Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-17 / 193. szám

6 KR P L O IMS AUGUSZTUS 17 Á jövedelmező hézsnyul tenyésztés Amíg a nyugati áramokban, példán! Franciaországban, Belgiumban, Ausz­triában a házinyui tenyésztése nagy arányban elterjedt, addig Magyaror­szágon csak az első világháború utáni időben kezdett korszerű ággá kifej­lődni. Ha a tudományos vizsgálódások alapján a különböző húsfajták fehérje tartalmát vizsgáljuk azt látjuk, hogy amig a csirkehúsban 18, sertéshúsban 16, marhaihúsban 20, borjúhúsban 19 százalék fehérje található kilogram­monként, addig a házinyúlhús kilo­grammja 25 deka fehérjét tarta’maz. Tehát a húsok között könnyű emészt­hetősége és magas tápereje folytán a legelső helyen áll. Húson kívül bőre is igen értékes. Ezt az értéket nemzeti jövedelemmé növelni nemcsak egyéni érdeke, de hazafias kötelessége mindazoknak, kik é.etkörülményeik mellett bekapcsolód­hatnak a kevés fáradságot és komoly hasznot Hajló tenyésztés munkájába. Fontos nemzetgazdasági érdekünk fű­ződik ahhoz, hogy nagyobb nyúlte- nyésztésüiiik segítségével ne kelljen a jövőben a nyúlszőrből és bőrből ké­szült iparcikkekért évente sok millió forintot adni külföldnek. Mielőtt a házinyúl tenyésztéséhez fognánk, két*oíyan dkdgot kell eldön­teni, mely a nyúllenyészetünk alapját képezi. Az első az, hogy milyen faj­tát és milyen célból fogunk tenyész­teni. A második pedig az előbbivel szorosan összefüggő: a ketrec kérdés tudunk-e lépést tartani a ketrec építé­sében a gyorsan növekvő szaporulattal Ma már általánosan tudott dolog, hogy a régi elavult módszer szerint istálló­ban, nagyobb állatok között futkározó nyuiak tenyésztése többféle okból, a maradiság mellett, kész. ráfizetés, te­hát mindenek előtt ketrecekről kell gondoskodnunk. Komoly kérdés a ta­karmányozás. Hogyha már ugyanaz­zal a fáradsággal és költséggel nyulat tenyésztünk, akkor n« Hegyen az kö­zönséges, kétes származású, kistestű úgynevezett házinyúl, hanem legyen az tiszta, szelektált vérbeli fajnyúl, mely­nek hozama ál-ljon egyenes arányban 1 a befekteted tőkével és munkával. Először a fajta választandó ki, melyet tenyészteni akarunk. Lehetőleg csak egy fajiéval foglalkozzunk, mivel a több fajta tenyésztése néni lesz jöve- de’mező. Általában három csoportra oszthat­juk a nyúlfajtát: nagy, közép és kis­testű nvulakra. A nagytestű nyuiak közül értékesek legelső sorban a Flandriából származó belga óriás, a magyar és német óriás. A tisztavérben kitenyésztett belga óriás fehér, vas- elérés, sárga, ritkán fekete, mezei vad­nyúl színű, továbbá szürke kékpal*­szímben található. Erős csontozatú, hosszú testalkatú széles medencével bíró fejlett állatok. Fülei egyenesen fölfelé álló kanál alakú 18—25 centi­meter hosszú, tőben egymáshoz közel- álilóak és fülhegyek felé egymástól tá­volodnak. A nőstények 6 hónapos kora ban ála alatt kettős lebenye, úgyneve­zett golyvája fejlődik, ez a fajtiszta­ság egyik jele. Feje bojásdad, a baké gömbölyded. Farka egyenes állásban a hátához simul. Tiszfavérben tenyészt ve a belga óriás a fehérhasi résztől eltekintve csak egyszínű, tehál tarka nincs. Ez a faj 1910-ben került hoz­zánk. A behozott egyedek igen kénye­sek voltak, de utóbb csakhamar meg­szokták a magyar éghajlatot. A né­metek a belga óriásból tenyésztették ki a német óriást. Súlyuk <>—9 kiló, közel 70 centiméter törzshosszúságú állatok, sok takarmányt, szemes elesé- get, küföppsep zabot fogyasztanak, igényesebbek, nagyobb férőhelyet kí­vánó állatok, feltétlen lelkiismeretes gondozást kívánnak. Eltérően a belga óriástól, melynek nagyon szép egyenes háta’.akja van. A német óriás hála csaknem sarlóaCakú. Rendkívül nyu­godt, lomha közönyös termesztő ál­latok: nálunk ezt a fajt — tekintve igen kényes, betegségekre hajlamos természete miatt nem igen tenyésztik, annál inkább, mivel télen fűtött helyi­séget igényelnek. A magyar óriást 1930-ban tenyész­tenék ki ugyancsak belga óriásból Major Ákos szeged1; tanár *s d" V n czai László v. tanácsos. Az övék az érdem, a megbecsülh,etelen edzett, nagytestű, betegségekkel szemben el­lenálló, nagyhúshozamú nyúlfajtáért. A második világháború után azonban a magyar óriás keresettsége sajno visszafejlődött. A középtestű állatok 3—4—5 kilós testsúiyuak, melyek igénytelenebbek, edzettebbek a fentiekkel szemben, töb­bet fialó, értékesebb prémmel bíró ál­latok. Ez*ek: bécsi kék, acétkékes ga- lambszínűek. A bécsi fehérek, me­lyeknek szeme előtérően az általában fehérszínű nyuiak piros színezésű sze­métől égszínkék. A bécsikék nyilak­nak igen finom értékes prémjük van. Idetartozik a kis és nagy csincsilla, prém- és hús tekintetében szintén ér­tékes fajta, továbbá a kosorrú nyú­lok francia és angol változata, három és félkilós sötétszürke, veres és mezei- nyúl színben, a lelógó csaknem föl­det söprő fülekkel, erős bőre prém- kénl is, de vastagsága miatt cipőfel­sőrésznek is használható. I VmEK JÜK MEG A \AAT QÍ4gOT Ki volt Giordánó Brúnó Giordánó Brúnó egyike volt azok­nak a nagy tudósoknak, akik életük­kel fizetlek a tudományos igazságok hirdetéséért. Giordánó Brúnó nólai származású Domonkos rendi szerze­tes volt, azonban már 28 éves korá­ban, 1576-ban ott kellett hagynia a rendet, de hazáját, Itáliát is, mer! rendjének provinciálisa azzal vádol­ta meg, hogy 136 pontban tért el az egyház tanításaitól.. Hosszas vándor­lás után Génibe érkezik, de itt azt kell lálnia, hogy a kálvinisták éppoly dogmatikusak, mint saját hitteslvérei. Megbírálja egyetemük egyik profesz- szorának munkáit, mire bocsánatot kell kérnie a tanártól az őt peniiten- ciára idéző hatóságok előtt. Erre nagy nehezen szabadul. A következő állomása Toulouse, ahol doktorátust és egyetemi tanár­ságot szerez, de ismét nincs maradá­sa és átmegy Párisba .Ide már elju­tott előre a híre. III. Henriket az egykori hugenotta-gvilkos Anjou her­cegből lett királyt nagyon érdekelte, hogy mit tud a távoliról jött rejtélyes olasz tudós. Magához hivatta és ki­faggatta tudománya felől. Rendkívüli tanári kinevezést adott neki Sorbonne- ra, ahol rendes tanár csak azért nem lehetett, mert reverendából kiugrott, tehát elvben kiközösített barátként nem vehetett volna részt a professzo­rok számára kötelező misén. II. Henrik, hogy elősegítse . Brúnó pályáját ajánló levelet adott neki An­gliába. ahol nemsokára az Oxfordi egyetemen találjuk. Itt megint bajba került, mert nyilvános vitában a ko- pernicusi tanok közül legyőzi az egye­tem egyik tudós professzorát. Gyorsan átköltözik Londonba, ahol Erzsébet királynő udvarának gyakori vendége. Az erzsébeti Anglia — mint tudjuk — támogatja a tudományt, mert az ural­kodó arisztokrácia már rájött, hogy a természet kémei éppoly hasznos munkát végeznek az uralkodó osztály számára, mint a más országokba kül­dött kémek. (Bacon hasonlata.) Brúnó amerre csak járt hirdette a Kopernicusi igazságot, hogy a Föld nem a világ mindenség középpontja, hanem csak egy bolygója a Napnak és hogy több naprendszer is lehetséges, és hogy földünk forog a Nap körül és a saját tengelye körül. A nagy tudós nem sokáig maradi Angliában sem. Elfogta a honvágy és haza kívánkozott Itáliába. Elhatároz­ta, hogy Velencébe megy, mivel úgy tudta, hogy a velencei magisztrátus éppen úgy kedveli a tudományt, mint Erzsébet királyné .Velence megengedte ugyan, hogy a Szent. Inkvizíció jrod­dát tartson fenn, de már több Ízben visszautasította a pápai beavatkozást saját ügyeibe .Brúnót Giovanni a mű­velt és gazdag velencei főúr vette párt­fogásba és kezdetben úgy nézett ki, hogy nyugodtan végezheti tudományos munkáját. Azonban a pápa megtalálta módját miként vezesse félre a velen­ceieket. Utasította Giovanni gyóntató atyját, hogy bíztassa fel a nagyurat, hogy tanára mostmár nemcsak a lo­gikára és a kopernikuszi tanokra ta­nítsa, hanem adjon neki oktatást az „igazi tudomány titkaiból“ amit olyan féltékenyen őriz (a na gyúr itt valami olyan tudományt képzelt, ami aranyat ér, ami által világi méltóság lehet). Miután ilyen tudománnyal nem ren­delkezett, bezáratta és 1502 május 26-án átadta az Inkvizíciónak. Az Inkvizíció eretnekséggel vádolja, mert a végtelenről, a világegyetemről és a világokról szóló dialógusai tanítá­sai olyan problémákat vetnek fel, amelyek rettenetesek az egyház szá­mára. Például nem egy naprendszer van, hanem sok, akkor esetleg más naprendszerben és má« bolygókon is laknak élőlények s ebben az esetben vajon ezeknek a megváltása megtör­ténhetett-e annak idején a Golgotán, ha igen, miért éppen a földre került ez a Golgota? Ha a világ végtelen és az Isten is végtelén, akkor milyen tu­lajdonság különbözteti meg az isten­ségeket az anyagtól és egyáltalán ho­gyan teremthetett a végtelen végte­lent, amikor nyilvánvalóan csak egy végtelen lehetséges, amely mindent ma gában foglal­Az egyház nem tudta megbocsájtani a nagy természettudósnak, hogy ilyen zűrzavart idézett elő berkeiben és fő­leg azt nem tudta megbocsájtani, hogy tanításait nem vonta vissza. Csaknem nyolc évi raboskodás után átadták a világi halóságoknak azzal, hogy „Vére ne ontassék“. Szó sincs róla, hogy a Szent Inkvizíció halálra ítélte volna furcsa tanításáért az egykori domini- kámus barátot .Ilyesmi távol áll a ne­mes egyházi intézménytől, amelynek kizárólagos feladata a tévelygők lel- kiüdvösségéről való gondoskodás. Az ítélet, amelyet az inkvizíció Ballermin Róbert bíboros Pázmány Péter hitta­nára részvételével hozott, mindössze azt állapította meg, hogy Giordánó Brúnó eretnek-főnök és ezért átadatik a világi hatóságoknak a „megfelelő kezelés végett“, azzal, hogy „vére ne ontassék“. Arról azután már a Szent Inkvizíció sem tehetett, hogy ezek a világi ható­ságok „vére ne ontassék“ ítéleteket már jó néhány száz éve máglya halál utasításnak értelmezték. Végre is a máglya halálnál senkinek sem ontatott a vére. Ezzel az értelmezéssel égették el a nagy természettudóst lőö-O február 17-én Rómában VIII. Kelemen pápa parancsára, Krisztus nagyobb dicső­ségére. Gionárdó Brúnó egy volt a sok közül, akit az egyház megéget- tetett olyan igazságok hirdetéséért, amelyek ma minden ember számára világosak és érthetőek, M. T. T. T. Augusztus 20-án megkezdi működését a Bonyhádi Téglagyár ötéves tervünk célkitűzései közé tartozik a Bonyhádi Téglagyár újjá­építése is. A Bonyhádi Téglagyár fel­építése nagyban elősegíti azt, hogy még nagyobb ütemben tudja teljesí­teni előirányzatát a téglaipar, A mo­dernül berendezett gyár biztosítani tudja egvrészét annak a hatalmas menyiségű építőanyagnak, amit ha­talmas béketerveinkbe építenek. Megyénk területén a téglagyárak ha­talmasat fejlődtek az elmúlt évek alatt. A Tamási Téglagyárak üzemei is nagyot fejlődtek. Több téglagyár­ban áttértek a kézi verésről a gépi nyersgyártásra. Augusztus 20-án kezdi meg a termelést a Bonyhádi Tégla­gyár is. Már gépalkatrészeket a hely­színre szállították és most állítják össze a szerelők a gép alapjait A szerelők vállalták, hogy sugosz* tus hó 19-re üzemképes állapotba helyezik a nyerstéglagyártó gépet. A DéldunániúH Áramszolgáltató Vál­lalat dolgozói is kiyes?ik részüket » téglaprés beszerelésében, akis vállal­ták, hogy augusztus 19-re bekötik a szükséges villanyhálózatot. A Bonyhá­di Téglagyárat 1949-ben lebontották, de gyors fejlődésünk megköveteli, hogy minél több és jobb tégla kerül­jön az építkezésekhez. Éppen ezért ala­kította át az egyesülés a Bonyhádi Téglagyárai új formában. Augusztus 20-án megkezdi termelését a Bonyhádi Téglagyár ami méginkább biztosítja a szükséges építőanyagot hatalmas épít­RÁ DIÓ-ni Csőn ÁLLANDÓ MLSORSZAMOK: Augusztus 18 24-ig Kossuth rádió: 5.30: Hírek, l apszemle, ~~ 3.43—8.30-ig: Reggeli zcdós műsor. — 6 43 (hétfő kivételével): A Szabad Nép vezér­cikkéből. — 7.40; Naptár. — 7.45; (hétfő ki­vételével): Levelezőink jelentik. — 7.55: Műsorismertetés. _ 8.30: Műsorzárás. — 12.0 0; Hírek. Hangos Újság. — 14 00: Idő járás- és vízállásjelentés. — 15.15: Hírek • zerbül. — 17.00: Hírek. K iilpoliiika. — 18.40: Hírek németül. — 19.30: Hírek szer­bül. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hi­tek. Sport. — 24.0Ö: Hírek. Petőfi-rédió: 6.45: Jó reggeli, gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.00: Hírek. — 11.30: Műsorzárás, — 17.30: Hírek. — 18.25: Hírek szlovénül. — 19.(5; Sportnegyedóra. — 21.00: Hírek franciául. — 21-30: Hírek uémetüt. Kossnth-rádió Hétfő! 5,00: Falurádió 1. Gazdakalendárium. 2. Á gyapotszedés mestr i felkészültek a uagy munkára, 3. Repce, bíborhere. lucerna vét­se, 4 A dolgozó nép ügyét serríti a magyar tudomány fejlődése. — 6 45: Hírek. — 7.45: Külföldi lapszemle. — 11.30: Akiket nem lehet elnémítani. Regény. — 11.45: Fúvős- tndutók. —• 12 30: Lakatos Vince és zene­kara játszik. — 13 13- A Hangversen v/ene- kar játszik. — 14 13- Heti zené® kalendá­rium. — - 15.00: UltÖrőhfmdő. — 15.30: Kom- koty Gitta énekel, — 15.50: Dalok a tntjn- j káról. — 16.20: Műsor az úttörők zenei { szakköreinek. — (7.15: Ifjúság Hangja. — j 17.35: Da'olj velünk. — 18.00: Harcok tű- í gében. Képes Géza verse. — 19 00: Jó mun­káért szép muzsikát. — 20.40- A begyűjtési J verseny hírei. — 20.45: A vashuta emberei. , Drámai költemény. — 22.25: Zenekari hang­verseny. Petőfi-rádió 6.00: Operarészletek. — 7.00: Csárdások. »— 7.35: Operettzene. — 8.15; Zenekari mu- *«ika. •— 0.00: Magyar hangszerszólók. — i 9.20: A Gyermekrádió műsora — 9.45: Bo- j szélgessiink oroszul — 10.10- Hanglemezek, j — 11.00: óvodások műsora. — 11.20: Kéíer: ' Csokonai —• nyitány. — 15,00: Meschang- j verseny gyermekeknek. — 16 OO: Tegnap és ma . . Elbeszélés. — 16.50: Hevesi nép­dalok. — 17.10: Katona-dalok. — 17 40: A I Rádió Népművelési Híradója. — 18 00- Vi­valdi— Bach' D-dur versenymű, — 18.10: Beszélő atlasz: Bécs. — 18.40: Filmzene. — 19.00: Babonák és csodák‘a reakció szolgá­latában. — 19 S5: Szív küldi... — 20.00: Lajtha: Vili. vonósnégyes. — 22.00: Tánc- zene. Kossofh-rádió Kedd: 9 00- Falurádió. 1. Gazdakalendáríum 2. A mostani takarmányon múlik, hogyan tejel ellés után a tehén, 5. Lengyel alkotmány, 4. Versenyben az ország kenyeréért. — J i.30: A Rádió asszonyrovata. — 11 50: Operarész- let. — 12 30: Erdők, mezők dalai. — 15.00: Bura Sándor és zenekara. — 13.30: Liszt műveiből. — 14.15- Operettzene. — 15.30: Uttörőkóriisok. — 15.50- Operazene. — 16.20: A Gyermekrádió műsora. — 16.33; Ifjúsági rádiójáték. — 17 15: Hanglemezek. — 17.45: Termelési Híradó. — 18.00: Uj művek be­mutatói. — 18.25: Hanglemezek. — 19.00; Egy falu — egy nóta. — 20.40: A begyűj­tési versenv hírei. — 20.45- Elbeszélő köl­temény. — 21.45: Kantáta Sztálinról. — 22.15: Tánezene. — 23.15: Meseoperákból. I‘elöri-rádió 6.00: Szórakoztató zene. — 6.35; Uj kr- nyér — kantáta. — 7.00: Könnyű hangszer- szólók. — 7.35- Magyar népdalok. — 8.30: Cseh operákból. — 9 20- Dalto ntilás. — 10 10: A Bióseyőri NagyolvasztőmO és Mar­im kooperációja. Előadás. — 10.25: Olasz dalok. — 10,40: Zenekari művek. — 15 00; Indulók fúvószenekarra. — 13.15: Szecsódy Irén néekel. — 16.00: Bányászműsor. —- 17.40: Népdalok. — 17.55: A szovjet opera. Előadás. — 18.40: Szív küldi . , . — 19.00- Előadás. —— 19.35: Magyar zenekari hang­verseny. 22,00: Magyar művészek hang versenye. — 22.35; Beethowen: 1. szimfóna, Ko*snth-rádio Szerda? 6.00—9.00: Hanglemezek. — 8.00: Elfrek. Lapszemle. — 10.00: Vidám új élet. — 11.00- Hanglemez. — 11.50: Hangverseny az al­kotmány ünnepére. — 15.00: Aratóünnep — 14.15: Dalok. — (4.45: Máté Jolán és Mind­szenti Ödön énekel. — 15.50: Szórakoztató zene. — té.00: Hangverseny. — 16.4<V Moz­galmi Dalok. — 17.00 Balaton történet. — 17.40: Vidám népdalok. —- 18.00: Magyar írók alkotmányunkról. — 19.00: Magyar ze­neszerzők új művei. — 20.20: Utcabál. Petőfi-rádió ­8.00; Reggeli muzsika. — 9.00: Nagy együt­tesek. — 10.15: Magyar operákból. — 11.35: Éltető Don — 12.Ó5- Dalok Sztálinról és Rákosiról. — 12.50: Életünkről ... — 13.00: Állami Hangversenyzenekar. — 14.00: Népi demokráciánk művészeinek hangversenye. - - 15.00: A világ ifjúsága énekéi. -— 13.43: Kossuth-díjas művészek hangversenye. — 16.40: Szív küldi ... — 17.00: Mai operett­dalaink. — 17.20: Tánczene. — 18.40- Csí­nom Palkó, Daljáték. — 20 10: Munkaerőtar­talékok Központi Énekkara. — 22.00: Liszt: Patetikus koncert. — 22.25: Zengj új vi­lág. Kossnfh-rádió Csütörtök: 3.00: Falurádió. Gazdakalendárium. 2. Traktorral végzett talajuiunka biztosítja jö­vőre a géppé: való betakarítást, 3. Gergely bácsi megmagyarázza. . . 4. Versényben hí ország kenyeréért. — 11.20: Levelek a sze­relemről. Elbeszélés. — 12.30- Kórusok nép­dalokat énekelnek. — 13.15: Balétlzt.ne. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora — 14.50: Tréfás dalok a házasságról. — 15.30; Hazáról.emberekről. — 16.00: Hanglemezek. — Ib.30: A magyar nép történetéből. — 16.45- Ifjúmunkások dalai. — 17.00: Külpo­litikai kérdésekre válaszolunk. — 17.15: If­júság Hangja. —• 17.35- Jó munkáért szép muzsikát. — 18 00: A Néphadseregünk Hír­adója. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.40: A begyűjtési versenv hírei, —• 20.45: ,,A vasból való vár-l Mesejáték, — 23.18: Verbunkosok csárdások. Petőfi- rádió b.OOi Operettzene. — 7.00: Bányászdalok — 7.35- Színes muzsika.•— 8.30: A Szovjet­unió a szocializmus országa. — 8.40: Régi operettekből. — 9 20: A Gyermekrádió mű­sora. — 10.10: Hangverseny. —- 10.50: Oláh Kálmán és zenekara játszik. — 15.00: A Gyermek rádió műsora. — 15.20: Moniuszko: I. vonósnégyes. — 15.40: Fiatalok zene új­ságja. 16.10: Szónyi Olga Énekel. — 16.4Ö- Ébredj, IndiU — 17.10: D-bussy- és Ravel- műve-k. — 17.40: A Falurádió előadása. — : 17.55; Szovjet dalok — 18.40: Szív küldi... — 19.1*0: Az ötéves terv nyomában. — 19.35: lúnczcne. — 22.00: V.dáss dalok és táncok. — 22.351 Bach-est, Körúti,-rádió Péntek: 5.00: Falurádió, 1-. Gazdakalendárium. 2. Az őszi keverék vetése, 3. A méhes gondos kezelést kíván, — 5.45: A Rádió asszonyro­vata, — 11.30:. Túl a kék tengeren. Versek. — 11.45- Filmzene. — 12.30: Csehszlovák kórusok. — 13.15: Rádiózenekar játszik. — 14.15: Szórakoztató Zene. — 15.00: Úttörő- híradó. —- 15.30: Basilides Mária énekel Bartók Béla zongorázik. Hanglemez. — 15.50- Mozart műveiből. — 16.20: Úttörő sporthíradó — 16.45: Beszélgessünk oroszul. — 17.15: Ádám Jenő népfeldolgozásai. — 17.40: Olasz harci dalok. — 17.55; Nemzet­közi kérdések. Előadás. — 18.10: Petőfi és a zene. Előadás. — 19.00: Eossuth-díjasok a mikrofon előtt. — 19.15; Részlet: Utazás a nagy folyón c. bangjátékból. — 20.30- A begyűjtési verseny hírei. —- 20.35; Zenés tarka est. — 21.00: Szimfonikus zene. — 22.25: Népizenekar játszik. 23.00: Szimfoni­kus zene. Petőfi-rádió 6.00: A Falurádió mezőgazdasági híradója. —- 6.15: Operarészletek. — 7.00: Szimfonikus indulók. — 7.35: Dalok és hangszerszólók. — 8.15- Magyar népdalok. — 8.45: Dalok a munkáról. — 9.20: Tarka-barka. Ifjúsági műsor, — 10.10: Indulók, tömegdalok. — 10.40: Zongoramuzsika. — (1.00: Óvodások műsora. — 11.20: Gyermekrádió műsora. — 15.00: Veres Károly és zenekara játszik. — 16.00: Ernst Thälmann. Megemlékezés halála évfordulóján. — 16.20: Hanglemez. — 16.35- Strauss-haugverseny. — 17.00; Szív küldi . •. — 17.40: Ifjúsági Rádió műsora. -— 18.10: A kulékság — a falusi burzsoázia. Előadás. — 18.40: A vendelutcai tanítóképző ének­kara. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.45: Jó munkáért szép muzsikát. — 20,.00: Orosz népi datamlok. — 22.00: Tánczcn^. Kossuth rádió Szombat,* 5.00: Falurádió, 1. Gazdakalendáríum. 3. Hízott kacsa, hízott liba, 3. Munka a szőlő­ben. — 11.50: Dülőfelalős. Elbeszélés. — 11.50: Állami Népi F-igyüttes énekel. —• 12 30: A kultúrverseny d.alaiból. — 13.00: Flaúg- lémezek. — 13.30: Szovjet zenekari muz-i ka. — 14.15: Műsor a román nép felszabad írá­sénak 8. évfordulójára. — 15.CM)- Román népzene. — 15.30: Az új Románia. — 15 30: A Rádió Művészeti Híradója — 16.20: A magyar néphadsereg ének-, tánc- és zene­kara. —-- 17.15: Szovjet muzsika. — tS.00: Falurádió Ss8TeÜs**Ati híradója — '8.30: Szív küldi ... — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.40: Zenés tszírád-müsor. — 21 20- Humoros műsor. — 22.25: Tánc éjfélig. refőfi-rádió 6.00: Szórakoztató muzsika. — 7.00: Cher, pin.etüdök. — 7.35: Filmzene. —- 8.05; Csár­dások, verbunkosok. — 8.40: Balettzene. —: 9.45: Görög gyermekek műsora. — 10.10 Szórakoztató muzsika, -r— 10.50: Népi mu­zsika. — 15.00: Szovjet kórusok. — 15.23: Dúlok, mesék Sztálinról. — 15.45: Bihar' verbunkosok. — 16.00: Zenei újság. — 16,55: Közgazdasági negyedóra. — 16.50: Szív küldi... — 17.10- Tanuljunk énekszóra oro­szul. — 17.40: A nyár dalai. — 18.40: Táng- zeue. —- 19.35: Mindenki operája. Puccini: Bohémélet. 22.00: Johanna Badu énekei. — 22.30: Bartók: Szóló-szonáta hegedűre. Kossnlb-rádió Vasárnap; 6.00— -9.00-ig- Zenés vasárnap reggel — S.OO; Hírek. Lapszemle. — 9,00: Egy falu — egynóta. — 9.30: Könnyű út a komoly zené­hez. —- 10.00: Uj lemezek. — 11.00: Rádió békeműsora- — 11.30: Filharmóniai Társa­ság és a Rádió szomfónikus zenekara játszik,, — 13.00: Hangos Újság. — 14.15: Operett é» filmzene. —- 14.45: Népdalok. — 15.30- 'Ba­ráti rádiók műsorából.. — 16.00: A szovjet unió szocinl-sta mezőgazdasága. — 17.00 Egy hét a külpolitikában. 17.40: Kincses Ka­lendárium. 19.00: Szovjet tanczene. — 2020: Kél félhold. Rá.diódrama. — 21.40: Hang- képek a vasárnap sportjáról. 21.40: Hang­lemez. — 22.10- luuezeue. — 23.10: S^jm- fónikus zene. Petőfi-rádió 8.00- Hangszerszólók. — 8.30: Sa2bó Tál Kossuth-díjas író útinaplója: A fertői kí­sérleti gazdaságban. 9.00: Evangélikus val­lásos félóra. — 9.30: Unitárius istentisz­telet. — 10.15: Operarészletek. — Hj*) Miska bácsi lemezesládája. — H.33- A .vi­lágirodalom nagyjai. — 12.05: Életünkről — 15.00. Operarészletek. — 14.00: Budapest hangversi nyterme:ből. — 15.00: Kérdezz — felelek! 15.2ü: Csárdások, polkák, -— 15.45; A Tarlós békéért, népi dorne':rációért című lap ismertetése. — 16.00: Rád'- Over- mekszíiiházáíiak műsora, — 10.4-Oji Szír küldi . . . — 17.00: Árvák családja. Irodalmi összeállító*. — 17.V- Tánezene. — IS.ÍA. Operettzo.ne. -— 19.40-. Opera részletek 20.10: Csárdások. 22.00: Mozart iíjűvs»- ből. — 22.25: Operctliene.

Next

/
Thumbnails
Contents