Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-22 / 196. szám

TOLNAI NAPLÓ 9/1 Jc PfíCltrifíJAt Z6V£JVUETEta Z 4 mai szImbaNi ^ J. V. Sr.tálin elv társ fogad1« Csőn K»i Laj cl* láb »at (4- o )• — Faslsíta terror Jugoszláviában. <4 o,) — A szekszárdi Jnrás dolgozó parasztjainak Into gatósa a tamási Vörös Szikra tsz-ben. (5. o.) — A katolicizmus a reakció szolgálalábnu. (T>. o.) —* A harcoló Dél-Korca. (6, o.) — Az Ötéves TervköL csőn húzásának első napi gyorsliglája (8. o.) j AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA &V? vj KM1 7X. ÍVFOLYAM, 19(5. SZÁM ARA 50 • ILLEK PfcNTEK, 1!)ö2 Al ti- 22 A fegyelem megszilárdítása — a tervteljesítés legfőbb feltétele „-a.-A lógósok, az Önkényesen kilcípők, az igazolatlanul mulasz­tók ,cl len szigorúbb rendszabályo­kat ^alkalmazzuk, amire jogszabá­lyának lehetőséget adnak, és amit a becsületes dolgozók, azaz a dol­gozót túlnyomó többsége már ré­gen maga követel“ — mondotta Gerő elvtárs a gazdasági vezetők január 12-i országos értekezleten. Gcrő /tv társ, mint a terv teljesí­tését .gátló körülményt jelülte meg a lazaságot az üzemekben, gyárakban. Felhívta n gazdasági vezetők figyelmét a munkafegye­lem megszilárdításának jelentősé­gére. Frontos lépés volt a január 12-i gazdi«sági értekezlet megszab­ta. hossom időre feladatainkat, irányt mutatott aj 1952-es tervév teljesítésére^ Gerő elvtárs 6 pont­ban foglalta össze a terv teljesí­tésének néhány alapvető kérdését. A fegyelem megszilárdítása üze­meinkben akkor és most is egyik legdöntőbb feladat • Gzemeinlk terv teljesítésénél gazdasági vezetőinknek a döntő tervév még hátra lévő időszaká­nak még következetesebb harcot kel folytatni, alkal­mazni ketb a rendszabályokat a munkafegyelem, a bérfegyelem cs a terv fegyelem megszilárdítása érdekében. Azokban az üzemek­ben és gyáriakban, ahol a gazda sági vezetés szigorúan fellépett a lógósokkal szemben, alkalmazta a rendszabályokat és támaszkodott az élenjáró dolgozókra, ezeken a helyeken a munkafegyelem meg­szilárdítása magával hozta a ter­vek teljesítését Különösen építőipari vállalata­inknál kell még nagyobb fi­gyelmet fordítani megyénk terü­letén a munkafegyelem megszi­lárdítására. Következetes harcot kell folytatni, hogy minden dol­gozó a heti 48 óráját ledolgozza és a munkaidő minden percét hasz­nos termelőmunkával töltse el. A munkafegyelem lazításához gyakran az is hozzájárul, hogy gazdaság vezetőink és a szakszer vezeti bizottság funkcionáriusai s kisebb ellenállás vonalán men­nek, ami leginkább a tervfegye- )em megsértéséhez vezet. Az ed­digi tapasztalatok alapján fel kell számolni azt a megalkuvó politikát, ami — sajnos nem egy helyen volt — hogy az építőipar­ban a gyárvezetők nem vonták be az élenjárókat a munkafegye­lem megszilárdításába. Annak el­lenére. hogy a dolgozók többsége követelte a hanyagok, a lógósok szigorú megbüntetését, mert tud­ták azt, ha a brigádjukból egy tag igazolatlanul mulaszt, annak az egész brigád érzi a hatását; tervüket nem tudják teljesíteni, vagy csak kevesebb százalékban. A munkafegyelem lazasága leg­inkább abból adódik, hogy a dol­gozókkal, nem foglalkoznak szak­szervezeti bizottságaink, nem ne­velik őket. Nem magyarázzák meg. hogy mi 5s az a szocialista munkafegyelem. Különösen elha­nyagolták az iparba kerülő új munkásokkal való foglalkozást. Különösen fontos ez. Meg kell ta­nítani őket szocialista módon ter­melni, a munkafegyelem szilárd alapjai mellett Nagyok a fel­adatok a munkafegyelem magszi­lárdítása terén. Pártszervezete­inknek az üzemekben még foko­zottabb felvilágosító munkát kell végezni. Segíteni kell a vállalat- \czetőket a munkafegyelem meg- szilárdí fásában, mindenesetre szükséges az, hogy a kommunis­ták az élenjárók mulassanak példát ebben. Megengedhetetlen az, mint a tolnanémedi kender­gyárban előfordult, hogy az egyik pártvezetősegi lag munkaidő alatt a DIBZ-titkárral játszadozott, természetesen tervüket sem tud­ták aznap teljesíteni. Különösen most ötéves tervünk harmadik döntő évében kell a mun­kafegyelmet még jobban megszi­lárdítani, mint eddig volt. Az ed­digi hiányosságot fel kell számol­ni, szigorúan kell fellépni az olya­nokkal szemben, akik liberálisán kezelik a munkafegyelem lazító- kat, a felsőbb szerveknek kell szi­gorúan ellenőrizni a művezetők és csoportvezetők munkáját. Ellen­őrizni kell, hogy mit végeznek a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Természetesen segít­ségre is szorulnak, nem kell ma­gukra hagyni ilyen fontos kér­dés megoldásában. Be kell szá­moltatni a pártszervezeteknek a szakszervezeti bizottságokat bi­zonyos időközökben, hogy mit vé­geztek a munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében. Ezeken a be­számolókon hozzanak határozatot a munkafegyelem további megja­vítása érdekében. Az elmúlt félévi terv teljesítése közben tapasztalható volt csak­nem minden üzemünkben, hogy az igazolatlan mulasztások meg­szüntetése érdekében nem kö­vettek el mindent gazdasági ve­zetőink. nem harcoltak következe­tesen ezek megszüntetéséért, bizo­nyé« megalkuvás mutatkozott, különösen a paksi Betonútépítő vállalatnál, hol előszeretettel táp lálták úgy, hogy az addig igazo­latlan mulasztást „igazolttá** nyilvánították. Tehát nem szűnt meg az igazolatlan mulasztás csak más nevet vett fel. Ennél a vál­lalatnál a pártszervezet erre a je­lenségre nem figyelt fel, nem számoltatták be a gazdasági ve­zetőt a terv teljesítése közben, így nem tudták, bogy s mint áll­nak a munkafegyelem és egyéb kérdésekkel. A következő jelen­ség, hogy a kétlaki dolgozókkal nem foglalkoztak üzemeinkben, nem nevelték őket, így legtöbb igazolatlan mulasztás ezek régié­ről fordult elő. Még a mai napok­ban is számtalan esetben előfor­dult, hogy a munkafegyelmet a kétlaki dolgozók «értik meg leg­többet. A feladatok nagyok, éppen ezért úgy kell a munkafegyelem meg­szilárdításához hozzáfogni, hogy az eddigi hiányosságokat legelső­sorban fel kell számolni, és csak úgy vehetjük az irányt a munka további megjavítására. Még szo­rosabbra kell vonni a gazdaság vezetők, szakszervezeti bizottság és a pártszervezet kőaött a kap­csolatot, közösen egy célért a munkafegyelem megszilárdításá­ért és a terv teljesítéséért folytas­sanak következetes harcot, sailár- dítsák meg az üzemekben, gyá­rakban a munkafegyelmet úgy, hogy az magéval hozza a tervek maradéktalan teljesítését, téliéi- j esi léséi. A Szovjetonió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága október 5-re összehívta a XIX. pártkongresszust Moszkva, augusztus 20. (TASZSZ) Augusztus 20-án a „Pravda*4 közölte a következő jelentést: Az SZKfb)l* valamennyi szervezetének tudomására: A napokban Moszkvában összeült az. SZK(b)P Központi Bizottságának tel.ics ütése. Az SZK(b)í* Központi Bizottsága elhatározta, hogy október 5-re összehívja az SZK(b)P soron következő XI A. kongresszusát. A XIX. kongresszus napirendje: 1. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója ~ előadó G. M. Malenkov elvtárs. a köz­ponti bizottság titkára. __ 2. Az SZK(b)P Központi Revíziós Bizottságának beszámolója - előadó P. G. Moszkatov elv tara, a revíziós bizot.*ág elnöke­3. A párt XIX. kongresszusának a Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik öt­éves tervre vonatkozó irányvonalai — előadó M. 7- Szabiirov elvtárs. az állami tervbizottság elnöke. 4. Változtatások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában ~ előadó N. Sz- Hruscsev elvtárs. a köz­ponti bizottság titkára. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. A kongresszusi képviselet aránya és a küldöttek megválasztásának rendje: 1. ötezer párttagra egy szavazati joggal rendelkező küldött: 2. ötezer tagjelöltre egy tanácskozási joggal rendelkező küldött: 3. a XKX. pártkongresszus küldötteit a párt szervezeti szabályzatának meg felelően zárt (titkos) szavazással választják meg. 4. Az OSZSZSZK pártszervezeteinek küldötteit a területek. vidékek és autonom köztársaságok pártkonferencián választják meg. A többi szövetséges köztársaságban a küldőt leket a szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottságainak elbírálása szerint a terü­leti pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusán választják meg. 5. A Szovjet Hadsereg, a Hadi tervg er és*«t párt.szerveret^fnt»k. valamint nr. Államvédelmi Mi nisztérinm batárőregypégci pártszervezeteinek kommunistái a XIX.pártkongresszus küldötteit a többi pártszervezettel együtt a területi vidéki pértkonferenciák«n vagy a szövetséges köztársaságok kom­munista pártjai központi hizottsán választják meg J. SZTÁLIN m 8ZK(h)P KB titkára. A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1.955, éri. ötödik ötéves terv iránvelveinek tervezete 9 I Öt év ateíst m. ipari terme'és 1 * rzímvom-Vme/k növekedésé1 kő. röflbélül 70 százalékban állapítsa merj. az ipari össztermelés növekedésének évi átlagos, körülbelül 12 száza’éko* üteme mellett. A termelést eszközök (,,Alcsoport) termelése növekedésé, nek ütemét 13 százalékban, a fogyasz­tási cifckek (.,B“-csoport) termelése növekedésének ütemét 11 százalék­ban állapítsa meg. 9 A legfontosabb ipari termék *"'* fajták termelésének növelését 1955-ben 1950 hez viszonyítva hozzá- ve‘őlegesen a következő méretekben írja elő: n vers vas 76 százalékkal!, acél 62 százalékkal. hengere írtára 64 százalékkal, szó® 64 százalékkal, olaj 85 százalékká!, riiaamoeenergia 80 SKnásoat ékkai gőzturbinák 2.8-sz-eres ív», vizrtwfcánák 7.8-szeresre- gózka- zénnJc 2 ’-szeresre, fémkoh íszgri be­rendezések 8-5 százalékkal, olajbe. rendezések 3.5-szeresre, nagy forgó c9oíló szerszámgépek 2.6-szeresre, gépkocsik 20 száza lókkal. traktorok 19 .százalékkal, ka’.ciná’t szóda 84 szá Zalákkal ma róná trón 79 százalékkal, műtrágya 88 százalékkal, szintetikus icauosuk 82 százalékkal, cement 2.2. ízeiN»s.ér'’, ipari fakitermelés 56 szá. zá'ékkV, papír 46 százalékká!, gva potszöveték 61 százalékkal, gyapjú ­Moszkva, augusztus 20, (TASZSZ] A ..Pravda“ közölte az SZKfb)] KIX. kongresszusának a Szovjetünk 'ejtegetésére irányuló 1951—1955 év >tödiiik ötéves tervre vonatkozó irány Amailainaik tervezetét. AZ SZK(b)P KÖZPONTI BÍZOTT SÁGÁNAK TERVEZTE. A PÁRT XIX. KONGRESSZUSA NAK IRÁNYELVEI A SZOVJET UNIÓ FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYÚ LÓ 1951—1955. ÉVI ÖTÖDIK ÖT ÉVES TERVRE VONATKOZÓAN (A kongresszus harmadik napi rendi pontba.) A negyedik ötéves terv sikeres te' pesíté&e lehetővé teími új ötéves tier éifogadását., amely biztosítja a nép gazdaság va’anu-rmyi ágának tovább e ’endülését, a n.ép anyagi jólété lek, egészségügyének és kulturált színvonlaiénak emelkedését. Ennek megfelelően a Szovjetunió kommunista Pártjának XIX. kongres szuea szükségesnek tartja, hogy < erntet kéz ő irányelvekéit adja a pár központi bizottságának és a Szovjet unió Minisztertanácsának a Szovjet itmó fejlesztésére irányuló 1951— .955. évi ötödik ötéves tervre vonat íozóan. I* Ax ipar területén j szövet&k 54 százalékkal, bőrMbbetlíib (55 száza-lékkal, porcukor 78 százalék, kai bús 92 százalékkal, hal 58 szá Zalákkal, állati .zsiradék 72 száza ék- kai, növényi zsiradék 77 százalékkal, konzervek 2.1-szeresre. g Az ipari termelés további eme * lése tervének megtétel ően 1951 —1955-ben 1946-—1950-hez viszonyít­va hogzávéfőlegesen kétszeresére nö vei je atz állami bemházásokat az. iparban. Uj vállalatok é* gépe so por. tok üzembehslye-zteie nvütett. biz to sntea a működő üzemek ka pácra só­nak: növelését újjáépítések, új bérén _ dozés létesítésé gépesítés, a termelés tnrormtásána-k emelése és a techno- ,'ógmai folyamatok megjavite,** útján. A meglévő vállalatok kibővítését használja feg a termelés növéésének legfontosabb tartalékaként, a legki­sebb költséggel. Létesítsen előregyár. tott elemeket a kohászati vá’lalartok. vili! a nyerőm ű vek, olaj feldolgozó nzo mek és szénbányák építésénél hogy biztosítsák ezeknek az. iparágaknak a szükséges fejlődését a kővetkező években. Biztosítsa ez új ötéves terv során az épülő ipari vállalatok jobb föld­rajzi, elhelyezését., szem előtt, tartva., hogy az észszerűt én és rendkívül távoli száll a rá sok felszámolása érdé. kében az ipar még közelebb kerül­jön a nyersanyag- és üzemanyagkor, rásokhoz. /| A vaskohäezßt terén a «rilrice. vas termelésének további nö­velése mellett bővítse ki a váleozté. kot és jeüentóscm növelje a hengereit hiányára terméését, a többi között a durvailemez-acél termelésé1 körül, belü-i 80 százalékká L a fimomecé! és hengerelbacél termelését 2 1 szeresé­re és a rozs-d-amerrte* aoé'íemezek ter­melését 3.1 -sziereséra. Fe jf.essze a heri. giereűtacél fajtáinak ás profiljainak termelését. Növelje a gépipar számára szüksé­ges különleges acélok és öntvém-ek termelését és javíts« minőségüket. Bfotosúsa a kohásza-*! vállalatok meglévő kapurirtáca kihasználásának további j-a vitását. Fokozza a mun kát a kohászati folyamatok intenri- tásónak emelés-e. a kohászati gépcso­portok automatizálása és a vaskohá. szat'i vállaltatoknál a nehéztesti műn. kák gépesítés-e terén. Az ötödik ötéves tervben a ne­gyedik ötéves tervhez viszonyítva növelje a termelési kapacitások üzem behelyezését, a nyersvas terén kö­rülbelül 32 százalékkal, az acél te­rén 42 száza ékka! a hengere!‘áru terén legalább ké's?éré&é*e. a kok*-- torén 8o százis’ékkal, és a vas-érc te rén háromszorosára. A déÜ, nraffl, ezibériéi, központi és észsrkmyagati területek vaskohásza- iána-k fejlesztése meldett biztosítsa a kaukázusontúili terii étek kohásza b iparának további tej'esztését. Irj-a elő a vaskohászati termeié* fej-leszrtését a helyi ipar rendszerében kisebb, bedolgozó kohászati üzemek épí*t-é©e útján.. 7 Jeterxtö&en bővítee lei * színes­* fém termelést, öt. év ala-t! a termteéat körű.belüi a köv-e'kező mé. retekben növelje: finomított réz 9d széna ékka1., ólom 2.7 szeretere, a-,u_ minium legalább 2.6-«rere«ére clntk 2 5 «zerrséro. nikkel 53 rz.áralekka'l é* ón 80 «aázalék-kiQl. Géposíteo a bányászati és nehéz teett munkákat, automa-tá-nálja é* te­gye intenzivebbé 2. terme'-éei folya­matokat. növelje a fémek komplex kivonásét az ércekből, biztosítsa a kiváló minőségű fémek termelésé, nek további növelését, jelentősen bő5 vrtse ki és javítsa a meglévő válla, latok kapacitásénak kiha-sználárát és építsen új vállailatokat. A viilfjamos-itá« terén bíztest'os * a vi’tenyeröművek k-apadlása nővelétémtek gn^o-rs ütemét a népgaz­daság növekvő villa mos energia szü-k, ségteteinek és a 'akoeság míndenna. p: willa-moeenergis-arzzlikségiete:nők tő ké'etes-bb kieiéga t-ése és az cnorgeri- kai rendszerek tartte-ékának növelése érd«: kében. Öt év alatt, nőve'je körü-lbelűl két. Szeresé r<= a vi -le nyerőmű vek összka - pac:tás>a-t. háromszorosára a vízi erőmű vek kapacitásét, a hőerőművek rész. legében elsősorban a fennálló válla­latok kibővítését biztosítva. Helyezze li zömbe a n-a-cry vizáerőmű veket köz­tük a 2.100.000 kl owattos kujbisevit, valamint a kómáit, a gorkijit, a niin. geosaurvf, a.z. uszity kameno-gorszki: c-a a többit öosrev!-:n 1.916.000 kilowatt kepadtá«sia<’. Építs.p meg és helyezze tizembe a Kujbisev—Morakva villa, most ávvezeté két Fejlessze tovább a szrál.'lngrádi és kiahovkai vizierőmű építését, kezdje meg az új négy' vízierőművek építé te1: a csehek szárit a Volgán a vöt* kina-zkit a Kám-án.. a buhtarmimt az frtiszen és több náot. Kezd ja meg az Angara folyó oner, getfvai késn'e1.?-téeik kihnsv.ná'ására irányuló munkák*‘ annak érdekében, hogy ar olcsó vlJamos-energia és a helyi nyersanyagforrások segítségé- vei te.i esszék az aluminium-, a ve* évi- ércbányászain és más ipar éga­kart. A Dél. sz Ural, a Kumyeck med-en- (Föl utat ás a 2. old* Ion)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents