ma­gatartásáról hoznak döntést, bármily kérdéssel és beadvánnyal fordulni a Párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságát is. A XIX, pártkongresszura való elő. készület mindenütt annak a s?,e retetnek és odaadásnak a lelkesítő megnyilvánulásává válik, amelyet népünk a Kommunista Pánt iránt érez. A szovjet emberek kijelentik, hogy készek minden erejüket a kom­munizmus építése nagy ügyére for­dítani. Lenin Sztálin pártjának tapasz tailt vezetése alatt. Többmillió márkát vágtak zsebre a heroídsbachi ,,csődet4 megrendezel Becs. Münchenben most tár-, gvalta a bíróság a heroídsbachi „csoda“ rendezőinek ügyét. A csaló társaság elhíresztelte, hogv I lé­ről dsbach ban parasztgyermekek előtt megjelent a .Szűzanya“. A „kiválasztott“ gyermekeket gondo­san betanították mit meséljenek a „csodás ■ megjelenésről“ a hiszé­keny embereknek. Hamarosan a buzgó hívők ezrei árasztották el a kegvhelvnek kikiáltott Herolds- bachot dőlt a pénz a „csoda“ ren­dezőinek zsebébe. Az elbolondított hívők arany­órákat ékszereket és aranyérme­ket is adománvoztak. A megtévesz­tett tömegektől kicsalt több millió márka nyomtalanul eltűnt a „csoda“ rendezőinek kezén. A müncheni bíróság igen enyhe büntetést mért a csoda értelmi szer­zőire: a heroídsbachi papot 4Ö0 a sekrestyést pedig 100 márka pénz­bírságra ítélték. Négy év a TifoGesfapo poklában Becs. Az „Österreichische Volks- timme“ az Osztrák Kommunista Bárt lapja közli égi/ olasz munkás beszámolóját, aki közel négy évig szenvedett a Tito-Gestapo poklá­ban. Az olasz munkást azért tar­tóztatták le, mert Jugoszláviában munkanélkülivé vált honfitúsai számúra pénzt gyűjtött. Az. olasz munkás u lobbi közölt elmondta, hogy Tito börtöneiben 2~>0.fífí0 politikai fogoly sínylődik, akiknek csak egy bűnük oan: el­lenzik, hogy Jugoszláviát egy új háború esetére amerikai ugródesz­kává akarják kiépíteni. Amikor letartóztatták, 55 órás kihallga­tás sunín az UDB, a legemberte­lenebb módszerekből próbált tőle kicsikarni valamit az Olasz, Kom­munista Bárt működéséről, utána szűk cellába zártáik, amelyben három ujjnyi magasan állt a víz, úgyhogy sem leülni, sem feküdni, nem tudott. Négy napot és éjt sza­kát töltött a vaksötét cellában, utána egy 7 Unnak szőlő hűségni/i- latkozatul akartak vele aláíratni, amit megtagadott. Ezután egy olasz politikai jog­iunkból álló csoporttal a Stara gra. diskai börtönbe hurcoltak. Estén­ként „politikai oktatásban“ rész<■ sültek, ami abból állt, hogy addig verlek őket szíjakkal, amíg vagy ájult an estek össze, vagy hajlan­dónak nyilatkoztak a hűségnyilat­kozatot aláírni. Az UDB pribékek nemzeti ellen­téteket szítottak az olaszok és hor- oáiok között. 1950 márciusában a politikai foglyok egy részét egy másik jo- golytáborba vitték. A foglyok az ütlegelésektől, vér­től boriivá, rongyosan érkeztek meg a táborba. A foglyok ellátása szörnyű volt, egy-egy teremben sz.ázn yolcvan- szár.kilencoen embert zsúfollak össze. Heggel ötkor keltek, a legnehé-1 zebb munkáikat azokkal végeztet­ték: akik következetesen megtá- gadták a „hűségnyilatkozat“ alá- í rását. A vízhiány következtében jár­ványok törlek ki. Az olasz munkás befejezésül el­mondotta, hogy később úgyneve­zett kutyaólba * rakták. A „ku­tyaólban“ nem volt. szabad alud­ni — egu őr öt percenként nlgás- sa.l és a bunkóval ,,költögette“ a foglyokat. Nyolc napig Iniria ki ezt a kínzást. Voltak, akikel két hídig kínozlak így, ezek súlyos idegösszeomlással kerültek kórház­ba, szörnyű kényszerképzelek ül­dözték őket. i A Német Demokratikus Köztársaság o Minisztertanácsának nyilatkozata a szovjet kormány jegyzékéről Berlin (ADN): A Német Demo­kratikus Köztársaság minisztertaná­csa augusztus 28-i ülésén, nyilatkoza­tot tett a Szovjetunió kormányának a három nyugati hatalom kormányá­hoz intézett 1952. augusztus 23-i jegy­zékével kapcsolatban. „A Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsa —- hangzik a többi között a nyilatkozat — öröm­mel üdvözli azokat áz újabb javasla­tokat, amelyeket a Szovjetunió kor­mánya 1952 augusztus 23-i jegyzéké­ben tett a nyugati hatalmak kormá­ny aina'x. A német nép döntő többsége helyesli a szovjet kormány újabb lépését, mert ez lehető­vé teszi a német kérdés gyors, békés megoldását. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya örömmel iidvöz’r azt a javaslatot, hogy hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és á szövetségi köztársaság képviselőit a Németországot érintő kérdések megtárgyalására és a maga részéről kész küldötteit megnevezni. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánva telje, mértékben he­lyesli a szovjet kormánynak azt a ja­vaslatát is, hggy a németek ma­guk alikítsák me$ a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamarájá­nak és a nyugatnémet szövetségi gyűlésnek képviselőiből azt a bizott­ságot, amely megvizsgálja az általá­nos, szabad választások megtartásá­nak előfeltételeit. Ez a javaslat számol a né­met nemzet méltóságával és megfelel a reális helyzetnek. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya úgy véli, — folytató­dik a nyilatkozat —. hogy Németor­szág egvségének békés úton való helyreállítása és a független ossz né­met kormány megalakítása csak a szovjet kormány javaslatainak gyors megvalósítása útján lehetséges. Eh­hez -meggyőző bizonyítéka az a tény, hogy a szovjet kormánv többek kö­zött javasolja, a megszálló csapatok kivonásáról való tárgyalást, mid; a nyugati hatalmak a különszerződés­ben tervbe vették N y liga t-Né mot or­szág megszállásának további fenntar­tását. A Német Demokratikus. Köztársa­ság kormánya a potsdami szerződés aiapelveinek megfelelően, ma «s, mint eddig, azon az állásponton van hotgy Németország ne legyen újból az agressziós tűzfészek és soha töb­bé ne használhassák fel agresszív .célok érdekében, mert ez közvetlenül veszélyeztetné Európa békéjét és a német nemzet életét. A nyugati hatalmak a Szovjetunió kormányához intézett jegyzékükben megkísérelték a német egység helyre­állításának és a békeszerződés meg­kötésének késleltetését azáltal, hogy követelték, hogy az ő kívánságuk sze­rint állapítsák meg az egyes intézke­dések állítólag egyedül helyes sor­rendjét. ],gy például mindezideig el­utasították, hogy a békeszerződésről tárgyaljanak, mert szerintük előbb létre kell hozni az össznémet kor­mányt. A Német Demokratikus Köz­társaság kormáuya úgy ▼éli, hogy a német egység helyreál­lításának, az össznémet kor­mány megalakításának és a békeszerződés megkötésének kérdése egymással szervesen összefügg. A minisztertanács örömmel üdvözli tehát a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy egyidejűleg tárgyal­jának a német nép összes döntő kér­déseiről és igyekezzenek azokat gyor­san és lielvesen megoldani. A nyilatkozat a továbbiakban rá­mutat. hogy a különszerződést a ne­met nép akarata ellenére akarják N y u g a t n é m et o rs zá gra kényszeríteni, majd így folytatja: Ennek sohasem szabad megtörténnie, ha a német nép egységes, békeszerető államban akar élni és ha nem akarja, hogy olyan új háborúba sodorják, amely egy­úttal a. németek németek elleni gyil­kos testvérháborúja lenne. Ha minden német hazafi összefog, akkor azonnal rá lehet lépni a né­met egység békés úton való helyre- állításának és az európati béke meg­védésének útjára“ — fejeződik be a nyilatkozat. A minisztertanács rendelete az 1953. évi tavaszi vetésű növények termelési szerződéseinek feltételeiről A minisztertanács rendeletet adott ki, amelyben megállapítja az 1952— 33. gazdasági évre kötött termelési szerződések általános feltételei'. Áz 1953. évi tavaszivetésű növé­nyek termelési szerződéseinek meg­kötése szeptember 1-én kezdődik és október 31-ig tart. A termelés« szer­ződés mind a terme1 őszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok számára igen kedvező feltételeket biztosít. A termeltető vállalat, a termelő kívánságára a szerződött terület gé­pi szántását a gépállomáson megren­deli és a szántás díját az állami vál­lalatok részére megállapított kész­pénzes díjtételek szerint kamatmen­tesen előlegezi. A szerződött terület bevetéséhez szükséges vetőmagot a termeltető vállalat a kellő időben leszállítja a termelőszövetkezet vasútállomására, egyénileg termelők esetében a föld­mű vesszővel kezet raktárába. Amennyiben a vetőmag értéke meghaladja az ötven foimtot, a vető­mag ellenértékét kamatmentesen hi­telezi a termeltető vállalat az 50. fo- ,,'n to ti aluli tételeket készpénzben kell kifizetni. Kivétel ez alól a dohány, cukorrépa, borsó és gyapot-vetőmag, amelyet ötven forinton aluli értek esetén is kamatmentesen hitelez a termeltető vállalat. A szójabab és édescsillag fürt ter­meléséhez minden esetben, a többi pillangósvirágú növény termeléséhez pedig- a megyei tanács VB mezőgaz­dasági osztályának előírásától tiig- gően. talajoltót kell használni. A ta­lajoltót a termeltető vállalat a vető­maggal egyidejűleg a tsz vasútállo­mására, egyénileg termelők esetében a földművesszövetkezet raktárába szállítva bocsátja rendelkezésre ön­költségi áron, kamatmentes hitelre. A dohány, a gyapot és a fűszer- paprika termelésénél a vállalat köte- les a termelőknek kamatmentesen előlegezni a szántóterület kötelező jégbiztosításá ra megá.llapított ld ijak és a felsorolt növények biztosítási dí­ja közötti különbözeiét. A termeltető vállalat ezenkívül az egyes növé­nyek termeléséhez szükséges műtrá­gyákat kamatmentesen hitelezni a •szerződést kötők ré«zére. IVvancsak kamatmentesen hitelezi a vállalat a forme lesi szerződés szerint öntözést igénylő növények után járó vízdíjat is. ... A termelés elősegítése érdekében a termeltető vállalat a dohány, gya­pot. fajtaborsó, pailánlásnövények, cukorrépa, cikória., . gumipitypang, gyümö’cs és bor után — a különle­ges szerződési feltételekben a meg­jelölt munkák elvégzése esetén — művelési előleget folyósít, mind a termelőszövetkezetek, m.ing az egyé­nileg termelő szerződéskötők részé­re. Az előleget hitelre. >k amatmen te _ sen kapják. A minisztertanács rendelete a kö­telezettségek betartása érdekében előírja, hogy a termeltető vállalat kötbért köteles fizetni, ha a. termé­szetbeni előleget — így a vetőmagot, műtrágyát, védekezőszert, st'b. — a szerződési feltételekben a szállításra megjelölt időpontig nem juttatja el a termelőhöz, ha a termés: késedel­mesen. veszi át, ha késedelmesen számol el a termelővel, sfb. A termelő kötbért köteles fizetni ha a vetőmagot a vetésre megállapí tott határidőben nem veszi át, vagy a szerződött területet nem veti be, ha a rendelkezésére bocsátott műtrá. gyát, növényvédőszert nem veszi át, vagy nem a.z előírásnak megfelelően használja fel, stb, A minisztertanács rendelete szabá- Ív ózz. a a szerződök terménybeadási kötelezettségét. Mind a terme'őszö. vetkezetek, mind pedig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, ameny nyiben, a szerződött terület teljes ter­mését. — illetőleg annak termelési szerződésben meghatározott, részét, a szerződés előírásának megfelelően — átadják a termeltető vállalatnak, a termelési szerződéssel lekötött terü­letre nézve — a zöldségféléknél az elő- és utóterményeik kivételével — mentesülnek a terménybeadási köte lezettség alól. Ha az egyénileg ter­melő a termelési szerződést nem, vagy nem teljés mértékben teljesíti ez a mentessége megszűnik és az ilyen terület után a terménybeadási kötele­zettségét, vagy annak arányos részét teljesíteni köteles, A termeltető vállalat a földműves., szövetkezet keretében alakított egyé­nileg termelők csoportjait a termé­szetbeni és pénzbeli előlegek és egyéb juttatások kiosztásánál előnyben ré­szesíti és termelésüket különös gond. dail irányítja.

Next

/
Thumbnails
Contents