Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-20 / 195. szám

If *8 AÜGÜSZTtTS M

V • $ ...mmmmm--------mtm ——— m

Do

bi István, az Elnöki Tanács elnöke átadta a ,,kiváló művész'1 és „érdemes művész'* kitüntetéseket

DoTM István á Néplköfrtántáéiáfl 61- ftoká Tanácsának ©ónoké kedden dél. ben a part«mentben iin/n*.pé'yeá k«3 netek között tüivtet»)•»* k.i kiváló n1ű részeink r t ? ..Mogyar Népközt átttiság kiváló míivészp'1 é*» n ..AIngyát Nép- Icbztárscwlg érdemes művésze“ cím : m el.

Dobi Isit vá ri, az P.líftSIkj Tanács el- , nőbe béawédébftn elmondó Mai Esőin., ben 1950 3b(jíis«Ui* 2Ö éli adományoz tűk a k-Riintótő tímfekel, akkof színház film és epéről e.öadómű vészek részáré. Pártunk iránymutatását követve, ebbeli az esztendőben az Ellöki Tanács törvényerejű rütld^lélel hő. zott, amellyel kUetjestiéUe c cltiiek ádomá.nyö*érs étnek. lehetőséget minden alkotó ék éJőádómflvészrc, áld. ó. szó

Etzakkplet-’K Um

virilista kullúra fejlééttésé és terjesztése terén kimagasló érdemeket szerzett.

Most síik ót mán vünk fitfü-léléséifiék li n nn-ad 'k év tor du lóján tnéűóíf «rfré- tattal köszöntőm Önök N, álfák ma átveszik itt Népköntúraaiságiink kri- Itü.rdjóléá&lf, m&lyek a do'gözó hiányán n-ép elismerését jr’miük műve szi munkájuk ért.

Amikor én g köszönet látható jeléül a kit Untét6 címre jogosító okleveleket és ft jélvétiytkst átadom, művészi munkáinkhoz további gazdag eredményt cs sók kikért kívánok.

A klHÜfJt&tték nevében Pálz-ay Pál Ko=su'th-dijas siöbráfifctttüvéaz, váló weilt,

dolgozói sikeresen

teljesítettek az 1952 első félévi gazdasági

tervei

Peking fUj Kína): A pékáncni Z&ért- rtiiftü»ibao című kínai tap kösd áz ésizakkélet-kínai népi kormány mellett működő tervbízotbság jéléritését fiz 1952 e’s-ő félévi népeiazNa-ságj téri/ teliefrí léséről.

A jéleniás rámutat arra, tlóöy Es-áakkeőta Kína állami Ipari vállalatainak dolgozói le'.ke« munkával, az élenjáró m u n.k a.m ó d-sze rek bevéze’é tévői 104.8 százalékra teljesítették félévi tiermé’ésn e'őiiTáinvzéiiiikát. A múlt ■. év hasonló időszakához VísZO 1iyít.va. 57.6 százalékkal többet termeltek.

Ar, é’iií.őnetidü föfiifófi.*ágú óik kékből az állami válfia/iatók ez. év é'só félé- bén 61.3 wázfióékkfiil többét lenn élték mint 1951 «*»ó habt hóflápjábáil.

A téi'V jelenté* rá ni lilát á.fra. bodV 1952 e'kő fé’ébéu fi-, or-zágrészben 61 százaléknál több építkezést végé* rek, mint tölt mágiáiéin időSzáknbán Az ipá.fi épf^rzééék 125 százalékkal! szá rnyá'lfták tűt a tAVAily-K.

A néMéSÍtétt véfómáéjigtajl bévé tét l

férül-éték nagysága körülbelül egy. rflil'"Uó 100 ír/.ér hektár Vo'lft. Vágy is 52 9 séázai'ékkft! nágyóbb. mint 1951 tavaszán.

Ét év t-avaázán négy föiiőö-s öntö- zöcsäiömahälcizatöt adták át rendéi-- tetésénók. A többi csaiorna építésén Is tervszerűen donghattak.

Északkelé t-Rína Iparában 1955 jü níasábnh mát- 279 eZér munkással több dolgozott, mint 1951 végén.

A dóVvórók 25 szá zaléfkk aií fn.agasább festést, kapn.a.k. mint 1951 vé .gén. A bérame! érékkel égy idő ben több, friilnit 2.30Ö köészük’éöúeri Cikk árát is l&feíáűlflotriák. A dó'éözók vá. Sáflóéféjé tébát a bérüknél sokkal nagyobb mértékbén riöVékédé'*!. Ezt blr.onyitjq a főbb közíizilkséfjiléfJ cik kok vásá^ásának erős tiövpkédésé is, Ovnpótkzővétböl például 67.8 száz.ó- lék.kat. rizsből 24? 8 szdzdléhkál lisztből 27.19 szárai ékltó.l, disznó húsból

3Q&.5 százalékkal többet vásnróllak. á dolgozók, mint 1951 első hat hónap jában.

Az e^ész vilópori felháborodásul fogadták az amerikai légiháderd be elöntését, hogy bombázni akarnak 78 á^znkkoreai váro*l

?s.k’!.ng fU| Kín áj: Az»ia népéi és a Világ lobbi részé égvaránt felírá bőrödéS'Sái! fogádtá és élésén elítélté áz am é.r !lkJ8í lég.'had erőitek a közév múltba,p eihiangvott közleményét, ?1 nrel'Vbén béjeiérvtétie áz.t a áz.ándé- káif. höíjy bomba támadást kutéz 78 békés éw^jkköreái város éCíl*orr. A vi lágméneíű felháborodás eredményeként az. amerikai katonai vezetők ma. p^fézkodósra és kérteléíbe kezdtek, hogy ..katonai célpontok*1 bombázásának próbál iák beállftani a békés lakosok legvil'köOáisát.

Tekints (tői árra. hogy a világ bé- ké&zerető bébeí egyöntetűen megbé !'.'égerét- a kilátásba helyezett bőm. batáta«dánokat, az. amerikai tábornok acfwná.&u tán nykaék ozat okát. bocsátót. Wik ki. Egiyaráftf, az*, állít ják, hogy a* a me ritkái lágtihaderő Altai bombázandó

76 észjakkoféaii békés város ..katonai célpont“.

Az AP augusztus 13 i égyiik távirata szerint Weyland a távol ke oti amerikai légi haderő parancsnokló tá_ bornoka ki telén tette, hogy a ..szövet séges lég! párán Csnékíágíoiák“ a 78 északköréíii város böfUbázásávar kap c«<o!ia‘.iős döntését ..félrémagvarázták“. We.yl.ain d ho,zzáfűzte: a légihöderö ázóbanförgó közömén ve , nem jelenti azt. hogy olyan hadjáratba kezdünk a mélynek az a célja, hooy meg,semmisítsünk: 78 katonailag fontos várost, vágy célpontot, a városok környékén," Wéyl.and ilyenforma-, mézesmázos szavakkal csdllaoítání igyeke^ aett azt á felháborodást, áfflőlvet az amerikai bejeűéníés ő’oidézótt a né pék körében sezérte a világon.

Állami és erdőgazdaságok élüzem kitüntetései

Aí 1952 1. félévi tőn'tőljesíté* ered. mén vei alapján az alábbi gazdaságok lcapták még az I., illetve II. él üzem kitüntető címet.

Elűzöm r.: ÁTijunt gazdaságok: Cso- bokg. pusztrá állami gazdaság, 2. Ká- notapueztay á'!f,ami gazdaság, 3. Tisvia. éüJyi álőamá gnzdasóg 4. A ba pusztai

áKemi Gazdaság. 5. Darvast állami gazdaság, — Erdőgazdasáeok: 1. Sár vári erdőgazdaiság. 2. Bükki érdőgaz,. d,asá<r. 3. Szolnoki erdőgazdaság.

Élüzem 11. 1. giarai állami gazda-ág. 2. soproni állami gaizdaság, 3. úlfehértói áll!ami eiazdáéág., Tó,Ina szigeti állami gazdaság.

Kifosztják a jugoszláv dolgozó parasztokat

Szófia (MTI): 'Az ,,0tecsesztven Frönt* á Bolgár HazaJias Arc vonal lapja a, jugoszláv mezőgazdaság színvonalának süllyedésével foglal_ kozik,

Jugoszláviájuk a nyugati Imperialista hatalmakkal szembeni gyár_ mafi tiíggősége, valamint a Tito- banda fasiszta terrorja állandóan fokozza' a jugoszláv falusi nép elnyomásét — írja a lap. — Az 1951 évihez viszonyítva 1938-ban 18

srámléikkal több búzát, 16 százalékkal több kukoricát és 14 százalékkal’ több egyéb terményt vetettek. Ugya'ntlyen arányban csökkent Titb-Jiigoszláviában az állat-álló. mdny is. l949-ben Jugoszláviának még 5,264 000 szarvasmarhája vök 1051 ben ez a szám már négy- mWió 720 ezerre csökkent,. 1949-ben a n&iók ssárno Í1-650.Ó0Ó,- 1951-ben pedig 10.267,000. Hasonló arányban ősökként a lovak és szárnyasok száma is. A TitO-bánda mindén

áro,i ki alrarja elégíteni külföldi urainak telhetetlen étvágyát és érért olcsó áron vesztegeti a jugoszláv mezőgazdaság tetményeil

Míg á jugoszláv dolgozók nyomorognak és éheznek, a Tito ben. da a kapitalista, országokba szállítja az értékes árukat. Az idén 228 millió dollár értékben szállítottak ki mezŐaazdasáal terményeket Ju. goszláviábót, 1955-re pedig nyers anyagból és mezőgazdasági tetmé. nyelrbőj 333 millió dollárt akar hl árusítani a Tito-klikk.

A7 amerikaiak nevetségesen alá. csőny árakon veszik a termékekét Jugoszláviából. Amíg a Tito banda mélyen a világpiaci árakon alul árusítja Jugoszlávia termékeit, a jugoszláv dolgozók kénytelenek 710-szer drágábbon megfizetni anyu gáti imperialisták áruit, Errg az üzletre" a jugoszláv dolgozók csak áz idén 36 milliárd 633 millió dinárt fizetlek rá.

HAPtÓ

Kedden délelőtt tartotta alakuld illéséi a sorsolási bizottság

Az őtéims terokőlcsőn ötödik sorsolására kinevezett bizottság kedden délelőtt tartotta alakuld ülését a/ Országos la karók péli zt ár budapesti központ jában. A sorsolási bizottság tagiait llornhiinyi István, nz Ul V ue- zéi igazgató ja üdvözölte, mairl a pón/ügi/thlilUrtériutH nevében Mátyás Árpád oszlati/tíc/.etöhelyrttcs, a sorsolási bizottság elnöke felolvasta a bizottság tagjainak a névsorát. A bizottság titkára: Bárány Ferenc ismer tette a húzások technikai lebonyolítását, valamint a bizottsági tagok feladatait.

Ezután a bizottsági tagok megte. kintettek az előkészített szám- és nyeveníónylCúélkékci. M égáUapítvt- tdk, hogy azok hiánytalanul megvan. rtak, ellenőrizték a levélkék kerókbC- helyézését és lepecsételték a szerencsekerekeket.

Kiosztották az Országos Találmányi Hivatal irodalmi pályázatának díjait

Az Örázógós fá.látmányi Hivatni i9ti december i>-éu pályázatot hirdetett az ú jítómozgalominal foglalkozó irodaim! művekre. A pályázat eredményeit kedden délben hirdették ki az OtsiZagUö Találmányi Hivatal' bah rendezett díjkiosztó lihuepségen, amelyen sor került az ötszáz-kétezer forintos díjak és a dicsérő oklevél kiosztására.

A pályázatra .több mint 150 refténv. novella, fel vonásos színmű és rövid jelenét érkezeit be,

A beérkezett pályaművek közül a lég. értékesebb a „Harc ö fehér arányért" című novella volt, Zddor Ildikó iS éves szegedi diák Iá Iiv írása, amely első díjat iiyert. Második díjat kapott a többi között Bodó Istvánná a budapesti pórcélángyár és fayenee- gvár dolgozójának „Tüzek" Című regen yc.

ftfcgnvili a „Hároméves HZ alkotmáijv^-kiállítaf«

A Magyar krpközlars.tsa.g alkóf- mánva törvénybe iktatásának harmadik évfordulója alkalmából a budapesti városi tanács végrehajtóbizottsága ..Hárórnéves az alkotmány“ című kiállítást rendezett Budapesten a Nemzeti Szalonban. A kiállítási kedden délelőtt ünnepélyes keretek közö't nyitották niéig. Megjelent á mecrnvitáson Hidas István, a Magvar Dolgozók Pártja politikai bi- zotfsá.'lánük tagja, a budapesti párt- bizottság titkára is.

A kiállítást Nézőéi 1 érenc. a budapesti városi tanács vég roll a itóbi- zoltságának elnökhclycltcse nyitotta meg.

Hatalmas bsrn3sz*n~!íöJf$70!ó üzem épül a Német Demokratikus KözíáisaságSian

Berlin íAD.N): l auchhammeH én épül a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb barnaszéiikókszúló özemé. Az itt dolgozók elhatározták, háiy december 1-ig. 3 nagy Sztálin szüleié,snap,jóig befejezik a 24 kemencéből álló kokszolomíí építését. Az egyes részlegek munkásai szociulisla íersenybén állanak egvmá4?al. A nemes vetélkedés már eddig is szép eredményekhez Vezetett. Az cbő kemencék elkészültek -és már ontják magukból a kitűnő minőségű kokszot.

Amerikai ka onai rendőr ad la a fegyvereket a frankfurti rablógyilk osoknak

Majna Iraiikfurl (AIŰN): Kg y amerikai ka'onai rendőr, adott kUlörü- ló’és amerikai písztolvokat 6s 170 töltényt azoknak a rabfógyilko ok, nak- akik egy majiíafrankfurti bank kirablásakor két banktisztviselőt megöltek. Az ..üzlétét" az-egyik rablógyilkos nővére közvetí'vpe aki az fimetikai katona barátnőié volt. A megszálló katonát még mindig nem tartóztatták le. h-D a tanuk Pontos szeméh leírást adtak róla és kiíelen- tPtlék, hrvtv az améHkai _ barátnőjével égvütt — már több-zö3- kÖvéteft "I merényleteket utcai járókelők ellen.

Fn-^7 eMéi betoHfl v:nn tíokumenfumííim Msziii a üszamenti tálak tfé'é-fi!

A Híradó- és Dok um én turn Filmgyár a szovjet íájfilmek példája nyomán színes dökümentfilmét koszit a tiszamenti városok, kn-taég< K falvak á f. megváltozott életéről, filmre veszik a hajdúnánási tízern-'- btes gflbonaraktáti. « a melléje épített malmot is. ahová a körnvz-kbe.ll parasztok a felvétel íáejéö szállították l>e «ntiépi haugu’fitbán n-z üt tér- mést. MegöWikí'f fi film « Kfortobágv új areát, í étbátó le^z a tiSzádubi ^yurUaekiárus vidám életé is.

Madd«oo. amerikai városkában a/ am erikád a kokmány szavaiból ót az egykor hirfes FüggNlényé gi Nyilatko zat szavaiból szövegét állítottak ősz. *zé. majd a váróakn akói pl6 vitték a’jáírééra. A megkérdezett 122 ember közül azonban Céak egy émber mórié Aláírni *zA A tcövogét, amely a szabadságról és emberi eg1, én’őségröf szól,

A r. amerikai alkotmányt 17671 ben foga'.mázták meg. az Angiié ebén viáélt függét’Lcns'ég'i háboiú béfejezéBe után. Eiirek áz alkotmány, ívsik az érédete sem népi. Az ame rikái alkotmányi; a nép háta mögött 55 nagybirtokos, kérés-ködő és kupec fogalmazta meg a saját szója í*e szerint. így ez. a7 alkóMnány már mögszü. élések or szentesítette a ma- gámtu'ajdont é6 a tőkések szabad ha. rácso’ási jogéi és az alkotmány lő tételévé teile meg.

Az amerikai hnperia listák propagandájukban hivalkodva kürto'ik világgá, hogy az amerikai alkotmány vállal-koziási. gyű;,©kötesd szólás- és sajtószabadságot biztosít. egyenlőnek ismér el minden amerikai éKlántpök gárt, stb. Ezék azonban cssij/ 9-z.ó’a took. A valóság épp eVéaLkéző

Az amerikai alkOUnánybir.losította szabod vállalkozás szabadsága értelmében 13 csatád leszármazott ja. az ..dzér amerikai'' kézében tártja Ame- rika gyárait, földjeit, vizeit, a föld méhének kincseit Nékik az amerikai alkotmány egyenlő jogokat bizlósíl a k'iáriákmáinyökisfn, art‘a. li-ogy a rtfepUk ftvegidk k’PZii'poCyoaááa árán ffliill'árdó- k.a-t- h&l'fnöZZá.rt'ák fél. A népnek pedig az aiiiéfilkái alkotmány égyfertlő jogöt biztosít ai'ra, hogy robó tói jött, fizetésének 30 százalék á; adóba fizes re arra, hogy munkanélküli légyén. A mér Lkában a munkanélküliek számé meghaladja a 16 mftkiót. Ez is az. a'kotm'ánybiziosí.töfcta 1-iap-ílaMs-ta vál. Iáik űzési szabadság köveLkeaménye.

A mi IC árdóik nemcsak gézda-ság-i. lutnem poküiikai hátaimat is jelenlétiek Amerika bán. A ferdék, dti pornók, és- rockcfeMórók tulajdonában Van H/ államhatalom, a hadsereg, rendőrség, titkosrendőrség,,a hiva-íiali végrehajtó gépezet, a gyűlésiemnek papírgyárak, nyomdák, újságok. Az. ő parancsukra atombömbagyárak, koncéi* Irációs lé. bőrűk létesülnék. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyen nines a népnek szólás-, gyülekezési és sajtó szabadsága.

Nézzünk meg- egy kisír,rt. Július 31-én és augusztus 7 én a newvorki Pai-'t Side kerületben az Amerikai Munkáspárt választási gyűlésekét tartott. A gyú-lésózó rtéptömeget fasiszta ferro fi ©gények támadták meg fóZídásszögű desík-ákikal és -gumJbő. !. Okkal! ütlegelték a népet. A rend* őrség nem avai'kozoU bee a küzdő lenibe, sőt a torra fi,ártVádáa éll-en ti'- Lakozó Tishlert, a Munkáspárt helyi szerv feze lének vezetőjét a rendőrkapitány megütötte.

Az ániérikai imperialisták emellett még külön szervezeteket is létesítenék a besugásta és gyilkosságokra, Chicagóban például van egv cég, a Pinkerton cég., 1852 bun alapították, é ma már 27 vidéki fiók ián és helyi bódéján kérésziül 'szerződéses alapon mindegy kétezer ötszáz Mg y vállalat igaiZg a lóságát és különböző reakciós kormány csoportokat lát ©; ..csal'-halat, ián információkkal“ Ezek a .esS'lha. tat,’-an in forrná török“ pedig nem egyebeik, mint a Pinkferton cég alkal mazoitaú többesé* főnyi fizetett spicli- serég. Ellepik a gyárakat kikötőkéi, intézeteket, leselkednek, baliga tódénak és már egy sokatmondó kézle- frvintés iá elég ahhoz. hőgV a spiclik információi alapján ezt kartonok, ra fektessék.

Á rtewyorki banditák körében nagv nép&zétfű»égnek örvendőLt a .,Bérgyi:kó«iS'ági' Részvény(Arsaság Ez n - mvezet megfelelő díjazás eL íeH/' 1 ,.etllávo;ítoftn“ a bűnözők v - a oo'iitlkcá cÉopöftok számára r i kíVá,ttia*ie-s ekmeket. Ez a ..Bér gytiköiiSági ttl" a haióságok lé-ljcs tá mogatásiáv-ál működött. A kerületi ügyész. ö'Dwyer jól tudott gyí kos üz,efnieikrő!. de nem vizsgál fa ki ügyükét. Ennek jutalmául megle'té-k Néw York poigiirmesfe-révé. majd pé_ dia k í-k ev ezt ék . m e xik ó j n ap v k övé tté.

Ilyén Amerikában, a szólás-, gyű lekezés és személyi sérthetetlenség szabadsága.

Sokai írnak dz amerikai 1 ártok az .:amerikai sajtószabadságról“ is. Az. átlag a merik aá azonban, ha a sajíó- t-zaberbágról háfj. kesernyésén e.rno. eoi'yödik. Amerikában az újságok és folyóiratok fezréí a Hoar-'í .McCormack és még oéhánv új.s,’feikiráiy ke zsben vannak. Az ő kezükben a sajtó nem mi*, mint jövedelmi forrás rs bazugsáegyár, Puló.*za'agon gyártják a hazugságot és Szemrebbenés tvélkü! hfcrud’ák In mí'g a csiliuoot is

ég.rőh A bnk*órium.báboni okö-rta koréa) járványb*‘eófőgók oka szerintük égy tiloitaatoá> iiatökös . niég- je'fenése

A komm un-i t.‘ a és baljidó tartók Szá ina e«.#ké‘v Am*'*Skábá!?. Má'ásuk azonban nagy. Eaék a lapok bátran

megírják az igazságot és harcba hív. .k az amerikai népét a fasizmus és i háború- öl en. Ereknek a lapoknak nehéz a somul;. A monopóliumok bójikovlalják őke', nem adnak nekik papírt; sméldúliék nyomdáikat, betörik szó: kési tőségeik ablakait -a kom. mUniJía és haladó lapokat árusító új. tégosbódékat pedig íe.borílják eS felgyújtják. Ezek a lapok azonban móy:s élnek, mert a tömegek lánlógOu tása fenntartja őket. A szennylapok pedig p szemétbe kerülnek. Amerikában komoly gondot okoz az újságok feit'ekarúáéa az utcákról A néwyórki fő'uaaötú környékén például hálóm- snámra dobáljál; e! a hazugság'lrösz. tök lapjait. Az egyszerű amerikai olvasó feízfel megmulatja, hogy minél; tekinti az imperiafisba lapokat.

A z amerikai alkotmány kimond- ja az émberek egyenlőségét is. Dé épp úgy. mim a többi aókótmáilv- b irtó sí lóét a jog, ez is csak írott ma* laszt. Különoaen a tyégerek sorsa bizonyltja ézt. Amerikában 15 millió néger él. Négerek dolgoztnak a dé.i gyapoíültelvényékén a tikkasztó lor- róságban. sok néger do’gözik a gyárakban. A négerek helyzeté nem sókban különbözik a római rabszolgákétól. A gyapotültetvényéken dolgozó négerek a feliér földésúr lu'.ajdoná- bsri vannak, a fehér földesúr rendel, kezrf.k hétköznaftjuk, vasárnapjuk és ünnepnapjuk minden percé ffefeU. a fehér fökáesúmak jogában ál mea- ErioRfilrti " négéihekét. A gyárakban dolgozó néger inun.kásokat még a féli,ér munkásoknál is nyomorúságos ab. ban fizetik.

Különböző, hitleristáktól ál'vélt faji éimélétékkél próbálják hébizotívfl-ani az amerikai burasoá közgazdászok, hógv ä bégét fáj ném égyenl-ö a le- h'érrél. képességei su Ideal a la csőn y abbék. stb. Ez azonban hazugság. A négérek és szí nős bő rück képességei nem alacsonyabbak a fehér emberek képességeinél, sőt még túl is szárnyalhatják azt. Ezt bizonyítják a nemrég lezajlott helsinki olimpiai játékok is, A-z Egyesült A Cam ok a megvetett színesbőrűek egész seregét vö_ nulkatta fel a.z olimpián. Színesbőrű versenyzők szferzték meg a? amer'kei olimpiai bajnokságok többségét.. Ezeket a sikereket m íg a néger üldöző amerikai imperii is‘ák is megtapsolták. Nem mint a négereik, hanem mint a ,.szabad Amerika“ sikerét.

És vöjjöfl mi vár a haZa'é-ő néxjer olimpiai bajnokra? Nem mellet be a fehérek számára fenntartok ét térinek, be, Szállodákba. n:m ulazhst a fehé rek számára fém,ártott vonaton vagy viiV.amo-skocsín. r:5m rrtéhít végig a ..fehérek váró>ré>ü‘n ' anö’kül. h:fey üLlegie’és va/iy lin vp-zé.vétől

no kfe’léne tartania. Ha egv néger az utcán hírtéin rosszul lesz, vagy s/fe- rencsétiLenség áldozata lesz. akkor inkább otthagyják elpusztulni mint hogy a föhéreic kórházába száMfk-ék,

Dé ‘nemcsak a négereket üldözik Amerikában, üldözik a zsidókat, mexikóiakat, megkülöiibözt-ető politikát folytainak az Amerikában élő olaszok, spanyolok és olyan nemzeti, ségűek iránt, akik néni Amerika bűn születtek, nem angolszász szül ök ‘ ől szármázlak. ..Amerika a jenkiké'' ~ hirdeti az itrtperi-ailst-a fáildóölőgi«. A dolgozók azőubán azért hurcolnak höcry Amerika, a do’g,őzöké legyén,.

Sztálin élvt-ár.j 1951 februárjában a Pravda munkatársának adötft nyilát- koziatábán azt m-oiidotta; .r... Az agresszív erők... be akarják csaprii népeiket, hogy teájuk erőszakollak agresszív terveiket és új háböiúbá rántsák őkét'' Enuek ét agresszív becsáD'ási politikának eszköze az amerikai alkotmány is. Az amerikai akotmártyt az osztály harc feltompílá- isára, elnyomására, a fasásímus ura- foinra )ut''irtá”ára akarják a/ amerikai imperialisták feTiar/náln-ü A/, abnferi. kei népet azonban nem lehet a végletekig becsapni. A saját jogi ősz t-otr- -égén. a saját nyomorúságán érzi éá 'álja meg mind vi’-ánosabba'rt. liOgv nem lebe': ot-l szó ai-kotm-á ny-bizto-i- to-üa jogokról ahol a vég leiekig kl- «ziuo-lvozzák a népet, ahol a .rétül- őrök és fasiszta terrorlegényék tör- nek y tömeg.c'yű'éspkre, ahol üldözik, börtönbe és koncéntráció^ táborokba vetők a.z ország legjobbjait, a kommu- nisjá.ker. békeharcosokat és haádó elemeket. Az amerikai nép is, a többi e’-nvömott réme' egvütt. bátrán szembé-^á'l a háborús fumszta nolifi- kávak Nemrég ezt írta C, W. Hmh;- ner amerikai po'gár a Chicago Tribune című Lapnak:

1-1 ábOrúS bűnösök! Még fnAdfUq akarjátok folytatni Koreában ezt az ért elmeden háborúi? Még mai. dia küldjük fiainkat a szenvedésbe e9 ha’álha? Amikor EnrófidbOn és Juhárban láttunk, felakasztottunk né hány hábon'is gvuitopátót és hábó~ ní* bűnöst Miért ng akasztanánk lei néhrínva / saját háborús gvn f fogai óink Cs háborús Apostolaink közül. Miért né mulatnánk meg a világnak, hogy amit mondunk azt meg is tesfizijk L‘ lrfi5 Iva# «w az amerikai iipperik- listák számára.

TI ilyen u íalútuígbiin az auieriliut tilltuiiiuíiiv?