Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-10 / 187. szám

tun attgttäztüs i« r sn6 7 Megtárgyalták feladataikat Tolna megye községi és járási tanácselnökei Csütörtökön összeültei: Tolna megye községi és járási iandcscdnrrk Mnökei, hogy értékeljék eddig oégzett munkájukat és megszabják feladatai, kút. Az értekezletnek különösen nagy jelentőséget adott az, hogy előttünk ■tiTó begyűjtési munka dandárjában iártották meg. Részt vett az értekezle­ttől Király László elvtárs ,a Tolnámé gyei Pártbizottság titkára és Borbús 1Lajos etvkirs, a MEDOSZ főtitkára az Országos Operatív Bizottság képmse _ életében. Berki Mihályné beszámolója A Megyei Tanács Végiraha jtóbizo11- fcágia nevében Bérit i MíihiáJiyné eivtárs- itó. vb. elnök tartott besizáirnoliót, Be. '»?Me bevezető részében az értekezlet jelentőségéivel foglal kozot t, majd a kő- vetkezőket mondotta: — Most már a óegyiijtcs közepén vagyunk, s ma már •»rókről a jó és rossz taipas’zlalatokról bcsaélhctünk., amelyeket eddigi raain- .kánk saram szereztünk. Tanácsaimé a betakarítás, cséplés és begyűjtéssel kapcsolatos kormányin­tézkedések végrehajtása során értők il eredményeket. Tanácsaink általában \ob,bctn felkészültek a nagy feladatok végrehajtására tervszerűbben, szerve, tettebben és harcosabban látták el fel. vlulukat, mint eddig, ezáltal hozzájá­rulták a: állami és állampolgári fe- p/eiM'm megszilárdításához. Ez évi gazon abegyüjtesüiiíkaél az ■lobbi évihez szemben vannak elülő különbségek. Idei termésátlagunk he­lyen ként gyengébb Volt a tavalyinál. De különbség na. is, hogy a cséplő­géptől való közvetlen beadás még nem vob megszokott dolog parasztságunk., nál, valamint a szankció is, amelyet i. terv nem teljesítőivel alkalmazunk, szintén újat. jelen.ictt a számukra, amit seidig még nem ismertek. De az előző é'i begyűjtéssel szemben az ellenség «•okkal veszedelmesebb kísérletiéi, az osztály Imre élesedése közepette kell munkánkat végrehajtani. Ebből az kö­vetkezik, hogy tanácsainkra, a tanács elnökökre a begyűjtésben nagyobb fel­adatok hárulnak. Nagyobb szikirdság- re. helytállásra, nagyobb áillamfegye- lemire van szükség az eddiginél. Csak az olyan helyi tanácsok, ál. lamhatalmi szernek tudnak tekintélyt- és tiszteletet kelteni maguk iránt, amelyek a széles dolgozó tömegek ré­széről. a dolgozó nép által alkatéit törvényeket betartja és másokkal is betartatja. Megyénk dolgozó parasztsága köte­lezettsége teljesítésével bebizonyította, hogy a munkás-paraszt szövetséget nem lazítani, hanem szilárdítani akar­ja. dolgozó parasztságunk a még hát­ralévő ga. zon abegyü j tés i szakaszban tetteivel ad választ, az oszttáJvelleniség- nek. Dolgozó p araszt ságiunk nagy többsége így hálálja meg államunk­nak, munkásosztályunknak az iparcik- kekiben és gépeidben nyújtott segítsé­gét, Megyénk dolgozó parasztsága így köszöni meg munkásosztályunknak földiliözjuttatást, népi demokratikus rendszerünk által nyújtott rendszeres állami támogatást, mindezek felnstme. réseként pedig mun,kásoszlúlyumik mel­lett áll és tudja., hogy a munkásosz­tály segítségét az állam iránit« kötele zettségek teljesítésével kell viszonoz­nia. Ebből következik tanácsainkra az a feladat, hogy a begyűjtés időszakában és a továbbiak során A begyűjtésnek egyik leggyengébb oldala a begyűjtési verseny'. ■mely szerint újaihb teavf elbont ásnak helye nincs, a cséplőgéptől meg kell követelni a könyvbe beírt gabona- mennyiség beaidlasált. Az öhged<éfcen«y- ség, a megalkuvás arra vezetett volna •miíideniekelőtt, hogy a>z államot sem- máztiik volna k,i azzal, hogy begyűj­tési terveinket csak részben tudtuk volna végrehajtani. Úgy vélem, nem valami büszke ér­zés azoknak a 'tanácselnök elv-társak­nak számol vetni mos magjukkal, akik a tervteljesítésben hátul kullognak, mint például Fácánkert, Szedres, lz- ménij, Kismámjok, Dunakömlőd és Dunaf öldvár községi tanácsaink elnö. kei. Azonban dicséret illeti meg jó munkájukért Kisvejke, Kalaznó, Ke. szöhidegkúty Mucsi és Tolna községek tanácselnökeit, tanácstagjait és becsü­letes dolgozó parasztjait, akik jő mun­káinkkal és az állam iránti hűségük­kel bebizonyították, hogy a terv tel­jesíthető, ha jó munkát végeznek. megnyerni 3 dolgozó parasztság egé­szét, az állami iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez. Fej kell számolná tanácsainknál azt a helyte­len nézetet és opportunista magatar­tást, amelyről Horváth Márton elvtárs beszélt a Központi Vezetőségi ülésen; hogy akadnak vezetők, —1 akik a mun­kásosztállyal szemben akarjált védeni ;; falut. Lazítani szeretnék a közteher, viselést és így a szocialista építés tér. beiből aránytalanul sok hárulna a munkásosztályra, amely lassítaná a szocialista iparosítás politikáját és alá- ásná a munkás-paraszt szövetséget is. Megyénkben tanácsaink számos he­lyen ahelyett, hogy erélyesen szembe szálltak volna a fejadag-kérdés felve­tésével és a cséplőgéptől való beadás­sal szembeni alkudozással, érveket ke­restek, vitatkozni kezdtek azon, hogy mit is mondjanak. Az Országos Ope­ratív Bizottság július 12-i hakároZalá­ban erélyes és gyors intézkedési tett és megszabta a további feladatokat. A tanácsok ereje a tömegekkel való kapcsolatban rejlik. Ezt a cél szolgálja a tömegekkel való kapcsolat elmélyítését biztosítsa a begyűjtési munkákban a tanácsok mellett működő állandó bizottságok. A dolgozó parasztoknak csak kis ré­sze az, akik ellen a szankciókat al­kalmazni kell, nagy tömege becsület­tel tett eleget kötelezettségiének. Ezt az mutatja, hogy- a jól teljesítő dől. gozó iparasztokra nyugodtan és bátrab­ban kell támászkodniok a tanácsok­nak. A lazaság felszámolását. az ál- lamfeggclcm megszilárdítását nagy. mértékben előmozdítja a tanácsok tö­megkapcsolata. A tömegkaipcsolatban rejlő erőt ta­nácsainknak feltétlenül a kulákság el szigete lésére kell irányítani. Döntő feladat most a harc közben, hogy a dolgozó parasztság nagy tömegeit el­válasszuk a kdiákságtól ne úgy. mint Decsen tették, ahol annak ellenére, hpgy számos kuIák nem teljesítette állami kötelezettségét, sem a feleme­lést, sem az elszámoltatást, a tanács nem hajtotta végre. Az eredményes begyűjtésnek igen fontos kelléke a tanácstagok, tanács, elnökök példa-mutatása. A baj az. hogy a példamutatást még nem köve­teltük meg tanáieselnökeiukiől, tanács­tagjainktól és ezért történhetett meg az. hogy legtöbb helyen a tanács funkcionáriusok példamutatását nem is tartják nyilván. Ahol viszont ér­vényesül a példamutatás, ott ez igen. jó hatással van a község parasztságá­ra, mozgósítja őket a gyors beadásra. A begyűjtés előttünk álló, döntő szakaszán egyik legfontosabb felada­tunk, hogy a hátralévő rövid idő alatt a beadást be tudjuk fejezni: a csépilés meggyorsítása, különösen azo­kon a helyeken, ahol nagyobb mére­tű a lemaradás. A gyorscséplés, vala­mint a begyűjtési terv teljesítésének feltételét az elkövetkezendő időkben a cséplésí normáik emelésével, a cséplő, gépek gyors átcsoportosításával, va­lamint ahol erre a műszaki és mun­kaerő feltételek megvannak, két vál­tásban való csépléssel, esetleg a vasár­napi cséplés bevezetésével kell bizto. sítanunk. A forgalmi korlátozások megszün­tetésével a szabadpiaci értékesítés jo­gának biztosításával szeretnék rövi­den foglalkozna: Kétség kívül a sza­badpiac megyénkben is hatalmas len. dítője a beadásnak a terv teljesítésé­nek, megszilárdítja a bizalmat pár­tunk és kormányunk iránt. Parasztsá­gunk látja ezen keresztül js, hogy adott szavunkat beváltjuk. Megyénk- ben eddig 3 községnek és 9 termelő, szövetkezetnek adtuk meg a szabad­piaci értékesítés jogát. Dolgozó pa­rasztságunk tudja, bogy a szabad­piac, különösen most, igen komoly anyagi haszonnal jár, Ej hogy több valódi versenyévé. Ércnek egyik ma­gyarázata az, hogy tanácsaink lebe­csülik a verseny hajtóerejét, mint azt a* erőt. amely a versenyben a taná­csok rendelkezésére állhatna. Hatvan termelőszövetkezetünk van verseny­ben és valamennyi községünk ver­senyben áll egymásai, de mégsem használtuk kj a verseny nyújtotta le- he tőségeket arra, hogy alátámasszuk vele a tanácsok munkáját. Pedig a tömegek szétesem kibont a koró ver- senyinozgalma nélkül a beadási terv teljesítése nagy on nehéz. Ebből adó­dik az a feladat, lrogy be kell vonni a dolgozó tömegek versenyét a tervek teljesítésére, annál is inkább m&rt, dolgozó parasztságunk nagy tömegei, ben megvan a készség és hajlam, amit mindennél jobban bizonyít az., hogy ahol jól szervezik meg ott ki. magasló eredményeket érnek el. A versenyeknek az ellenség elleni harc­ban is komoly jelentősége van. Az el­lenség kudarcot v&l] ott. ahol paraszt­ságunkat a verseny szelleme hatja át, ezeken a helyeken nem érvényesülhet az ellenséges agitáció. Végül a következő .szavakkal fejezte be beszédét Berki Mihályné elvtársnő: Tanácsaink vezetői úgy dolgozzanak a begyűjtés; terv sikere érdekében, hogy az augusztus 20-i verseny érté­kelésénél minél több tanácstag, tanács dolgozó érdemelje ki kormányunk, pártunk k í tüntetésiét!. Király László elvtárs felszólalása: Borki Mihályné beszámolóját szé­leskörű vita követte. A vitában felszó­lalt Kiirály László elvlárs, pártunk megyei titkára is. Felszólalásában töb­bek között a kővetkezőket mondotta: Tanácsainknak többsége jól oldja meg a 1 >együjtés feladatait. Ebből azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk ]e, hogy a cséplést és a begyűjtést időben vég­rehajthatjuk. Azonban sok helyen nem megfelelően fogtak hozzá a munká­hoz. kizárólag a törvényekre támasz­kodnak és elfeledkeztek arról, hogy a törvényt többek között azért is teljesí­teni kóll, mert nem fordíthatunk hátat a munkásosztálynak. Sok új tapasztalatot szereztünk a munka végrehajtása eddigi szakasizán. Megyénkben is sok tanácselnök lebe, csülte a feladatokat, csak a rend ele. tekre támaszkodott és közben elha­nyagolta a tömegeket. Számos helyen elkövették azt a hibát is, hogy elfe­ledkeztek a kupakokról, sőt nem egy esetben a kulákteyhekct áthárították a dolgozókra. ami érezteti is hatását most a szekszárdi járásban. Sok he­lyen egy kalap alá vonták a dolgozó parasztokat a kulákokkal. Példa erre Ozora esete, ahol házról-házra jártak elszámolt atari és közben kihagyták a kulákokat. Dolgozó parasztságunk felé elsősor­ban a felvilágosító munkát kell alkal­mazni, mert ez a fő módszere annak, hogy felismerje a (örvény teljesítésé­nek jelentőségét. A versenyekről szól­va Király elvtáirs a következőket mon­dotta: Még sok helyen nem értik meg a versenyek jelentőségét, csak több. letmankának tartják. ennek a követ­kezménye, hogy formálissá, tartalmat­lanná válik a verseny. Pedig Zomba és Kéty példája, ahol most már na­ponta figyelemmel kísér:g a dolgozó parasztokat és a község után most már az utcák is púrosversenybe lép­nek, azt mutatja, hogy ezekben a köz­ségekben a begyűjtés is jobban megy. A tanácselnök többsége jól helytáll a begyűjtésben. Felismerték a feladat jelentőségét, elsajátították a vezetés tudományát, megszerezték a dolgozók bizalmát és szereietét. Tudnia kell minden tanácselnöknek azt, hogy (! párt bízik bennük és figyelemmel kí­séri mánk áj ukat. Ez adjon erőt ta­nácselnökeinknek a feladatok jó vég­rehajtásában. Magyar elvtárs, az iregszemcsei ta­nácselnök hozzászólásában vállalta, hogy kedden befejezik a cséplést, de a "begyűjtést már hétfőn tedejsílik, •majd beszámolt arról, hogy közs-égíik­kisárik a termelőcsoport eredményeit és elismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Polgár Ferenc elvtárs, a szekszárdi vb. titkára a kulak mester­kedésekre hívta fel a tanácselnökök figyelmét-. Mészáros Ferenc dunafold­ván' tanácselnök után a imtcsi ta­nácselnök, majd Ébert János tolnámé - medi tanácselnök szólalt fel, aki vál • laíta, hogy augusztus Kire 100 száza­lékosan teljesítik beadási kötelezettsé­güket. Versenyre hívta a pállfai taná­csot, a termeiőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén. A nagymányoki tanácselnök elvtárs­nő a ku Itúrcs'opo r tok munkájának eredményeiről beszélt. Bujtor László duzai tanácselnök után Vaszkó Szil- veszter paksi tanácselnök szólalt fel. aká rá Halta, hogy községükben au­gusztus 15-ig t-eljesítík a tervei. Lo. vász elvtárs uagyvejkei tanácselnök istán Csikós elvtárs ú.jimgi tanácsel­nök szólalt fel, majd utána Illés elv- társ a kétyi tanácselnök aki vállalta, fogy Kéty község 105 százalékra tel­jesíti a tervet. Csike József pákfaa ta­nácselnök elfogadta a tolna nemed! ta­nács versenykihívását és vállalta, hogy község« augusztus l&-ra teljesíti tervét. Linkné elvtársnő toki a,i tanácselnök arcról számolt be, hogyan erősítették községükben a tanács tömegkapeso- Laíát. Beszámolj arról, hogy több mint hatvan kisgyűl ést tartottak és fokoz­zák a kulíúragjitációs anunkát. Forrni elvlárs májos;i tanácselnök után, Tesz. let elvtárs nngyszokolyj tanácselnök tett ígéretet aura, hogy augusztus 15- re községükben minden dolgozó pa­raszt teljesíti kötelezettségét. Törjék- né el v tárénő madooeai tanácselnök krí tikát gyakorolt eddigi munkájuk felett és ígéretet tett, hogy munkájuk meg­javításával hajtják végre * feladato­kat. Deák János mázai tanácselnök után a szodresi. majd a dombóvári tanácselnök szólalt fel. alku vállalta, hogy augusztus 15-re telj esi bik beadá si tervéi két, Borbás Lajos elvtárs felszólalása: Borbás elvtárs felszólalásában fog­lalkozott a tanácsok munskájavat és szerepével a feladaton, végnebajtósá­ban, majd a kővetkező feladatokat szabta meg tanácsa,ink számára: 4 begyűjtés időbeni telj4gítSsének leg. fontosabb feltétele a cséplés ütemé nek a meggyorsítása. Biztosítani kelt, hogy minden gép megfelelően dolgoz­zon. mert rossz gép kihat a csóplö- munkávák hangulatára *». Igán sok helyen nincs verseny ‘és nem folyik agitáció sem, éppen ebbő? a bitóból kifolyólag. Ahol jó a verseny. ott a* ellenség sem tud agitálni. Tanájcsaroknak nagyobb aré-lyt kell mutatni a hátralékosok elezámoltatásá- nál. Következetesen be kelt hajtasd m kirlákokra kivetett bírságokat. A ke­mény kéz imponál a becsületes dolgo­zó parasztok előtt is. De emellett jó agitáciiós munkát js kell folytat™ dol­gozó paraszja'nk körében. Sok helyen opportunizmus jellemzi az «gitéciót nem elég harcos, nem elég leleplező. Agitációknak meg kell mutatná a mmt- ik ás-paraszt szövetségből a parasztság­ra .háruló feladatok jelentőségét, a munkásosztály segítségének jelentősé­gét és az egyéni, önző .politika helyett egymás segítésének kell érvényesülni EÉufájr Berki Mihályné elvtársnő össizefoglalta a vitát, megjelölte a leg­fontosabb feladatokat, majd az In cr- naeáonáló el éneklésével értekezlet befejeződött. Fokozzák eredményeiket a pincehelyi gépállomás dolgozói A déli nap valósággal perzseli a föl­det. A növények bágyadtak, szomja­san várják, hogy eső áztassa meg a földet, s hogy valósággal új életre kel­jenek. A pincehelyi gépállomás körül csend van, csupán egy tolató mozdony zakatolása hallatszik. Aiz úton nagy porfelhőt vernek fel a gabonával meg­rakott szekerek^ amelyek ft begyűjtő- hely felé igyekeznek. Távolról cséplő­gép zúgása hallatszik jelezve, hogy Pincehely dolgozó parasztsága harcol a cséplés mielőbbi befejezésével, « be­adási kő telezett.ségének tejesítésével az ötéves terv7 mielőbbi megvalósítá­sáért. Tudja azt a község dolgozó pa­rasztsága, hogy a beadott gabona sok­szorosan visszatérül a különböző ipar­cikkekben, gépekben, melyek könnyeb bé teszik munkájukat. Ez bizonyítja a a gépállomásnál épülő hatalmas gép­szín is. A pincehelyi dolgozó parasztok ke­nyércsaíáját nagyban segíti a gépáilo más. Csép’ési tervét eddig száza­lékban teljesítette, tehát hamarosan büszkén jelentheti, hogy a megye gép­állomás aj. közül elsőnek teljesítette cséplésí tervét. Ezt az eredményt a gépállomás önttaidatos dolgozóinak munkája segítette elő. Molnár Sándor S00-as gépével llő százalékos, Fejes Bertalan 1070-es gépével 107 százalékos és Ángyán József lOtí százalékos átlagteljesít­ményt ért el a eséplés ideje alatt. Ezeknek az eredményeknek az eléré­séhez nagy segítséget adott a munka- verseny. A cséplő-brigádok egymással versenyzve végzik munkájukat. de ugyanúgy a több; területen is munka- versenyben végzik munkájukat, a gép­állomás dolgozói. A cséplés mellett folynak a talaj- munkák is. Másoílvetési tervét már 120 százalékon felül teljesítette a gép­állomás. Ezeket az eredményeket azért tudták elérni, mert a vezetőség irá­nyította. segítette a dolgozókat s így lehetővé tette á jó eredmények eléré­séi'. A gépállomás munkájában az utóbbi időben történt javulás, azelőtt bizony igen sok _ hiányosság fordult elő A gépállomás aratási tervét c-ak 52 százalékban teljesítette. A hibák ab­ból adódtak, hogy mem minden eset­ben végezték eu a javítást így sok volt a törés, a gép ki esés. Az aratásban- még az ö-ssze) felületesen végzett t*J aj mun­ka js megbosszulja magát. A törésük jórészét az egyenetlen talaj idézte elő. A traktorosok tehát saját maguk ta- pasztalhabtáfe a felületese« végzett munka eredményét. A Jósa munkafe­gyelem is nagyban hozzájárult a terv­iéi jesítésben való lemaradáshoz. A gépáíliontós a cséplés és a. másod­vetés elvégzésével megmutatta, hogy jól is twd dolgozni. A gépállomás ve­zetősége egyre jobban elvégzi felada­tát, amelyhez nagy segítséget ad a gépállomás pártszervezete is. Működik a gépállomáson ft népnevelő-gárda is, amely mozgósítja a dolgozókat tervük maradéktalan teljesítésére. A népneve­lő munka mellett ha kél! meg is bün­tetik a hanyagokat. így példáail nem­régiben pénzbírsággal .sújtották Bért® István és Nagy7 István^ hanyag mun­kájuk miatt, A mimkákhan példát malatnak n gépállomás női traktorosai, Boda Erzsébet, Csikesz Mária éa meg­állja a helyét Both Rózsi, aki • Rákóczi termelőcsoportba ment traktorosnak. Most újabb hét nő jelentkezett, trakto­rosnak, akik jelenleg a cséplőibrigá- dokban dolgoznak. A pincehelyi gépállomásnak most azem kell lenni, hogy az elért ered­ményeket még tovább fokozza, az őszi munkában is, hogy az évi terv tel. jesítósébeu a megye első gépállomásai •között legyen, A gépállomás vezető­ségén ök minden segítséget meg kai! adni a traktorosoknak, tervük teijeíi- téséhez és túlteljesítéséhez. A dolgo­zóknak egyre inkább el kell sajátítani a szocialista öntudatot, h arc o In tok kell nagyobb teljesítmények eléréséért, annál is inkább, mert ezzel nagyobb jövedelmet érnek el. Nagyobb go-ndot kell fordít a. n-| gépiik karbantartására, harcoljanak a gépkiesés ellen, inert csak ezen keresz.lii i tud ják túl teljesí­teni tervüket, ämellye] mezőgazdasá- nii.k. szocialista átépítését, ötéves ter­vünk megvalósítását sogntik elő. a munkás-paraszt szövetség további erősítésének ma legfontosabb feltétele: községünk, termelőszövetkezetiünk még 1 ttom nyert« «1 * szabadpiaci értékesí­tés jogát, arrnaik az az oka, hogy nemi tudatosították elég -széles körben en­nek jelentőségét, hogy alábecsültük ennek jelentőségét, mozgósító erejét.

Next

/
Thumbnails
Contents