Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-08 / 185. szám

V BPi6 1958 AÜGTTSrrüS 8 A NÉPI DEMOKRÁCIÁK HÍREI umwrnrn, ........... ...................... ■■■.......................... i I . 1 "T Az e lmúlt hét hónap alatt 220.000 lakószobát tataroztak Lengyelországban Varsó (MTI) A népi Lengyelország i-óemiánya ez évben 361 millió zlotyt irányzott élő T'akástatarozásra. Ez az összeg, közel 600.000 lakószoba megja­vításának költségeit fedezi. Az elmúlt hét hónap alatt az ország területén 220,000 lakószobát tataroz­tak és több, mint 120.000 szoba tata­rozása közeledik befejezéséhez. Az év hátralévő hónapjaiban továb­bi 2-t0.000 lakószoba megjavítására kerül sor. A Rómáit Népköztársaságban átadták rendeltetésének a második új erőművet is Bukarest (T.ASZSZ). ■ A doicesti villa-' mosérőmü első részlegének iizembehé- Itezése után a napokban megkezdte az áramtermelést az „Öv;diu-2“ erő­mű is", amely Dobrudzsa központjában épült fel. Az ój erőmű a' Duna-feke- téti’rígeri csatorna berendezéseit látja majd e! árammal és elősegíti a dob- rudzsai síkság gazdasági és kulturális fejlődését. Az erőmű építkezéséhez hatalmas segítséget nyújtott a Szovjetunió, Az erőmű minden berendezését a Szov­jetunió szállította. ipari tanulóképzés a Német Demokratikus Köztársaságban Béri irt.- A ...Neues Deutschland" ír­ja: A Német Demokratikus Köztársa­ságban; egymás után nyílnak meg azok s tanintézetek, amelyekben az ipari tanulók tízezrei sajátítják e! a ma­gasabb technikai tudást. Rostockban a- közelmúltban meg­nyílt építőipari tan-kombi náthán 750 hallgató fanul.. Az ipari tanulók az elméleti képzés mellett részlves'znek a kikötüberéudezések. hajógyárak, egyetemi épületek, , kórházak, diák­otthonok építésében. A város lő leg­nagyobb építkezésén a tanulók meg­szerzik-a gyakorlati tudást is. Egyes műhelyekben a legjobb tanulók veze­tik a munkát, • A hallgatók közül 400-an korszerű kollégiumokban laknak. A közeljövő­ben megkezdik újabb kollégiumi épü­letek építését és a hallgatók létszá­mát további 450 fővel növelik, A honolului tanácskozás lépés h'/. re sszivesé wie-óceáni tömb létrehozása leié öntőzőtiálózatot építenek a Fekete-tenger men i sztyeppéken Moszkva: A nyikolajevi terület Fekete tenger menti sztyeppéin, az In- gulec fogyónál, júliusban a délukxaj- nai csatorna építői megkezdték a félts őingulecd öntözőrendszer építését. Ez az öntözőrendszér körülbelül 1Q0 ezer hektár kolhoz és szovhozföldet ; öntöz, majd. Az építők a kevésvizű Incjuliec 1 medrét 80 kilométer bosszúságban ! 'tisztítják és mélyítik. A folyót ösz- I ßzekötik a Dnyeperré! A Dnyeper vi- I zenek nyomására az Ingulec vissza­felé folyik és a szivattyútelep tápláló ■j csatornájának szerepét tölti be. Az idén több, mint 200 millió rM ordítanak Moszkva fejlesztésére Moszkva (TASZSZ) A . szovjet állam az idén több, mint kétszázmillió ru­belt fordít Moszkva további fejleszté­sére. Ebből az összegből megjavítják az úttestek kövezetét, rendezik a te­reket és új parkokat létesítenek. A többi között folytatják a Moszkva folyó mellékfolyójának. a Jauza-nak szabályozását is. Több kilométer bosszúságban kiépítik a rakpartot, új hidakat építenek, mélyítik a foliyó medrét. A kis Jauza folyó e munká­latok elvégzése után hajózhatóvá vá­lik. A főváros parkjainak további beren­dezésére az idén mintegy 2-1 millió rubelt fordítanak. Csiaureli nyilatkozata a karlovyvary filmfesztiválról Nr-'wyqr-k (TASZSZ)": Augusztus 4- én Honoluluban (Hawaii szigetek) kez­dődött az a tanácskozás, amelyet, az Egyesült Államok külügyminisztere hívott össze,- hogy megalakrítsák az úgyaevözett esendósócéáni szövetség tanácsát. Ennek a „tanácsnak“ meg­alakítását az elmúlt év szeptemberé­ben ’ a7' Egyésült Államok, Ausztrál-iá' és Uj-■ Zél’amd' között aláírt, úgyneve­zett „kölcsön-ps' Védelmi“ szerződés írta elő. Achesonon kívül részivett a tanács­kozáson Ausztrália és Uj Zéland■ küi ügy minisztere. Számos sajtóvélemény szerint , ez a tanácskozás új lépés az Északat- lanti Szövetség mintájára létesítendő agresszív • csendesóceáni- tömb létesí­tése félé. Ennek a tömbnek megteremtése a többi között arra is irányul, hogy Nagy Britannia rovására megszilárdítsa az Egyesült Államok - délksfetázsia-i had. állásait. Pigyelemreméltó az a tény, hogy a honolului tanácskozáson Ang­lia képviselője nem vett részt Moszkva (TASZSZ) Mihail Csiaureli, a kiváló- szovjet filmrendező, a Szovjetunió népművé­sze, cikket írt a ,,Pravda“-ban a kar- Covyvary VII. filmfesztiválról. A fesz­tivál eredményei — állapítja meg a cikk — a szovjet filmművészet vezető szelepéről és nagj- sikereiről tanús­kodnak. Ismét bebizonyosodott, hogy. milyen magas színvonalat tud elérni az a művészet, amely a nép számára érthető és hozzáférhető, amely munka- hőstettekre, a békéért, vívott harcra lelkesíti a tömegeket. A nyugatnémetországi belga megszálló csapatok katonái és tisztjei is tiltakoznak a katonai szolgálati idd felemelése ellen Berlin (MTI): Á katonái5 szolgálati idő meghosszabbítása és a brüsszeli kormány csatlóspolitikája erélyes tiltakozó akciókat váltott, ki a nyu- gatnémetországá belga megszálló csa­patok tagjai körében is. A belga megszálló csapatok kato­nái és haladószellemű lisztjei Köln­ben : és Soestbgn. megtagadták az én gedelmességét. ' A belga katonák Kölnben tiltakozásuk jeléül szétzúz­tak ,35 jeepet-,- amelyet az amerikaiak szállítottak. A fellázadt katonák meg. rongálták & kaszárnya egyes beren­dezéseit és használhatatlanná tették a járműveket. N’ewyork. Sajtóügynökségek jelenté­se szerint az arab és ázsiai országok képviselői hivatalos kéréssel fordultak az ENSZ titkárságához: Tűzzék az el­következő ENSZ-közgvűlés napirend­A katonák kiszabadították fogdá­ban ülő társaikat, majd a legna­gyobb kölni kaszárnya előtt rögtön­zött. gyűlésen hazabocsátásukat kö­vetelték. A tüntető belga katonák az Intcr- nacionálét énekelték, majd ütemesen kiáltották: Nincs semmi keresnivalónk Nyugat-Néhietországban! Nem aka­runk az amerikai milliomosokért meg­halni! A belga csapatok Lázadása leírha­tatlan rémületet keltett a nyugatná' metországi megszálló hatóságok és az Adenauer kormány; köreiben. jére a tuniszi kérdést ,,a kérdés igaz­ságos és békés megoldása érdekéiben“ A .memorandum rámutat, hogy a tuniszi helyzet ,,továbbra 1 is komoly“. A HM vil!an!9seri-le!epek alkalmazottainak határozata London (MTI) A londoni villamos- erö-telepek alkalmazottainak nagygyű­lése 20.000 alkalmazott képviseleté­ben elhatározta, hogy közli a . londoni villamossági tanáccsal: hét nap múlva sztrájkba lépnek a londoni erőtelepek dolgozói, ha a tanács nem indít tár­gyalásokat az úgynevezett létszám- fölöttiek kérdéséről A „létszámfölöt­tié U et“ ugyanis minden további indo- i kolá.s nélkül el akarják bocsátani. A határozat húsz londoni erőtelepet és 1 összesen másfélmillió áram-fogyasztót érint Nagy-London területén. Sok chicagói vállalóinál isméi sztrájkolnak az acélmunkások Ncwyork. (TASZSZ) A „Daily Wor­ker“ chicagói tudósítást közöl, amely­ben beszámol arról, hogy sok chica­gói kohászati üzem munkásai — akik a kéthónapos munkabéremelést kö­vetelő sztrájk után újból felvették a munkát — ismét sztrájkolnak a ki­zsákmányolás fokozódása ellen. „Egy Chicago déli kerületében levő üzem munkásai — írja a tudósítás — kije­lentették: Az üzem tulajdonosai fo­kozni akarják az izzasztó munkamód­szert, hogy pótolják azt, ami az álta­lános sztrájk alatt elvesztettek.“ Az arab és ázsiai országok képviselőinek ű.afob javaslata a tuniszi kérdés megvitatására Észak-Áfrika az amerikai agresszorok terveiben Moszkva. V. Oszipov, az „Izvesztija“ augusztus 6-i számában többek között ezeket írja: Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország uralkodó körei mindent elkövetnek annak érdekében, hogv megtörjék az .északafrikai nemzeti szabadságmozgalmakat, elszigeteljék a többi gyarmati és függőország töme­geinek szabadságba reá lók s minden eszközzel megakadályozzák s tuniszi, algíri és marokkói népek nemzetközi követeléseinek kielégítését. Az Egye­sült Államok kormánya hivatalosan kijelentette, hogy nem hajlandó tá­mogatni a 13 arab és ázsiai országnak azt a kérését, hogy hívják össze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát a tu­niszi helyzet megtárgyalására. Mint s tő ország felhívása megállapítja, a tuniszi helyzet „komolyan veszélyez­teti a nemzetközi béke és biztonság megőrzését.“ Oszipov rámutat, hogy 3 második világháború befejezés-e után Marokko, Algír és Tunisz amerikai megszállása egyáltalán nem fejeződött be, hanem csupán új formát öltött. Tuniszra, Algirra és Marokkora ki­terjesztik az amerikai „kölcsönös biz­tonsági“ törvényt, továbbá azt a tör­vényt, amely az Egyesült Államokban és külföldön építendő katonai . tá­maszpontokról. szól. Oszipov megállapítja, hogy a kül­földi sajtó jelentése szerint az ame­rikai vezérkar Észak-Afrikai „a kom­binált hadműveletek főtámaszpontjá­vá“ szándékozik változtatni az általa előkészített háborúban, Washington Tuniszt, Algírt és Mai rokkot Görögországgal, Törökország­gal. továbbá a közelkeleíi államokkal és Spanyolországgal együtt a Kairótól Athénig és Ankarától Madridig tér- • jedő katonai-politikai tömbbe szándé­kozik bekapcsolni. Befejezésül Oszipov megállapítja, hogy Tunisz, Algír és Marokko dol­gozó tömegei napról-napra fokozzák harcukat sazibadságukért és nemzeti függetlenségükért, küzdenek azért, hogy Észak-Afrika ne váljék az ame­rikai imperializmus stratégiai felvo- nulási területévé. Hírek Olaszországból Róma (MTI): Az olasz közvélemény­ben nagy visszhangot keltett Pietro Nenminek, az olasz szocialista párt főtitkárának cikke a Szovjetunióban szerzett benyomásairól, Ne-nni hang­súlyozta hogy komoly Lehetőségeket lát a Szovjetunió és Olaszország kö­zötti. viszony megjavítására. Nenni ki jelentéseit pártállásra való tekin­tet nélkül az egész olasz sajtó rész­letesen ismertette, Nenni beszámolójának kedvező visszhangja nyugtalanságot keltett i Washingtonban. Az amerikai vezetői körök máris jónak látták állást fog­lalni a szovjet—ol-asz viszony meg javulásának tehetőségével szemben. De Nenni konstruktív állásfoglalásá­val szemben csak azt a kétes érvet tudták felhozni, hogy „Amerika to­vábbra is fenntartja katonai és pénz­ügyi támogatását európai szövetsége-' sei számára.“ ...- ­A-z Avanti közli, hogy Pietro Nenni levélben hívta fel De Gasperi. minisz_ tereLnö-k figyelmét a7 olasz—szovjet kapcsolatok terén fennálló lehetősé­gek nagy fontosságára. ■ Egész Olaszországban folytatódnak a dolgozók tiltakozó megmozdulásai a tömeges munkáselbocsátások miatt. Livornoban kedden valamennyi üzem munkásai beszüntették a mun­kát, tiltakozásul az Ansaldo művek lúvornoi telepén történt elbocsátások miatt. Különösen súlyos helyzet alakult k.j. az olasz textilipar válsága folytán. Prato fontos textilipari központban szerdán a város valamennyi gyárá­nak munkásai félórára felfüggesztet­ték a munkát, a toscolani textilgyár -elbopsátott 235 munkása iránti szoli­daritásuk jeléül. Az iparügyi minisztériumban érte_ kéz le ton vizsgálják meg a textilipar válságát. Az értekezleten Santi kép­• Most tartották meg a községi pót- választ ásókat a piemonti Asti megye 9 községében.. A választások a balok dali pártok újabb jelentős sikerét hozták. A keresztény demokraták hat község közül, ahol eddig többségük volt, háromban elvesztették a többsé­güket. A baloldali pártok az eddigi egy község helyett háromban szerez, ték meg a többséget. Egyre határozottabb alakot ölt az olasz kereszténydemokratáknak az a törekvése, hogy a népképviseleti rendszernek még a látszatát is félre­téve, áttérjenek a klerikál-fasiszta rendszerre. Gonélla, a keresztényde mokrata párt főtitkára ép a napok­ban jelentette ki, hogy pártja „módo­sítaná" akarja az olasz köztársasági alkotmányt. viselő, a CGIL titkára hangsúlyozta., hogy a textilipar válságát a belső piac csekély felvevőképessége okoz­za, ami viszont a széles néprétegek rendkívül gyenge vásárlóképességé­nek következménye. A probléma .or­voslását olyan olcsó textiláruk töme­ges előállításában kell keresni, ame­lyeket szegényebb néprétegek iá meg tudnak venni Az értekezleten még a munkaügyi minisztérium is kénytelen volt .elás-, merni, hogy a textiliparban május végén százhuszonötezer ’ volt a mun­kanélküliek száma —, ami a textiL- ipari dolgozók 25 százalékának felel meg — és azóta valószínűleg továb­bi tizenötezerrel emelkedett. A módosítás az alkotmány ama cikke lyeinek eltörlését célozza, ame­lyek lehetőséget nyújtanának Olasz.- országnak az igazi demokratikus fej­lődésre. Gino del Bo, a kereszténydemokrsu ta párt propagandaíőnöike a Popolo c. lapban megjelent cikkében azt kí­vánja a kereszténydemokraták csat-, ióspártjaitól hogy fenntartás nélkül tegyék magukévá a klerikálisok vá­lasztójogi javaslatait, amelyeknek ép­pen az a céljuk, hogy állandósítsák: a kereszténydemokraták uralkodó helyzetét. Azzal fenyegeti a kormány, koalíció kisebb pártjait, hogy ha a javaslatokat nem fogadják el, .«elvesz­tik jogukat arra, hogy'’ részük le­gyen az államhatalomban.“ Egy jugoszláv katona levele a titóista hadseregben uralkodó állapotokról 11ÖVI» BELFÖLDI HÍREK r Bukarest: A jugoszláv politikai emigránsok Pod Zastavom Interna- cxonálizmxi című Bukarestben meg­jelenő lapja egy jugoszláv katona levelét közli. A levél leírja, a jugo. áZÍóv hadseregben uralkodó Áfa■ nótákat. Amikor, Titóék a jugoszláv had sereget az angol amerikai imperiá- ÉstÚk is oldó shads er eg évé változtat. tálc, a jugoszláv hadsereg az ,ország ifjúságának börtönévé vált írja a levélíró. — Titóék arra kénysze­rítik a katcmákatr hogy végighall­gassák propagandaelőadásaikat, me­lyeken össze vissza hazudoznak. A katonákkal építtetik a titóis- tök a népi demokratikus országok határain az összes katonai erődít­ményeket. Példa erre Kikinda és Alekszandrovo. Azt a katonát, aki csak a legki­sebb mértékben is ellenszegül, vagy tiltakozik< a titóista tisztek bünte­tő századokba küldik, ahol már ma is tízezrek vannak Különösen ül­dözik a. nemzetiségekhez tartozó katonákat. így például a 136. ezrednél Rup­k alhadnagy Nikola Grbics zászlóalj parancsnok utasítására ki­válogatja az albánokat és a magya­rokat s büntetőszázadokba küldik őket,. A hazafias érzelmű katonák és tiszteli azonban minden terror elle­nére szembeszegülnek a titóisták para.ncsaival. A laktanyákban egy­re sűrűbben olvashatók . az ilyen jelszavak: „Le a7 áruló Tílóval!u „Éljen szeretett felszabadítónk, Sztá­lin elvtárs!“ A katonák összetépik Tito fény­képét, mint ahogy a Bedesi major banF az egyik haiárőrház bunkeré- ■ben történt. Tudja meg a nép — í oly lat j a a levélíró katona, hogy o. hadse­reg hazaíias tagjai közös harcol folytatnak a hadseregen kívüli hazafiakkal Tito fasiszta bandája ellen. A jugoszláv nép már torkig van Tito rendszerével és hazugsá­gaival. A jugoszláv katona a következő szavukkal fejezi be levelét; „Halál a Tito-íasizmusra — szabadság a népnek/“ „Ki az eume:diaiakkal Ju­goszláviából/“ *;*«»*•- - ~ A lipcsei törvényszék ítélkezett a népgazdaság; 24 kártevője felett Berlin (MTI) A lipcsei törvényszék biintetdtanácsa szerdán ítélkezett 24 gyáros, kereskedő és szállító-vállalko­zó ügyében.. A vádlottak az 1949-10' 1951-ig terjedő időszakban 450 szövő­gépet csempésztek ki a Német Demo­kratikus Köztársaságból Nyugat-Né- me [országba. A bíróság három vádlottat 15—15 évi, 20 vádlottat pedig 2—12 évi fegy^ házbüntetésre ítélt. Egy vádlottat — egy gépkocsivezetőt — bizonyítékok hiányában a bíróság felmenteti, Japán háboríts bűnösöket bocsátottak szabadon Tokio (TASZSZ) Augusztus 5-én a „Szugumo“ nevű börtönből szabadon- bocsátoítak 8«S háborús bűnöst, akiket annakidején Kínában elkövetett bűn­cselekmények miatt. ítéllek el. A sznbadlábrahelyezeltek között van 15 volt tábornok, közöttük Hongkong volt főkormányzója. A II. Vasul as nap alkalmából adják út rendeltetésének az ország legszebb kultúrvárótennét a budapesti keleti pályaudvaron. A régi 11. osztályú vá­rótermet helyreállították, kibővítették. A teremben üvegrefestelt Gorkij, Ma­jakovszkij, Petőt i és József Attila ké­peket helyeztek el idézeteikkel. A kultúrváróteremben rendszeresen tartanak majd műsort, dúsan felsze­relt könyvtár ál! a. vonatokra váró dolgozók rendelkezésére, főleg rövi­Az úttörő mozgalom országos köz­pontja augusztus 2(Lán Budapesten adja át a k'alászgyüjtésben legjobb eredményt elért úttörőknek a jutal­makat: rádiót, sportfelszereléseket, könyveket és a vörös nyakkendőket. A megyékből kétszázihúsz • úttörő ér­kezik a fővárosba és két napig tar­A posta dolgozói terjesztik az or­szág területén a különböző újságokat yés folyóiratokat. A Szabad Nép és a többi reggeli lap nyomását azonos időben csak éjfél után fejezik be, amikor már az esti mozgóposták mind kiindultak. Ezért az ország kü­lönböző irányaiba, így Budapest, Mis- koíc, Nyíregyháza, Budapest-Pécs és dehb .novallás kötetek, kisregények, marxista-leninista ideológiai munkák, tudományos felvilágosító könyvek, Sakkal, dominóval és még többfajta társasjátékkal űzhetik majd el a dol­gozók a várakozás unalmát. A keleti pályaudvar kultún árőtermét szomba­ton avatják fel. Ugyancsak szombatot!; Yalamivel kisebb kultúrvárótermet avatnak a ceglédi vasútállomáson is. tózkodnak itt. Ezalatt megtekintik a fővárosi úttörőtáborokat, a margit­szigeti úttörőstadiont, az állatkertit és résztvesznek az ünnepségeken. Más­nap hajókirándulást rendeznék részük re, amelyen művészek és a rádió „Csin-bum“ cirkusza szórakoztatja a gyermekeket. Budapest-Győr vonalain a posta gyors vonatoknál is sebesebb hírlapvonatok- kal szállítja az újságokat. A vidéki postahivataloknál a hírla­pok gyorsabb kézbesítése érdekében brigádokat szerveztek, amelyek a leg­rövidebb idő alatt eljuttatják az elő­fizetőkhöz az újságoltak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents