Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-10 / 187. szám

WS2 AUGUSZTUS 1® NAPLÓ Jobb népnevelő muukával harcoljanak a Simontornyai Bőrgyár pártszervezetei az augusztus 20-i vállalások teljesítéséért Károsán, büszkén ivei át « Sión a most épülő modern vashíd, néhány méterre az állvány ok<on kőművesek, ácsok építik a Simontornyai Bőrgyár új épületét. Hatalmas, többemeletes, csupa ablak épület hirdeti majd nem­sokára népi demokráciáink legújabb a ikeréi dolgozó népünk új alkotását. Do nemcsak épütatot kapnak a Simon- tornyai Bőrgyár dolgozói, hanem az egészséges, korszerű műhelyekben már modern gépek könnyítik meg a dolgo­zók munkáját. A gépek nagyrészt megszüntetik a testet-lelket kárai)ló tiehcz fizikai munkát s az ember szol­gálatába állítja a gépet. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya valósággá válik, mari „a legfőbb érték az ember“ élve terjesül itt is A Sknwxnttornyaj Bőrgyár dolgozói tudják ezt a a brigádok vállalásai al­kotmányunk ünnepének tiszteletére mutatják a gyár dolgozóinak egyre fejlődő ön tudatát. A brigádok döntő többsége már most, augusztus 20-ci előtt két héttel túlteljesítette vállaló, sátra Május í-brigcal vállalását (llő) 19-5 százalékra teljesítetik, s ezt se- lejt mentes munkával érték el. De le­hetne így sorolni a többit is, kik vala­mennyien közelednek vállalásaik trí 1- telj esetéséihez. De nemcsak jó eredmények, hibák is vannak egyes üzemrészekben. Lemaradnak a: tervteljesítésben, s ilyenkor különféle ,,objektiv“ okokra hivatkoznak. A legkedveltebb s legel­terjedtebb kifogás a terv nemteljesíté­séről, hogy „szoros a norma“. A szo­ros-norma ,,elméletét“ maga a meszes- műhely párás zerr ezete sem verte viaz- saa, nem végzett felvilágosító munkált, Horváth Mártom elvfcárs a Központi Vezetőség június 27-i ülésén mondotta — s ebből tanuln/ia kell a meszes-mű­hely párts-zélvezetének is: „Tudnunk keß: ha Iciízdemlnk kell egyes munkás­rétegek elmaradottságával, ha fontos harci kérdésként vetjük fel a munka -— és bérfegyelem ügyét, ha a munka, verseny itt.ott formálissá válik, ha fel. üti fejét « demagógia, ha ellenséges, kártevő munkába ütközünk üzemeink, ben — akkor nemcsak „polgári“ ma. radványokkal, hanem konkrétan szó. ds&demoknata ideológiával, esetleg »Tervezett nodáldemokrata tevékeny, »éggel állunk szemben.14 Hogyan mutatott „példát* a párt- «enrezet a tsőbbi dolgozók előtt? Úgy, hogy maga « meszes.mültely pár {tit­kára, Palásti elotárs, Németh János dolgozót maga mellé véve küldöttségbe .ment a gyár igazgatójához, hogy lazít, son « normán. Amikor Perger elvtárs j igazgató n«m volt hajlandó normát j lamftanő, » meszes-műhely dolgozói taktikát változtattak. Be akarták hizo- nyübani, hogy nem teljesíthető s ezért megkezdték az „agitációrt.“. A pánttit­kár tudtával és részvételével valóságos tssgyűlésck folytak az Öltözőben mun­kaidő alatt. Nem egyszer félóráig is eltartott egy.egy cigarettaszünet, me­lyen a müheig úgyszólván minden dől. gozója részivett. S így azután valóban nem lehetett teljesíteni a tervet, de nem a normák, hanem a kollektiv ci- garettaszünetok miatt. Kollektiv cigarettaszünet munkaidő alatt rA cigaretbasEÜnetinek nevezett meg­beszéléseken épületes ötletek is szület­tek. Követelték az üzem vezetőségétől, hogy „azonnal“ talpaltassa meg a csíz. mákat, mert különben leállnak s eb­ben is Palásti párttitkár volt a hang. adó. Az meg már nem is volt meglepő, hogy a mes-zes egy fillér koreai bélye­get s^m vásárolt s ebben ás ..példa­mutató“ az emliíbeitt párttitkár mellett Halász István, a gyár volt független í- j tett párt titkára, aki szintén megtagadta : a koreai-bélyegvásáriést. A rendszeres • leállásoknak, ,xigarettaszüneteknek“ j azután az volt a következménye, hogy nemcsak a meszes, de az ásványi cse. rés mű hely sem tudta tervét teljesíteni. At. alkotmány mindenki számára va­lósággá vált a Simontornyai Bőrgyár­ban, nincs olyan munkás, aki ne erez­né saját sorsának javulásét. Az a baj, hogy a népnevelők nem tudatosítják, hogy a gyár korszerűvé tétele mind a dolgozók életét — egészségét védi. A színelés a legnehezebb munkafolyam <t volt a gyárban, most néhány nap óta gép végzi. A géphez beállí­tott Németh János —• ugyanaz a Né­metül János, aki a küldöttség tagja volt — kijelentette; „eze,n nem lehet keresni“, s csak 70—S0 százalékot tel­jesített naponta. Leváltották, s a he­lyébe állított Takács József 4. már az élső órában 123' százalékra teljesítette normáját. Agitáljanak a dolgozók megváltozott életével Németh János is egyike azoknak a hangadóknak, akik a na.pi 3—5 kol­lektiv cigarettaszünetet szervezik s hangosain hirdetik, hogy , nem teljesít­hető a norma.“ Pedig., de jó volna, ha Német János visszaemlékezne a fel- szabadulás előtti normákra, — no meg Neiszer művezető úrra — arra az em­bertelen hajcsárra, aki a meszes telj­hatalmú ura volt. Neiszer „úr“ nem­csak szidta és hajtotta a dolgozókat, s a legcsekélyebb hibáért felmondás­sal fenyegetőzött, de megkövetelte, hogy munkaidő után a dolgozók az 5 szőllőjében kapál janak. Erre is gondol­jon Németh János, s arra, hogy a fel- szabadulás előtt rettegni kellett nem­csak a felmondástól, de a betegségek­től is, a megrokkanástól, az .egészség­telen és embertelen munkaviszonyok miatt. Németh János a felszabadulás óta házat vett, s összehasonlíthatatla­nul jobban él, mint egykor régen, ami. kor még a Friedek, Neiszerek porán, c sotíak. , A népnevelőknek ezeket kellett voltna elmondiani a meszes németül Jánosai­nak, akik szívesen elfeledkeznek a múltról, de a jelemről is. Arról a je­lenről, hogy ma nem kell rettegni a felmondástól, ha hivatják az irodába, 'mert ott egy régi dolgozu .'..fsa. Perge elvtárs ül. Ha bemegy Gyünkre, mo­dern, bőrüléses autóbuszon, a járási tanácsnál régi barátai fogadják. Tisz­ta öltözőben vetheti ]e utcai ruháját, aki 'beteg, azt. nem az éhhalál várja, fia nem a táppénzen felül a gyár szociá­lis keretéből segítik a rászorulókat, a jöldoigozókőnk a fizetésen felül több mint 21 ezer forintot fizettek a máso­dik negyedévben. A Simonlornyaj Bőrgyárra is jellem­ző az, amit Horváth Márton elvtáns a Központi Vezetőség ülésén megállapí­tott: „Csaknem teljesen hiányzik a személyhez szóló, az egyes dolgozók felajánlásán és ormok mindenkori tel. jesítésén felépülő egyéni agitáció“. Hat különböző műhely brigádjai tettek fel­ajánlási augusztus 20-ra, de hogy fel­ajánlásukat eddig hogyan teljesítették, a mai napig sem tudta senki. Az élen­járók neveti után nem látjuk sehol a lemaradók neveit, azokét, akik csak vállaltak, de nem teljesítették azt. Alkotmányunk ünnepére indított munkaversenyt>en hiába keressük a DíSZ-szervezet tevékenységiét a Simou- torniyai Bőrgyárban. Pedig igen jól működik a DISZ ®pont- és kuítiúrvona- lon. csak éppen politikán vonalon nem. Rájuk is vonatkozik az, ami,t Farkas Mihály cMárs a Központi Vezetőség ülésén mondott: ,,... DISZ-szervezetek inkább valami kultúr egyesületre hason, lilának, mint a párt harcos, politikai nevelő, ifjúsági szervezeteire“. És másutt: „De a pártnak nem ifjúsági egyletekre, hanem harcos ifjúsági szervezetekre van szüksége. Olyan DISZ.szervezetekre, amelyek a párt ve. zetése alatt az ifjúság döntő többségét szocialista szellemben nevelik . . .“ Ez a munkamódszer egyenlőre még hiány­zik a Simontornyai Bőrgyárban.. De a párt irányítása alatt, s a Központi Vezetőség xVtmu fa tárait megfogadva kijavíthatják e hibákat is és ifjúsá­gunk bebizonyíthatja, hogy „népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak az ifjúsága.“ UHmazm Traktorosok! Fejlesszétek tudástokat, vegyetek részt továbbképző tanfolyamokon Elméleti színvonalunk emelését |- segíti elő oz fi*­A4D4TSZÖISÁLTATÁS 4 mezőgazdaság szocialista étépf- késéhez elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy megfelelő mennyiségű gép álljon rendelkezésre, hogy többet és jobbat tudjon parasztságunk termelni. A gépekkel könnyebben és gazdaságo­sabban művelhetjük .meg a főidet s könnyeibe tesszük az emberi munkát. Ötéves tervünkben a mezőgazdaság szocialista átépítéséhez közel 27.000 traktort kap a mezőgazdaság. Ezek ft gépek túlnyomó többsiégük- ben a gépállomásokra kerülnek, ahol megkönnyítik a dolgozó parasztság munkáját, ötéves tervünk megvalósí­tása a azocialiizmus felépítése egyre nagyobb területen szabadítja fel az emberi munkaerő;. Parasr t ságunknak nem kell izzadni az aratásnál, az egyéb munkáknál, a gépek a munkák legnagyobb részét elvégzik. Kombájn arat majd a gabonatáblákon, burgo- nyaültető és szedőgép, répaszedőgép és egyéb gépek takarítják be a ter­mést, a traktorvoratafiású kapák teszik könnyebbé a növények ápolását, és segítik parasztságunkat nagyobb ter­méseredmények elérésében. Egyre na­gyobb területen dolgoznak a traktorok és egyéb gépek, amelyek kezeléséhez is egyre több szakember kell. Felvetődik a kérdés, hogy a techni­ka fejlődésével lépést tartanak-e trak- toristáánk annak elsajátításában. Ha gépáll omlásaink munkamenetét néz­zük, azt láthatjuk, hogy ezen a téren még sok a tennivalónk. Traktoristá­ink jórésze még nem teljesen ura gé­pének, nincs teljesen tisztában annak működésével, kezelésével. Feladatunk tehát a technika legtökéletesebb elsa­játítása. hogy ezzel is minél jobban kihasználhassuk gépeinket anélkül.1 hogy ez élettartamuk rovására menne, i Pártunk és kormányzatunk külön- j böző tanfolyamok létesítésével lebe- • bővé telte, hogy minden traktoros a 1 lehető legjobban elsajátítsa, gyara­pítsa technikai ismereteit. Ehhez az szükséges^ hogy gépállom®sa.imk minél több traktort s tát küldjenek tanfolyam­ra. Traktorosainknak pedig azon kell lenniük, hogy becsületes tanulással, szakmájuk alapos elrajáratásával se­gítsék mezőgazdaságunk szocialista át­építését. Ebhez az kell. hogy traktoro­saink megértsék a tanulás és a tech­nika elsajátításának fontosságát. A tanulás lehetősége megvan me­gyénk traktorosai előtt is. Szeptember 1-én a bonyhádi mezőgazdasági szak­iskolában is indul tanfolyam, ahol a Diesel és Zetor traktorok ismeretét sajátítják el a hallgatók, öt hónap alatt. A tanfolyam hallgató; bentla­kást, teljes ellátást és 50—90 száza­lékos kereset megtérítést kapnák. ^ tanfolyam elvégzése traktoris­í iáinknak hatalmas segítséget ad munkájuk végzésében. Eisőbarban szakmát biztosít a lanfolyabot végzet­tek számráa, e a szaktudás növekedé­sével keresetük js növekedik. Tekint­sünk vissza a múltba, volt-e ilyen le­hetőség a dolgozók számára. Nem. A Horfihy-fasázimais még a legelemibb tudásból is elzárta a dolgozókat. Ma pedig pártunk minden döigozónaik biz­tosítja tudásának továbbfejlesztését, n ezt meg is követeli tőlünk fejlődésünk, a feladatok állandó fokozódása, de megköveteli dolgozó népünk, hogy még szilárdabban tudjuk megállni he­lyünket a béke frontján, még nagyobb helytállással tudjuk elősegíteni ötéves tervünk mielőbbi megvalósítását. Traktorosaink tehát induljanak harc­ba a technika elsajátításáért és az arrakeriilők végezzék is el becsülettel, helytállással a tanfolyam oí. Habi József, igazgat" konyhád, Mezőgazdaságii .Szakiskola. Hozzászólás a dunaszentpyör^yi gépállomás hiányosságairól szóló cikkhez Olvastam Szűcs La jo« elvtárs cik­két a dunaszentgyörgyi gépállomás­ról és azt még néhány esettől ki akarom egészíteni a németkéri Ság- vári t erm elősző ve ticev, eltel kapcsolat ben. Jelen voltain, amikor a terme- X’.szövetkezet vezetősége a dun.as7.erit györgvi gépállomással megkötötte a gépi munkákra a szerződést. Egy­másután hangzottak el a szavak: „beütemezés, súlypont, agrotechnika, brigádszállás“, sfb. Nézzük meg, hogyan állt ez a gya­korlatban. A szerződésben lefektetett munkák esedékes időpont j tea mindig kifogástalan ígéreteket kaptunk a gépállomástól., de a haszontalanul tovatűnő munkaórák^ó, nehéz lett volna kihalászni a nootós munka­kezdést. Ha a szerződésben re’.tűnte, tetthatáridő után néhány napra meg érkezett a traktor, hamarosan el ;s romlott és néhány óráig, sőt egy-kél napig állt, amíg megjavították. A megkötött szerződés szerint mint­egy 8000 mázsa istálló trágyát kellett volna vontatóval kihordani. A trágya- kihordás hosszú, megszakításokkal tör­tént embereink nem egyszer vártak fél és egész napokat a vontatóra, amely legtöbbször olyankor jött. ami­kor már nem. számítottunk rá. Ilyen­kor kapkodva kellett embereinket más munkából elszakítani. Megtörtént az is, hogy déttájbam a vontató/el­ment azzal, hogy a brigádszá Másra megy tankolni és elrobogott, Duna-, szenitgyörgyre. Ezek után elmélked­hettünk azon, minek néz bennünket a gépállomás, vagy egyes dolgozói. A termelőszövetkezet mintegy 160 hold gépi aratásra kötött szerződéstí Sikerült is az egész aratási idény alatt kél aratógéppel vagy 60 holdat learatni. Ezt úgy állapítottuk meg, hogy a gépekhez beosztott embereink kézikaszával még többet learattak volna. A szerződés tartalmazta gabo­nát érmésünk 50 százalékának behor- dását is. Ebből említésre méltó meny- nyiség nem läeftf behordva, csak "az utóbbi napokban hordtak be váltamat. A csépléat B redjukrmódstofreN kezd tűk. Volt rá eset, hogy fél nap alatt egy mázsa lencséi, csépeltüiilc el. A kovácsunk által eszközölt rostacsere után a második félnapi teljesítmény 50 mázsa lett. Jelenleg úgy álí a helyzet, ha nem kapunk másik csép­lőgépet, még a lombhullató ős7, ia.'ta. l'á nálunk csépelni valót. Az apróbb eseményeket nem írom le, A ta La j mu n k ák r ól még annyit, hogy szántóföldjeink hasonlítanak o lmllámletne7,hez, amelyen igen nehéz akár kézi. akár gépi munkát végez ni törés nélkül. Tegyük fel a kérdést,, mi az oka a határidők he nem tartá­sának, Etetve az elégtelenül, keserve­sen végzett munkának. Azt hiszem, legnagyobb részben az a mentalitás, miőzerirEt a termelősgövetkezet felé ..mese nincs"', ha pedig a gépállomás hibáiról beszélünk, akkor halkan tu vétózzuk „'hét vonnak még hiányos. ságok'1 A gépállomásnak, mini szocialista szektornak az teamé a hivatása, hogy dolgozó parajsztságunkai átvezesse a szocialista mezőgazdaság vonalára, megszerettesse velük a gépi munká­kat, megismertesse az új agrotech­nikai módszerekért. Ez a mezőgaz­dászok feladata leime és azonkívül még a szakirányítás., az elicnőrzé1.-'. amelyből, -- nem kévén megfelelő nagyítóüvegüiik, még keveset lát­tunk. A hibákra az a magyarázat, hogy a „gépek kopottak nem kap­nak alikatpésaeket“. javítási anya­got“, sftb. Lehet. Ezért ha bárminél fogva nem képesek valamire, ne ígérjék meg, főleg ne szerződjék. !e. Akkor majd mi segítünk magunkon és — nem szidjuk a gépállomást. A csak főbb vonalaiban vázolt szer­ződé.? nemta]jesítése uthogyan szó. mól b e t'eTjnei'őszöy étkeze tünk veze­tősége a tageágnalc, miért fizettiirík a gépállomáSmaiv ennyit, meg eamyit? Fia a7 őszi niunkMénybeá is ilyen lesz a helyzet, előállhat, az, hogy tag sápunk a jövőbe^ nem fogadja el a gépállomássail kötendő nj.unkasze.rző- déat. Tudom azt, hogy nem tetszik majd ha soraimat olvassák. Tudnám én az eredményeked is ismertetni, — de ehhez bizonyos ihlet kell, E"t az ihletet csak a dunaszentgyörgyi gépállomás tudja megfelelő , munká­val előidézni. id. Hangja István : Németkér. ■ MSZHSZ-hirek A,. 1932 es fiatalok nap, mint nap. fokozatitabb mértékben vaszik ki ré­szüket az MSZFISZ leképzésből, a Iö_ vész, motoros, rádiós és ejtőernyős körökben. Tolnia megye fiataljainak előképzé­se ezért történik, hogy mielőtt be­vonulnak a honvédsiéghez, előképzett­séget kapjanak — * hohvédeLmi sporton keresztül, ahhoz, hogy bátor harcosai legyenek a szocialista haza és a viLágibéke megvédésének. A. mi fiataljaink átérzik ormuk az ügynek fontosságát és nagy lendülettel, buz­gó szorgalommal vesznek részt a kiképzéseken. Példának vehetjük a szekszárdi . fiatalokat^ akik július 3 án egyhangú eihatározásuk alapján be­indították az MSZHSZ-en belül a gépkocsivezetés tanfolymát, , Vagy Tolira község fiataljai, akik követeV fék esz MSZHSZ megyehizgttságtól az:t, hogv biztosítsia. Ezámukra a gép­kocsivezetéshez szükséges pölitilrai, szakmai rro-dtalmait, jódképzeÁ elő­adót és gépürocsit. De söPO'Siatnánik tovább Bátaszék, Dombóvár, Tamási és a többi község, fiataJjaít, akiit lel­kesein és áldozatkészen veszik ki -é szülcet a kiképzés munkájában. Augusztus 10-én íes2 nreg/ónic te­rületén Paiffion és Tamásában égy ifjúsági találkozó, melynek célja az., 32-eseinüc bizonyos politikai útmuta­tást kapjanak és fejlődjön közöltük á kollektív szellem. Néhány adat a napi prog.rambóS: Reggel 6 órakor z^e- nés ébresztő, 8-loor a községekből ér­kező fíataibk fogadása, 9-kor úttörő- fe'lköszönités ünnepi beszéd és hoz­zászólások, a szovjet hősök síremlé­kének mégkoszorúzása, mosüátoga- tás, jutaiomfciosztás a termelésben élenjáró fiatalok között, kultúrműsor ás tánc. Ezt a találkozót az MSZHSZ a DISZ sze.i együtt rendezi még, .Ezekből a megmozduiiásokbó.) látjuk azt, hogy az MSZHSZ erősödik, fejlődik, Mä- taljaink megértik indulónk szavát és valóban a néphadsereg komoly tar­talékává válnak, mely erősíti a bé­ketábort. Vasárnap este a Szabadság vendéglőben Munka, uián jólesik a megérdemelt pihenő, de jól esik e<7y kis szórako­zás is. Vasárnap este jókedvűen lé­pek be a szekszárdi Szabadság ven­déglő kerthelyiségébe Mosolygósze­mű, kacagó emberek ülnek az asz­talok mellett. Mindenki az olimpiai győzelmekről beszél, de ez érthető is, hiszen még elevenen lüktetett bennünk a helsinki diadalsorozat. — Hogy is volt, hallom innen is, onnan is. Aztán csak szófoszlányok jutnak a fülemhez. Csermák... Papp László, Gyenge Vali . . de mégis mennyit mondanak ezek a nevek. Ujjongani szeretnék, de ez kissé feltűnő lenne és különben is kegyetlenül szomjas vagyok. Homlokomon dús izzadság- cseppek csorognak és kabátomban úgy érzem magam, min!ha valami olvas ztók eme ne ében ülnék. Pincér Pertárs — sóhajtom jobb­ra balra nézve, de az italnak e ne­mes előyarázslói nincsenek sehol. Mos? látok egyet. Gyors'sonaí sebes­séggel rohanok hozzá. Süt? Elfogyott kérem, málna és bor van! Hozzon ké­rem négyet, szólok Azonnal! és asz- uilkendőjét libegtetve máris eltűnt. £n várok, két perc... négy perc — tíz perc — még mindig semmi. Hopp, most feltűnik! Kérem tőle az Halun­kat. Ugyan kérem, még csak a ren­deléseket veszem fel Újabb tíz perc és még windig semmi. Végre egy kar társnő háromszori megszólításra megszán minket és odajön. Hozzon kérem négy málnát — leérem őt- Kérem, nem ingyen akarjuk megin­ni, fizetünk érte. Hát úgye hoznak?- ~ Kérem, kérem, hát persze, azon­nal! Annyi itt a kérem és oly kevés a hozom: már félek, hogy okmány bélyeges írásbeli kérvényt keif be­adni a négv málnára. A kartársnö az tán újabb öt perc múlva megjelenik három pohár narancsszörppel. Nem kell sem logarléc, sem számológép, hogy megmóndjukt tíz meg tíz az' húsz, még öt az huszonöt perc De ez mind. semmi' A négy korsó sörből bor. majd később málnaszörp és vé­gül három pohár narancsszörp lelt- Jaj, négy kellett volna!'— soha :i ott lel a kartársnő és egy újabb .,.c,zon- nal hozom'Umal ajkán ellibeg. V:° a negyedik pohár narancs szörpöt még ma is hozza. De kérem, most már ne hozás,. ÓNÓDI GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents