Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-30 / 177. szám

TOLNAI JF NAPLÓ Vuic proletárjai tövisül jeteki S**' T”* 1 "" ................ 1 1 >■—■—'■ ■' '■ ■ ' i»—n>| A MAI SVAMBAN; A l*ngy«l kormány i*íy*e4t* • franci» ltonoányhoz a száműzött franciaországi lengyel állampolgárok ügyében, (2, o.) — A Zsaominzsibao a Kína par.j»i előtt lefolyt amerikai tengftré&r.etí és légi provokációs hadgyakocla tokról. (2. o.) — Olin ,.Ui hírek. (2, o.) —- Somogy megye termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak kü'dö tei megláiogaUák a tengelici Pe'öfi termelőszövetkezetet. (3, oldal] AZ H DP TO LNAMEGYEI PÄRTBIZOTT JÄCÄNAK LAPJA w m 111 ■ 1 ......... ■ " 1 ■ 1 ------■-----— l\ . E-VFOl-VAM, 177. SZÁM au4 •>** Hl.Lep SZERDA, tPö’g JULIUS 3« Ä tolnamegyei pártszervezetek felvilágosító munkája a tömegek között Somi Benjamin megyei másodtitkár elvtárs beszámolója a Megyei Pártválasztmány ülésén A, Mégy« Párt váltass toÁny ü’jésén tartott b&iwámolójg a,éjén Somi Ben. ]sorún ».vljúrs, a K. V. ülésének je lemöségével és a. megyében elér* podiMipai, gazdaságii és kulturális érteimén yekke. togöaókazoSt, majd így fű'jytat'La: A S/JOvjeUintó iránti smrele'or, odaadást tükrözi az a lény, hogy a Szovjetunióból itt járt Az ellenség < A woe iá Ide mok raliz must minit po­rtókat kérdést a megy «bizottság szé. ■H;*sbb körb«n néni vetetée fe»l. Arról be.sze.tn'ink ugyan, hogy egy sor he yen, kü örteke.n járási szókhw'veken. nagyabb könségi sra; rvez.ntekhen. mint pékjem Don -a to te vár, Tolna, Bá tot**ék. Dombóvár, stb a kispolgár- f.áo tiijjúlyben van « pártszéiveze tftkban A? íkm»<?.kb«m a jobboldali ssaoenAMetiiokratákr ól b&szöltünk. s m«Bgeyég>®dfeün'k egy egy jobba dali sríviáideírnok ra fa ©''fávoMÍkisávail, A m^gyebírottság figyelmét i§ elkerüli- te ap, 2 tény, hogy főleg a ívr&'kszár­da es paksi járásba,n, Duna mel­le rti községekben, vá-amin-t Dombó vérem és Sivnontomyin a sizoeiiälidi» mok rá cián aik széles fa a ja vont és v«rt, főleg a hajósok, építők, textile- sf>k. bőrösök, vasutasok és nők köré- óén A. jobboldvlt gzociái-demokraidk­Á kiéri káli A k!ertlcA'ds reakció élőén; harcban értünk cl eredményeket. A pár fok la tás és a termés?!®trturjorn-ányos Eő- adásiok hozzájárultak, hogy párttag- ságuwk egy része tisztábban látja a K, V, 1950 es haiározzjiát, hogy a va'i'ás <} párton bemül nem magánügy Azonban a klerikális p'-skeió eteni í e Iá péfti iu laben háté ér be szorult a vj. tág né?, eb; harc. PárteTorveizeteink zö me megiengedh«tétlen „türelmet, kő zömbosséyeti' tanú,sít az egyházi re akció és a vágási ideológiával szero* ben. BVürtik, hogy helyedként a pa- pok nyi t agitóciót végezzenek. Diós óerényben, b’/mon,tornyán a. rádiójevi tép, vilHnyszerr.íén ii,rü.gye alatt ági­ig! a. pop frzeclreseri a meg)- ebizott - súg, járási pártbhotts&g és a párt szervezet szeme c'-őtt a dolgozó pQ<- raj&tokAU félrevezetve — egy temp­lomra való téglátt cementet, fganyu gat. lopott össze, gz úr „segedelmé­vé,T' és a járási langes 'íámogotásá vn.' a. helybeli pap. A szekszárdi já­rás egyes községei ben a pár-szerve •retek eltűrik, hogy tiitóksta és ame ritka* zsoklban áliló szekták szabadon mérgezzék a eio'gazok öntudatát. Mi az oka annak■ hogy a kleriká U* rtakció e'Téni harc egyoldalúan folyt föl-sg ad-nvliúsztT-ativ eszközök­re szűkük, e? A Mind.szén tó és Grösz pére-k ideién — helyesen a töme­geket politiikailag mozgósítottuk az egyház reakciós vezetői, mint az ira periaóisták háborús gyujiogatoi ei­ten, A?- elért eredmények e homáiyg. sítoMák azonban előttünk azt az örök igazságot, hogy a kommuniáta és a vaureus idóo-ugia, a tűz és víz, ki bóküh'etet énül szemben állnak egy mással. Aktivistáink és párttaggá günk körében nem adtunk e'vi ala­pot, nem vérteztük fe! őket a vallá­sos ideológiával szemben a harcos kommunista, materialista vK4gazet­te! eltűrtük, hogy a „békupapok" ál­arca mögött ellenséges aghációt foly. lássanak. F&.ng arra szorítkoztunk, hogy egy-'két pap helyi disznó,-ágait leleplezzük és az -t adminisztratív in lézkedésp.keí holyrziük előtérbe A továbbiak során következeteseb ben keli érvényre juttatni azt, hogy a vallás a párton belül neun magán­ügy, Szé-esebb körbon ke.ll folytat­ni a haorcot a vallásos ideológia el- féO- Terjes^betni kod a tudományos TOjiíertteittóU világnézete*. L® kell lep ij^znfmk n kleriká- is real’rl^t, mint haltudo történni mánk mindenkori el- íev,ségét és n*mz«ti történelmünk e& tél korszakainak tö támaszát, \-alq küldőttjaégeket nagy szeretetfal fo g-adiá'k dolgozóink, követik tanácsai­kat, útmutatásukat. A párt politikai munkának jelentős eredményei van­nak megyém-kben. Azonban meg keli Ajlapítamri, hogy a K. V. ülésén Hor­váth Márton elvtárs ál'tai felvetett hiányosságok nálunk különösen fenn áIlmák politikai munkában. illeni harcról nah és a beJolyásuk alatt lévő ke vésbbé öntudatos munlásokrutk nem kevés közük van ahhoz, htfrjy a Tolnai Textilüzem rer>x)xzerAev. nem teljesítette tervét. Ebben az. üzemiben maga 9 veq tiőség eícgazte e DISZ b7Icpád mega unk ukisá f, © jug. tik a ver-enytáb’át, § a vezető Tnd- tisva;! ö sz.kaput kéeritetbek a tomp lom ráspáre. Miikor az ünem.vezetőt megkérdemtü k, mi a vétómén ve a szocLáldamókrzjliizmusról, azt felelt®: a mi üzemünkben ilyen nem létezik Ez fi pé-da mutatje azt is, hogy h srzociáld£ moikrácia tápta ajg igen jó a küónjs vámáré js. Tudmunk kell azt, hogy' « sxociáldemokrgbiKmué szöve!tk.azve az egyházi reakcióval, további előrehalad ásunk legnagyobb fékje a mimká«osztályon belül. El fensége minden újnak. végső soron az imp er ja istákat áeejiti, i reakcióról mint mai szerepét, az új háború elő készítésében. A vallásos ideológia el. ení harcunkat mándeuskelőtt a pár­ton belül kell megvívnunk, ha fűnk dó-pár tusaink, aiktávistáimk zömét ma feriailrétákká neveljük, nagy lépést teszünk e’-őre a tömegek nevelése te. rén is. Súlyosan vét. a párt ellen és tele ősségire köli von«i azokat a párt. és áiami funkcionáriusokat, akik kéa^akarva, vagy megalkuvás- a,/, ogjyud„j. i/,okerét tol­ják. A kulákok akna raun kaja Magyétd'tbth legógaekben 9 kuiá- kokkal szembeni opportunizmus VSr tödik fel mind a pártbizottságok, mind a tg&áesök résziéről. Ezen a té rQJeten. megengenihetet an a megnyug vgs, a kg!ökokkal szembeni, megal­kuvás, az osztály érzék,, osztályön-tg- dgt eltom-pulása jellemzi párt. és állá pii vonalon po itikaí munkánkat. Nem folytattunk megfel'éő harcot a kulá kők. m.'pt a kapitalisták osztályának utolsó és leg,epőáebb reöégo ellen. Nftm tepeztük e múltbeli és j elán légi tevékenységeiket. Politikai és agitá­ció* munkánkban ^ dolgozó páruszt- rágnak nem mulgttgk meg g kulók (qczí arcát, ezért terjedt el a „jó. dől ge$ kglák“, a .,szegény kulgk** nézet ég nem ágy hf-lygn megtűrik a kgiá- kot a termelőszövetkezetekben. A bonyhádi járásban példán 10 köz­ség termő' őízö vVA azetében ige., nagyszámú kulák és egyéb el'enss ges elem található A mi megyénk pélcjáju is mutatja azt 0 marxista igazságot, hogy q szocl-albmujs ép1' térének szakaszában, —- amikor a kizsákmányoló osztályok meg vannak verve, de nincsenek megsemmis'nv e. -- fövessély a jobbodéit elhajlás. Pártszervezeteink r.em követ,-»dák meg a tanácsoktól, houv a kukkok­kal te jesitfiessék az állam által kirótt kötélességiek-ai. Az c >ő fé ■& -ben ’hQ darab «értéssé maradt adós 430 ku­lák. Ehhez vegyük hozzá, hogy -gv sor helyen vágómarhát vet-.trek ki a kukkokra sertés helvett A paksi tcnács 106 kulák közül agyié sem vetett ki serlésbeadást. hanem »eged kezet! nekik abban, hogy beadásu­kat dolgozó parasztoktól te,'vásárolt vágómarhával tel i&sítsék. Igv a pák sí tanácsé is nők jóvoltából egy egy áu Iák 3 '400 for in te; keresőn a be tó isi köteU)»etta4g>aa. így került a nunkáivbatölom n,r,ftrvs Pakson a Vu ákok srolgálatába. Vanpsk olyan községi tanácsaink, mint a da.lm«ndi, ame’y kivetett ugyan 98 ezer forint pénzbirsájnt a háiraijékosotkra, de ebből mindössze 3b forintot hajtott bn. Ehhez ha-on- ó példát az os-ztályeheuséggel szem beni opporiunii-zmusra, jobboldali el­hajlásra még számosat hozhatnánk fe’, Az opportunizmus ágyözóse. a munkás paraszt szövetség kérdése — ez nálunk a legfontosabb feladat a párt minden szervében. A jobboldali opportunizmussal tügg össze a balol­dali túlzás. A tanácsok, amikor látták, hogy szorít, a cipő a begyűjtés terén — a ku/ákok sertésbeadását kivetet­ték a do’gozó parasztokra s nem egy dogozó parasztigl a „vedd, aho1 éred'“ elv csapján kötelezettségét két szer is begdgttgk Ez történt Loyda p.lvtársuövíí! is. a háta széki T. típusú tszcs emökéve’. Ezek a tények rao tátják a párt-bizottságok részéről a megnyugvást, az önelégültséget., a dolgok menetével veid meg« égedéfu. Hogy a kylákcAka! szembeni raag-a- tertás idáig ©ifajulhatotf, nagymár­• .ékben hozzá járult az a szelősifi. mely a szocialista építés békés f.! úziójá fó1‘! kia'ckiült pártszervezeteinkben; hegre minden „simán'’ megy. Jelentős mértékben hozzájárult ehhez még a pár* szerveknél mecfévő kritkátlan szallem. Egyes ©'v-f áreak részérő nincs megfeleiö híréit a iazsságok- kaf. iapasgtaH lr'.>al--;al. mulasztás sokikáj «.nemben. Mindezekből áthat juk. hogy nem megfelelően hajtottuk végre pártunk központi' veavőségé- n©k bafiározafait és ginpgtatájait. Légionto-sabb tennivalónk, hogy a napi politikai munkánk során széf zúzzuk 2 megnyugvást az opportu­nizmus, a ku’ék veszélytelenségének elméletét. Fans; kommunistáink előtt nap, mint nap fe keil vetnünk, hogy falun az o-szfá'-yeiifmség nyílt vagy burkolt aknamunkájáreak elnézése, — menyei 9 begyűjtést szabotálja, vagy rémhíreivel a dolgozók öntuda­tát fertőzi, — a 'egfőbb osztályé álon séggel való megalkuvást jelent. Az osztályé le.nség mindennapi teleple- zés.e. meggyűlöltetése végső fokon az osztályeüenség felszámolása nélkül, nem győxhót fában s szocia-lizmu«. A ra 13 n k ás-pa ra^zl szövetség kérdene Horváth Márton elvtárs, a munkás- paraszt szövetség feladatait a követ­kezőkben jelölte meg: l, Megnyerni g. dolgosa parasztság egészét, gs ói. lám iránti kötelezettségek margrfékto- l(tn teljesítéséhez. 2- Megszilárdít ara a szocialista szektorokat er mezőgazda' sdgbgn, megnyerni p dolgozó parasz­tok egyre szélesebb tömegéi, termelő- szövetkezetekbe való belépésre. Megyénkben a dolgosé parajok, különösen az új gazdák é« telepeink 37. onszágo* átlagnál jóval nagyobb juttatásban része.sii tele. (Föb'i s.z.ö'ö, lakóház., állatállomány, gazdasági -fel­szerelés.) TJeo<J*z©rea állami támoga­tást kaptak, valamint adó é* töe. le-rztési kedvezményekben részesít’tek. Ez egyrészt mel'énk á'-'ítoMa őket né'dáu! az lód7 e* választáson a Kommunista Pártra é* a közelálló pa­raszt-pártra szavaztak. Másrészt elter­jed; az. a nézet hogy a munkásosz­tály támogatssá.» nem kel’ viszonozná Ennek a nézetnek nagyn'-szf az az oka, hogv ezek Hen a községekben no’idkai é-s ag-'tűeiő«. munkánkban és álfa'ában r!>m ludafoíjiotink az ál!am ilyen ininvú eegftsóe'At ;1 dolgozó na- reszmk kövében, külíínösen az e'-néi't kél-három évbon Erre példának Imz. zuk fel Fii vívd község e««tét. aho1 a fei*7)\hadn'á* után új község szii’e- ‘ett, it j lakóházakat épitetipk. ffiVtet k-rnfak, á’Iafá"ománvt \-»t.tek s mAtle< k ö T.'ten - raf.7. tokká váltak ht. egykori zsellérek Az választáson a község po «r-ázaléka a kommunista né rí r a adta szavazatáé Ma viszont hátul kullognak az adózás terén. — tavaly »miatt komolyan tiltakoztak — s, begyűjtési tervük lelj&6ité*én«l el­maradtak. Felsönána. amely telepes köziség, rendkívül rosfzul áll az adó­fizetés teljesítésénél. Ugyanakkor a szövetkezeti kocsma bevétele kétezer annyi mint az adófizetés havonta. A dolgozó parasztok tömeges bír. súg olása — főleg annak bürokratikus módszere és végre nem hajtása — kezdi aláásni a párt és a dolgozó pa­rasztok közötti viszonyt, a munkás- paraszt szövetséget. A múlt év Ősze óta értünk el fejlődést az állam iránti kötelezettségek teljesilése terén. Eh­hez nagy segítséget adott a P. B. fa’usi ag.iíánióról szóló, a párt és kormány december 1-i határozata.. Fej lődött az agitáció, különösképpen a, csoportos agitáció járult hozzá a ba- nyaotekat. luteákat megbélyegző köz. szellem kiakakítiMhoz. él most folyó (tabonnbegyi/jtés próbaköre és legna­gyobb csatája a dolgozó parasztok megnyerésének, az állami kötelezett­ségei; teljesítéséhez. Az eddigi ered­mények azt m ti hatják, hogy a becsü­lete* dolgozó parasztok zöme törvény szerint a cséplőgéptől lesz eleget ha­zafiam kötelezettségének. Számottevő azoknak a «zárna, akik pé’d.ísan túl is teljesítik kötelezett­ségüket. Akadnak azonban a párt- és tanácsfunkcionáriusok, akik ebben a. harcban messze elmaradtak a töme­gek mögött éss opportunista módon megfutamodtak. Pá rtézervezefeink egy rész« is meghátrált; a begyűjtés nehézségei előtt. Egyesek azt tartják, hogy a munkás-paraszt «zöveteéír nem je’cnti azt. hogy a begyűjtésben is első az állam és hogv őzzel a paraszt­ságot sértik meg. Politikai és agitá- ciós munkánk sem elég harcos és gél- tudatos. Teret engedett az ellenség d r pi a g óg i d i á ng k. a begyűjtés teljesí­téséből fejadag problémát csinált. Mulasztás terhel bennünket azért, hogv h. t«zos-k állammal «nemben! kötelezefteége betartását későn, conk ezév elején vetettük fel komolyabb A párt politikai Po itikai munkánkban felsorolt hi­bák. hiány osságok megszüntetéséhez a. vezetés színvonalát, politikai tártál, mát kell nagymértekben emelni. A vezetés fogyatékosságaként kel! fel­vetnünk, hogy politikai munkánkban az állami feladatok megoldása került előtérbe, pártbizottságaink és párt- szervezeteink egy része szívesebben elvégezte a tanács helyett a termelő- szövetkezetek gazdasági ügyeit, ahe­lyett, hogy a tömegek, megnyeréséért jó helyi politikát és harcos szellemet algid‘‘di volna ki az ellenséggel ■>< n. Ennek f01yamánya. hogy a W.yj pártvezetés nem fejlődik, elma­rad a követelmények mögött. Egy •sor alajtezorvczetben csak szervezési feladatokat tárgyalnak a párt, veze­tőségi ülésein ős taggyűlésein és sok­szor a vezetőségi ülés i<s elmarad, l^ftgkomo'yabb hiányosságok a Iá- ^• és a kormányhatározatok feldolgozd, sáhan találhatók. Súlyt» mula«táiSO. kát követtünk el a pártépítés, a tö­meg felvilágosító munkával kapcsola­tos határozatok feldolgozásánál. 8to­ka* csak az „illetéke«“ osztályokra bíztuk. A többi osztályok nem ismer­ték a határozatok politikai kérdését tv így érdombeüleg n»m i«s foglal koz. iák azokkal. A vezetés megjavításá­hoz a' M. Fi., de n ./. P,. o? péirt,szer­vezetek előtt is követelményként áll. hogy a vári- és kormányhntározqto kot o halói viszemuokra alkalmazzák c<? trozapsífsák a-ni- végrehajtására a párttagságot, a DJSZ-t és a tömege­ire t. A politikai tömegmunka forties 0=7, köze 3 pártaatlfámó. bár ;.g(%n gvakon, hogy 3 politik-ai munkát az agitáció« «úllyal és tnég ezután is elttmült» hogy a tanácsok hónapokig huzoga,s- sárk a hizotteertésbeadús feltételeinek megleremtését. Még komolyabb hiba- bogy a tszcs pártszervezeteket nem készítettük fe! megfelelően a terv teljesítéséért folyó politikai barer». Ezért termelőszövetkezeti vonalon sem re!jesített,tik a félévi sertés és egyéb beadást és jelenleg sem kielé­gítő a beadás üteme. Az ősz óta me­gyénkben alapjában véve leálltunk a termelőszövetkezeti mozgalom kere. telnek szél esi főséről. A megszilárdí­tást, hely télen ül értelmeztük, elválasz­tottuk a megS7.’i:árd>iásg az állandó fejlődéstől, olyan nézet alakult ki, most már a. dolgozó parasztok nem érdekesek. T ermelőttzö patkanateivk cgyolrJabtq.n. befelé fordultak és mi. sem törekedtQ.uk eléggé eredményeik tudatosítására., a dolgozó parasztok- 1:-tI való kapcsolatuk kiépítésére. Só- íyoabílj« a helyzetet az, hogy ,, gép­állomások é* tezos-k gyakran ogy. mi* hibáivá! agitálták m»er ez egyéni dolgozó parasztokat. Különöset) fel kel! figvc’n’ arra, bogy a m.egy6b*n folyó pártpolitikai é<s agitáriós munka színvonala mind módszerében, mind tarta’Toáhan a szocialista szektoron belül n leggyengébb. Ennek gyökere nem kis mértékben abban van. hogy járási bizottságaink nem látják n gép. állomások és állami, gazdaságok pr" liliken' jelentőségéi. a munkás-paraszt szövetség erősítésében, a mezőgazda* són szociálisig átszervezésében. Tcr- metőszöv?>kezeteénk sokat fejlődtek, erősödtek, termésátlaguk az. egyéniek, né! jóval magasabb. Példát mutattak a munkáikban, mindez azonban nem •e’egendő. A megérd]árdítá-«, további feladatai azíjkségesAé teszik, hogv nárt*zerve»eteink politikai munkéjá- han előtérbe hozzuk a termeiőfizöaet- kezeti mozga.lo-p'i némaz,eríísífősét, el- ért eredményeik széleskörű fudrtnM­t.isáf. a do’gozó parasztok megnyeré­sét, a tez mozgalomba való belépénsre. ráuyifo munkája munkára szűkítik pá.rtb:zoft-igaznA é5 pártszervezeteink. Ennek «’lenére kn- moly fogyatékosságok vannak ur. agilácjó ‘Szervezeti módszerében é* színvonalában. Jelenleg mintegy j e« félezer agitátor van megyénkben a tavalyi PdOO-hcz viszonyítva. Ami az ©szmei tartalmi ré*zt- illeti, agitációnk nem mozgósít a, legfőbb politikai fel­adatokra. Ahhoz, hogy a. politikai tömegmunka és agitáció feladatait meg ívd juh szabni, és ismerjük an­nak hatását — többet és jobban kell ellenőrizni, részt kell venni a párt- szervek ülésein, figyelni és értékeim kell a tömegek hangját, Politikai és egyben agitáció«- mun­kánk másik hiányossága., hogy nem fejlesztettük megfelelően megyénk dolgozóiban dicső haladó bugyorrá, nyaink é* pártunk sikereiből táplál­kozó hazafias ejellemet. Dolgozóink­ban egyre mélyebben Vert gyökeret a nemzetközi pro’etár szoUdaritif. » Szovjetunió iránti mély szeretet. 9. szabadságukért küzdő népek megbe c-^ülése. harcaiknak támogatása.. #r- imperialisták elleni mély gyűlölet. — Utána alkotmányunk ünnepére való készülődésről beszélt Somi elvtár«. Beszédét a következő szavakkal fe­jezte be: — Az elmondottak koránt­sem merítik ki a K. V. ülésének anya. gát, « mind ahogy már mondottam, ezt munkánk «során kell ebrégerni. A mt»j választmányi ülés hivatása, hogy a vita folyamán megszabja n. megyei é* járási- pártbizottság n# * megye minden párl.wfrvezete feladatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents