Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-08-22 / 196. szám
its? AüGrsmjs n N K P 1. O 3 A Szovjetunió fejlesztésére iráuyulól951—1955. évi ötödik ötéves terv irányéi veinek tervezete (Folytaiás a 2. oldalról) A gyapjú nyírás eredménvét a Hél- és észak kniiká/uM kolhozokban ®gy-egy finomgyapjas juhlól 5.2-5.8 kg-ra emelje, a középső feketc- föld-övezetben egy-cgv firuungvapjas juh»ó| 4.2—5.GO kg-ra cs egy-egy félfinomgyap jan juhlól 4.0—4 2 kg- ra, a Volga men lón egy-egy fi nőm- jryapjas juhlól 46—5.4 egy-egv féí- finomgyapjas juhlól 5.9—4.5, Szibériában pgy-eyy finnmirvapjas juhlól 4.5—4-9 és egy-egy félfinpmgyapja.s juhiéi 3.8—4.2 kg-ra emelje. C Biztosítani kell új. magasabb ■ * terméshozamú gabona neműek, nagyobb (érmést adó és korábban beérő gvapntfélék. magasabb rukorlartalmú eukorrépaFélék. magas olajtartalmú naprafuFgófclc.k termelésének bevezetését, valamint ni mezőgazdasági növényfa iták lói - rohozását az öntözéses földeken ▼aló termelés eéljából, Javítani kell a kolhozokban és a szovho/okban a mezőgazdnsáci növényfajták velő magtermesztését. é, Biztosítani kell a mezövedé * erdősávok létesítésére irányuló munkák kiszélesítését a sztvep- pés és erdős-sztyeppé« területeken, mezőgazdasági, vízgazdálkodási intézkedések véprehabasát a talai eróziója elleni küzdelemben, valamint a homokos területek erdősítését, gazdasági jelentőségű erdők létesítését, zöldövezetek létesítésé' a városok és ipari központok körül a folyók, a csatornák cs a víztárolók partján. Az ötéves terv ideién legalább 2.5 millió hektáron védő erdősavakat kell ültetni a kolhozokban és a szovhozokban és kb. 2.5 millió hek tár területen állami erdőségeket kell ültetni. r7' Biztosítani kell minden üntn- 1 • zott és mocsaras területek le- fsapolása útján nvert földterület magas termelőkénvségű felhasználása t, Biztosítani kell. hogy mindenütt áttérjenek az állandó öntüzőcsa tornak helveti az ideiglenes öntöző- csatornákat alkalmazó új öntözési rendszerre. Elsőrendű fe'adantak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a ku jhisevi vizierőmű villamosenergiájának felhasználási területén és a Leninről elnevezett Volga-Doh hajózható csatorna övezetében, meg kell kezdeni a* öntöző- és vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vi/ieroméi, a furkmén főesatorna, a délük ra in" és az észak krimi csatorna övezeté ben. El kell végezni az előkészítő műn. tálatokat a kulundini szlvepne föld jrinek öntözésére és vízellátására hivatott öntözőrendszerek énjtésé- hcz. Eolyiatni kell az öntözőrendszerek építésének munkáját a kö,- zepső feketeföhl-övezetben. a Kora- Brakszinj alföjdön. a Fzir-Pgrjg. a Zeravsana és a Kaska-Daria föl vők völgyében, a középső fergánai öve. retben. Kubánvban a jcgorliki rendszer építését és a csui nasrvcsnforpí* építését. Az ölévé« időszak alatt "0 —-5'5 százalékkal növelni kell az öntözött földterületeket, a kolhozokban és a sznvhnzok ba n “Ö—55 <W. tavat és víztárolót kell építeni és biztosítani kell r'ok sokoldalú gazdasági felhasználását Mocsár!cesapelá«i munkál»*n,k a1 kell végezni a Rjp!pru«z, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban felsősorban a pole«zjai *ik«^eoni. a Lit vám a T Ht. H7 E s 71 Szovjet <5’f> cin ».ista Köztársaságban p OS/.SZ S/K nvugati és központi vidékein. ? Barabini síkságon é« más területe ken. Az 1951 — (955. évi ölőszak nlgtt 40—45 százalékkal kel! növelni r mocsarak Ipcsapolása által nvert földek területét. O A kolhozok és szflfvjh iazak * s zár v a >■ ii n a r hvs - á 1 lomé « vá ua k < e i - 'hóram-emelése szempontiából kiilqnft- mi fontos 8z imtemsíveihib älia-llenvysz- béxi rendszer, az ái'-ait-ok 6*41 o»i*'piák további bevezetés? ?■/. egyes területek KJ já t s ág aáma k fi gy e! em be vét elései. A iu then vészt és további fejlesztése érdekében a T enfurőü eln.evezeU VoV«t- Do.n Ivsiózható ess,»orma vízeFáitás' fp’ezeitéAiien a K«5p.i-lemiieey menői al- fö’dön a Nniwaj-Siziivepné'n és a hifiimén f Ö.—IS I orn a öv ezrében dús Lfvje'A, kel kef'l Mtesíleni A vízellátó IptesO- ménvak iizerhbeíiel vezjés'^vei pgv:d«ii5- Icg gern d o«ik od né kell a le ve! ők ví-«p1'ó- tásáréi, hogy az- említett. teiríileteken így kövér lege Ifik létesül jón Ok a legma- jryobb juilnrjyiáj-ak számára is. A hörépizsiéri és ke/wh-szteinii ter-iíV.- teken a helyi cmitözőművek és az artéz' vizek feU-igs?-ná 14sá vd mag«« tersnés,- boziagnú szKtütekasrélőkst és legelőké! kéN létesít.emi. hogv fokozzato-s«n csők:, kenten! tehessen art. Isogv a jószágét! nagv tá»or8ág-bsn lésó log el «Mire hajtsák át. Be k«ll fpjeani a kolhozokban * a na-SV mezei munkák gépesít é 'ét. na^yijn.áptőkb*n gép-eMteni kell ; munka ffényes felad«tokai az állatié »vesztésben a zöl dséi?! e>rm p’<ésí>en, ? ker;iészo!be,n, a mezőig® zdiais» j-ri terme kok száll Itliáisáikhan, lel- és lerrk.ósáiban fiz őptGAés. a mocsaras loriilrtek les>,fl pofás« és új területek műveibe!óvé lé fele fenén. Ifliöó-lseni a aépesNié, érje el az a láb bi sziki vonaliad: a gabonaneműek. ipari növények és | a ka nrpánynövények szán báauá,l»an és vetesában 00—05 száz»lé kot, a gwbomaneműek é-s a eepir-aforg« komiba-|noik.ka| való aralásáimn 80—00 százalékot, a cukorrépa.szoclié-yben 00—í>5 sz.ázal'rik'Ot, a np-ereiffvap-Oit gvapotszedö. gÁpekikei való ainaitúisiábsji 00—70 sná- pakkot, a hossziirosi ú len vetés,fben és hetakaríliWuban 80—00 százalékot, a burtgonya s’-obcsíéiben. sor*köz>i m<yy- művelé'.véfl'ien és szüléséiben 5,5—60 s>zá- zeliiitkol. a s-prin« kasza lufiban és a siló- zásban 70—80 s/cz«,!ékol. Btáf osíl-ani keld n Sfép- és trnklónál■ 1 cmi á kok ni ii ritkájának további javi-ltá spt. kii ke lj sucresjletiii Ienéflsen vsápiü ke.| a fánadsástos niunk-a,folyamatok gépe- ‘íóiiése terén, a kolhozok tonmelüimunká- .isino'k valameiunvi áíMívan. rokozn kell a gép- és |r-aktoráilomásóik felelős, séigi'.’t a mezöigaadaséipi növénvf« j>t«ik cs az áJllalenvészitiés hozamára vomuttk-ozó tersek lelje site síéért. Az ötéves terv végére kb. 50 száza- 1 ók kai növel mi kell a glép- és Iraki or- á lkam ások tTflk toré h'ipimá nyálnak lelje- sjitftkiép&si'iéifpét különösen a piezfxgaz- dasiáirii niijvén vfa »Iáik sor-köz,i metamű- vckésiéhez száitksiég-ps gépeket vontaié so rm (ivein tra.kloFolUct, Az ötéves len alatt húji'loi.f.tami ke'II a trakitrvok papi t«ljp'Ml,mén véneik kb. 50 szásv-'éiko-x emelésiét. Re kell fe>je*mi a ga/da-tápw-abh IVesd ip.i'i!oras |ra.kitorrnk 1-ifsvez'fktéxél. A látván, a Lett és az liszt Szovjet* .Szocialista KözlárwüíSfflsan növelni kel1 a pép- és tra.ki'oráUonii’'soik bál’be«Iá! és ezeket az áll tárná sokat traktorra,! és mezőig®*dasá,gi gépel,'kot kell plkáiln«. Az efvik |eis?fontQzia.li:li feladat a villamost raíktorok és a v'illainzi-ei;K!Tp a fölhasznál] ásóval működő mezjö^azda- sáigl pépek bevezetése, dsiulÄnösem azokon a vidékeken, ahol napy vúzri-erőiuíű- IciopPik vannak. 10 Biztosi fsa. hogy a kolhoz« A ^ ' beruházásai elsősorbam a közös gazdaság fejőesizitéséll céloz,záik : paz- dasi:>s?i ópiitálek ál Lat tartáshoz .yz-ük séges he'yésiégok. öntöző- és levezető csatárnak.. virtáro'ók építésiére, a 'földeiknek. a borjitföl való meptásVitására. Ili. Au áruforgalom, a közlekedés és a <ái közié** terén mezővédő erdősávok ÖV »tévére, k o!. h«-z-x‘,'"ia.ny’!c!et>ek és egvyáb obxin épít- rtjénvek K'iesitéterP. amelyek a kobozok közös gazdasósájvatk sikeres fej- l«sz.tésLtíg!'! a kolhozok és a koi’boz parasztok jővede tininek növe.éiscjie/ clkeriillietet’«miI sziiksóigesek. 1 1 A szoyho/ok fpjleszéése terén 1 1 ’ a legfnjr'osa.bb faladat az. áru- tarrpeiés növelése, elsősorban búzában- finom- és fplfwiojT» gyap.jiiiban húsban, továbbá az ál!Vélenvésztő kolhozok ellátása faj-spaállsttiíkikal. Hogy a «jZ.ovhnzok jó'zápiáflrsrnóins-w részére szilárd takamánvház o: teremt sernek és t-oljosqn biztosítsák a jósziág- álirumány durva és mcrivdiís takainmá- ny-ál. a szovhnzokban 4.)—no sp>.zialékk.al növelni kell a takanmúnvflóHék ve- fiósteriilétét, a ^zovlfözokban lvzlosáta- nj kell az ös.szes mozögnzd-asögi nővén, v fa út á,k t erni é-silíozárná n a k jel e irt ős emelését. A szovliozoik szan^niarha- ál1 i*manyát 85—40 szára-ókkal, lehen- áiUomá-n.V'Wt 70—7.) száza ókk>al iifh.ü- loniányát. 75—80 szánalőkkal sertés- áJllrsmián10—45 szá'Ziailiíkkkal omc,- jók. 1 -í55-re a s’ovhozsikban egv-egv telién rpjésr predmónvét a köx-e,tkezö színi vonni lra emelje: a f e*k etet öld-övezeten kíxárl pső leriil-e’.aken 0500—'390(1 kj!oigramra, a közóipső feketeföld-öve_ zetluon 8000—3400 láziak- é,s Oéil-Kau- kázusban 2800—3200. Szi3>éni-álwn és Kazahsztán észak« területein 2400- — 29-00. a rolgamenti. k-özié-pázs:aii Kaukázuson túli és d é'ika zab s zitőm i faiálSat- l-enyészitü kolhozok,ban 2100—2öOO kg- ra. A szov hoz okban esy-egy finomgyap- ja« juh áölages nyi-rá-si eredin-rSn:vét a követkéz, ölképpen emelje: Dél- és l'bzak-Kaükázus'hsin és a Vo’ga meralén 5.5—0.5 kg-ra. Sz’bóéáfluan, K*azab sziámbán Kö>»éip*A*nníáihain és a Kankázu. son túl 4.5—5.0 kg-ra. A k-ol-h-ozefkban lányí^étliien be kcP fejezni valiam-erun vi mai>nkeng*én vescibb munk*afolyamat gépesilóftét a föídmü- elésiban. az áliattenyészsiéstb-em. a t.«- kqrmá-nvfer.mclóslwm én a (a-kanrndnvelőkiésztfééstben. A sz-ovhfwok-ba.il nagy niciPin mí Siépbem lak óíh-ó zgk,a t, k u.l'lu rá! ;í> és gazdasági épületeket kell épíberni. 1 9 A mezőga»diaisági term-elés eú-ö' *** int ri-öv0kei!lős,,;T*<sk hizfos.iőáMá- ra az ötéves [érv alátt a nie/.ög«z>da- sáigtlii*an kb. 2.1-szer. az öntözési: ésn'z- e*’izdál'lodá-Pii k'lesíilni-énvpk (crép pedig kb. négyspsr akkora öesizagű álltami bei'pthá juii.v( tt-éli '’égrehaj'ani. min! a negyedbe pté"es tervben. 1 Az ipari és nsezogazda^igi ter 1 * melés növekedése alapján a? ötév-ea terv ideje alatt kb. 70 százg- lékkal növelje az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áru forgalmát. 1955-ee. az 1950. évihez viszonyítva, a következő arányban növelje a legfontosobb áruk eladását a lakosr ság részére: a húsárukból 90 százalékkal, ha Üdékből 7 O. állati zsírból 70 százalékkal, sajtból kétszer annxit, növényi olajból kétszer annyit, zöld. ség-, gyümölcs- és tejkonzewekből 2.3—5-szor annyit, cukorból kétszer aimn it, teából kétszer annyjt, borból kétszer annyit, sörből 80 százalékkal, ruházatból S0 százalékkal, pamut-, gyapjú-, selyem- é-s lenanvágókból 70 százalékkal, lábbeliből 80 százalékkal, harisnya és zokniból kötszer- annyit, kötöttárukból 2.2-szer annyit, bútorból háromszor annyit, fémből készült edényekből 2.5-szer annyit, kerékoát'ból 5.5-szer annyit, varró- gt-pből 2.4-sz.er annyit, rádió- és televíziói; vevőkészülékekből, kétszer an-nvit, órából 2.2-szcr annyit, háztartási jégszekrényekből, mosógépek, bői. porszívókból többször annyit kell eladni. Az ötéves terv ajgit bővítsék az. ét. kezdek, vendéglők, teázók hálózatát és kb. 80 százalékkal növeljék a köz. élelmezési \á Halatok termelését, je, lenoEen növelve áruik választékát. Növplje az élelmiszereket, ruhád, lábbelit, textilanyagokat. bútort, edényt, gazdasági árucikkeket, kulturális szükségleti cikkeket és építőanyagokat forgalomba hozó különleges boltok számát. Jelentősen emelni kell az ipar és a kereskedelmi hálózat cél iáit szolgáló hűtőházak és rak. tárak építését. Fplvtatni kell gz élel- miszeráruházak. étkezdék, 'v°n',é.t?;lők és raktárak felszerelését hűtőberendezésekkel és a legújabb felszerelésekkel. 9 A vasúti köz’ekedés árufopjgal- ma 1955-re '3 — 40 százalékkal emelkedik az 1950. évihez viszonyít, va, a folvami közlekedésé 75—89, a tengeri közlekedésé 35—60, a gép- k oesi köziek ed é^é 80—85 százalékkal, a 1 óéiközJckedésé legalább kétszeresen. az olaj és gáz csővezetékeké kb. ölszörösep, ^ A vasiiti közlekedés területén L * a legfontosabb feladat legven a vasútvonalak teljestlőképesssj.gónek növelése. Ennek megfelelően: a) Az előző ötéves tervhez képest kb. 6*0 »százalékkal jobb másodrendű vonalat és négyszer annyi villamosított vasútvonalat kell uzembejielyc/. ni. Az állomási rendézővágápyok hosszát a v-asutak üzemi útvonalaiknak kb, 46 százalékára kell emelni: b) Körülbelül 2.5-sz.er annvi új vasútvonalat kell építeni és átadni a rendszeres forgalomnak, mint 1946— 1930-ben. Be kell fejezni a déls/.ibé- riai fővasútvonal építését az Abakaű- tól Akmoliaszki^ terjedő szakaszon. Be kell -fejezni a Csardzsou—Kun. grád vfcsúlvónal építé-ét és hozzá Kell Fogni a Kun grád—Mák at-vonal építéséhez. Meg kell indítani a Krasznojarszki — jeniszejszk, Gu rjev— Asztrahán, Agriz—Pi-oiiino—S/uvgut \ asúlvona- lak építését. A Litván, Lett és Észt Szovjet Szocialista Köztársaságokban el kel! végezni a vasútvonalak újj-.í- épíléséhez szükséges munkálatokat. el Az. ötéves terv végére az önműködő lérközbi/tosító berendezésekkel felszerelt szakaszok hosszát kb. 80 százalékkal, az önműködő \onatmeg- áilító berendezésekkel felszerelt szakaszok hosszát pedig az 1950. évivel szemben, legalább 2.5-szeredére növelje. a távvezérelt váltóbcrendezéseK számát szintén 2 őrszeresére kel! emelni. Jelentősen növelni kell a diszpécseri centralizáció alkalmazását. Biztosítani kell a koesirende/és- hez szükséges gurítódombok további gépesítését. Folytatni kell 3 rádió felhasználásának bevezetését a \ o natközlekedés és a tolatás irányításánál. d) Tovább kel! javítani a vasutak pálya fenntartását. Az ötéves terv alatt kb. 83 százalékkal több új sint keli szállítani a vasutak számára, mint 194-6—1950-ben: e) Biztosítsa teljes mértékben a vasúti közlekedés főót van alj mozdonyokban, vili amos-mozdony okban, motoros mozdonyokban, teherszállító-. bútő- és, utasszállító vagonokban mutatkozó szükségletét. Lényegében ba kell fejezni a hitszuTlalbsa lévő vasúti kocsik automatikus kapcsolásra való átalakításért és hozzá kell fogni a gördülőanyag görg.őcsap- ágyakkal való felszereléséhez. Meg kell kezdeni új, nagyteljesítményű gőzmozdonvok, villanymozdonyok és motoros moedonyok, köztük gázgene. rátoros mozdonyok g> ál tálát. Íj Javítsa tovább a gördülőéi}}ag felhasználását. t933-rc a kocsiforduló idejét az 1950. évihez képeit legalább 18 sZfí/alékkal csökkenteni kell es a gőzmo/donyok állal naponta befutott útvonal átlagos hosszat legalább 12 százalékkal kell emelni. Jelentősen meg kell javítani a vasúti kocsik le- j herb író képességének; kihasználását és növelni kell a tehervouatok terhelésétj, I legyen intézkedéseket a vonaíköz- lekedésben részvevő dolgozók, különösen a mozdon y vezclöbnigádok munkájának jobb.megszervezésére-. | A Körülbelül kétszeresére kell ( emelni a folyami kikötők tol. josítőképessegét. Be kell fejezni a sztálingrádi, s/aratovi, kujbisevi, uljanovszki, kazanyi, gorkiji, jaro-z- lavli, mulotovi, omszki, novos/ibir- szki, habarovszki, oszetrovói, kotjas/i ús pecsorai kikötők építé-i é> újjáépítési munkálatainak első részét. A fő kikötőket nagyteljesítményű gépi eszközökkel kell ellátni. Szélesebb arányokjran kell foly tatni a folyu- rnenti ipari vállalatok gépesített ki- kö'őinek építését. Be kell fejezni a volga-baltilen^eri víziéit átszervezését, növelni kell a káma medrének hajózási mélységet és egységes, mélyvízéi közlekedőd rendszert kell létrehozni a Szovjetunió európai részében. Javítani kell a hajózást és növelni kell az Tas- és teherszállítást a \vornan- és a JDnugava-folyók vízgyűjtő medencéjében. Építsen hidat a \ v cman-folv ón át Kaunaszban és a Daugava-folyójt át Ricáiban. Építse újjá a meglévő folyami hajóépítő és hajójavító üzemeket és építsen újakat. Biztosítani kell a nagy ví/'árolókon való hajózásnak megfelelő utas- és teherszállító folyami flotta építését. Növelni kell a fo- Ivami közlekedés szerepét a szibériai érs messze északi területek teherszállításában. Biztosítsa a kis folv ókon történő szállítás fejlesztését a Itelyi szükségletek kielégítésére. Jelentős méreteikben növa.je a tenq*eri kere-ikede'rni , ha jóraj ürtamtalmát bővít-«« a hazat tenger- jáiPÓhajágyáHAs bázisát új hajógryá. ra.J< é= javítóműhe'''Vffk építésével] és a me-q*'év5k kibővülésével. Ki kell saéG.síLeni és áj !«G épít.eni a lieni.n grádi. ogyess^sq. zsdánovi, novorosz 3?rj«ziki, mahaosteaDai, ’ munnanszki. Parj-anmiar-ei kikötőt, és a távolik,;-lett kikötőkéit. Biztosi tani kiéli a tengeri 5. köz'ekedés tovahbi fejlődését a Litvin. a Let« és az. Észt ■Szovjet Szo- ( .a isu Köztársaságban, ki kell bő vitonc a rigai és a k.'*ajitpeoai kikötőt. Nőve.je a férgén kikötök leijesitö képességét és bővítse körülbelül a » étsvoresére a t*e«ig*e.ri ha jó javítóüzemek t*e*ljesÍTőképe>ségét. Növelje a hd ász-iti Kikötök teijesdöképesíégé;, Fokozza a teherszállítást az északi tengeri út vonalakon. A tengeri flottái újabb jégtörőkkel kell kiegb^ti'eni Eme'je a folyami, a tengeri é- a ha LáazÉotte munkájának nviinőségét, csökkenje a rakományoknak a lő- gya-rztokhoz való eijutia»ására íordi- to bt időt, javítsa a kikötők mumká- ját, csökkentse a hajók kihasználat, lan v esz.teglési idejét. /7 Az 1946 — 1950 évihez, képes! kb. 50 százalékkal több kemény' burkolatú gépkoceiutat építsen, illőivé épiksen át, különösen a dé'.j terű. le tokon. - Kaukázuson túl, továbbá a Baltikumban. Növelje a közúti gépkocsiiközleke dé- részvéteiéi, a teherszállításban ér, az utásszá Mí fás ban. Fejez-ze be a ha lósága gépkocs-Lszolgálat egv esi'.ósé’, Javitand kell a gépkocsik kihasználását és jelentősen le kell szállítani önköltségét, Bővíteni kel! a gépkocsi javító üzemek ©a állomások hálózatát, rí gépkocsiévá tó állomásokat. A/, ötéves terv idején kb kétszeresére ke-Ll emelni a városok közötti állandó autóbuszvonalak hosszát. 7 Je'ea.lősen növelni keh a sz>ál- * ’ li:ó repülőgépek a polgári légi f’otla állományát, vaiaminit a légi útvonalak é,s arz, éjjel- nappali szo'gá- l-atra berendezett légikikötők há'óza- tát. O Bizto«ltsa a híi'szolgá’áí továb- ’ bi fejlödévót: az ötéves terv íq!vanián legalább kétszeresére növelje a n*em,zie!iköai távbeszélő, és távírókábel&i< hosszújágát. Növelje jiel'entös mértékben a rádióáü'.oráások sürüíiégét. Vez-esse be az ultrarövid hulűámú rádióadást és rádió hír-ezol- gálatot. Az ötéves terv során '30— 35 saázf-alékkaj. növelje a váro&i távbeszélő á. ő másók ka p a eí I á sa t. Javítsa meg a posta munkáját a s'aj- ló- és posta,kiiMeményeknek a teiko* sághoz való cl jut ta t ása torén, biztosítsa a postaszákífást a kerületközi útszakaszokon, főleg autóközilekcdés útján, Q A hírszolgáilat továbbfejlesztési '/* tervének megfelekően a keres- ked-ehnbe és- hírszo’gálatba v-aló állami l>e*ruházást 1951 1955 ben az. 1946—1950. évekhez vieszonyitva 03 száza 1-étkkial növelje. IV. V i»ep ainasi jófélének, egfésétieIuiéitek és kiiSluráÜ! színvonalának íovábbi fejlődése terén 1 A szó ci a'ista ipar szüntelen rtö. vekedé&a és a társadalmi munka term-e-’éken ví égőnek áXatn-dó eme',, kedése alapján az ötéves terv folya mán Legalább 60 százalékkal emelje a Szovjetunió nemze'i jövedelmét é® ezzel kape&olatban biztosítsa a munkásak. alkalmazót falc és parasztok jövedelmének további emelkedését. A termelés fo;ko«z óda iának és a munka termelékenysége emelkedésé, nek, valamónt. a kulturális épv-éá te ién végnendö felad a tok maik mogfe- le.öetn. irányozza elő. hogv a munka sok és alkalmazottak számát a népgazdaságban 1955-re, az ötéves terv utolsó évére 1350-hez viszonyítva 5 Sízázalékka! növeljük. O Állandóan csgkJ^prytiaé a köz- szükségleti cikkek kiskeiresike delmii árait, mi-mhogy az. árak csökken rése a munkások és a-kaimazottaik reálbére és a parasztok jövedelme emeté-é"0k legfőbb esziköze, A munkások alkalmazottak reálbérét — eg' i k között a kiskereskedelmi á . Lsükkentásivel — legalább 35 sz-.„fiókká! emo:je. A munkások és alkalmazót lak szociális biztosítás-ára' fordított állami eölrányr-a'of a7 öt-év&s terv folyamán 1950*hez v'iizQnyítva legalább 30 százalékkal emelje. A kolhozparasziok munkájának tér m-e’:ék-eny&ége eme-kedésének. a koó hoizterm-ei-és növekedésén.-k, a földművelés és á ’la Men vészi és ter-me.é. konységie emelkedésének alapján emel je tovább a ko-bozp araszt ok természetbeni jövedelmét (pénzben kifejezve legalább 40 százalékkal). *1> A munkások és a lka-'mázolták lakás viszonyainak további nv.g javítására á'-landpán fokozza a lakó. házépítést. Az öjév.es terv során irá nyozza elő gz á.»látni lakásépítés s-?é- íeal-cörü progcamniját, s a laká-sépités- be feki-eteíit összeget a mege'őző ötéves tervhez viszonyítva növelje két szore-ére. A városodban és munkás- lakóiéi epeken álami építkezések út. já-n bocsás*o-n összes:n mintegy 105 millió négyzetméter területen új lakó házakat a lakosság rendelkezésire Segiítso u városokban és munkás lakó telepeken az egyéni építkezést, am elv el a lakosság állami hitelekkel saját, költségén végez. Javítsa a városok és munkás-lakótelepek lakossága számára a kö/^zol- gáltatásokftt növelje a vízvezeték- én esatoirnahaoziatot. a központi fűtés- *s gázszolgáltatás hálózatát, fojlesz- roe a vároisi közl-ekeclést javítsa a vár ősre. n,de?iésti Az ötéves terv' végére növelje 50 százalékkal a középi-t* kezéeekre fordított elöirán^atot, A Biztosítsa a Lakossáq. eg-ászség. ’ véde’mének további javulását é< fejlődését. Az ö-téves terv s-orán szaporítsa a kórházaik, szülőotthonok, szanatóriumok. üdü’ök. napköziotlhanok, óvó. dák svám-át, a kórházi ágyak azámá! ég-alább 20 százalékkal, a szanatóriumok férőhelyeit legalább 15 száza- ék kai, az üdülök férőhelyeit legalább 30 százalékkal a nan-köz;otthonok férőhelyeit legalább 40 százalékkal növelje. Az ölével terv ideje alat-t a Litván SZSZK ban mintegy 40 száz a.'ék ka-!, a Let? SZSZK ban 30 sz-áztalékekai és az Észt SZSZK-ban ugyancsak 30szá. zglékkaá növelje a kórházi ágyak s-zá mát. Biztosfl'-tfaa., Irogy a kórházakat, rendelőintézeteiket, szanatóriumokat: továbbra is a legkorszerűbb orvosi fve- rendezé*s«k'ke1 ]áw»ák el ó& emeijn muukájuk sz-invonaét. Az ötéves terv ideje alatt nővefje az országban 2*0 -százalékkal az orvosok sz,á'mát és tegyen lovábbi inth<- k esi és eket az orvosok aaakkéyjzetfsé. gének tökéletesítésére. Az orvevtudománvi dolgozók for, dí'jsák minden erejüket az egészségvédelem legfontosabb feladatainak mego-dására. szenteljenek külön figyelmet a megelőzés kérdéseire, biztosi teák az orvostudomány vívmányai, nak mielőbbi gyakorlati alkalmazását. 1055-re az 1950. évihez képest 2.ő- e.zere*iére növelje, a gyógyszerek, az. orvosi berendezések és műszerek sryiirlá-sál, fordítson pagv gondot 1 legújabb gyógyszerek, a hatásos meg. ( h nli/foJás n n egycr/i A old M 0 n)
