Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-14 / 190. szám

ff ff-P L ó m2 AUGUSZTUS 14 LEVELEK A tanácselnök elvtárs a nagy- peterdi tanácsülésen idézte a há­rom levelet, bár azok nem együtt érkeztek. Az egyiknek a dátuma 1949 október 8-át, a másik .1950 de­cemberét, a harmadik pedig 1952 április 21-ét jelezte. A három — különböző időben kelt — levél egyszerű szavai lelep­lezték a Tito-fasizmust, megmu­tatták, hogyan nehezedik egyre jobban, egyre súlyosabban a nép- ro a titoista rablópolitika, hogyan szegényedik napról-napra a jugo­szláv nép. fiai* a borítékok is sok min dent elárultak. '(. í 3vm Messet. «. v. >' ti í y e, j" * ■ .M Arra a kékszínű, légiposta borí­tékra, melyre 1949-ben verték a pecsétet, ötdináros bélyeget ra­gasztottak. A 1952-esre mär 2ä azaz ötszörösére legújabbra, az I alatt a postaköltség és vele együtt dinár kellett, ötszörösére szöktek az árak is. nőtt három év | Erről már a levelek beszélnek. „...Mi semmivel sem di csekedhetünk, mert az isten megadja, a kenyeret és más mindent is, de mégsincs mert oda kell adni az ál* lamnak... Megvolt a szüret is. Nem olyan nagyon sok. úgy 15 hektó lett az egész Még ilyen kevés mostaná ban nem is volt. De azért meg volnánk vele elégedve, de mikor ezt is oda kell ad­ni potom árért! Mindent na gyón meg kell n«Tkü’űznünk Nekünk már ebben az élet­ben nem lesz minek örül jiUnk. Azt el sem tudod kép zelní, hogy én a tatával mennyit küzdők, nem is tu doni mit csináljak, lerrüTib volna csak este elaludni és soha nem ébredni fel. mert ez igazán nem élet“. vxujy <■**<-&. 4 -A+ir&HMMt dj-a **hÁ Ou-^í ktytddU ~X*a -nuM ~r*A*Ql+J<'r J^)e ^tA-HCf yn&* AtS.í**A4A.j«fcu^>yy\. Á Axyjj- -ywAps, *&t»- hajló Mvmt ■‘fujíadíj tllf.K -.ti.C^CL +l*+*-<tt£t hJLH- £*év* #-»c lit t4yj‘ íf Jctí^t vne# ^***4 A >+*vjÍLM*&«, (cjí'^-kW ts»-éS ISU. LJe. -& -Át/ O r yu. / / ; A S\ * ^»</->Vi. AX-r^ -^Hí-Áor- rrujytAx*v/ *~cw^.ok th*Á/U hC-Í&Z&Z^C. ■0-A. A**-tr~ 'OÍ'LLr^'-*vÁ, stí ■vtxipj. M A*>Jy ^c/íAAAt. %\40fCb*y 'V'O-X J ZíT^g.^ d & a/jA Jo- .ti jpriyipl -holt -+uÁld< Aidr- ■<*£+, ■n-/" «. JuCbO fct&tc&U, Ak^Cvk. ÁX-tb-tcL-v-'d A*üyU~ÁutOi?íi, -~*+£o ocivtyőX: Zig Jdl Vf® &LO-4 /c sJ-cuű.^'-y-^. &>> -i -ű/uX- -^vf -tA'C aIÓ-,Ua2lvI cLh Két újabb levél csekély árért és a kenyerünket oda kellett adni vetni és most úgy kell venni feketén ... Most nekünk is be kell menni a munka-zajednicába, mert más­kép nem kapunk semmit sem. Mert többet nem lesz napszám semmilyen. Sándor havi fizetés­ben dolgozik a mesterségben, nem olyan fényes, valami 3.0Í10 dinár fizetése van..,“ A legújabb levél még ezeknél is többet mond: — Ezt a levelet még 1949-ben írták a nagypéterdi tanácselnök elvtárs jugoszláviai rokonai. Egy évvel később még keserűbb, nrg szomorúbb levelet hozott Nagy- peterdre a posta: „...A tata úgy sírt, mint a záporeső, annyira nehezünk volt. Mert a mi helyzetünk na­gyon nehéz. Többet semminek sem vagyunk gazdái, a földet átadtuk a zadrugának, a bort elviszi a borf el vásárló nagyon (- 4A*-<é ,1U^w>* JpJr- 't-ntrtA+i -Ze'/Ity- ^l/yíx,X^Á fViráí ■*■**•*■ ■***. Áí^y/.-C^tA ■vjÁin sn*#-*&,-**£ S>Cyyi*x£r- A -fi-C^-CÍ aZoAa t* *fsOf4~ yA.>*cA4&ÁÍS- ÁyC Jt*n /ríliiXií yu >v\--tX>Te*£t4Xiyyi*'KÓ-£n+ yrlffyyy Ac* p.0-i—P ,..ir AaA*/ £a*z„ ryyxy/y 1 ******* yryyyyyyy .-£</*&$>* -A* y*■mts)irtAfíAj*. ^um AJyr~ Aár+m £-*Af~JAnÁr Árny y}»A A* yxro. At-ir&ß, jtrjtl Anfr í* „aAM | snC&'X *1X04 Í-yrA*j<i AtA^rxLiL Számoljunk csak: „A bort még mindig nem ad­tuk el és akik el is adták, csak Ötven dinárt kaptak literenkint. Nagyon csekély ára van, mert más minden nagyon drága, Nem tudom, hogy jövünk ki a szá­madással, 13.009 dinárt kell fi­zetni borfogyasztási adót és ak­kor hol a többi adó?!--. Mi bi­zony még malacokat sem vet­tünk. Hathetes malacoknak 5_ 6-000 dinár párja ...“ *+Ur- ^cm^m y**eíf* *oía ■v*-* -? JtU'i'*/ -c^A­Xí xJíia. JL'T&r-kX*^^ A/,/ +~A sxxíoA~ sbd-tL + AyétA JyCAt* yftox. <4<xA. A^L<J€Ap -♦«eiteieA 'A* AA+Jjy* ■,,,|*lA/vhÁk Egy munkás fa Sándor) havi fizetése 3.000 dinár, azaz egy da­rab hathetes malac ára A ter­ményeket — gabonától a borig — elrabolják a titoista hatóságok és nem adnak érte semmit sem. A levélíró dolgozó parasztasszony is, aki 1945-ig jugoszláv kulákoknáí szolgált, végtére kénytelen volt földjét átadni a zadrugának, a zajednicának (szövetkezeinek) és ott ismét a ku Iákoknak dolgozik. Így játsza vissza a Tito-banda a földet a kulákok kezére, így ra­bolja el a Szovjetuniótól kapott szabadságot a jugoszláv néptől. „Többet semminek sem vagyunk gazdái... úgy kell venni feketén kenyeret4' — sírják el panaszukat a földjüktől erőszakkal megfosz­totta ismét cselédekké lett jugo­szláv dolgozók, akik 150—200 di­nárt kénytelenek adni egy kiló kenyérért. Ruhaneműre, bútor­ra egyáltalában nem telik. Egy későbbi levélben így ír a nagype- terdi tanácselnök rokona. „Egy szobabútor ötvenezer di mirha kerül, de csak olyan egy­szerű festett ágy, meg szekrény. Az egynapi napszám meg 60 di­nár. Semmink sem marad, csak az üres ház, de még abban sincs ajtó és üres a pince, meg a padlás*'. ahova a szomorú levelek érkez­tek: Nagypeterden tegnapelőtt este megalakult a második harmastí- pnsú tszcs nyolctagú előkészítő bizottsága. Csupa jómódú^ közép- parasztból áll az előkészítő bi­zottság. akik azonban jól látják, hogy jólétük fokozása, a további erősödés útja csakis a nagyüzemi gazdálkodáson át vezet. 1 erme- szetesen n nagypetenli gazdákat senki sem kényszerítette a ter­melőszövetkezetbe. mint Peri skits Miklós tanácselnök elvtárs roko­nait ódáéi Jugoszláviában. Mi szükség lenne a kényszerítésre') A mi dolgozóink látják, bogy a ter­melőszövetkezet meg jobb életet jelent. Mennek tehát önként, saját jólétük érdekében. A község 96.3, a termelőcsoport pedig már 100 százalékban eleget tett beadási kötelezettségének. Jutott is, maradt is és a jó be­adás nyomán ezentúl még több iparcikket, több árut kap a köz­ség, mint eddig. Pedig már eddig is szép forgal­mat bonyolított le n földműves­szövetkezeti bolt. Az utolsó hó­napban 30.529 forint volt a- for-. galom, szemben az elmúlt évi jú­lius hónap 23.330 forintnyi for­galmával. A sör is bőven fogy esténkint a földművesszövetkezeti vendéglőben, neon kell a gazdák­nak megvonni maguktól az egész napi jó munka után a hűsítő italt. Miit vásárolnak a faluban ? Az .egykori cseléd, id. Kólát Ist­ván, a termelőszövetkezet elnöke, nemrégiben vett rádiói. Tankó Sándor mezőőr 6.000 forintért bú­tort vásárolt a lányának (Nagy­peterden tehát nem állnak üresen a szobák, mint odaát Jugoszláviá­ban) és így gyarapodnak a falu­ban még nagyon sokan, mindenki, aki becsületesen, szorgalmasan dolgozik, A Jugoszláviából érkező szomo­rú levelek pedig még jobb mun­kára, még tartósaid» kiállásra lel­kesítik a nagypetérdi dolgozókat. Tudják ők nagyon jól. hogy mun­kájuk sokban hozzájárul a jugo­szláv dolgozók felszabadításához. „Nekünk már ebben az életben nem lesz minek örülnünk“ — ír­ták odaátról A levélnek ez a ré­sze azonban nem mond igazat. \ jugoszláv hazafiak, élükön az illegalitásba vonult Kommunista Párt tagjaival .küzdenek a jugo­szláv nép szabadságáért és a mi jó munkánk, szép, jó életünk még keményebb harcra lelkesíti őket. A Szovjetunió ENSZ melleit működó képviselőjének levele az ENSZ tnkársáwáboz Newyoifc (TASZSZ): A Szovjetunió­nak az ENSZ meiilieú működő képvi­selete augusztus 11 én levelet inté­zett az ENSZ titkárságához: ,yA Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének kormánya közíiáy ENSZ titkárságával — hangoztatja a levél a többi között —, hogy J. V. Sztálin, a Szovjetunió miniszter tana csánaik elnöke a következő felhívást kapta görög politikai foglyok hozzá­tartozóitól : „Mi, megkínzott és szenvedő .gö­rög anyáik feleségek és nővérek, ön hö7 fordulunk és közbenjárását kér­jük a Jura .szigeti koncentrációs tá­bor végleges megszüntetése érdeké ben. Kérjük, hogy -közbelépésével akadályoznia meg hozzá tartozó kuk megsemmisítését. A tábor foglyaitól érkezett, valamennyi friss hír azt bi­zonyítja, hogy a táborban továbbra is terror és bánt au mazás uralkodik, senki sem eliten őrzi a börtönőr őket. Ugyanakkor rövidesen elkészülnek azok az új börtönépületek, amelyek teljesein mérvadó személy vélemé­nye szerint alkalmat la nők arra, hogy a foglyokat ott tartsák. A börtön igazgatójának, a bor tönőr ökn ek és más'ofcnak a,z említett épületek hasz náiliaittoe vétel éré vonatkozó többízben tett- kijelentései meggy őznek bennün­ket, hogy hozzátartozóink élete ve­szélyben forog. Az emberi érzés, a civilizáció az igazságosság nevében fordulunk önhöz és kérjük, lépjen közbe a. Jura szigeti tábor megszün­tetése érdekében. A tábor börtöp- kamrái hozzátartóziónk sírjai. Elég soka.y, vesztették már egészségüket és életüket Jura szigetén. A foglyok ez_ reá sok év óta elszigetelten tengőd­nek, Véget kell már vetni a kínzá­soknak, az éhségnek, a szomjúság­nak. ami oly, sok embert pusztított el. Reméljük, hogy az általunk közölt konkrét adatok meggyőzik önt, hogy a Jura szigeti koncentrációs tábort meg kell szüntetni. Reméljük, hogy hallgat a görög anyák, feleségeik és nővérek ezreinek kétségbeesett jaj- kááltására. Ezek a7 anyák, feleségek és nővérek mindnyájan a Jura szigeti koncentrációs tábor megszüntetését követelik — fejeződik be a görög szabadságharcosok hozzátartozóinak, levele.“ A képviselet a továbbiakban kéri az ENSZ titkárságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az emlí­tett görög politikai foglyok védelmé^ ben. Hírek a Szovjetunióból A Lenin-csatorna építői a Turk mén-főcsatorna építkezésein Moszkva (MTI): A Leniircsatorna építésének befejeztével az építők ha talmo.s kollektívájának egyik részle­ge a Turkrnén főcsatorna építkezésé­hez utazott Az új építkezés dolgo­zóival megismertetik munkamódsze­reiket, érkezésük óla új lendülettel bontakozott ki a szocialista verseny. A Tahia Tasi viziétőmű építésén alci a Lenin csatorna 7. és 8. zsilip­jeinek építését néz ette. Gazdag ta­pasztalatainak felhasználásával új munkahelyén jelentékenyen meg­gyorsította a munkálatokat: részlete, sen kidolgozta a gépesített betonozás módszerét, a betongyárak munkájá­nak számos termelési folyamatát dolgozik Alekszandr Oparin mérnök, gyorsabbá, gazdaságosabbá tette. Visszatért Moszkvába a „Joszif Sztálin“ zászlóshajó Augusztus ’ 11-én visszaérkezett Moszkvába a „Joszif Sztálin“ zászlós­haj ó amely július 18 án indult el Moszkvából Sztálingrádba, a Lenin- csatoma megnyitására. Július 27-én megnyitotta a Lenim-csatoma hajó­Nagyarányú építkezés B elorusszia kolhozaiban Minszk (TASZSZ): Bjelorusszia kol­hozaiban az év eleje óta 30 tégla- égetö épült, A közeljövőben újabb 70 léglaége tő építését fejezik be. Bjelorusszia kolhozaiban ebben az évben több, mint másfél milliárd ru­belt fordítanak építkezésre. Már fel­építették, illetve most építenek 50 klubot és kullúrházat, 1600 gabona tárolót és szárítót, valamint 7500 kü­lönféle helyiséget az állattenyésztés számára A kolhozépítkezéseknél kő. zel 60 ezer ember dolgozik. forgalmát, végighaladt a csatornán, a kai ácsi kikötőig, majd onnan vis­szafordult Moszkva felé. A ,,Josizáf Sztálin“ az első hajó, amely oda vissza megtette a Moszkva és KaLaos közötti viziutat. 17 emeletes szállodát építenek Moszkvában Moszkva: A moszkvai Koimszomoi- téren 17 emeletes szállodát építenek — jelenti a Moszkovszkaja Pravda, — a 136 méter magas szállodában 352 kényelmes lakosztályt, ezenkívül ét­termet, postát távírdát, bankfiókot, olvasótermet, borbély- és fodrászmű­helyt rendeznek be. Télen, nyáron kü­lönleges berendezések biztosítják a helyiségek kellemes hőmérsékletét. Zajtalanul működő gyors felvonók szállítják majd az utasokat az eme. letekre. A 17 emeletes szállodát hamarosan, átadják rendeltetéséinek. Taskent (TASZSZ): A tasíkenti me­zőgazdasági gépgyár új konstrukciójú gyapo íszed őgépék gyártását kezdte meg. Az új gép 200 kilogrammall könnyebb és jóval nagyobb teljesít­ményű a réginél. A gyárban újtípusú gépet szerkesz­tettek a gyapot tisztítására is. A gép teljesítménye ötszörösen felül­múlja az előbbieket. Francia-lndia Kommunista Pártjának programnyilatkozata Madrasiz: Francia-lndia Kommunis, ta Pártjának szervező bizottsága köz zétettie a párt programnyilatkozatát, amelynek célkitűzései: Francia India felszabadítása az imperialista zsarnok­ság alól, unió Indiával és népi de­mokratikus kormányzat felállítása In_ diában. A programnyilatkozat megállapít­ja, hogy a francia imperialisták az indiai francia gyarmatokat arra hasz­nálják fel, hogy amerikai gazdáik szolgálatában ezek- a gyarmati terü­leteit katonai támaszpontul szolgálja nak egy harmadik világháború ki­robbantására , Amidőn 1947 augusztusában meg­kezdődött Francia-Indiában a népi mozgalom a nemzeti önrendelkezési jog visszaszerzéséért. — mondja a nyilatkozat — a francia imperiailis- „lák nevetséges módon felajánlották ugyan a dominiumi státust, ugyanok kor azo»ban gondoskodtak arról, hogy a hatalom továbbra is a gyarmatom tokkal cimboráló burzsoázia és a feu­dális földesurak maroknyi csoportjá. nak kezében maradjon, A programnyilatkozat azután rá­mutat a, indiai francia gyairmaii te­rületek széles néprétegeinek fokozó­dó elnyomására. A gyarmati hatósá­gok törvényen kívül helyezték a Francia-Indiai Szakszervezeti Szövet, séget és sárga szakszervezeti szövet­ségek felállításával igyekeztek meg-, bontani a munkásosztálv egységét. A háború befejezése óta ezeken a gyar­mati területiekén 50 százalékkal nö­velték a földadót, a korrupció' és a zsarolás eíburjánzot.L és a széles néprétegek megélhetési költségei eh vis e 1 heteden ül megnöveked’tek. Ez­zel együtt jár az elnyomás fokozó­dása is. A programnyilatkozat megállapítja: elérkezett az ideje annak, hogy va­lamennyi imperialista ellenes demokra­tikus erő összefogjon Francia India, ban a közös ellenség ellen. majd felhívja az indiai francia gyarmatok munkásosztályát, egyesítse erőit és szövetségben a parasztsággal. va­lamint az amtiimperiaíista demokra­tikus pártokkal és szervezetekkel építsen hí egy széles alapokon nyug­vó harci frontot Megkezdték a bányafúrógépek gyártását Buígáriában Szófia (MTI): Bulgáriában, a Jóm­ból városban lévő „Szila“ üzemben megkezdték a bányászati fúróberende. zések gyártását. Az idén az üzem már 14 geológiai és bányászati kuta­tásokhoz szükségei iurót állított elő. Szeptember 9. Bulgária ielszabadulá­sának évfordulója tiszteletére a gyúr dolgozói vállalták, hogy megkezdik az ötszázméteres fúrók gyártásút dk Nézzük meg azonkan, kopván élnek i^agyi>cterdeii. Ujtipnsú gyapotszedőgépet gyárt a faskenli mezőgazdasági gépgyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents