Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-07-05 / 156. szám
1952 JULIUS 5 NAPLÓ PÁR T ÉS PÁR TÉPITÉ S * A Siniontornyai Bőrgyár párlcsoporl jainak eredményes munkájáról Ahhoz, hogy dörvtő evünket, ■ az 1952. évi termelési évét minél sikere sebben fejezhessük be, pártszervezetünk elsőrendű ídkadata keit, hog-y iiegyen a jó po-litikai feévilágosíDÓ munka. A helyesen alkalmazott politikaii föl- világosító munka egyik legfontosabb indítója annak, hogy a termelés vonalán az egyre növekvő eredmény biztosítva legyen. Ha a dolgozók nin^ csenek kisfiában azzal'., hogy a feszült nemzetközi helyzetben mi.yen kötele, zettségek hárulnak min dann yiu n.kra, ei sem lehet képzelni, hogy a termelés olyan mértékben eme lkad jen. pint amilyen mértékben szükségessé teszik azt a fennálló alapotok. Országunk rohamléptekben halad azon az úton, ahol a szocializmus megvalósítása miméi előbb bekövetkezik. Becsületes dolgozóink milliói véüveüve küzdenek azért, hogy ezt a.z építő gyorsaságot miinél jobban fokozhassák. Nálunk, a Simontornyai Bőrgyárban fontos kérdésnek tekintjük a dolgozók minél szélesebbik örű mozgósítását an nak érdekében, hogy az országos versenyhez minél aktívabban csatiak ózhassunk. Pártszervezetünk egyik legfontosabb feladata az„ hogy az üzemi pár lesöpörtök működését a legitslje, sebb mértékben biztosíthassa. Pártszervezetünk már felismerte annak jelentőségét, hogy a terme lés, a minőség megjavítása csak abban az esetben lehetséges, ha életképessé fesszük a pártcspor. tok működését. Ennek érdekében a pártvezetőség dön. tóén foglalkozik a pártcsoportok mun teájával üzemünk területén. A párt- biizailmi értekezletet minden héten megtartjuk. Természetesen naponta is értekezünk a párbosoportbiza'miiakkail, hogy a napi politikai eseményekről a Degimessz e b bm e nö en . v ilágo S'í-th ássuk fői őket. De ezenkívül minden héten tartunk párt vezetőségi ülést, ahova meghívunk egy-két partcsoportbizalmi ei>v_ társat, ami igen nagy fejlődést hozott a pártszervezet életébe. Az első negyedéves tervünk teljesítésében'lemaradások vo’tak bizonyos technikai] okok miatt. A pártcsóportértekezleteken ke resztül elértük, hogy a dolgozók megértették a tervteljesítés poiití kai és nemzetgazdasági jelentőségét. Egymásután tették a vállalá sokat, ami azt eredményezte, hogy a lemaradást behoztuk. Május havi tervünket 102 százalékra telje sítettük. Páirtcsopoirtjamk törődnek azzal is, hogy tagijaik minél nagyobb számban. tanuljanak és fejlőd jenek és minél-' eredményesebben vegyenek részt az ok-tatásban. Megmutatkozik e.z abban is, hogy egyes- üzemrészeken már megalakult; a sajtókor. Az clivtársak értékeink a napi sajtót és ezen keresztül tisztábban látják, hogy miért kelj ma jobbal és többet, termelnie, hogy miért kel a békemozgaámat minél jobban kiszélesíteni és megerősíteni. Döntő szerepe volt a pártcsoportok abban, hogy a mennyiségi termelés fokozatos emelkedése mellett a minőségi munka is nagymértékben magja vuit. Ha most mindezek mellé azt is hangsúlyozzuk, hogy a munkai egyelem mennyire megszilárdult, elmondhatjuk, hogy az 1952. év első negyedében az igazolatlan hiányzók száma 4 fő. úgyszintén -a második negyedév első két hónapjában szintén 4 fő. Ezt is a párt-csopoaTok jó munkájának tudhatjuk be. Nézzünk meg egy-két konkrétumot az üzemünk életéből, a pártcsoportok működéséből. Az új normarendezéssel kapcsolatban a párt. csoporbértekezleten az elvtársak soro zatos vállalásokat tettek az új norma beindításának érdekében. Perger Teréz a fényezők nevében vállalta, hogy 114 százalékos teljesítményüket megtartják és fokoz zák. Bregovícs János a spríccelők nevében vállalta, hogy 108 százalékról 109 százalékra emelik a tel jesítményükí >t a minőség fokozása m ellett. A béke tatáik ózó tiszt.-létére tett váz- tatásokat a dolgozók a pártcsoport- értekezleteken tették ineg. A zöidha- sító gép áthelyezése folytán előállott háromnapos kiesést a békétalá'kozó napjára behozták. Ezen felül most van napirenden az aratás-csépiés, mély o s sz ekap cső írva az előliünk álló feladatok végrehajtásával, a párton- kívüliek nevelésével, s szükség eső tén a.z üzembő is a legjobb népnevelők a községben segítik a pártszervezet és a tanács munkáját. Ezek a munkák mind a pártcsoportok segítse, géve! jöttek létre Természetes, ezzel kapcsolatban megvan a fokozott eC- lienőrziés is, ami döntően hozzásegíti a párttagok és pártomkívüli dolgozók aktivizálását a terv telje sít és, a minőség megjavítása érdekében. Meg kelli azt is mondanunk, hogy ahhoz, hogy a pártcsoportok valóban jó és eredményes munkát tudjanak végezni, elengedhetetlenül - szükséges, hogy a pártcsoportbizaimiak a legszorosabb kapcsolatot tartsák fenn. a párt- vezetőséggel. A pár tveze tőség előtt a párticsoportbizalmiiak. rendszeresen beszámolnak elvégzett munkájukról, ar_ ml, hogy milyen mozgalmi munkát fejtettek ki. hogyan hajtották végre a reájuk bízott feladatokat, milyen hiányosságokat észleltek és, azt, hogyan oldották meg. Gizinkön György üzemi párt-titkár, Simontornyai Bőrgyár. A sárpílísi gépállomáson megbecsülik a női munkaerőket A sárpi'iá-si gépállomás dolgozóinak szorgalmas munkája azt mutatja, jól felkészültek az aratás, tarlóhántás, hordás és a cséplési munkákra. A kisebb javításokat a gépcsoportok szerelői menet közben javítják ki, hogy azonnal üzemképes állapotban folytathassák a munkát. A nagyobb (libák kijavítását a szerelők végzik, a legrövidebb idő alatt, Igv nincs kiesés a gépeknél a termelésben. A gépállomás dolgozóinak szorgalmas és becsületes munkája azt bizonyítja: megértik azt, hogv az. ő munkájukon is múlik jövő évi kenyerünk biztosítása. A sárpiüsi gépállomáson az utóbbi ídőben jelentős változás ált be a munkafegyelem megszilárdítása terén. Ez a változás betudható annak, hogy a gépállomás üzemi pártszerve sete és a gépállomás vezetősége nagy gtondot fordított a téli időben és a tavasz folyamán. is a politikai é4 szakmai oktatásra. A gépállomás pártszervezete és vezetősége állandóan foglalkozik a dolgozókkal, oktatja és tanítja őket. Ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikor a dolgozók sze retettei beszélnek a vezetőkről és elmondják, hogy munkájuk közben minden támogatást meg,kapnak politikai és szakvonaion. Ez a támogatás nagy, ban segíti munkájukat és továbbképzésüket, A gépállomáson bentlakó d-o^gozók nagy többsége foglalkozik az önképzéssel, ami megmutatkozik ab ban, hogy a munkáslakásokon mindenhol szak- és politikai könyvek vannak, amit. pihenő idejükben olvasnak a dolgozók. A gépállomás dolgo, zöi naüv jelentőséget -tulajdonítanak' a központi és a megyei pártsajtó olvasására is. A dolgozók nagy része előfizetője a sajtónak, amit, szorgalmasan olvasgatnak és felhasználják munkájuk megjavítására. A gépállomás eredményeihez tartó ziik a7 is,, hogy nagy gondot fordítanak a női káderek beállítására és továbbképzésére. A vezetőség és a szakemberek a Bonyhádon végzett traktoros lányokat az iskola után a legjobb szerelők mellé osztották ...be munkára, - aho. az iskolán szerzett elméletet a gyakorlati munkával össze, kapcsolva sajátítják el, hogy jó traktorosokká váljanak. A tr ak tor őslény éppen most is egy traktort szereinek Kovács Mihály körzeti szerelő eliten őrzése mellett. Na de nézzük meg ezt a két szere ő Lányt, akik már két hónapja dolgoznak a szerelőműhelyben és a napokban kimennek a tszcsk-heiz aratni. Ez a két lány, akiről már annyi sok jót hallottunk. Bafánovics Mária, és' Dó- cz'i Magdolna, akik annak ellenére., hogy még csak 16 ~17 évesek, szorgalmasan szerelik a csapágyat és hal tárni sem .akarnak arról, hogy a körzeti szerelő szerelje be azokat. Megkérdezzük őket. hogy ha kimennek aratni vagy szántani, csapágy tágulás vagy egyéb kisebb javítási munkák esetén ki tudják-e javítani a hibákat. A két jány bátra« feleli, hogy ki tud., jak, mert a háromhónapos iskola aiatt az e'méleti oktatást megkapták és a két hónapot eltöltött szerelésük a lka' mával gyakorlaAlag is elsajátították azt. Bátran fognak neki az aratási. tarlóban fás i és csépiés-i munkáknak. biztosak abban, hogy a javításokat saját maguk meg tudják csinálni. Elmondják azt is. hogy ezt köszönhetik annak, hogy a főgépész, Fillér István és a körzeti szerelő Kovács Mi_ hály elvtárs minden támogatást megadtál' munkájukhoz és megvédték őket munkájuk lebecsülésétől, amire az el ső időkben volt példa Molnár László traktoros részéről. De megmutatkozott ez a lebecsülés Vadász Pál vezető re szóról is, aki .nem akarta engedni, Az indiai Népi Demokratikus Front győzelme Bongirban Delhi (TASZöZ) A Bongor városban ÍHajderabad állami tartott községi választásokon a hajderabadi Népi Demokratikus Front újabb g\őzeimet ura toll. A községi tanács 17 helyéből. 12-t a Népi Demokratikus Front kapott. hogy a nők szereljék össze a traktorokat. De ezeket a pártszervezet és a gépállomás vezetősége megakadályozta és ennek köszönhető az. hogy ma már tisztában vannak a gépszerelés- sel és vezetéssel. Bátran mennek ki ezek után a termelőmunkába és bizonyítják be azt hogy a nők egyenjogúak a férfiakkal és érzik a munka iránti fele ősséget. Ezt a lehetőséget pártunknak és kor mányzulunknak megköszönve', a tszcsk munkáját a gépek jó kihasználásával segítik eíő a női traktorosok és megmutatják azt a gépállomások és állami gazdaságok traktorosainak, hogy a' nőkben milyen hatalmas, elszánt akaraterő van. Ezt a lehetőséget gépállomásaink használják ki. fokozott gondot fordítsanak a női munkaerő bevonására és türelmesen foglalkozzanak a női káderekkel, amely a I er. melésben is meghozza gyümölcsét. NEMZETKÖZI KÉRDÉSÜK „Ili kocsetlolak vagyunk!“ ,Áldott paradicsomi sziget-' — így akadályozni. És a hadifoglyok aeabahangzik a Koreai-öböl kis szárazföldjének, annak a szigetnek neve, amely felé most az egész emberiség tekintete fordul. Csodálatos a kocsedoi természet: Öszibaraekíák. buja cukornád- ültetvények. különös Illatú trópusi virágok. Az amerikai bürtönőrökuek nem kellett sok idő, hogy pokollá tegyék ezt a paradicsomot, A koncentrációstáborok bejáratánál kivágott fák, liánok helyett a szögesdrót pókhálója. Az amerikai bakancsok összetaposták a virágzó mákföldeket, De van-e szükség virágokra azokon a felperzselt és körülkerített területeken, ahol éjjel- nappal gyötrik az embereket, ahonnan a gőzkamrákban, a pincékben, a val- lató-szobákban kínzott koreaiak és kínaiak szivettépő. fájdalmas nyögése hallatszik! A kocsedoi pokel-barakok- ban mintegy 80 ezer hadifogoly sínylődik. Sebesülteket is hoznak ide és az egészségesekkel együtt szennyes földalatti lyukakba vetik őket. Kocse- don niesenek orvosok. J)e amint az innen megszökött hadifoglyok elmondják. a 70. számú tábort nemrégiben egy csoport fehér köpenyes ember látogatta meg, akik doktoroknak nevezték magukat. Tüzetesen megvizsgálták a foglyokat, kiválogatták a legegészségesebb. a legerősebb embereket és ismeretlen helyre vitték el őket. Egy koreai közmondás azt mondja: „Nem tudja elrejteni a kutya a hosszú farkát." Ezek az amerikai ..doktorok“ sem tudták eltitkolni bűntettüket. Csakhamar kitudódott, hogy az elhur- eoltakat egy titkos amerikai laboratóriumba vitték és ott szörnyű mérgeket próbálnak ki rajtuk. Az amerikai katonák a tűznél jobban félnek attól, hogy őrszolgálatra Koesedo-szigetére kapjanak beosztást, Koe.seflot a „zendiilők szigetének“ nevezik. Az étiig felfegyverzett börtönörök rettegnek agvonkínzolt és levetkőztetett, éhes és meggyötört áldozataiktól. mert érzik, hogy — a foglyok mögött nagy Igazság van. az emberi igazságosság törhetetlen ereje. A kocsedoi foglyok türelmének pohara csordultig telt az amerikai hóhérok egy hónap előtti gaztetteitől. A világ közvéleményének félrevezetésére kínzásokkal és fenyegetésekkel próbáltak olyan nyilatkozatot aláíratni a hadifoglyokkal, hogy „nem akarnak“ hazájukba visszatérni. A felháborodott foglyok elfogták Dodd főhóhért és félreérthetetlenül tudomására adták, mit jelent a harcosok töretlen akaratereje. Igaz. ők nemesebbek és emberségesebbek voltak Bocidnál. Nem verték el. ,nem akasztották fel a gőzkamrában, nem szagolták ki körmeit. Egyszerűen megkötözték a tábornokot és egy sarokban letakarták rongyokkal. Néhány napon keresztül ők táplálták Doddot. igaz, nem olyan luxusételekkel. amilyenhez hozzászokott. A tábornoknak ezúttal be kellett érnie a foglyok megszokott eledelével — az undorító moslékkal, amit a foglyoknak adnak. Az új láborparane.snok könyürgött a hadifoglyoknak, bocsássák szabadon Doddot. Colson mindent megígért, ünnepélyesen kijelentette, hogy többé senki sem fogja hazatérésüket meg* pCLÜP JÓZSEF levelezőnk arról számol be. hogy csoportjuk az ősziárpa a ratá s á I be feje zte és megkezdte a búza arai ását. . Amint !i ■j:' — aratásuk soha nem volt olyan könnyű. m int a z i dón-. mer ; ara iógéppe! ■ még ezioáig n ein ar áltál k. Mos ;t araió' {éppé! aratnak. ami na gyón megkönnyíti műnk ájul sut. J a 'rat áss al egyii clubén tudják vi l'géz ni a 11 Ü V L in y-VpoI j 1sI is. I .eveiéből kitűnik ; IZ is, hogy n m támaszkod! ak tol j es egészé ben 'a gépi aratásra. Az a ira Iá. s elő! t jóval megszerveztél k az a rat ó-brig i dóka'. liogy ha a gép: i! iómá IS IV/ m tud segítse gük re jönni, ak kor k ézi < erőve] is idői u n el tudják ve ■gezni az a ratás t. A tér melőcsoport 1 kováé.' *mes tere k ::,javítot 1 a a Cséplőgép et és ni á r csép.: •ük az á rpá!. De nem fele dk ez tűi k még •á I tatái lománvuk feji’ észt és úröi s m. Építette k egy baromfió! a 1 í 1 s hogy m unka ji iklioz tegyen rli ág in u nl< at író. !)• M óni á k a nőkel is a t c rm e lésbe. 1/ OVÁCS SÁNDOR levelezőnk a ' 73 2. Építőipari Vállalat dolgozója, betegsége folytán a kakasszékl szanatóriumban üdül és a következő levelet küldte édesanyjának: „Drága Édesanyám! Amióta a szanatóriumban vagyok, olyan érzés fog el. hogy igen keveset tettem azért, hogy párttag lehessek. Néha szeretnék egy levelet írni és megkérni a pártot, hogy vegyenek fel párttagnak. De ilyenkor mindig azt érzem, hogy keveset tettein azért, hogy tagja lehessek a Magyar Dolgozók Pártjának. Szeretnék olyan kommunista lenni, mint amilyen az ifjú-gárda tagjai voltak.“ További sorai arról szólnak. Int hazakerül ismét az üzembe, megfogja szilárdítani a már megszervezett ifjú gárda brigádot és minden szabadidőt kihasznál a tanulásra. TIMIS 28 A N 11 Alti. KÖZSÉG- ■ “ BEN egy gyűlés- alkalmával nagy számban jöttek össze a dolgozó parasztok. Mintegy 120 oö és férfi voíl jelen. A gyűlésen az. aratás, eséplé.s, donboesátották a bukott tábornokot. Az amerikai hóhér Boatner tábornok, Clark parancsára, aki nyomban elfelejtette a hadifoglyoknak tett ígéreteit, hozzáfogott a vérengzéshez a tábor foglyai között. Újból megkezdődlek a gyilkosságok, a kínvallatások. hogy a hadifoglyok lemondjanak hazaiérési jogukról. I)e Kocsedo bátor foglyai nem hajtottak térdet. Május t<i-án valahonnan Dél-Korea hegyeiből az egész vl- lág felé szólt a partizánrádió: „Figyelem, figyelem! Mi beszélünk, volt ko- csedoi foglyok! Egy hegyiúton Puszánba akartak .szállítani bennünket, de útközben az amerikai teherautókat elfogták a partizánok. Mi, száznyolcvan- hetem abban a percben szereztük vlsft- sza testvéreink .segítségével szabadságunkat, amikor agyon akartak lőni bennünket.“ A kocsedoi borzalmakról beszéltek a partizánok által megmentett hadifoglyok és egyszerű*, meleg szavaik megtalálták az utat minden koreai szivéhez. — Soha nem felejteni el szavaikat, — mondja lelkesedve Kim Ok paraszt- lány Szen.szonri faluból. — Azt mondták.- „Harcolni fogunk, amíg csak egy csepp vérünk lesz. bosszút állunk Koreáért. Mi, koe.sedoiak vagyunk! És ez a név reszketi esse meg az amerikaiakat. Átszenvedtüuk minden borzalmat amit csak ember elszenvedhet és megedződtünk. megerősödtünk ezeknek a megpróbáltatásoknak tiizéhen. Ezt mondjuk mi. koesedoiak!" Egy másik parasztlány az indulattól szinte remegve mondja: — Mi nem fegyverrel harcolunk, ml rizst termelünk a haza számára t*e barátnőimmel együtt elhatároztuk, hogy ugyanolyanok leszünk, mint ők. Kocsedo hősei. Semmi sem rettent meg minket. — Haragosan emeli a magasba kis napégette öklét. Kocsedo — a hős sziget neve most bejárja egész. Koreát. Phenján főutcáján felsőbbosztályos iskolásgyermekek egy csoportját látom. Az egyik lerombolt ház falára szénnel rajzolt plakátot függesztenek ki: egy piszkos, megtépett rnhájn ember lépkel mezítláb a tengerben. ..Doddot elesapták" — ál) nagy gyo- rekbetűkkel a plakát alatt. Mellette egy másik plakát: bátor, férfias arcok, összeszorftott öklök, haragot sugárzó szemek, „Mi koe.sedoiak vagyunk!“' — olvassuk a plakát alatt. Nyomban emberek sereglenek össze az új plakátok előtt. Nevelés hallal- szik. helyeslő felkiáltások Koreai gyáraiban és falvaiban az egyszerű emberek gyűléseiken szeretettel és együttérzéssel beszélnek Kocsedo foglyairól, akik hazájukért harcolnak. akikkel a borzalmas kínvallatások sem tudják elfeledtetni, elárnl- tatni hazájukat, akik ncrn hajlandók aláírni az amerikai hörtönőrök által eléjük tett szennyes papírokat. Lángoló harag hangzik Kocsedo foglyainak szavában: „Nem leszünk árulók! Ne higyjetek annak a szeny- nyes rágalomnak, hogy Ei Szín Mant és Csang-Kai-seket akarjuk szolgahii! Követeljük hazaszállításunkat! Éljen Kim Ír Szén! Éljen Mao-Ce-Tung!“ valamint a betakarítás é.s tarlóbükta- lás kérdése került'megvitatásra. A köz ség dolgozó parasztsága megvitatta * minisztertanácsnak erre vonatkozó határozatát és vállalták, hogy határidőre elvégzik munkájukat. Takács Mihály cs László István dolgozó parasztok az árpa aratása mellett már a búza aratásai is befejezték.- Mindketten élt-n.járó dolgozó parasztok“ —- írta-levelében Elés János szekszárdi levelezőnk. ^ IOLNASZICÉTI állami gazdaság dolgozói arról számolnak bé levelükben, hogy gazdaságukban nagt lendülettel folyik a imiokavcrscny é« a felajánlás. A dolgozók mintegy 97 százaléka tett felajánlást augiiszlu* 20-ra. Gold Ferenc és Bálint Lajos az ő.sziárpa aratásában É3C százalékot teljesítettek és 49.22 forintul kereslek naponta. Goid Pózába és Bálint laiosné pedig, mint inarokszedők. tőfi százalékot Icijíei- tettek és 4«».12 farkitól kcr-stok. Az állatgondozó k kájuk loIjesí:A;év< felesége. va!;>-'»".i G közel (iOO darabei loáradEik ■<• nu*n- Kokik iám*.«, é> i, Mihály váias?totri»k le 72 anyakocától, 12 ».:í»s á fingban.
