Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-08-17 / 193. szám
N H P t 6 1952 AUGUSZTUS 17 A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL "a55r AZ ÚJ KÍNA KÜLKERESKEDELME Kína történelme folyamán először folytathat nemzeti érdekeinek meg felelő független külkereskedelmi politikát. Kínában a népi forradalom győzelme előtt a külföldi kapitalisták uralkodtak és a Kuoiuiirtang-kormáay az imperialisták ügynöke volt. Az imperialisták Kínát, mint saját árucikkeik piacát és mint olcsó munkaerő szállítót használtak ki. Kezükben tartották Kína gazdasági életét, ráerőszakolták Kínára a nekik előnyös vámtarifákat és egyezményeket, ellenőrizték Kína külkereskedelmét. A K uominíag.Kínn külker, esketilelniét az jellemezte, hogy a behozatal túlszárnyalta a kivitelt. A Kuomintang-rezsim külkereskedelmi politikája nem segítette elő a hazai ipar fejlődéséi, hanem arra irányult, hogy Kínát fogyasztási cikkek piacává változtassa. Az ipar fejlődését elősegítő termékeket alig hoztak be és azt is túlnyomórészt olyan üzemek számára, amelyeknek részvényei külföldi kapitalisták kezében voltak. A Kiríni Népköztársaság megalakulásával megváltozott az új Kína ágész import-struktúrája. Az ipar helyreállítása és fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termelés fellendülése állandóan fokozzák Kína keresletét az ipari berendezések és anyagok. ipari nyersanyagok és szállítóeszközök. valamint a traktorok és mezőgazdasági gépek iránt. Ezért a behozatalban az első helyet az ország iparosításához szükséges cikkek (gépek és szerszámgépek), valamint a fontos iparágak számára nélkülözhetetlen nyersanyagok foglalják el. 1950-ben például a vas- és acél készítmények 11.3 százalékát, a gépek 8.3 százalékát, a gumi 1Í.5 százalékát, a benzin, kőolaj és gépolaj 8.5 százalékát, erősáramú csupaszvezetékek 11.1' százalékát, gröd ülőanya- gok és hajók 5.2 százalékát tették ki a behozatalnak. 1950-ben történt Kína újabbkori történetében először, hogy a külkereskedelmi mérlege aktív volt. Kína megszűnt félgyarmati piac lenni, a kapitalista országok nem fojthatják többé meg nemzeti iparát. Kína külkereskedelmének legfontosabb sajátossága, hogy kereskedelmi kapcsolatai egyre jobban kiszélesednek a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal: Ez segíti Kínát gazdasági önállóságának megszilárdításában és abban, hogy megszűnjék a függőség a kapitalista országoktól. Kína, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági együttműködése barátságosan és kölcsönös előnyösségen alapul. A Kínai Népköztársaság az általa szállított nyersanyagok, ért cserébe főleg ipari berendezéseket és különböző gépeket kap. A kínai népgazdaság helyreállításában és további fejlődésében óriási jelentőségű az 1950 február 14-én megkötött szovjet-kínai barátsági-, szövetségi- és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint az az egyezmény, melynek értelmében a szovjet kormány 500 millió dolláros hosszúlejáratú hitelt nyújt Kínának kedvező feltételek mellett a Szovjetunióbői szállított ipari berendezésekre és más anyagokra. A Szovjetunióból importált gépek és ipari berendező sek átlagban 20 százalékkal olcsóbbak, mint a kapitalista országok által szállított hasonló cikkek, A Kínai Népköztársaság fejleszti gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval és az európai népi demokratikus or szagokkal, amelyekkel külkereskedelmi megállapodásokat kötőit. 1951 kilenc hónapja alatt a Szovjetunióból importált cikkek értéke az 1950. évi 19.8 százalékról 44.7 százalékra, népi demokráciákból Kínába szállított árumennyiségnek az összes behozatalhoz viszonyított aránya pedig 1.4 százalékról 25.5 százalékra emelkedett, A fenti időszak alatt Kínának a Szovjetunióba irányuló kivitele 26*5 százalékról 51.5 százalékra, a népi demokráciákba történő kivitele 3.8 százalékról 26.4 százalékra emelke dett. A Kínai Népköztársaság a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének politikáját folytatja. Emellett igyekszik helyreállítani és fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat a kapitalista országokkal az egyenjogúság és kölcsönös előnyösség alapján. Nagyteljesítményű gépek dolgoznak az ostravai Gottypald- Vasmű építésénél Prága. A korszerű technika széleskörű alkalmazása jelentősen megkönnyíti az ostravai Gottrvald-Vásmű építőinek munkáját. A csehszlovákiai Lenin-Műoek július elsején 100 tonnás darut küldtek az építkezéshez. Jelenleg egy 300 tonnás teherbírású darut is készítenek a Gottroald-Vasmű építéséhez. Az építkezések színhelyén beton gyárat állítottak fel. A teljesen gépesített gyárban S óra alatt 700 köbiné ler betont állítanak elő. A gyár teljesítményét rövidesen 800 köbméterre emelik. CSATORNAÉPÍTÉS REKORDIDŐ ALATT fl Néme* Demokratikus Köztársaság kormánya 1951 április 19 én hozott határozatot a Paretz—Niederneuen- dorf közötti csatorna megépítésére. Akkor még a csatorna részletesen kidolgozott terve sem volt készen, s mégis 13 hónappal később átadták a hajóforgalomnak a 34.9 kilométer hosszú csatormát. Ez alatt a rövid idő alatt hatalmas munkát keltett v-é. gezniök a tervezőknek ©s a csatorna építőinek. Hiszen közel ötmillió köbméter földet kellett meg- mozígafniok! Ugyaniakkor át keltett építeniük a spandaui zsilipet is. A tervezések idején akadtak olyan kételkedők, akik lehetetlennek tartották, hogy a csatorna három évnél hamarabb elkészüljön- Ezek aztmon dobták, hogy csak a tervezés és az előkészítő munkálatok több, mint egy évet vesznek igénybe, a spandaui zsilip átépítése pedig legalább két évig eltart A kétkedőket azonban hamarosan elhalígattabták a csatorna tervezői, akik páratlanul rövid idő alatt elkészítették a terveket, úgy hog.v mar tavaly májusban megkezdhették a földmunkálatokat. Hatalmas markológépek és kaparószalagok könnyítették meg a csatornaépítők munkáját. Az építők száma hamarosan elérte a tízezer löt. A csatorna építőinek sok nehézKezdetben »égg el kellett megküz deni ők. Sok helyen futóhomokra bukkantak és gyakori partomlások akadályozták a munka előrehaladását. A csatornaépítés mérnökei változtatásokat eszközöltek a terveken és így sikerült el- hárítaoiok a nehézségeket, A műszaki értelmiségiek példásan együttműködtök a fizikai dolgozókkal hasznos tanácsokkal segítették elő az élenjáró szovjet munkamódszerek egyr.e szélesebb!:örű alkalmazását. kultúrmunka és a munkaverseny megszervezése terén elég- komoly hiányosságok mutatkoztak. A pártsajtó kemény bírálatot mondott a csatornaépítés pártszervezetének tevékenysége fölött. A bírálat után fordulópont állt be és napró 1-r.apra szélesebb méreteket öltött a szocialista munkaverseny. Először a mar kötőgépek kezelői, a kőművesiek és a habarcsöntők léptek párosversenybe, majd brigádok, később pedig egés? részlegek kötöttek egymás között versenyszerződést. A lelkes munkaverseny hamarosan kiváló egyéni és brigádteljesítményeket eredménye- zeit. Igty például Woikewitz ifjúmun. •ás brigádja átlag 150 százalékos teljesítményt ért el-, Schulz habarcsöntő brigádjának és Reinecke kőműves brigádjának a teljesítménye 140—165 százalék között mozgott. A földmun- kálatokn-ál a Maihoff ifibrigád tagjai gyakran elérték a 180 százalékot is. A lendületes szocialista munkaver. seny, a csatornaépítők és a műszaka értelmiség szoros együttműködése valóságos csodákat művelt Az építők elhárítottak minden akadályt és teljesítményeiket napról-napra emelve 13 hónap alatt megépítették a csatornát. Ez a csatorna jelentős mértékben előmozdítja a Német Demokratikus Köztársaság belvízi hajózásánál? fejlődését. A csatornán egymás mellett két 750 tonnás hajó haladhat el, a számos kitérő pedig lehetővé teszi hogy a csatorna vizén ezertonnás hajók is közűekedhes-s-emek. közötti csatorna felépítése a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak újabb ragyogó győzelme, amely, miként a brandenburgi acélberiigierművek és a Keleti Kohászati Kombinát első nagy olvasztóinál? határidőelőtti felépítése, újabb bizonyítékot szolgáltatott arra. hogy mire képes egy felszabadult nép, amely a saját kezébe vette sorsa irányítását és pártja vezetése alatt a szocializmus felé vezető útra lépett. N. SOROKIN: Jegyzetek Csehszlovákia kulturális életéről A Paretz-Miederneuenderí NÉPEM Q VERME KEI ír'a : SZ.fi, M4JV Itt. koreai író Nem lehet ónmxeH*áninhii azt a sok gaztettet, amelyet az amerikai gyilkosok szülőiöldemen elkövettek, de ennek ellenére nem sikerült nekik és soha nem is fog sikerülni, hogy legyőzzék a koreai népet. Az amerikai bombák 1elszakítják a. mezőket, de a bombatölcsérekben kicsírázik a rizs, rommá változtatják a házakat, a gyárakat, de a mi népünk még következetesebben folytatja a harcot, még többet termel A hóhérok nem kímélik az iskolákat de a7 iskolák száma nem csökken, sőt a tanulók számai és a tanulmányi színvonaluk egyre emelkedik. Kim ír Szén felhívásának: „Mindent a frontnak! Mindent a győzelemért/“ az egész ország eleget tett. Követték a felhívást a mi gyerekeink is. Szorgalmasan és kitartóan tanulnak, megértve azt, hogy a jó tanulás a fő feladat számukra. Kevés a tankönyv, de az iskolások megfeszítik figyelmüket, hogy jól megjegyezzék, a tanító minden egyes szavát. Az órák, után, sorjában elmondva egymásnak a hallottakat tankönyv nélkül vésik emlékezetükbe a feladott, anyagot. A gyerekek fokozottan segítenek egy másnak és habár most, a háború idején, nehéz tanulni, elmaradt tanuló nincs. Kevés a ceruza? Lehet írni szénnel is Kevés a papír? Tanulj meg takarékosan és rendesen írni. ■. . Sűrű fenyő-erdő az N-i járásban. Lenézünk a repülőgépről erre a nyári nap perzselő sugaraival bera. gyogott erdőre — és úgy tűnik, hogy itt még nem járt ember. De ebben az erdőben is pezseg az élet és itt is van iskola, A7 iskolások nyáron a szabad levegőn tanul nak, télen pedig — földkunyhóban. Iskolapadul a fatönkök szolgálnak. A legmagasabb fán ül az osztály- ügyeletes. Ö jelenti a légiriadót.. . Kim Ír Szén azt mondta: ,.Mindent a frontnak!“' és a kis hazafiak megértik, hogv ez nemcsak azt jelenti: „tanulj kitünően“, ez még azt is jelenti: „dolgozz, rfe sajnáld az erődet, segíts a felnőtteknek a7 ellenséggel vívott könyörtelen harcbanA koreai gyerekek segítenek a felnőtteknek az utak újjáépítésében, ők gondozzák a. vetést, takarítják be a termést a mezőkről, selyemhernyók millióit tenyésztik, hiszen most, minden kis selyemszál drága. Csak a phenjani úttörők 1000 tonna fémhulladékot gyűjtöttek össze három hónap alatt. A gyermekek egész fcszak-Koreéiban helyi önvédel mi csoportokat szerveztek, amelyek kinyomozzák a di- verzánsokat és a kémeket. A Bekszon-járásban egv elemi-iskola önvédelmi csoportja 50 ellenséges kémet leplezett le. Ali bíxiasali raigyunk, a győzelemben. mert az egész koreai nép hazája, védelmére kelt, mert a leoreai imr> oldalán van r világ va.lamev.nvi szabadságszerelő népének együttérzése és támogatása! A népi demokratikus Csehszlovákia kormánya rendkívül nagy gondot fordít a dolgozók kulturális fejlődésére. Jellemző erre, hogy az ezévi állami költségvetésben a népgazdaság fejlesztésére fordított kiadások után a költségvetés legjelentősebb részét a kulturális és szociális szükségletek fedezése teszi ki. Csehszlovákiában igazi kultúrfo rradalom * megy végbe. A kultúra ma már mindenki számára hozzáférhető. Elég megemlíteni, hogy Csehszlovákiában ma már egyetlen iskolaköteles kóiban lévő gyermek sincs, aki ne tanulna. Az iskolák fenntartására fordított költségek évről-éore emelkednek. A.z 1951-es költségvetésben a közoktatási kiadások összege tizenkétszer volt nagyobb, mint 1937-ben. Ez évben iskolákra több, mint 11.5 milliárd koronát fognak költeni, vagyis 28 százalékkal többet, mint a múlt évben. Nagy eredményeket ért el Szlovákia is az iskolaügy terén. Ha például az. 1946—47-es évet összehasonlítjuk az 1951—52-es tanévvel, megállapíthatjuk, hogy a középiskolák száma háromszorosára emelkedett. Figyelemreméltó a fejlődés más területeken is. A Szlovákiában élő magyar gyermekeknek teljes lehetőségük van, hogy saját any any elvükön tanuljanak. Nyílra - megyében több mint 15.000 gyermek tanul magyar nyelven, a bratiszlavai pedagógiai gimnáziumban magyarnyelvű oktatás is folyik, Komáromban két magyar- nyelvű gimnázium nyílt. Nagyok a főiskolai oktatás eredményei is. 1938-ig Csehszlovákiában 9 főiskola volt, jelenleg 22 működik. A főiskolai hallgatók száma három és félszer több, mint a háború előtt volt. Jelentős sikereket ért el az irodalom. A legutóbbi idők kiemelkedő irodalmi eseménye M. Mejerova „A villám útja“ című elbeszélésének újabb gyűjteményes kiadása. Mejero. va elbeszélésének hősei az új életet építő egyszerű cseh és szlovák emberek. IgeD nagy sikert aratott A. Za- potoc-kv „Vörös csillag Kladnó feleit“ című eposzának most megjelent harmadik része. A könyv a csehszlovák munkásosztály küzdelmének 1918-4ó 1 1921-ig terjedő hősi szakaszát ábrázolja. A prózában vezető hely illeti V. Rzezali „Támadás“ című regényt, amelyet állami díjjal tüntették ki. A könyv élethűen eleveníti meg az új Országot építő nép lelkesedését, harcos elszántságát es erejét, A csehszlovák irodalom jelentős alkotása a „Truman úr számára" című, kis elbeszélésekből álló sorozat- Ezekben az F, Kubka által írt éles- hangú és felháborodástól izzó művekben lehull a lepel az amerikai imperializmus arcáról. Nagyszerű riportgyüjteményt írt Marek ..Boldog találkozás“ címen. Az író Szovjetunióbeli benyomásait írja le, A burzsoá Csehszlovákiában a dolgozók nehezen juthattak színházba. Csehszlovákia felszabadulása előtt az országnak 18 állandó színháza volt, ezek állandóan pénzügyi zavarokkal küzdöttek és fejlődésről szó sem lehetett. Az 1937-es költségvetésben a színházak szükségleteire ősz. szesen 12 780.000 koronát irányoztak elő, 1952-ben pedig 600,093.000 koronát. Ezidősizerint Csehszlovákiában 52 színház van és ezek a színházak eszmeileg; és művészileg állandóan fejlődnek. Ezt érzik is az emberek és szeretik a színházat. Csupán 1951- ben 11.5 ndllió ember fordult meg a színházban. Az ifjú csehszlovák színmbirodalom a színházak műsorát egész sor olyan művel gazdagítja, amelyek Csehszlovákia a szocializmus felé vezető úton tett előrehaladását ábrázolják. Nagy sikerrel játszották Va- sek Kan „Ä Karhan csiszolóbrigád“ című darabját, Jaroszlav Klira ,,A szerencse nem az égből hull“ című színművét, Miroszlav SteglÜk „Tavaszi mennydörgés“ című művét. Sorra nyílnak az új filmszínházak Néhány szót kell szólni a filmművészet fejlődéséről. A háború előtt Csehszlovákiában kevés mozi volt, ezek is a városokban. Az utóbbi hat év alatt az országban 1.288 állandó új mozit szerveztek meg. A legnagyobb részüket faluhelyen. Az ötéves terv előirányzata szerint a közeljövőben még 520 mozi fog megnyílni. A filmszínházakat 1952-ben 125 millió ember látogatta. Ifjúsági Opera a Balti-tenger partján Igen érdekes a lengyelországi operaháziak látogatottságának statisztikája. Poznanban. Varsóban, Wro- clawban, Sziléziában, és a tengerparti városokban egyaránt százszázalékon felüli az operaházak látogatottsága. Ez nem játék a számokkal. Az operaházak vezetősége kénytelen minden talpalatnyi helyet kihasználni, ezenkívül pótszékeket állítanak mindenhova a nézőtérre, ahonnan látnia, színpadot. A közönség ilyen nagyarányú érdeklődése bizonyítja, hogy az opei'aműfaj széles rétegeket ragad magával és olyanok is beálltak a -komoly zene kedvelőinek nagy táborába akii? eddig közömbösek voltak a zene iránit, vagy nem jutottak az opera élvezetének lehetős égéhez. A Balti-tenger partján fekvő városokban működő Filharmóniai Társa. ság mellett 1949-ben megalakították az Operasiúdiót, amely azonban sokban különbözik a többi lengyel operaház mellett működő stúdióktól. Ezl a stúdiót kizárólag fiatalokból szer vezték. Zygmunt Latoszewski, a kitűnő karnagy, a Balti-tengeri Filharmóniai Társaság vezetője állandóan arra törekedett, hogv- megtalálja a tengerparton élő és zenével fog. 1 atkozó ifjúság bevonásának legjobb módját, Már előtte is folytattak hasonló kísérteteket Ludwig karnagy és Janusiz Urbansfci. akik helyi szereplőkkel megrendezték a ,,Halka" esz- trád-bemutatóját. Mind a sereplök, mind a közönség részéről rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott a kísérlet iránt. Eze.n fellelkesülve, kezdte meg azután Latoszewski az Operastúdió megszervezésének munkáját. Nagy segítségére volt ebben Brega karnagy is. Az elméleti oktatásit és a bangisko lázast egybekötötték a gyakorlati foglalkozással. Elsőként Csajkovszkij ,, Anyegin" című operáját kezdték próbálni. Az esztrád-bemutató olyan nagy sikerrel járt, hogy azonnal hozzáláttak az opera színpadi kidolgozásához és ezzel megteremtették a Balti-tengeri Ifjúsági Opera alapjait. Az Anyegin-t Moniuszko: Kísértet kastélya, majd Puccini: Pillangókis. asszonya, Szmetana: Eladott, menyasszony című műve követte, azután előadták Glazunov, Prokofjev és Kurpinszkij néhány balettjét végül legutóbb Lengyelországban először itt került, bemutatóra Csajkovszkij egyik kevésbbé ismert müve. Az előadás egybeesett Wiktor Brega karnagy 25 éves művészi jubileumával. Az Ifjúsági Operaegyüttes vezetői a fiatal kádereket annak tudatában nevelik, hogy minden .szerep fontos. A tegnapi főszereplő ma a kórusban énekel, de lehet, hogy holnap ismét címszerepe lesz. Az együttes tagjai minden előadáson feljegyzéseket készítenek, megírják észrevételeiket, bírálataikat. Az előadás után pedig ösz- szeülnek és minden egyes tételt alaposan megvitatnál?. Az Ifjúsági Opera előadásainak ál. landó színhelye a wrzeszczi drámai színház, amelynek háromrészes színpada igen hatásos, eredetf színrevite. lekre ad módot. Az Ifjúsági Opera ezenkívül nagy támogatást kap a Filharmóniai Társaságtól is. A közönség hamarosan szívébe zárta az Ifjúsági Operát. Az opera törzsközönségéhez már nemcsal? a városi lakosság, hanem a7 állami gazdaságok a termelőszövetkezetek és. a gép. állomások zenekedvelő dolgozóinak nagy tömege is csatlakozott.
