Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-27 / 200. szám

TOXiKZAX NAPLÓ VfLjß PßZOl trriSJA I /fTTfl- / V MAI SZAMBÁN: Ai »uguArtus 23-1 «covjet iwíjzék világi iasrhangja (2. o — A srovjet dotgorőU újabb munUaslkerckkel kforülovt bt $ZK(b)P XIX. kongresszusára (2. o — Metögazd&M' gunk termelési feladatni 13, o.] — Tűlteljesdtctték augu'z* tus 20-1 vállalásaikat ;l Simoiitornv ai Bőrgyár tlulgoiúl (4. o — A köleséi téglagyár dolgozói harcolnak tervük teljesítéséért 4. o.) » TO LNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L mmm IX. ÉVFOLYAM, m SZÁM \ IV A öl» 1 ILI Elf SZERDA, 1952 AEG. 27 Az önköltségcsökkentés — a feivteljesítés fontos része A II. negyedévi terv toljesitcse közben ruxgy eredményeket értünk el, azonban egyes területeken le­maradás mutatkozik, ahol sokat kell javítani a munkán. Az ön­költség alakulása rendkívüli Ton­los tényező és az üzemek eredmé­nyes vagy hiányos működésének vizsgálatához. Nem véletlen, hogy Gerő elvtárs a nevezdfes januári aktíva értekezleten a dömtő tervév legfőbb feladatai között említette az önköltségcsökkentést, „Szigo­rúan mérnünk kell az önköltséget és teljesíteni kell az önköltség­csökkentés tervét“ — mondta Gerő elvtárs. A term cd esi tervet még oly jól teljesítő ü.semek veze­tői sem büszkélkedhetnek a terv maradéktalan teljesítésével, ha nincs tiszta képük iyzemük ön­költségének alapozásáról. Nép­gazdaságunkat károsát ja meg. ön­magát és dolgozó társait téveszti meg az a vezető, alti figyelmen kívül hagyja az önköltség emel­kezdésén. vagy megnyugszik a la­za, pontatlan, hamis képet nyújtó önköltségkimutatás, adataiba ti. Az önköltség*alatkulása nagyon sok tényezőtől fÜTg. A termelő, sot a nem termofő üzemrészek minden mozzanata tükröződik az önköltség számaiban. Éppen ezért éberen kell figyelnünk ennek alakulását és le .'kell belőle vonni a tanúságot. A. lelkiismeretesen ■végzett önköltség? kimutatás rá­irányítja a figyudmet az üzem jö­vedelmezőségét gátló hibákra, megmutatja, hoigy hol milyen te­rületen kell javítani a következő időkben. Az önköltscÜg csökkentésének egyik legfontosabb feltétele az egyenletes, ütemes termelés, a tewfegyelcm 'megtartása. A hó eleji és a hó végi rohammunkák magukkal hovázák az indokolatlan túlórázást és ;a bérfegyelem meg­sértését. Nyilvánvaló, hogy ez magával hozai a minőség romlá­sát és a selecit szaporodását, 'Födni keiül 1 azt gazdaság ve­zetőinknek, íiogy a termelés min­den területéin, minden takarékos­ság az önkcíltség csökkentésének egyik módszere. Kétségkívül ér­ünk el eredményeket a takaré­kossági mozgalmakban, hisz a dolgozók legnagyobb része erre is vállalt kötelezettséget és azt becsülettel, teljesítette. De ez nem kielégítő. Az utolsó hónapokban visszaesés mutatkozik, ami abbau adódik, hogy nem értékelik a dolgozók ifiyen irányú teljesítését, nem nyílvánosítjók az élenjáró­kat és imán bírálják a lemaradó­kat. tehát nem ellenőrzik kellően a vállalások teljesítését. Az ör, költség csökkentésének egyik fcfiilos része az újítások bevezető ?e és azok alkalmazása a rvi unkák L a n. M cgbocsá j t h a ta ti a n az olya a eset. ahol a dolgozók újításait a termelésben nem al­kalmazták, nem veszik figye­lembe. thogy az újítások beveze­tésével a megtakarítható érték miiyen na&y, annak ellenére, hogy eBT-egy újítás bevezetése a ferinchsst meggyorsítja és ugrás- s/ori.lpi n csökkenti egyw gyárt* ményoík ön költségének csökkenté­sét. Kjűlönösen * minőség meg­javító, síért kell még következete- <ehb ffcarcot folytatni' üzemeink- ben fÉred menyesen harcolnak ezen a téren a Bonyhádi Cipő­gyárban, ahol . olyan minőségű árut állítanak elő. amilyenhez hasonló még nem igen fordult elő. A minőség ilyen irányú meg- javuiása természetes hozzájárult ahhoz, hogy az üzem teljesíteni tudta önköltsegcsökkentési tervét. Az import anyagokkal való ta­karékosság is hozzájárul ahhoz, hogy az önköltséget csökkentjük. Megyénk üzemeiben még nem csatlakoztak a budapesti Villa­mosgép- és Kábelgyár egy hónap­pal ezelőtt beindított fontos kez­deményezéséhez annak ellenére, hogy különösen a Simontornyai Bőrgyárban megvannak az elő- 1 cl tetei ok, hogy ezt a kezdemé­nyezést átvegyék és takarékos­kodjanak a drága külföldi imr port-anyagokkal, helyette hazait alkalmaznának. Már történt ez- irányú kezdeményezés a Simon­tornyai Bőrgyárban, de ez ella­posodott, a műszaki vezetők nem fordítottak kellő gondot a továb­bi anyagtakarékossági mozga­lomra. Feladat ezen a téren az. hogy ismertelek a dolgozókkal a Kábelgyár dolgozóinak kezde­ményezésének lényegét és a szak­szervezeti bizottság ilyen irány­ban mozgósítja a dolgozókat a III. negyedéves terv teljesítése közben. Az önköltség csökkentésének fontos kelléke, hogy az egyes üzemrészek között a kapcsolatot még jobban kiépítsük. Fonok ér­dekében a társadalmi ellenőrzést is meg kell javítani. A Bonyhádi Cipőgyárban a körön dolgozók egymás munkáját ellenőrzik és a nem megfelelő minőségű félkcsz- árut visszaadják a készítőknek. De meg kell javítani az üzemré­szek közötti Szállítást is, a feles­leges fuvaro/.gat ásókat ki keli küszöbölni. „Önköltségcsökkentés a minő­ség rovására megengedhetetlen, Az önköltség csökkentésének ép­pen a minőség megjavításával kell együtt haladnia“ — mondta Gerő elvtárs. Tanulmányozni kell gazdaságvezetőinknek az élenjá­rók munkamódszereit, az egyes üzemekben jól bevált munkamód­szereket alkalmazzák saját üze­mükben és a minnőségjavításával harcoljanak a III. negyedéves terv teljesítése közben is az ön­költség csökkentéséért. A gépek jobb kihasználása is hozzájárul az önköltség csökken­téséhez. Ez pedig a jó munka- szervezés mellett elképzelhetetlen a munkafegyelem megszilárdítá­sa, az új munkások fokozott neve­lése nélkül. A szocialista munka­versenyből született nagyszerű mozgalmak a termelékenység emelését szolgáló Loy-mozgalom, az elvtársi segítségnyújtást ter­jesztő Eőder-mozgalom így vál­nak egyúttal az önköltség csük- sentésének elsőrendű emelőivé. Döntő tervevünk hiánytalan tel­jesítéséhez elengedhetetlen, hogy fordulatot érjünk el az önköltség megjavítása terén. Véget kell vetni az önköltség kimutatások mesterkélt szépítésének. El kell érni, hogy az önköltség csökken­tése szocialista verseny mozgal­munk egyik központi feladatává váljék. A termelési értekezleteket üzemeinkben használják fel, hogy ismertessék a dolgozókkal az ön­költség alakulását, lelkesítsék őket újabb eredmények elérésére ezen a téren a terv maradéktalan teljesítése mellett. A nagyüzemi gazdálkodás útját választjuk A tolnamegyei dolgozó parasztok látogatása a tengdici Petőfi tss-ben ellobogózott autóbuszok haladnak az úton Ten- ' gelic felé. Tolnamegyci dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok mennek meglátogatni a Ien­gedd Pelőti termelőszövetkezetet, hog'y megismer jók azokat az eredményeket, ametyeket a szövetkezet eddig elért. Nem véletlen az, hogy a lengelici Petőli az or­szág legjobb termelőszövetkezetei közé tartozik, az el­ért eredmények azt bizonyítják, hogy a szövetkezet tagjai új emberekké váltak, szocialista öntudattal dol­goztak. Ezért jöttek cl most a. Somogy. Fejér és a bara- nyamegyei küldöttek után a megyei küldöttei is. Az üdvözlések után a látogatók a termelőszövetkezet jelenlévő tagjai­val együtt a kultúrterembe mentek, ahol Hosnyánszki elvtárs elmondot­ta, hogyan alakú It meg, hogyan fej­ICH lőtt éa milyen ered mén vöket ért cl a szövetkezet. A küldöttség ez­után hosszasan tan ulmánvozta a szen magának a lov a a mindene, majd elkocsizgat a csoportban“. A csikókarámból amint visszafelé mennek, kisebb csoportokban beszél­getnek. Terme g elvtárstól többen azt Kérdezgetik, hogyan részesednek az új belépők. egymással versenyezve kérdezgetnek, hogyan működik, a te jégén,, hogyan kei', keze mi. de leg többen art kér­dezik, nem árte ha a készülék a tej kífejése után még rajta marad,a te­hén tőgyén. A fej önök mind erűre va. iaszt adnak és elmondjak a? érdek'ő. dőltnek, hotgv ©gyá italán nem árt som mit. ha tovább is rajtamarad a gép a tehén tőgyén. Ez ugyan nem igen fordul elő mert miniden fejönö három gépet kezel s amint a tejet kifejte, kikapcsolja. termelőszövetkezet fejlődését mu­tató grafikonokat, fényképsorozato­kat. íráshoz nem szokott kezek rót­ták az adatokat, hogy mindenről be­számoljanak majd otthon, elmond­hassák, valóban érdemes a termelő- szövetkezeibe n dolgozni. Nagy érdek­lődéssel vették körül a táblát, amely­re az új belépők neveit írták fel. Hetvenhat nevet olvashattak rítt, ami mindennél jobban bizonyította azt, hogy az egyéni dolgozó parasztok rs t£vre jobban felismerik az új élet lehetőségeit és szakítanak a múlttal. i küldöttség megszemlélte az állatállományt. A lóistállóban csodálkozva tapasz­talták, hogy külön állatgondozó ram, így a fogatosoknak nincs gondja az etetésre, Innen is, onnan is szavak röpködnek: „Ez igen, így kellene ná­lunk is csinálni“, „Igv legalább min­den jószág egyformán van gondoz­va"'. Hosuyám-zki elvtárs elmondja, hogy nagy gondot fordítanak a ló- tenyésztésre, elsősorban a magyar- fajta lovak tenyésztésére. Elmondotta azt is, hogy versenylovakat* is ne­velnek és már két lovuk nyert díjat versenyen. Ezután a sertésfia at a tót látogatták meg. Itt mindenki nagy érdeklődéssel néz,ett körül, hiszen Csécsi Gáspár nyankaérdcmrerides sertésgondozórói már valamennyien hallottak. Jóformán mindenki egy­szerre kcrdczgel, hogyan gondozza a malacokat, hogyan történt a malacuz- latás, a búgatás. Csécsi elvtárs min­denre türelmesen válaszol. Elmondja a módszert, amellyel két év alatt öt­ször fialtat, hogy a malacokat négy­hetes korukban kezdi etetni, s min­den kérdésre felvilágosítást ad. Ezután a csikótelepre mennek a küldöttek. Nagy tetszéssel nézegetik a szép állatokat, de többen mindjárt kifogásolják, hogy elhanyagolják a csikók patáját, ami bizony szépség­hiba. Somogyi György sárszcntlőrin- ci egyéni dolgozó paraszt is szeretet­tel a jó gazda szemével nézi a csikó­kat, mintha .az övé is lennének. So­mogyi bácsi már idősebb paraszt- ember. összehasoblílast tud te.nni a múlt és a ■ jövő között. A múlt küz­delmes életéből neki is kijutott, a jövőt pedig látja a termelőszövetke­zetek eddigi eredménveiből. Darócit Imrém* a sárs zen (lőrinci Kossuth termelőszövetkezeti csoport tagja mondja: „Somogy i bácsi már réttebb idő óta érdeklődik a csoport felől, otthon az asszonnyal már beszélget­tek is a belépésről. 13 é határozta már. hogv a gyalogra unkában dol­gozik, A fe1**<é?e azonban, aki még a ré;Ú szokás szerint magázza, azt rtiöndoita: úgy sem tudja tokáig megállni, hogy ne üljön koeáára, hi Térraeg elvtárs elmagyarázza, hogy a legtöbb új belépő már résztvesz a munkákban, s ezek az októberig el­ért1 munkaegység után kapnak része- sedést. Győrök Lajos mözsi 6 hol­das dolgozó paraszt a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke a termelő- szövetkezet egyik tagjával beszélget. „Nagyon szép ez — mondja Győrök Lajos — a múltban a béres vagy a cseléd az:t szokta mondani: az én lo­vaim, az én ökreim, holott azok a birtokosé, vagy a kukáké voltak. Nem volt elég takarmány, akkor szerzett nekik, úgy gondoskodott ró­luk, mintha valóban az övé lettek volna, de itt valóban sajátjának mondhatja mindezt, ami csak itt van. Nem is gazdálkodom magam sokáig“. Éppen hajtja be a juhász a termelő­szövetkezet juhait. — Látja — mond­ja amaz — ez a juhász is az uras-ág nyáját őrizte azelőtt, s most ő is itt van a sző vetkezet ben, Mindenki itt van már a régliek közül, csa k a Gyurka nincs. Azelőtt neki dolgoz­tunk, most pedig magunknak. Ismer­jük. megértjük egymást s ezért tud­tuk ezeket az eredményeket elérni. A küldöttség a tehénistálóhoz ér, megkezdődik a fej és. Egymásután kapcsolják be a fejőnők a fejőgépeket, amelyeket nagy érdek lődéseel vesznek körül. Itt is szinte A mözsi gépállomáson meg .ismer­kedhettek a különböző gépekkel, amelyek mind a mezőgazdaságot, a többtermelést segítik. A toLnaszigeti állami gazdaságban, pedig a nagy­üzemi állat ten y észt ést ismerhették meg. Csirzó Antal főál jattén yésztő ve. zette végig a gazdaságban a küldöt­téért. ismertette a gazdaság felad a és azokat, a módszereket, ame- \ ükéi egyre több sertést adnak nép­gazdaságunk. számára. A küldöttség ezután táviratban ko­st ön te meg Rákosi elv iá rsr.sk, hogy •a tingpvid Petőfi férmelőszövetkezé. tét. a morei gépállomást és a tolna. Vig-c.i állami gazdaságot megóioga; Délután a küldöttség bement a fa­luba. hogy az ottlévő álkdálCományí megtekintse. A termelőszövetkezet községi irodájánál hangszóró szolt, Nagy derültséggel hallgatták a jele netet, amelyben a kulákokat gúnyol­ták ki, akik be akartak lépni a szö­vetkezetbe. Az út ezután a földekre vezetett, ahol a gyapotot és a he- terozis kukoricát tekintették meg. Tetszéssel nézegették a virágban álló gyapot földel, amelyről szép termest takarít be a szövetkezet. Szilágyi Er. zsebet brigádvezető elmondotta, hogy a tábla egyes helyein már kovadni kezd a gyapot. A küldöttség ezután visszamenj a termelőszövetkezet szók házához, ahol a küldöttek elmondták ta pasztalata i ka t. Valamennyien megelégedéssel nyilat, koztak a látottakról. Tolmács Antal Ujiregbol elmondotta hogy több termelőszövetkezetben járt már. de v-ég ilyen eredményeket nem látott, s egymásután mondták el a többi küldöttek is tapasztalataikat. A küb döttség ezután búcsút vett a tengő­it ci Petőfi termelőszövetkezet tagjai­tól és visszautazott Szekszárdira, ahol este a sárpúisj népi együttes mutatta, be előttük műsorát, amellyel Rákosi táv társat születésnapján köszöntötték. A küldöttek ezalatt a két nap alatt sokat tanulhattak és tanultak is es a látogatásnak csak a gazdaságban lévő értékelésnél mutatkozott meg valóban a hatása. Mintegy 3.5 do! qozó paraszt, köztük Somogyi Györcv Sárszentlőrincrő; Győrök Lajos Mözs vő!, iíj. Meksz József Báláról Kl-ei- thál János Paksról, Lovász Ágnes Varsádról, Pek'i Jáno-3 Medináról, Gárdonyi Sándor Totnanémediről írta alá a felhívást halták megígérték, hogy a s.:érzm.t tapasztaltokat áradják gazdatársaik. ■vk. s azon lesznek, hogy föbbtenne lés se", jobb munkával segít iák a me­zőgazdaság szóda üb n átépítését Vasárnap a mözsi gépállomásra és a tolnaszigeti állami gazdaságba i'csetett útjuk. Tolna megye dolgozó parasztságához, ,,Tolna megye dolgozó parasztságának megbízásából tanulmányoztuk a lengelici Petőfi termelő szövetkezetek a mözsi gépállomás, a tolnáéiig: n állómi gazdaság éleiéi. Utunk során saját szemünkkel győződtünk meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről s láttuk, hogy a: szövetkezetben dolgo- zó parasztok jövedelme jóval meghaladja 16—18 holdas középparasztjainl. jövedelmét. A tengelici Pelőfi tsz egy-egy tagjának jövedelme a termeszei beni juttatásokat is pénzre átszámítva, havi 1600—1800 forintos keresetnék telel meg. Azokban a családokban, amelyekben több családtag dolgozik, ez a kereset megsokszorozódik Ilyen gazdag jövedelemmel küldöttségünk egycllen egyénileg gazdálkodó tagja sem dicsekedhet. Éppen ezért elhatá­roztuk, hogy falunkba hazatérve mindnyájan a nagyüzemi gazdálkodás út­ját választjuk, s vagy csatlakozunk a már meglévő csoportokhoz, vágy út csoportok létrehozásán munkálkodunk. Éppen ezért felszólítjuk egyénileg dolgozó paraszttársainkat. hogy példánkat követve mielőbb lépjenek y nagyüzemi gazdálkodás útjára, mert ezzel nemcsak íl't-Ük tetemeik cl VG segítik elő. hanem a föbbtermeiéséei a szocializmus építését és « béke meg védését szolga Íj a L“ A küldöttséget Hosnyánszki János, a szövetkezet Kossuth’díj as elnöke fogadta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents